Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-20 / 297. szám

Megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka (Folytat&s az í. oldalról) mértékű lesz. A vállalatoknál és a szövetkezeiknél a követ­kező hónapokban es-edákes ré­szesedés az előző évi átlagot előreláthatólag 10 százalékkal velése érdekében nagyobb ará­nyú üzemszervezést hajtanak végre vagy több műszakot ve­zetnek be. A jövő esztendőre nem ígérhetünk széles körű béremelést, de a vállalatoknál és intézményeknél megvan a annak, meghaladja. Bérkiigazításokra, j feltétele annak, hogy a na- kisebb központi béremelésekre . gyobb teljesítmények, a ponto- jövőre a költségvetés 450 mii- sabb munka, a szigorúbb ter­lió forintot juttat. Ebben fő­leg azok a vállalatok részesül­nek, ahol a termelékenység nö­melési fegyelem vállalóit a megérdemelt béremelésben ré­szesítsék. Jövedelempolitikai intézkedések A IV. ötéves terv egyik je­lentős intézkedéssorozata a munkaidő-csökkentés. Jövőre rövidebb lesz a munkaidő a kereskedelmi vállalatoknál* az . oktatási intézményekben, az egészségügyi és szociális in­tézetekben és a közlekedésben. Megkezdődik a munkaidő­csökkentés az állami mező- gazdaságban. Mindez 400 mil­lió forint terhet*jelent a költ­ségvetésnek. 1975 végére a munkások és alkalmazottak 90 százaléka rövidített mun­kaidőben dolgozik. A családoknak nyújtott pénzbeni juttatások jelentő­ségét jelzi, hogy" a népesség 16 százaléka, azaz 1 millió 680 ezer gyermek után családi pótlékot folyósítunk; a népes­ség kereken 17 százaléka pe­dig 1 millió 780 ezer fő nyug­díjat, illetve nyugdíj jellegű ellátást kap. Jövedelempolitikánk fontos törekvése, hogy a családok életszínvonala ne különböz­zön túlzottan azért, mert az egyik családban több a gye­rek, a másikban kevesebb. Az elmúlt években néhányszor emeltük a családi pótlékot, s az 1975. évi költségvetésben már 5,4 milliárd forintot irá­nyoztunk elő erre a célra, amely 680 millióval több az 1974. évinél. « A gyermekgondozási segélyt ez idő szerint 230 ezren ve­szik igénybe, s a kifizetések összege közel 2,6 milliárd fo­rint. A gyermekintézmények fejlődése is gyorsult: a böl­csődei helyek száma 30 szá­zalékkal meghaladja a IV. ötéves tervben előirányzottat, az óvodai helyek száma pedig' kétszer akkora. A jövő év végén minden 100 óvodás korú gyermek közül 76 kap­hat óvodában elhelyezést. Ör­vendetesen emelkedik a szü­letések száma, tehát egyre több gyermekintézményre van szükség. Ezért nagyon fontos, hogy a központi forrásokon tűi a vállalatok és a tanácsok is, csakúgy, mint eddig, se­gítsék a bölcsődék és óvodák építését. Szociálpolitikánk másik tö­rekvése a nyugdíjasok hely­zetének javítása. A jövő év­ben nagyon sürgető kötele­zettségünknek teszünk eleget azzal, hogy a nyugdíjak és járadékok automatikus növe­lésén túl, július 1-től, felemel­jük a saját jogú — az öreg­ségi —, a rokkantsági és az özvegyi nyugdíjat, valamint az árvaellátás alsó határát, s differenciáltan emeljük az 1971 előtt megállapított nyug­díjakat is. Ez több mint egy­millió nyugdíjast érint, leg­inkább a már hosszú ideje nyugdíjasokat. Nyugdíjrendszerünk szabá­lyait egységesítjük és egysze­rűsítjük, s néhány újabb ked­vezményt is nyújtunk. A helyzeten javító intézkedé­sek, valamint a nyugdíjasok számának növekedése folytán a nyugdíjakra a jövő évben több mint 3,6 milliácddal töb­bet, 22,1 milliárd forintot for­dítunk a költségvetésből. Az életmódot sok tekintet­ben meghatározó lakásépítést pártunk és korrrtányunk min­denkor megkülönböztetett fi­gyelemmel kísérte. Az 1960- ban meghirdetett 15 éves la­kásfejlesztési terv egymillió lakás felépítését irányozta elő. A programot teljesítjük, sőt áz'1975-ré1 tervezett 90 ezer lakás felépítésével mint­egy 40 ezer lakással többet építünk. azaz 9—10 százalékkal maga- | rületén egyaránt. Ebben ki- sabb az 1974. évi kifizetésnél, j emelkedő jelentőségűnek tart- Fejlesztési politikánknak | juk a KGST komplex prog- természetes eleme, hogy bő- j ramja keretében kibontakozó víteni kívánjuk a kooperációs ! különféle együttműködési A történelmi tapasztalatok azt is igazolták, hogy csak az összes érdekelt, a dolgozók, az ifjúság és az idős nemze­dék közös egyetértésével és kapcsolatokat a beruházás, a módokat a Szovjetunióval és együttműködésével tudjuk termelés és az értékesítés te- a többi testveri országgal. A fejlődés legfőbb forrósa a becsületté! végzett munka Ä jövő évi beruházási munkának a része a követ­kező ötéves tervre való fel­készülés is. Ez nagyon sok feladatot ró ránk, gyorsan be kell fejeznünk a folyamatban levő beruházásokat. Gondo­san fel kell mérnünk a ren­delkezésre álló belső és külső erőforrásokat. Tisztelt Országgyűlés! Az 1975. évi költségvetés előirányzatai korántsem je­leznek könnyű feladatokat és kizárólag kedvező irányú vál­tozásokat. Mégis lelkesítő bennük, hogy az országépítés folyamatosságát és magabiz­tosságát tükrözi. Az elmúlt években nagyon sok területen javult a munka, s ez mind­nyájunk számára példázza, hogy előrehaladásunkhoz a belső erők már nem hiányoz­nak. Inkább a források kiak­názásában, az alkotó munkás­kéz és a szellemi erők hasz­nosításának gyakorlatában vannak fogyatékosságaink. Hazánk gazdaságát, nemzeti vagyonúnkat, minden család létét csakis jól szervezett, cél­ratörő munkával tudjuk véde­ni és gyaraoítani. Az egész társadalom ezen érdekeiből kiindulva fogalmaztuk meg az 1975. évi költségvetésben előirányzott feladatokat. Fi­gyelembe vettük a közvéle­mény megnyilvánulásait, kü­lönösen az országgyűlési kép­viselők által tolmácsolt társa­dalmi igényeket az előirány­zatok összeállításánál. Szocialista társadalmunk­ban a gazdasági fejlődés leg­főbb forrása a becsülettel végzett munka, a jó szándé­kú építő gondolat és mind­ezek szervezett összefogása a Magyar Szocialista Munkás­párt irányítása mellett. társadalmi feladatainkat tel­jesíteni, az ország ügyeinek intézését még eredményeseb­bé tenni. Ehhez valamennyi vállalat, valamennyi dolgozó kezdeményező és hatékony munkájára van szükség. Erre hívja fel és mozgósítja a kormány országunk vala­mennyi állampolgárát. Ugyan­akkor kormányunk is telje­síti kötelezettségeit az irányí­tásban és a végrehajtásban. — Ezekkel a szándékokkal kérek a kormány nevében az 1975. évi állami költségvetés­ről szóló törvényjavaslathoz jóváhagyást és felhatalmazást annak végrehajtására — fe­jezte be beszédét Falu végi Lajos. Ezután ebédszünet követke­zett. Ebédszünet után Péter János elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Elsőnek Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára emelkedett szólásra. Németh Káróly beszéde: Az 1975-ös költségvetés jól szolgálja szocialista építőmunkánk céljait Szűntessük meg a pazarlást! A jövőben a kis és a nagy 1 mértékét elsősorban a terve- döntéseknek egyaránt job- I zök, a konstruktőrök és tech- ban kell szolgálniuk a gazda-j nológusok döntik el. Nagyon sági tartalékok hasznosítását [ sok anyag megy veszendőbe és az ésszerű takarékosságot. ; azért, mert a tervek nagyvo­Hol vannak komoly tartalé­kaink, és hogyan takarékos­kodhatunk? Napjainkban a világon mindenütt első helyen az energiatakarékosság fon­tosságát' emelik ki. Az ener­giafelhasználásunk minden­képpen nőni fog, ezért az energiatermelésben a hazai le­hetőségek kihasználására kell törekednünk. A következő években növelni fogjuk a szénhidrogén-kutatásra szánt összegeket, különösen . a föld­gáztermelés további intenzív növelését kívánjuk elősegíte- I Sok helyen lehet majd meg­nalúak és túlbiztosítottak. A korszerű nagyüzemi me­zőgazdasági termelés együtt jár a műtrágya, a növény­védő szer és a fehérjetakar­mány gyors ütemben emelke­dő felhasználásával, s ezeket egyre nagyobb mennyiségben tőkés piacokon kell megvásá­rolni. A mostani árakat te­kintetbe véve, elengedhetet­len, hogy ezek felhasználásá­ban a korszerű, legnagyobb hozamot biztosító eljárások általánosan elterjedjenek. Tisztelt Országgyűlés! Kedves elvtársak! Mindenekelőtt nyugtázzuk elismeréssel, hogy a kormány, az ismert nehézségek ellenére, időben az országgyűlés elé ter­jesztette az 1975. évi állami költségvetésről szóló törvény- javaslatot A költségvetési elő­irányzatok és a népgazdasági terv 1975. évi célkitűzései össz­hangban vannak egymással. A törvényjavaslatból, valamint Faluvégi elvtárs előadói beszé­déből megállapítható, hogy a költségvetés lehetőségeinket figyelembe véve tesz eleget a fő politikai követelményeknek. Az állami költségvetés és a népgazdasági terv adataiban, kitűzött céljaiban testet ölt dolgozó népünk alkotó munká­ja, erőfeszítése. Terveinket az ez évben végzett munkánk eredményeire alapozzuk. Az, hogy az ország ismét előreha­ladt a szocializmus építésének útján, nagyrészt annak a lel­kes munkaversenynek köszön­hető, amely pártunk XI. kong­resszusának és hazánk felsza­ni. Megkezdtük a paksi atom­erőmű építését. A hazai szén- vagyon jobb hasznosítására is intézkedéseket teszünk. A gazdaságos és takarékos anyagfelhasználás egyre sür- _ __ g etőbb követelmény. Iparvál- szüntessük* meg a‘pazarlása lalatainknál minden 100 fo- reprezentációnak rint termelési értéket 62 fo- j vendégeskedésben, az úrhat nnt anyagfelhasznalással hoz- j nám luxusigényekben; a sok nak leire. A teljes anyagkolt­takarítást elérni, ha nagyobb mértékben segítik laboratóriu­mi mérésekkel a műtrágya adagolását. Anyagi és erkölcsi érvek együtt szólnak amellett, hogy Összefogott az ország Munkánkat sok körülmény ] a következő évben, sőt évek- kedvezőtlenül befolyásolta. [ ben sem fognak javulni, és ez Voltak nyersanyagellátási és | a jövőre nézve is sok tekin- szállítási gondjaink. Veszély- I tetben meghatározza gazdasá- ben volt a termés nagy része, I gi munkánk lehetőségeit és az időjárás azzal fenyegetett, I feladatait. hogy kárba vész munkánk | Első és iegfontosabb teen­a kedvezőtlen változások már bekövetkezett és várható ha­tását. A Központi Bizottság minden részletre kiterjedő Az 1975. évi népgazdasági terv és állami költségvetés in ség 370 milliárd forint. Az építőiparban az anyaghányad 40 százalék, de ez is több, mint 30 milliárd forint. Ezek a mennyiségek mutatják, hogy még egy kisebb arányú anyagköltség-csökkentés is milyen nagy értéket jelent. Ez azonban nemcsak népgazda­sági szempont. A vállalatok könnyen felismerhetik, hogy — ilyen magas anyaghányad, ás növekvő anyagköltség mel- j Viszont nem engedjük meg. lett — az itt elért megtaka- j hogy a takarékosság bárhol is látások képesek leginkább nö- ! védőpajzs legyen a kényélmes- velni a vállalati nyereséget, j ség vagy a konzervativizmus és ezáltal az alapokat is. Ér- számára a kíitika és a bátor demes tehát nagyobb erőfeszí- újítás ellen. A minisztériu­szor fölösleges, naiv, semmit­mondó reklámozásban; a vál­lalati és intézményi évfordu­lók és kiadványok áradatában, a bonyolult és rosszul szerve­zett adminisztrációban, sza­bálytalan gépkocsihasználat­ban, és így tovább. A vállalatok önálló cselek­vési lehetősége módot ad I minden hasznos ötlet, kedve- I ző javaslat végrehajtására. téseket tenni! A termelés vezetői hajla­mosak arra, hogy az anyag­takarékosságot csak a munka­adóknál követeljék meg. Pe- ! g az anyagfelhasználás a Somogyi Néplap mok dolgozzanak ki ajánláso­kat és intézkedéseket, hogy ezzel is segítsék a jó kezde­ményezések elterjedését. A népgazdasági terv a tár­sadalmi felhalmozás kereté­ben 129—130 milliárd forint beruházást irányoz elő, ami kereken 10 milliárd forinttal, eredménye. A csapadékos idő­járás a szőlőtermésben okozta a legnagyobb veszteséget. De mint annyiszor, most is összefogott az ország; meg­mentettük a termést. Az őszi érésű növények betakarítása lényegében véget ért, az őszi vetést a mezőgazdasági üze­mek befejezték, a jövő évi ke­. nyernek való a földben van. — ---------------------------... á lcázott | Ez rendkívül nehéz munka volt I tézkedései az operatív gazdái és nagy erőfeszítéseket köve- kodás és irányítás számára telt. Az MSZMP Központi Bi- í közvetlen eligazító módon ha- zottsága nagy elismeréssel j tározzák meg a feladatokat, szólt a mezőgazdaság, a közle- Ezek közül szeretnék kiemelni kedés, a szállítás dolgozóinak ] néhányat, amelyek megoldása odaadó munkájáról és áz őket I különösen fontos az 1975. évi segítő társadalmi erők helytál- | sikeres munkához. lásáról. Hazánkban a gazdasági fej­Tisztelt Országgyűlés! ! lődés legnagyobb tartaléka a Különösen akkor tudjuk ér- ! termelési szerkezet további ja tékelni az eredményeket, ha tekintetbe vesszük, hogy az idén a fejlődés a korábbinál j bonyolultabb és sokkal nehe­zebb feltételek között ment végbe. Miközben az általános világpolitikai helyzet szá­munkra kedvezően alakul, mert erősödik az enyhülés irányzata, a különböző társa­dalmi berendezkedésű orszá­gok békés egymás mellett élé­se, szocialista építőmunkánk nemzetközi hátterében,, kül- j kainak felíárása és hasznosító- gazdasági kapcsolatainkban az sa tekintetében rendkívül nagy utóbbi időben gyors és szá- a jelentősége az ésszerű taka- munkra sok tekintetben ked- | rékosságnak. El kell érnünk, vezőtlen változások követkéz- j hogy az energiával, az anyag- tek be. E kedvezőtlen körül- gal, a pénzzel és az idővel való menyek, sajnos, előreláthatóan | takarékosság a vezetők és a elemzés alapján megállapítot­ta: a nehézségek ellenére el­érhető, hogy a népgazdaság a következő években is aí elő­ző évekéhez közel álló ütem­ben fejlődjék, és bár szoli­dabb mértékben, de az élet- színvonal is emelkedjék. E mértéktartó megállapítás je­lentőségét különösen, akkor értékelhetjük, ha meggondol­juk, hogy a világpiacon vég­bemenő változások milyen sú­lyos helyzetbe hoztak sok, ná­lunk fejlettebb és gazdagabb tőkésországot. Ugyanakkor mi — és ezt teljes felelősséggel állíthatjuk munkánkat javítva, gazdálko­dásunkat hatékonyabbá téve, a szocialista országokkal szo­rosan együttműködve, bizto­san tervezhetjük a jövőt, to­vább haladhatunk kitűzött céljaink irányába. Azt azon­ban, ami körülöttünk történik, természetesen messzemenően figyelembe kell vennünk. Mindezt figyelembe véve, pártunk Központi Bizottsága úgy ítéli meg, hogy 1975-ben a nemzeti jövedelem megalapo­zottan 5—5,5 százalékkal növe­kedhet. Áz egyensúly javításá­ra törekedve a nemzeti jöve­delem belföldi felhasználása ennél lassúbb ütemben, mint­egy 3—3,5 százalékkal emel­kedhet. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztás 4 százalékkal, a , ,, , szocialista szektor beruházása ? ’ fV felmerJUk 5-6 százalékkal emelkedhet, a badulása 30. évfordulójának tiszteletire és köszöntésére or­szágszerte kibontakozott. Ezekben a sikerekben pár­tunk politikájának elismerése és támogatása is kifejeződik. készletek pedig az ez évinél mintegy 5 milliárd forinttal ki­sebb mértékben nőhetnek. A termelési szerkezet további javítása vitása. -A példák sora bizo­nyítja, hogy egyes ágazatok, vállalatok viszonylag kis be­ruházással milyen nagy ered­ményeket érhetnek el korsze­rű, versenyképes és gazdaságo­san értékesíthető új termékek jük, hogy a terv jelentősen tá­mogatja a gazdaságos szerke­zeti változást eredményező fej­lesztéseket, helyeseljük továb­bá azt is. hogy megfelelő in­tézkedésekkel visszaszorítsuk, korlátozzuk a népgazdaság szükségletei által nem indo­kolt gazdaságtalan termelést. Számolni kell vele, hogy egyes üzemrészekben — átmenetileg vagy tartósan — esetleg le kell állítanunk a gazdaságtalan ter­melést. A felszabaduló mukna- erőt a gazdaságosan termelő üzemekbe és létszámhiánnyal küzdő más területekre kell át­csoportosítanunk. Ezt termé­szetesen a szakszervezettel együttműködve, nagy körülte­kintéssel, emberséggel, de ha­előállításában. Ezért helyesel- i tározottan kell végrehajtani. Fontos feladat a tartalékok feltárása Tisztelt Országgyűlés! Gazdaságunk belső tartalé­beosztottak, a gazdálkodó és a költségvetési szervek munká­jának állandó részévé, maga­tartásunk és cselekvésünk normájává váljék. Ne feled­jük, hogy amig a pazarlás és eltűrése fegyelmezetlenségre ösztönöz és morálisan is kárt okoz, addig az ésszerű takaré- 1 kosság megkövetelése fegyel­mezett, öntudatos munkára sarkall. A takarékosságról szólva szeretném azonban hangsúlyozni az »ésszerű« szót. Semmi esetre sem arra gondolunk, hogy látszólagos, a termékek minőségét, használa­ti értékét rontó megtakarítá­sokra ösztönözzünk, hanem igazi, valóságos megtakarítá­sokra. Jobban kell kiaknáznunk azokat a lehetőségeket, ame­lyek a jobb üzem- és munka- szervezésben, a munkaerő­gazdálkodásban. a munkaidő- alapok jobb kihasználásában rejlenek. Mindent meg kell tennünk a munka termelé­kenységének dinamikus nö­veléséért. Az 1975. évi terv sikeres megvalósításának egyik fontos feltétele, hogy a népgazda­ságban meglevő tartalékok feltárását és hasznosítását, az ésszerű takarékosságot az egész társadalom ügyévé te­gyük. A gazdasági vezetők felelőssége Tisztelt Országgyűlés! Elv­társak! Rátérek a gazdasági vezető munka néhány fontos kérdé­sére. Azzal kell kezdenem, hogy a vezetők döntő több­sége becsülettel eleget tesz kötelességének. A jövő évi terv megvalósítása azonban a gazdasági vezetéstől a jelen­leginél sokkal konkrétabb, a feladatokhoz jobban igazodó munkát követel. Ma még sok­szor kell megállapítanunk, hogy ezzel a hatáskörükkel a központi irányító szervek sok esetben nem élnek megfele­lően. Ily módon nem kellő mértékben irányítói a gazda­sági folyamatoknak. A veze­téstől, határozottságától és az időben megtett intézkedések- tői sok függ. Az 1975. évi terv az élet- színvonalnak az ötéves terv előző négyévi átlagánál va­lamivel kisebb mértékű eme­lését irányozza elő. Ezzel kap­csolatban hangsúlyozni kell,1'1 hogy nem tervezünk egyet­len olyan intézkedést sein, amely a meghirdetett élet­színvonal-politikai céljaink közül bármelyiket visszavon­ná. Az életszínvonal emelke­désében nem következik be törés, sőt, jelentékeny intéz­kedések történnek az élet- színvonal további emelésére, és az életkörülmények javí­tására. A jövő évi életszínvonal-in­tézkedések összességükben az ideinél szolidabb, de megala­pozott fejlődést biztosítanak. A jövő év közepétől emeljük az alacsony nyugdíjakat, foly­tatjuk a munkaidő-csökken­tést és számottevő összeget fordítunk bérkorrekciókra. Tisztelt Országgyűlés! Az ismert okok miatt a jö­vő évben a korábbiaknál több nehézséggel kell szembenéz­nünk és több a bizonytalan- sági tényező, mégis meggyő­ződéssel mondhatjuk, hogy a nehézségek leküzdhetők, ä kitűzött célok elérhetők. A párt fő gazdaságpolitikai vonalát kell az eddiginél sok­kal következetesebben végre­hajtanunk. Ez olyan vezetői magatartást követel, amely a népgazdaság, a társadalom ér­dekeit érvényesíti, az lígazá- tok, a tanácsok, a vállalatok, a szövetkezetek és az intéz­mények munkájában. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő elvtársak! Központi Bizottságunk, hí­ven az MSZMP kialakított gyakorlatához, a közelmúlt­ban nyilvánosságra hozta a kongresszusi irányelveket. Abban a meggyőződésben tet­te ezt, hogy a kommunisták-- kai együtt a szocializmus párton kívüli hívei is alkotó részesei lesznek a népünk ér­dekeit szolgálni hivatott kongresszusi döntések jó elő­készítésének. Az 1975. évi költségvetés jól szolgálja szocialista építő­munkánk céljait. A Magyar Szocialista Munkáspárt nevé­ben javaslom a tisztelt or­szággyűlésnek, hogy a költ­ségvetést fogadja el. Az országgyűlés ma foly­tatja munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents