Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-18 / 295. szám
Somogyi Néplap FÓR U M Bodor Lajos, Léva u. 9.: Kaposvár, Kaposváron hogyan történik a lakások elosztása és értékesítése? Mikor juthatnak lakáshoz a három- és ennél több gyermekes családok? A párt politikájával összeegyeztethe- tő-c, hogy a Moziüzemi Vállalat egygyermekes dolgozója a Kinizsi tömbbelsőben 27 ezer forint belépővel háromszobás, összkomfortos lakást kapjon? DR ORMOSY VIKTOR: A lakásokat tanácsrendelet alapján osztjuk el. Ez a rendelet figyelembe veszi az igénylő lakásviszonyait és anyagi viszonyait. Állami lakást csak az kaphat, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az 1600 forintot, és aki semmilyen vagyontárggyal nem rendelkezik. A kérelmeket egy, a város üzemeiből, intézményeiből küldött társadalmi bizottság az igazgatási osztállyal közösen készíti elő jóváhagyásra, és rangsorolja őket. Az összeállított névjegyzéket 30 napra kifüggesztik a városi tanácson közszemlére, s arra bárki észrevételt tehet. Egy-egy ilyen alkalommal általában több mint 150 észrevétel érkezik. Ezeket az előbb említett társadalmi bizottság kivizsgálja, mérlegel, és ennek megfelelően változtat korábbi elképzelésén, vagy azt terjeszti a végrehajtó bizottság elé. A vb által jóváhagyott névjegyzék szerint jutnak az igénylők otthonhoz a lakások átadásának ütemében. 4 Mikor jutnak lakáshoz a három- és ennél több gyermekes családok? A városi tanács vb határozatot hozott, hogy az ismert lakásigénylők közül 1975. december 31-ig kit kíván' lakáshoz juttatni.. Az a szándékunk, hogy a kérelem benyújtásától számított két éven belül kielégítsük az igényt, ha az illető kaposvári lakos, és minőségi cserét kér. Az 1974-ben soron kívül fölvett nagycsaládosok közül csak azokat nem tudtuk elhelyezni, akik konkrét igénynyel jelentkeztek, egy bizonyos fajta megüresedő lakásra várva, vagy meghatározott helyre szeretnének költözni. A konkrét kérdéssel kapcsolatban: a Kinizsi lakótelepen nem épült háromszobás lakás, csak kétszobás, és annál kisebb. A kérdés • hamis információn alapul. A Moziüzemi Vállalat dolgozójának egyébként nem volt saját tulajdonú lakása. A személygépkocsi nem zárja ki azt, h^gy valaki OTP-lakáshoz jusson. Más dolog az, ha a tanácstól akart volna lakást kapni. Jobb minőségű motorolajok Szőnyből A 2100 dolgozót foglalkoztató Komáromi Kőolajipari Vállalat kollektívája a kongresszusi munkaversenyben főleg a legkeresettebb termékek gyártását fokozta. Növelték például a gázolaj és a jobb minőségű, értékesebb motorolajok termelését. Az év közepén hozták forgalomba a korábbinál jobb minőségű és nagyobb teljesítményű szuper és multiszuper közlekedési motorolajokat. A kimagasló teljesítmények eléréséhez nagy segítséget jelentett, hogy a Barátság kőolajvezetéken folyamatosan érkezett a szovjet kőolaj. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy már teljesítették kongresszusi felajánlásukat: az év eleje- óta a tervezettnél 20 millió forint értékkel több terméket állítottak elő. A szocialista brigádok kezdeményezéséire ilyen értékű termeléstöbbletet vállalt az ország második legnagyobb kőolaj- feldolgozójának kollektívája. 1974—-75-ben nem kaphatott volna, bár rendeleteink értelmében igényjogosultsága kétségbevonhatatlan. A balatoni nyaraló sem zárja ki az OTP lakásjuttatást. Az illető személyt mint munkást jelölte meg a vállalat. Ha a vállalat állami, társadalmi, politikai vezetősége vállalja azt, hogy munkásként jelöli a dolgozóját, és 20 százalékos támogatásban részesíti, akkor a városi tanács csak a fő szempontokat, az igényjogosultságot mérlegeli. Egyébként ez a téma tudomásom szerint eljutott a Népi Ellenőrzési Bizottsághoz is, pontos vizsgálatára tehát sor kerül. A lényeg az, hogy ez az eset háromgyermekes családok elhelyezését nem gátolta, hiszen az ő gondjukat állami és szövetkezeti lakással kell megoldani. Koleszár Sándor, Nagyatád, Széchenyi tér 10.; Osvald János, Kaposvár, Május 1. u. 12.; a húskombinát Lendület brigádja kérdezi: Miért nem írt a Somogyi Néplap az erdőgazdaság volt vezérigazgatójának távozási körülményeiről? BÍRÖ GYULA: E kérdésből is látszik, hogy a lap nem tér ki a kényes témák elől. A választ egy általános megállapítással szeretném kezdeni: személyi ügyekben a hatáskö- rileg illetékes párt- és állami szervek hivatottak dönteni. Ugyanezek a szervek döntenek arról is, hogy döntésüket milyen körben hozzák nyilvánosságra. A pártnak és a kormánynak a káder- és személyzeti munkával az a célja, hogy megteremtse a személyi feltételeket a párt és a kormány célkitűzéseinek maradéktalan megvalósításához. A munka menetében — épp azért, mert a vezetők is emberek — különféle torzulások fordulhatnak elő. E torzulások ellen elsősorban politikai eszközökkel küzdünk. A párt feltárja azokat az eseteket és okokat, melyek a vezetői magatartás torzulásához vezetnek. Abban az esetben viszont, amikor jogszabályok megsértéséről van szó, akkor természetesen személyi következtetések levonására, emberek fölmentésére, jogi felelősségrevonására is sor kerül. Ezek az esetek csak az ügy történése pillanatában tűnnek kényes kérdéseknek. Azt hiszem, ha a Somogyi Néplap illetékes helyről felhatalmazást kapott volna, akkor ugyanolyan b,át- ran írt volna a témáról, mint más kérdésekkel kapcsolatban. Az említett ügy szerintem csak annyiban kényes, ameny- nyiben egyébként korábban rendesen dolgozó és munkájukkal tekintélyt szerzett emberek különféle tévedéseiről vagy hibáiról van szó. De amikor az ügy döntésre megérik, akkor a legbonyolultabb és legkényesebb feszültségek is nagyon egyszerűen oldódnak meg. A döntésekről — mint ahogy ezekben az esetekben is — az illetékeseket, a legérdekeltebb pártszervezeteket és vezetőket azonnal tájékoztatták. Az erdőgazdaság vezérigazgatója ügyéről nem azért nem írt a Somo- j gyi Néplap, mert pern hallott | róla, hanem egyszerűen azért, | mert egy közérdekű bejelentés alapján központi szervek ! folytatták a vizsgálatot. A ■ Központi Népi Ellenőrző Bi- j zottság és a párt Központi Ellenőrző Bizottságának körültekintő vizsgálata után a párt Központi Ellenőrző Bi- ! zottsága, majd a MÉM illeté- j késéi is döntést hoztak. Ezek- ! ről az erdőgazdaság pártszer- [ vezetét, a vállalat közösségét ! kellő időben tájékoztatták az illetékesek. Mivel az ügyben központi vizsgálat és központi eljárás zajlott le, természetesnek kell tekintenünk, hogy csak a központi pártsajtó kapott megbízást az eset feltárására. A Népszabadság kellő részletességgel és a té- ; nyekre támaszkodva írta meg a történteket. Hogy az olvasó I figyelmét fölhívják a cikkre, ! ezért a rádió sajtószemléi é- í ben is idéztek a Népszabad- J ság írásából. Nem tartottuk : célszerűnek, és nem is volt [ jogosult a Somogyi Néplap j arra, hogy »utánjátszóként« | írjon erről a témáról. A Nép- J szabadság több mint 20 ezer í példányban jelenik meg a | megyében, úgy érezzük, hogy a lakosság kellőképpen tájé- 1 kozódhatott. Testőrök biciklin Elnézést, hogy a címben lelőttem az egyik legjobb gaget, ígérem, az alábbiakban erre a lehető legkevesebbszer kerül sor, mert ha netán olyan valaki olvasná a kritikát, aki még nem látta a kaposvári színházban A három testőrt — érje még meglepetés is. Mint ahogy a premier nézőit érte, már attól a perc* tői, hogy a franciák liliomos padlója fölött kétfelé vált a nehéz bársonyfüggöny, és megjelent egy igen szemléletes történelmi életkép, melyen sajátos módon mjndenki halott. A gaz Rochefort kötélen lóg, történelmi szelek himbálják; akinek jó a történelmi hallása, az még a feudális idők varjainak károgá- sát is hallani véli. A király és a királyné óriási bábuja hatalmas obeliszk; egy nagyszabású sakkjátszma táblán maradt, arc nélküli fő figurái. A bástya és a futár szerepét betöltő néhai testőrök szívéből tőrök markolata áll ki, valamint hajlékony toledói penge: a hajdani vallás- és egyéb okú háborúk finom vonalú emlékei a kíváncsi utókor számára. Egyben tanulságul arra, hogy idősb Dumas úr népszerű történetének hősei általában nem ágyban haltak meg végelgyengülésben, vagy a mohó szerelmi kalandok és az egészségtelen fehérjedús táplálkozás miatti szívinfarktusban, hanem csaták és praktikák mezején. Tudjuk tehát: ahonnan a história indul — a kezdet már méhében hordja a végzetet, minden hősi tett, kalandos merészség, intim pásztoróra és duhaj legénykedés fekete humorban pácoltatik. Az utókor egy kissé komisz, viccet is csinál ama 'regényhősök sorsából, akik viccet csináltak a halálból. És makacs módon önmagára gondolva, de a látványos játék csábító lehetőségeinek engedve adja elő D’ Artagnan híres történetét, szép szerelmeit — kacsintva egyet a könyvben megcsúfolt végzet felé... A színháznak nincs eltitkolt ütőkártyája A három testőr látványos lehetőségeinek ürügyén, nem kívánja különösebb csodák árán, fényesre glancolt kulisszákkal, szikrát hányó pengékkel, erotikus budoárje- lenetekkel visszaszállítani a nézőt XIII. bajos korának par- venü udvarába. Akár D’ Ar- tagnant a rozzant bicikli, úgy visz bennünket is Párizsba az előadás, de van azért történelmi levegő, van hőstett, szép légyott is, és vannak látvá- csak parádésan vív, de valódi nyos csodák is: szóval megér- münchauseni ötlettel kardélre kezünk XIII. Lajos udvarába, hányja a felé repülő puskago* csak éppen úgy, hogy egiA lyót is, nem panaszkodhat a percre sem feledjük, honnan' néző. Eben a puskagolyóban indultunk el és miért. Minden* rendkívül stílszarű, de túlságosan is — tellát a stílparódiával együtt. És' el kell árulni, van azért itt egy titok, egy véletlen. Mert az évad, elején kiragasztott plakátokon másvalaki — színre alkalmazó — n’eve volt olvasható, egy! francia úriemberé, aki nem já-; rult hozzá, hogy az ő adaptá-l cióját bemutassák. A kaposvári társulat gascog- ne-i makacssággal csak azért1 is színre vitte A húrom testőrt — nagyszerűen. Okosan rendet vágva a higtória szövevényében — igaz, a cselek-i még ményhez nem túlzott hűséggel! betegseg miatt D benne van az egész megközelítésmód, így DArtagnan megmutatja rendkívüli tehetségét, de kipellengérezi szülőatyjának. Dumas úrnak a gyengéit is, a romantika túlzásait. Miközben szurkolunk neki, mo- soiygunk is rajta. Az előadás kritikusa azzal a zavarral küzd, amelyet leg* ! utóbb az Ahogy tetszik elő-; í adásán érzett. Minden szerep-1 ‘lót meg kellene dicsérnie,merti Imindenki hozzátett a sikerhez. 1 sA színlappn Szabó Kálmán ne- | Ivét olvashatjuk — kétszer is, mert Dani Lajossal együtt koreografált —, de Artagnan ragaszkodtak — elemi derű-! szerepében if j. Mucsi Sándor vei, jobbnál jobb poének, cfcz- > ugróit be. Ez a beugrás , térietek, kellékek, dialógusok, I mészetesen nem a betrmtatko- szei'ep- és zeneparódiák hal- z^s volt, hiszen a Tűzijáték mázából, grimaszokból és ; kertészliújanak szerepűben csaknem porondot idéző esé-| már örültünk Mucsi sikerének, sekből, a legmerészebb pcliti-f most igazi gascogne-i alkatot teremtett a színre, gyorsan nyelte le a kezdeti idegesség gombócait, látványosan vívott, udvarolt, énekelt és parodizált. A Dumas-regény sikere ta- ban, csak olvasmányból isme- ; ián a három testőr típusának kai kabarékon is túltevő ötle-« tekből állították színre A h,á-*j rom testőrt. *1,. Soll'lSS’ll jártam Párizsrém Jcan Vilar teátrumát Antoine kísérleteit; de azt hi' szem, ilyen lehet az igazi nép<- színház. Ilyen szórakoztató. különbözőségében rejlik, miként döféseik is, alakításaik is ' telibe találtak: Reviczky Gábor titokzatos Athosa, az ájiiyen tanító, ilyen derűs és latos és finomlelkű Aramis ilyen haragos, ilyen látványos és ilyen politizáló. És ilyen ötletes is. Jót mosolygunk a színpadon megvallott: mindenki egyért, egy mindenkiért látványos testőreskün — de a színházban nagyszerűen megvalósult az elv: mindenki egyért dolgozott — a darabért, s ez a szép siker mindenkiért van, a színészekért, akik láthatóan rendkívül jól érzik magukat a szerepekben. A díszlet- és jelmeztervező Háy Ágnes sikerét csakúgy meghozta, mint a darab színre alkalmazójáét és versírójáét, Váradi Szabolcsét, akinek rokonszenvesen köznapi, vagy a brechti songokat felidéző rímjátékai éppúgy összetevői a tapsnak, mint a zene-, szerző . Székely Iván muzsikája, amelyben helyet kap egy igen kiváló operaparódia, a jellemekkel jól kvadráló udvari zene, és sok helyütt a kemény, indulatos, mai lüktetésű daliám is. ígértem: nem árulom el a gageket, de az érzéki etesség kedvéért még egyet: az olyan színházban, ahol a legjobb testőr — aki a bicikli nyergében csodákat művel — nemMagyarországért harcoltunk „Nyelvet” szereztünk A Duna volt a másik nagy folyam, amelyen át kellett jutnunk. Kis falucskában álltunk a folyónál. Mindenekelőtt »nyelvet« (az ellenség elhelyezését ismerő német katonát, tisztet) kellett szerezni, hiszen ilyen nagy vízi akadály leküzdése nagyon kockázatos vállalkozás úgy, ha nem ismerjük a körülményeket, a másik parton levő ellenség állásait. Három »muskétásunk«, Viktor Duskin, Galimzjan Ka- szimov és Vologya Anyiszi- mov kapta a feladatot, hogy szerezzen »nyelvet«. Mivel többször is találkozunk még velük, bemutatom őket. Viktor és Galimzjan — felderítő. Viktor szibériai, nagy darab, mackós mozgású fiú, rettentő erővel és rendíthetetlen' nyugalommal. Glimzjan pontosan az ellentéte, cingár termetű, rendkívül szívós, nyughatatlan, örökmozgó. Vologya Anyiszimov, a futárom, mielőtt bevonult, egyetemi hallgató volt. Filozofáló, elemzésre hajló alkat. Ök hárman először a partot kutatták végig, de hiába, egy árva csónakot se találtak. Meg kellett hát próbálni a faluban. A házak egy része üres, néhányban azonban ott maradtak az emberek. Felderítőink már végigjárták a fél falut, semmi eredmény. A következő házban, pontosabban az udvaron, a keskeny tornác [ alatt, idős, pipázó parasztéin- : bért pillantottak meg. • A katonák kézzel-lábbal, I egymás szavába vágva ma- ! gyarázták Gyula bácsinak — később kiderült, hogy úgy ' hívják —, hogy miért jöttek. | Ö meg szó nélkül hallgatta, I mintha nem is neki beszélnének. Aztán ugyancsak szótla- ! nul bement a házba. Egy perccel később Gyula bácsi, I egy nagy kulccsal a kezében, újra megjelent. Most se szólt, csak odament a lezárt csűrhöz, kinyitotta az ajtót, és a kukoricaszár alól előtűnt egy kitűnő állapotban levő csónak. Felderítőink megmagyarázták Gyula bácsinak, hogy éjszaka jönnek majd a csónakért, és ne nyugtalankodjék, hajnalra teljes épségben visszahozzák. Arról, ami ezután történt, Viktor Duskin számol be. Pontban éjfélkor visszamentünk a csónakért a csűrhöz. Már a vízen ringatózott, s Gyula bácsi is benne ült, evezővel a kezében. — Ez velünk akar jönni? — kérdezte tőlem Galimzjan. — Ügy látszik, félti a csónakját. Zavarban voltunk. Most mit csináljunk? Sok időnk nem volt a töprengésre. Ellöktük a csónakot a parttól, s útközben meggyőződhettünk kísérőnk ügyességéről. A csónak nesztelenül siklott a vizen. Egy partmélyedésben kötöttünk ki, ami természetes védelmet nyújtott. Hát megérkeztünk, de mi legyen ezután? Mit csináljunk a kísérőnkkel? ' • — Eh — gondoltam — lesz, ami lesz! Ha eddig megbíz- 1 tunk benne, most már bíz- j zunk ezután is. Rámutattam az órámra, és megállapodtam Gyula bácsi- ■ val, hogy éjjel háromig várni : fog bennünket. Ha addig nem jövünk, menjen haza, s más- ' nap éjjel háromra jöjjön : vissza értünk. Nem . akarom részletezni, hogyan kúsztunk, másztunk, sokszor négykézláb a sűrű sötétben, amíg elkaptunk egy jói megtermett németet. Észre se vettük, hogy közben elmúlt három óra. Már négy óra körül lehetett, mire a folyóhoz értünk. : Elképzelhetik örömünket, amikor megpillantottuk Gyű- i ! la bácsit. Ugyanúgy ült ott, mint amikor elváltunk. A ! legszívesebben megcsókoltam j ; volna borostás arcát, úgy j megörültem neki. Visszafelé jövet már a fo- j !yó közepén járhattunk, ami- j kor. a német himbálni kézdte j I a csónakot. Galimzjan felállt, | hogy megnézze, mit csinál. Nem tudom, mi ütött a fasisztába, de teljesen összehúzódott, aztán váratlan mozdulattal hasbarúgta Galimzjant, aki beesett a jéghideg vízbe. De abban a szempillantásban az evező is lecsapott a német fejére. Gyula bácsi erősre méretezhette az ütést, mert a fogoly görcsösen megrándult, és elcsendesedett. — Most aztán fuccs az egésznek! — mondtam, és nagyot káromkodtam mérgemben. — Hiába vesződtünk annyit! Mit ér ez a nyűves náci holtan? Amíg én kikáromkodtam j magám, Gyula bácsi odanyújtotta az evezőt Galimzjannak és besegítette a csónakba. Társam cKihét a jeges fürdő | sem csillapította. Előkapta kését, és a fasisztára rontott. í — Hagyd! — kaptam el a kezét. — Gyula bácsi ro.ár ! megelőzött, a fene a dolgát! 1 Látod, ez már kész. Hiába kúsztunk egész éjszaka a sárban. De tegyünk ' még egy próbát — mondtam, és a merítőedényből hideg vizet lőcs- j csantottam a náci fejére. Szerencsénk volt: a fasiszta ! a második hideg zuhany hatá- I sára »visszatért a túlvilágról«. í Mozgolódni kezdett, motyogott j valamit és kinyitotta a sze- j mét. A parton már vártak ben- j nünket. Átadtuk a foglyot. ] Megkerestem az ütegparancs- { nokot, hogy jelentsem a feladat végrehajtását. Galimzjan ! pedig ott maradt, hogy se- [ gítsen Gyula bácsinak partra ! húzni a csónakot. Amikor visszamentem, a parton már nem találtam senkit. Az udvarban leltem rá- ! juk. Gyula bácsi ott ült a fészer alatt, a jól ismert kis- { pádon és pöfékelt. Vele szem- ! ben, hátával egy gerendának támaszkodva, Galimzjan guggolt, cigarettázott. Szótlanul nézték egymást, aztán mind a í ketten elmosolyodtak. Letele- j pedtem egy tuskóra, előhúztam a dohányzacskómat, cigarettát sodortam, rágyújtottam. .. (Folytatjuk.) Flórián Antal nagyszerű játékával, s Port hős úr — talán a legjobban sikerült testőrkari' katúra volt — Hunyadkürty István által. Kár lenne most részrehajlónak lennünk, kiválóak voltak a gárdisták is, éjükön a Kiss Jenő alakította, sebhelyes Rochefort-ral. S a csapatkapitányok: Richelieu bíboros — Kun Vilmos és Treville úr — Dánffy Sándor. Mikor a király óriás bábujára kapaszJrodtak, mintha á forradalom szelét hozó gúnyrajz elevenedett volna meg, a király legfelül, azután a kutya-macska módra mara- '• kodó egyházi és nemesi mél* lóságok. Párbajuk a ringben igazi trouvaille volt. Egyforma termet s két különböző alkat' á'&,rc?ft:atlan Bo- nacieux-né és Milady... A Pogány Judit életre keltette bájos párizsi udvarhölgytől a regényben nincs is olyan messze a Milady, éppen azért, hogy a végén kellőképpen megrettenjünk gazságai kide- rülésekor. A színház itt sem hagy kétséget: Monori Lili Miladyje kezdettől unott, cinikus. hányaveti és erotikus, akinek harisnyatartójában ott a csábítóvégzet, mígnem azon a szörnyű éjjelen ... De hisz ez ismeretes: feje a porba hull, szószerint. Az est egyik legkitűnőbb figurája Papp István eddigi alakításainak legremekebbje — a kismber férj, akinek arcán reszkető,széles öröm ömlik szét, hogy talpnyaló és besúgó lehet S talán nem felségsér'.és most szólni a felseges hármasról — Bélái: Margit. Komlós István, Radios Gyula —, az operák áriái röpdösve »beszélgettek« — remekül A kát narrátor, Koltai Róbert és Kiss István az összeütközésekben biztosítják a fair playt, és alkalmasint a szükséges szerepeket is eljátszák. Biztosan vezették végig az egész játékot, természetes közvetlenséggel, s különösen Koltai Róbert zöld fényű, ördögi songja a leszűrésről szóló bájos dalocska, gyászos felhangjaival emlékezetes marad. Máskor a zenekar alulmarad az árokban, s mégis fölé- kerekedik az énekeseknek, ezúttal fönt volt,de igen kitűnően segített az énekeseknek, s tette teljessé az előadást. Azt az előadást, melynek nem látható a dirigense, a kalandok feltámasztásában' és a pcrs.it f- lázs erejének felhevítésében a rendező Babarczy László volt. A' legélettelibb pontokon csakúgy, mint amikor szó szerint a leghalálibb volt a darab. Ezért Dumas sem tehetne szemrehányást, ő diadalra vitte a romantikát, megírt jó háromszáz könyvet, elhitette a hihetetlent. Több mint hússzor filmre vitték ezt a darabját. Mostani előadásán okos kritikával, szeretettel nemcsak a színét, hanem a visszáját is bemutatta a kaposvári színház — nagy sikerrel. Tröszt Tibor (
