Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-14 / 292. szám

Új távlatok az intranszmas előtt Hétemeletes, modern iroda­ház magasodik a körülötte már-már falusiasnak látszó szófiai házak fölé. A bejárat­nál üvegtábla, melyen a bu­dapesti látogató anyanyelvén qlvashatja: Intranszmas Bol­gár-Magyar Társaság . .. Aminthogy a szófiai látogató is anyanveivén olvashatja ugyanezt Budapesten azon az Alkotás utcai házon, amely ugyancsak magasan néz el a Déli pályaudvar környéke fö­lött, s hatalmas betűkkel hir­deti: Intranszmas. / — Gyakran , megkérdezték tőlem nyugati vendégeink — mondta egyszer Hja Dzsaga- rov, a közös'vállalat első, már leköszönt vezérigazgatója —, hogy miért éppen Magyaror­szággal társult Bulgária az Irftranszma> megalakításá­hoz? Erre "persze nem köny- nvű válaszolni. Egyszer úgy vágtam ki .magam, hogy visz- szakérdeztem az illetőt: ön miért éppen a feleségét vette el? Hiszen bizonyára udva­rolt más lányoknak is ... Nos, ennek a válasznak az Igazi csattanója az, hogy Dzsagarov elvtárs felesége — magyar. Ma már igencsak szónoki­nak hat a kérdés: mi ís az Intranszmas? Egyre többen ' jegyzik meg, hogy az üzémen belüli anyagmozgatás és rak­tározás korszerű eszközeinek, gépeinek és géprendszereinek fejlesztésével megtervezésé- , vei, kikísérletezésével, kivi- j ezelőtt, telezésével) foglalkozó válla- | lapodtak lat. Az utóbbi időben a saj­tóban is egyre több szó esik ] róla, mert iparunk fejlettségi ! szintje az anakronizmusra irányította a figyelmet: Ma­gyarországon még mindig egy­millió ember foglalkozik anyagmozgatással es raktáro­zással, s hasonló a helyzet j Bulgáriában és a többi szó- ; cialista országban is. Az Ifjúsági klubok Siófokon Módszervásár — 1 ovábbtiépzés lábon — Ifjú zenészek a Csepel üdülőben Az Intranszmas-székház a budapesti Alkotás utcában. 1964 őszén — megál- a közös társaság életre hívásában. És az Int­ranszmas ,a következő tavasz- szal már meg is kezdte hasz­nos működését. — Nagyon eredményes volt ez az évtized — mondotta Je- ney István mérnök, a válla­lat vezérigazgató-helyettese, a budapesti központ igazgatója. — A tervező tevékenység 6;— 10 százalékkal, a fővállalkozói anyagmozgatás gépesítése és forgalom 10—12 százalékkal automatizálása tehát rengeteg 1 nőtt évente. Csupán a száz­embert szabadíthat fel a j halombaltai hőerőmű részére munkaerőgondokkal . küszkö- j tervezett és elkészített daruk dó á|^^tpk.'íSfZámávar: Ezf lát- 13$ millió forintos- érieket kép- ták 'étőjó g j;átoi'stííg veze-: viselnek, pedig csak csepp a töfi'árwfor — ép*pen tíz évvel j tengerben a vállalat égész te­Táppénz a fagyszabadság idejére Az elmúlt években mind \ több helyen téliesítettek azo­kat a munkahelyeket, ame- , Ivekben korábban télen nem | lehetett dolgozni. Ennek el- ; lenére számos idényjellegű ! munkahelyen, például a tég- 1 la-, cserép-, a kő-kavics-, az * építőiparban stb. nem lehet- ♦ séges a téliesítés, ezért a hi- # „ deg beálltával szüneteltetni ér1 kell a munkát. Ilyenkor a # munkásokat jagyszabadságra # küldik. # A tél közeledtével fölele- # vemtjük azokat a társada- #’ lom biztosítási szabályokat, í melyek a íagyszabadság ide-# jen a beteg vagy megbetege- # dett dolgozók táppénzével f kapcsolatosak. Mindjárt elöl-f járóban megállapíthatjuk, * hogy az a dolgozó, aki még ? a fagyszabadság kiadása előtt megbetegedett, táppénzét a fagyszabadság ideje alatt mindaddig kapja, amíg fel­akadálya a táppénz megálla­pításának. Természetesen, ha­sonló a helyzet akkor is, ha a dolgozót a fagyaszabadság ideje alatt többször is beren­delik munkavégzésre. S. Gy. vékenységéhez képest. A szó­fiai és a budapesti részleg 1200 személyes mérnöki—mű­szaki gárdája a magyar és a bolgár igények kielégítésén túl, tevékenységének mintegy 40—50 százalékát »exportál­ja«. Dolgoztunk az NDK-nak, a Szovjetuniónak, Romániá­nak; nyugati, közel-keleti cé­gek is érdeklődnek. Az idén január 1-e óta megreformált alapszabállyal működünk. — Mi a lényege? — Megnőtt az egyes részle­gek önállósága és felelőssége, előrehaladt közöttünk a sza­kosodás. A szófiai részleg, amely továbbra is a vállalat székhelyének számít, a nagy teljesítményű szállítószala­gok, szállítópályák és beren­dezések tervezésére szakoso­dik, a mi profilunk pedig a gépesített magasraktárak, erő­művi daruk tervezése és ki­vitelezése. Mindez meggyor­sítja a műszaki fejlesztést, s minden reményünk megvan arra, hogy következő évtize­dünk még sikeresebb lesz. N. K. A megyében a legjobbak j közt emlegetik a siófoki ifjú- | sági klubokat.* Nemcsak szám j szerint van . belőlük több, j mint másutt, hanem program­juk is színesebb, látogatott- ságuk is jobb, mint az átlag, i Nyáron kisebb az érdeklődés j irántuk — ez természetes is ! a Balaton mellett —, most j télen azonban »teljes gőzzel« j üzemelnek. — Tizenegy klubunk van — mondta Csobod Mária, a > városi művelődésügyi osztály j klubokkal foglalkozó munka- I társa. Általában - egy-egy üzem ad helyiséget, támogatja j anyagilag a fiatalokat. Leg- ] több helyen nemcsak ifjúsági j klub van, hanem olyan, ami- j lyet a fiatalokon kívül a vál- 1 lalat többi dolgozója is hasz­nál. Többnyire gyűléseket, értekezleteket tartanak itt. j Az a tapasztalat, hogy álta- i Iában jól megfér egymás mel- ! lett a kétféle program, de j volt már arra is példa, hogy a fiatalok kiszorultak a klub- j bél... Az üzemek támogatják a klubokat, kettő kivételével — j a töreki, illetve kiliti a vá­rosi tanácshoz tartozik. — Lassan az év végéhez i közeledünk. A munkát, a i programot is értékelni kell. ( — Nem erőltettünk úgyne- \ vezett központi programot j egyetlen közösségre sem, arra \ azonban mindig találtunk le­hetőséget, hogy ötleteket ad­junk. A klubvezetők számára Tabon rendeztünk továbbkép­zést, mert a járás minden ré­széből jól megközelíthető. Sajnos, éppen azok nem jöt­tek el, akik miatt ott rendez­tük. Emellett volt Hódmező­vásárhelyen egy országos to­vábbképzés. amelyen ugyan nem vehetett részt minden klubvezető, de. az ott hallot­tak majdnem mindenkihez eljutottak. Ügynevezett mód­szervásárt vagy börzét ren­deztek a szervezők. Ez abból állt/ hogy ki-ki »bedobta« azokat a programokat, ame­lyek legjobban sikerültek. Nagyon' sok jól s megvalósít­ható tapasztalattal jöttünk haza. — Siófokon tizenegy klub működik. Van kapcsolatuk egymással is? — Igen. Például a kórház és a MAHART már régóta tartja a kapcsolatot. A kór­ház szavalóversenyén indul­tak a MAHART-osok is. A legjobb példa azonban a vá­rosi klub, mely a Csepel- üdülőben kapott helyet, és a Siotour, a Köolajvezeték- építő, valamint a Gáz- és Olajszállító Vállalat, a Cse- pel-íidülő. a Volán, a Kerté­szeti Vállalat fiataljai tartoz­nak hozzá. Elmentünk a Csepel-üdülő­| be. Bartos Ilona klubvezetS j egyben az üdülő könyvtárosa j és KISZ-titkára is. — Ötven-hatvan fiatal gyű- 4 lik össze egy-egy alkalommal j — mondta. — Hetente két- ’ szer jövünk össze, mindig j van valami kötött program, utána tánc. Az idei öszejöve- telek témaköre meglehetősen változatos. A legnagyobb si­kert a pesti zeneművészeti főiskolások aratták. Kéthe­tenként jönnek hozzánk, min­dig más fiatal művész ad kon­certet, azokból a darabokból állítja össze a műsort, ame­lyeket legjobban szeret. Rend­kívül nagy lelkesedéssel ját­szanak. Utaztatásukat a Volán vál­lalta. Ök hozzák el a klubba a pécsi Bóbita-együttest is — mivel az ő fiatáljaik szin­tén tagok — ingyen. Fellép­tek nálunk más művészek, volt Ismeretterjesztő előadás, vetélkedő. Dölles Zsolt pan­tomimművész is tartott elő­adást. A városi ifjúsági klub már a következő évre készül. Most állítják össze a progra­mot a tagok javaslatai alap­ján. Lesz a klubtagok által tartott ismeretterjesztő elő­adás, kirándulás, lemez- és magnófelvételek bemutatója, színművészek előadóestje, hangverseny, irodalmi, politi­kai fórum. S. M. ■ ■ Összetett szűrővizsgálatok A tüdőszűrő-vizsgálatot ren­delet írja elő. A rendelet több éve látott napvilágot, s nagy szerepe van a légzőszerv!1 meg­betegedések felismerésében. Tulajdonképpen a gümőkor el­leni küzdelem szerves része volt. Szerencsére — s ezt büsz­kén állíthatjuk — a tbc-tmmt népbetegséget felszámoltuk hazánkban, melyhez nagy se­gítséget nyújtott a rendszele­sen végzett ernyőképszolgálat. Vándor ernyőképszolgala- tamk fölkeresik a legkisebb te­lepüléseket, s helyben készí­tenek röntgenfelvételeket a la­kosságról. A tuberkulózist felszámoltuk mint népbetegséget, de ez ko­rántsem azt jelenti, hogy telje­sen mégszűnt mint betegség,, mert napjainkban is nem egy tbc-s betegséget ismerünk fel, s kezelünk, gondozunk a teljes gyógyulásig. Tehát a végleges felszámolást csak a továbbá gondos ellenőrzésekkel érhet­jük el. Az ernyőszolgálat munkájá­nak jelentőségét, nélkülözhe­tetlenségét alátámasztja, hogy a tüdőbetegségek nagy része nem okoz fájdalmat »viselőjé- nélv<i ^ájqajpm ,vagy panaszok esetén a betegség már előre­haladott. Mindenki által köz­ismert, hogy könnyebb - a be­tegséget megelőzni, mint a ki­alakult kórt gyógyítani, a ki­esett munkanapokról, anyagi ráfordításokról nem is beszél­ve. Szocialista államunk egész­ségügye éppen ezért igen lé- ! nyögésnek tartja a betegségek I megelőzését, gondozását, ke- ; zelését. A fentiek figyelembevétel s~ ! vei a Somogy megyi Gondozó- i intézet a kötelező tüdőszűrés­1assuth László TALÁLKOZÁS ESŐISTENNEL A »szomorú éjszakán« Me­xikóból kivert spanyolok visz- szatértek, s több hónapos ost­rommal tervszerűen lerombol­tak minden kőépítményt, om- ladékukkal töltötték ki a csatornákat. Ugyanakkor megkezdték és hat évre választják, a rend­szer »prezidenciális". azaz az elnöknek széles hatásköre van, de tudja: hat év múlva le kell lépnie a közélet porondjáról. Nem választható meg újra, nem tölthet be semmiféle álla­mi funkciót, csak tetemes nyugdíjat kap. Amikor utód­jától , kézfogással elbúcsúzik, már nem ül be többé állami kocsiba. S az elnökkel együtt le kell mondania mindazoknak a vezető funkcionáriusoknak is, akiket az elnök nevezett ki. Ezek seim kerülhetnek vissza abba a székbe, amelyből föl­emelkedtek: számukra azon­ban más állami beosztás le­hetséges, ám - egyáltalán nem szükségszerű. épül föltéve, hogy táppénzre ^végre ,g hajtották a tó lecsa. egyébként jogosult. A felgyo- Aráikor az utolsó az­gyulásutan igényt tarthat a^ték császárt elfogták a tavon dolgozo a tagyszuneti dijia. ^—menekülés közben —.véget Más a helyzet, ha a dolgo- #;s árt az ostrom, egyúttal az tusnak, épp amikor a művelő zó a fagyszabadság tartanka #jjnálló azték Imperium is. dési minisztérium államtitkára alatt válik keresőképtelenné. # Holttestek ezrei hevertek te- . fogadott hivatali helyiségében. Ebben az esetben a fagysza- # metetlenül, járványok pusztí- Jósé Luiz Martinezt egyébként badság idejére nem jár táp- # toltak; már nem volt sem éle- már ismertem PEN-összejöve- pénz, mivel a dolgozó kapja # lem, sem ivóvíz. telekről, és felesége, Lydia a fagyszüneti díjat, tehát ke ^ Cortesnek először saját in- magyar asszony. A magas ran- resetvesztesége a betegséget,.- K7ave+<apsreseit kellett gú funkcionárius itt szokatlan Tanúja voltam egy ilyen ak­miatt nincs. Ha a keresőkép telenség a fagyszabadság le­járta után is fennáll, akkor a fagyszabadság lejártát kö­vető naptól a táppénzt folyó­sítani kell. dián szövetségeseit kellett J megzabolázni a, akik most ? szörnyű bosszút állták az az- ? tókokon korábbi elnyomatásu- Jkért. Majd a győztes vezér J hozzákezdett — valóban urtiá- \ nus körültekintéssel — a re- ■ konstrukcióhoz. Ennek sajnos, áldozatul estek az indián fo­gú »talpig feketében« éppen visszaérkezett. Elmondta, hogy most nyújtotta be illetékes helyen írásban a lemondását. Elutazásomkor még senki sem tutfta, hogy a következő , na­pokban »mi sorsot szánnak ne­ki az istenek«. Egy bizonyos: november utolsó napján a ha­talmasok átadják vagy az asz­talon hagyják a restanciáikat. Előfordulhat, hogy a Öolgo- u zót a fagyszabadság ideje alatt berendelik munkavég- x város kultikus épületei: ezek- zésre, és ez alatt vagy köz-, nek helyén emelték a székes- vétlenül mindjárt a következő# egyházat, s azzal szemben a naptól megbetegszik. Ebbent kormányzói palotát. A palota Megvárják a délidőt, s utána •az esetben jár a táppénz. Az-# homlokzata 200 méter hosszú, örökre elhagyják azt a posz- zal ugyanis, hogy a dolgozót# belseje szinte egész város. Itt tót, melyet hat évig betol tő v­munkavégzásre berendelték, a*----- - — ------ -1--’- +“lr f agyszabadságot megszűntnek kell tekinteni, tehát nincs □ Somogyi Néplap van a Köztársaság elnökének tek. hivatala. A Pasep de la Reforma a vi­Látogatásom alkalmával a lág egyik legszebb sugárútja. palotában rendkívüli élénkség A tragikus sorsú Miksa csá- uralkodott, ez egyben a mexi- szár kezdte építtetni — jó kői politikai élet nagy változá- száz éve — azért, hogy az ud- isának jele is volt. Az elnököt vari fogatok kényelmesen jut­hassanak el a székesegyháztól a chapultepeci kastélyba. Ma ez a bulvár különös együttese a hatalmas méretű felhőkar­colóknak, a századeleji lakó­házaknak és a kis magánpalo- táknak. A szüntelen építkezés foly­tán gyakran változik a mexi­kói Champs Elysées életrit- müsa. Miksa császár után az építkezést francia stílusban folytatta tovább a négy évti­zeden át uralkodó elnök, Por- firio Diaz. Ez a ritmus persze megakadt a világtörténelem egyik leghosszabb polgárhábo­rúja (1910—1920) alatt, amely után Mexikó lakossága mint­egy 12—13 millóra csökkent. Ma Mexikó lakóinak száma 47 millió. A Paseo a Chapultepec-i parkba visz. A park a városi élet egyik nagy oázisa. Itt építették föl, az olim­piai játékokra készülve a világ egyik legszebb, leg­érdekesebb műemléggyűj- teményét, a Nemzeti Ant­ropológiai Múzeumot. (Antro­pológia — ez az Üjvilágtoan nem a mi leszűkített fogalma­zásunkban használatos szó, hanem minden emberi tevé­kenységgel foglalkozó tudo­mányt magába foglal, így a ré­gészetet és a néprajzot. is.) Már az. első délben benéztünk ebbe a nagyszerű, művészeti érzékkel újszerűén tervezett épületbe. A bejáratnál .fantasztukis méretű medenc*, szökőkút kápráztatja el az érkezőt. A patióról nyílnak az egyes kultúrákat befogadó termek, így az egymással időben és térben csak laza kapcsolatot tartó civilizációk. Mintegy kronológiai rendben sorakoz­nak, és mégis mindegyik »osz­tály« külön-külön kis világot i alkotva várja a látogatót. \ Hogy mi rejlik a Múzeum^ raktáraiban s hányszor cseré-^ lik ki, változtatják a kiállította tárgyak egy részét — elkép-J zelhető. Csak a legfinomabb^ műtárgyak, legjellegzetesebb^ emlékek harmonikus együttes,»^ kerül itt kiállításra. A magya-^ rázó szövegek kitűnőek, hiszen^ az intézmény igazgatója af legnagyobb tudósok egyike: t Ignacio Bernal. f Érdekesség még, hogy a Mú-# zeum »figyelmességből« —# ahogy a felirat mondja — a# saját régészei közül szakava-# tott, idegen nyelvű vezetőt ad,# ingyenesen. # Jónéhányszor ellátogattam# a múzeumba, egyedül, hosszú# órákra. Mexikói életemnek# ezek voltak a kiemelkedő,# .csodálatos pillanatai. Valója-# ban ellentétes érzések között# hánykolódtam. Rájöttem arra,# hogy az Újvilág szemszögéből# nézve — a prekolumbán mű­vészet éppen olyan elvitatha­tatlan része a kontinens fejlő-, déstör té net ének, mint ahogy# mi nyomon követjük — mond-# juk — a mediterrán, kultúrák# kialakulását. Hatalmas tudománnyá nőtt# a spanyol conquista előtti mű-# velődés és annak rétegei, ár-# nyalatai, A szinte naponta# változó eredmények és mégha-J tarozások folytán át- és átérté-f kelődik mindaz, amit négy év-? tizeden keresztül összefoglal-# tam a magam — és esetleg ,— \ olvaiSÓim számára. Másrészt? viszont azt .kellett látnom,f hogy — szemben a legtöbb nem szakember látogatóval’ —t nyomon tudoip követni ezt a? tudományfejlődést. J fFolytatjuk.) # sei egyidőben egyéb vizsgála­tokat is végzett kiegészítés­képpen, bizonyos meg'betege- dések korai felismeréséhez. A vizsgálatok alapján még csak kezdeti — esetleg panaszokat egyáltalán, nem okozó — be­tegségeket vehetünk gondo­zásba, illetve kezelésbe. Kiegészítő vizsgálataink: a .súly, magasság, mellkaskörfo- gat mérése, a, vérnyomás elle­nőrzése, valamint általános vizeletvizsgálat. Az ernyőkép értékelését pedig — a tüdő mellett — kiterjesztjük a szív állapotának, alakjának minő­sítésére, s a felvételeken lát­ható csontok vizsgálatára is. Ezenkívül külön kartonon fel­tüntetjük a vizsgált személy kikérdezése alapján az általá­nos légzőszervi tüneteket (kö­högés, fulladás stb.). Ez segít­séget jelent más tüdőbetegsé­gek felismeréséhez. A felsorolt vizsgálatok alap­ján megállapíthatjuk a gümő­kor mellett az úgynevezett nem gumós légzőszervi meg­betegedéseket is, a magas vér­nyomást, a vesebetegségeknek egy részét, a lappangó cukor- betegséget, a golyvát (pajzs­mirigy), a csont- és a szível­változások jelentős hányadát. Külön említést érdemel, hogy betekintést nyerünk a vizsgá­latokkal a lakosság életkori és tápláltsági állapotába is. A kiszűrt — gyanús — ese­tekben további vizsgálatokat végzünk. Az »újszerű« tüdőszűrést megyénkben először Simon­ién, majd Pálmajorban, Baté és Jákó községben végeztük, mintegy 1600 főnél. A lelkiis­meretes munka eredménye, hogy a szűréseken a.megjele­nés csaknem 100 százalékos volt. A megye mind több telepü­lésére kiterjesztjük az ernyő- képszolgájatra épített vizsgá­latainkat. Intézetünk tárgyi és vizsgálati lehetőségeit növel­jük, hogy az általános egész­ségügyi szolgálatra lényeges többletmunkát ne hárítsunk. A megyeszékhelyen csak ké­sőbb lehet megszervezni a he­lyiséghiány miatt. Előrelátha­tóan jövőre már Kaposváron is az ismertetett módon vé­gezzük a kötelező tüdőszűrést. A tüdőszűrés »módosítása« el­sősorban egészségünk védel­mét jelenti, a lappangó meg­betegedések korai felismerése és kezelése pedig életünk meg­hosszabbítását szolgálja. Dr. Kiss Tamás Igazgató főorvos, megyei tüdőgondozó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents