Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-14 / 266. szám
A JÖVŐ ÚTJA a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben ! Újítási év az MMG-ben Termelőszövetkezeteink túlnyomó többsége közepes és jó adottságok között gazdálkodik, s termelésük gyors ütemben, kielégítően fejlődik. A közös gazdaságok csaknem egyhar- mada azonban rossz termőképességű, kedvezőtlen domborzatú földeken működik, ahol esetenként még a munkaerő is több annál, mint amennyi ezekből a földekből átlagos színvonalon meg tudna élni. Helyenként a hozzá nem értő vezetés, a munkaképes korú dolgozók vagy éppen a szakmunkaerő hiánya nehezíti a helyzetet. Zalában, Somogybán, Nógrádban, Borsodban és Szabolcsban a termelőszövetkezetek nagy része kedvezőtlen adottságú, és elég jelentős az ilyen gazdaságok száma Hajdú, Csongrád, Bács-Kis- kun, Pest, Veszprém és Vas megyében is. A párt vezető szervei még a nyáron foglalkoztak a kedvezőtlen adottságú termelő- szövetkezetek helyzetével, és Mindebből világosan kirajzolódik á kedvezőtlen adottságú vidékek élelmiszer-termelésének fejlesztési iránya: az adottságnak nem megfelelő, gazdaságtalan termelés fokozatos felváltása a helyi adottságokat jól hasznosító, a helyi erőforrásokat minél job tervben, és azt követően meg- i valósíthatók legyenek. A megyei szervek áltat ki- ! Vajon ki jvolt az első újító, dolgozott komplex fejlesztő- j milyen idős az újítás? si programok képezik az üzemfejlesztési tervek alap- amelyek Az ember munkáját szolgálják ját, amelyek elkészítése az üzemi vezetők feladata. Ezek jelöljék ki részletesen a tér-----^ ----------------------------------------------j J CTiUi JC-IY IV1 1CS, b an kiaknázó gazdaságos élei- | melésfejlesztési célokat és üzemi tennivalókat. Az üzemfejlesztési tervekkel szemben miszer-termelésseL A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek gazdaságos termeléséltek kialakítását nem mindenáron, hanem a népgazdaság erőforrásaival és a jobb adottságú nagyüzemek fejlesztésével összehangoltan lehet megvalósítani. Komplex fejlesztési programokat Pártunk politikájának határozott törekvése, hogy nem valamiféle szociális segélyezés állást foglaltak a tennivalók- r rendbetéte!ével mozdítsa ki ról. A kormány most mtézke déseket dolgozott ki, amelyek alapján megindulhat a programkészítő munka. A munka fő irányai Az első és leglényegesebb tennivaló az adottságok fölmérése. A helyi szervekre hárul a fejlesztés konkrét céljainak és ütemezésének a kialakítása. A központi szervek és intézmények minden tőlük telhető segítséget megadnak ehhez, amit a megyék bizonyára igényelni is fognak. Népgazdaságunkban nemcsak több. hanem hatékonyabban előállított élelmiszerre, mező- gazdasági eredetű nyersanyagra van szükség. Az élet által támasztott új követelmény tehát a többtermeléssel egyidejűleg a gazdaságosság fokozása. Korábban — a termelés alacsonyabb színvonalán — elkerülhetetlen volt, hogy a helyi gazdaságtalan termeléshez ve- i zetett. Fejlődésünk mai szintjén már változtathatunk ezen. Célul tűzhetjük ki, hogy minden nagyüzemben olyan élelmiszereket termeljenek, amelyek ott gazdaságosan előállíthatok. támasztott alapkövetelmény, hogy azok a termelés gazdaságos megszervezésére végrehajtható feladattervet adjanak. Állami támogatással és öntevékenységgel * A kedvezőtlen adottságú nagyüzemek fejlesztését szolgáló gazdasági ösztönzőket — az ötödik ötéves terv szabályozó rendszerének szerves részeként — csak a következő esztendőkben dolgozzák ki. Az elvek azonban már kialakul- útján, haném a gazdálkodás | tak, ezért a komplex helyi programok és üzemfejlesztési tervek kialakításában azokra már építeni lehet. 1 A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek továbbra is megkülönböztetett állami támogatásban részesülnek, amelynek fő formái az árkiegészítés és a gazdaságos termelés kialakítását segítő fejlesztési hozzájárulás. Átmenetileg fennmarad a jövedelemkiegészítő állami támogatás is, ennek szerepe azonban fokozatosan csökken. A szociálpolitikai célú támogatás helyébe fokozatosan a termelés fejlesztését szolgáló támogatás lép. Mindezt kiegészítik azok az adó- és egyéb fejlesztési célú kedvezmények is, amelyek egy része az eddigi gyakorlatból jól ismert. Fontos követelmény lesz azonban • a következő években, hogy állami támogatás csakis a népgazdasági célokkal ösz- szehangoltan folytatott termeléshez, továbbá a népgazdasági és területi fejlesztési programokba illeszkedő koncepció megvalósításához nyújtható. A jó hagyományokat és ta- felhasználva célszerű felkarolni az olyan kezdeményezéseket, amelyek eredményeként egy-egy »erős« gazdaság rendszeresen segíti a "•gyengébbet«. Érdemes fokozottabban támogatni az olyan kooperációkat is, , melyekben az arra alkalmas nagyüzemek — az iparszerű termelési rendszerekhez hasonlóan — gazdasági alapon és szervezetten, egy-egy tevékenységi körben összefogják az adott körzet közös gazdaságait. mai állapotukból a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteket. Ennek megfelelően a központi intézkedésekben a termelés fejlesztéséhez kötődő feltételek, a helyi szervek munkájában pedig a termelési koncepciók, programok kidolgozása és megvalósítása kerül előtérbe. Korábban nem egy megyében készültek már fejlesztési programok a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzetének megváltoztatására. Ezek megvalósításával születtek eredmények, gyökeres változás azonban kevés helyen következett be. Ennek több oka is volt. A korábbi programok egyik legszembetűnőbb fogyatékossága a komplexitás hiánya volt. A legtöbb fejlesztési elgondolás elszigetelten, egy-egy gazdaság helyzetéből, adottságából és lehetőségéből indult ki. A tervezők rendszerint egyenként egy-egy termelőszövetkezet keretei között maradva igyekeztek megoldást keresni — Szerintem az emberrel egyidős — mondta Dóra László, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár Kaposvári Gyárának főmérnöke. Jelentős év az idei a gyár történetében. Gölöncsér Gábor vezérigazgató felhívását olvasom: .. A vállalatvezetőség — a vállalati pártbizottság, a VSZT és a KISZ-vezetőség egyetértésével — 1974. évet újítási évvé nyilvánította. Az újítási évben célul tűztfe ki, 3iogy a beadott újítások darabszámút 1973. évhez képest 20 százalékkal, az elért gazdasági eredményt 30 százalékkal növeljük...« Nem kampányról van szó. Az MMG-ben évről évre foglalkoznak az újítómozgalommal. Eddig az újítási hónap volt az egyik fő mozgató erő, t ellátás számára a kedvezőtlen ahelyett, hogy nagyobb körze- J A nagy0 adottságú vidékeken is lehető- ífíí adottságaiból, lehetőségei" pasztalatokat aaoiisdgu \iaeaeKen is leneto ■ doi kundulva, nagyobb osszeleg minden alapvető élelmi- j függő területek — egész tájszert megtermeljenek, sőt I körzetek — átfogó (mezőgaz- ezekből még a központi áru- óságot, ipart, kereskedelmet. , , i szolgaltatast, infrastruktúrát a aphoz is hozzájáruljanak. Ez , egyaránt felölelő) fejlesztésébe a termelés szétaprózásához és illesztették volnak az elgondo- egyúttal kisebb hozamot adó, iásokat. Mindebből le kell vonnunk a tanulságokat. A helyi adottságokkal és népgazdasági forrásokkal reálisan számoló, egy-egy tájkörzet átfogó fej- I lesztésébe jól illeszkedő j komplex fejlesztési koncepciók [ és programok készüljenek, I mégpedig olyan ütemezésben, | hogy azok az ötödik ötéves Dr. Csizmadia Ernő, KB osztályvezető-helyettese most az újítási év. Rendszeresen megjelentetik a feladattervet, annyi példányban, hogy az minden dolgozóhoz eljusson. Ez a kiadvány tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek az újítók számára ötletet, a gyár számára hasznot jelentenek. Vegyünk példának néhányat: — A Volán 13. számú Vállalat csomagolja és szállítja termékeinket. A gyárban van egy csomagolóüzemük, ahol saját gépeikkel dolgoznak. Ha nálunk elkészül egy-egy termék, a szerelőműhelyből ki kell hoznunk, és tárolnunk kell a szállításig. Többek között erre is szól az újítási feladattervünk. Foglalkozunk az anyagfélék számának csökkentésével is. Jelentős feladat számunkra, a munkavédelemre vonatkozó újítási javaslatok figyelemmel kísérése, elbírálása — mondta Dóra László. Fehér műmárvány a fekete üveg helyébe P%í - < — Ha lenne egy újításom itt a gyárban, milyen utat kellene megjárnom vele? — Az újító beadja javaslatát az újítási előadónak, aki — mielőtt még hozzám kerülne a terv — az illetékes szakvezetőnek adja ki véleményezésre. A szakvezetők segítsége lényegesen lerövidíti egy-egy terv átfutási idejét. Ha a javaslat a gyártmány konstrukcióját alapvetően érinti, akkor a gyár budapesti irodája az egyik illetékes szerv a határozathozatalban. Ez egy kicsit megnehezíti a munkát, de nem lehet kiküszöbölni. A véleményezések után kerül sor az előkalkulációra. Itt azt számítják ki, hogy a bevezetés után a javaslat milyen gazdasági eredményt hoz. — Ezt minden esetben kiszámítják? — Igen. erre szükség van, de nem mindig vesszük figyelembe. Hogy hol nem? A munkavédelmi újításoknál minden esetben az ember érdekét' nézzük. | — A véleményezés, előkalj kuláció után mi lesz az újítás sorsa? — Határozat születik az elfogadásáról vagy elutasításáról. — Milyen lehetőségek vannak az újítók díjazására? — Van egy központilag elfogadott »kulcsunk«. Ausztriában vezették be először, onnan vette át vállalatunk. Mi két év óta dolgozunk vele,' s elmondhatom, hogy bevált. A »kulcs« lényege, hogy figyelembe veszi az újító beosztását, az újításra fordított időt, s hogy mennyire ismert az alkalmazott eljárás. A díjazásnál a munkások kerülnek előtérbe a vezető beosztású kollégák mellett. Most az újítási évben plusz jutalmak is vannak. Hogy csak egyetlen példát említsek: 500 000 forintos évi megtakarítást jelentő újítás után az idén külföldi üdülésben részesül, vagy pénzjutalmat kap az Újító. Az MMG Kaposvári Gyárában lelkesen dolgoznak az újító kedvű emberek, s ha terveikből nem is lesz találmány, újításaikkal mindenképp az embert, az ember munkáját szolgálják. Nagy Jenő Fehér műmárvány burkolat kerül a régi fekete üvegburkolat helyébe Kaposváron, az 503. számú Szakmunkásképző Intézet falán. A mintegy 1500 négyzetméternyi műmárvány burkolatot a Budapesti Kőfaragó és Épületszobrász Ipari Vállalat dolgozói szerelik föl. A TIT Somogy megyei Szervezete hadtudományi és történelmi szakosztályának rendezésében dr. Tóth Sándor alezredes, a hadtudományok kandidátusa a Fegyveres Erők Klubjának nagytermében előadást tartott Magyarország felszabadításáról. Tóth Sándor — több jelentős hadtörténelmi munka szerzője — nemcsak korábbi kutatásainak eredményeit, hanem a közelmúltban megjelent német forrásokat is ismertette. A rendkívül érdekes előadás több — eddig kevésbé ismert — katonai-politikai szempontra hívta fel a hallgatóság figyelmét, amely ez idáig nem kapott megfelelő hangsúlyt Magyarország felszabadításának történetében. Magyarországot 1944 szeptemberétől négy hadműveletben. 193 nap alatt szabadították fel. Az ország területe több mint öt hónapig hadszíntér volt. miközben elpusztult a nagyvárosok jelentékeny része. Az előadó rávilágított arra a fontos tényre, hogy a német hadsereg számára a zalai és a dél-ausztriai olajmezők az utolsó lelőhelyek voltak. A két terület a német olajtermelés 84 százalékát adta. és Hitler ezért mindent megtett a védelmére. Közben abban reménykedett, hogy egy esetleges különbekével vagy az angol-szász és a szovjet szövetségesek között fegyveres konfliktussal siElőadás hazánk felszabadulásáról kerül a náci birodalmat átmenteni. Az ország földrajzi helyzete az Alpesek védelmét biztosította, ahol korábban hatalmas erődrendszert építettek ki. A magyaronszági frontszakaszon hamarosan mintegy 40 hadosztályt vontak össze. Ide rendelték a legjobbnak minősített 6. SS páncélos hadsereget. A balatoni hadműveletben 1945 tavaszán többek között ez a hadsereg morzsolódott fel. A magyarországi hadműveletek elhúzódásának második oka a magyar uralkodó osztály németbarát orientációja volt. 1944 kora őszén, a német csapatok szétverése után nem éltek azzal a lehetőséggel, amellyel Románia korábban élt. Mindenképpen kédvező volt a helyzet egy magyar fegyverszüneti szerződésre. A csapatoknak csak az általuk elfoglalt arcvonalat kellett volna feladniuk, és akkor a szovjet erők előtt Bécsig megnyílt volna az út. Az 1. magyar hadsereg lett volna a legalkalmasabb az álállásra, hiszen a 100 kilométeres védelmi szakaszukon nem voltak közbeékelt német erők. Miklós Béla vezér- ezredes nem fordította hadseregét a németekkel szembe, de a Szülési alatt sem akart harcolni, ezért átment a szovjet vonalakon. Ezután kiáltványban fordult a magyar csapatokhoz, és hatására két hét alatt 20 000 katona ment át a szovjet egységekhez. A debreceni páncélos csata kimenetele megváltoztatta a magyarországi fronthelyzetet, és a szovjet csapatok mindenütt feltartóztathatatlanul nyomultak előre. Az ország fővárosának elfoglalása hadászati és politikai szempontból is igen jelentős volt. Az előadás második részében a dunántúli hadműveletek eseményeit: foglalta össze. Harminc éve, 1944. november 7-re virradó éjjel az 57. szovjet hadsereg 75. lövészhadteste 74. hadosztályának egységei Apa- tin körzetében, két nap múlva pedig a hadtest 233. hadosztályának egységei Kiskőszegnél (Batina) átkeltek, a Dunán, és hídfőt foglaltak. Három nap múlva már két hadosztálynyi erő volt a két hídfőben. A német főparancsnokság tévesen értékelte az átkelt egységek célját, mivel Hitler úgv ítélte meg. hogy az Zágráb és Klagenfurt felé irányul. A hónap végére az 57. szovjet hadsereg egységei felszabadították Pécset, majd december 2-án Kaposvárt. Az ősz folyamán a németek a magyar egységekkel megfelelő mélységben kiépítették a Margit- vonalat, amelynek egy része a Balaton déli sarkától a Drá- ffcfig terjedt megyénkben. December első napjaiban itt megmerevedett a front, és négy hónapig kemény állóharc alakult ki. Az előadó továbbiakban a Budapest fölmentésére irányuló német kísérleteket, a nagyméretű páncélos ellencsapásokat ismertette. A harmadik ellencsapásnál, január derekán sikerült a németeknek kijutniuk a Dunához. Az 57. szovjet hadsereg háta így teljesen nyitottá vált és félő volt, hogy a kevés harci technikával rendelkező hadosztályait a németek felmorzsolják. Tolbuchin marsall szabad kezet adott Sarohin altábomagy- nak, az 57. hadsereg parancsnokának, aki kitűnő hadászati szakember lévén, manőverezésre rendezkedett be. Január közepén, a balatoni hadművelet idején a Sió—-Sárvíz csatorna, Székesfehérvár irányába a németek több mint 800 harckocsit vontak össze. A szovjet csapatok mélyen kiépített védelmi rendszerén azonban megtört a németek támadó lendülete. ’ A legjobb SS hadosztályok, így az Adolf Hitler testőrhadosztály megtagadta a támadási parancsot. Ez az SS történetében itt következett be először. A fasiszta vezérkarban pánik tört ki, és Himmlert elküldték Dunántúl-' ra a harci morál megerősítésére. Márciusban Magyarországon a német birodalmi védővonal első lépcsője sem tudta megállítani a szovjet csapatokat. A szovjet egységek feltartóztathatatlanul, menetből küzdötték le a kiépített német állásokat. Március végétől a német déli hadseregnél már nem volt meg az összeköttetés, és a pánikszerű visszavonulás közben esztelen rombolásokkal kísérelték lassítani a szovjet előrenyomulást. Ci SZÓ a Á prilis első napján felszabadult az utolsó somogyi község, három nap múlva pedig egész Magyarország. Ezzel megnyílt az út Bécs és a hírhedt alpesi védőrendszer felé, s ez a fasisztáknak az utolsó kőolaj-lelőhelyek elvesztését is jelentette. Azok. akik ott voltak az előadáson az elhangzottakat hasznosíthatják az évforduló alkalmából. A. A. Keszthelyen, az agrártudo- ; mányi egyetem kertészeti j tanszékén a köztermesztésben j levő szőlőfajták szelektálása j mellett sikerrel foglalkoznak I nemesítéssel is. Dr. Bakonyi Károly tudományos főmunkatárs 1955 óta dolgozik azon, hogy kere6ztezéses nemesítéssel az olaszrizlingnél korábban érő és azzal legalább azonos minőséget adó fajtákat produkáljon. A kutatónak sikerült olyan kiónokat előállítania, amelyek megfelelnek a követelményeknek. Az Országos Fajtaminősítő Intézetben a korai érésű Csabagyöngye és a bő termő Kocsis Irma fajták keresztezéséből előállított fajtajelöltet jelentett be, Judit néven. A kettős hasznosítású szőlőfajta kiváló csemegeszőlő, de mint korai borszőlő is számításba jöhet. Jó tulajdonságai közé tartozik, hogy augusztus közepén érik és bő termő. Mivel fagytűrő, telepítése különösen a talajmenti fagyoktól veszélyeztetett borvidékeken ajánlható. Az új fajta szaporítását megkezdték. 1
