Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-09 / 262. szám

Losonczi Pál látogatása Somogybán (Folytatás az 1. oldalról.) kozott kongresszusi verseny eddigi sikereit. Az időszakos értékelések azt mutatják, meg­alapozott vállalások ^ülettek, az eddigi eredmények jól szol­gálják a község gyarapodását. Dr. Németh Jenő a negyedik ötéves terv teljesítéséről adott számot és vázlatosan tájékoz­tatott az ötödik ötéves terv főbb elgondolásairól. Csak egy térkép volt a falon, de a sza­vak nyomán a képzelet látni vélte az eddigi dinamikus fej­lődés továbbfolytatását, az új, modern központot, az újabb lakótelepeket. A negyedik öt­éves terv ötszáztízlakás fel­építését határozta meg, #eddig már elkészült 638, és 1975 vé­gére 823-at adhatnak át. Lehet, hogy ez a tény volt az, ami sétára »csábította« Losonczi Pált —, meggyőződni, látni, osztozni az örömben, hogyan fejlődik Barcs. Ezen a sétán csatlakozott a megye kedves vendégéhez Varga Péter, a megyei pártbizottság első tit­kára is. ^ A látogatás utolsó program­jaként Losonczi Pál, Varga Péter és Süveges Sándor a barcsi Vörös Csillag szövetke­zetét kereste fel, ahol nemcsak a mai, hanem a január elsejei egyesülés utáni nagy szövetke­zet vezetőivel is találkozott. Régi barátok, kedves ismerő­sök összejövetele volt ez, és érthető, hogy Losonczi Mihály elnök tájékoztatója alapján egyetlen téma forgott csak a szóban: hogyan boldogul ezen az őszön a szövetkezet, milyen felkészültséggel, megalapo­zottsággal kezdik a' jövő évet, amikor a három szövetkezet — az istvándi, a darányi, a barcsi — egyetlen nagy gazda­ságként folytatja munkáját. Késő estébe nyúlt a baráti 1 találkozó s a képviselői láto­gatás végén hadd idézzük Lo­sonczi Pál egy mondatát: — Örülök annak, amit lát­tam, tapasztaltam. S mit mondhatnék? Én is csak az eget kémlelem, hogy sikerül­jön befejezni a munkákat, hogy legyen eredménye ennek a sok szép erőfeszítésnek ... V. M. A vízvári határban félkörben vették körül az asszonyok, hosszan beszélgettek képviselőjükkel. Kitüntették a dolgozókat Magyar — szovjet baráti est Nagyatádon Lőtéravató Igáiban A megye minden járásában megemlékeztek a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 57. évfordulójáról. Tudósítónk l>eszámolója alapján képet adunk a somogyi ünnepségek­ről. Siófokon már napokkal no­vember 7-e előtt megkezdőd­tek az ünnepi előkészületeik. A fiatalok versenyeken, vetél­kedőkön mérték össze a tudá­sukat; minden iskolában megemlékeztek a forradalom jelentőségéről. A siófoki üze­mekben rendezett ünnepsége­ken megjutalmazták a kiváló dolgozókat. A Gáz- és Olaj- szállító Vállalat a városi ta­náccsal közösen rendezte meg az ünnepségét, s ezen megju­talmazták a politikai aktívá­kat. November 7-én délelőtt tíz órakor koszorúzási ünnep­ség volt a szovjet hősök em­lékművénél. Nagyatádon ünnepséget rendeztek a Gábop Andor Művelődési Központban. Gé­mest Sándor, a városi pártbi­zottság első titkára tárgyjutal­makat adott át a párbizottság legjobb aktíváinak. A kon­zervgyári ünnepségen ketten az ipar kiváló dolgozója, het­venen pedig a vállalat kiváló dolgozója kitüntetést vették át. A cérnagyár ünnepségén öten a könnyűipar, heten pedig a vállalat kiváló dolgozói let­tek. November 7-én koszorúzási ünnepséget rendezett a váro­si pártbizottság. A szovjet hősök emlékművénél Dezső L ászióné mondott beszédet, majd megkoszorúzták az em­lékművet. A Fegyveres Efők -Clubjában szovjet családok ■észvételével magyar—szovjet ■aráti estet rendeztek. Nagy íkere volt az ifjúsági klub íi tud többet a Szovjetunió­tól? című vetélkedőjének. Barcson november 6-án, a Hősök terén tartották a koszo­rúzás! ünnepséget, utána ün­nepi megemlékezést rendez­tek a művelődési központban. Kovács József, a nagyközségi ártbizottság titkára méltatta •ovember 7-e szerepét. A arcs! járás községeiben no- ember hetedikén munkával innepeltek: teljes erővel folyt a betakarítás, a vetés. kaposvári járás községei- ■bb helyen rendezlek koszorúzási ünnepséget a szovjet hősök emlékművénél. Bárdudvarnokon, Kiskorpá­don november 6-án tartalak meg az ünnepségeket. Nagy­bajomban a november 7-1 ün­nepség alkalmával több mint ötszázan vonultak fel a szov­jet hősök emlékművéhez. Bakó László, a nagyközségi pártbizottság titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd Fe­nyő István, a megyei pártbi­zottság munkatársa mondott ünnepi beszédet. A magyar— szovjet barátságról szólva ki­emelte a Lenin Tsz MSZBT- tagcsoportjának eredményes munkáját is. Az emlékművet elsőnek Dombóvári László, a Kaposvári Járási , Pártbizott­ság első titkára, Csek József, a járási hivatal elnöke ko- szorúzta meg, majd a járás, a nagyközség képviselői. Az ün­nepségen az általános iskola tanulói adtak műsort. Igáiban az ünnep alkalmá­ból avatták föl a lőteret. Dr. Ulrich Károly, a járási hiva­tal elnökhelyettese adta át az fia­új létesítményt az MHSZ táljainak. Az alapításának 700. évét ünneplő Marcaliban — a ha­gyományokhoz híven — a kórház parkjában álló felsza­badulási emlékműnél tartot­ták meg az ünnepi megemlé­kezést. Több mint ezren vet­tek részt az ünnepségen. He- derics Ferenc, a járási párt- vb tagja mondott beszédet. Kiemelte, hogy társadalmunk magasabbrendűsége és ereje a megpróbáltatások időszaká­ban mutatkozik meg a leg­jobban. Példa erre az idei mezőgazdasági év: az egész ország egy emberként mozdult meg a termés megmentéséért. Ebben az áldozatkész munká­ban kiemelkedő szerepet vál­laltak a fiatalok. Kiemelte a diákok és a katonák lelkiis­meretes munkáját is, amit a járásban végeztek. Az ünnepi beszéd nagyközség párt- < szervezetei, üzemei és intéz­ményei megkoszorúzták a felszabadulási emlékművet. A megyei pártbizottság napirendjén után a i tömeg­A Balaton-parti idegenforgalom hatása Több más — a megye poli­tikai életét érintő — kérdés mellett tegnap délelőtt a Ba­laton-parti idegenforgalom gazdasági, ideológiai és politi­kai hatásáról, a legfontosabb feladatokról tárgyalt a megyei pártbizottság. S hogy a testü­let miért »szűkítette le« a té­mát a Balaton térségére, az már az előterjesztés elején ki­derült. Az ország kincsétől, a tótól távolabb levő megyei idegenforgalmi területek ugyanis javarészt csak a helyi igények kielégítésére alkalma­sak. Látogatottságuk az ide­genforgalomnak négy százalé­kát sem éri el. Ezzel szemben a Balaton-parti idegenforga­lom országos és nemzetközi jelentőségű, s az utóbbi évek­ben rendkívül dinamikusan fejlődött. Bizonyításként elég megemlíteni, hogy 1973-ban a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek a száma 41 száza­lékkal, az eltöltött vendégéj­szakák száma pedig 57 száza­lékkal haladta meg az 1968. évit. A fogadás feltételei ja­vultak. de így is megállapít­ható: Siófok, Balatonföldvár és Fonyód már túlzsúfolt. IDEGENFORGALOM ÉS GAZDASÁG A testület az elemzés és a vita alapján — amelyben töb­bek között részt vett Andrikó Miklós, a Központi Bizottság területfejlesztési osztályának helyettes vezetője is — sokol­dalúan mérlegelte az idegen­forgalom gazdasági hatását. Ez a lakosság életviszonyainak alakulásától a közúti közleke­désig, a kereskedelmi ellátás­tól a közműépítésig, a fejlesz­tési tervek megvalósulásától a kulturális rendezvények szín­vonaláig ezernyi kérdést fog­lal magába. A megyei pártbi­zottság nem fukarkodott a bí­rálattal sem, amely a hibák felismerésének és kijavításá­nak feltétele. Az idegenforgalom fejlődé­sének pozitív hatása — miint a megyei pártbizottság megálla­pította — a foglalkoztatás ja­vulásában, az idegen vásárló­erő beáramlásában, a lakosság egy részének többletjövedel­mében, a központi támogatás­sal megvalósított fejlesztések­ben és az emberek életkörül­ményeinek javulásában is megjelölhető. A helyi lakosság — nem véletlen — felismerte e kedvező hatást. Ezt bizonyít­ja, hogy míg 1960 és 1970 kö­zött a megye lakóinak száma 2 százalékkal csökkent, addig a parti települések lélekszáma 19 százalékkal nőtt. A jelentés tételesen felsorol­ta: milyen eredményeket mondhatunk magunkénak a negyedik ötéves terv időszaká­ban. Mindenekelőtt megállar pította a megyei pártbizottság, hogy a politikai, társadalmi és gazdasági szervek alapvetően megoldották az idegenforga­lom gyors fejlődéséből eredő fejlesztési és ellátási feladato­kat. Az igények és a lehetősé­gek közötti feszültségeket azonban nem sikerült felszá­molni. Központi és helyi erő­feszítések nyomán 1973-ban már nem volt ivóvízhiány. 1975-ig elkészül a regionális hálózat, s ez az egész déli par­tot ellátja ivóvízzel. Javult a köztisztaság és a villamosener- gia-ellátás. A közúti közleke­désben kiemelkedő jelentőségű volt az M—7-es út megépítése, a távolsági autóbuszközleke­dés fejlődése, a Sió-híd kiszé­lesítése. A települések egy ré­szében enyhültek a parkolási gondok. 5400-zal bővült a ke­reskedelmi szálláshelyek szá­ma, megkezdték a kempingek 60 milliós korszerűsítési prog­ramjának végrehajtását. Di­namikusan fejlődött a keres­kedelmi hálózat is. A bolti kiskereskedelem alapterüle­te 5500 négyzetméterrel, a vendéglátásé 7300 négyzetmé­terrel nőtt. Ezek javarészt a korábban ellátatlan területe­ken kínálnak bő választékot. Ma már tervszerűbb, átgon­doltabb a telekgazdálkodás is a Balaton partján. AZ IRÁNYÍTÁS GONDJAI A megyei pártbizottság vé­leménye szerint a fejlesztés­ben nem érvényesül maradék­talanul a tervszerűség. Mi az oka? Erre is választ adott az elemzés. Megállapította pél­dául, hogy a jelenlegi irányí­tási rendszer kialakult ugyan, hatékonyságát azonban javíta­ni kell. Az Országos Idegen- forgalmi Tanács, a Balatoni Tárcaközi Bizottság, a Balato­ni Intéző Bizottság, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal, a belke­reskedelmi Minisztérium és más ágazatok, a tanácsok, a vállalatok pénzeszközeit és terveit még nem sikerült kel­lően összehangolni. Ebből kö­vetkezik, hogy csak egysége­sebb országos irányítással, a ftelyi vezetés további javítá­sával, a koordináció tökéletesí­tésével léphetünk előre. Ugyanígy fölvetette a testű­iét a közép- és hosszú távú területfejlesztési tervek prob­lémáit, azt, hogy a pénzeszkö­zök későn állnak rendelkezés­re. Ez nehezíti a tervezést, a megvalósítást. Ugyanakkor előfordul az is, hogy gyakran a rendelkezésre álló pénzt sem tudjuk időarányosan felhasz­nálni. Van tehát javítani va­lónk. Á MEGOLDÁS KULCSA Megállapította a párt- bizottság: az idegenfor­galom irányításában egy­re nő a tanácsok sze- --------------------------ü-------------------­A kapunál tisztelgő ifjú- A somogyzsitfai erdésztanulók sikere gárdisták állnak, köszöntik a vendégeket. Az iskola előtti parkban fiatal szakmunkások beszélgetnek. A Somogyzsitfai Erdőgazdasági Szakmunkás- képző Intézetben nem minden­napi esemény volt az idei no­vember 7-e. Harmadszor nyer­ték el — s így véglegesen megkapták — a KISZ kb vö­rös vándorzászlaját. Az igazgató mondja: — Tegnap eljöttek azok a diákjaink is, akik először kap­ták meg á KISZ kb vörös ván­dorzászlaját. Mára haza Kellett menniük, hiszen ők már dol­gozó ifjúmunkások Dunántúl különböző erdőgazdaságaiban. Alig egy hete tudták meg ta­nulóink-, hogy harmadszor, te­hát véglegesen övék a j zászló . .. A vendégek egymás után j lépnek be a terembe, ahol az ünnepséget tartják: Pásztor Gabriella, a KISZ kb titkára, Cvetkov Jurij Vasziljevics szovjet katonatiszt, a megyei és járási KISZ-bizottság munka­társai. Pásztor Gabriella sza­vai sokáig visszacsfengenek majd a diák tó f«lében: A vándorzászló végleg otthonra talál! — A Magyar Kommunist Ifjúsági Szövetség köz­ponti bizottsága mindig megkülönböztetett figyel­met fordított a szakmun­kásképző intézetekben ta­nuló fiatalokra, azokra, akik iskolai tanulmányaik befeje­zésével ifjúmunkások lesznek, és becsülettel helytállnak min­dennapi munkájukban haszno­sítják az iskolában tanultakat. A jók között legjobbaknak lenni tiszteletre méltó, nagy­szerű tett. őszinte tiszteletün­ket és köszänetü"'mt fejezzük ki a múlt évbe; végzet mun­kátokért . .. Sétálunk a kastélyparkban. Az iskola KIS5^-titkárával, Fata Istvánnal és a dicsérő ok-' levéllel kitüntetett Balogh András ' alapszervezeti titkár­ral beszélgetünk. — Mivel érdemeltük ki a zászlót? Azt hiszem, a sok társadalmi munkával, rendez- vVm.yel; Iskolát szépítettünk, l'-e'i óztuk a parkot... Épül az erdei tornapálya is. I hazafelé haladtak. A falu ha- Ennek a munkái korábban tárában lelőtték. Itt , temettek kezdődtek, nekem és a mos- el. A tanács gondozta sokáig a tani elsősöknek már csak a sírját, aztán az iskola vállalta befejezés maradt. ‘ _ A dicsérö oklevél> úgy éf. zem, nemcsak nekem szól, na­— Az idei viszontagságos őszben mi is segítettünk kint, a cukorrépaszedésben vettünk részt és az erdőben dolgoz­tunk. A kapott bérből a leg­többet iskolai célokra, osz­tálykirándulások szervezésere fordítottuk — mondja Fata István. Balogh András, a Mihail Vuiikov alapszervezet titkára, ifjúgárdista: — Az ünnepségen koszorút tettünk alapszervezetünk név­adójának sírjára. Hogy ki volt Mihail Vuiikov és milyen kap­csolatban áll a községgel, is­kolánkkal? Tavaly november 7-én vette fel az ő nevét alap­szervezetünk. 1945 júniusában, már a béke hónapjában esett el, amikor a szovjet katonák repe. Elengedhetetlen, hogy megfelelő információval, appa­rátussal és anyagi eszközzel rendelkezzenek. A jelenleginél nagyobb központi támogatásra van szükség ahhoz, hogy a Balaton-part szennyvíztisztí­tási gondjait, a közúti, a vasúti és a víziközlekedés nehézsé­geit. a kereskedelmi hálózat bővítését mielőbb megoldhas­suk. Az idényszerűség sem akadályozhatja meg, hogy a meglévő létesítmények mellé kisebb befogadóképességű szál­láshelyek épüljenek a déli parton. A kulturális rendezvények elemzése kapcsán állapította meg a testület: a szabadtéri színpadok korszerűtlenek, nin­csenek fedett, nagy befogadó- képességű filmszínházak, hiá­nyoznak a strandkönyvtárak, a kiállító- és a klubhelyiségek is. A létesítményhiány enyhí­tése mellett nagyobb gondot kell fordítani a rendező szer­vek közötti összhang megte­remtésére, a propagandamun­ka javítására, és arra, hogy a művelődéspolitikai célkitűzé­sek a nyári szórakoztató prog­ramokban is megvalósuljanak. IDEOLÓGIAI ES POLITIKAI HÁTAS nem valamennyi társamnak. Együtt fölkerestük a falu idő­sebb lakóit, segítettünk nekik fát vágni, az udvart rend be­hozni, elvégeztük az adódó munkákat. Szívesen fogadták, s ingyen dolgoztunk. Ami tár­sadalmi munkát a gazdasá­gokban végeztünk, azért penzl ] kaptunk. Ebből olyan segéd­eszközöket vásároltunk, ame­lyekkel segíthetjük alapszerv vezetünkben a gyengébb tanu­lók korrepetálását. Megyénkben a Somogy-, zsitfai Erdőgazdasági SzaK- munkásképző Intézet az első olyan iskola, amely véglegesen elnyerte a KISZ kb vörös ván­dorzászlaját. Büszkék rá — méltán. Nagy Jenő A megyei pártbizottság meg­állapította, hogy az idegenfor­galom alapjában véve kedve­ző ideológiai és politikai ha­tást gyakorol a lakosságra. A nyugati országból érkező ven­dégeinkben pedig éppen az or­szág fejlődése, az eredmények láttán csökken a hazulról ho­zott hamis propaganda natása. A felszólalók elmondták azt is, hogy az egyoldalú gazdasá­gi szemlélet következtében gyakran háttérbe szorul az ide­genforgalom ideológiai, politi­kai hatásának elemzése, a la­kosság rendszeres felkészítése, azaz a »társadalmi fogadóké­pesség« megteremtésé. L!Sokan ezt a feladatot a pártszerveze­tekre hárítanák, holott minden politikai. állami, gazdasági, társadalmi és idegenforgalmi szerv összehangolt tevékenysé­gére van szükség. Nem szabad lebecsülni azokat a jelensége­ket, amelyeket az emberek egy részének életfelfogásában, gondolkodásmódja kedvezőtlen változásában tapasztalunk. A jelentés részletesen elemezte a szocialista országokból és a Nyugatról érkező vendegek magatartását. Az összkép ked­vező. Mégis, számolni kell az­zal — s erre konkrét példák utalnak —, hogy az utóbbiak egy része igyekszik hamis il­lúziókat kelteni a lakosságban a tőkés társadalomról. A fel­lazítás! taktika nyílt és burkolt megnyilvánulásaival tovább­ra is szembe kell néznünk csakúgy, mint az idealista esz­mék, a kispolgári gondolkodás- mód, a Nyugat-imádat terjesz­tésével. A szocialista közgon­dolkodás fejlődése alapot ad ahhoz, hogy a lakosság rend­szeres és folyamatos felkészí­tésével elejét vegyük az ide­genforgalom továbbra is vár­ható, kedvezőtlen ideológiai hatásának. Széles körű vita után fontos határozatokat hozott a megyei pártbizottság a Balaton-parti idegenforgalom további fej­lesztésére. Ezek közül talán a leglényegesebb — elvi jelentő­ségű — tétel kimondja: az ide­genforgalom Somogy megye fontos gazdasági ágazata. Ez jó alap ahhoz, hogy politikai, tár­sadalmi. gazdasági szerveink és azok valamennyi vezetője az ágazat súlyának megfelelően kövessen el mondént a Bala- ton-part további fejlesztéséért, az eredmények megszilárdítá­sáért, az idegenforgalmi foga­dóképesség növeléséért, a szo­cialista közgondolkodás és életmód erősítéséért. Somogyi Néplap ft

Next

/
Thumbnails
Contents