Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-05 / 259. szám
fl Mil! SZOVJET TÁRSADALOM U j könyvében az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára, Gus Hall említi, (a könyv magyar nyelven is megjelent), hogy az amerikai közgazdászok véleménye szerint a Szovjetunió hozzáférhető nyersanyagforrásai 1955-től szárnyalták túl az Egyesült Államokét. E nagy mértékben szé- •lesülő nyersanyagbázison szerintük 1971-ben sikerült elérnie a szovjet iparnak, hogy acéltermelése az amerikai elé vágjon. Ha ennél az elismerésnél egyebet nem említenénk, akkor is világos lenne, hogy a szovjet közgazdaság és társadalom a Nagy Októberi Szocialista Forradalom által megnyitott, új ptakon minden addigi forradalomhoz képest gyorsabb fölvirágzáson ment keresztül. Az angol polgári forradalom után évszázados fejlődésnek kellett addig végbemennie, amíg Anglia a «-világ műhelye« lett- A nagy francia forradalmat követően a gazdasági-társadalmi előrehaladás lassúbb és -részlegesebb volt az angliainál. De Gaulle tábornok egyik 1961- ben Adenauerrel folytatott beszélgetésében meglehetősen határozottan exponálta, hogy Franciaország csak részben iparosodott, míg nagyobb mértékben mezőgazdasági ország maradt Már az utóbbi példa is figyelmeztet, hogy a forradalmak által kialakított magasabb szintű társadalmak ismérve nem egyszerűen a nagyobb ipar, a tekintélyesebb munkásosztály. Különösen nem az a gyökeresen új minőségű szovjet társadalom esetében: 1918—1920 tépett iparú, minimumra olvadt munkáslétszámú Szovjet-Oroszor- szág a maga éhségproblémáival együtt is magasabb rendű társadalom volt, mint a háborún megzsírosodott semleges vagy éppen hadviselő kapitalista hatalmaké. Az elsődlegességet az osztályok egymáshoz való viszonya, vagyis a hatalom jellege' és a társadalmi ) munka fölhasználásának iránya biztosítja. Az új társadalmi rendszer végső győzelmét és e rendszer életerejét mégis az általa ki- vívott-fölmutatott gazdasági teljesítmény rögzíti. N apjaink szovjet történet- tudományának friss eredménye, hogy kifinomult statisztikai módszerekkel rajzolja meg a mába vezető gazdasági-társadalmi folyamatokat. Amiről eddig több esetben csak töredékes adatok alapján alkottunk képet, azt jelenleg pontosabban követhetjük nyomon. E számok áttekintése az újdonság élményével hat — nyomában teljesebben érzékeljük az elmúlt évtizedek szovjetunióbeli változásaitViszonyítási alapul hadd iktassuk ide először a Szovjetunió néhány népesedéstörténeti adatát. Az 1913-ban 159 millió embert számláló orosz birodalom 250 milliós szovjetországgá vált. Az októberi forradalom előtt a gyári. munkásság szűkebb kategóriájának létszáma körülbelül ötmillióra volt tehető. Ezt a munkáslétszámot az intervenció és polgárháború súlyos következményei miatt csak 1928-ra érte el az immár burzsoázia nélküli, államosított üzemekben dolgozó szovjet munkásság. Az ötéves tervek ugrásszerű emelkedéséhez vezettek: 1939-ben 32 millió, 1959-re (a Honvédő Háború veszteSégei ellenére) több mint 48 millió, 1970-ben pedig 62 millió munkásról >adtak hírt. A szocialista ipar elemi erejű előretörésével karöltve járt a városiasodás. Az 1927 és 1938 között csaknem 30 millióval, 1939—1959 között ismét 40 millióval, majd 1959-től 1969-ig újabb 36 millióval növekedett a városi lakosság. Az utóbbi számokban egyszerre fejeződött ki az iparban foglalkoztatottak számának gyarapodása és a 'ermészetes népszaporulat, illetve népmozgalom- Deutscher amerikai törté-'ész az utolsó 25 év szovjet u-’mnizációját jellemezve a maga részéről is rámutatott: 9 szovjet városok lakosságnövekedése többet tesz ki a brit szigetvilág össznépességénél és hogy ez példa nélkül áll a történelemben. A szovjetország urbanizációs fejlődésének lendülete és mérete messze túlhaladta például a századunk polgári Németországának urbanizációját. Csupán az 1966—1970. évi ötéves terv során több mint félmil- liárd négyzetméter — főleg városi — lakótér épült, s ez annyi, mintha 50 új, egyenként egymillió lakosú nagyvárost építettek volna föl. 1973-ban több mint 11 millió ember költözött új lakásba. többi ötéves terv során is feszített ütemet diktáltak a városi építkezésnek. Már a harmincas években megkezdődött Moszkva városrendezése, épült a metró: napjainkban Moszkva szocialista mintavárossá történő fejlesztését szolgálják a közművesítés, útszélesítés, út- áthidalás grandiózus méretű vállalkozásai. Az urbanizációs folyamattal is kapcsolatban levő vasút- és csatornaépítések méretei minden más ország hasonló kezdeményezéseit túlszárnyaljákA szocialista mezőgazdasági nagyüzemek kialakításának világtörténelmi jelentőségű feladatát sikerrel megvalósított parasztlakosság számának -alakulása összetettebb" kérdés, mivel a kedvező gazdasági fejlődés a falun egyszerre csökkentette és növelte a lakosság számát. 1939-ben még 42 millió fölött volt a kolhoz- parasztság létszáma, ez 1959- re közel 32 millióra, 1969-re pedig mintegy 21 millióra csökkent. Míg 1937-ben a falusi lakosság részaránya (a szovhozparasztsággal együtt) a maga 117 milliójával az összlakosság 88 százalékát tette ki, 1970-re a falvak népe 105 millióra csökkent. Az a körülmény, hogy a kolhozparasztok száma 1940 és 1970 között 43 százalékkal csökkent (1970: 16 millió körül), a falusi lakosságnak a gépesítés előrehaladásával kapcsolatos, nagy mérvű — csak az Egyesült Államokban megfigyelhető arányú — átcsoportosulását Jelzi. 1913-ban a főleg szellemi munkából élők száma 870 ezer volt. Ezzel szemben 1939-ben 14 millió, 1959-ben 20,5 millió, 1970-ben pedig több mint 30 millió értelmiségit mutatott ki i a statisztika. Az 1960 1961-es tanévben a szovjet egyetemeket és főiskolákat kerekszámban 2,4 millió hallgató látogatta (ugyanakkor az Egyesült Államok 1,92 milliós hallgatói táborral rendelkezett). 1973ban több mint 2,7 millióra nőtt a szovjet felsőfokú intézmények hallgatóinak összlétszá- maA szovjet társadalom amint a múltban, úgy most is a világ «legnyíltabb társadalma«, mobilitása nem szűnt meg. Az egyének gazdasági és társadalmi felemelkedése előtt széles utak nyílnak, ezt merev társadalmi, osztály, réteg vagy anyagi válaszfalak nem akadályozzák. E problémával ösz- ézafügg. hogy a munkásosztály számottevő rétegei műszaki értelmiséggé, a kolhoz- és szovhozparasztság egyes csoportjai pedig ipari jellegű munkássággá válnak, s a fennmaradó kategóriákban is mind epősebb az úgynevezett fél- osztálybeliek, vagyis az átmeneti állapotban levők. részaránya. A munkásosztály abszolút száma és képzettségének - műveltségének szintje így is növekszik. A munkásság, az alkalmazottak, a parasztság és az értelmiség közös eredménye volt, hogy csupán 1970-ben a szovjet ipar már kétszer any- nyit termelt, mint a háború előtti három ötéves tervben együttvéve, s hogy ezt az eredményt 1973-ig még' 26,4 százalékkal meg is tudta javítani. A nemzeti jövedelem növekedése (1940-ben 33, 1970-ben 290 milliárd rubel) újább szárnyakat adott a régóta híres szovjet szociálpolitikának. Az utóbbi tíz év során átálltak az ötnapos munkahétre. A munkások és alkalmazottak bére, több mint másfélszeresére, a kolhozdolgozóké pedig kétszeresére emelkedettA szovjet közgazdaságban- I társadalomban megtalálhatók a növekedés természetes nehézségei is. Az akadályok ellenére azonban a szovjet társadalom mai helyzete változatlanul megfelel annak az elsőrangú kivételes állapotnak. amelyhez századunk klasszikus forradalma, Október ' juttatta a szovjetor- szágot, A forradalom adta az új számokat. - J A történelem mélyebb törvényszerűsége teszi bizonyossá, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség újabb hosszú távú programozó munkája ugyanúgy megtestesül majd a nép gazdaság} és társadalmi fölemelkedésében, amiként ilyen példás módon megvalósult az október hónapjaiban megérett s 1919-ben elfogadott szovjet pártprogram, D. I. Munkásfiata'okat, nőket a KISZ-vezetőségekbe Kölcsönös bizalommal A KISZ kb áprilisi határozata a KISZ-vezetőktől is jobb munkát követel. Az új feladatokat csak megfelelő felkészültségű fiatalok tudják megoldani. Nemrég a megyei KISZ-bizottság foglalkozott a káderpolitika kérdéseivel. Az ifjúsági szövetség vezetőinek — az alapszervezeti titkároktól a függetlenített vezetőkig — helyt kell állniuk az élet minden területén. Ismerniük és terjeszteniük kell a párt politikáját, segíteni annak megvalósítását. Munkájukat — tanulásukat — sem érheti kifogás és vezetői rátermettségekkel is kell rendelkezniük. Ezt a hármas követelményt teljesíteni tudó KISZ-vezető dolgozhat csak igazán eredményesen. Megyénkben — a KISZ-bi- zottság megállapítása szerint — a vezetők politikai tudása jobb, mint az előző időszakban volt. Ezt elősegítette az is, hogy egyre többen vesznek részt a politikai- oktatásokon, a vezetőképző nyári táborokban. Az iskolai végzettségük is emelkedett; a fiatalok csak azokat választják titkárrá, akikre valóban fölnézhetnek. Ez persze nemcsak az iskolai végzettségtől függ, hanem az emberi tulajdonságoktól is (hgl nem is elsősorban). A KISZ-vezetők kiválasztása — mint a megyei bizottság megállapította — falun a legnehezebb. Ott,, ahol kevés fiahetőség is. Persze a üzemekben sem mindenütt megfelelő szempontok alapján válogatnak, de ahol több KISZ-tag van, ott több a rátermett fiatal is. A legfontosabb feladat napjainkban: ezeket, a munkásfiatalokat az ifjúsági szövetség készítse föl, hogy később jó vezető váljék belőlük. Nem szabad hagyni, hogy egy lehetséges fiatal esetleg .«lexikális« tudáshiány miatt elszürküljön. Több nőt is be keli vonni a vezetésbe, hiszen a KISZ-tagság fele nő, a vezetők között azonban már jóval kevesebb nőt találunk. Azt is el kell kerülni, hogy a jól dolgozó 'KISZ-titkárokra és aktívákra túl sok feladatot bízzanak. Volt olyan eset, hogy a vezető nem bírta a nagy megterhelést, inkább lemondott. Nagy kár az ilyen «elsikkadt« fiatalokért. Meg kell találni a megoldást a családot alapító nők magatartására is, mert sok értékes fiatalasszony marad ki a szövetségből röviddel az esküvő után, holott kisebb megterheléssel, több segítséggel értékes tagja és vezetője maradhat a közösségnek. A természetes fluktuáció — a szövetségből előbb-utóbb kiöregszik mindenki — és az előbbi indokok miatt is ki kell képezni a vezetők mögötti második vonalat. Azokat a fiatalokat, akik átvéve a stafétabotot törés nélkül tovább tudják irányítani a szervezet munkáját, ök akkor is segít tál van, kicsi a választási le- i hetik a munkát, amikor még városi ! nem vezetők, fölkészültségük azonban már alapot ad erre. így csökkenthető az egy eril- berre jutó megtft'helés és sok fiatal nerh fárad ki, tovább tudja végezni fontos munkáját. Átvezetésbe való bevonás is elősegíti a zökkenő nélküli munkát egy-egy alapszervezetben vezetőcsere esetén. Annak, ellenére, hogy a »ki- örégedés« miatt a KISZ-ben elég gyors a cserélődés, csökkenteni kell a ^ fluktuációt, amelynek gyorsaságát nem mindig a «kor« indokolja. Tervszerű ■káderpolitikával ez megoldhatónak látszik. ■ A kádermunka egyik legfontosabb * követelménye, hogy demokratikus, nyílt légkörben válasszák ki s neveljék a leendő vezetőket. Soha nem szabad arról megfeledkezni, hogy aki egy közösséget irányít, az csak a kölcsönös bizalom alapján kerülhet egy- egy szervezet élére. A káderutánpótlás és -nevelés mellett az is fontos, hogy a jelenleg talán nem megfelfc- lően dolgozó vezetőkkel, ha tehetségesek, többet törődjenek. Föl kell készíteni őket arra, hogy a jövőben rendesen elláthassák feladatukat. Aki pedig alkalmatlannak bizonyul rá — nem sokair, de lesznek ilyen KISZ-vezetők is —, az nem irányíthatja tovább társait. Ha a már említett hármas követelménynek egyre többen megfelelnek, a fiatalok is egyre nagyobb bizalommal fordulnak az ifjúsági szövetség felé. Lutliár Péter Vetélkedő a felszabadulás tiszteletére Az együttműködés új útjai Tanulmányút a Ferencvárosba A Mtl.r HÉT VÉGÉN ferencvárosi vendégekét látott vendégül Kaposvár. A IX. kerületi KISZ-bizottság munkatársai látogattak el, hogy a városi KISZ-bizottsággal közös programokat dolgozzanak ki, s így még jobban mégis-1 merjék egymás munkáját;, méltóképpen ünnepeljék meg hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját, is készüljenek pártunk XI. kongresszusára. Pénteken délután a kaposváriak a testvér kerület küldötteinek bemutatták a VBKM Kaposvári Villamossági GyáAz Orbita távközlési rendszer kiépítését 1965-ben kezdték el, amikor a Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották a Molnyija—1 mesterséges hírközlő szputnyikot. Két év múlva elkészült az első I húsz földi állomás, és ez azt | eredményezte, hogy az ország j távoli területeinek közel húszmillió lakosa kapcsolódhatott be a moszkvai televízió adárát, az Egyesült Izzó Kaposvári Elektroncsőgyárát és a mezőgazdasági főiskolát; baráti találkozókon a KISZ munkájáról és feladatairól beszélgettek. Szombaton délelőtt tartotta a városi KISZ-vb és a kerületi KISZ-vb együttes ülését. Ezen megbeszélték a következő időszak terveit. A kaposváriak szervezik meg a kongresszusi munkaversenyben legjobb eredményt elérő ifjúsági brigádok és közösségek képviselőinek tapasztalatcseréjét — a rokon vállalatok KISZ-eseinek találkozójára, kölcsönös üzemlátogatásokra. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a KISZ központi bizottsága Alkotó ifjúság címmel pályáza-- tot hirdetett az amatőr művészek számára. A somogyi nyertesek a helyi bemutatko- samak vételébe. Napjainkban I szer , számos állomását más j zás után márciusban a IX. ke- az Orbita-rendszernek már ' hullámhosszra állították át, és Kilétben, a ferencvárosiak pe- több mint 50 földi állomása j ez jelentősen javította a prog-7 dig Somogybán állítják majd van (a képen a Szurgut köze- i tárnok vételének minőségét. i ki munkáikat. Érdekes színiében legújabban épült látha- Jelenleg a Szovjetunió ren- foltnak ígérkezik tó). j delkezik a világon a legkiterAz utóbbi években nagy fej- i jedtebb mesterséges ; holdas lődésen ment keresztül ez a | hírközlő rendszerrel, amely rendszer. Fölbocsátották a j nemcsak televíziós programok Molnyija—1-nél jóval nagyobb J továbbítására, hanem telefon- j teljesítményű MoInyija-2 | és távíró-összeköttetés fenntar- | si kultUrálfc bizottság rendezett kórustalálkozót. Ennek folytatása: jövőre a ferencvárosi kórusok is közreműködnek majd a következő találkozón — a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatában. A közös végrehajtóbizottsági ülés nemcsak a kerület és a város együttműködését határozza meg, hanem lehetőséget nyitott az egyes vállalaA fejlődő Orbita-rendszer Húszmillió lakost kapcsolt be a hírközlésbe a Nálunk így történt vetélkedő is, amely a megye, illetve Ferencváros felszabadulásáról emlékezik meg április 4-én. Az idén márciusban a Városzputnyikot, tok és intézmények közötti együttműködésre is. Bár a IX. kerületben mások az adottságok, mint Kaposváron, újabb kapcsolatok kialakítására is van remény. A Ferencvárosban működik például a Magyar Posta Számítástechnikai Intézete, s az ott dolgozó KISZ-fiatalak fölajánlották, hogy kisebb csoportoknak — ha igénylik — bemutatják munkájukat. Ahogy Haffner László, az elektroncsőgyári KISZ-titkár elmondta: a . fiatal szakembereknek szükségük van erre, hiszen a kaposvári gyár is kap majd . egy kisebb teljesítményű számítógépet; ennek megismeréséhez, kezeléséhez pedig hasznos tapasztalatokat szerezhetnek a látogatás során. Hasonló • lehetőség kínálkozik a Kaposvári Húskombinát és a ferec- városi húsüzem kapcsolatainak továbbfejlesztésére Is. A bizottsági ülés után lö- | vészversenyen vettek részt a I fiatalok. Este ünnepélyes ülést tartottak a FÉK nagytermében; itt kapták meg a kitüntetést azok a kaposváriak, akik a KISZ-ben, illetve az ifjúság nevelésében eredményes munkát végeztek. Másnap a kaposvári vendéglátók kiránduláson mutatták be megyénket a testvér kerület kü!r dőlteinek. A CENTENÁRIUM évében kialakult kapcsolat tehát nem szakadt meg. A további programok, rendezvények lehetővé teszik, hogy ez a kapcsolat tovább erősödjön. N. J. Gazdag választék az őszi üdülőknek A szárazabbra fordult időjárás megélénkítette a hazaÁ turistaforgalmat; az utazási irodák a programok átcsoportosításával egész novemberre gazdag választékot kínálnak az őszi üdülőknek *• Cooptou- risttal a meleg ű fürdőhelyekre utaznak s .an szívesen: főként nyugdíjasok üdülnek az iroda szervezésében Hévízen, Bükfürdőn és más helyeken. Az IBUSZ — alkalmazkodva a mostoha időjáráshoz — őszi szüreti mulatság helyett novembertől disznótoros vacsorákra kalauzolja j vendégeit: az ország 14 különböző helységében várják a jó étvágyú turistákat Somogyi NéplapI 3
