Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-27 / 277. szám
A Szpuínyik magyarul is megjelenik Az Athenaeum Nyomda műnyomó gépei érdekes, sokszínű folyóiratot nyomnak e napokban. Készül a magyar nyelvű Szputnyik decemberi száma. A Szovjetuniónak ez az egész világon, népszerű folyóirata eddig oroszul, angolul, németül franciául, spanyolul és csehül jelent meg. Az APN-nel kötött megállapodás alapján december elején magyar nyelven is megjelent a Szputnyik. A folyóirat 180 oldalán sok érdekes írást és képet közöl a Szovjetunió életéről. A Szputnyikot 89 országban terjesztik.. Nagy példányszámban New Yorkban, Londonban, Párizsban, Berlinben. A levelezők ezrei keresik föl észrevételeikkel, javaslataikkal a moszkvai szerkesztőséget. A folyóirat nyolc éve ad hírt a Szovjetunióban folyó kommunista építésről, az ipar, a mezőgazdaság eredményeiről, a tudományos és technikai forradalom új vívmányairól, de a kultúra témáit sem hanyagolja el. A lap nemcsak új ismereteket nyújt, hanem szórakoztatja is az olvasót. Minden számában közöl irodalmi csemegét. Sport, divat, humor fűszerezi ezt a kis könyv alakú, színes folyóiratot. Négy- színnyomású képei a Szovjetunió tájaival, mű^nlékei- vel, műkincseivel ismertetik meg az olvasót. A Szputnyik első magyar nyelvű számában rendkívül érdekes olvasmányok találhatók: Makarenko eddig még nem publikált beszédében az emberek elkölcsi tulajdonságairól szól. Egy mácik cikkben választ kapunk arra, mi a művészet helye a jövőben. A tudományos rovatból említsük meg az elveszett üstökösről szóló cikket. A társadalomtudományi rovat fölveti a kérdést: lesz-e állam a kommunizmusban ? Mint ismeretes, az 1980- ban. rendezendő olimpia jogát Moszkva kanta meg. A Szpütny Urban kilenc kérdést és választ talál az olvasó a szovjet sportról. »Forró Szibéria« címmel riportot közöl a hatalmas országrészről. Biztosak vagyunk abban, hogy a magyar olvasók megkedvelik a minden hónapban megielenő Sznutnvikot. ________i_________:____________ H elyes közlekedésre az iskolában nevelés Hazánkban is társadalmi | feladattá vált az emberek közlekedési nevelése, amelyből egyre nagyobb részt kell vállalnia az iskolának. A cél 1 természetesen: a gyermekbalesetek számának Kerékpározás [ tovább. Szerepel az anyagban j a »Behajtani tilos« tábla épp Az iskolai közlekedési ne- 1 úgy, mint a »Kerékpárral be- velés másik fontos témája ez i hajtani tilos« jelzés, ugyanis már az alsó tagozatban. Elő- egyik esetben sem szabad szőr megismertetjük tanú- i a’°ba az utcába bemenni, még .................. ' ' a c sökkentése, j lóinkkal, hogy közúton csak ; a kerékpárt tolni sem, illetve megelőzése. Ezt szol- j az kerékpározhat, aki kellő j szembejövő gyorsított közlegálják a már kisiskolás kor- j jártassággal rendelkezik. 12 ban is tanított közlekedési is- 1 éven aluli gyermek felügye- meretek. 1 iet nélkül csak mellékútvo1 nalon közlekedhet. Két nevelési feladatunk adódik ezekből az iskolában: meggyőzni tanulóinkat, hogy ne közúton tanuljanak kerékpározni, de még a gyakorlatlan kerékpározók se merészkedjenek ki a közútra; a másik: kisebb gyermekek ne menjenek be a főútvonalak forgalmába. Próbáljuk elfogadtatni a tanítások során, hogy még a mellékútvonalakon se legyen szokásuk a 1 versengés, a játék (nyolcasok írása, körbeforgás, üldözőA gyalogos közlekedés Első osztálytól kezdve rendszeresen tanítjuk gyermekeinket a helyes gyalogos közlekedésre. Egyik alapvető feladat annak megértetése, hogy a gyalogosnak is vannak kötelességei. - Már kisiskolás korban kialakítjuk a gyalogos közlekedés alapvető szabályainak tiszteletét, így az úttesten való helyes áthaladást is. A szabályok megismertetése és filmek bemutatása után iskolaudvarban, utcán gyakoroljuk mindezeket. Elfogadtatjuk, hogy a kijelölt helyen — a zebrán ^ — iránya kerékpározás közben. vaj° al?a a<?aS, a úiztonságo- Csak a jobb oldáíon, az út sabb. Mas helyen a legrövi- : szélén, egymást követve és debb úton haladjanak át, és nem párosával haladjanak, ne lepjenek ki az úttestre , ök is vigyázzanak a záróvo- allo jármű mögül vagy köz- j nalra! vétlenül előtte. Az útra sza- j ladástól — pl. labdázás köz- ! A kerékpáros közlekedésben — is óvjuk őket. Arra i ben is a legnehezebb megtais szoktatjuk tanulóinkat, i nuIni a helyes előzés és kétkedés miatt. A tanítás során az eddigieknél jobban szükséges kiemelni a veszélyt jelző táblák mellett az utasítást adókat, melyek előírják a kötelező haladási irányt. Ezeket a fontos táblákat kiemelve ismertetjük meg tanulóinkkal, és gyakoroltatjuk Is a hozzájuk való alkalmazkodást — Kaposváron a cseri parki tanpályán, meg több iskola udvarán. Ezenkívül elég sok jelzőtábla feldolgozása szerepel már az alsó tagozatos közlekedési ismeretek tanításában (gyalogátkelőhely, megállni tilos, kórház stb.). verseny stb.), mint nem egy-!»., ... . .. szer tapasztaljuk. Fontos ta- ) Oktatás — peldamutataS nítási anyagunk a haladás Több iskola — már az alsó tagozatban — a közlekedésrendészettől felkérj előadók segítségével végzi ezt a fontos nevelési munkát, akik szívesen vállalják a feladatot, sok szemléltető anyaggal és szakmai tapasztalattal gazdaggá téve ezeket áz órákat. A már kisiskolás korban SOMOGYI NÉPLAP FÓRUM Töbli mint másféimilüó látogató Ünnepi ülésen értékelték tegnap a híres fertődi kastély helyreállítási munkáit. A kastélymúzeumnak az elmúlt 15 év alatt egymillió 510 ezer látogatója volt. Az idén eddig mintegy 200 ezren gyönyörködtek a múzeum páratlan kincseiben. hogy ne futva vagy olykor hirtelen megtorpanva haladjanak át az úton, hanem tempósan, egyenletesen. Gyermekekben, felnőttekben többnyire az a téves nézet él a zebrán való áthaladásról, hogy az veszélytelen, ott mindig a gyalogosnak van elsőbbsége. Ez azonban nem így van. Úgyanis, há a jármű már féktávolságon belül van, akkor nem szabad megkezdeni a gyalogos áthaladását, ilyen esetben a gépjárműnek van elsőbbsége. Nehéz szemléletessé tenni a különböző sebességgel haladó járművek eltérő féktávolságát, hogy például a 60 kilométeres sebességgel haladó jármű 17 métert halad másodpercenként, de ennél több méter után tud csak megállni. Hogyan értetjük meg hát a tanulókkal: mi a féktávolság, ők mikor léphetlek le a járdáról, vagy mikor váríanak, míg elhalad az autó? Először a fékezést magyarázzuk meg nekik egyszerűen, a fenti áriáink alapján, azután a helyszínen bemutatjuk. tár- evak segítségével (egy fa vagy villanyoszlop stb.), hogy mennyi az a 20—30 méter, amelynél ha messzebb van a közeledő jármű, akkor nyugodtan megkezdhetik az áthaladást a zebrán vagy más helyen. Ha meg ennél közelebb, akkor várják meg a jármű elhaladását. Minden alsós, osztályban környezetis- meréti séták során végezzük ezt á munkát. nyarodás szabályait és gya- j tanított alapvető közlekedési korlátát. Nehezíti ennek fel- ; dolgozását az órákon, hogy még tankönyvekben is előfordul a karjelzés hibás alkalmazása az előzésnél és a be- kanyarodásnál. Hát még a gyakorlatban, ahol gyermek és felnőtt kerékpáros egyszer csak jelez a karjával, és máris kanyarodik, vagy előz. A mögötte haladó gépjármű vagy tud ehhez alkalmazkodni, vagy máris megtörtént a baleset, a gázolás. Holott mind az előzés, mind a be- kanyarodás első és legfőbb feltétele nem a jelzés — a karral jelzés vagy indexelés —, hanem az előre- és hátra- nézés, a visszapillantás, annak megállapítására, hogy a szembejövő és az utána haladó járművek közlekedését nem akadályozza-e az irány- változtatással. Csak ezután jöhet a jelzés, és utána az előzés, vagy a kanyarodás balra. Mindez még fokozottabban áll a lassabban haladó járművek, így a kerékoá- rok esetére, mert ezekkel hosszabb idő alatt lehet vég- rehaitani az előzést, kanyarodást. Már a kerékpárral közlekedő tanulóknak is életbevágóan fontos néhány jelzőtábla ismerete. Ezért szerepel több osztályban tanítási anyagként a jelzőtáblák megismertetése. A STOP tábla mindenkinek megállást jelent. Tanítjuk, hogy ennél veszélyesebb az »Elsőbbségadás kötelező« tábla. Tanácsoljuk nekik, hogy legjobb, ha ilyen táblánál leállnak, körülnéznek, és csak utána mennek ismeretek és kialakított szokások megerősítése érdekében a családnak is sokat kell tennie. Főleg a szülők, : a felnőttek személyes példa- | mutatásával, hogy közös erő- ■ vei — iskola és család — se- I gítsük gyermekeinket a helyes közlekedés elsajátításéSzeléndi Gábor I Nincsenek kényes kérdések Egy olvasónk telefonon afelől érdeklődött: nem sérti-e meg a jövő szombatra tervezett belpolitikai fórumunk részvevőit, illetve a megye vezetőit, ha úgynevezett kényes kérdésekkel is előhozakodik. Olyasmikre gondol, melyekről ugyan szó esik a különböző, szükebb körű megbeszéléseken, de a nagyobb nyilvánosság előtt jóval ritkábban, mint azt a közvélemény igényelné. így azután gyakran csak egymás között, baráti körben, vagy kisebb munkahelyi közösségekben vitatkoznak az emberek, például arról, hogy melyek az okai egy-egy fontos építkezés hosszas elhúzódásának, a város-, illetve a községrendezésekben tapasztalt következetlenségeknek’ vagy, hogy bizonyos esetekben miért nem tud érvényt szerezni saját határozatainak és rendeletéinek egy-egy megyei, járási vagy helyi testület. Megnyugtattuk érdeklődő olvasónkat: nincs kényes kérdés ezen a fórumon sem, és ahogy az illetékes vezetők máskor sem zárkóznak el a válaszadás elöl. most is a lakosság rendelkezésére állnak. Még akkor is, ha az számukra sem a legkellemesebb, mert esetleg az általuk irányított szervezet, intézmény mulasztása, munkájának elégtelensége is a hibák okai között szérepel. Mindez azonban semmiképpen sem jelentheti azt, hogy a felelősséggel megfogalmazott kérdésekre bárki is megkerülje a választ. Hiszen minden vezető jól tudja, hogy csak a nyílt, őszinte véleménycsere, a hiteles tájékoztatás segít át a nehézségeken, a fejlődés buktatóin is. Bármilyen természetű és jellegű kérdést szívesen fogadnak tehát mind a .jelenlévő vezetők• mind szerkesztőségünk képviselői. És még valamit készülő sajtónapi rendezvényünkkel kapcsolatban, amiről azért szeretnénk szólni, mert érdeklődő olvasónk egyelőre nem kívánta fölfedni kilétét. Emiatt nem sértődtünk meg, márcsak azért sem, mert azt ígérte: pontosan megfogalmazza kérdéseit, és nevével, lakcímével ellátva, kellő időben eljuttatja hozzánk. Valamennyi olvasónkat erre szeretnénk kérni: kérdéseiket levelezőlapon, vagy borítékban mielőbb küldjék meg címünkre. (7400 Kaposvár, Latinca Sándor u. 2'a. A borítékra írják rá: FÓRUM.) Érdeklődéssel várjuk levelüket. SZERKESZTŐSÉG Testvérfogadás A NÉPESEDÉSPOLITIKAI határozatokból adódó feladatokról volt szó azon a minapi tanácskozásorf, melyen az ösz- szehangolt munkáról beszéltek sok számarányairól: 1967-ben nyolccal többen születtek a járásban, mint abányan meghaltak — 930> illetve 922 —, 1972-ben 869-en haltak meg, s a részvevők; a kaposvári já-j 843-án születtek. A halálesepillanatkép Japán vSágjáró rás vöröskeresztes aktívái családvédelmi felelősei —, a Hazafias Népfront nőbizottságainak az elnökei, a tsz-nőbi- zottságok elnökei, a járás három bölcsődéjének a vezetője. A sokrétű munka bármely területéről beszéltek is a részvevők, mindig a családok helyzete és a szemléletmód került előtérbe. A tanácskozás ugyan a kaposvári járás területén folyó munkáról adott képet, a beszámolókból azonban következtetni lehet a megyei helyzetre is. A tanácskozás eredményes munkájához megfelelő alapot nyújtott dr. Ulrich Károlynak, a járási hivatal elnökhelyettesének a járás demográfiai, egészségügyi’ foglalkoztatási helyzetéről szóló előadása. Valóban, ezekből a tapasztalatokból kell kiindulniuk azoknak az aktíváknak, akik a népesedéspolitikai határozatok szellemében tevékenykednek — mondjuk ki "nyugodtan —, agitálnak a családban és a munkahelyen. . A kaposvári járás demográfiai helyzetét erősen befolyás solja az a körülmény, hogy á mezőgazdasági falvakat elnép- teleníti a közeli iparosodó megyeszékhely. Az elszívó hatás esősorban azokat a fiatalokat érinti, akikre — életkorukból adódóan — a demográfiai helyzet jobbítása vár. Az országos gondon csakis országos felelősséggel enyhíthetünk, s ez nem "hiányzik. Am emellett aligha kell külön ecsetelnünk a személyes meggyőzés fontosságát. hiszen a háromgyermekes család mindenkori családi eszmény lehet. A testvérfoga- dásra ösztönöz az egyke is. Érdemes meghallgatni tehát őt is. A kaposvári járás lakosságának alakulását mutatja a következő adat. 1960-ban a já» rásban 74 731 ember élt, tíz ev múlva, azaz 1970-ben 67 684 lakost jegyeztek föl. A hétezres csökkenést nem csupán az elvándorlás okozta, hanem az a körülmény is, hogy kevesebb gyerek született. A s ihletések ée a halálozátek számának a csökkenése a magasabb átlagéletkort mutatja, a születések számának csökkenése a gyerektelen, illetve egy-két gyerekes családok szemléletéről vall. A KÖRÜLMÉNYEKHEZ az is hozzá tartozik, hogy a járásban mintegy tízezren máshol laknak, mint ahol dolgoznak. Ingázók. Kaposfőről például &39-en utaznak nap mint nap otthonuk és munkahelyük közölt. A gyerekes családok gondjain enyhít a bölcsőde, de a kaposvári járás ilyen gyerek- intézmennyel kevésbé van ellátva. Mindössze három bölcsőde működik itt: Nagybajomban, Somogygesztiben és Kadarkúton. A különböző intézkedések — a nagycsaládosok segítése — eredményeképpen — mint ahogy ez máris tapasztalható — várhatóan növekszik a születések száma, erre föl kell készülniük az anya- és csecsemővédelemnek is. A járás huszonnyolc védőnői körzetében még öt állás betöltetlen. A régi tanácsadók felszerelése részben korszerűtlen, az újak hiányosak. 1973- ban központi terhesgondozással látják el a szülésre váró anyákat, három szülész szakorvos járja a községeket. Bár részben elemeztük n járás demográfiai helyzetét, egy adatsor még ide kívánkozik: 1970-ben a járás 12 219 családjából 3755 családban nem volt gyerek — ez 30,7 százalék. 4884 családban egy — 39 9 százalék —, 2678 családban két, 520 családban három. 382 családban négy vagy ennél több gyerek volt. A nagvesaládosok segítségére jelentős központi intézkedések születtek, de ezek mellett nélkülözhetetlenek a helyi kezdeményezések is. Az említett tanácskozás a helyi kezde- ményezesek szorgalmazására és a társadalmi szervek munkáidnak az összehangolására hívta föl a figyelmet. Erről beszélt többek között Tóth T.aszló, a Vöröskereszt járási ti lkára. A helyi példákért idézzünk i Keszthelyi Sándor nénak, a Közép-somogyi Tsz-ek Területi Szövetsége oktatási felelősének a fölszólalásából; — A termelőszövetkezetekben dolgozó nők aránya a mi területünkön 37,3 százalék. A dolgozó nők 20 százaléka har- m'nc éven aluli. A fiatalok jobban igénylik a munkakörülmények javítását. A terhes nők, a kisgyerekesek, a nagy- családosok és a gyereküket egyedül nevelő asszonyok kedvezményeket kapnak, szociális engedélyt, pótszabadságot. Sok helyen azonban gondot okoz a gyerekek óvodai elhelyezése. A termelőszövetkezetek 43 százaléka küzd ilyen gonddal. Hetesen, Kaposmérő- ben, Általában, Visnyén a tsz- ek jelentős támogatást nyújtanak a gyerekintézményeknek, ilyen megállapodás született nemrég a tanáccsal Igáiban, Nagybajomban, Göllében. A TANÁCSKOZÁS részvevőinek a véleményét, különösen a példáikat érdeklődve vártam. Egy csokorravalót kaptam is, hadd jelezzem, hogy miről beszéltek. A család- és nővédelemben hiányolják a mernyeiek a jobb propaganda- anyagot. Németh Jenőné kadarkúti védőnő a tanácsadóhelyiség elhanyagolt állapotát jelezte, s — ki gondolt volna erre! — elmondta, hogy nem lehet pelenkát kapni Kadarkúton ... A kereskedelem máskor is szóba került. A járás a kereskedelmi ellátással — most csak a gyerekes családok szemszögéből ítélve — nem dicsekedhet. Jó> hogy erről is szó volt, de a fölvetődött gondok egyben azt is jelzik, nincs mindig »kéznél« fórum az ilyen bajok orvoslására, s ott tör föl a probléma, ahol éppen tud. A társadalmi szervezetek munkájának összehangolására hivatott tanácskozás értéke ugyan nem osorbuit ezektől a véleményektől, de aligha ez a fórum az, amelyik biztosíthatja pl. a rendszeres pelenkaellátást Kadarkúton, viszont igen komoly eredményt érhet el az aktívak fölkészítésében. Reméljük így is történt. Korányi Barna Somogyi Népiap m
