Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-27 / 277. szám

Vita, pezsgés — gazdag tartalom

Harminc kommunista példát mutat

Az este hétre hirdetett taggyűlés' pontosan megkezdődött, az alapszervezet harminc tagjából senki sem hiányzott, az egyórás vezetőségi beszámoló után kilencen kértek szót. Pontosság, érdeklődés, szívügy: ez jellemezte azt a párttaggyűlést, melyet a so- mogyszobi kommunisták termelőszövetkezeti alapszervezete tartott hétfőn este.

Minden részvevő előtt üres papírlap feküdt, lehetett jegyzetelni, amíg Kisgyura József titkár a beszámolót mondta. Pedagógus és állatorvos, tanácselnök és termelőszövetkezeti állattenyésztő, csúcsvezetőségi tag és járási pártbizottsági munkatárs rótta a sorokat, s jóllehet a titkár éppen egy óra hosszat mondta az elmúlt négy év történetét, a figyelem egy pillanatig sem lankadt. A saját végzett dolgaikról volt szó.

Változatos témákat kell napirendre tűzni ebben az alapszervezetben, hiszen a tagságnak kétharmada nem dolgozik a termelőszövetkezetben, jóllehet termelőszövetkezeti alapszervezetről van szó. Héttagú pedagógus pártcsoport működik, mint az értékelésből kitűnt, szép eredményekkel. Az ő munkájukat, csakúgy, mint az alapszervezet tevékenységét, tervszerűség jellemzi.

Volt miről beszélni, mert sokat tett ez a harminc kommunista Somogyszobon. Huszonegy párttagnak állandó, nyolcnak ideiglenes pártmegbízatása van, s minthogy különböző munkaterületeken dolgoznak, tevékenységük példaadó hatással van a pár- tonkívüliekre. Dergecz János állattenyésztőről például tudják, hogy olykor két ember munkáját is elvégezte; Mogyorósi György traktoros reggel korán kelt és este későn tért haza. a pihenőnapjait is a gépen töltötte, hogy az őszi feladatok végére mielőbb pont kerüljön — és folytathatnánk a sort. Kametler Fe- rencné is csak azért nem kapott pártfeladatot, mert idős és beteges.

Tartalmas pártélet folyt az elmúlt négy évben a szövetkezeti alapszervezetben, tevékeny időszakot hagytak maguk mögött. A határozatok számonkéréséből, a néhány fegyelmi ügyből persze tanulságok is adódtak. Hogy okultak ezekből, tanúsítja ezt a beszámoló, s az, hogy a jövő feladatai között éppen ezeknek a korrigálása került előtérbe. Vonzóbb lett a KISZ-élet Somogyszobon, mint három-négy évvel ezelőtt volt, nőtt a taglétszám. A X. kongresszus óta azonban mindössze két fiatalt vettek föl a pártszervezetbe a KISZ-ből, s ők is más alapszervezethez Kerültek azóta. A jövőben a pártépítésben erőteljesebben támaszkodnak majd a Kommunista Ifjúsági Szövetség 36 tagú alapszervezetének fiataljaira.

Foritos feladatként jelölte meg az alapszervezet a politikai képzést. Kétségkívül 'eredménynek számít, hogy sokan vettek részt eddig ilyen oktatásokon, azonban a tagság több mint felének, tizen- , nyolc kommunistának nincs politikai, végzettsége. Itt előbbre kell lépni, s ezenkívül még mi mindenben? Hallgassunk meg csak néhány felszólalót:

Dergecz János állatenyésztő szerint a pártszervezet arra törekszik, hogy a szövetkezetben korszerűbbé váljon az állattenyésztés, mert a fia- -alokra csak ilyen körülmé- iyek között lehet számítani, '.ppen ezért érthetetlen, hogy i tsz-ben néhányan ellenzik a beruházásokat. A nők a munkájuk révén minden elismerést megérdemelnek, éppen ezért több képviselőjük lehetne a vezetőségben. Juhász Lászlóné pedagógus a község fejlődésének példái között említette az öregek napközijének és a boltnak a létesítését, az összefogást pedig a felnőttek és az iskolások együttműködése mutatta az őszi mezőgazdasági munkákban. Sürgette a pártklub létrehozását, ahol a taggyűlések között is összejöhetnének a kommunisták, s társadalmi összefogást javasolt a tornaterem fölépítésére, a XI. pártkongresszus tiszteletére. Kerezsi Istvánná a nőbizottság munkájáról és szocialista brigád alakításának terveiről szólt. Hosszú Lászlóné pedagógus a héttagú pártcsoport tevékenységéről tájékoztatta a részvevőket. Dr. Kardos Lajos állatorvos, a tsz főál- láttenyésztője egyebek között a korszerűbb munkakörülmények fontosságáról, a tsz és a KISZ együttműködéséről beszélt, s megemlítette: nem szabad előfordulnia olyan esetnek, hogy a társadalmi munkára jelentkező fiatalt dolgavégezetlenül házaküld- jék. Rátki István iskolaigazgató, Susits Géza tanácselnök a KISZ-oktatások eredményeiről, illetve a pártalap- szervezetnek a község fejlesztéséhez nyújtott segítségéről szólt.

Amilyen ünnepi volt az egész taggyűlés, olyan meghitt volt annak befejező aktusa. Kametler Ferencnének, abból az alkalomból, hogy negyed- százada párttag, a. járási pártbizottság emléklapját és az alapszervezet ajándékát adta át Kisgyura József titkár. A pártmegbízatások példás teljesítéséért Del-Fabró, Gusztáv, Mogyorósi György, Dergecz János, Kerezsi Istvánná, dr Kardos Lajos és Susits Géza könyvjutalomban részesült. Az egész alapszervezet dicséretet kapott az elmúlt négyévi munkáért: ezt a csúcsve- zetőség nevében Ángyán Imre vezetőségi tag, a Nagyatádi Járási Pártbizottság képviseletében Csiszár József munkatárs tolmácsolta. S az elismerés — minden bizonnyal így gondolják ezt a somogy- szobiak is’ — még jobb munkára kötelez.

Hernesz Ferenc

Ne a fiókban tartsák az intézkedési terveket!

Az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatairól tanácskoztak tegnap délelőtt a megyei tanács nagytermében a nem tanácsi irányítású vállalatok és intézmények vezetői. A múlt évben a párt- és a társadalmi szervek több fóruma is választ keresett a kérdésekre: Ismerik-e a fiataloka törvényt, elkészítették-e ennek alapján az intézkedési terveket, h-a igen, ’ nem csupán formálisan tettek-e eleget a törvényben előírtaknak?

Az időközben lezajlott ifjúsági parlamentek a legtöbb kérdésre megadták a választ. E tapasztalatok . ismeretében keresték a. még gyorsabb előrelépés lehetőségeit a tegnapi értekezlet részvevői.

Kocsis László, a megyei tanács elnökhelyettese beszámolójában egyebek között elmondta, hogy — néhány ifjúsági parlament hozzászólásai, megmutatták — voltak helyek, ahol még a fiatalokkal kapcsolatos igazgatói utasításokat sem ismertették az érinttetek- kel. Az ifjúsági törvény megvalósítását néhány vállalat vezetői — még inkább középszintű vezetői — a határidő- naplóban »kipingálható« feladatnak tekintették. Az intézkedési tervek is több helyen fiókba kerültek, pedig az ifjúsági parlamenten elhangzott javaslatoknak, sőt a mindennapi munka közben felvetődő újabb gondoknak is tükröződniük kellene azokban.

A párt Politikai Bizottságának állásfoglalása szerint a legtöbb intézkedési terv abban szegényes, hogy nem fogalmazza meg az üzemek és vállalatok kőnkre^; tennivalóit a fiatalok politikai és munkára nevelésében.

Mint Kocsis László elmondta. a közéletivé nevelés jó iskolája lehet az üzem, hiszen megvannak a közéletiségre késztető fórumok. Hogy azonban a lehetőségekből valóság legyen, az kell, hogy a fiatalok nagvpbb számban vehessenek részt ezek munkájában.

Sok helyes a munkába lépők fogadása és kezdeti segítése ugyancsak formális. Ez is közrejátszik abban, hogy a fiatalok nem vesznek részt kellő számban a »fiatalos« termelési mozgalmakban. Az értekezleten elhangzott például, hogy az »alkotó ifiúság« pályázat sem talált kellő viszahangra a fiatal munkások körében.

A beszámolót követő hozzászólások közül igen figyelemreméltó volt egy javaslat: Eszerint szükség volna egy ifjúságvédelmi fórumra. A megyei tanács elnökhelyettese elmondta, hogy kísérleti jelleggel rövidesen létrehoznak egy ilyen ifjúságvédelmi fórumot fiatal jogászok segítségével Kaposváron. *

Ésszerű gazdálkodás

13 község, 7 puszta, 25 knfc- es Balaton-part — ez a ba- latonboglári áfész működési területe.

Az idegenforgalmi szezon a magyar tenger partján, nagy feladatot ró a szövetkezetre, de nem hanyagolhatják el a belső-somogyi községeket sem. Hozzájuk tartozik a balatonlel- létől Balatonfenyvesig nagyon sok egység, de Gamást is ők látják el. Nemrég Feczer Emil- nével, a2* áfész számviteli osztályának vezetőjével beszélgettünk az év eredményeiről, gondjairól. Kimutatások, föl • jegyzések; kartonok egész sora volt az asztalán. A számítások szerint a balatonboglári áfész az idén eléri a 270 milliós forgalmat. Ez mintegy 30 millióval lesz több az előző

Termelőszövetkezeti savanyító Nagyatádon

A terv: egymillió forint

A tárolóban több ezer üveg vár szállításra.

Tavaly lett kész a nagyatádi Búzakalász Termelőszövetkezet savanyítóüzeme, amelynek , legfontosabb feladata, hogy a saját üzemi konyhájukon kívül — itt 150 ember étkezik — a város ellátását segítse. Az üzem a termelőszövetkezetben termelt paprikán,

paradicsomon, uborkán, káposztán és céklán kívül vásárolt alapanyagot is feldolgoz. Termékeit ötliteres üvegekben hozák forgalomba. Tavaly csaknem hétszázezer forint értékű árut dolgoztak föl, az idei terv egymillió forint.

évinél. A tervekhez viszonyítva a nagyobb üzletek közül a legjobb eredményt a 16. sz balatonboglári vasbolt, a Boglárka Aruház, a Lelle Aruház és a fonyódi 20. sz. TÜZÉP- telep érte el. A kisebb boltok közül a balatonfenyvesi ipar- cikk-szaküzlet, a 28. sz. bala- tonlellei vegyesbolt és a fonyódi 3. sz. ruházati üzlet jeleskedett ebben az évben. A vendéglátó egységek közül a balatonboglári Hullám és a fonyódi Panoráma étterem munkája kiemelkedő.

A várható forgalomból éves szinten a kiskereskedelem 216 millió forinttal, a vendéglátás 37 millió forinttal: részesedik. A szövetkezet előreláthatólag 7,3 millió forint nyereséggel számolhat. Ez 1,7 millió forinttal lesz több az előző évinél. Ahogy az árrést vizsgálták, megállapították, hogy mindezt szolid árpolitikával érte el a balatonboglári áfész. A munkaidő-csökkentés miatt hattal emelkedett a létszám, a forgalomemelkedés azonban a tervezettnél is magasabb létszám beállítását indokolhatta volna.

Megállapítható az is, hogy a munka termelékenysége jelentősen nőtt. A költségek — ha

a forgalomnövekedést is figyelembe vesszük — csökkentek. A szövetkezet a kockázati alap terhére első osztályúáruk után 850 ezer forint ár- kedvezményt adott a vásárlóinak. Nagy gondot fordítottak ebben az évben is az üzletek tatarozására, karbantartására. Elsősorban saját részlegeikre támaszkodtak. Ezek 1,5 millió forint értékű munkát végeztek. Idegen cégek több mint 400 ezer forintnyi javítással járultak hozzá a szövetkezet egységeinek folyamatos üzemeléséhez.

A sikerekben nagy része van a XI. pártkongresszus tiszteletére és a hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára indított munkaversenynek. Ebben a szövetkezet 12 szocialista brigádja mutat példát. A szövetkezet valamennyi üzemága nyereségesen dolgozott ebben az évben. Néhány évvel ezelőtt a szövetkezet vezetőinek arról kellett rendszeresen beszámolniuk, hogy a vendéglátás az idegenforgalom miatt milliós öszegeket vett el a szövetkezet nyereségéből. Ma más a helyzet: jobb a munkaszervezés, észerűbb a vendéglátás gazdálkodása, nyereséges * tehát ez az üzemág is.

Esték gyertyafénynél

A gyertya jelkép: az emlékezés, a hangulat, a bensőséges együttélés, az értelem jelképe. Sehol nem olvastam erről- csak azt mondom el, amit éreztem, amit gondolok róla, A gyertyafény divat mostanában? Lehet, hogy igen. Szép divat. Amerre jártam, az emberek kisebb-nagyobb csoportjai, barátok, ismerősök ültek össze otthon álltban s a tóparti faházakban. Halkan beszélgettek, zenét hallgattak, verseket mondtak vagy novellarészleteket olvastak föl, s a szabadon lobogó láng sejtelmes fényt vetett az arcukra.

Nem élménybeszámolóra készültem, most mégis lengyel- országi emlékeimből merítek, bizonyára meg fogják érteni. Kíváncsi voltam rá. hogyan töltik a szabad idejüket, hogyan szórakoznak, művelődnek az olsztyni emberek? Érdemes beszélni erről. Mert ha nem is mindig a szomszéd rétje a »legzöldebb-• azért kutató pillantásokat vetni rá — nem haszontalan. Családi otthonokban, kiállítótermekben, bárokban, éjszakai szórakozóhelyeken, a művelődés otthonaiban jártam. Gyertyafényes estéken, hangulatos összejöveteleken. S az asztalokon, a falakon pislákoló gyertyák másfajta érzéseket váltottak ki belőlem, mint idehaza a piros és kék lámpák kétes értékű félhomálya . ..

Egy ógörög mondabeli királyleányt a tengerparti szírire kötöztek a szülei, hogy vele engeszteljék ki a félelmetes tengeri szörnyet. Perszeusz azonban megölte a rémületet keltő képzeletbeli alakot, és feleségül vette a királyleányt. Az északi égbolt egyik csillagképét a megszabadított Andromédáról nevezték el, cs róla az éjszakai bárt is, ahová érkezésem napján hívtak meg vendéglátóim. Andromédu az új és a régi városrész határán fogadott. Rögtön feltűnt a név, a számomra újszerű szórakozóhely. Nem étterem, presszó vágj' szálloda füstös előteréből nyílik ez a bár; egy tető, egy kupola alatt épült a modern képtárral és a planetáriummal. Előcsarnokában választhatok, hogy merre menjek. De ha úgy tetszik, a műsor szünetében nézem meg a képzőművészeti kiállítást. Ez a hármas egység része a sport- és szórakoztató központnak, hiszen mellette uszoda és sportcsarnok van, szabadtéri pályák és játszóterek.

A bár lenyűgöző. Vörös és zöld termében kazettás a mennyezet, modern vonalúak a bútorok és a díszítőelemek. A mennyezetről fejtett világításban színes üveg- és ötvösmunkák függnek. A falak piros és zöld posztó, borításain faragott faliképeket, szobrokat fedeztem föl, s a poszíamense- ken a népi építészet szalmából, gyékényből font miniatűr másait. Milyen nagyszerűen megfér a népi hagyomány a mai művészettel, és mindez egy éjszakai szórakozóhelyen. A-tervezőt, a berendezőt dicsértem, mígnem kiderült, hogy amit látok, az nem állandó díszítőelem, hanem kiállítás. A bár hét órakor nyit (és nem tízkor), éjfélig tart nyitva és nem reggelig.

Tánczenével kezdődött a műsor, mint másutt. Varsói tán.cdalénekesek léptek föl. Hideg sülteket vacsorázott a közönség. Lehet, hogy furcsa, de vacsoráznak a bárban. Es mintha kiszámították volna a perceket, amikor lcihordták a tányérokat, akkor szakadt félbe a zene. Pódiumra lépett a műsorközlő; »Kedves vendégeink! Ma esti prpgramunkban egy tehetséges népművészt mutatok be önöknek. Hívtuk, hogy jöjjön el, és mondjon magáról néhány szót> de tartózkodó, nem szokott még a nyilvánossághoz. így hát én mutatom be őt. Népi faragó szobrászunkat Zbigniew Daszkiewicznek hívják, az ő munkáit látják a teremben. Tehetséges ember, de ítéljék meg önök a munkásságát. Ha közelebbről érdekli közönségünket a népi faragó, keressék fel a művelődési házban, ott dolgozik. Bizonyára szívesen fogadja az érdeklődőket.•< Zene. Hangulatos, vérpezsdítő béátmuzsika. S azután bemutatnak egy írót. A műsorközlő mondja: »Hat kötete jelent meg eddig, a legutóbbi negyvenezer példányban. O írja a rádió monológ-sorozatát, és őt hallják .most — sajáp műveiből ad elő.« Es jön az író; derűt, kacagást fakaszt, társadalmi fonákságokról beszél, ítéletalkotásra késztet. Utána zene, énekesek következnek — szórakozik• művelődik a közönség. Nem is kis belépődíj fejében. így fér meg együtt a művelődés a szórakozással. Így kerül életközeibe az irodalmi és művészeti érték, a társadalmi és politikai mondanivaló, ösz- szeforrva a könnyed szórakoztatással — egy éjszakai bár műsorában, A »fölfedezés« elgondolkoztatott. Az asztalokon pislákoló gyertyák értékekre, tartalomra vetették a fényüket.

r

E

s most már csak egy helyre viszem el önöket, ahol nem a műsor lesz a mondanivalóm lényege. Üj városrészben vagyunk, és ott sincs művelődési ház. Nem így hívják. Az Akces-klub vendége voltam, és feltehetően a legöregebb látogató. A fiatalok klubja ez, s ha jól emlékszem latin tanulmányaimra, a név eredete, az akcesszió hozzájárul ást jelent. És ez a lényeg. Negyvenezres lesz ez a városrész, jelenleg harmincezer ember lakja. Szövetkezeti házak. Nincs két-három épületnek lakásszövetkezete, dehogy van! Egyetlen lakószövetkezet vette a vállára harmincezer ember gondját. S ez a szövetkezet egy kicsit vállalkozó is. Szolgáltatóházat épített, óriásit. Csakhogy Olsztynban a művelődést ts szolgáltatásnak tekintik, minthogy az is. Magyarán: kell, hogy legyen cipész, fodrász, gyógyszerész és kereskedelem a városrészben, de mit ér ez, ha az emberek nem érzik jól magukat, ha nincs hova menniük, ha nem tudják elkölteni a pénzüket, okosan eltölteni szabad idejüket.

Olsztynban nagy kiterjedésű, egyemeletes szóigáltatóházat építtetett a lakószövetkezet. Nem a lakók pénzéből, hanem állami kölcsönből. Földszintjén minden üzlet megtalálható, amire csak szükség van. A húsbolttól a ruhaüzletig, az orvosi rendelőtől a patikáig, a fodrásztól az ékszerészig minden. Az üzlethelyiségeket bérbe adja a lakószövetkezet a kereskedelmi és szolgáltató vállalatoknak. A ház az ő tulajdona. Az emelet a művelődésé, a szórakozásé. Az Akces este nyolc óráig a városrész lakóié — díjtalanul. Termeiben a nyelvtanfolyamok és az ismeretterjesztő előadások éppúgy helyet kapnak, mint a gyerekek rajzszakköre, a zeneoktatás, a tánc, a műkedvelő mozgalom, a könyvtár, a fiatalok különböző szakkörei és klubjai. Előadássorozatokat rendeznek, s a nyugdíjasok csakúgy itt tölthetik napjaikat, mint nyáron a gyerekek; a felnőttek, ha éppen szabadságon vannak vagy műszak után hozza ide őket az érdeklődés.

E

ste nyolc óra után azonban csak belépődíjért lehet szórakozni. A lakószövetkezet ugyanis az esti órákra a varsói szórakoztató központnak adta bérbe az emeletet. Az Akces-klubban — amelyet Disc Jockey klubnak is nevezhetünk — ők adják a műsort. Komjáthy György programjára gondoltam lemezhallgatás közben, ugyanis ismeret- terjesztő összekötőszöveget mond a klubvezető, önfeledten táncolnak, vacsoráznak, üdítő italt fogyasztanak a fiatalok; énekesek, táncosnők lépnek föl. s az asztalokról itt sem hiányzik a gyertya. Százötvenen szórakoznak egyszerre ebben a klubban, s a »ház« zsúfolt, alig lehet jegyet kapni. A folyosóról játéktermek nyílnak, automaták sokaságával. A zsetonok gyakran cserélnek gazdát, s a játékautomaták bevétele elég ahhoz, hogy a lakószövetkezet havonta törlessze az állami hitelt, melyből a házat építették. A bérleti díjakból még fejlesztheti is szolgáltatóházát és berendezését. Nem tudom, mi a véleményük, én úgy gondolom: okos üzlet ez a művelődést a kulturált szórakozás javára.

A gyertya számomra jelkép: a meghitt hangulat, a bensőséges együttélés, az értelem jelképe. Talán érdemes lenne nálunk is több tartalmas, színes estét rendezni gyertyafénynél — vagy anélkül. Jávori Béla