Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-27 / 277. szám

Vita, pezsgés — gazdag tartalom Harminc kommunista példát mutat Az este hétre hirdetett tag­gyűlés' pontosan megkezdő­dött, az alapszervezet harminc tagjából senki sem hiányzott, az egyórás vezetőségi beszá­moló után kilencen kértek szót. Pontosság, érdeklődés, szívügy: ez jellemezte azt a párttaggyűlést, melyet a so- mogyszobi kommunisták ter­melőszövetkezeti alapszerve­zete tartott hétfőn este. Minden részvevő előtt üres papírlap feküdt, lehetett jegyzetelni, amíg Kisgyura József titkár a beszámolót mondta. Pedagógus és állator­vos, tanácselnök és termelő­szövetkezeti állattenyésztő, csúcsvezetőségi tag és járási pártbizottsági munkatárs rót­ta a sorokat, s jóllehet a tit­kár éppen egy óra hosszat mondta az elmúlt négy év történetét, a figyelem egy pil­lanatig sem lankadt. A saját végzett dolgaikról volt szó. Változatos témákat kell na­pirendre tűzni ebben az alap­szervezetben, hiszen a tagság­nak kétharmada nem dolgo­zik a termelőszövetkezetben, jóllehet termelőszövetkezeti alapszervezetről van szó. Hét­tagú pedagógus pártcsoport működik, mint az értékelés­ből kitűnt, szép eredmények­kel. Az ő munkájukat, csak­úgy, mint az alapszervezet tevékenységét, tervszerűség jellemzi. Volt miről beszélni, mert sokat tett ez a harminc kom­munista Somogyszobon. Hu­szonegy párttagnak állandó, nyolcnak ideiglenes pártmeg­bízatása van, s minthogy kü­lönböző munkaterületeken dolgoznak, tevékenységük példaadó hatással van a pár- tonkívüliekre. Dergecz János állattenyésztőről például tud­ják, hogy olykor két ember munkáját is elvégezte; Mo­gyorósi György traktoros reg­gel korán kelt és este későn tért haza. a pihenőnapjait is a gépen töltötte, hogy az őszi feladatok végére mielőbb pont kerüljön — és folytat­hatnánk a sort. Kametler Fe- rencné is csak azért nem kapott pártfeladatot, mert idős és beteges. Tartalmas pártélet folyt az elmúlt négy évben a szövet­kezeti alapszervezetben, te­vékeny időszakot hagytak maguk mögött. A határozatok számonkéréséből, a néhány fegyelmi ügyből persze ta­nulságok is adódtak. Hogy okultak ezekből, tanúsítja ezt a beszámoló, s az, hogy a jövő feladatai között éppen ezeknek a korrigálása került előtérbe. Vonzóbb lett a KISZ-élet Somogyszobon, mint három-négy évvel ez­előtt volt, nőtt a taglétszám. A X. kongresszus óta azon­ban mindössze két fiatalt vettek föl a pártszervezetbe a KISZ-ből, s ők is más alap­szervezethez Kerültek azóta. A jövőben a pártépítésben erőteljesebben támaszkodnak majd a Kommunista Ifjúsági Szövetség 36 tagú alapszerve­zetének fiataljaira. Foritos feladatként jelölte meg az alapszervezet a poli­tikai képzést. Kétségkívül 'eredménynek számít, hogy so­kan vettek részt eddig ilyen oktatásokon, azonban a tag­ság több mint felének, tizen- , nyolc kommunistának nincs politikai, végzettsége. Itt előbbre kell lépni, s ezenkí­vül még mi mindenben? Hall­gassunk meg csak néhány felszólalót: Dergecz János állatenyész­tő szerint a pártszervezet ar­ra törekszik, hogy a szövet­kezetben korszerűbbé váljon az állattenyésztés, mert a fia- -alokra csak ilyen körülmé- iyek között lehet számítani, '.ppen ezért érthetetlen, hogy i tsz-ben néhányan ellenzik a beruházásokat. A nők a munkájuk révén minden el­ismerést megérdemelnek, ép­pen ezért több képviselőjük lehetne a vezetőségben. Ju­hász Lászlóné pedagógus a község fejlődésének példái között említette az öregek napközijének és a boltnak a létesítését, az összefogást pe­dig a felnőttek és az iskolá­sok együttműködése mutatta az őszi mezőgazdasági mun­kákban. Sürgette a pártklub létrehozását, ahol a taggyűlé­sek között is összejöhetnének a kommunisták, s társadalmi összefogást javasolt a torna­terem fölépítésére, a XI. pártkongresszus tiszteletére. Kerezsi Istvánná a nőbizott­ság munkájáról és szocialista brigád alakításának terveiről szólt. Hosszú Lászlóné peda­gógus a héttagú pártcsoport tevékenységéről tájékoztatta a részvevőket. Dr. Kardos Lajos állatorvos, a tsz főál- láttenyésztője egyebek között a korszerűbb munkakörülmé­nyek fontosságáról, a tsz és a KISZ együttműködéséről be­szélt, s megemlítette: nem szabad előfordulnia olyan esetnek, hogy a társadalmi munkára jelentkező fiatalt dolgavégezetlenül házaküld- jék. Rátki István iskolaigaz­gató, Susits Géza tanácselnök a KISZ-oktatások eredmé­nyeiről, illetve a pártalap- szervezetnek a község fejlesz­téséhez nyújtott segítségéről szólt. Amilyen ünnepi volt az egész taggyűlés, olyan meghitt volt annak befejező aktusa. Kametler Ferencnének, abból az alkalomból, hogy negyed- százada párttag, a. járási párt­bizottság emléklapját és az alapszervezet ajándékát adta át Kisgyura József titkár. A pártmegbízatások példás telje­sítéséért Del-Fabró, Gusztáv, Mogyorósi György, Dergecz János, Kerezsi Istvánná, dr Kardos Lajos és Susits Géza könyvjutalomban részesült. Az egész alapszervezet dicsé­retet kapott az elmúlt négy­évi munkáért: ezt a csúcsve- zetőség nevében Ángyán Im­re vezetőségi tag, a Nagyatá­di Járási Pártbizottság képvi­seletében Csiszár József mun­katárs tolmácsolta. S az elis­merés — minden bizonnyal így gondolják ezt a somogy- szobiak is’ — még jobb mun­kára kötelez. Hernesz Ferenc Ne a fiókban tartsák az intézkedési terveket! Az ifjúsági törvény végre­hajtásának tapasztalatairól ta­nácskoztak tegnap délelőtt a megyei tanács nagytermében a nem tanácsi irányítású válla­latok és intézmények vezetői. A múlt évben a párt- és a társadalmi szervek több fóru­ma is választ keresett a kér­désekre: Ismerik-e a fiataloka törvényt, elkészítették-e en­nek alapján az intézkedési terveket, h-a igen, ’ nem csupán formálisan tettek-e eleget a törvényben előírtaknak? Az időközben lezajlott ifjú­sági parlamentek a legtöbb kérdésre megadták a választ. E tapasztalatok . ismeretében keresték a. még gyorsabb elő­relépés lehetőségeit a tegnapi értekezlet részvevői. Kocsis László, a megyei ta­nács elnökhelyettese beszámo­lójában egyebek között el­mondta, hogy — néhány ifjú­sági parlament hozzászólásai, megmutatták — voltak helyek, ahol még a fiatalokkal kap­csolatos igazgatói utasításokat sem ismertették az érinttetek- kel. Az ifjúsági törvény meg­valósítását néhány vállalat ve­zetői — még inkább közép­szintű vezetői — a határidő- naplóban »kipingálható« fel­adatnak tekintették. Az intéz­kedési tervek is több helyen fiókba kerültek, pedig az if­júsági parlamenten elhangzott javaslatoknak, sőt a minden­napi munka közben felvetődő újabb gondoknak is tükröződ­niük kellene azokban. A párt Politikai Bizottságá­nak állásfoglalása szerint a legtöbb intézkedési terv ab­ban szegényes, hogy nem fo­galmazza meg az üzemek és vállalatok kőnkre^; tennivalóit a fiatalok politikai és munká­ra nevelésében. Mint Kocsis László elmond­ta. a közéletivé nevelés jó is­kolája lehet az üzem, hiszen megvannak a közéletiségre késztető fórumok. Hogy azon­ban a lehetőségekből valóság legyen, az kell, hogy a fiata­lok nagvpbb számban vehes­senek részt ezek munkájában. Sok helyes a munkába lépők fogadása és kezdeti segítése ugyancsak formális. Ez is köz­rejátszik abban, hogy a fiata­lok nem vesznek részt kellő számban a »fiatalos« termelési mozgalmakban. Az értekezle­ten elhangzott például, hogy az »alkotó ifiúság« pályázat sem talált kellő viszahangra a fiatal munkások körében. A beszámolót követő hozzá­szólások közül igen figyelem­reméltó volt egy javaslat: Eszerint szükség volna egy if­júságvédelmi fórumra. A me­gyei tanács elnökhelyettese el­mondta, hogy kísérleti jelleg­gel rövidesen létrehoznak egy ilyen ifjúságvédelmi fórumot fiatal jogászok segítségével Ka­posváron. * Ésszerű gazdálkodás 13 község, 7 puszta, 25 knfc- es Balaton-part — ez a ba- latonboglári áfész működési területe. Az idegenforgalmi szezon a magyar tenger partján, nagy feladatot ró a szövetkezetre, de nem hanyagolhatják el a belső-somogyi községeket sem. Hozzájuk tartozik a balatonlel- létől Balatonfenyvesig nagyon sok egység, de Gamást is ők látják el. Nemrég Feczer Emil- nével, a2* áfész számviteli osz­tályának vezetőjével beszél­gettünk az év eredményeiről, gondjairól. Kimutatások, föl • jegyzések; kartonok egész so­ra volt az asztalán. A számítá­sok szerint a balatonboglári áfész az idén eléri a 270 mil­liós forgalmat. Ez mintegy 30 millióval lesz több az előző Termelőszövetkezeti savanyító Nagyatádon A terv: egymillió forint A tárolóban több ezer üveg vár szállításra. Tavaly lett kész a nagyatá­di Búzakalász Termelőszövet­kezet savanyítóüzeme, amely­nek , legfontosabb feladata, hogy a saját üzemi konyháju­kon kívül — itt 150 ember ét­kezik — a város ellátását se­gítse. Az üzem a termelőszö­vetkezetben termelt paprikán, paradicsomon, uborkán, ká­posztán és céklán kívül vásá­rolt alapanyagot is feldolgoz. Termékeit ötliteres üvegekben hozák forgalomba. Tavaly csaknem hétszázezer forint ér­tékű árut dolgoztak föl, az idei terv egymillió forint. évinél. A tervekhez viszonyít­va a nagyobb üzletek közül a legjobb eredményt a 16. sz balatonboglári vasbolt, a Bog­lárka Aruház, a Lelle Aruház és a fonyódi 20. sz. TÜZÉP- telep érte el. A kisebb boltok közül a balatonfenyvesi ipar- cikk-szaküzlet, a 28. sz. bala- tonlellei vegyesbolt és a fo­nyódi 3. sz. ruházati üzlet je­leskedett ebben az évben. A vendéglátó egységek közül a balatonboglári Hullám és a fonyódi Panoráma étterem munkája kiemelkedő. A várható forgalomból éves szinten a kiskereskedelem 216 millió forinttal, a vendéglátás 37 millió forinttal: részesedik. A szövetkezet előreláthatólag 7,3 millió forint nyereséggel számolhat. Ez 1,7 millió forint­tal lesz több az előző évinél. Ahogy az árrést vizsgálták, megállapították, hogy mindezt szolid árpolitikával érte el a balatonboglári áfész. A mun­kaidő-csökkentés miatt hattal emelkedett a létszám, a forga­lomemelkedés azonban a ter­vezettnél is magasabb létszám beállítását indokolhatta volna. Megállapítható az is, hogy a munka termelékenysége jelen­tősen nőtt. A költségek — ha a forgalomnövekedést is fi­gyelembe vesszük — csökken­tek. A szövetkezet a kockáza­ti alap terhére első osztályú­áruk után 850 ezer forint ár- kedvezményt adott a vásárlói­nak. Nagy gondot fordítottak ebben az évben is az üzletek tatarozására, karbantartására. Elsősorban saját részlegeikre támaszkodtak. Ezek 1,5 millió forint értékű munkát végez­tek. Idegen cégek több mint 400 ezer forintnyi javítással járultak hozzá a szövetkezet egységeinek folyamatos üze­meléséhez. A sikerekben nagy része van a XI. pártkongresszus tisztele­tére és a hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulójára indí­tott munkaversenynek. Ebben a szövetkezet 12 szocialista brigádja mutat példát. A szö­vetkezet valamennyi üzem­ága nyereségesen dolgozott eb­ben az évben. Néhány évvel ezelőtt a szövetkezet vezetői­nek arról kellett rendszeresen beszámolniuk, hogy a vendég­látás az idegenforgalom miatt milliós öszegeket vett el a szö­vetkezet nyereségéből. Ma más a helyzet: jobb a munkaszer­vezés, észerűbb a vendéglátás gazdálkodása, nyereséges * te­hát ez az üzemág is. Esték gyertyafénynél A gyertya jelkép: az emlékezés, a hangulat, a bensőséges együttélés, az értelem jelképe. Sehol nem olvastam erről- csak azt mondom el, amit éreztem, amit gondo­lok róla, A gyertyafény divat mostanában? Lehet, hogy igen. Szép divat. Amerre jártam, az emberek kisebb-nagyobb cso­portjai, barátok, ismerősök ültek össze otthon álltban s a tó­parti faházakban. Halkan beszélgettek, zenét hallgattak, ver­seket mondtak vagy novellarészleteket olvastak föl, s a sza­badon lobogó láng sejtelmes fényt vetett az arcukra. Nem élménybeszámolóra készültem, most mégis lengyel- országi emlékeimből merítek, bizonyára meg fogják érteni. Kíváncsi voltam rá. hogyan töltik a szabad idejüket, hogyan szórakoznak, művelődnek az olsztyni emberek? Érdemes be­szélni erről. Mert ha nem is mindig a szomszéd rétje a »leg­zöldebb-• azért kutató pillantásokat vetni rá — nem haszon­talan. Családi otthonokban, kiállítótermekben, bárokban, éj­szakai szórakozóhelyeken, a művelődés otthonaiban jártam. Gyertyafényes estéken, hangulatos összejöveteleken. S az asz­talokon, a falakon pislákoló gyertyák másfajta érzéseket vál­tottak ki belőlem, mint idehaza a piros és kék lámpák kétes értékű félhomálya . .. Egy ógörög mondabeli királyleányt a tengerparti szírire kötöztek a szülei, hogy vele engeszteljék ki a félelmetes ten­geri szörnyet. Perszeusz azonban megölte a rémületet keltő képzeletbeli alakot, és feleségül vette a királyleányt. Az észa­ki égbolt egyik csillagképét a megszabadított Andromédáról nevezték el, cs róla az éjszakai bárt is, ahová érkezésem nap­ján hívtak meg vendéglátóim. Andromédu az új és a régi városrész határán fogadott. Rögtön feltűnt a név, a számom­ra újszerű szórakozóhely. Nem étterem, presszó vágj' szállo­da füstös előteréből nyílik ez a bár; egy tető, egy kupola alatt épült a modern képtárral és a planetáriummal. Elő­csarnokában választhatok, hogy merre menjek. De ha úgy tetszik, a műsor szünetében nézem meg a képzőművészeti ki­állítást. Ez a hármas egység része a sport- és szórakoztató központnak, hiszen mellette uszoda és sportcsarnok van, sza­badtéri pályák és játszóterek. A bár lenyűgöző. Vörös és zöld termében kazettás a mennyezet, modern vonalúak a bútorok és a díszítőelemek. A mennyezetről fejtett világításban színes üveg- és ötvös­munkák függnek. A falak piros és zöld posztó, borításain fa­ragott faliképeket, szobrokat fedeztem föl, s a poszíamense- ken a népi építészet szalmából, gyékényből font miniatűr másait. Milyen nagyszerűen megfér a népi hagyomány a mai művészettel, és mindez egy éjszakai szórakozóhelyen. A-ter­vezőt, a berendezőt dicsértem, mígnem kiderült, hogy amit látok, az nem állandó díszítőelem, hanem kiállítás. A bár hét órakor nyit (és nem tízkor), éjfélig tart nyitva és nem reggelig. Tánczenével kezdődött a műsor, mint másutt. Varsói tán.cdalénekesek léptek föl. Hideg sülteket vacsorázott a kö­zönség. Lehet, hogy furcsa, de vacsoráznak a bárban. Es mintha kiszámították volna a perceket, amikor lcihordták a tányérokat, akkor szakadt félbe a zene. Pódiumra lépett a műsorközlő; »Kedves vendégeink! Ma esti prpgramunkban egy tehetséges népművészt mutatok be önöknek. Hívtuk, hogy jöjjön el, és mondjon magáról néhány szót> de tartózkodó, nem szokott még a nyilvánossághoz. így hát én mutatom be őt. Népi faragó szobrászunkat Zbigniew Daszkiewicznek hív­ják, az ő munkáit látják a teremben. Tehetséges ember, de ítéljék meg önök a munkásságát. Ha közelebbről érdekli kö­zönségünket a népi faragó, keressék fel a művelődési ház­ban, ott dolgozik. Bizonyára szívesen fogadja az érdeklődő­ket.•< Zene. Hangulatos, vérpezsdítő béátmuzsika. S azután bemutatnak egy írót. A műsorközlő mondja: »Hat kötete je­lent meg eddig, a legutóbbi negyvenezer példányban. O írja a rádió monológ-sorozatát, és őt hallják .most — sajáp mű­veiből ad elő.« Es jön az író; derűt, kacagást fakaszt, társa­dalmi fonákságokról beszél, ítéletalkotásra késztet. Utána zene, énekesek következnek — szórakozik• művelődik a kö­zönség. Nem is kis belépődíj fejében. így fér meg együtt a művelődés a szórakozással. Így kerül életközeibe az irodalmi és művészeti érték, a társadalmi és politikai mondanivaló, ösz- szeforrva a könnyed szórakoztatással — egy éjszakai bár mű­sorában, A »fölfedezés« elgondolkoztatott. Az asztalokon pis­lákoló gyertyák értékekre, tartalomra vetették a fényüket. r E s most már csak egy helyre viszem el önöket, ahol nem a műsor lesz a mondanivalóm lényege. Üj városrész­ben vagyunk, és ott sincs művelődési ház. Nem így hívják. Az Akces-klub vendége voltam, és feltehetően a leg­öregebb látogató. A fiatalok klubja ez, s ha jól emlékszem latin tanulmányaimra, a név eredete, az akcesszió hozzájá­rul ást jelent. És ez a lényeg. Negyvenezres lesz ez a város­rész, jelenleg harmincezer ember lakja. Szövetkezeti házak. Nincs két-három épületnek lakásszövetkezete, dehogy van! Egyetlen lakószövetkezet vette a vállára harmincezer ember gondját. S ez a szövetkezet egy kicsit vállalkozó is. Szolgál­tatóházat épített, óriásit. Csakhogy Olsztynban a művelődést ts szolgáltatásnak tekintik, minthogy az is. Magyarán: kell, hogy legyen cipész, fodrász, gyógyszerész és kereskedelem a városrészben, de mit ér ez, ha az emberek nem érzik jól ma­gukat, ha nincs hova menniük, ha nem tudják elkölteni a pénzüket, okosan eltölteni szabad idejüket. Olsztynban nagy kiterjedésű, egyemeletes szóigáltatóházat építtetett a lakószövetkezet. Nem a lakók pénzéből, hanem állami kölcsönből. Földszintjén minden üzlet megtalálható, amire csak szükség van. A húsbolttól a ruhaüzletig, az or­vosi rendelőtől a patikáig, a fodrásztól az ékszerészig min­den. Az üzlethelyiségeket bérbe adja a lakószövetkezet a ke­reskedelmi és szolgáltató vállalatoknak. A ház az ő tulaj­dona. Az emelet a művelődésé, a szórakozásé. Az Akces este nyolc óráig a városrész lakóié — díjtalanul. Termeiben a nyelvtanfolyamok és az ismeretterjesztő előadások éppúgy helyet kapnak, mint a gyerekek rajzszakköre, a zeneoktatás, a tánc, a műkedvelő mozgalom, a könyvtár, a fiatalok külön­böző szakkörei és klubjai. Előadássorozatokat rendeznek, s a nyugdíjasok csakúgy itt tölthetik napjaikat, mint nyáron a gyerekek; a felnőttek, ha éppen szabadságon vannak vagy műszak után hozza ide őket az érdeklődés. E ste nyolc óra után azonban csak belépődíjért lehet szó­rakozni. A lakószövetkezet ugyanis az esti órákra a varsói szórakoztató központnak adta bérbe az emele­tet. Az Akces-klubban — amelyet Disc Jockey klubnak is nevezhetünk — ők adják a műsort. Komjáthy György prog­ramjára gondoltam lemezhallgatás közben, ugyanis ismeret- terjesztő összekötőszöveget mond a klubvezető, önfeledten táncolnak, vacsoráznak, üdítő italt fogyasztanak a fiatalok; énekesek, táncosnők lépnek föl. s az asztalokról itt sem hiány­zik a gyertya. Százötvenen szórakoznak egyszerre ebben a klubban, s a »ház« zsúfolt, alig lehet jegyet kapni. A folyo­sóról játéktermek nyílnak, automaták sokaságával. A zseto­nok gyakran cserélnek gazdát, s a játékautomaták bevétele elég ahhoz, hogy a lakószövetkezet havonta törlessze az álla­mi hitelt, melyből a házat építették. A bérleti díjakból még fejlesztheti is szolgáltatóházát és berendezését. Nem tudom, mi a véleményük, én úgy gondolom: okos üzlet ez a műve­lődést a kulturált szórakozás javára. A gyertya számomra jelkép: a meghitt hangulat, a ben­sőséges együttélés, az értelem jelképe. Talán érdemes lenne nálunk is több tartalmas, színes estét rendezni gyertyafény­nél — vagy anélkül. Jávori Béla

Next

/
Thumbnails
Contents