Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-03 / 258. szám

A véleményezés felelősség 29 féle műszer és alkatrész A Kaposvári Városi Párt- bizottság a napok­ban fogadta el a ká­derhatásköri listáját. Mint máshol is, ennek az volt a célja, hogy növekedjen a sze­repe a fontos személyi kérdé­sek eldöntésében. Különösen nagy érdeklődést váltott ki a pártbizottság ülésén, majd az utána megtartott titkári érte­kezleten is, hogy harmincegy pártszervezet véleményezési listája szintén gyarapodott: mégpedig az első számú veze­tővel. Tizenöt vállalati igaz­gató, három telepvezető, nyolc ktsz-elnök stb. kinevezésének, leváltásának ügyében most már azok hallatják majd a szavukat, akik a legjobban is­merik munkájukat, magatar­tásukat­A pártbizottság néhány tag­ja is meglepetten vette tudo­másul ezt a döntést, s éppen ezért hangzott el a kérdések­ben, a hozzászólásokban is: vajon ez a vezető miért tar­tozik az alapszervezet vezető­ségének a hatáskörébe, s miért nem a párt-végrehajtóbizott­ságéba. Ezeket a véleményeket a jó szándék, s az aggodalom szülte: vajon képesek-e a ve­zetőségek a párt politikájának szellemében, a szubjektiviz­must kizárva véleményt for­málni. Az egyik párttitkártól meg­kérdeztem a titkári értekezlet után, hogyan fogadta a veze­tőség azt a döntést, hogy az ő véleményezési listájukra ke­rült az igazgató. A párttitkár elmondta, hogy ezt bizony nagy felelősségnek érzik. A Központi Bizottság 1973. november 28-i határozata to­vább növelte az alapszerveze­tek szerepét és felelősségét a kádetrmunkában. Az alapszer­vezetek állásfoglalása nélkül vagy annak ellenére sem az állami, sem a gazdasági szer­vek nem dönthetnek ilyen ügyekben. Ha tehát nem érte­nek egyet az előterjesztett ja­vaslattal, akkor a döntést mindaddig nem lehet végre­hajtani, míg a felsőbb párt­szerv a vitatott kérdést nem tisztázza. Mi a biztosítéka an­nak, hogy a most ilyen nagy felelősséggel felruházott párt- szervezetek jól élnek a joguk­kal a jövőben? Az, hogy a párt káderhatározata kötelezi a pártszervezeteket arra: támo­gassák azokat a vezetőket, akik rendet, fegyelmet tarta­nak, a munkában igényesek, magas követelményeket állí­tanak munkatársaik elé, gon­doskodnak a törvényesség ér­vényesüléséről- S hogy a má­sik oldalt is figyelembe ve­gyük: az állami, a gazdasági vezetője személyesen felelősek a hatásköri rend betartásáért. mikor a városi pártbi­zottság a megyeszék­hely sajátosságainak megfelelően meghatározta a kádermunka feladatait, azt is elemezte, milyen ta­pasztalatokat szerzett eddig. Őszintén feltárta, hogy több esetben vannak nézetkülönb­ségek a felügyeleti szerv és a A' Egy nap a barátság jegyében Péntek reggel egymás után érkeztek a megye intézmé­nyeiből, gyáraiból, üzemeiből a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság helyi ügyvezető elnökei, a párttitkárok a fegyveres erők nagyatádi klubjába. Háziasz- szonyként a cérnagyar párt- szervezetének csucstitkára, Kovács Eerencné fogadta őket. Somogy megye 23 MSZBT- tagcso portján ax vezetőit a cér­nagyár és a konzervgyár hívta meg, hogy kicseréljen, tapasz­talataikat, délután pedig csa­pataik a magyar és a szovjet nép történeteoői összemérjek tudásukat. Délelőtt sorra hangzottak el a beszámolok a tagcsoportok munkájáról. A Bogiarj Állami Uazdasag találkozom az otta­ni asszonyok a szovjet katona- ielesegeket a magyar konyna ízeire tanítják. Az öregiaaiak minden évoen megkoszorúz­zak annak a 21 eves szovjet katonának a sírját, aki az ő határukban vesztette eletet. A konzervgyár MbZBT aranyko- szorüs szocialista brigaaja szép Összeget vett föl újításaiért, ezen az Otvöskónyi Altalanos lsitolának könyvtarat vásárol­ták. A kaposvári tanítóképző orosz szakos hallgatóinak ta­nulmányaihoz jó segítséget ad­nak a szovjet emberekkel való közvetlen találkozások. Min­őén képviselő elismeréssel szólt a őzovjet Kultúra és Tu­domány Házánau tevékenysé­géről. A mezögazdasagban dol­gozók hálával emlékeztek meg a szovjet katonák segítségéről a mostani nehéz idökoen. A szorgalmas jegyzetelés után minaenkinek jólesett az őszi napsütésben a konzerv­gyári seta. A vendégek a pi­ros fejkendős,, fehér köpenyes lanyoa-asszonyon. muruvajavai ismerkedtek. Délután, megérkeztek a ver­senyzők: tizennyolc intézmény, vahalát indította el hármas csapatat. Az első fordulóban a négy legjoDb csapat ment to- váoo a nehezebb feladványok megoldására. Pillanatok alatt válaszoltak a legbonyolultabb politikai kérdésesre mindkét nép és a világtörténelem ese­ményeiből. Végül is a négy legjobb a Pamutfonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyára, a balatonsza- badi csapat, a Csurgói Napsu­gár Ipari Szövetkezet és a Nagyatádi Cérnagyár csapata lett. Szépen szerepelt a tanító­képző, a konzervgyár és az elektroncsőgyár csapata is. Az értékes díjakat Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára adta át. Ezenkívül a szovjet és a magyar nép közötti barátság erősítésében végzett kimagasló munkájáért Habuczki József- nénak, a Pamutfonó-ipari Vál­lalat Kaposvári Gyára dolgo­zójának, Büki Jánosnak, a Ba. latonboglári Állami Gazdaság pártbizottsága titkárának, Dé­vényi Zoltánnak, a Somogy- Zala megyei Élelmiszer-Vegyi- áru Nagykereskedelmi Vállalat igazgatójának, Szabó Ferenc­nek, a tanítóképző intézet ta­nárának és Simon Józsefnek, a barcsi Vörös Csillag Tsz dol­gozójának átadta az MSZBT aranykoszorús jelvényét. Vető Kálmán, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság agitá- ciós és propagandaosztályának munkatársa, a zsűri tagja el­ismeréssel szólt a versenyről. Elmondta, hogy somogyi kez­deményezésre indult az orszá­gos vetélkedő. Most Győrben, Egerben, Békéscsabán és a fő­városban két helyen is lesz a somogyihoz hasonló versengés. Az MSZBT munkatársai szám­talan somogyi ötletet vettek át munkájukhoz. Az ország 967 MSZBT-tagcsoportjából 329 csapat indult, s most a ver­senysorozat felénél tartanak. Az országos legjobbak vetél­kedője 1975. június 9-én lesz a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában. Azért ezen a napon, mert ekkor lesz 30 éves a társaság. Méltán lehetünk büszkék a győztesekre, a textilművek csapatára: Galgóczy Attila üzemszervező mérnökre, Vér­tes Elemér népművelőre és Gelniczky Teréz minőségi el­lenőre. — Hányadik versenyük volt? — A negyedik — válaszolt Galgóczy Attila. — Ebből két­szer elsők és kétszer másodi­kok lettünk. — Hogyan készülnek? — Vértes barátom a kultu­rális területek ismerője, jó magam pedig sokat foglalko­zom a Szovjetunió életével, politikájával. Mi ketten mindig együtt versenyzünk, csak a lá­nyok váltják egymást éven­ként. Az est — a szovjet katonák és feleségeik jelenlétében — jó hangulatú barátkozással, kölcsönös ismerkedéssel foly­tatódott. Gombos Jolán pártszerv vagy -szervezet kö­zött, mert a vezetők munká­ját csak a gazdálkodás ered­ményessége alapján ítélik meg, és nem vizsgálják a vezetői magatartást, a vezetői stílust, a munkahelyi légkört, a veze­tő és a dolgozók közötti vi­szonyt. Ez arra figyelmezteti a pártszervezeteket, hogy ezt a szempontot semmiképpen se felejtsék el munkájuk közben. A kádermunka demokratiz­musának kiteljesedését szol­gálja annak az elvnek az ér­vényesülése, hogy minden ve­zető sorsáról ott döntsenek, ahol a legjobban ismerik a te­vékenységét. Az alapszerveze­tek esétében ez a jog a ve­zetőséget illeti meg. Sajnos, eddig is előfordult olyan, hogy a titkár kisajátítja a testület jogát, személyesen foglal ál­lást, és csak utólag kéri a tes­tület véleményét, sőt olykor még ez is elmarad. Az igazság kedvéért érdemes ehhez hoz­zátenni, hogy a kész tények elé állítás, a rövid idő szintén hozzájárul ehhez. A pártbizottságok nagy se­gítséget adhatnak ahhoz, hogy a pártszervezetek az elveknek a szellemében gyakorolják vé­leményezési jogukat- Termé­szetes, hogy a Kaposvári Vá­rosi Pártbizottság szintén szá­mításba vette a tapasztalatlan­ság, a gyakorlatlanság tényét, mikor harmincegy első számú vezető a megyei, a városi ha­táskörből az alapszervezeti ve­zetőségek véleményezési listá­jára került. A párttitkárok fölkészítése, a más pártszerve­zetben szerzett gyakorlat és tapasztalat továbbadása nagy segítséget jelent majd minden helyen. Az egyik üzemi párt­bizottsági titkár joggal állapí­totta meg, hogy eddig is elő­fordultak itt-ott súrlódások, most sokkal jobban oda kell figyelnie a városi pártbizott­ságnak a helyes elvek érvé­nyesülésére. Egy gazdasági ve­zető azt tette hozzá mindeh­hez: ahol erős a pártszervezet, tájékozottak és érettek a kom­munisták, ott helyesen dönte­nek majd. : mi lesz ott, ahol amúgy is önállótlan és gyenge az alapszerve­Ipari tv-kamerák Balatonlelléről D zet? A városi pártbizottság érez­te a felelősséget akkor, amikor ilyen joggal ruházta fel az alapszervezeteket, s ezután sem feledkezik meg erről. A megvalósítást szolgálja, hogy mind a harmincegy vezetővel személyesen beszélnek, el­mondják, hogy ezután az alap­szervezet vezetősége mond vé­leményt a tevékenységükről. Ezek az elvtársi beszélgetések Is hozzájárulnak a párthatáro­zat elveinek érvényesüléséhez. Bajos Géza A hírnév ak­kor kapta szárnyra a bu­dapesti Hír­adástechnikai Szövetkezet balatonlellei üzemét, amikor a ' kanadai Bowmar- cégtől vásárolt licene alapján megkezdték a zsebszámolók — vagy ahogy itt mondják: a zsebkalkulátor — gyártását- A három típusból eddig összesen 14,5 ezer ké­szült, s az év végéig összesen 26 050-et kí­vánnak gyárta­ni. Az üzem azonban jóval korábban — 1969-ben — te­lepült Balaton- lellére az itteni foglalkoztatási gondok enyhí- ] tésére. Akkor negyvenen kezd­ték a munkát, ma 255 ember- | nek ad kenyeret a gyorsan korszerűsödő üzem. A zsebkai- j kulátorok mellett — amelyek J gyártásának, vagy pontosabban I fogalmazva szerelésének híre | gyorsan terjedt országszerte — | egyre bonyolultabb, kis soro­zatú műszerek és e műszerek­hez mechanikai alkatrészek készülnek itt. A világpiacon e termékek révén szerzett hírne­vet a szövetkezet, s tartja vál­tozatlanul jó pozícióját. Ipari tv-kamerák készülnek itt kis sorozatban. E család most új­jal bővült: a képkereső käme- j ra ugyanazt »tudja«, mint a j stúdiók tv-kamerái. A sorozatgyártás is nagy l szakértelmet kíván. Ennek bi­zonyítására álljon itt egy adat: a munkások negyven százalé­kának szakmája van- öt mér­nök, nyolc technikus (kettő közülük üzemmérnöki okleve­let szerez) irányítja a terme­lést. Évről évre szabadulnak fel ipari tanulók, a jól képzett szakmunkásból mégis mindig hiány van. Amikor a korszerűségről kérdezzük Tóth Illisz Ottó üzemvezetőt, az új csarnokba vezet, ahol műszerek és szá­mológépek egyaránt készülnek. Itt szerelték föl — a megyében másodikként — azt a hullám- forrasztót, mely az alkatrész­panelek gyártását hihetetlenül meggyorsítja. (Az első a Vi­deoton Számítástechnikai Gyá­rának tahi gyáregységében üzemel.) A csarnok fiatalokkal van tele. Stickli László is az. Az NDK-ban töltött hároméves szakmai gyakorlat után — »székesfehérvári kerülővel« — jött ide­— Nemcsak a munkások, az üzem is fiatal. Ez a csarnok Az üzem büszkesége: az új hullámforrasztó. januártól működik, s korsze­rűségben vetekszik bármelyik új gyár fölszerelésével. — A termékekről is ez a vé­leménye? — Ez. Valamennyi nagyon korszerű, s a technikai fejlő­dést nem nehéz nyomon kö­vetni. A színes tv-monitorok- hoz például nemrég kezdtük a panelek szerelését... Ha va­lakit érdekel az elektronika, itt kiélheti magát. Ezt az üze­met most kezdik »fölfedezni« a környéken is- Eddig csak tu­domást vettek róla, most már egyre inkább érdeklődnek, pe­dig Balatonlelle környékén ez az egyetlen üzem 1969 óta, ahová el lehet menni dolgoz­ni. Hogy mit fizetnek ? Nekem tíz forint az órabérem. Ez olyan közepes fizetésre jön ki, de óriási előnye, hogy itthon vagyok, s így sokkal olcsóbb minden. A csarnokban annyi a tele­víziókészülék, amennyit egy boltban sem láthat a vásárló. A minivizorok itt a munkát segítik A panelszerelők között Sok a lány. Többségük betanított munkás. Naphosszat apró al­katrészeket forrasztanak. Kö­zülük az egyik Réti Jolán• Nyolc általánost végzett. Négy évig felszolgáló volt egy üdü­lőben, fél éve itt .dolgozik. Fél év nem nagy idő. De elég ah­hoz, hogy megszeresse az em­ber a munkahelyét. Az édes­apja évtizedek óta Budapesten dolgozik. Amikor ő munkát keresett, a Balaton-parton még nem volt ipar. — A lellei fiatalok mit vá­laszthatnak? — Jöhetnek ide, dolgozhat­nak üdülőben felszolgálóként, esetleg kereskedőnek tanul­nak, s valahol a parti boltok­ban helyezkednek el, vagy pe­' dig tovább tanulnak a közép­iskolában. — Melyik a legjobb? — Nekem ez. — Nehéz ide bekerülni? — Nem tudesm- Engem a nő­vérem hozott ide. öt éve dol­gozik itt. Szereti, amit csinál. A forrasztást én is nagyon szeretem. Az üzem, amely 1969-ben negyven emberrel kezdte a munkát, tovább fejlődik: év­ről évre növeli létszámát, a mind korszerűbb termékek ke­rülnek le a szalagról. Balaton- lellén meghonosodott az elek­trotechnika. K. I. Tv-kamerák készülnek a szalagon. Diák parlamentek a megyében Látogatás a Munkácsy" gimnáziumban A diákparlament minden is­kolában nagy esemény tanár­nak, diáknak egyaránt. Az is­kolai demokrácia fórumának szokták nevezni; így igaz. A szocialista tanár—diák viszony kialakulása a parlamenteken mérhető le, amikor mindkét fél beszámol a tettekről. A kaposvári Munkácsy gim­náziumban Lóczi István igaz­gató beszédében elemezte az előző parlament óta eltelt idő­szakot. Elmondta, mi valósult meg az akkori javaslatokból. Fontos kérdés volt az előző fórumon, hogy az iskolában a politikai oktatások nem vol­tak eléggé színvonalasak. Ezt a hibát a múlt évben kijaví­tották. A tanulók is elégedet­tek a mostani előadásokkal. Nagy vita volt akkor a KISZ és az iskola viszonyáról. Ta­lán a jobb politikai oktatások­nak' is köszönhető, hogy a diá­kok már tisztán látják: a leg­fontosabb KISZ-munka a ta­nulás. Egy éve örömmel állapítot­ták meg a parlament küldöt­tei, hogy a kulturális tevé­kenység igen jó a Munkácsy- ban. A beszámolóból kitűnt, ez azóta csak javult. Lóczy István kiemelte, hogy az isko­lai demokráciáról sok véle­mény hangzott el, szinte nincs két egyforma értelmezése, de az mindenképpen fontos, hogy ne csak a tanár és a diák »bé­kés egymás mellett • éldegélé- se« legyen. Az ellentét talán mindig megmarad, arra kell törekedni, hogy minél kiseb­bé váljon és az együttműkö­dés túlnőjön rajta. A vitában a diákok szólal­tak fel. Gondjaikról beszéltek, de nem követelőzőén. Amikor a sportpályáról esett szó, a kérés után rögtön fel is aján- | lották, hogy tár '-úrni mun- i kát végeznek a felújításában. Akadt persze helytelen felve­tés is — nemcsak ebben az iskolában hallottam —, hogy a szünetek legyenek rövideb- bek. Talán maga á felszólaló sem tudta, milyen nagy szük­sége van neki is erre a szü­netre. Az iskolában egészségügyi szakközépiskola is működik. A fiatalok- fölvetették: miért j £mönlelhfrtaTfigyelőt'az nem részesítik előnyben az orvosi egyetemeken az itt jat. Vannak közöttük olyanok, akik kis keresetű családból származnak, és nem elégséges számukra csak a kollégiumi díjmentesség. Ugyancsak a kollégisták és a bejárók kéré­se, hogy a rendőrség továbbra is biztosítson védelmet a ta­nulóifjúságnak, hisz ott, ahol ők kénytelenek »közlekedni« (az állomás környékén, a Színház parkban), sok zakla­tásnak vannak kitéve. Steinglauber Tamás, az is­kola KISZ-titkára felszólalá­sában ismertette az iskola KISZ-szervezetének állás­pontját, mely a legtöbb kér­désben azonos az iskola ösz- szes tanulójának nézetével. végzett tanulókat. Ugyancsak az egészségügyiele gondja a tananyagcsökkentés. A szak- középiskolákban egységesen mérsékelték a tanulnivalót, tehát nekik ugyanannyi mate­matikát kell tanulniuk, mint a gépiparisoknak vagy má­soknak — ahol erre valóban szükség van. Az egészségügyi iskolában viszont soknak tartják a matekörákat. A kollégisták kérték, hogy ók is kaphassanak ösztöndí- j iskolabálokra és arra, hogy diáktársai csak olyan ismerő­süket hívják meg oda, aki va­lóban érdemes rá. Ezzel elke­rülhetik a rendbontásokat. A Munkácsy gimnázium diákparlamentje a megyei parlament három küldöttjé­nek megválasztásával ért vé­get. L. P. Somogyi Néplap E9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents