Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-15 / 267. szám
Közművelődési aktívaértekezlet MAI KOMMENTÁRUNK Kritikusan, tettre készen Aktívaértekezlctet tartottak tegnap a megyei pártbizottságon. Honfi István, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetője köszöntötte a meghívottakat, a megyei, járási és városi pártbizottságok munkatársait, a gazdasági és közművelődési intézményvezetőket, népművelőket, pedagógusokat. Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára tartott vitaindító előadást. A közművelődés politikai leiadat A márciusi párthatározatot követően a megyei pártbizottság júniusban elemezte a megye közművelődésének helyzetét, és meghatározta a további tennivalókat — utalt a bevezetőben Bíró Gyula az eddigi tevékenységre. A továbbiakban megállapította, hogy a párt kulturális politikája alapvetően érvényesül a megyében, jelentősek az eredzal a megjegyzéssel, hogy az eddiginél jobban kell segíteni törekvéseiket. Bírálta a vezetők körében tapasztalható egyoldalú gazdaságcentrikus szemléletet, utalt arra, hogy a közművelődés is vezetői feladat. — Bízunk abban, hogy haladásról, a határozatok megvalósításáról adhatunk számot a XI. kongresszust megtitkára hangsúlyozta, hogy a formalitások ellenére a szocialista brigádok közösségi munkájában mind nagyobb teret kap a közművelődési tevékenység. A tennivalók sokasága közül kiemelte,; hogy a szakszervezeteknek és tisztségviselőiknek az eddiginél jobban figyelemmel kell kísérniük a vállalati kulturális alapok rendeltetésszerű fel- használását. és határozottabban fel kell« lépniük a gazdasági vezetők közművelődési feladatainak ellenőrzésében, számonkérésében. A fiatalok részvételét elemezte a közművelődés egészében Csordás Ferenc, a marcali járási KISZ-bizottság titkára. Elmondta, hogy fejlődött a fiatalok kultui'áltsága, mények, egyes területek jobban, mások kevésbé jól töltik be hivatásukat. Hangsúlyozta, hogy a közművelődés ideológiai funkcióját az eddiginél nagyobb felelősséggel kell kezelni. A párthatározat nyomán széles körű munka indult meg, s ez azt is jelenti, hogy a megyei párt-vb a jövőben rendszeresen napirendre tűzi a közművelődés főbb munkaterületeit > A megyei feladatterv alapján a járási, városi pártbizottságok, területi, űzetni pártszervek megtárgyalták e fontos témát, és a helyi céloknak megfelelően megfogalmazták a tennivalókat. Bíró Gyula vitaindítójában megállapította, hogy ezek a feladattervek ösz- szességükben és alapjában megfelelnek a követelményeknek. önmagában is jelentős lépésnek minősítette azt a tényt, hogy a pártszervezetek érdemi elemzést végeztek e témában. Ez azt bizonyítja, hogy a megye kommunistái megértették a pártmunka és a közművelődési tevékenység szoros kapcsolatát. A továbbiakban utalt arra, hogy a következő időszakban a tanácsok és a társadalmi szervek dolgozzák ki sajátos feladataikat. Sokat vár e munkában a párt a Szakszervezetek Megyei Tanácsától, éppen a központi feladat, a munkásművelődés érdekében. A közműyelődés állami irányítóinak szerepét hangsúlyozta Bíró Gyula, majd az elemző értékelés után kiemelte a nagyobb segítség- nyújtás fontosságát az alsóbb szintű tanácsoknak, és a határozottabb követelménytámasztást az intézmények tevékenysége iránt. A vitaindító előadás elemezte megyénk művelődési életét; a színház feladatait a közönséggel szemben, a képzőművészek és a vállalatok kapcsolatát, a zenei élet fejlesztését, az olvasómozgalom kiszélesítését, a múzeum fo- , kozottabb ismertető tevékenységét, és mindezek egymással való kapcsolatait. Utalt a .levéltári kutatások szerepére, bírálta a Latinca Művelődési Központ tevékenységét és a udományos ismeretterjesztő n unkát. A vitaindító hangsúlyozta a munka folytonosságát; utalt a szocialista brigádmozgalom közművelődési vállalásaira és tevékenységeire azelőző pártértekezletünkön is — fejezte be vitaindítóját Bíró Gyula. Ezután hozzászólások következtek. Szocialista brigádok Bayer Nándor, a Pamutfo- nó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának igazgatója arról számolt be, hogy náluk 8 év óta egységes éves művelődési terv szerint végzik munkájukat, és ezt ugyanolyan fontosnak tartják, mint a politikai és a világnézeti nevelést, illetve a termelési feladatok teljesítését. A számos jól bevált közművelődési forma közül kiemelte az ifjúsági és a szocialista brigádvezetők által létrehozott klubot és az olvasómozgalmat. Elmondta, hogy a könyvtárnak 1100 olvasója van, és tavaly 40 000 kötetet kölcsönöztek. Hasonló szellemben szólt a falusi dolgozók művelődési gondjairól Varga Sándor, a Hetesi Egyesült Erő Tsz elnöke. Meggyőzően bizonyította az iskolázottság, az általános és szakmai műveltség és a hatékonyabb termelés törvényszerű összefüggéseit. Hangsúlyozta, hogy a közművelődés gazdája a községekben a tanács, de feladatának ellátásában sajátos lehetőségeikkel a gazdálkodó és a társadalmi szerveknek feltétlenül segíteniük kell. Az anyggi támogatásról úgy vélekedett, hogy nem szabad sajnálni a pénzt sem a tsz-ek- nek, sem az ipari vállalatoknak a művelődéstől, de mindig ismerni kell az anyagi segítés pontosan meghatározott célját. — Ötven telepe és. több ezer munkása van a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnak. Sok dolgozó a . munkásszálláson lakik — kezdte hozzászólását Antal Attila, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára. Elmondta, hogy a párthatározat után intézkedési tervet készítettek a közművelődési feladatok megvalósítására. Abból kiindulva, hogy jó közművelődés csák megfelelő szakember vezetésével bontakozhat ki, főállású népművelőt alkalmaztak. Az eltelt rövid idő alatt is mérhető az érdeklődés fokozódása: negyven kisebb-nagyobb kulturális rendezvény jelzi, hogy a vállalatnál fellendülőben van a művelődési élet. Pusztai Ferenc, az SZMT javult a KISZ ez irányú szervező tevékenysége. Fontos területként méltatta a politikai ismeretszerzést, összefüggésben a' művelődés más területeivel. Utalt arra, hogy a gazdasági vezetők még nem mindenütt látják a fiatalok továbbtanulásának jelentőségét, sok helyen akadályokat gördítenek továbbtánulásuk útjába. Az irányítás gondjai A közművelődés hivatott, nagy tapasztalattal rendelkező megyei, járási és községi vezetői közül is többen elmondták véleményüket. Valamennyien örömmel üdvözölték a megyei párthatározatot. Egervölgyi János, a Kaposvári Járási Hivatal művelődésügyi osztályának vezetője az irányítás gondjairól szólt. Hangsúlyozta, hogy a községi tanácsokat alaposan föl kell készíteni a közművelődési feladatok végzésére, a népművelők pedig hatékonyabb módszertani segítséget igényelnek. Ennek érdekében a kaposvári járásban a hivatal illetékesei a társadalmi szervek képviselőivel közösen fölkeresték a köz-, ségeket, segítettek az igények fölmérésében, a lehetőségek felkutatásában és a legkedvezőbb formák megválasztásában. Elmondta, hogy a járásban azt tapasztalták: sokat változott a gazdasági vezetők szemlélete, erősödött felelősségük a közművelődés iránt} érzékelhetőbbé vált segítőkészségük. Ennek is tulajdonítható, hogy az elmúlt három év alatt háromezren végezték el a dolgozók általános iskoláját a járásban. Soós Dezső, a Barcsi Járási Hivatal művelődésügyi osztályvezetője is elismerően szólt a gazdasági vezetőkről: az általuk biztosított anyagi támogatás, ösztönzés fellendülést hozott a felnőttoktatásban. A Központi Bizottság, illetve a megyei, járási pártszervek határozata alapján egyébként is mozgalmasabb lett a közművelődési élet. A pártszervezetek többsége — ezt bizonyítják a taggyűlések — fontos politikai feladatnak tekinti a köz- művelődési munkát. Az előrelépés példájaként említette az átgondoltabb szervezői előkészületeket a következő évre- a számos kezdeményezést, amelyek nyomán közelebb kerülnek a művelődés formái a dolgozókhoz, a munkahelyekhez. A nagyatádi járási művelődési központ igazgatója, Ludán Imre javasolta, hogy dolgozzák ki a munkásművelódós intézményi segítésének modelljét. Ennek néhány nagyatádi elemét ismertette: gyermek- és ifjúsági szakkörök, csoportok, illetve klubok működtetését, valamint az üzemekkel való együttműködés több lehetőségét, megvalósult formáját. A népművelő személyisége — Ahol a községi vezetők is szívügyüknek tekintik a köz- művelődést, ott lehet igazán i szép eredményeket elérni. — így összegezhetnénk Vértes Györgynek, a babócsai művelődési ház igazgatójának hozzászólását. A községi vezetők közművelődési szemlélete azonban attól is függ, hogy milyen a népművelő emberismerete, lelkesedése, munkakészsége. A- babócsai közművelődési helyzet jó. Igen sok eredmény mutatja ezt az ismeretterjesztésben, a felnőttoktatásban, a fiatalokkal való foglalkozásban és a műkedvelő mozgalomban. Sajnálatos, hogy megyénkben többnyire képesítés nélküli népművelők dolgoznak. Erre utalt hozzászólásában dr. yár- konyi Imre, a Kaposvári Tanítóképző Intézet igazgatója. Elmondta, hogy enyhíteni szeretnének a gondokon, és ehhez kérte a megyei tanács, a megyei könyvtár, az SZMT és a Latinca Művelődési Központ segítségét. Tervük szerint ugyanis megkezdik a hallgatók népművelési képzését: a tanítói oklevél mellett diplomát kapnak, hogy akár főhivatásként, akár tiszteletdíjasként népművelői tevékenységet folytassanak. Közművelődési munkafegyelem A ‘kaposvári Csiky Gergely Színháznak a gondjairul beszélt Zsámbéki Gábor mb. igazgató. A közművelődési feladatokról szólva több külföldi és egy hazai példára — formára :— is utalt. A színház nehézségeit említve elmondta, ho^y a túlságos megterhelés miatt kevés a lehetőség az előadáson kívüli közművelődési tevékenységre. A megyei fel- adatterv a közönséggel való intenzívebb kapcsolatra utal. Itt alapvetően a közönségből kell kiindulni, amelynek egyik magva — az ifjúság — máris adott. Nem szabad azonban megfeledkezni a kaposvári munkásságról sem. Az egységes értelmezésben kulcsszerepük van a pártszervezeteknek — mondta Kocsis László, a megyei tanács elnök- helyettese. egyben arra is r utalva, hogy ez nem kisebbíti az állami szervek feladatát és felelősségét. A megye közművelődését eredményesnek minősítette, de a javuló életnek, a több szabad időnek megfelelően az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a szocialista életmód és magatartás kialakításának segítésére. Két területen van gond: a szemléletmódban és az irányi- I tásban. Valamennyi gazdasági i vezetőnek be kell látnia, hogy j a közművelődésben felelősség- ) telj.es politikai feladat hárul rájuk. Kocsis László szólt a megye amatőrmozgalmáról, a munkásság fokozott szerepéről a közművelődésben, és külön kiemelte a szocialista brigádmozgalom fontosságát. A kulturális fegyelem döntő fontosságú — hangsúlyozta —, hiszen olyan sajnálatos eset is előfordult, hogy az 1966-os megyei pártértekezlet óta rendre ,visz- iza kell térni az egységes‘köz- művelődési tervkészítés elmaradására. A megyei tanács elnökhelyettese szólt az államirányítás egyéb feladatairól, a szakigazgatás javításáról, és kiemelte a nemrég megalakult közművelődési bizottság szerepét. Az aktívaülés hozzászólásait Bitó Gyula, a megyei pártbizottság titkára összegezte. Értékelésében hasznosnak, tevékenynek ítélte az összejövetelt. Az ülés Honfi Istvánnak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének a zárszavával ért véget. Nagyra értékelt segítség Ahogy előrehaladnak és közelebb jutnak az őszi mező- gazdasági munkák befejezéséhez a somogyi gazdaságok, úgy gyérül az igényelt társadalmi segítségben részt vevők száma. Mind több iskola diákjai töltik napjaikat ismét. tantermekben. A segítés szükségessége azonban ezzel nem szűnt meg: a hátralevő munka — főként a megye déli részén — továbbra is az eddigi összefogást kívánja. Ezekben a napokban a termelőszövetkezeti, állami gazdasági irodákban átutalják az intézményeknek, üzemeknek a végzett munka ellenértékét. Ez az elismerés anyagi része. Ám hadd tegyük hozzá, hogy voltak munkacsoportok, különösen szocialista brigádok, amelyek nem kértek anyagi ellenszolgáltatást a segítségükért. Mindemellett sokat nyom a latban az az erkölcsi elishneréf, melyben egy-egy gazdaság részesítette a segítségükre érkezőket. Idézünk abból a levélből, melyet a berzencei Jobb Elel Termelőszövetkezet elnökhelyettese, Simon László, és a tsz párttitkára, Kovács Istvánná írt alá: ‘■‘Termelőszövetkezetünk tagjai és alkalmazottai az idei őszön a megfeszített 1 munkákhoz rendkívül jelentős társadalmi segítséget papiak a katonáktól, a KfM üzemi dolgozóitól, a diákoktól. A helybeli általános iskola felső tagozatosai és a Csurgói Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola diákjai példásan töltötték el nálunk a 15—15 napjukat. A kellemetlen, hideg időjárásban dicséretesen vettek részt a öur- gonyaválog atásban százhú- szan, az 523. sz. Ipari Szakmunkásképző Iskolától; köszönetét mondunk nekik és tanáraiknak, a katonáknak, az ipari dolgozóknak azért, hogy segítettek szövetkezetünk mezőgazdasági munkáiban.« Elismerő sorok — őszinte szavak. Még nincs vége az őszi munkáknak, még nehéz feladatokat kell megoldaniuk a gazdaságoknak Somogybán, annyi azonban már most bizonyos, hogy az idei év gazdálkodásának mérlegében, a zárszámadásban helyet követel a társadalmi segítségből származó eredmény. Jól tudják azt termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink vezetői és tagjai, illetve dolgozói, hogy e nélkül •a segítség nélkül nem tarthatnának ott, ahol tartanak. Ezért érdemes és kell nagyra értékelni a társadalom megmozdulását, a- segitökészség oly sok és szép példáját, melynek heteken át tanúi voltunk, és tanúi lehetünk ezekben a napokban is. \ növénytermesztési ágazatvezető egy napja Hetes, 1974. november 12. A föld már kezd felszikkadni. Napok óta nem esett eső. Az emberek nvugodtabbak, bár néha-néha ieltör belőlük az indulat, az idegesség. A * termelőszövetkezet ágazatvezető- jére, Sófalvi Imrére sok felelősség hárult az elmúlt hetek* ben. — Nehéz volt. Vasárnap is dolgoztunk. A család Gamáson van, mindössze kétszer voltam otthon. Reggel hatkor kezdünk, és este csak tíz óra után kerülök haza. Általában úgy kezdünk, hogy a gépek kiindulását ellenőrizzük. Mindig elsőnek kell beérnem, mert az embei'ek megkívánják, hogy a vezető legyen az első. Ma reggel Csambárd- ra mentem ki, a cukorrépa szállítását megnézni, az a legfontosabb munkák egyike. Délelőtt együtt járjuk a határt. A kocsi nehezen halad a földeken. — Ma reggel indítottuk be a burgonyaválogató gépet. A MÉK-nek szállítunk. Kezdetben sok probléma volt vele. Sár tapadt a gumókra, nagy volt a földszázalék-levonás. Naponta veszik át tőlünk a káposztát is. Főleg katonák dolgoznak itt, de vannak tsz-ta- gok is. A takarmányrépát szedőknél megáll, mindenkit üdvözöl, mindenkivel kezet fog. — A mi munkánk olyan, mint a költészet. Ebben is megvan az a líraiság, mint a versben. Aki szereti a növényeket, az érti ezt. Tavasszal életre kelnek a növények, nyáron, vagy ősszel meghalnak, ezért is a halál jelképe a kasza. Ez a táblánk — mutat kö- ‘rül — az egyik legnagyobb. Itt lesz majd az igazi nagyüzemi termelés. Száznegyven hektár egybefüggő terület, kukoricával bevetve. Ott van a repülőtér, a növényvédelem is megoldható. Az emberek nagy része belátja, hogy ez a járható út, persze van — az öregek közül —, aki i nem ért egyet ezzel. Ha erre járunk velük, ebben a nagy »tengerben*« mindig megmutatják: ez volt az ő földjük, s hozzáfűzik: látja, még mindig itt legnagyobb a kukorica! Délben üres az iroda. Van, aki már elment ebédelni, vagy még kint jár a határban. Az ágazatvezető elnézést kér, leül az asztalához, papírjai fölé hajol. A másnapi munkabeosz• tásnak fél kettőre el kell készülnie. A fehérre meszelt falakon grafikonok, táblázatok. Elég fölnézni az asztal mellől, s már látja is az ember, hogy a gépparkban hány könnyű gép és hány nehéz gép, s hogy hol milyen tábla van. — Havonta »elnyű« az ember egy-egy ilyen kisebb térképet. Mindig a zsebemben hordom, hogy útközben el'tudjak igazodni. Rejtenek más érdekességeket is ezek a kabátzsebek, Időjárásnaptárt, amelyik naponta megjelölj, mikor várható eső, lesz-e köd. Ahogy ő mondja, fenntartással kezeli ezeket az adatokat, de legtöbbször beválnak. Alig egy óra telt el, s már kint is vagyunk az új bábolnai szárítónál. — Az asszonyokkal kell megbeszélnünk az indulást. Nekik kell vállalniuk a műszakokat. Kis teremben gyűlünk ösz- sze. Az asszonyok arcán fáradtság, némelyikük éjjeli műszakban volt. Az ágazatvezető beszél először: — Most kell dönteni arról, hogy vállal jók-e? Később már nincs erre lehetőség. A szárítónak folyamatosan kell üzemelnie. Mindannyiunk érdeke ez. Halk moraj, kérdések: kinek mennyi lesz a fizetése; milyen munkák lesznek; az új szárítónál hány órát kell dolgozni? Van, aki csak úgy hajlandó az új szárítóhoz menni, hogy ha a férjével együtt dolgozhat. Egyikük nem vállalja, mert a hazajárást nem tudja megoldani, ő marad a régi szárítóban. Még néhány kérdés, azután kialakulnak a brigádok, s mi indulunk tovább a határban dolgozó emberekhez. Sötétedik, amikor elköszönünk egymástól. Az ágazatvezető halkan megjegyzi: — A rtlai nap már könnyű volt. Munkatársai mint jó szak* emberről beszélnek róla. Svédországban tanult állami ösztöndíjjal. Dolgozott már termelőszövetkezetben, állami gazdaságban. A hetesi termelőszövetkezetbe aratáskor érkezett, s rrjiost ősszel együtt dolgozott az emberekkel a mostoha időjárás ellen. Nagy Jenő Somogyl Néplapl 3
