Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-02 / 257. szám

Fásítás, húsprogram . .. KISZ-védnökségek Somogybán A Kommunista Ifjúsági Szövetség védnökségvállalá­sokkal segíti az országban fo­lyó fontos munkákat, a beru­házások sikeres teljesítését. A védnökségekről hangzott el beszámoló a megyei KISZ vb tabi kihelyezett ülésén. Először a Testvériség, szov­jet-magyar földgázvezeték munkáiról és az ezzel kapcso­latos országos KlSZ-vállalás« ról hallgattak meg tájékozta­tót a vb tagjai. Ezután a me­gyét közvetlenül is érintő védnökségekről esett szó. Az országos fásítási programról elhangzott, hogy megindulása óta sokat fejlődött. Ma már környezetvédelmi védnökség­ről beszélhetünk, amely ma­gában foglalja a fásítást is- Megyénkben a virágos Bala­tonért akcióban 13 KlSZ-alap- szervezet vett részt. Legjob­ban a fonyódi fiatalok dolgoz­tak, ők nyerték el az ötezer forintos díjat is. A szebb környezet megte­remtéséért 47 KISZ-szervezet és 30 úttörőcsapat fáradozott Somogybán. Szép eredménye­ket értek el a kastélyparkok felújításánál és rendben tar­tásánál. Jó együttműködés tapasztalható a felszabadulási emlékparkok létesítésében az ifjúsági szövetség, a népfront és az erdőgazdaságok között. A környezetvédelmi munka általában jól szervezett, de a fásításban voltak hiányossá­gok. Sokan vállalták, hogy meghatározott számú fát ül­tetnek, de a terv teljesítéséhez nem volt elég facsemete. A hagyományos utcai ültetésben részt vevőkön kívül örvende­tesen megnőtt az olyan fiata­lok száma, akik városuk vagy községük környékén kirándu- lóerdőt létesítettek és gondoz­nak- Fontos feladat a telepítés mellett, hogy ügyeljenek a védnökséget vállaló fiatalok a szebbé tett környezet megóvá­sára. A húsprogram felett 1973 februárjában vállaltak véd­nökséget. A legfontosabb ten­nivaló most az, hogy tudato­sodjék a fiatalokban: nemcsak ott lehet tenni a húsprog­ramért, ahol hizlalják a disz­nót vagy a szarvasmarhát. Az a fiatal szakmunkás vagy technikus, aki elmegy egy is­kolába a pályaválasztásról be­szélni, elmondia, hogy érde­mes állattenyésztőnek menni, közvetve ugyan, de a húsprog­ramért is tesz valamit. Ezért a célért sok fiatal mozdult meg eddig a megyé­ben. Szakmai vetélkedők in­dultak, a KISZ-esek részt vet­tek a sertéstelepek építésében, karbantartásában is. Sajnos kevés a húsprogramért dolgo­zó olyan fiatal, aki nem a me­zőgazdaságban, az állatte­nyésztésben dolgozik- Ezen a jövőben mindenképpen vál­toztatni kell. Szó esett még a barcsi pa- nelparkettágyárról, amely szintén KISZ-védnökséggel épült. Nagy munkát végez­tek a fiatalok a kazánház va­kolásánál. Ez azért is fontos volt, mert az épület elkészíté­sétől függött, hogy az import- berendezéseket időben föl tud­ják-e szerelni. A megyei KISZ vb állásfog­lalása szerint nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az áprilisi kb-határozat szel­lemében egyéni feladatot is vállalhatnak a KISZ-tagok, erre tudatosan föl kell készül­ni. L. P. A korszerű vezetés szemlélet is A KORSZERŰ vezetés és szervezés módszertani problé­mái címmel tartott előadást Marcaliban Makrai János, a Nehézipari Minisztérium to­vábbképző központjának fő­osztályvezetője. Elmondta, hogy a mai gyorsuló fejlődés körülményei között alapvető a korszerű vezetés. Ennek há­rom legfontosabb feltétele: az igények és a lehetőségek ala­pos ismerete, a döntések elfo­gadását gyorsító demokratikus vezetési módszer, és a — ma még gyakran hiányzó — kez­deményezőkészség, kockázat- vállalás. — Akkor dolgozik jól egy ve­zető — mondta —, ha távollé­tében is szervezetten, jól megy a munka. E cél eléréséhez azonban az eddiginél jóval több gondot kell fordítani az úgynevezett második vonalra, a középvezetők felkészítésére. El kell érni, hogy a helyette­sekből váljanak majd az első számú vezetők- Ez hosszú fo­lyamat, s előfeltétele, hogy ne akadályozza a vezetői félté­kenység, a nélkülözhetetlenség hamis tudata. A vezetők mint­egy 80—85 százaléka közvet­len munkahelyi vezető: ők vannak legközelebb a terme­lési folyamathoz, s találkoznak a dolgozókkal. A központi irá- j nyitás közvetítésében tehát j rendkívül nagy a szerepük. Ezt j mindenütt föl kell ismerni, és a munkahelyi vezetőket ennek- megfelelően nevelni, képezni. A szervezésen belül elsősor­ban a vezető szervező munká­ját elemezte. Mivel a szervezés a vezetés egyik funkciója, ezért szervezni minden vezető­nek kell. E tevékenység tartal­mában, mélységében fazonban a különböző szintek között következetesen differenciálni kell. Hangsúlyozta, hogy az eredményes gazdasági tevé­kenységhez nagyok a tartalé­kok a termelési folyamat jobb megszervezésében. Nagyon sok még az úgyne­vezett belső veszteségforrás- Ezek többségét a folyamat át­gondolásával, elemzésével meg lehet szüntetni. Az előadó hangsúlyozta — s ezt érdemes Somogybán is megszívlelni —, hogy nemcsak a nagyvállala­toknál lehet korszerűen, ma­gas színvonalon termelni. Szá­mos példával bizonyította, hbgy a kis gazdasági egységek — lehetőségeik, alkalmazko­dási képességük jó kihaszná­lásával, magas szintű szerve­zéssel — ugyancsak képesek korszerű terméket lelőállítani. A KÖZGAZDASÁGI társa­ság és az MTESZ szervezési és vezetési társaságának kö­zös rendezvényén részt vett mintegy száz hallgatót, külö­nösen lekötötte az, hogy a po­litikában már kidolgozott el­vek, követelmények gyakorlati végrehajtásáról szólt az elő­adó — egyszerűen, közérthe­tően, példákkal gazdagon il­lusztrálva. Z. J. MAI KOMMENTÁRUNK Továbbképzés tíz napig Tíz napig élénk szakmai vé­leménycsere folyt Somogybán a műszakiak és közgazdászok között. A megye két tudomá­nyos egyesülete — a közgaz­dasági társaság és az MTESZ — a műszaki és közgazdasá­gi napok ideje alatt több mint negyven előadást rende­zett, s ezekre az adott ..téma­terület legjobb ismerőit hívta meg vitavezetőnek. A tegnap tartott záró tanácsko­záson Bogó László, a megyei pártbizottság titkára, a köz- gazdasági társaság somogyi szervezetének elnöke a siker egyik bizonyítékaként emlí­tette, hogy mintegy 1600 szakember hallgatta meg ezeket. Sok értékes informá­cióhoz jutottak ez alatt a tíz nap alatt a műszakiak épp­úgy, mint a közgazdászok. A témaköröket úgy csoportosí­tották, hogy minden szakem­ber választhasson munkaterü­letének, érdeklődésének meg­felelőt. Az előadások többsé­ge módszerbeli segítséget adott a vállalatok nagy mun­kájához, a tervezéshez is az­zal(/ hogy egy-egy részterület gondjára, fejlődési tendenciá­jára irányította a figyelmet. Az elmúlt tíz nap tapaszta­latait mindkét tudományos egyesület elnöksége értékeli majd. Néhányat azonban már most érdemes megemlíteni. Egyöntetű vélemény szerint azok voltak a legeredménye­sebb rendezvények, amelyek­re nem nagy tömegeket, ha­nem szakmai érdeklődőket hívtak meg. Itt élénk vita is folyt. A másik tapasztalat, hogy tíz napra sok volt a több mint negyven rendezvény, s jelentős erőltet kötött le. Ezért érdemes azon gondolkodni, hogy jövőre miként lehetne hosszabb időszakra elosztani az előadásokat, tanácskozáso­kat. A műszaki és közgazdasági napok a szakemberek tovább­képzését is szolgálták. A ta­nulást, az ismeretek bővíté­sét azonban nem lehet csak erre az időszakra szorítani. A közgazdasági társaság — kö­vetésre méltó kezdeményezé­seként — a rendezvényekre szóló meghívók mellé tájé­koztatót is csatolt, s ebben tagjait a tanulás, a tovább­képzés lehetőségeiről tájékoz­tatta. A továbbképzéssel kap­csolatos adminisztráció és szervezés tégy részét pedig magára vállalta. Az év elején a két elnökség pályázatot hirdetett a megyé­ben dolgozó fiatal szakembe­rek részére. E dolgosatokat a mostani eseménysorozat megnyitóján értékelték, s ad- ' ták át a díjakat. A kezde­ményezés bevált. Megfelelő kutatási témákkal, a pályá­zatokra való ösztönzéssel azonban az eddiginél Jobban kell segítenünk nemcsak e két tudományos társaság el­nökségének, hanem a vállala­tok, intézmények vezetőinek is a fiatal szakembereket. K. I. fíárdibükki beszélgetések Évtizedekig az emberekért Őszi munkák seg'ílsés’jfei Kaposvártól tizenöt kilomé­terre, Bárdibükkben a régi kastélyépület ma az állami gazdaság irodája. Kiss János igazgatóval itt beszélgettünk. A köztudatban ez a gazdaság úgy él, mint jelentős gyü­mölcstermelő üzem. — Pedig nem így van. 1960- ig valóban a gyümölcster­mesztés volt a legjelentősebb ágazatunk, de ma már mind­össze 300 hektáron van gyü­mölcs. Az összes termelési ér­tékünknek csupán 20 száza­lékát adja ez. Ma a fő profi­lunk a növénytermesztés és az állattenyésztés. — Milyen beruházások, fej­lesztések voltak az elmúlt idő­szakban ? — A Kutasi Állami Gazda­sággal közösen felépítettük a kiskorpáéi hűtőtárolónkat. 300 férőhelyes szakosított tehené­szeti telepet hoztunk létre, melynek teljes átadására a jö­vő év szeptemberében kerül sor. Egy kis kapacitású szárí­tónk is elkészült: Gépparkunk fejlesztésére jelentős összege­ket fordítottunk. Üj Dutra traktorokat vásároltunk,• és iZK típusú kombájnjainkat S 512-sekre cseréljük ki. — Ezen az őszön többször állhattunk arról a segítség­ól, melyet a gazdaság kapott. Iilyen gondokat okozott az esőzés? — Kétszáznegyven millimé­ter csapadék .."esett nálunk szeptember 28-a és október 28-a között. De talán azzal kezdeném, hogy áprilisban jég 'erte a gyümölcsöst. Amikor' "kezdtük az álma szedését, xportra alig tudtunk szállí- ■ni. Az igazi almaszezont pe­; az eső fogadta. Köszönetét 1 mondanunk az általános áásoknak, középiskolások­éi, ipari munkásoknak, akik így segítséget nyújtottak. Az 5 munkájuknak is köszönhető, liogy már csak öt vagon sze­letlen almánk van. Szépen ha­lad a vetésünk, búzából a te­rület 32 százalékát elvetettük. A kukorica betakarításánál van csupán gondunk: a kis ka­pacitású szárítónk á naponta lekerülő kukoricának csak egyharmadával végez. — Dolgozóiknak milyen jut­tatásokat biztosítanak ezekben a napokban? — összevont munka folyik kint a táblákon, a talajelőké­szítés, vetés egy helyen megy. Munkásainkat reggel kiszállít­juk, este pedig visszahozzuk őket. Meleg ebédet viszünk a részükre nemcsak hétköznap, hanem vasárnap is. Védőital­ként citromos teát kapnak. Természetesen védőruhát is juttatunk nekik. — A szállítást hogyan ol­dották meg ? — Az erdőgazdaságtól kap­tunk tehergépkocsikat, most pfedig a kaposmérői ktsz gépei dolgoznak nálunk. A teher­szállításnál két műszakot ve­zettünk be: nappal a teher­gépkocsi-vezetők mennek, éjjel pedig a személygépkocsi-veze­tők veszik át tőlük a járrpű- veket. Hogy a személygépko­csikat kik vezetik? Azok a ve­zetők, akiknek jogosítványuk van ... A szántást végző traktoro­sokkal a gépudvarban talál­koztam. Gelencsér Lajos már régóta traktoros itt. — Hány órát dolgoznak na­ponta? — Ha az időjárás engedi, reggel héttől este hétig me­gyünk. Vasárnap' is. — Nem jelent ez megterhe­lést? — Megszokja az ember. Kü­lönben ki csinálná még, ha nem mi? Az a kenyér, ame­lyet elvetünk, nemcsak a mi­enk, hanem azoké is, akik itt segítettek a gazdaságunkban. Értük is dolgozunk. Lelkesen beszélt, csakúgy, mint a főkertészhelyettes, Léndvai Kornél. Nemrég ne­vezték ki ebbe a munkakörbe. — .Volt olyan nap, amikor 600 ember dolgozott a kerté­szetünkben. ősszé kellett fog­ni őket, irányítani a munká­jukat. A Bárdibükki Állami Gaz­daságban a dolgozók érzik a rájuk háruló felelősséget. N. J. Szeptemberben — negy­venévi erdészeti múlt, húszévi munkásvédelmi tevékenység után — Kovács Kálmán nyug­díjba ment. Tudom róla, hogy gyermek­fejjel kezdett dolgozni, cukor­gyári munkásként, a nehéz időkben vállalta a legoyiltab- ban, hogy kommunista, 1956- ban fegyverrel védte a mun­káshatalmat. És tudom róla: már nyugdíjasként üdült éle­tében először. Most, amikor keresem, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság hajdani raktár- épületéből kialakított apró szo- j bábán találom. — Még álmomban is bejá- i rok, nemhogy fényes nappal — mondja. —- Sajnos, az idő lejár, és ha az ember vissza­néz: rövid volt. Nem hiszem, hogy teljesen elszakadhatok eddigi életemtől, mert hatvan­négy éves vagyok. Magas, erős ember Kovács Kálmán. A haja fehér, de a koránál fiatalabbnak látszik- Erős dohányos: gvorsan telik előtte az üveg hamutartó. —- Egyébként is, aki becsü­letesen dolgozni akar, annak | — Gyakoriak a személyi mindig akad tennivalója — j károk? folytatja. — A dolgozók óvása ! — Eléggé. Évente 6—700 pedig olyasvalami, amit egyik I ezer forintot fizetünk ki ezen napról a másikra nem lehet abbahagyni. Az erdészetnél különösen veszélyes a munka, ha a kívülálló nem is gondol­ja. A csemetenevelésnél, erdő­sítésnél gyakori a lábsérülés, az erdőápolásnál, amikor sar­lóval dolgoznak az emberek, egymás után jelzik a lgbszár­a címen. Ez mind az 5^00 dol­gozó nyereségéből m'egy le. Egyébként nem tudom, más országokban miként van, de az nagyon szép dolog, hogy ná­lunk lehetőség van a kárval­lottak megsegítéséire. Szívesén mesélt a somogyi termelőszövetkezetek szerve­vágásokat, kézvágásokat. A 1 zéséről, amikor fakiternjielésnél pedig azt szok­tam mondani: minden fa tete­jén leselkedik a baj. , A kirándulók és általában az emberek azt mondják: mi­lyen kellemes lehet az erdei munkásoknak: egész nap friss levegőn, szép környezetben vannak, ahova mi csak ün­nepnapokon jutunk el. Pedig a nyári hőségben, mikor még légmozgás sincs, verejtékezve is épp úgy dolgozni kell a pá­rás levegőben, mint a ziman- kós, havas télben. Felelősség­teljes, lelkiismeretes gondos­kodást kíván munkatársaink­nak egyre kedvezőbb körül­ményeket teremteni­A XI. Kongresszus cs hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére a Diós­őri Papírgyár kollektívája felajánlotta, hogy az év végéig egymillió 364 ezer forint érté­kű papírt gyárt terven felül. Vállalásukat már az első félévben túlteljesítették: másfél millió forint értékű papírt állítottak elő terven felül. Az egy főre jutó nyereség is jelentő­sen meghaladta a tervezett értéket, ezért már az első félévben négy és fél százalékkal nö­velhettek a dolgozók jövedelmét. pártmunkás­ként agitált és a munkásőr- évektől. Azután a családjára- terelődött a szó: — A fiúunokám természete hasonlítható leginkább .ak enyémhez. Sportol, minden­ben benne van, minden, érdek­li. A napokban is kiderült, hogy a család tudta nélkül a spoTtlövészetre is beiratkozott. — Miért csak nyugdíjasként jutott üdüléshez? — Sokáig üzemi bizottsági elnök voltam- Ilyen helyzet­ben nem tartottam tisztessé­gesnek,'%ogy a magam számá­ra tartsak fenn akár egy be­utalót is. Azután én a mun­kám miatt részt vettem külön­féle tanfolyamokon, hivatalból mennem kellett ide-oda. Te­hát nekem adva volt, hogy »kimozduljak«. Viszont az öt és fél ezer dolgozónk között rengeteg olyan volt, aki még a faluja határát sem lépte át. Arra gondoltam, hadd lássák, hogy a munkán, a lakóhelyü­kön kívül mennyi szép, meny­nyi jó van szerte az ország­ban. — Mi az. ami negyven év után legjobban megmaradt az emlékeiben? — A munkásemberek ro- konszenve. Hozzám mindig bi­zalommal voltak. Nekem is jólesett közöttük lennem, ügyes-bajos dolgaikat egyen­getnem. Sok becsületes, szor­galmas cigány is dolgozik ná­lunk- Arra mindig szívesen fogok visszaemlékezni, mikor egyikük Hajmáson, az én biz­tatásomra vásárolt kétszobás ház-t. Ma takarosán élnek benne, szépen nevelik gyer­mekeiket, és boldogan keres­nek meg, hogy elújságolják előrejutásukat. Öröm volt szá­momra, mikor a sántosi tele­pünkön az egyik motortttrészes munkásunk, aki szintén bar­nább* bőrű a többinél, nem­régiben megmutatta az auto­mata mosógépet, melyet á fe­leségének vett; nem ám olyan egyszerűt, mint én az enyém­nek. Gombos .Tolón

Next

/
Thumbnails
Contents