Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-13 / 240. szám
'Szabálytalan és veszélyes A zugpálinkafőzés »Tisztelettel kérem a pénzügyőrséget, hogy vessenek már véget annak az áldatlan állapotnak, ami községünkben folyik. Több háznál valóságos zugkocsmát tartanak fenn. Hitelben is mérik a bort meg a pálinkát — amit ugyancsak zugban, titokban főztek, Sokan a munkából nem haza, a családjukhoz,* hanem ezekhez a házakhoz mennek ... Otthon pedig, mert a hitelben ivott bortól, pálinkától lerészeged- nek. napirenden a veszekedés. . a botrány. Családok mennek , tönkre, míg néhány ember így 'könnyen meggazdagodik ... « Egyre több embernek van megyénkben néhány száz négyszögölnyi szőlőterülete, s azon gyümölcsfa. Sajnos azoknak a száma is évente növekszik, akik a tiltó rendeleteket semmibe véve otthon, titokban pálinkát főznek, s azt értékesítik. — Két esztendővel ezelőtt 84 pálinkafőző üstöt és 486 liter 50 fokos pálinkát, tavaly 73 üstöt és 796 liter pálinkát, az idén szeptember végéig — a szezon csak most kezdődik — 68 üstöt és 410 liter pálinkát foglaltunk le. Ezeket az üstöket tulajdonosaik a rokonok, barátok és ismerősök között vándoroltatják, ezért véleményünk szerint legalább tizenötször annyi pálinkát1 főznek évente titokban, mint ameny- nyit a tettenéréskor lefoglalunk :— mondja dr. Horváth Sándor ■ .alezredes, a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnoka. Szerencsére akadnak olyan emberek, — mint a fenti levél írója —, akik nem nézik I közömbösen az ilyen visszaéléseket, s kérik a pénzügyőrség közbeavatkozását. Találni ugyanis olyan példát, hogy nemcsak otthon, lakásukon mérik —, a vendéglői árnál olcsóbban — a házilag kotyvasztott, nemegyszer fogyasztásra alkalmatlan, sőt veszélyes italt, hanem a vidékről bejárók a vonatokon meg munkahelyükön is árusítják társaiknak. Korábban egy bejelentés alapján arra figyeltek fel, hogy Kaposszerdahelyen a téglagyár néhány dolgozója ittasan végezte munkáját. A pénzügyő- i rök tetten érték Horváth János helybeli lakost, aki a pálinkát árusította. Lakásán egy tejeskannában huszonöt liter, még finomítatlan pálinkát, úgynevezett alszeszt találtak. Fia to- ponári lakásán pedig egy üstöt és tíz liter pálinkát foglaltak le. Mindkettőjüket a szabálysértési hatóság vonta felelősségre. Ismert pálinkafőző a pénzügyőrök előtt a vései Németh József, akit már ötször értek tetten zugfőzésen, és vontak felelősségre. De Karádon és még jó néhány községben is szinte tucatjával akadnak az iyen •»szeszvegyészek«, akik évek óta űzik ezt a sötét mesterséget, Vágnak zsebre jelentős nyereséget, ugyanakkor veszélyeztetik a társadalmat. Karúdon nemrég — .bejelentés alapján — egy 130 literes főzőüstöt s 10 liter pálinkát foglaltak le. Egyet kell érteni dr. Horváth Sándor alezredessel, aki szerint ez a tevékenység elsősorban nem is azért veszélyes, »mert a zugpálinkafőzők — mivel nem fizetik az előírt adót — megkárosítják" államunkat. — Ezek az emberek nem törődnek azzal, hogy »vendégeik« mennyit isznak, miből fizetik, s mennyit szenved, esetleg nélkülöz miattuk néhány család. Őket az érdekli, hogy a titokban főzött pálinka minél jobban fogyjon. Azonkívül már tíz esztendővel ezelőtt azt állapították meg, hogy a bűncselekmények ötven százaléka, az üzemi és közlekedési balesetek jelentős része ittasság miatt következik be! Hogyan küzdjön akkor társadalmunk az alkoholizmus ellen, ha ezek a zugfőzök mindezzel folytatják gátlástalan tevékenységüket? Különböző rendeletek szabályozzák a pálinkafőzést. Így például a szeszfőzdéknek minden két literen felüli mennyiségről hivatalos igazolást kell adniuk, hogy a tulajdonos az árusításkor igazolni tudja a pálinka származását. Sokan ezt sem veszik figyelembe. Harcsa Dezső balatonlellei lakosnál például azért foglaltak le 40 liter pálinkát, mert nem volt ilyen igazolványa. Még súlyosabb az a marcali eset, amelynek végére majd a bíróság tesz pontot. Márkus Árpád felvásárló — azóta elbocsátották — 326 liter pálinkát vett meg az Alföldön, ám az ital származását nem tudtá igazolni. A vizsgálatkor kiderült, hogy a lefoglalt pálinkát zugban főzték, 27 000 forinttal károsították meg ezzel államunkat! A felelősök ellen üzérkedés miatt emeltek vádat! A napokban Pécsen, egy lakásban főztek pálinkát. A kiszivárgó gáz két ember halálát okozta. — Sajnos ezek az emberek nem gondolnak arra, hogy gyakran életüket is kockáztatják. A léleplezéstől, a felelősségre vonástól félve általában este vagy éjszaka, lefüggönyözött lakásban, bezárt pincében főznek. Ezért fordult elő az utóbbi években két haláleset is megyénkben. Egyikük gáztűzhelyen főzte a pálinkát, az oxigén elfogyott s ez halálát okozta. Hasonló tragédiával végződött a másik zugpálinka- főzés is —‘mondja dr. Horváth Sándor. Megyénkben nagyon sok szeszfőzdét üzemeltetnek a fogyasztási és termelőszövetkezetek, ahol a megfelelő díj ellenében bárkinek jogában áll pálinkát fizetni. Nincs értelme tehát kockáztatni! Szalai László Battériás nialacnevclö Karádon ISV típusú »B« battériás malacnevelőt épített a karádi Aranykalász Tsz. Az 1080 férőhelyes malacnevelőt — mely 4 millió 250 ezer forintba!' került — e hónap végén adják át rendeltetésének. Indulatok tengerikígyója Néhány hete járt a szerkesztőségben egy csurgói házaspár, Csatos Lajos és felesége. Akkor jöttek be, amikor helyzetük a Volán 13. Vállalatának nagyatádi kirendeltségén véglegesen megrendült. Az asszony azóta a kórházat is megjárta, a férj pedig munkahelyéről elbocsátva, idegkimerüléssel tengeti napjait. Amikor Nagyatádon jártam, az üzemegység igazgatójának, Szabó Endrének tömören az volt a véleménye: a Csatos- ügvben két év alatt 56 iratot kellett »»gyártaniuk«. Mi lenne ha a vállalat minden dolgozója ennyi gondot, bajt okozna, mint Csatosék? Mi lenne, ha a vállalatnál az utasszállítás és az árufuvarozás helyett feljegyzések, fellebbezések vég nélküli tengeri kígyójával kellene bajlódni? Az igazgató megmutatta az irattengert is. Az ebben szereplő több feljegyzés közül Csatosné levelét’ érdemes kiemelni, aki a csurgói kirendeltség »viselt dolgait« írta meg, hosszan felsorolva a visszáéléseket. A visszaélések java része — rendszeres italozások, menetjegyek hanyag elszámolása stb. — igaznak is bizonyult. — Az volt a baj — mondja Csatosné —, hogy nem illettünk a társaságba, kilógtunk onnan. De mi lett volna az ára annak, hogy közéjük tartozzunk? A rendszeres italozás és a felelőtlen életmód. S ezt mi nem vállalhattuk. — Ez igy nem igaz — véli Szabó Endre. — Egy egész ki- rendeltségről van szó, ahol kétségkívül történnek visszaélések. Több embert is elbocsátottunk, néhánynak fegyelmit adtunk, de az egész ki- rendeltségre mégsem lehet azt mondani, hogy korrupt és alkoholista ott mindenki. Egyébként is részletesen kivizsgáltuk Csatosné panaszát, behivattuk az illetékeseket, őt is. Csak Csatosné nem jelent meg ..,. Különben is, ha minden igaz, amit ő mondott, s mindenkit szélnek eresztünk Csurgóról, akkor ki fogja vinni a járatokat, s ki irányítja a forgalmat? A kalauznőnek — Csatos- nénak — tehát igaza volt, meg nem is. Az iratokból jól figyelemmel lehet kísérni a változásokat. Első panaszait méltányolják, s például saját kérésére szó nélkül áthelyezik Csurgóról Iharosberénybe. Később azonban — egy bizonyos ponton túl — kezd olyan színben feltűnni a dolog, hogy a kalauznő egyike azoknak az állandó jelentéseket gyártó, fűhöz-fához panasszal futkosó izgágáknak, akik csak nyűgöt jelentenek minden vállalatnál. A vállalati vizsgálat jó néhány pontja igazolta a kalauznőt, néhány esetben viszont nem. A kirendeltség dolgozóinak java része maradt, mint Csatosné főnöke... Külön cikk témája lehetne a férj — aki gépkocsivezető volt a vállalatnál — esete. A kusza, bonyolult ügyből csak két dolgot ragadok ki- Négy fegyelmit kapott Csatos, egyebek között azt is felrótták neki, hogy 1180 forintos szerszámhiánya volt. S amikor az autóbuszról teherautóra vezényelték, egyszerűen nem jelent meg a munkahelyén. — Nem volt valami okos dolog ... — akarón) mondani, de közbevág: — Hogy nem mentem be dolgozni, ugye? De én az előző héten szabadságot vettem ki! Az volt a szokás a kirendeltségen, hogy az ember bejelenti. hogy szabadságra megy, és kész. Rajtam kérték először számon, hogy nem töltöttem ki a szabadságkérő űrlapot. — És a szerszámhiány? — Amikor tudomást szereztem róla, hogy a nyakamba varrták, rögtön fellebbeztem. Tudnia kell, hogy én voltam itt az állandó helyettes, s amikor egyszer más vitte el a kocsimat — amellyel én jártam állandóan, s melynek a felszereléséért valóban és voltam a felelős —, másnap két hitvány benzinkannán kívül máá nem maradt a buszon... S ezután hiába futottam fűhöz- fához, nálam mutatták ki a szerszámhiányt. Az egymásra rakódó és bonyolódó, beláthatalan ügyek mind nagyobb sebességgel görögtek előre, remény megállításukra nem volt. Csatosék bevádolták az egyik csurgói ellenőrt, hogy a többiekkel iszik, s — feltehetően a közszájon forgó mendemondák alapján — arról is szót ejtettek, hogy az ellenőr értesíti a kalauzokat: másnap merre jár ellenőrző körúton. Korrupt célzattal vagy primitív kivagyiságból — ez itt mindegy. A vádat persze bizonyítani nem i tudták Csatosék. Ezután az el-1 lenőr egy napon leállította és szondáztatni akarta a Somogy- bükkösdről szabálytalanul hazafelé tartó Csatost. A buszvezető valóban szabálytalanul! járt haza, de nem lett volna jobb, ha az ellenőrzést olyan ember végzi, aki nincs az ügybe belekeverve? Mert így mi történt? »Dőlt belőle a borszag« — mondja Csatos az ellenőrre.« 'Súlyosan vétett a vállalati rend ellen és megtagadta a szondába fújást. Ez pedig a felvett jegyzőkönyvben áll. Csatos csak akkor fújt végül is az üvegcsőbe, amikor az ellenőr a rendőr segítségével kérte. (A szondáztatás eredménye- egyébként negatív volt.) Mi hát az igazság? Valóban összeférhetetlenek-e Csatosék? Hanyag, önfejű, állandóan szabálytalankodó autóbuszvezető-e Csatos Lajos, aki izgágás- kodva és a vállalati munkarendet szüntelenül felrúgva gátolja a többiek munkáját is? Nagyjából erre következtethetünk a Csatos-ügyben keletkezett iratokat átböngészve, hiszen csak a férfinak legalább négy figyelmeztetése, s fegyelmije van. Vagy inkább a csurgói ki- rendeltség lehetetlen viszonyait a vállalat elé táró Csatos házaspárnak van igaza? S úgy jártak volna, ahogy a régi közmondás állítja: Szólj igazat és betörik a fejed!? Abszolút igazságot tenni nem lehet. Annyi bizonyos, hogy az üzemegység szervezetének fogaskerekei itt-ott akadoznak. Minden szervezeti lazaságnál rögtön felüti fejét a szubjektivizmus. Ahol a szervezetnek nincsenek jól kiérlelt működési elvei, vagy kevésbé érvényesülnek a gyakorlatban, ott kerül előtérbe, s válik elviselhetetlenné a »ke- gyenc«-rendszer, a munkának az egyéni szájíz szerint való megítélése. Ott burjánzana'k el az indulatok, a szenvedélyek, amelyek között járható utat vágni és az abszolút igazságot megtalálni egyszerűen képtelenség. A „Csatos-dosszié“ nemcsak a feljegyzésektől és a vizsgálatoktól lett ilyen vastag. Az elszabadult indulatok, kölcsönös vádak duzzasztották ilyen vastagra. S ez ennek az ügynek egy másik igen fontos tanulsága. Itt is hiányzik az üzemi-vállalati szervezetnek egy demokratikus pólusa. Olyan pólusra* széles és élő üzemi közvéleményre gondolok, amelyben a szándékok és a tettek megítélése, s a munkahelyi előmenetel nemcsak a vállalati szervezet — bizonyos mértékben öntörvényű — működésétől függ, hanem a dolgozók széles kollektívájának a mindennapok során állandóan és közvetlenül alakuló.-formá- lódó véleményétől is. Csupor Tibor VARSA DOMOKOS ölyök- őstolgatő De elöbb-utóbb- mintha majdnem mirtden gyerek ke- / resné az alkalmat a természettel való személyes barátkozás- ra. Ahogy én is megkerestem a bármilyen sivár Kúnszentmik- lóson. Vagy ahogy Szabó Lőrinc, Arany János után két emberöltővel, szintén a Nagyerdőn : ... ősszél a játékórára előbb még maga a tornatanár vitt ki. Azután rabló-pandúr csábított s a sovány vackorszüret. Majd az ibolya és a szamócái az íjj s a kelevéz, ^ a sok szép vessző, sima, suhogó, ' \ ' mit a bokrok, főleg a mogyoró olyan bőven kínáltak. Sohase kellett megvárni, már ígérete elég volt a kalandnak: a terep maga súgta az eseményeket, s a lélek hitte őket: boldogan szárnyalt álmodott izgalmaiban, — s hogy ne legyen minden csak képzelet, ott volt köröttem az élő keret, föl, Hadházig, zúgó birodalom, a zöld erdő a szőke homokon. De megélte azt is, debreceni kisdiákként, amit jómagam Szentmiklóson, a vasúti töltés menti agyaggödrök miniatűr vízivilágában: ... gödrök voltak, meggyűltek, vízi fű, zsombék nőtt bennük, káka, gyönyörű sás, hínár, egy-egy sárga liliom. Odajártam. Tűnődtem pókokon, ahogy futtukban nyíló pontokat rezz^ntettek szét a vízen; hanyatt evezett a vízi poloska; volt ebihal, kagyló; fogtam hím-csibort, nagy ezüsthasút, zgldes-f eketét, s csíkbogarat, az szegélyes. Az ég kék volt a vízen, s lejjebb, pár arasz mélységben a sima, napsugaras homok sárgállt — és én órákon át néztem: de szép ez a búvárvilág! Nézte! Ahelyett, hogy tanult volna! Hogy okos könyveket olvasott volna! Hogy dolgozott, hogy a szüleinek segített volna! Töltötte a drága idejét! Csapta agyon a napot! Hát nem borasztó? Nem, nem borzasztó. S ha a mi gyerekünk csinálja, akkor se az. Számunkra ez: a lélek szabadulása. Nemcsak felfedezés, nemcsak tapasztalat, hanem: vigasz. Érdemes élni. Jó a világon lenni, ha az ember kiléphet olykor a mért időből, a naponta megújuló muszájok nyűgéből. Erre a vigaszra legeslegfő- képpen a a kiskamaszok szorulnak rá: ők érzik magukat a legkiszolgáltatottabbnak a felnőttek kormányozta és ellenőrizte emberi tárgadalorg- ban. De a kisebb gyerekeknek is boldogságot szerez, ha egyre több szállal kötődhetnek égi és földi természethez. Az égihez is. Sokat nézegettem én is a magaméival a D- formán dagadó és C-formán csappan ó-csökkenő holdat (bár ők tréfából inkább azt mondL Iák a C-alakú fogyó holdra, hogy cökken). Bubuval is hányszor megcsodáltuk, főleg . a régi hold utolsó és az újhold * első karéját, mert az ő képzeletét ez csigázta fel a legjobban, hogy ilyenkor milyen hegyes, milyen szúrós a hold. »Juj, vigyázzunk, most szúr ám!«; — mutattam neki. »Most nem szabad ráülni!« Amikor megtelt, akkor meg azt kérdeztem : — Látod, milyen gömbölyű? . Mi lesz. ha legurul? — Akkor nem lesz hold? J — Lesz, csak itt lent. Majd J vrí crá -711 m lr o Az OTP Somogy megyei Igazgatósága Kaposvár, Május 1. u. 13. sz. alatt lévő hivatalos helyiségében Lakásépítési hitelnyújtási tanácsadást tart. e hó 15-én 8 órától 13 óráig. Ez alkalommal bárkinek kész részletes felvilágosítást adni a családiház építési, tatarozási, iakáshelyreáilítási, korszerűsítési kölcsönnyújtás feltételeiről, továbbá a társasházlakásépítéssel és értékesítéssel kapcsolatos hitelfelvételi lehetőségekről. gurigázunk vele. Az ilyen képzelődésekben ő , a5 Fiastyúkot nézegettük: erek. J- 5 r, es \ mindig benne volt. Máskor — Ott az Anyja csillaga. Lá- J tód? Ott a sok csillaggyerek " Vagy a Göncölszekeret — Felmegyünk egyszer, kocsikázunk vele. Űgyis olyan > üres, látod ? 5 — Hogy megyünk fel? ^ — Helikopterrel. * ^ — Anyja is? > — Anyja is. i Ez volt a legnagyobb lódítás ~ a részemről: a pórom ugyanis még rendes repülőgépre se ülne, nemhogy helikopterre. De milyen jól el lehetett azért ábrándozni rajta, hogy zötyögünk majd végig a Tej- úton, s körülöttünk mint a szentjánosbogarak, röpködnek a ragyogó csillagok. (Vége) A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat 2. sz. főépítésvezetősége kaposvári munkahelyeire alkalmaz ács, kőműves szakmunkásokat és kubikos, valamint segéd m a nk/ísokat. Bérezés a kollektív szerződés szerint. Meleg ételt, valamint munkásszállást biztosítunk. Esetleg naponkénti hazaszállítást a meglévő buszjáratainkon. Szervezett brigádok jelentkezése esetén a brigádot személyesen is felkeressük. Jelentkezés: Kaposvár, Üjtelep. (Tüskevár, Kanizsai u.) irodaépület, 2. sz. főépítésvezetőség, 215. sz. szoba. (272135) X
