Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-11 / 238. szám

Megtervezeti párbeszéd K özismert tény, hogy pár­tunk ázámára a meg­győzés — vagyis a megértetés, a magyarázat, az érvelés, a kérdések megvála­szolása, az aggályok eloszla­tása — jelenti politikája el­fogadtatásának, terjesztésé­nek, tettekbe való átültetésé­nek fő módszerét. Éppen eb­ből következik annak követel­ménye, hogy az agitáció ran­gos helyet foglaljon el a párt- szervezetek mindennapi te­vékenységében. Az agitáció eredményessége, a párttagok és a pártonkívü- liek közötti - folyamatos pár-, beszéd politikai hatása több tényező függvénye. Ezek kö­zött az egyik legfontosabb az agitáció tervszerűsége, átgon­doltsága. Mind több pártszer­vezetben kezdik felismerni, hogy ha életünknek, tevékeny­ségünknek általános jellem­zője a tervszerűség, akkor ez alól a politikai felvilágosítás sem lehet kivétel. Mi tagadás, akadnak párt- szervezetek, amelyek húzó­doznak a politikai munka megtervezésétól, félvén, hogy elveszti elevenségét, rugal­masságát, s netán bürokrati­kus, formális sémákba mere­vedik. Ez az aggály azonban semmiképpen sem indokolt, Íriszen az élet más területein is nagyon jól össze lehet egyeztetni a tervszerűséget az elevenséggel, az átgondoltsá­got a rugalmassággal. Nem ar­ról van szó, hogy a pártszer­vezetek további munfcatefve- ket »gyártsanak«, vagy növel­jék az amúgy sem csekély pa­pírmennyiséget. Hanem arról, hogy időben vegyék számba mondanivalójukat, s gondolják át azt is, milyen eszközökkel, módszerekkel, formákkal kí­vánják azt közvetíteni. A pártszervezetek éves, fél­éves munkatervek alapján dolgoznak, amelyek rögzítik az adott időszakra tervezett fő tennivalóikat. Munkájuk irá­nyát hosszabb távra szóló párthatározatok szabják meg, s maguk is fogadnak el. ilye­neket. Ha gazdasági területen működnek, ott a mindennapi termelőmunka is hosszabb tá­vú és éves tervek alapján fo­lyik. De az intézményekben, hivatalokban is többnyire elő­re eltervezett elgondolások alapján végzik a munkát. A politikai felvilágosító munká­nak mindenekelőtt ezeket keli alátámasztania, ezek teljesíté­sére kell mozgósítania. Minden gazdasági egység pártszervezetében tudják pél­dául, hogy a következó hóna­pokban a kongresszusi munka- verseny-vállalások teljesítése lesz a politikai munka egyik központi kérdése. Ugyancsak látható, hogy ä legtöbb helyen szólni kell a munka- és üzem- szervezés soron lévő helyi tennivalóiról.-Ezek mellé min­denütt jó néhány olyan téma sorakozik, mely a helyi dön­tésekből, határozatokból ere­dően kell, hogy szóba kerül­jön a kommunisták és párton- kívüliek párbeszédében. Mind­ezek alapján néhány hónapra meglehetősen nagy biztonság­gal megtervezhető az agitáció tartalma, fő mondanivalója. Nagyon egyoldalú lenne azonban ez a tervezés, ha a párszervezetek csak arra gon­dolnának, hogy miről akarnak ők beszélni. Legalább ilyen lényeges annak számbavétele is, hogy mi foglalkoztatja a2 adott terület dolgozóit, milyen nemzetközi, országos vagy he­lyi kérdésekben nem látnak tisztán, rúire igényelnek vá­laszt, magyarázatot, miben nem teljes az egyetértés. En­nek figyelmes tanulmányozá­sa több szempontból elenged­hetetlen. Nélküle a párbeszéd óhatatlanul egyoldalú marad­na. Sokféle »hangszer« 1 áll a pártszervezetek rendelkezé­sére mondanivalójuk tolmá­csolásához. A tervezésnek ezért nagyon fontos eleme annak meghatározása, hogy milyen témákról rendezzenek a kö­vetkező időszakban pártnapo­kat, csoportos beszélgetéseket, mire orientálják az üzemi— szövetkezeti lapok, híradók, faliújságok szerkesztőit, s ho­gyan éljenek a szemléltetés eszközeivel. E gyoldalú dolog lenne feltételézni, hogy a pártszervezeten belül nincs szükség a különböző kérdések egységes értelmezé­sének kialakítására, a vitás kérdések előzetes tisztázására, a mélyebb összefüggések meg­világítására, s a párttagok meggyőző érvekkel való fel­fegyverzésére. Ennek megvan­nak a maga hagyományos fó­rumai — a taggyűlés, a párt- csoportértekezlet, bizonyos értelemben a politikai okta­tás —, s vannak újfajta, bár számos helyen már ugyan­csak tradicionálissá váló for­mái, mint például a politikai vitakör. A politikai kérdésekről fo­lyó mindennapos párbeszéd valamennyi mozzanata termé­szetesen nem tervezhető meg. A párttagok öntevékenysége, rugalmassága, gyors reagáló képessége ezért a siker egyik fő feltétele. De legalább ilyen fontos feltétel a politikai agi­táció fő tartalmi és módszer­beli összetevőinek előzetes átgondolása, a párbeszéd meg­tervezése. Gy. L. Munkával ünnepelnek Gépkocsivezetők, kalauzok összefogása — A legutóbbi taggyűlésen került szóba, hogyan ünnepel­hetnénk mi is méltóan a XI. pártkogresszust és hazánk fel- szabadulásának 30. évforduló­ját. Igaz, erről már korábban is beszélgettünk azon a kibő­vített pártvezetöségi ülésen, melyen a pártcsoportbizalmiak és a gazdasági, szakszervezeti vezetők is részt vettek, de ab­ban állapodtunk meg, hogy majd a taggyűlésen, vala­mennyi kommunista bevonásá­val döntünk. A taggyűlésen Horváth Gyula gépkocsivezető javasolta: munkával ünnepel­jünk. szervezzünk a gépkocsi- vezetők és a kalauzok részére szabadnapjaikon kommunista műszakot. Azzal egészítették ki a többiek — egyetértve a javaslattal —, hogy ebbe von­juk be a pártonkívülieket is. Megállapodtunk abban, hogy a kommunista' műszak alatti munkával keresett pénzt egy kaposvári óvoda vagy bölcsőde építéséhez ajánljuk fel — tá­jékoztatott Márton Lajos, a Volán 13. sz. Vállalat személy- forgalmi pártalapszervezeté- nek titkára. Nem telt,el hosszú idő, s a kommunisták kezdeményezé­se nagy visszhangra, követésre talált a személyforgalom szin­te valamennyi dolgozójánál. Persze, elsősorban a kommu­nisták mutattak példát társa­iknak, Márton Lajos párttit- [ kár, buszvezető Göllében la­kik családjával. Hajnali négy órakor indul járatával, s éjfél van, mire hazaér. Gyermekei — két leánya van — már ki­nőttek az óvodás, bölcsődés korból, mégis negyvenórai tár­sadalmi munkát ajánlott fel. két szabadnapján végzett mun­kájának keresetét. — Talán majd unokáim jó hasznát veszik annak, ha az általunk felajánlott pénz se­gítségével sikerül fejleszteni a kaposvári gyermekintézmé­nyek hálózatát, s nagyobb le­hetőség nyílik a jövőben az ap­róságok elhelyezésére. Most azokra a fiatalabb társaimra gondolok inkább, akiknek kis gyermekeik vannak — mond­ta a párttitkár. Győré Vilmos a Lendület szocialista brigád vezetője. Fél üzemmel dolgozik a cukorgyár bogylán a tartalék — A szolnoki térségből szállítottak A kaposvári Volán segítsége A tartós esőzés nehéz hely­zetet teremtett a mezőgazda­ságban. Két hétig szinte meg­bénított minden munkát, je­lentős időveszteséget okozott, késik valamennyi őszi feladat elvégzése. — Másfél évtizede, mióta itt dolgozom, nem fordult még elő, hogy alapanyaghiány miatt le kellett volna állnia a gyár­nak — mondta tegnap Tóth Lajos, a Kaposvári Cukorgyár igazgatója. — Sajnos a tröszt­től kapott átmeneti segítség ellenére is ma már ez a súlyos veszély fenyeget minket, jól­lehet hatodika óta csak fél üzemmel dolgozunk. A gyár körzetében az elmúlt hetekben mintegy 150—200 milliméter csapadék hullott, s ez lehetetlenné tette a cukor­répa szedését. Azok a somogyi és Szigetvár környéki gazdasá­gok, ahol volt elegendő mun­kaerő, próbálkoztak a kézi szedéssel, de erre az elenyésző­en kevés, mindössze napi 20— 30 vagonos mennyiségre nem alapozhatott a gyár. A tartalé­kok rohamosan fogytak. A sú­lyos helyzetet jól jellemzi, hogy amíg szeptember 20-ig 4900 vagon répát vettek át, az azóta eltelt húsz nap alatt, tegnapig csak 1700 vagon jött A szorongatott helyzetben a tröszt sietett a gyár segítségé­re. Amikor a készletek szinte teljesen kimerültek, a szolnoki térségből ezer vagon répát szál­lítottak ide. Üjabb gondkét jelentkezett, hogy a répamennyijég jelentős része nem a vasút mellett, ha­nem külső átvételi helyeken volt. — Ha nem segít a kaposvá­ri Volán — mondta tegnap az igazgató —, akkor le kell áll­nia a gyárnak. Hétfőn har­minc autóval »levonultak« a bajai térségbe, s ők szállítják az .átvételi helyekről a vasúti rakodókhoz a répát. Az aggasztó helyzet még korántsem szűnt meg. A tröszt segítsége a teljes leállástól ugyan megmentette a gyárat, de ha a hét végéig nem követ­kezik változás, így, fél üzem­mel is csak hétfőig van tarta­lék. A számok nyugtalanítók: mintegy húszezer vagon répa még a földben van a gyár kör­zetében, s amíg tavaly ilyen­kor négyezer vagonos készlete volt a gyárnak, most mindösz- sze 338 vagon termés állj ren­delkezésre. Tegnap, amikor Tóth. Lajos ezeket elmondta, sütött a nap. Van remény, hogy végre jóra fordul az idő, a nagy kiesés után folytatódhatnak a mun­kák a földön, és répahiány miatt nem kell leállnia a Ka­posvári Cukorgyárnak­— Tizenhárom tagú brigá­dom mindenkor szívesen és örömmel vállalkozott, ha a tár­sadalomért kellett összefogni. Most összesen 205 óra társa­dalmi irtunkét ajánlottunk fel. Győré Vilmos párton kívüli, most kérte fölvételét a kom­munisták soraiba. S hogy mennyire oda tartozónak érzi már magát, ezt jelzi az is, hogy egy teljes szabadnapját tölti a pártkongresszus és a felszabadulás tiszteletére kez- deméhyezett társadalmi mun­kában. Kontra Sándor autóbuszve­zető fiatal Jiázas, nagyobbik j gyermeke 16 hónapos, a kiseb- | bik pedig csak kéthetes. Mun­kásokat meg diákokat szállít, s besegít a kaposvári helyi közlekedésbe is. A személy- forgalom dolgozói 'közül ő ajánlott föl legtöbbet: össze sen 60 óra társadalmi munkát vállalt. — Két gyermekem bölcső­dei, majd pedig óvodai fölvé­telét szeretném | elősegíteni. Azonban nemcsak várok, ha­nem a lehetőségemhez képest teszek is azért, hogy a hasonló gondokkal küzdő többi fiatal házas helyzetén szintén köny- nyxtsek. Nemrég alakult meg a sze­mélyforgalomnál az önálló KISZ-szervezet. A titkár — Kiss László autóbuszvezető — maga is fiatal házas. Többen vannak a KISZ-isták között olyanok, akik már nősek, vagy hamarosan családot alapíta­nak. — Ezért is volt könnyű szót érteni fiatal társaimmal. S no­ha vállalatunk KlSZ-szerve- zetének már van egy vállalása — segítséget nyújtunk egy Vietnamban épülő szakmun­kásképző iskolához —, készsé­gesen vállaltuk azt is, hogy részt veszünk ebben az akció­ban. A fizikai munkát végző KISZ-tagok összesen 206 őrá ’társadalmi munkával járulnak hozzá Kaposvár gazdagításá­hoz. Közülük is kiemelkedik a Magyaratádon lakó Neugebau- er Béla kalauz, aki 26 órát ajánlott föl — mondja a KISZ titkár. Nemcsak a megyében levő, hanem a baranyai Varga Gyu­la és a szekszárdi Miklai Fe­renc buszvezetők is csatlakoz­tak a kommunisták kezdemé­nyezéséhez. Ezért is mondhat­ta Kardos Gyula személyfor­galmi vezető: — Ilyen összefogásra még nem volt példa. Eddig összesen 186 dolgozónk csatlakozott kommunistáink kezdeménye­zéséhez, s 3313 óra ellenérté­kével, 42 403 forinttal járulha­tunk hozzá Kaposvár fejlesz­téséhez. Valamennyien munká­val, önzetlen társadalmi válla­lással ünnepeljük pártunk XI. kongresszusét, felszabadulá­sunk 30. évfordulóját. Szalai László MAI KOMMENTÁRUNK A | ■ ■■ rr | ■■ Alap a jovohoz Egy fontos határozat végre­hajtásának vagyunk tanúi. Az 1970-es pártértekezlet többek között arról határozott, hogy a megye mezőgazdaságában á IV. ötéves terv során folyta­tódjék tovább a területi kon­centráció, a szakosodás. Az azóta eltelt évek során végbement változások önma­gukért beszélnek. 1970-ben, a határozat születésének évében 144 termelőszövetkezet gaz­dálkodott még a megyében, átlagosan 2171 hektáros terü­leten, ebben az évben már csak 109 gazdaság készített tervet, és az átlagos terület 2876 hektárra emelkedett. F.s a munkának még nincs vége. Az év második, felétől sorra születtek új elhatározások, is­mét egy sor gazdaság döntött úgy, hogy 1975. január elsej- től új alapokon, együttesen kezdi a munkát. A kaposvári járásban az idei 34-ről 29-re csökken a szövetkezetek szá­ma, a siófoki járásában, ahol három éve még 45 gazdaságot tartottak számon, jövőre ösz- szesen 15 kezdi a tervek meg­valósítását. De hasonló példá­kat említhetnénk a megye többi részéből is­Nyugodt lelkiismerettel, jó érzéssel nyugtázhatjuk, hogy miként éÁk a holnapot szol­gáló tettekké a mezőgazdasá­gunk, 'az itt élők érdekében hozott elhatározás. A tovább­fejlődésnek, a modern techni­ka alkalmazásának előfeltéte­le az anyagi és a szellemi erők koncentrálódása. A már korábban egyesült szövetke­zetek példája bizonyította, hogy dinamikusabb fejlődés­re, az adottságok jobb kihasz­nálására, hatékonyabb mun­kára azok az üzemek képe­sek, amelyekben biztosítottak a megfelelő nagyüzemi kere­tek. Akár a nagy teljesítmé­nyű gépek megfelelő kihasz­nálására gondolunk, akár az iparszerű termelési rendsze­rekre, akár a nagyobb fejlesz­tési alapok teremtette jobb le­hetőségekre. Sok oldalról és sok vonatkozásban lehetne méltatni azt a felelősségteljes nagy munkát, amely végig­kísérte a következetes, céltu­datos szövetkezeti egyesülése­ket. A napokban kezembe ke­rült egy statisztikai összege­zés. 1970-ben a megyében levő szövetkezetek több mint 17 százaléka, 25 gazdaság zár­ta mérleghiánnyal az évet, ta­valy mindössze hat mérleg­hiányos szövetkezet volt, az összes gazdaság nem egészen öt százaléka. Ügy vélem, ezek a mutatók is önmagukért be­szélnek. A koncentrálódás, a szako­sodás alap a jövőhöz. A mostani tervidőszak egyik fő jellemzője ezeknek az ala­poknak a megteremtése­V. M. Tizenhatezer tonna hús évente A Leningrad melletti állattenyésztő telep Az állattenyésztő telep egyik pultja. Női szabó és villanyszerelő Csaknem négyszáz fiatal tanulja a szakmát kisiparostól Szeptember végéig száz fia­talt iskolázott be Somogy kü­lönböző szakmunkásképző is­koláiba a KIOSZ megyei szer­vezete. A száz fiatal 16 szak­mát tanul, legtöbben a. »ói sza­bó, női fodrász, villanyszerelő szakmát választották. A leendő kisiparosok közül kevesen je- í lentkeztek az építőipari szak­mára. A többieknél is jellemző, hogy a kisiparosok legalább kétszer ennyi fiatal gyakorlati képzését vállalnák. A beiskolá­zásnak nem a társadalmi igény, hanem a jelentkező fia­talok viszonylag kis száma szab határt. A megyében a most beisko­lázott százzal együtt 395, álta­lános iskolát végzett fiatal sa­játítja el a szakma fogásait kisiparos mellett. Munkájukra — a szolgáltatóhálózat'fejlesz­tési tervei mutatják — a jövő­ben is szükség lesz- Hiszen csak Kaposvár peremkerületei­ben mintegy száz új kisiparos műhely megnyitását engedé­lyezi a tanács. A KIOSZ megyei vezetői tanév közben is figyelemmel kísérik tanulóik előmeneteléi és fejlődését. Évenként kétszer »kis mestervizsgákat« tarta­nak, mikor a tanulódnak bizo­nyítaniuk kell, gyarapodik-e tudásuk. A szervezet ez évben 25 ezer forintot biztosif a fia­talok támogatására. Szakmai felkészítőket szerveznek pél­dául a szobafestőknél, akik az| új tapétázási eljárásokkal is- | merkednek meg. Ezenkívül j több tanulmányi kirándulás és ismeretterjesztő előadás segít j a fiatalok sokoldalú szakma I képzését. üzemrészlegének irányító­Leningrád közelében fel­épült a Szovjetunió egyik leg­nagyobb sertéstenyésztő tele­pe. Az itt nevelt 165 ezer sér­tés évi 16 ezer tonna húst biztosít. A nagy állattenyésztő gaz­daságok létrehozása lehetővé teszi, hogy a különböző, kö­zepes nagyságú állattenyésztő egységeket olyan nagy állami komplexumokká alakítsák, amelyekben könnyebben lehet megoldani a termelési folya­mat gépesítését és automati­zálását, javítani az állatok egészségügyi ellátását. Az új gazdaságban műszerek és különböző mechanikai esz­közök segítségével szabályoz­zák a világítási viszonyokat és a mikroklímát, biztosítják az állatok táplálékát és ivóvizét, végzik a takarítást. A három ezer sertést nevelő üzemrész valamennyi mechanizmusát egy kezelő irányítja. QSSBSS9E1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents