Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-10 / 237. szám
Harminc éve történt í Létrejött a két munkáspárt egységokmánya A mikor a Vörös Hadsereg 1944. szeptember végén magyar földre lépett, kedvezővé váltak a feltételek ahhoz, hogy Magyar- ország is kövesse szomszédjai példáját: szakítson a náci Németországgal, Horthyék — bár ingadozva, még mindig visz- szafelé tekintve — megtették a szakításhoz vezető kezdeti lépéseket: fegyverszüneti delegációt indítottak a Szovjetunióba, kapcsolatokat kerestek azokkal a politikai csoportokkal — köztük a kommunisták által befolyásolt Magyar Fronttal — és olyan főtisztekkel, akik a háborúból való kilépésben meghatározó szerepet játszhattak volna. A kommunista párt — miközben a Magyar Fronton keresztül maga is kereste a kapcsolatot a nácikkal való szakítást latolgató horthysta csoportokkal — azt is világosan látta: a tömegek, mindenek előtt a munkásosztály mozgósítása, támogatása nélkül nem lehet sikeresen szembefordulni a hitleri Németországgal. Ezért nem értett egyet a Magyar Fronton belül azokkal a kisgazdapárti és polgári politikusokkal, akik a tömegmozgósítás ellen, csupán Horthy ígéreteiben bízva a várakozás politikáját hirdették. A KP 1944 őszén a Magyar Fronton belül e csoportok elszigetelésére és a szervezett dolgozók mozgósítására rendkívül fontosnak tartotta a két párt közös fellépését. A háború alatt antifasiszta harcban elért eredmények — a karácsonyi Népszava, a különböző antifasiszta megmozdulások, a Magyar Történelmi Emlékbizottság, az 1942. március 15-i tüntetés, 1944-ben a' Magyar Front létrejötte — csak a kommunisták és szociáldemokraták közös fellépéseként jöhettek létre. Erre az együttműködésre és ennek pontos körülhatárolására mindennél nagyobb szükség volt nemcsak a háborúból való kiugrás, hanem az új, demokratikus és független Magyarország megteremtése érdekében is. A kommunista párt szeptember végi kiáltványában külön felhívással fordult az illegalitásban dolgozó szociáldemokrata párthoz és a még legálisan működő szakszervezetekhez. Felszólította őket arra, hogy »haladéktalanul teremtsük meg a szociáldemokrata és a kommunista munkásság szoros harcos és szervezeti egységét«, mert csak így tudjuk kialakítani azt a szilárd, megbonthatatlan frontot, melyhez bizalommal csatlakozhat a magyar nép túlnyomó többsége-*. lül a kommunisták elszigete- | lésére irányulna. A határozat kimondja: a háború gyors be- [ fejezése és az új, demokratikus Magyarország megteremtése csak «a munkásosztály harcos, forradalmi egysége, határozottsága, és vezetése« által biztosítható. A megállapodás egyik, talán legfontosabb pontja a magyar munkásosztály egységes forradalmi pártjának megteremtéséről szólt: »Az SZDP és a KP megállapítja — olvasható a határozatban —, hogy a magyar munkásosztály harcos, forradalmi egységének továbbfejlesztése szükségessé tenné a i két párt egyesülésével az egységes és egyetlen forradalmi szocialista munkáspárt megalakítását*. Az aláírók azonban helyesen látták, hogy az adott helyzetben ez nem reális, és ez zavart keltene a szövetségesek táborában, gátolná a legfontosabbat, az antifasiszta harcot, ezért úgy döntöttek, hogy »a két párt az egyesülés kérdésének megoldd- j sdt a háború utáni időkre halasztja«. A két munkáspárt megállapodása nagy hatással volt a szervezett dolgozókra. Megerő- ; sítette őket abban, hogy támo- 1 gatni kell a Magyar Front akcióit, siettette a kommunista és szocialista munkások egységes küzdelmét a nyilas ura- j lom ellen, a különböző német és nyilasellenes megmozdulásokban. Az egységokmány az ország felszabadulása után — a peyeri jobboldal minden ; gáncsoskodása, a megállapodás hitelességének és érvényességének kétségbevonása ellenére — a két munkáspárt és még inkább a kommunista, szocialista munkások együttműködésének, a peyeri megalkuvó politika gyors visszaszorításának alapja lett, és kiindulópontja a munkásosztály egységes, forradalmi pártja megteremtésének. óktóber 10-e így lett nemcsak az ■ új, születő, demokratikus Magyarország, hanem a magyar munkásmozgalom egységének helyreállításában és az egyedüli marxista— leninista forradalmi munkáspárt megteremtésében is fontos dátum. P. I. ; n Szakasits Árpád körül tömörült baloldali szociáldemokraták kedvező válasza után Rajk László és Kállai Gyula szeptember végén elkészítette a két munkáspárt akcióegységéről szóló tervezetet. Majd megkezdődtek a tárgyalások is. Sikerült a szakszervezetek vezetőit is bevonni a megbeszélésekbe. A tárgyalásokon a kommunistákat Rajk és Kállai, a szociáldemokratákat Szakasits Árpád, a szakszervezeteket pedig Kabók Lajos és Bán Antal képviselte. Aláírásra várt a tárgyalások során véglegesített és a szak- szervezetek, valamint az ellenállást támogató ifjúság feladatait is meghatározó egységokmány. Sajnos az aláírás napján a szakszervezetek veze. tői visszaléptek, így az aláírók kénytelenek voltak a »Záradékában rögzített, a szakszervezetekre és az egységes szocialista—kommunista ifjúsági szövetségre vonatkozó megállapodásokat törölni. Ez természetesen csökkentette az egységokmány értékét, éreztette hatását az ellenállási mozgalomban. Az október 10- én aláírt dokumentum ennek ellenére alapvető, történelmi jelentőségű okmánya a magyar munkásmozgalomnak. A Szakasits Árpád és Kállai Gyula által aláírt dokumentum előírja, hogy a két munkáspárt messzemenően együttműködik a náci-ellenes harcban, és gátat emel minden elyan mesterkedésnek, mely a Hitler-ellenes erők táborán bellyenkor, ha beköszöntőnek az őszi, hideg napok, mindig heves fejfájás kínoz. Nem a hideg, nem is a csúnya, nyirkos idő idegesít, ezekről tudja az ember, hogy elkerülhetetlenek ... A szorítás halántéktájon akkor kezdődik, amikor otthon közük velem egy szép napon: vásárolni kellene. Sapkát, sálat, átmeneti kabátot, bakancsot, csizmát, meleg kardigánt. Ilyenkor föl- rémlenek eddig szerzett tapasztalataim, s a szorító görcs mind fájdalmasabbá válik. Mi történik? A vásárolni szándékozó családapa betér a kaposvári üzletek egyikébe. S lassan már alig lepődik meg, j ha nem kapja meg, amit ép- I pen keres. Ha cipő kellene, akI kor csizma van, ha zöld ve- ] lúrkabát, akkor csak barnát árulnak. Nincs megfelelő méret, szín, fazon, se a gyereknek, se a feleségnek. Áru van, telten roskadoznak a polcok, a pultok, csak éppen az nincs, ami kellene. A többszöri sikertelen próbálkozás után az emberben feltámad a kétség: vajon nem saját maga a hibás? Nem túlontúl igényes? De amikor azt hallja, hogy még a pelenka is kifogyott — a kismamák legnagyobb bosz- szúságára —, akkor a gyanúja kezd más irányba terelődni. Az első felvonás azonban még szerény közjátéknak látszik a másodikhoz képest. Mert, ha Kaposváron nem lehet kapni ezt vagy azt, biztosan lehet másutt. S akikor jönnek az utazások: BudaHét község sorsfordulója A feszült figyelem csendje. [ A minden szót megérteni akarás, a tiszta, őszinte érdeklődés csendje- Csak a holnapot formáló, életeket, sorsokat határozó döntésekett kísérhet ilyen belső feszültségtől fűtött j figyelem. Az »igen«-t már jó j egy hónapja kimondták: 1975., január elsejétől egyesül a ba- i latonőszödí, a szóládi és a köt- j csei termelőszövetkezet. Hét | község — Balatonszárszó, Ba- latonszemes, Balatonőszöd, Szólád, Nagycsepelv, Kötcse, Teleki — lakói új alapokon, új körülmények között folytatják munkájukat. Izgalmas nap volt az, de legalább olyan izgalmas ez a mostani, amikor három helyen egyszerre, egy időben ugyanarról folyik szó: milyen legyen az új negyüzem- nek a »belső alkotmánya«, az alapszabály, kik legyenek a vezetőség tagjai, kik képviseljék az embereket a különböző bizottságokban, testületekben. — A jelölő bizottság javaslata nem új senki előtt. Hiszen az elmúlt hetekben kisebb csoportokban, egyénileg megbeszéltük ezt mindenkivel- Ennek alapján javaslom, hogy a szavazólapra elnöknek Bognár József neve ... A mondat végét elnyomja a taps, a »Helyes! Helyes! Jól van!« felkiáltás. Csak egy pillanatig tart a zajos egyetértés, mély csendben következnek sorra a nevek: — .. ■ két elnökhelyettesnek Szabó Lajos kötcsei és Mohai András szóládi elnököt javasoljuk ... Tulajdonképpen egy kerek esztendő gondos előkészítő munkájának legutolsó aktusa ez a közgyűlés. A Balaton déli partján a megye egyik legnagyobb termelőszövetkezete született meg: több mint 7300 hektáros nagyüzem, ahol mintegy ezerötszáz szövetkezeti tag. él- Eredményesen gazdálkodó szövetkezet volt mind a három, s hogy mégis az egyesülés mellett döntöttek, annak egymondatos magyarázata: megértek a feltételek arra, hogy a területi koncentrációból fakadó előnyök a gazdálkodás gyorsabb fejlesztését, az itt élők életkörülményeinek lendületesebb javítását szolgálják. Végighallgattam a közgyűlést, a jövőre vonatkozó soksok oldalas elemzést tanulmányoztam át, beszélgettem azokkal, akik készítették, akik megismerték, megértették és elfogadták ezeket a célokat — és most olyan nehéz a sok okos, szép és fontos elgondolásból néhányat kiemelni. Hogyan határozott a jövőről felelősséggel ennek a kiterjedt szövetkezetnek a tagsága? Általánosságban úgy, hogy fokozatosan és ésszerűen fejlődjön gazdaságuk. A növénytermelésnél a szakosodás, a termelési rendszerek továbbfejlesztése, a vetésszerkezet egyszerűsítése a fő cél. Igen jelentős, hogy a jelenlegi 127 hektáros szőlő részbeni rekonstrukciója mellett 1980-ig további kétszáz hektárral telepítenek. A gépparkot fokozatosan korszerűsítik, minden feladatra új,- nagy teljesítményű, a modern technikának megfelelő eszközöket szereznek be. Az állattenyész- i tésnél a juhászat kivételével! nem mennyiségi, hanem minő- S ségi fejlesztéssel számolnak- A 1 juhászat előtt viszont a kon- | centrált nagyüzem adottságai- j nak megfelelően nagy távlatok ] nyíltak; a mostani kétezres anyaállományt 1980-ig ötezerre fejlesztik. Száztizenhét és fél milliós közös, nyolcvanötmilliós tiszta vagyona van az induló szövetkezetnek. Az ötödik ötéves terv végére 165 milliós közös, 125 milliós tiszta vagyonnal számolnak, s a részesedési alap ez idő alatt négymillióval emelkedve meghaladja a huszonöt és fél milliót. Munkában a szavazatszedő bizottság. Szavazás Balalonőszödön. — Nem kell fülke! Tegyék az urnát a színpad elé! Fiatalok, öregek, nők és fér- | fiák jönnek sorra. A terem ■ most nyüzsgő hangyaboly lett. Szavaznak — ki tudja hányadszor- Hogyan? A fényképezőgép jellemző, sajátos pillanatot örökített meg. Egy idősebb ember Bognár Józsefhez lép az urnától. Kezet ráz vele. — A nagyon sok munkához jó egészséget kívánok, Jóska! — Korai még a kívánság! Majd ha összeszámolták a szavazatokat. De azért köszönöm. — Biztos vagyok én a dolgomban . •. Biztató kacsintás kíséri a szavakat. , Részletek Balassa Bélának, a Siófoki Járási Pártbizottság Szubjektív sorok a kabátról és egyéb főfájdító dolgokról első titkárának a felszólalásából: — Mélyreható szakmai elemzések előzték meg ezt az elhatározást. Minden alapja és feltétele megvan annak, hogy ez az egyesülés ne csak gazdasági, hanem politikai egyesülés is legyen. Nem mindegy az, hogy ezerötszáz szövetkezeti tag miként érzi magát; a tervek, az elgondolások hogyan határozzák meg a szövetkezet gazdálkodását, az itt élők sorsának alakulását. Nemcsak most a szavazásnál, hanem a mindennapi életben, minden ide tartozó községben és minden munkaterületen legyen az első a bizalom! Bizalomra van szükség egymás iránt, a vezetők iránt, éi> pent utolsósorban bízni kell önmagunkban. Kétségtelen és elkerülhetetlen, hogy eleinte lesznek átmeneti nehézségek — három szövetkezet, hét község szokásait, munkamódszereit, egész közös életét kell egységbe hangolni- Nem kis munka ez. De türelemmel, jó szándékkal, megértéssel a kezdeti gondok eltűnnek egykettőre. A jövő mellett döntöttek. Ez a hetvennégyes ősz újabb sorsforduló az életükben. A szövetkezet tagjain áll most már, hogy az ígéretes terveket milyen akarattal, odaadással, szorgalommal váltják , valóra. Bízunk benne, olyan becsülettel, mint eddig is mindenkor . •. — A szavazatszedő bizottság befejezte munkáját. Ismertetem a szavazás eredményét: A három részközgyűlésen 539-en pestre, Pécsre, Nagykanizsára, Siófokra, Csurgóra, Karúdra (!), egyszóval a gazdagabb választékot kínáló helyekre. S az embernek ilyenkor rányílik a szeme: »Hát ilyet is lehet kapni?* S amint nagyban válogat, próbál, félszemmel észreveszi, hogy a szomszédban ott mustrálgatja a kabátokat megyeszékhelybeli ismerőse, s kifelé jövet újabbal is találkozik. De még nincs vége. Következik az epilógus: hazatérve összefut a szomszéddal, aki ugyanolyan ruhában pompázik, mint ő, s csodálkozó kérdésére közli, hogy ezt a kabátot bizony Kaposváron vette, igaz, »pult alól«. A kör azonban csak akkor zárul be teljesen, amikor az őszi vásárlási »csúcs« végeztével, kétszáz fölé emelkedett vérnyomással, a dolgokon füstölögve a hétköznapi vásárló havonként találkozik a kaposvári ruhaüzletek kirakatában a felírással: Végkiárusítás! Hogyan is van ez? A városban sajnos általános jelenség, hogy ha valaki szép holmit akar vásárolni, más városba utazik. (Bolti eladó ismerősöm mesélte szomorúan, hogy bizony ő is így tesz nemegyszer. A főnöke ugyanis igen jó véleménnyel van a crombi kabátról, ami, tudjuk, rendkívül praktikus és divatos holmi — volt a hatvanas évek közepén. S a főnök ma is előszeretettel rendel crom- bit...) A vásárló tehát, ha nem akarja a mérget és a sok »nincs«-et nyelni, s kivált, ha végre jó áruhoz szeretne jutni, elutazik máshova. Ezáltal csökken a kereslet — nem is keveset — a megyeszékhe- : lyen, az ember ugyanis fokozatosan leszokik arról, hogy jobb holmiért betérjen ezekbe az üzletekbe. A kereskedelem viszont e csökkent kereslethez méri rendeléseit! Ilyenformán állandósul ez az ördögi, önmagába mindig visz- szatérő kör, melyet csak akkor lehet átszakítani, ha valakinek jó ismerőse van az üzletekben. (Emlékszem, egy éve a megyei tanácson, a város kereskedelmi ellátásával foglalkozó értekezleten is felszólították az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat igazgatóját, hogy számolják fel a »pult alóli« kereskedelem antidemokratikus gyakorlatát. Ügy tűnik azonban, hogy azóta sem sok történt ezen a téren.) Jól tudjuk, a kereskedelemnek sem könnyű: kevés a boltja, szűk a raktárkapacitás. Történt már jó néhány, valóban egészséges kezdeményezés: például a Május 1. utcai férfi kötöttáruboltot közösen tartja fenn a nagykereskedelem és a kiskereskedelem. : A szemlélet azonban maradi: irtózás a kockázattól; a széle- ! sebbre tekintő árubeszerzés, a mozgékonyság, a rugalmasság * 1 nem sok jele tapasztalható a I boltokban. Évek óta komoly baj van j Kaposvár ruházati ellátásával, i s ezzel a véleményemmel nem | vagyok egyedül. Lehet, hogy j a forgalom évről évre na- | gyobb, de ezzel nem magyarázható a helyenként kiáltóan szegényes választék. A rejtett kórról a rendszeres készletkiárusítások tanúskodnak. Olyan áruk eladására kényszerülnek | az üzletek immár jóval áron alul, amelyek másként semmiképpen sem, kelnének el. A laikus azt kérdezi: i nem volna helyesebb olyan I árut rendelni, amelyik bizto- | san el is fogy? De igen. Csakhogy ehhez lényegesen jobb kapcsolatra lenne szükség a kereskedelem és a vásárlók között, olyan kapcsolatra, amely érzékeny műszerként mutatja a város és a vonzáskörzetébe tartozó több mint százezer ember igényeit. Csupor Tibor , adtak le érvényes szavazatot. Bognár József elnökre 514-en, ellene 25-en; Szabó Lajos elnökhelyettesre 519-en, ellene 20-an; Mohai András elnökhelyettesre 525-en, ellene 14-en szavaztak... Bognár József huszonegy éve elnök Balatonőszödön- Sokszor állt már fel, mint most is, hogy köszönetét mondjon a bizalomért. Sokszor fordult a tagokhoz, kérve odaadó szorgalmukat, emlékeztetve őket a közös felelősségre. Sokszor érezte már, hogy egy szakasz ismét lezárult, hogy valami más, új, több erőt, több energiát kívánó időszak jön. Ez a mostani mégis más volt, eltért minden eddigitől. Hét falu népe tekint rá bizalommal, és másfél ezer embertől kérik: — Dolgozzunk becsülettel, egy akaraton, egyetértésben — és szebb lesz az életünk! Vörös Márta
