Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-01 / 229. szám
Megyei bajnokság Bemutató — pénteken Megszerezte első győzelmét a Lakod , Nas^yatádi Kinizsi—Marcali ' SE 3:1 (1:1) Nagyatád, 500 néző. V.: Végh. Nagyatád: Márkus—Varga, Deák, Horváth, Ralgh, Ilics, Fodor, Se- gesdi, Szabó, Zákányi (Németh). Edző: Szabó Pál. Marcali: Király— Dunkler, Rigó, Beck, Pék, Ható. Kovács (Darázs), Kun (Korona), Szántó, Izsák, Kiss. Edző: Bősz Áüám. A jó iramú, sportszerű mérkőzésen a hazaiak győzelme akár nagyobb arányú is lehetett volna, de, csatáraik a legjobb helyzeteket sem tudták kihasználni. Góllövők: Se- gesdi (2), Ilics, illetve Izsák. Jók: Segesdi, Oláh, Varga, illetve Király, Dunkler, Izsák. Marcali ifi — Nagyatádi ifi 3:2 Tóth Ferenc Nagyatádi Somogyi— M. Latinca 3:3 (2:0) Fonyód—Csurgó 6:1 (2:0) Fonyód, 100 néző. V.: Kornak * Fonyód: Fodor—Sipos, Gyurieza, Horváth L, Vecsera I., Farkas, Ve- cscra II., Nagy, Fejes, Tavaszi (Horváth II.), Markovics. Edző: dr. i Vida János. Csurgó: Jancsi—Szmo- lek, Kováts, Hosszú, Polgár, Péntek, Lieber, Nagy, Szabó, Luka, Meszlerics. Edző: Jakab László. Jól játszott a Fonyód, számos helyzetet teremtettek a csatárok, de ezek nagy részét a 6 gól ellenére is kihagyták. A Csurgó a mezőnyben szé- ! pen adogatott, de eredmény- j telenül. Góllövök: Nagy (3), Markovits (2), Tavaszi, illetve Nagy. Jók: Gyurieza, Nagy, Fejes, Markovits, illetve Jancsi. Fonyód ifi—Csurgó ifi 3:2 Zákányi Kálmán Barcs—Babócsa 1:0 (0:0) I abod: Mohácsi—Tibáld, Németh I., Wirth, Dorogi (Fülöp), Kovács, Borzas, Kozma, Lieber, Nemes (Csabi), Iván I. JEdző: András Jó- j zsef. K. H. Vasutas: Okos—Marosi, Takács, Kaszás (Méreg), Stel- i ier, Finota, Törzsök (Kelemen), | Páti, Hegyi, Tailián, Tóth. Edző:j Uartha Lajos. Jó mérkőzést vívott egymás- j sal a két csapat. A hazaiak ez- j úttal határtalan lelkesedéssel játszottak. Az 55. percben Németh I.-et a játékvezető reklamálásért kiállította. Törzsök 11-eset Mohácsi kivédte. Góllövő: Borzas (2). Jók: Az egész lábodi csapat, Mohácsi, a mezőny legjobbja, illetve Kaszás, Finota, Hegyi. Lobod ifi—Vasutas ifi 3:3 Tóth Sándor Balatonlellc—Lengyeltóti 3:2 (1:0) Balatonleile, 300 néző. V.: Szerecz. Marcali, 100 néző. V.: Szol- lősi. Latinca: Győrfi—Halász, Szabó, Mika (Horváth), Kozma, Harmath, Kulcsár (Ruppcrt), Tomasovszky, Halász, Borsfái, Szita. Edző: Borsfái Géza. N. Somogyi: Gosztola— Szalai, Máthé, Turnár, Giczinger, Serczig, Nagy, Göcze, Lados, Fehér, Bérc. Edző: Oláh Ferenc. Szeles időben közepes volt az iram és nagy a küzdelem. Az első félidőben a vendégek veszélyesebben támadtak és megszerezték a vezetést is. A második félidőben feljavultak a hazaiak, s bár egyenlítettek, az egyik pontot nem sikerült megszerezniük. A döntetlen igazságosabb lett volna. Góllövök: Bere, Fehér, Szabó (öngól), illetve Borsfái, Halász. Jók.- Halász, Kozma, Tomasovszky, illetve Máthé, Giczinger, Nagy. M. Latinca ifi—M. Somogyi ifi 3:0 Hegedűs Gyula Babócsa, 600 néző. V.: Vajda. Barcs: Piros—Pintér, Dóczi, Kiss, Karsai, Winkler, Bencsik (Hoffer), Gulyás, Gyergyák, Tóth, Porrogi. ' Edző: Mayer György. Babócsa: Sülé—Vangyia, Hajdú, Balogh, Orosházi, Herényi, Arany, Horváth, Luczek, Takács, Orsós. Edző: Hajdú Imre. Szép számú közönség előtt színvonalas mérkőzést hozott a találkozó. A játék képe alapián a döntetlen igazságosabb lett volna. A 44. percben Gyergyákot a játékvezető a labda elrúgásáért kiállította. Góilövő: Winkler. Jók: Dóczi, Kiss, Porrogi, illetve Sülé, Vangyia, Orosházi. Barcs ifi—Babócsa ifi 3:1 , . Kovács Tibor Lábod—K. H. Vasutas 2:0 (0:0) Lábod, 200 néző. V.: Kovács Gy. ÖKÖLVÍVÁS Lévai és Rigó országos vidékbajnok Harmatsúly (5 induló): Horváth A szegedi Rókusi tornacsarnokban négy napon át folytak az országos ^gyéni ökölvívó-bajnokság küzdelmei, melyen a Kaposvári Dózsa hét versenyzővel vett részt, 18 egyesület 56 versenyzője lépett kötelek közé. Általában a papír- t forma érvényesült. Meglepetés alig akadt. A közepes színvonalú küzdelmekben néhány tehetség is feltűnt. így a papírsúlyú Szőrös (SBTC), a kisváltósúlyú Mustos (Zalka SE), de idesorolták a szakemberek a váltósúlyú, kaposvári Lévait is. A Kaposvári Dózsa öklözői a várakozásnak megfelelően szerepeltek. Kozma mint már annyiszor, ezúttal sem bírt örök riválisával, Fischerrel. A hosszabb időszakot kihagyó Varga igyekezett elkerülni Botost. A váltósúlyban Lévai nagyszerűen megállta a helyét, Budai pedig a későbbi második helyezettől kapott ki -pontozással. A nagyváltósúlyú Rigó körmérkőzés után szerezte meg a bajnoki címet. A verseny kaposvári vonatkozású eredményei: Papírsúly (4 induló): Körmérkőzés után állapították meg a győztest. Kozma ezúttal bátrabban öklözött, és szoros mérkőzésen szenvedett vereséget Fischertől. A következő napra nem tudta a súlyát hozni. így kiesett a további küzdelmekből. L. szoros mérkőzésen pontozással kapott ki a későbbi második helyezett Panduricstól. Könnyűsúly (6 induló) : Varga ellen Kubuczik (Tatabánya) feladta a mérkőzést. Az elődöntőben Sárdit győzte le a Dózsa-öklöző pontozással. Varga a bajnokságai eldöntő mérkőzésre Botos ellen sérülése miatt nem állt ki. Váltósúly (5 induló) : Lévai ellen Szűcs (Szolnoki MÁV) az első menetben feladta, majd Torma A.-t ütötte ki az első menetben a Dózsa bokszoló. Győzelme megérdemelt. Ebben a súlycsoportban Budai a későbbi második helyezett Torma (SteimeLs SE) ellen pontozással vesztett. Nagyváltósúly (4 induló): A papírsúlyhoz hasonlóan itt is körmérkőzések voltak. Rigó ellen az első mérkőzésen Kertlit (Kun B. SE) sorozatos szabálytalanság miatt leléptették, majd Farkast (Steinmetz SE) győzte le a harmadik menetben kiütéssel a kül- harcban erős Dózsa-versenyző. Ezután Tápai (Kun B. SE) ellen győzött döntő fölénnyel. Középsúly (8 induló): Csap Z. a későbbi győztes Bereczki ellen vesztett pontozással. Így nem ért el helyezést.. Balatonleile: Kollár—Holla, Ttiba, Bakos, Kenéz, Rácz, Kováts (Brunner), Takács, Szabó-, Vass, Aiulro- sovits (Darabos). Edző: Cser László. Lengyeltóti: Benkő—Hollósi (Tóth), Sándor, I-Iosszú, Schmida, Mátyás, Kollár, Kesztyűs, Oszlán- szky (Csordás), Szalai, Komócsin. Edző: Csordás László. A második félidőben megszerzett két gyom góllal már 3:0-ra vezetett a Balatonleile. A hajrában megzavarodott a hazai védelem, s így a vendégek szépíteni tudtak. Góllövők: Takács (2), Kenéz, illetve Komócsin, Kollár. Jók: Riba, Kenéz, Szabó, illetve Sándor, Kollár. Lengyeltóti ifi— Balaton- lelle ifi 6:1 Hajas Gyula I Juta—Somogytarnóca 3:2 (1:0) Juta, 200 néző. V.: Tálas. Juta: Siszler—Gurgel, Csonka, Hegedűs, Bíró, Stágl, Decsi, Éhl, Göncz, Ladek (Csima). Edző: Göncz István. Somogytarnóca: Kó- tai—Bcnsik, Pintér, Farkas, Novak, Molnár, Nagy, Kovács I. (Bátor!), Sípos (Nemes), Kovács II., Mohácsi. Edző: Bolhói Ferenc. Érdekes, változatos / mérkőzés, melyen a második félidőben ' a vendégek is vezettek. Ezután egyenlített a hazai csapat, majd a 88. percben a győzelmet is megszerezte. A hazai csapatban Göncz, , a vendégeknél Kótai 11-est hibázott. Góllövők: Göncz (2), Hegedűs, illetve Pintér, Mohácsi. Jók: Siszler, Csonka, Stágl, Decsi, illetve Kótai, Bencsik, Pintér. Juta ifi—Somogytarnóca ifi 3:0 Csekk 'László A megyei bajnokság állása: 1. Nagyatádi K. 2. Barcs 3. Kapoly 4. Juta 5. Taszár 6. Somogyi B. SE 7. Somogytarnóca 8. Balatonleile 9. Marcali SE 10. Fonyód 11. M. Latinca 12. Vasutas 13. Lengyeltóti 14. Csurgó 15. Babócsa 16. Lábod 7 6 128- 8 13 7 61 25- 9 12 6 51 22- 7 10 7 4 1 2 24-22 9 6 3 2 1 9-11 8 7 43 16-19 8 7 3 1 3 19-20 7 7 3 1 3 17-18 7 7 3 1 3 10-11 7 7 34 16-15 6 7 34 14-13 6 7 34 13-16 6 7 2 1 4 15-15 5 7 16 12-20 2 7 16 10-23 2 7 16 6-29 2 A. Szukoncev IWIindcn a legnagyobb rendben — Jo reggelt, Aggej Polikarpovics! — Á, maga az, Pinykin ... — Váljék egészségére a fürdés!... Hm... hm __ L átom a gőzből jött... — Te meg mit lófrálsz munkaidőben a folyósón? — Hát:. j — Mi újság, nálunk? Semmi hézag? — Minden rendben, Aggej PolikarpoviCs. — Miféle iratok vannak nálad? — Iratkapcsot keresek... össze kell fűzni... de elfogyott mind. — Nahát, egy mérnök mászkálf iratkapocs után? Küldd el a titkárnőt, hadd hozzon ő! — Persze, el lehet küldeni, csakhogy titkárnő nincs. — Beteg? — Makkegészséges, de áthelyezték. — Hová helyezték át? — A reklamációs és értékesítési osztályra. — Micsoda badarságot hordasz itt össze? • Nosza, menjünk be a dolgozószobámba, mindjárt tisztázzuk a dolgot! — önnek nincs dolgozó- szobája. — Mit beszélsz? Hová tűnt? — Átadták. Mégpedig a reklamációs és értékesítési osztálynak. — Hogyhogy átadták? — Miért ne? A >>reklamációnak« volt egy szobája, az »értékesítésnek« szintén, de az »és«-nek nem volt. Hát ezért adták át. — Felháborító! Meg se kérdeztek. Pedig egyelőre még én vagyok a vezető! — Nem. — Hogyhogy nem?! — Már nem vezető. — Semmit sem értek. Mi lelt, részeg vagy? — Nem. színjózan ... önt áthelyezték. — Hová helyeztek át? — A kazánházba. — A kazánházba? — No igen, főgépésznek ... Magam olvastam az • utasítást. — És ki írta alá ezt a hülye utasítást? — Repkin. — Azonnal átmegyek hozzá! Majd megmutatom én neki... — Őt is áthelyezték. A tröszthöz. — N-no, igen... És ez itt, nálad miféle irat? — Hát ez az utasítás. — Miféle utasítás? — A kinevezésemről. — Téged meg hova neveztek ki? — A főigazgatóság vezetőjévé. Repkin helyett. Fordította: Gellert György \ Pompás Gedeon után: Kolhaas Mihály Gimnazistaként Kemény Zsigmond, Móricz, Illyés, Tamási Áron fogadta a könyvtárban. Ügy, ahogy ma neki, Sütő Andrásnál! is vendégei lehetünk, mi olvasók. Leemelhetjük könyveit a polcról; kínál bennünket érett gyümölcs gondolataival. S Kaposváron sok vendége van. Mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a megyei könyvtárban — meggyőződtem róla! — csak -nagyítóval lehet« művei közül találni egyet-egyet. A többi a kölcsönzőknél. Frissítsük fel emlékezetünket pályájáról! 1927-ben adott neki életet anyja, aki »könnyű álmot« jósolt fiának. Ott, a »Holt tengernek« is emlegetett Mezőségen, annak is egy főutaktól, vasúttól hatvan kilométernyire fekvő településén, Pusztakamaráson. Magyar —román vegyes lakosságú falu ez. Kölcsönhatások hullámai dajkálják az itt születőt. Sütő Mihály nagyapó magyarul, románul mondja történeteit. A tanítónő Benedek Elek meséit olvassa az osztálynak, Anica néni. a rokonszegény román parasztasszony Ion Ceranga históriáit. Arany János Toldijával ismerkedve rendül meg Sütő András: romlik a nyelv. Ű szépen akar írni! Ötödikes gimnazista korában — mesei fordulat! — Balogh Edgár magához emeli mint népi tehetséget, s Kolozsvárra kerül a Világosság szerkesztőségébe. Elbeszéléseket ír, könyvei jelennek meg (Hajnali győzelem, Emberek indulnak, Egy pakli dohány, Az új bocskor, A képviselő levelei, Októberi cseresznye). Szellemi elődei, rokonai egyrészt a korábbi és a kortárs erdélyi magyar irodalomban keresendők — Tamási Áron, Asztalos István — másrészt a román irodalom olyan jelesei között, mint Ion Cre- anga, Marin Préda, Zacharia Stancu. »Anekdota aranyvizében« fürdeti Félrejáró Salamon (1955) című regényét, melyben elsők között is elsőnek figyelmeztet: a becsületes kisembert is kuláknak bélyegezni bűn. Sütő András a kisemberek, a földillatúak írója. A szülőföld kötését vállaló, elkötelezett alkotó. Remekműve, az Anyám i könnyű álmot ígér (1970) a j bizonyíték erre, mellyel Illyés | Gyula Puszták népe, Sánta Ferenc Húsz óra című könyvéhez ! méltót teremtett. Lírai analí- j zis ez a mű. Egy egész korsza- ; kot emel magához, a korszak | hibáival együtt. Saját s •— ami j még fontosabb — faluja érését, változásait mutatja be. »Dunának, Oltnak egy a hangja ...« Könyvét úti tűnődései köve- i tik (Rigó és apostol, Istenek és falovacskák). Melengető írások: »Hajoljunk egy kicsit közelebb egymáshoz. Közelségben nyílik a távlat...« — tanácsolja. Megfogadni ne legyünk restek! Nekünk, kaposváriaknak — ; a színház jóvoltából — külön j szerencsénk van. Az 1971 72-es évadban magyarországi ősbe- \ mutatóként láthattuk Pompás | Gedeon című szatirikus játé- j kát. Egyfelvonásosokat, vígjátékokat előtte is írt (Mezítlá- | bas menyasszony. Fecskeszárnyú szemöldök, Szerelmem, ne siess. Tékozló szerelem). Érett színpadi szerzővé azonban a Pompás Gedeonnal vált. »Az embernek önmagához való vi[ szonyulását még meg lehet bo- I csátani ilyen, vagy amolyan I formában; a közösség iránti j magatartása fölött azonban i szemet hunyni nem lehet. Ki- j váltképpen nem lehet akkor: ' ha akármilyenfajta — szerény, vagy sorsot formáló — bele- ; szólási lehetősége van a mások életébe« — üzente a darab- j bal. A Csiky Gergely Színház — ! talán eddigi legválasztékosabb müsorkínálatú — évadját az ő művének- ősbemutatójával j nyitja pénteken, október ne- I gyedikén. A hármas gongszó i után az Egy lócsiszár virágva- , sárnapja című új darabjának lehetünk nézői. Felcsendül majd a biblikusán szép szöveg. Míg a próbát néztem, i azon tűnődtem: inspiráló hatá- j sú lehetétt-e Sütő András wei- : mari, naumburgi útja? Hein- i rieh von Kleist, a porosz jun- j kerből lett zaklatott életű író j az előbbi városban csatlakozott istenített Goethéjéhez, i Eszébe jutott-e ez . Sütőnek? Bizonyára. Az Egy lócsiszár virágvasárnapjához Kleist regénye, a Kolhaas Mihály szolgált nyersanyagul. Míg a Pompás Gedeonban a »szemétdombra« szert tevő »kakast«, o hatalmaskodót mutatja be, addig Kolhaas Mihály sorsában az embert, akivel hatalmaskodnak. Műfajban is jelentkezik a változás. » Sütő András új művét i Zsámbéki Gábor állítja színpadra, a főszerepeket Vajda László. Olsavszky Éva, Molnár Piroska és Szabó Kálmán játsszák. Hamlettel mondjuk: »Menjetek, készüljetek.« Leskó László A földmunkások nagy örege Születésnapi beszélgetés Huny a Istvánnal — Itt a nemzetközi szak- szervezeti mozgalomban dolgoztam. írogattam. 1934-ben Moszkvában Kubikosok cím-- mel kiadták egy könyvem. (1947-ben és 50-ben Magyarországon is megjelent a mű.) 1945 elején hazajöttem — itt is rengeteg munka várt. Májusban megalakult a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége, a FÉKOSZ. Az alakuló kongresszuson úgy határoztak, hetilapot kell kiadni, s hogy én szerkesszem a lapot. Elvállaltam; 1948 decemberéig másodmagammal írtuk, szerkesztettük, vezettük a leveleHunya István, a MEDOSZ elnöke 80 éves. De mindennap ott találni a MEDOSZ-ban, fáradhatatlanul dolgozik, előadásokat tart, maga is tanul, olvas, eljár a munkásakadémiára. Ha ráér — könyvet ír. Régi írásait, cikkeit, visszaemlékezéseit rendezi. — A gondolatok olyan kincsek, amelyek nagyon különböznek a páncélszekrényben őrizhető kincsektől. Mert tapasztalatból, saját magából minél többet ad az ember, annál több marad neki. Minél több társával osztja meg, annál gazdagabb lesz maga is. — Akkor ön nagyon gazdag lehet! — Tanítottam, sok mindenről elmondtam a véleményem, most is, fiatalon is. Előadást tartottam egy kórházban — a hallgatók csupa diplomás, orvosok, ápolók. Azt mondja a párttitkár: — Hunya elvtárs, ezek az emberek olyan elfoglaltak, még sose hallgattak senkit tizenöt percnél tovább No, majd meglátjuk. S másfél óra múltán alig akartak elengedi a szónoki emelvényről. — És hajdanán? — Ahogy megismerkedtem a forradalom, a marxizmus eszméivel, sokat beszéltem róla a társaimnak is. Egyszerű parasztembereknek, az elvtársaimnak. Magam is agrárproletár családból származom. Békés megyéből, Endrödről. Voltam kondás és béres. Aztán besoroztak. Orosz fogságba estem. Cári uraságok birtokain dolgoztam — amikor jött a hír a forradalomról. Egy szökött orosz katona beszélt a készülő eseményekről. Felébresztette bennem a gondolatot, hogy az én helyzetem is olyan, mint az orosz parasztoké. Novemberben a vörösgárdisták közé álltam. 1918-ban, amikor hazajöttem, elmondtam a parasztoknak, mi történt Oroszországban. És sokadmagammal álltam a Vörös Hadseregbe a Tanácsköztársaság idején. Később egyre szorosabb lett a kapcsolatom az illegális kommunista szervezettel. Lővy Sándor, Vági István. Mózes Viktor, Rostás István, Pál Sándor voltak a barátai, munkatársai. S nem maradt el a megtorlás. Röplapok terjesztéséért, megfogalmazásáért, az eszme teljesítéséért letartóztatás, csendőri felügyelet, vasra verés, börtön járt. Körözték az j országban, el kellett hagynia szülőfaluját, a fővárost, majd az országot is. Kalandregénybe illő, ahogy a beteg, megkínzott, börtönviselt ember eljutott Becsbe, Berlinbe, s végül a moszkvai emigrációba. zést. I \ . Sok dokumentumot őriz Nem hivalkodóan, csendben. Őrzi levelezéseinek másolatát, amerikai, francia, csehszlovák lapokban megjelent cikkeit. Irt színdarabot Sallai és Fürst tragédiájáról, megírta életé történetét — a gyerekkorát, a forradalom előtti oroszországi éveit, a magyarországi szervezkedést, az emigrációban töltött időszakot. — Itt lapul a fiókban, talán jönnek majd egyszer, akik úgy gondolják, érdekes lehet. | Néhány nap múlva megjelenik egy könyve. Az 1920-tól 1932-ig terjedő időszakot öleli át. A könyv címéül azt választotta: Emelt fővel... Találó a cím. Az emberről, Hunya Istvánról szólván, aki emelt fővel vallotta, s vallja mindig elve t. Az illegalitás éveiben, ittnon, külföldön, vagy 1956- ban, amikor az elsők között fogott fegyvert az ellenforradalmárok ellen, amikor szavakkal küzd, s egész életével ad tiszteletre méltó, követendő példát. K. M. Somogyi Néplap^ $
