Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-05 / 233. szám
Az ellátás javulását ígéri a gyár | Kincsek a könyvtárban Kevés a gyermektápszer Hiánycikk a Robébi, s | lassan lél éve már, hogy nem j kapnak a kisgyermekes szülők ! Linolackot. Ez a két fontos ! gyermektápszer csak a gyógy- . szertárakban kapható. Ponto- | sabban fogalmazva csalc kap- j ható lenne, hiszen február óta I — akkor került először forga- I lomba — szinte állandóan j hiánycikk. Miért? A kérdésre Csizmadia Dezsőtől, a Somogy megyei Gyógyszertár Központ gyógyszergazdálkodási osztályvezetőjétől kértünk választ. Adatokat sorolt arról, hogy a Gyógyáruértékesítő Nagykereskedelmi Vállalat mindig kevesebbet küldött a megrendelésnél. Szeptember- . ben például egyetlen doboz Linolack tápszert sem kaptak, Robébi A-ból kértek ötezer adagot, s kaptak helyette nyolcszázat. Érthető, ha pillanatok alatt.^ elfogy, mert a hiánnyal .számolva a kisgyer- j mekes szülők tartaléknak is ! vásárolnak, ha éppen kapnak. A megye viszont azért kapott kevesebbet, mert a nagykereskedelmi vállalat igényét a körmendi tápszergyár nem elégítette ki. Igazgatóját, Imre Józsefet kérdeztük, mivel indokolják, hogy ilyen gyorsan hiánycikk lett ez a. dán licenc alapján készült tápszer? így válaszolt: »A termelési programot a Gyógyáruértékesítő Nagykereskedelmi Vállalat igénye alapján állítjuk ö.sz- sze. Ez az igény az év eddig ; eltelt időszakában viszonylag 1 alacsony volt, valószínűleg | azért, mert a vállalat nem ismerte előre a várható igénye- I két. Ez a korábbihoz képest ugyanis ugrásszerűen megnőtt. Gyáregységünk pedig csak ' annyi tápszert gyárt, amény- j nyit — a beérkezett igények alapján — értékesíteni is j tud.« Valahol valaki tehát rósz- i szül számolt. A gyermektáp- I szer kényes dolog. Hónapokig raktározni nem lehet, a folya- j matos ellátás viszont bátrabb rendelést, nagyobb »üzleti« I kockázatot kíván. Alapvető : cikkről van szó: olyanról, j amelyet orvosok javasolnak a ! szülőknek, de — az idegeske- i désen és rohanáson kívül — [ mit tehet a szülő, ha képtelen ! megvásárolni ? ^ A tápszergyár igazgatója most derűlátóbb. Kérdésünkre ezt válaszolta: »A negyedik I negyedévi igény csaknem egy- i millió doboz tápszer. Előállí-1 tására felkészültünk. Ennek alapján bízunk ..abban, hogy az év végéig fokozatosan javul az ellátás.« Azt persze az újságíró képtelen megítélni, hogy ez az egymillió doboz elég-e az országban vagy sem. De az bizonyos, hogy a havi ötezer dobozos igénnyel szemben a nyolcszáz nagyon kevés. Egyelőre nagyon keresik, ám csak elvétve találják meg a Robébi A-t és a Robébi B-t, valamint a Linolackot. K. I. Egy hagyaték sorsa Polski 126-os A veszprémi Bakony Művekben már sorozatban készítik a 126 P Polski Fiat alkatrészeit. Ebben az évben 12 000 gép- j kocsihoz gyártanak gyújtáselosztót, kürtöt, ablaktörlőt és fesziiltségszabályozót. 1978-ig a Bakony Müvek 150 000 126-os Polski Fiathoz készít alkatrészeket, amiért 3300 kiskocsit kapunk majd cserébe. Képünkön: Sorozatban készül a Polski Fiat kürtje. A férfi furcsán ünnepélyes [ volt — kezében egy virágcsokorral —, afiogy ott állt a buszmegállóban. Nem volt kövér, j de nem is volt éppen karcsú. Időnként az órájára nézett, iz- ! gatottnak látszott. Mégis, mikor megérkezett a busz, és magába szippantotta az utaso- í kát, nem szállt fel- Jobbra- | balra nézegetett, látszott rajta, | valakit vár. Pár pillanat, és : felderült az arca. A közeledő nő felé fordult, a virágosok- : rőt maga elé tartva, fülig vö- j rösödve. Észre se vették. Ar- i cáról lehervadt a mosoly, der- medten állt. Már majdnem el- vesztette szeme elöl, amikor j utánavetette magát- A nyo- j mában loholt, követte, ahogy I átment az úttesten. Három-» négy lépésnél jobban nemtud-^ la megközelíteni. A nő észre-> vette, hogy követik, hosszab-i bakat kezdett lépkedni. Beka-f nyarodott egy néptelen mellékutcába. és futásnak eredt. A férfi üldözni kezdte, már- már majdnem utolérte, amikor fájdalmas fintorba torzult az arca, szaporán kapkodta a levegőt, kivörösödött az erőlködéstől. — Álljon meg kérem, nem? bírom tovább! — kiáltott - tenyerét oldalához szorítva, egy kicsit meggörnyedve- A nő kétségbeesett, . rémült, tágra nyílt szemmel nézett vissza. A férfi arca amilyen vörös volt olyan «ápadtra vált. Homlokát kive-te a víz. — Bocsánat, asszonyom. — Csak ennyit tudott kinyögni. A nő erre még jobban megrémült, nagyot sikítva beszaladt egy kapu alá- A férfi meg-, állt. remegő kézzel cigarettára# gyújtott. Nem sokkal ezután# egy\szemüveges férfi jött ki a# házból. ? — Jó napdt, uram — kö-$ szönt kimért udvariassággal,J miután tetőtől talpig többszöri vógigmérte. — ön volt az, akii. egész idáig zaklatta a feleségemet az utcán? — Igen, én voltam, nem is tudom, hogy magyarázzam meg az egészet. Akár hiszi, akár nem, van egy hölgyismerősöm, ^ugyanolyan az alakja, a haja, ‘ a járása) ugyanolyan ruhát hord, mint a kedves felesége — nagy zavarában egyik kezéből a másikba, majd sután a háta mögé rejtette a virágcsokrot. — Nem kell bizonyítania, én I jó emberismerő vagyok- Évek- I kel ezelőtt velem is megtör- j tént egy hasonló eset. Még rosszabbul is jártam. Hogy, hogy nem, éppen akkor arra hozta az ördög a feleségemet. Olyan galiba keveredett belőle, hogy egy álló hétig szóba sem állt velem. — Azzal kezet fogtak és bemutatkoztak egymásnak. — Jöjjön, meghívom egy üveg sörre, jól fog esni erre a nagy ijedtségre — és jókat mulatva a történteken, békésen beszélgetve elindultak— Persze a dolognak csattanója is volt. Úgy látszik, megfeledkeztél arról a két nagy pofonról, melyet akkor kaptál, ezért mindjárt eszedbe is juttatom — lépett -közelebb az eddig tisztes távolságból - az eseményekre fülelő feleség. És mielőtt bárki szóhoz juthatott volna, már csattant is a két pofon. Sz. Sz. VARGA DOMOKOS “| f elvük- I óstolgató Mikor egyszer megint előhozta, mi lesz velük, közöltem, hogy angyalok lesznek— De: hogy lesz belőlük angyal? — kérdezte gyanakodva. — Szárnyuk nő. Mint a lepkének ... Ä lepke is a hernyóból lesz. — Hogy lesz? — Szárnya nő- A hernyónak nincs szárnya, a lepkének van szárnya. , — De igaziból? — Igaziból. Nem láttál még | lepkét? — De láttam. — Sokat? — Sokat. — Szép szárnyuk volt? — Szép. — Pedig mind azokból a csúnya hernyókból - lettek. Nem tudtak röpülni, most meg tudnak— Mint az angyalok? — Igen ám! Mint az angyalok. Mindig morfondírozott. Ezen is, meg mindenen. De hogy vannak varázslatok, csodadolgok, azt éppúgy nem vonta kétségbe, mint a többi normális gyerek, akit még nem rontott meg a rifleg felnőttráció. Bújócska (VII.) Kukk! Kukk! Közeli rokona, mondhatnám édestestvére volt ez a kendő mögé rejtőzésnek és a mögüle való előbukkanásnak, a »nincs Bubu! — de van!« — játéknak. De kukkolni minden mögül lehetett- Ágy végé mögül, szék háta mögül, asztal mögül, komót mögül, fölemelt pokróc, paplan, lepedő mögül, szekrény- és szobaajtó mögül, ház sarka mögül, kerti fal mögül. Az egész családban, házban és ház körül végetér- hetetlen kukkolások, kukucsRégóta vártam a lehetőségre, hogy megismerkedjek a megye leggazdagabb és minden bizonnyal az ország egyik legértékesebb iskolai könyvtárával, a csurgói Csokonai gimnáziumban és óvónőképző szakközépiskolában őrzött bibliotékái hagyatékkal. Virágh György pedagógus, főállású könyvtáros kalauzolt a művek között. A mostani könyvtár három részlegéből egyesült törzsét a nevezetes régi gyűjtemény adja, ehhez csatlakozik a felszabadulás után létrehozott tanári kézikönyvtár és az ifjúsági könyvtár. A két utóbbi külön, helyiségben kapott helyen, állandóan gyarapodik, jóllehet kevés pénzt költhetnek állománygyarapításra. S még kevesebbet a régi gyűjtemény állapotának megőrzésére, jobb raktározására. Miről vall a katalógus;' A könyvtár iránytűje a ka- tiflogus, a régi gyűjtemény jelentős részéhez készült is ilyen. Lapunk régebbi olvasói bizonyára olvastak már e könyvtár ritkaságairól, számukra csak emlékeztetőül idézzük fel: a csurgói gimnáziumban a század első felében jelentős kiadványozás folvt, CSURGÓI - KÖNYVTÁR feleimmel jelentek meg különböző művek; monográfiák, évkönyvek. A sorban kétségkívül igen jelentős például dr. Merényi Oszkár Berzsenyi monográfiája, dr. Bódi Ferenc iskolatörténete a másfél százados jubileum alkalmából. Ebben a sorozatban jelent meg a VIII. és IX. kötetként, két részben, a könyvtár katalógusa kiváló csoportosításban, szakterületek, sőt idegen nyelvek szerint is. . Az előszóból tudjuk meg, hogy a nagykönyvtár alapját a híres Sárközy-könyvtár vetette meg, ennek a kéziratos katalógusa, Sárközy notesze most is ott áll a kéziratok polcán. Az iskolaalapító Nagyváthy tovább gyarapította a gyűjteményt, ehhez járult a későbbiekben a köznemesek, főnemesek, megyei főhivatalnokok, tehetős polgárok példás adományozása. Gyűlt, gyarapodott a kincset j érő szellemi érték! 1939-ben | Í3 584 mű, 20 886 kötet és da- i rab — az utóbbi a kéziratok- | ra érténdő — volt a könyv- j tárban. Ez a törzsállomány azóta tovább gazdagodott, de hogy mennyire, arról sajnos még nincs katalógus. S hogy együtt maradt, az nagy érdeme dr. Pókos. Ferencnek, a gimnázium tanárának, aki évtizedeken át volt a könyvtár őre. kálások folytak — körülbelül egyéves korától Bubunak —, hangos kacagások kíséretében. Mi a lányunk mindig újra fölcsendülő nevetését nem tudtuk elunni, ő magát a kukkot. Néha cifráztuk is persze a dolgot: ketten kétfelől bújtak el, mondjuk, egy-egy szék mögé, majd ütötték fel és sunyták le mindig újra a fejüket, hogy Bubu már alig győzött az egymást váltó kukkok hallatára ide-oda tekintgetni. Vagy grimaszokkal, nyelvöltögetések- kel igyekeztünk fokozni a hatást, ha épp olyan kedvünk támadt, bár többnyire a sima kukk is megtette a magáét. Az első — még váratlan — elöbújás után Bubu felajzó- dött, és már várta a másodikat. A második után a harmadikat, a negyediket, az ötödiket, és így tovább- Egy ideig növekvő tetszéssel, majd talán már egy kicsit lanyhábbal: akkor kellett még idejében abbahagyni a dolgot. Az ilyen játék, mint mond- •ják, a gyerek ritmusérzékét is fejleszti a maga visszatérő motívumaival: rákapatja Elég belelapozni a katalógusba, s máris kitetszik, milyen forrásértékű, könyvészeti becsű ritkaságok vannak a könyvtárban. Láthatók a sokszor idézett, közismert művek, kéziratok, a tíznyelvű Calepinus, eredeti Luther- kiadás és levél, Csokonai- írás, Petőfi feltételezett verstöredéke, Berzsenyi levele, prédikátor írók művei a 17. ' századból, de nem egy — fő- I leg idegen nyelvű mű — a j 16. századi kiadás. Rendkívül j gazdag például a klasszika fi- í lológia anyaga. Kutatókat várnak Gazdaságtörténet, történelem, joghistória, gyógyászati, nyelvészet, neveléstudomány, politika, erkölcstudomány — : mind, mind olyan tárgykör, ! amelyből köteteket őriz az is- ! kola, s amelyek nagy segít- i séget adhatnának a kutatóknak. Csak éppen igen kevesen tudnak ezekről a művekről, j ennélfogva kevesen keresik i fel még a csurgói könyvtárat, ióllehet a nagyközség jól megközelíthető. A könyvtáros elmondta, hogy várják a kutatókat. Nem valamiféle önmutogatási vagy értékfitogtatási szándék vezérli az iskolát, hanem annak tudata, hogy az elzártam őrzött ritkaságok, kéziratok és kéziratos művek, a megye kiadványait szinte a kezdettől teljességben őrző gyűjtemény csak holt érték. Felhasználható közkinccsé, forrássá kell válnia! Ehhez azonban az kellene, hogy az »iránytű« még biztosabb legyen és valamennyi műre mutasson. A könyvtáros készíti a teljes katalógust, a feladat azonban egy ember számára szinte sziszifuszi munka. Sürgős segítség kell! A csurgói könyvtárban az értékek szerezte kellemes meglepetés mellett kellemetlen is éri az embert. A könyvtári körülmények rosszak. A könyveket szétrágja az idő. Találomra vettem le az egyik polcról egy 1650-es németalföldi nyomtatványt. A lapok foszlányokban forgácsolódnak szét a kinyitás pillanatában. Másutt a por vastagon borítja a köteteket... Talán még időben van, talán még nem késő, hogy 'a nevezetes Hun- garicumok némelyike, az ős- nyomtatványok, becses kiadások megmaradjanak! Sürgős, szakszerű beavatkozás kell, hiszen a könyvek restaurálásának külön tudománya van. A legfontosabb forrásértékű s nem kellően feldolgozott művekről kivonatos ismertetőt kellene készíteni a kutatók, a szaktudományok mai művelői számára. Egy ilyen kiadványhoz és a korszerű raktározási körülmények megteremtéséhez természetesen igen kevés a csurgói gimnázium ereje. Érdemes volna a gimnázium keretében az arra érdemes érdeklődő diákokból könyvtáros szakkört szervezni. Így a tanulók közelebb kerülnének iskolájuk szellemi kincsestárához, segítenének a könyvtárosnak a katalogizálásban, és nem utolsósorban megkedvelhetnék a könyvtáros-népművelő hivatást. Több mint kétszáz éve annak, hogy Csokonai neve híressé tette az iskolát. A vidék új Helikonná válásához, a hazai diákszínjátszás egyik legfontosabb jelenkori fórumához méltó központtá — közkinccsé — kell tenni a híres könyvtárat is. Tröszt Tibor Somogyi borok sikere Az idén megtartott XIV. országos borverseny kiemelkedik a hasonló rendezvények sorából.! Ez alkalommal módosították a szervezeti szabályzatot, két új kategóriában versengtek a borok: külön bírálták a forgalmi és a kísérleti borokat. A forgalmi borok versenyével tulajdonképpen a piaci szemlélet vonult be a borversenyek történetébe. Azt jelenti ez, hogy a rendező szervek a forgalmi borokat a kereskedelmi hálózatból szerzik be, így valóban a közfogyasztású, az ismétlődés örömére, amely ( minden műélvezet egyik for-< rása. Csakhogy a kukkolás rit- • musa — időtartamát tekintve* — meglehetősen szabálytalan. Nem utolsósorban épp az ad-' ja meg a játék jó ízét, hogy a! várva várt ú|jabb előbukkanás | egy kicsit mégis váratlan, mert* a kölyök soha sem tudja, mi-^ kor következik be. Sőt még ab-i ban sem lehet bizonyos, hogy# bekövetkezik-e. A felszabadult» nevetés épp annak szól: »Be-» teljesedett, amire számítottam, amit reméltem.« Egy idő múltán természetesen ugyanúgy kukkolt ,ő is, mint mi, és ezen meg nekünk kellett jókat nevetnünkKaptunk valakitől két bebú-? jós bábfigurát, egy mackót? meg egy kutyát. Azok is fel-# váltva kukkoltak. Néha még pokrócot is kifeszítettünk nekik, s egész bábjeleneteket rögtönöztünk, de ezekben is nagy szerepe volt az el-eltű- nésnek, a pokróc mögül mon- \ dott búj ócskaszövegeknek» (»Úgyse tudod, hol vagyok! úgyse találsz meg!«), és a hirtelen előkerüléseknek. (Folytatjuk.) 6zériaborok versengenek egymással. Ezen az országos versenyért j összesen 323 forgalmi bort bí- j rált a zsűri. Ügy véljük, ön- 1 magában is figyelemre méltó, I hogy o bírált borok mintegy tíz százaléka, 32 bor somogyi termelőktől származott. A nagy veflékedésen a Balaton- boglári Állami Gazdaságon kívül részt vett a kéthelyi, a nagyberki, a somogyvári, a kötcsei és a zamárdi termelőszövetkezet. Hadd tegyük hozzá, hogy ez. a verseny tovább öregbítette boraik jó hírét. A balatonbogláriak nyolc bora közül aranyérmet szerzett az 1972-es évjáratú királyleányka, ezenkívül öt ezüstéremmel, egy» bronzéremmel és egy oklevéllel térhettek haza. A Somogyba került másik két aranyérem tulajdonosa a kéthélyi szövetkezet lett. Ök öt borral indultak a versenyen, s az 1973-as királyleánykát és a traminit értékelte legkiválóbbnak a zsüdi. A többi szövetkezet ezüst-, bronzérmet és oklevelet kapott. Országosan összesen 27 aranyérmes bor »született« ezer a versenyen, és ebből három Somogybán termett. A kísérleti kategóriában megyénkből egyedül a Balaton- boglári Állami Gazdaság indult hét borával. Ebiben a kategóriában ugyan nem adtak ki éremdíjakat, de az összesen versengő 40 kísérleti bor közül tíz ért el aranyérmes, 25 ezüstérmes és 4 bronzérmes szintet. A boglóri bét borból kettő — a rajnai rizling és a leányka spatlese — nyerte el az aranyérmes szintet. Az elért eredmények alapján a verseny két különdíja is Somogyba került. Az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Kft. különdíját a Balatonboglári Állami Gazdaság, a Somogy megyei Tanács elnökének különdíját az egyesült kéthelyi Aranykalász Termelőszövetkezet kapta.
