Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-05 / 233. szám

Az ellátás javulását ígéri a gyár | Kincsek a könyvtárban Kevés a gyermektápszer Hiánycikk a Robébi, s | lassan lél éve már, hogy nem j kapnak a kisgyermekes szülők ! Linolackot. Ez a két fontos ! gyermektápszer csak a gyógy- . szertárakban kapható. Ponto- | sabban fogalmazva csalc kap- j ható lenne, hiszen február óta I — akkor került először forga- I lomba — szinte állandóan j hiánycikk. Miért? A kérdésre Csizma­dia Dezsőtől, a Somogy me­gyei Gyógyszertár Központ gyógyszergazdálkodási osz­tályvezetőjétől kértünk vá­laszt. Adatokat sorolt arról, hogy a Gyógyáruértékesítő Nagykereskedelmi Vállalat mindig kevesebbet küldött a megrendelésnél. Szeptember- . ben például egyetlen doboz Linolack tápszert sem kaptak, Robébi A-ból kértek ötezer adagot, s kaptak helyette nyolcszázat. Érthető, ha pilla­natok alatt.^ elfogy, mert a hiánnyal .számolva a kisgyer- j mekes szülők tartaléknak is ! vásárolnak, ha éppen kapnak. A megye viszont azért ka­pott kevesebbet, mert a nagy­kereskedelmi vállalat igényét a körmendi tápszergyár nem elégítette ki. Igazgatóját, Im­re Józsefet kérdeztük, mivel indokolják, hogy ilyen gyor­san hiánycikk lett ez a. dán licenc alapján készült tápszer? így válaszolt: »A termelési programot a Gyógyáruértéke­sítő Nagykereskedelmi Válla­lat igénye alapján állítjuk ö.sz- sze. Ez az igény az év eddig ; eltelt időszakában viszonylag 1 alacsony volt, valószínűleg | azért, mert a vállalat nem is­merte előre a várható igénye- I két. Ez a korábbihoz képest ugyanis ugrásszerűen megnőtt. Gyáregységünk pedig csak ' annyi tápszert gyárt, amény- j nyit — a beérkezett igények alapján — értékesíteni is j tud.« Valahol valaki tehát rósz- i szül számolt. A gyermektáp- I szer kényes dolog. Hónapokig raktározni nem lehet, a folya- j matos ellátás viszont bátrabb rendelést, nagyobb »üzleti« I kockázatot kíván. Alapvető : cikkről van szó: olyanról, j amelyet orvosok javasolnak a ! szülőknek, de — az idegeske- i désen és rohanáson kívül — [ mit tehet a szülő, ha képtelen ! megvásárolni ? ^ A tápszergyár igazgatója most derűlátóbb. Kérdésünkre ezt válaszolta: »A negyedik I negyedévi igény csaknem egy- i millió doboz tápszer. Előállí-1 tására felkészültünk. Ennek alapján bízunk ..abban, hogy az év végéig fokozatosan ja­vul az ellátás.« Azt persze az újságíró képtelen megítélni, hogy ez az egymillió doboz elég-e az országban vagy sem. De az bizonyos, hogy a havi ötezer dobozos igénnyel szemben a nyolcszáz nagyon kevés. Egyelőre nagyon kere­sik, ám csak elvétve találják meg a Robébi A-t és a Robé­bi B-t, valamint a Linolackot. K. I. Egy hagyaték sorsa Polski 126-os A veszprémi Bakony Művekben már sorozatban készítik a 126 P Polski Fiat alkatrészeit. Ebben az évben 12 000 gép- j kocsihoz gyártanak gyújtáselosztót, kürtöt, ablaktörlőt és fesziiltségszabályozót. 1978-ig a Bakony Müvek 150 000 126-os Polski Fiathoz készít alkatrészeket, amiért 3300 kis­kocsit kapunk majd cserébe. Képünkön: Sorozatban készül a Polski Fiat kürtje. A férfi furcsán ünnepélyes [ volt — kezében egy virágcso­korral —, afiogy ott állt a busz­megállóban. Nem volt kövér, j de nem is volt éppen karcsú. Időnként az órájára nézett, iz- ! gatottnak látszott. Mégis, mi­kor megérkezett a busz, és magába szippantotta az utaso- í kát, nem szállt fel- Jobbra- | balra nézegetett, látszott rajta, | valakit vár. Pár pillanat, és : felderült az arca. A közeledő nő felé fordult, a virágosok- : rőt maga elé tartva, fülig vö- j rösödve. Észre se vették. Ar- i cáról lehervadt a mosoly, der- medten állt. Már majdnem el- vesztette szeme elöl, amikor j utánavetette magát- A nyo- j mában loholt, követte, ahogy I átment az úttesten. Három-» négy lépésnél jobban nemtud-^ la megközelíteni. A nő észre-> vette, hogy követik, hosszab-i bakat kezdett lépkedni. Beka-f nyarodott egy néptelen mel­lékutcába. és futásnak eredt. A férfi üldözni kezdte, már- már majdnem utolérte, amikor fájdalmas fintorba torzult az arca, szaporán kapkodta a le­vegőt, kivörösödött az erőlkö­déstől. — Álljon meg kérem, nem? bírom tovább! — kiáltott - te­nyerét oldalához szorítva, egy kicsit meggörnyedve- A nő kétségbeesett, . rémült, tágra nyílt szemmel nézett vissza. A férfi arca amilyen vörös volt olyan «ápadtra vált. Homlokát kive-te a víz. — Bocsánat, asszonyom. — Csak ennyit tudott kinyögni. A nő erre még jobban megré­mült, nagyot sikítva beszaladt egy kapu alá- A férfi meg-, állt. remegő kézzel cigarettára# gyújtott. Nem sokkal ezután# egy\szemüveges férfi jött ki a# házból. ? — Jó napdt, uram — kö-$ szönt kimért udvariassággal,J miután tetőtől talpig többszöri vógigmérte. — ön volt az, akii. egész idáig zaklatta a felesé­gemet az utcán? — Igen, én voltam, nem is tudom, hogy magyarázzam meg az egészet. Akár hiszi, akár nem, van egy hölgyisme­rősöm, ^ugyanolyan az alakja, a haja, ‘ a járása) ugyanolyan ruhát hord, mint a kedves fe­lesége — nagy zavarában egyik kezéből a másikba, majd su­tán a háta mögé rejtette a vi­rágcsokrot. — Nem kell bizonyítania, én I jó emberismerő vagyok- Évek- I kel ezelőtt velem is megtör- j tént egy hasonló eset. Még rosszabbul is jártam. Hogy, hogy nem, éppen akkor arra hozta az ördög a feleségemet. Olyan galiba keveredett belő­le, hogy egy álló hétig szóba sem állt velem. — Azzal ke­zet fogtak és bemutatkoztak egymásnak. — Jöjjön, meghívom egy üveg sörre, jól fog esni erre a nagy ijedtségre — és jókat mulatva a történteken, béké­sen beszélgetve elindultak­— Persze a dolognak csatta­nója is volt. Úgy látszik, meg­feledkeztél arról a két nagy pofonról, melyet akkor kaptál, ezért mindjárt eszedbe is jut­tatom — lépett -közelebb az eddig tisztes távolságból - az eseményekre fülelő feleség. És mielőtt bárki szóhoz juthatott volna, már csattant is a két pofon. Sz. Sz. VARGA DOMOKOS “| f elvük- I óstolgató Mikor egyszer megint elő­hozta, mi lesz velük, közöl­tem, hogy angyalok lesznek­— De: hogy lesz belőlük angyal? — kérdezte gyana­kodva. — Szárnyuk nő. Mint a lep­kének ... Ä lepke is a hernyó­ból lesz. — Hogy lesz? — Szárnya nő- A hernyónak nincs szárnya, a lepkének van szárnya. , — De igaziból? — Igaziból. Nem láttál még | lepkét? — De láttam. — Sokat? — Sokat. — Szép szárnyuk volt? — Szép. — Pedig mind azokból a csúnya hernyókból - lettek. Nem tudtak röpülni, most meg tudnak­— Mint az angyalok? — Igen ám! Mint az an­gyalok. Mindig morfondírozott. Ezen is, meg mindenen. De hogy vannak varázslatok, csodadol­gok, azt éppúgy nem vonta kétségbe, mint a többi normá­lis gyerek, akit még nem ron­tott meg a rifleg felnőttráció. Bújócska (VII.) Kukk! Kukk! Közeli rokona, mondhatnám édestestvére volt ez a kendő mögé rejtőzésnek és a mögüle való előbukkanásnak, a »nincs Bubu! — de van!« — játék­nak. De kukkolni minden mögül lehetett- Ágy végé mö­gül, szék háta mögül, asztal mögül, komót mögül, fölemelt pokróc, paplan, lepedő mögül, szekrény- és szobaajtó mögül, ház sarka mögül, kerti fal mögül. Az egész családban, házban és ház körül végetér- hetetlen kukkolások, kukucs­Régóta vártam a lehetőség­re, hogy megismerkedjek a megye leggazdagabb és min­den bizonnyal az ország egyik legértékesebb iskolai könyv­tárával, a csurgói Csokonai gimnáziumban és óvónőképző szakközépiskolában őrzött bibliotékái hagyatékkal. Virágh György pedagógus, főállású könyvtáros kalauzolt a művek között. A mostani könyvtár három részlegéből egyesült törzsét a nevezetes régi gyűjtemény adja, ehhez csatlakozik a felszabadulás után létrehozott tanári kézi­könyvtár és az ifjúsági könyv­tár. A két utóbbi külön, helyi­ségben kapott helyen, állan­dóan gyarapodik, jóllehet ke­vés pénzt költhetnek állo­mánygyarapításra. S még ke­vesebbet a régi gyűjtemény állapotának megőrzésére, jobb raktározására. Miről vall a katalógus;' A könyvtár iránytűje a ka- tiflogus, a régi gyűjtemény je­lentős részéhez készült is ilyen. Lapunk régebbi olvasói bizonyára olvastak már e könyvtár ritkaságairól, szá­mukra csak emlékeztetőül idézzük fel: a csurgói gimná­ziumban a század első felé­ben jelentős kiadványozás folvt, CSURGÓI - KÖNYVTÁR feleimmel jelentek meg kü­lönböző művek; monográfiák, évkönyvek. A sorban kétség­kívül igen jelentős például dr. Merényi Oszkár Berzsenyi monográfiája, dr. Bódi Fe­renc iskolatörténete a másfél százados jubileum alkalmából. Ebben a sorozatban jelent meg a VIII. és IX. kötetként, két részben, a könyvtár katalógu­sa kiváló csoportosításban, szakterületek, sőt idegen nyel­vek szerint is. . Az előszóból tudjuk meg, hogy a nagykönyvtár alapját a híres Sárközy-könyvtár ve­tette meg, ennek a kéziratos katalógusa, Sárközy notesze most is ott áll a kéziratok polcán. Az iskolaalapító Nagyváthy tovább gyarapítot­ta a gyűjteményt, ehhez já­rult a későbbiekben a közne­mesek, főnemesek, megyei főhivatalnokok, tehetős pol­gárok példás adományozása. Gyűlt, gyarapodott a kincset j érő szellemi érték! 1939-ben | Í3 584 mű, 20 886 kötet és da- i rab — az utóbbi a kéziratok- | ra érténdő — volt a könyv- j tárban. Ez a törzsállomány azóta tovább gazdagodott, de hogy mennyire, arról sajnos még nincs katalógus. S hogy együtt maradt, az nagy érde­me dr. Pókos. Ferencnek, a gimnázium tanárának, aki évtizedeken át volt a könyv­tár őre. kálások folytak — körülbelül egyéves korától Bubunak —, hangos kacagások kíséretében. Mi a lányunk mindig újra fölcsendülő nevetését nem tud­tuk elunni, ő magát a kukkot. Néha cifráztuk is persze a dol­got: ketten kétfelől bújtak el, mondjuk, egy-egy szék mögé, majd ütötték fel és sunyták le mindig újra a fejüket, hogy Bubu már alig győzött az egy­mást váltó kukkok hallatára ide-oda tekintgetni. Vagy gri­maszokkal, nyelvöltögetések- kel igyekeztünk fokozni a ha­tást, ha épp olyan kedvünk támadt, bár többnyire a sima kukk is megtette a magáét. Az első — még váratlan — elöbújás után Bubu felajzó- dött, és már várta a másodikat. A második után a harmadikat, a negyediket, az ötödiket, és így tovább- Egy ideig növek­vő tetszéssel, majd talán már egy kicsit lanyhábbal: akkor kellett még idejében abba­hagyni a dolgot. Az ilyen játék, mint mond- •ják, a gyerek ritmusérzékét is fejleszti a maga visszaté­rő motívumaival: rákapatja Elég belelapozni a kataló­gusba, s máris kitetszik, mi­lyen forrásértékű, könyvészeti becsű ritkaságok vannak a könyvtárban. Láthatók a sokszor idézett, közismert mű­vek, kéziratok, a tíznyelvű Calepinus, eredeti Luther- kiadás és levél, Csokonai- írás, Petőfi feltételezett vers­töredéke, Berzsenyi levele, prédikátor írók művei a 17. ' századból, de nem egy — fő- I leg idegen nyelvű mű — a j 16. századi kiadás. Rendkívül j gazdag például a klasszika fi- í lológia anyaga. Kutatókat várnak Gazdaságtörténet, történe­lem, joghistória, gyógyászati, nyelvészet, neveléstudomány, politika, erkölcstudomány — : mind, mind olyan tárgykör, ! amelyből köteteket őriz az is- ! kola, s amelyek nagy segít- i séget adhatnának a kutatók­nak. Csak éppen igen kevesen tudnak ezekről a művekről, j ennélfogva kevesen keresik i fel még a csurgói könyvtárat, ióllehet a nagyközség jól megközelíthető. A könyvtáros elmondta, hogy várják a kutatókat. Nem valamiféle önmutogatási vagy értékfitogtatási szándék ve­zérli az iskolát, hanem annak tudata, hogy az elzártam őr­zött ritkaságok, kéziratok és kéziratos művek, a megye ki­adványait szinte a kezdettől teljességben őrző gyűjtemény csak holt érték. Felhasználha­tó közkinccsé, forrássá kell válnia! Ehhez azonban az kellene, hogy az »iránytű« még bizto­sabb legyen és valamennyi műre mutasson. A könyvtá­ros készíti a teljes katalógust, a feladat azonban egy ember számára szinte sziszifuszi munka. Sürgős segítség kell! A csurgói könyvtárban az értékek szerezte kellemes meglepetés mellett kellemet­len is éri az embert. A könyv­tári körülmények rosszak. A könyveket szétrágja az idő. Találomra vettem le az egyik polcról egy 1650-es németal­földi nyomtatványt. A lapok foszlányokban forgácsolódnak szét a kinyitás pillanatában. Másutt a por vastagon borít­ja a köteteket... Talán még időben van, talán még nem késő, hogy 'a nevezetes Hun- garicumok némelyike, az ős- nyomtatványok, becses ki­adások megmaradjanak! Sür­gős, szakszerű beavatkozás kell, hiszen a könyvek res­taurálásának külön tudomá­nya van. A legfontosabb for­rásértékű s nem kellően fel­dolgozott művekről kivonatos ismertetőt kellene készíteni a kutatók, a szaktudományok mai művelői számára. Egy ilyen kiadványhoz és a korszerű raktározási körül­mények megteremtéséhez ter­mészetesen igen kevés a csur­gói gimnázium ereje. Érdemes volna a gimnázium keretében az arra érdemes érdeklődő diákokból könyv­táros szakkört szervezni. Így a tanulók közelebb kerülné­nek iskolájuk szellemi kin­csestárához, segítenének a könyvtárosnak a katalogizá­lásban, és nem utolsósorban megkedvelhetnék a könyvtá­ros-népművelő hivatást. Több mint kétszáz éve an­nak, hogy Csokonai neve hí­ressé tette az iskolát. A vi­dék új Helikonná válásához, a hazai diákszínjátszás egyik legfontosabb jelenkori fóru­mához méltó központtá — közkinccsé — kell tenni a hí­res könyvtárat is. Tröszt Tibor Somogyi borok sikere Az idén megtartott XIV. or­szágos borverseny kiemelkedik a hasonló rendezvények sorá­ból.! Ez alkalommal módosí­tották a szervezeti szabályza­tot, két új kategóriában ver­sengtek a borok: külön bírál­ták a forgalmi és a kísérleti borokat. A forgalmi borok versenyé­vel tulajdonképpen a piaci szemlélet vonult be a borver­senyek történetébe. Azt jelen­ti ez, hogy a rendező szervek a forgalmi borokat a kereske­delmi hálózatból szerzik be, így valóban a közfogyasztású, az ismétlődés örömére, amely ( minden műélvezet egyik for-< rása. Csakhogy a kukkolás rit- • musa — időtartamát tekintve* — meglehetősen szabálytalan. Nem utolsósorban épp az ad-' ja meg a játék jó ízét, hogy a! várva várt ú|jabb előbukkanás | egy kicsit mégis váratlan, mert* a kölyök soha sem tudja, mi-^ kor következik be. Sőt még ab-i ban sem lehet bizonyos, hogy# bekövetkezik-e. A felszabadult» nevetés épp annak szól: »Be-» teljesedett, amire számítottam, amit reméltem.« Egy idő múltán természete­sen ugyanúgy kukkolt ,ő is, mint mi, és ezen meg nekünk kellett jókat nevetnünk­Kaptunk valakitől két bebú-? jós bábfigurát, egy mackót? meg egy kutyát. Azok is fel-# váltva kukkoltak. Néha még pokrócot is kifeszítettünk ne­kik, s egész bábjeleneteket rögtönöztünk, de ezekben is nagy szerepe volt az el-eltű- nésnek, a pokróc mögül mon- \ dott búj ócskaszövegeknek» (»Úgyse tudod, hol vagyok! úgyse találsz meg!«), és a hir­telen előkerüléseknek. (Folytatjuk.) 6zériaborok versengenek egy­mással. Ezen az országos versenyért j összesen 323 forgalmi bort bí- j rált a zsűri. Ügy véljük, ön- 1 magában is figyelemre méltó, I hogy o bírált borok mintegy tíz százaléka, 32 bor somogyi termelőktől származott. A nagy veflékedésen a Balaton- boglári Állami Gazdaságon kívül részt vett a kéthelyi, a nagyberki, a somogyvári, a kötcsei és a zamárdi terme­lőszövetkezet. Hadd tegyük hozzá, hogy ez. a verseny to­vább öregbítette boraik jó hí­rét. A balatonbogláriak nyolc bora közül aranyérmet szer­zett az 1972-es évjáratú ki­rályleányka, ezenkívül öt ezüstéremmel, egy» bronzérem­mel és egy oklevéllel térhet­tek haza. A Somogyba került másik két aranyérem tulajdo­nosa a kéthélyi szövetkezet lett. Ök öt borral indultak a versenyen, s az 1973-as király­leánykát és a traminit értékel­te legkiválóbbnak a zsüdi. A többi szövetkezet ezüst-, bronz­érmet és oklevelet kapott. Or­szágosan összesen 27 arany­érmes bor »született« ezer a versenyen, és ebből három So­mogybán termett. A kísérleti kategóriában me­gyénkből egyedül a Balaton- boglári Állami Gazdaság in­dult hét borával. Ebiben a ka­tegóriában ugyan nem adtak ki éremdíjakat, de az összesen versengő 40 kísérleti bor kö­zül tíz ért el aranyérmes, 25 ezüstérmes és 4 bronzérmes szintet. A boglóri bét borból kettő — a rajnai rizling és a leányka spatlese — nyerte el az aranyérmes szintet. Az elért eredmények alap­ján a verseny két különdíja is Somogyba került. Az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Kft. különdíját a Balatonboglári Állami Gazdaság, a Somogy megyei Tanács elnökének kü­löndíját az egyesült kéthelyi Aranykalász Termelőszövetke­zet kapta.

Next

/
Thumbnails
Contents