Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-30 / 254. szám

t s iWNy rx "^föQSNí^' XXX. évfolyam 254. szám 1974. október 30., szerda A második nap Lengyelországban i Losonczi Pál és kísérete az olsztyni vajdaságba utazott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és kísérete len- l A lengyel sajtó, rádió és tv gyelországi hivatalos baráti látogatásának második napján, i vezető politikai témája Lo- kedden délelőtt a lengyel főváros nevezetességeivel ismer- j sonczi Pálnak, az Elnöki Ta- kedett, majd vidéki körútra indult. A mai napot Kaposvár j nács elnökének látogatása. A lengyel testvérvárosában, Olsztyinban tölti. | kedd reggeli újságok első ol­j dalas fényképes tudósítások­ban számoltak be a magas A magyar küldöttség tegnap délelőtt megtekintette a var­sói óvárost, amelynek főterén, a »Stary Rynek«-erí levő tor­találkozót rövid kamarabalett- előadás zárta be. rangú magyar vendég Varsóba érkezéséről és tartózkodásának Küldöttségünket a városné- | első napi eseményeiről. A Try­ző körúton Ludomir Stasiak, a ténelmi múzeumban végignéz- lengyel államtanács titkára és te az És Varsó mégis... cí­mű híres dokumentumfilmet, amely a lengyel főváros 1939— 1944-es pusztulásáról és újjá­építésének megkezdéséről szól. Az út következő állomása az újjáépülő királyi vár, majd a Lazienski sztráda volt. Ez a /V mindkét irányban három-há­rom sávos gyorsforgalmi autó­út észak—déli irányban ha­ladva szeli át a várost s a je­lenlegi lengyel ötéves terv egyik nagy beruházásaként rekord idő alatt készült el: jú­lius 22-én, a népi állam meg­alakulásának 30. évfordulóján avatták föl. Losonczi Pál és kíséretének tagjai megismerkedtek egy új lakóteleppel, majd a városné­ző séta — az egy hónapja tar­tó szakadatlan esőzések utáni első napsütésben — a varsói nagyszínházban ért véget. Itt a színház igazgatója üdvözöl­te a magyar vendégeket, akik­nek a többi között bemutatta az épületben működő színház- történeti múzeumot is. A mű­vészekkel sorrakerült szívélyes Jerzy Majewski varsói polgár­mester kísérte. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnö­ke és kísérete a kora délutá­ni órákban gépkocsikon vi­dékre indult. Útközben meg­tekintette az olsztyni vajdaság nidzicai járásában levő koz- lowói állami gazdaságot. Ez a tavaly létrehozott mezőgazda- sági nagyüzem 14 ezer hektár termőföldön gazdálkodik, mintegy 1400 dolgozóval. Szarvasmarha-állományuk je­lenleg már meghaladja a 12, sertésállományuk pedig a ki­lencezret. Az idén gabonából hektáronként 30,7, burgonyá­ból 180, repcéből pedig 26,9 métermázsás átlagtermést ér­tek el. Losonczi Pál, felesége és kí­sérete az éjszakát a mazuri tó- vidék egyik üdülőhelyén, Lanskban, a szerdai napot pe­dig Olsztyinban tölti. Ma este érkeznek majd vissza újból Varsóba. buna Ludu beszámolójának ezt a háromhasábos főcímet adta: »A magyar vendég szívélyes üdvözlése — Losonczi Pál Lengyelországba érkezett — Plenáris tárgyalások az állam­tanácsban.« Az LEMP KB napilapja »A legjobb érzésekkel« című kommentárjában a többi kö­zött megállapította:»A magyar és a lengyel vezetők találko­zói az utóbbi időben igen gyakoriak. E találkozók mind­egyike még magasabb szintre emeli együttműködésünket és gazdagítja a szocialista építés tapasztalatcseréjét. Losonczi Pál elvtárs mostani látogatása is ezt a célt szolgálja. Az év­százados lengyel—magyar ba­rátság csak most a szocializ­mus korában vált igazán sok­oldalúvá és emelkedett a leg­magasabb szintre. Losonczi elvtársat egy testvéri nép kül­dötteként szívélyesen fogad­juk, s a legjobb érzésekkel köszöntöttük és köszöntjük.« Párt­és kormányküldöttség utazóit Aigíröa Az algériai forradalom 20. évfordulója alkalmából rende­zett ünnepségekre Karakas László, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagja, munkaügyi mi­niszter vezetésével párt- és kormányküldöttség utazott Al­gírba. A delegáció tagjai: K. Papp József, az MSZMP Tol­na megyei Bizottságának első titkára, a Központi Bizottság tagja, Dayka Ferenc, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa elnökségének tagja, a Vegy­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének főtitkára és Zsigmond Zoltán, hazánk algíri nagykö­vete, aki Algírban csatlakozik a küldöttséghez. A VBKM Világítástechnikai Gyárában a kongresszusi munkaverseny keretében vállalták, hogy az idén ötven új típusú világítótestet fejlesztenek ki. Az új típusú lámpák 1975 első félévében már az üzletekbe kerülnek Képünkön: A gyár új állólámpái és csillárjai. (MTI-fotó — Bara István felv. — KS) • • Ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága zetéről, a kommunális ellátás fejlődéséről tájékozódtak; a témáról Hont János, az orszá­gos tervhivatal elnökhelyette­Ma már szinte bizonyosra vehető, hogy a IV. ötéves tervben számított 400 ezer la­kásnál 20—30 ezerrel több új otthont hoznak tető alá 1975- J se tartott beszámolót, ig — állapította meg keddi ülésén az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A dr. Bognár József elnökletével megtartott tanácskozáson a képviselők a lakásépítés hely­Vastag hotakaró a Mátrában Emberfeletti küzdelem A IV. ötéves terv fontos fel­adatként jelölte meg a lakás­ellátás, s a hozzá tartozó víz, csatorna, közműfejlesztés gyor­sítását- Az ország lakásállomá­nya a terv első három évében körülbelül 250 ezer új otthon­nal gyarapodott. Az építési és a szanálási adatok összevetésé­ből kitűnik, hogy a lakások száma Budapesten több mint mat például erősebb a számí­tottnál, ezért a városokban a vártnál jobban növekedtek a lakásigények. Emelkedtek a beruházási költségele i». Sú­lyosbította a gondokat, hogy a nagyvárosi lakótelepek építé­sénél alkalmazott »-nagyüzemi« módszerrel nem tartott lépést a kapcsolódó létesítmények építési technológiájának fejlő­dése — egy részük elmaradt, más részüket csak a költsége­sebb könnyűszerkezetes építési móddal tudták tető alá hozni­Ötyén új típnsú világítótest VILÁG PROLETÁRJAI, AZ MSZMPS OMOGY MEGYEI B IZOTTSÁ G Á NAK LAPJA 18-án volt az első dér Csak 3,8 fok volt tegnap a hőmérséklet Kaposváron Ilyen csúnya őszre még a 65 éves Stiindl Gyula sem em­lékszik, pedig már több mint tíz éve ő figyeli a napi idő­járást a kaposvári meteoroló­giai állomáson. Naponta küldi a távirati jelentéseket Buda­pestre, kéthetenként pedig részletes jelentéseket ad mé­réseiről. Október 18-án volt az első őszi dérképződés. A hónap legcsapadékosabb napja hato- dika volt, amikor 35 millimé- ternyi csapadék hullott le. A rádió reggeli körzeti idő­járásjelentéseiben csak az úgynevezett főállomások ál- I tál közölt helyzetképet köz- J ük, azokét, amelyek óráról órára végzik a méréseket. -Kaposvár meteorológusa« csak naponta háromszor mé­ri a hőmérsékletet, a csapa­dékot és a szélirányt, így az ö jelentése akkor kerül a rádió­hoz, .amikor valami egészen rendkívüliről ad hírt, mint például három éve a nyár nagy zivatarairól. Tapasztalatai szerint saját mérései többnyire a keszthelyi adatokkal egyeznek. A tegnap reggeli mérések szerint a városban 3,8 fok volt a hőmérséklet. Ez jóval a sok évi átlag alatt van. Ka­posváron a néphit szerint a hosszú ősz után rövid, hideg télre kell számítani. Ez azon­ban már tavaly sem vált be... Mikor a következő napok időjárásáról érdeklődtünk ugyanazt a választ kaptuk, mint a többi »jóslatot« kérő telefonáló: —' Hallgassák meg a legközelebbi rádióelőrejel­zést, én is ezt teszem. — A legkomolyabb műsze­rekkel sem könnyű előre pon­tosan meghatározni az időjá­rást. Különösen ezen az őszön, amely szeszélyességben lepi­pálja az előzőeket. Az orszá­gos adatok szerint utoljára száz évvel ezelőtt volt ennyi­re mostoha az október. Kiállítás nyílt tegnap Mar­caliban a járási művelődési központban: a rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat mutatta be z5 éves munkájának számos termékét. A vállalatot 1949-ben alapítot­ták, hogy1 a mezőgazdaságot ellássa lószerszámmal. A kiál­lításon be is mutatták ennek a hajdani tevékenységnek egyik utolsó »remekét« egy kész nyerget. Azóta fő profil­juk a díszműáru készítése lett. A világnak szinte minden tá­jára szállítanak ezekből: Ausztráliába, Kanadába, In­diába, európai és afrikai or­szágokba egyaránt. A legtöb­bet a szocialista országokba viszik. A vállalat Közép-Európa legnagyobb díszműárut gyártó vállalatává fejlődött. A hat­vanas években egymás után alakultak a telephelyek: elő- I szőr Szekszárdon, majd Zala­egerszegen, s legutoljára — I 1970. július l-én — Marcali- | ban. A kiállítás látogatói most Kedden isimét havazott a Mátrában. A hegyek tetején egész délelőtt hullott a hó: Galya-tetőn és Kékes-tetőn a hóréteg vastagsága már a déli órákban elérte a 10—12 centimétert. A finom porhó sportolásra is kiválóan alkal­mas. A hőmérséklet egész nap mínusz 1 fok alatt volt; a Mátra csúcsain és északi lej­tőin megjelentek a sízők és a ródlizók. A hegyeken áthaladó főútvonalaikon egész nap négy hóeke tisztította az utat, és elindultak a sózóautók is. ízelítőt kaptak a vállalat mun­kájának keresztmetszetéről: gyárt többek között szijáttéte- leket, kerékpárnyergeket (még­pedig poüuretanból, mert ez az anyag puha és kopásálló); láthattunk még munkásvédel­mi cikkeket, iskolatáskát, bő­röndöket és divatos diploma­ta- és női táskákat. Milyen része van a kiállított termékek gyártásában a mar­cali gyárnak? — ezt a kérdést tettük föl a gyár vezetőjének, Matics Miklósnak. Megtudtuk, hogy az idén »profiltisztítást« végeztek a vállalatnál, s hoz­zájuk került a női divattás­kák, a diplomatatáskák és az úgynevezett kazettás—rekeszes táskák gyártása. A gyárnak jók az adottsá­gai. A legmodernebb gépekkel dolgoznak; és ami még örven- detesebb: a szakmunkások aránya Marcaliban a legma­gasabb. Körülbelül háromszáz ember dolgozik a gyárban. Termékeiknek 80 százalékát í exportra szállítják. Legfonio­Az ismét csapadékosra for­duló időjárás a Mátra alján tovább/ növelte a gondokat. Az ott hullott havas eső és eső tovább nehezítette a szüretet; a visontai bányászok pedig emberfeletti küzdelmet foly­tatnak az időjárással. A bá­nyát és a szomszédos Gagarin Hőerőművet összekötő több ki­lométeres — automata vezér­lésű — szénszállító szalagot is megrongálta a rendkívüli idő­járás. sabb partnereik a Szovjetunió­ban és Lengyelországban van­nak, de nagy tételeket visznek Svédországba is. 1970-ben még nyolcmillióval kezdték a ter­melést, ezt azóta csaknem megnyolcszorozták. A nagy arányú termelésfelfutás nem elsősorban a létszám növeke­déséből adódott, sokkal inkább a termelékenység növekedésé­ből. A következő ötéves tervben továbbfejlődik a vállalat- Egy több szintes nagy üzemcsar­nok építését tervezik, a lét­számot pedig hatszáz—nyolc­száz fősre szeretnék fejleszte­ni. 1980-ra már 300 millió fo­rint értékű árut akarnak ter­melni Marcaliban. Hogy szak­munkásgondjaik a jövőben se legyenek, október l-én Csö- menden új telepet indítottak be, ahol az új üzemcsarnok dolgozóinak betanítása folyik. Kilátásaik biztatóak. A mar­cali gyár kapacitását már a követkesö évre előre lekötöt- j lék. Cs. T. i 30 ezerrel, a többi városban csaknem 9<J' ezerrel, a közsé­gekben pedig körülbelül 72 ezerrel növekedett. Az összes lakásépítésen belül — a terv­nek megfelelően — évről évre nő a városi építkezések ará­nya, ami 1973-ban már meg­nem jobb a minőségük, felsze­reltségük, s nagyobb az átlagos alapterületük is. A tervezett 400 ezer lakásnál több épül, a szaporodás azonban teljes egé­szében a fokozott családiház építés eredménye. A fejlődésben voltak gon­dok is. Az urbanizációs folya­Jugoszláv építésügyi kül­döttség érkezett tegnap Buda­pestre Ahmed Hanicsnak, a Horvát Gazdasági Kamara építőipari tanácsa titkárának vezetésével. A magyar—ju­goszláv építésügyi tárgyalások Több mint 130 termelőszö­vetkezet csaknem 200 pénz­ügyi és közgazdasági szakem­berének részvételével országos tanácskozás kezdődött kedden délután Hajdúszoboszlón. A négynapos továbbképzésen a szövetkezeti szakemberek elő­adásokat hallgatnak a korsze­Folyamatos a fejlődés a víz-csatorna közművesítésé­ben. Budapesten a lakások 88, a városokban 60, a községek­ben pedig 19 százaléka ren­delkezik vízvezetékkel. 1973- ban a lakások 59 százalékában 1975-re várhatóan 8—9 száza­lékra emelkedik. A tájékoztatót követő vitá­ban többen felszólaltak, köztük Radnóti László Somogy me­gyei országgyűlési képviselő is. A terv- és költségvetési bi­zottság ülése dr. Bognár Jó­zsef zárszavával ért véget. során értékelik az idei ered­ményeket, meghatározzák az 1975-re szóló közös feladatokat és fölvázolják az 1976—80-as tervidőszak legfontosabb közös fejlesztési*célkitűzéseit. (MTT) rű üzem- és munkaszervezés­ről, a mezőgazdasági üzemek információs rendszerének fej­lesztési lehetőségeiről, a szám­vitel és szakotatás időszerű kérdéseiről, a jövedelemvizs­gálatról, a gazdaságosság elem­zéséről, a mezőgazdasági üze­mek tervezéséről. Kiállítás Marcaliban A világ minden tájára szállítanak közelítette a 60 százalékot. Nemcsak több lakás épül, ha­volt vezetékes vagy palackos gáz. A gázzal fűtött 1 alvások aránya az 1970-es 5 százalékról Magyar—»jugoszláv építésügyi tárgyalások Országos tanácskozás a tsz-ek számvitel- és üzemszervezéséről

Next

/
Thumbnails
Contents