Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-26 / 251. szám
Belső erőforrások R övid idő telt el azóta, hogy néhány ipari, építőipari és mezőgazda- sági nagyüzem szocialista brigádjainak a XI. pártkongresz- szus és felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére tett felajánlásai napvilágot láttak, és példájuk nyomán, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a KISZ központi bizottságának versenyfelhívására országos méretűvé vált a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny. A / dolgozóknak, közülük is elsősorban a szocialista brigádoknak az aktivitása a korábbi évekét jóval meghaladó méretű. Vállalásaik teljesítése eredményesen és közvetlenül járul hozzá gazdasági építőmunkánk sikereihez. Mi a forrása a szocialista munkaverseny-mozgalom fellendülésének? Ügy véljük, ez a forrás nem csupán egyetlen helyen erSd. Meghatározónak tekinthető a tartósan jó politikai légkör, a párt egész politikájának, s ezen belül a munkásosztály helyzetéről szóló határozatának kedvező fogadtatása, a bizalom, hogy ezt a politikát a XI. kongresszus megerősíti és továbbfejleszti. A munkaverseny szervezéséhez kedvező feltételeket té- remtett a Központi Bizottság 1971. decemberi határozata a szocialista münkaverseny- mozgalom továbbfejlesztéséről. Immár természetes, hogy a kongresszusi és a felszabadulási versenyszakasz fő célkitűzéseinek meghatározása a népgazdasági érdekekkel és a vállalatok gazdasági törekvéseivel összhangban történt. A helyi versenycélok kialakítását az is jól segítette, hogy a minisztériumok reálisan határozták meg a munkaverseny ágazati gazdasági feladatait, színvonalassá és folyamatossá vált a vállalatok felügyeleti szerveinek verseny- szervező és -irányító munkája, tgy a vállalati gazdasági vezetők helyes feladatmeghatározása, a politikai testületek, társadalmi szervek eredményes mozgósító munkájának eredményeként a dolgozók az üzemi demokrácia továbbfejlesztett fórumain tett versenyvállalásai munkakörükkel jól összehangolt, tevékenységüktől ténylegesen függő célok teljesítésére irányulnak, ami munkaköri kötelességükön felüli szellemi és fizikai erőfeszítéseket igényel. A kongresszusi és felszabadulási versenyben már eddig is megvalósított kezdeményezések — összhangban a verseny fő célkitűzéseivel — döntően a vállalatok gazdasági munkájának hatékohyabbá tételét, a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését, a szervezettség fokozását és a minőség javítását eredményezték. Kibontakozóban van a versenyek számos újszerű, tar- 1 talmában gazdag formája. E formák közül néhánynak szélesebb körű elterjesztése jól ! szolgálhatná a kongresszusi és j felszabadulási versenysza- J kász céljainak sikeres teljesí- j tését. Ebből a szempontból I különösen figyelemre méltó néhány tapasztalat. Melyek ezek? Csak a legkézenfekvőbbekből sorolunk fel néhányat. Egy-egy célfeladat magas színvonalú megoldására a szükséges szakemberekből (kutatókból, tervezőkből, technológusokból, szakmunkásokból) alakult komplexbrigádok tevékenysége nem is elsősorban formájában újszerű, hanem a cél megválasztása érdemel figyelmet. A mai nemzetközi gazdasági helyzetben, amikor egyre költségesebbé válik a fontos ipari nyersanyagok behozatala, nagy jelentőségű a komplex-brigádok anyagtakarékos tevékenysége. Másutt a brigádok vállalják, hogy időszakonként feltárnak és megszüntetnek egy- egy szervezési hiányosságot. Ez nem igényel jelentősebb anyagi ráfordítást, illetve belső tartalékot hasznosít. Nagy jelentőségű kezdeményezés. hogy mind több szocialista brigád évente vállalja egy újítás kidolgozását. A mozgalom terjedésének hatására számottevően növekedett a benyújtott újítások, száma a j és gazdasági értéke. Végül megemlíthetjük, hogy ! kiszélesedett és tartalmasabbá vált az egymással kapcso- I latban levő vállalatok és a ki- | emelt beruházásokon, lakásépítkezéseken dolgozó kollektívák közötti szocialista szerződéskötések rendszere. A szo- js cialista szerződések a szállítá- I si határidők betartását, a minőségi követelmények teljesí- I tését, a kooperációs feladatok megvalósítását, általában a j kölcsönös igények jó kiegészí- j tését szolgálják. A munkaverseny-mozgalom új vonásai meggyőzően bizonyítják, hogy azokon a területeken, ahol 'széles teret engednek a dolgozók kezdeményezéseinek, ahol igénylik aktív részvételüket, ahol alkotó együttműködés alakul ki a vezetők és a beosztottak között, ott a belső tartalékok feltárhatók, és hasznosításuk jelentékeny erőforrást nyújt a gazdálkodás hatékonyságának fokozásához. Ambrus András Gölle holnaputánja A tsz a fiatalokért, a fiatalok a községért A Béke Tennelőszövetkezet irodájában Horváth István agrármérnökkel és Durczi István brigádvezetővel beszélgettünk akik egyben az ifjúsági patró- nus szerepét töltik be a g’azda- ságban. Ők nemcsak hivatalból foglalkoznak a fiatalokkal, hanem életkoruknál fogva is közel állnak hozzájuk. Gondjaik legtöbbször, azonosak. Kérdésünk az volt. vajon a fiatalok szívesen jönnek-e a termelőszövetkezetbe. hogyan sikerül beilleszkedésük a közösségbe? — Mi azt szeretnénk, ha minél többen jönhének —- mondja Horváth István. — Olyan nem volt, hogy valaki itt akart dolgozni, és a vezetőség eluta- snstta. Jelenleg is mintegy ötven egészen fiatal tagunk van. A múlt jó öröksége, hogy egy kicsit mindenki patrióta, szereti a falut, és nem szívesen megy el innen. Ebben persze különös szerepe van a felvilágosító munkának, melyet a gazdaság vezetősége végez. Gyakran mennek az általános iskolába, és a tanulók érdeklődését fölkeltik a gazdaság iránt. Ez, úgy érzem, nagyon helyes gyakorlat, hiszen a falu jövője nem választható el a tsz jövőjétől. Ennek a jövőnek a formálói pedig a fiatalok. Nemcsak a holnapra kell gondolnunk, hanem a holnapután- ra is. A holnapután pedig a mostani tizenévesek. Mert nagyon igaz az a mondás, hogy hiába csinálunk járdát, ha nem lesz, aki járjon rajta. megváltoztak. Megértették, hogy »az a régi« már nem lehet az ő világuk. Ez pedig annak köszönhető, hogy olyan kollektívába kerültek, melynek tagjai a helyes irányba tudták vezetni őket. Ma már jól érzik magukat köztünk. A politikai, szakmai továbbképzések megvalósításával jó fórumot teremtett a gazdaság vezetősége. A közös összejövetelek, viták során szinte észrevétlenül kovácsolódtak össze a fiatalok barátokból, szórakozó partnerekből aktiv, tevékeny csoporttá. Tevékenységük mindinkább közösségi érdekei Durczi István, a fiatalok pártpatrónusa. szolgál, és ez egyre jobban összekapcsolja őket a termelő- szövetkezettel is. A gazdaság I Horváth István agrármérnök. fiatalok valóban tenni szeretnének községükért, a létrehozott ifjúsági alapból biztosította az anyagi eszközöket. így azután könyvtárral, televízióval és egyéb, a szórakozást, a művelődést szolgáló eszközökkel fölszerelt KISZ- helyiség épült jórészt társadalmi munkával. A szükséges fölszerelést a tanács, a tsz vásárolta és ajándékozta a ffá- taloknak. Olyan otthont kaptak. ahol előadásokat, rendezvényeket tarthatnak. Az úttörőkről sem feledkeztek meg, az iskolai csapatotthon is társadalmi munkában készült. A j honvédelmi napon vették bir- 1 tokukba a fedett lőteret is. A Tejipari Szállítási Vállalatnál a volán mögött Somogy nem tartozik a legnagyobb »tejtermelő« vidékek közé. A Tejipari Szállítási, Szolgáltató és Készletező Vállalat kaposváij kirendeltsége az év eddig eltelt kilenc hónapja alatt mégis hét százalékkal több tejet szállított, mint a múlt év hasonló időszakában. Simon László kirendeltségvezető véleménye szerint ezzel él is érték a következő évekre tervezett átlagos szintet Legföljebb néhány százalékkal nő majd. A kirendeltséghez nemcsak Somogy megye tartozik, ők látják el Dombóvári is. Feladatuk a felvásárolt tej összegyűjtése, beszállítása, a tej- és tejtermékek szétosztása. Emellett — ha van szabad gépkocsijuk — elsősorban a Kaposvári Húskombinátnak segítenek, jelenleg a FÜ- SZÉRT-nél is dolgozik két teherautójuk. A nappal és az éjszaka a ki- rendeltségen összefolyik. Túraterv alapján dolgoznak, a megye összes útját járják, m'nden községet érintenek. Huszonöt tartályokcsi hordja a tejet, a legtöbb — tíz — Kaposváron. A legnagyobb kocsiba hétezer-kétszáz liter fér. — Még mindig nem elég! — mondja a, kirendeltség vezetője. — Több gépkocsink két műszakban dolgozik, csak így tudjuk ellátni feladatunkat. A legtöbb tejet a kaposvári sajtüzem igényli. Hét járat szállít ide, egy-egy nap 55—60 ezer litert hoz. Ezen a hét útvonalon öt gépkocsi dolgozik, kettő éjszaka is. Este hét órakor kezdik a gépkocsivezetők a munkát, s hajnali öt óra van, amikor befejezik. A kaposvári kirendeltségen száznegyvenen dolgoznak, éhből százan ülnek a volán mögött. Eletven gépkocsijuk van, tízzel több, mint 1973-ban. A sofőrök munkája nehéz. Különösen a nyári hónapokban, amikor a Balaton-part ellátása fokozott feladatot jelent, nagy a megterhelés: negyven- itvenezer kilométerrel többet szaladnak a kirendeltség kocsijai, mint például szeptemberben. Mindezen természetesen újabb teherautók munkába állításával lehetne segíteni. ■Kaptak ebben az évben is tigas a talajvíz szintje, egymást érik a pocsolyák, a hátrább álló műhely rossz állapotban van. Amit viszont nem iát a szemlélődő: szűkén vannak a szociális létesítményekben, kicsik az öltözők, mindössze hárman tudnak egyszerre zuhanyozni: — A jelenlegi körülmények között az évről évre növekvő feladatoknak mind nehezebben tudnak megfelelni. A következő tervidőszak feladata lesz az új forgalmi telep megépítése. A beruházáshoz 20 m'llió forintra van szükség — mondta a kirendeltség vezetője. , Mészáros Attila zet, ezek között van két tartályos és két hűtőkocsi is, de még többre lenne szükségük. A kirendeltség bevételi terve 19 millió 300 ezer forint, csaknem egymillióval több a múlt évinél. A terv teljesítését szolgálja a kongresszusi munkaverseny keretében tett felajánlásuk, és az év elején bevezetett DH-mozgalom is. Az előbbit nehéz pénzben kifejezni: vállalták, hogy kevesebb hajtó- és kenőanyagot használnak fel. Szerepel a felajánlások között gépkocsi- vezetők munkaidejének a csökkentése is: a tervezett 228 óra helyett havonta 226-ra mérsékelik. Talán a legnagyobb jelentőségű felajánlá- i ■ ■ — ........... -... s uk, hogy az új gépkocsikkal | dlfmár ért elérték, 5>o\£S A nőpolitikái határozat nyomán — kilométert mennek fődarabcsere nélkül. A kirendeltség- j nek ugyanis legnagyobb gondja az alkatrészhiány. (Korábban nem volt műhelykocsijuk sem, ebben az évben kaptak egyet.) Jelenleg is két jármű vesztegel, mert nem tudják őket — alkatrész hiányában — megjavítani. Bár vállalati szinten tették a felajánlást, a kaposvári kirendeltség dolgozói is hozzájárultak annak a két inkubátornak az ellenértékéhez, melyet az egyik fővárosi kórház koraszülöttosztályának vásároltak. A vállalatnál már két éve, a kaposvári kirendeltségen pedig januárban vezették be a DH-mozgalmat. Elkészítettek egy programtervezetet, amelynek intézkedései a fu- varoztatóval való szorosabb együttműködést, a közúti balesetek számának a csökkentését, az energiatakarékosságot segítik. A kirendeltségen nyolc szocialista brigád dolgozik, ebből négy Kaposváron. Az idén a j kaposvári sajt-, illetve tej-! üzemmel megkötött két szó- j cialista szerződés teljesítésé- I ben elsősorban rájuk, számi- | tanak. Ebben — a fuvarozó és a fuvaroztató szocialista együttműködésével — a lakosság tejjel, és tejtermékkel való zökkenőmentes ellátását vállalták. A kirendeltségvezető szobájának ablaka a salakkal fel- szórt udvarra néz. A körülmények nem a legjobbak:maA társadalmi munka, Durczi István különösen : mindenben segít. Horváth j egy-egy feladat végrehajtásá- nagy jelentőséget tulajdonít a ; István szavaival élve: | ra_ a KISZ-tagok szervezése politikai felvilágosító munká- j ■— A tsz minden olyaii kéz- j már nem nehéz feladat. Egy nak. deményezést támogat, amelyik j nyolctagú aktíva végzi ezt a — Számtalan olyan eset for- előrevisz ' munkát, méri föl az igényeket dúlt elő, hogy volt nagygazdák 1 — ... De a községi vezető- j is- Az előzetes fölmérésnek gyermekei, akik hazulról téves j ség sem tesz másképpen — ve- ; köszönhető, hogy az ifjúsági szerpjéletet hoztak magukkal, | szi át a szót Durczi István. — 1 parlament elé terjesztett in- szinte egyik napról a másikra i Attól kezdve, hogy látszott: a | tézkedési terv egyezett a közvéleménnyel, egyetlen pontján sem kellett változtatni. Gsupán a véletlenek, sze-rn- i! esés találkozása erei né övezte volna. h<^y a község, a tsz vezetői és a fiatalok között ilyen szoros kapcsolat jött létre? Nem hiszem. Teret, lehetőséget‘kaptak a tizen- és húszon^ évesek Göllében. és ők tudtak élni a lehetőségekkel. A falu öregéi jó néhány évtizeddel ezelőtt eredményes egyéni gazdálkodásukkal szereztek hírnevet a községnek, a fiatalok t>edig jó közösséggé szerveződve öregbítették. Mukájukat — országszerte elismerik, hiszen nem túlzás, ha azt állítjuk — kétszer nyerték el a KISZ kb vörös vándorzászlaját. Mcst azt szeretnék, ha ez az idén is sikerülne, és a zászló végleg ottmaradna a KISZ-klub falán. Dán Tibor A klubot mindenki szívesen keresi fel. Számottevő eredmények Csurgón (Tudósítónktól.) A CSURGÓI Nagyközségi Párt-végrehajtó Bizottság a közelmúltban összegezte: hol tartanak a község üzemeiben, szövetkezeteiben és intézményeiben a Központi Bizottság 1970. februári nőpolitikái határozata nyomán készült feladattervek végrehajtásában. A testület elé került jelentést széles körű felmérő és elemző munka előzte meg. Különösképpen behatóan vizsgálták a határozat végrehajtását az Erdő- és Fafeldolgozó „Gazdaság csurgói üzemében, a Napsugár Ipari Szövetkezetben, a Zrínyi Tsz-nél, a sajtüzemben és az áfész-nél. Megállapították, hogy a határozat végrehajtása során jelentős eredmények születtek. A nagyközségben öt üzemi és egy területi nőbizottság működik. A pártalapszer- vezetek nőfelelősei és a nőbizottságok elnökei jó munka- kapcsolatot alakítottak ki a gazdasági vezetőkkel. A nőbizottságok tervszerű munkája során több részterületet vizsgáltak meg, és tettek javaslatot a gondok megszüntetésére, illetve enyhítésére. Megállapították, hogy az azonos munkakört, a szak- képzettséget és a munkában eltöltött időt figyelembe véve nincs eltérés a nők és a férfiak bérezésében, amelyre pedig korábban ugyancsak szép számmal akadt példa. 1970-től I mintegy 15 százalékkal nőtt a középvezetői posztokon álló nők száma. Szakmai és politikai képzésükre, illetve továbbképzésükre is megkülönböztetett figyelmet fordítottak. Jól tükrözik ezt a káderfejlesztési és a középtávú beiskolázási tervek. A vizsgált egységeknél mintegy hatvanan tanulnak az állami oktatási intézményekben, és csaknem félszázan vesznek részt a szakmunkás- képzésben, szaktanfolyamokon. A politikai oktatásokon mintegy száz nő bővíti marxista-leninista ismereteit. Számarányuknak megfelelően részesültek a nődolgozók a különböző elismerésekben és jutalmakban. A határozat megjelenése óta az említett öt üzemben 721 nő kapott elismerő oklevelet, miniszteri vagy annál is magasabb kíI tüntetést. Ugyancsak hét.száz fölöít van azoknak a száma. I akik pénzjutalmat kaptak. Külföldi és tanulmányutakra négy év alatt 45 nőt küldtek a munkahelyek. Ott találhatók az asszonyok és a lányok a szocialista, vagy ezért a címért küzdő brigádokban Is. többen mint vezetők is tevékenykednek. A dolgozó nők helyzetével való munkahelyi törődés eredményeképpen javultak szociális körülményeik is. Különösen jelentős változás következett be ezen a téren a tejüzemben, az áfés^-nél, a fűrészüzemben és a Napsugár ISZ-ben. Az utóbbi 30 szemé- j lyes óvodát is létesített, amely ! jelentősen enyhítette a koráb- I bi elhelyezési gondokat. Ha- j sonlót tervezett a faüzem és a Zrínyi Tsz is, de az elképzelés megvalósítása egyelőre késik. A terhes és a kisgyermeküket gondozó asszonyok részére önálló műszakot szerveztek a Napsugár ISZ-ben, a sajtüzemben pedig megszüntették számukra az éjszakai munkát. Több helyen vásárlási időkedvezményt is biztosítanak a nők részére a kettős ünnepek előtt. Vásárlási utalványokkal, segélyekkel is támogatják a nőket A különböző címeken kifizetett segélyeknek | több mint a kétharmadát a nők kapták meg 1973-ban. (Ez I az arány 1970-ben alig érte el j az ötven százalékot.) A végrehajtó bizottság — í az eredmények mellett — felhívta a figyelmet arra, hogy megkülönböztetett gondot kell fordítani a nők általános és szakmai képzésére, tanulásuk megkönnyítésére. . Bővíteni kell a nagycsaládosok és a gyermeküket egyedül nevelő szülők szociális juttatásainak a körét. Űjabbf helyeket, kell létesíteni az óvodákban és egyéb gyermekintézményekben. A VB FELHÍVTA a párt- alapszervezetek figyelmét arra, hogy a soron következő vezetőségvélasztásoknál ügyeljenek a nők megfelelő arányú képviseletére. A gazdasági vezetők beszámoltatásánál pedig minden alkalommal kérjék számon a nőpolitikái határozat végrehajtását is. Somogyi Néplap 0 I