Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-25 / 250. szám

Ha árnyék van — süt a nap... Belső tartalék és külső segítség a mezőgazdasági munkákltez A BALATONSZABADI No­vember 7. Termelőszövetke­zetben kedden szaporán for­dultak a pótkocsis vontatók a szecskázott silótakarmánnyal. Dutra »taposta« a frissen ér­kezett szállítmányokat, ame­lyeket — nem ritkaságszámba menő' látvány az idei őszben — lánctalpas traktor segítsé­gével vonszoltak rendeltetési helyükre. Mint megtudtuk, sok még a tennivaló a földeken: Balatonszabadiban és Ádán- don együttvéve 1300 hektáron kell vetni — a két gazdaság kimondta az egyesülést, a jövő év elejétől együtt gazdálkod­nak, s az őszi vetéseket már ennek megfelelően végzik —, s csupán Balatonszabadiban 1100 hektáron van hátra a ku­korica betakarítása. Törték és hordták a háztáji kukoricát; délutánra tervez­ték a vetéshez előkészített táblák »borzolását«, s más­napra a vetést. A mag mind rendelkezésre ' áll, idejében csáváztak, s indulásra kész a nyolc vetőgép. Tehát fölké­szülten várták ottjártunkkor a folytatást, s úgy számoltak, hogy ez a gépi erő naponta 200 hektárnyi vetésre képes — ha nem szól köábe az időjá­rás. Ami búzát a letakarítan­dó kukorica helyére terveztek, annak már új helyet kerestek: oda kerül, ahol az idén borsó termett. Remélik, hogy a ku­korica szárításában a meglevő TGSZ-berendezés mellett a most készülő Bábolna szárító is részt vehet. / A gazdaság vezetői figye­lembe vették belső tartalék­ként a kertészetben és a ba­romfitelepen dolgozókat: ha kell, ez az erő ugyancsak megmozdul a mezei munkák segítésére. Az eddig eltelt időszakban a legnagyobb kül­ső segítséget a helyi szak­munkásképző iskolától kapta a szövetkezet, ugyanis százan vettek részt a szüretben egy héten át a tsz-tagokkal együtt, s nagy részük van abban, hogy alig maradt vissza szednivaló. A Siófoki Állami Gazdaság­ban így összegezte a tenniva­lókat Szakonyi Rudolf főág- ronómus, a gazdaság igazgató- helyettese: — A sorrend nálunk a bú­zavetéssel kezdődik, a burgo­nya betakarításával folytató­dik, és a paradicsomszedéssel fejeződik be. Ezek a munkák okozzák ez idő szerint a leg­nagyobb gondot a gazdaság­ban ... A TERVEZETT vetésterület j őszi búzából 994 hektár. En- i nek előkészítették a talajt, de j vetni még nem tudtak. Gép j van, munkakedv is van, csak a jó idő hiányzott. A burgo­nyát mintegy 50 hektárról kell még kiszedni. A termés jónak ígérkezik, az eddigi átlag hektáronként 400—450 mázsa. Itt is elegendő gép áil rendel­kezésükre. A paradicsomból sok kire­pedt a rendkívüli mennyisé­gű csapadék miatt, a termést a konzervgyárnak szedik. Szovjet katonák segítettek so­kat ebben a munkában, meg mintegy hatvan Salgó- * tarján környéki | bányász. A sió- ] j/Utiak a bur- J gonyaváloga» | tásban vettek részt. A So­mogy megyei : Kertészeti és I Parképítő Vál- ;:••• : lalat siófoki fi : központjától i húszán a búr- • j gonvaváloga- S:; ! fáshoz jelent- . I keztek. A ba- latonboglári általános isko­lások kétszázöt­venes csoportja a paradi- | csomszedésnél segít. Az igaz- | gatóhelyettes ezenkívül a Sió- [ foki Gimnázium, a Kaposvári ! Közgazdasági Szakközépisko- | | la, a Balatonkiliti Általános | | Iskola, a balatonboglári szak- I középiskola és az ipari tanú- j ! lók munkáját említi — a diá- S kok főként a gyümölcsszedést gyorsították. Hétszáz hektárnyi kukorica vár betakarításra, ehhez nyolc kombájnjuk van. Eddig mind­össze 20 hektáron végeztek. Az átlaggal elégedettek: 63 mázsa. Paradicsom körülbe­lül 20 vagonnal van kinn a földön, ez jó időben nem je­lent többet 3—5 napi munká­gyümölcster üzemében dóig daság. más egy részét saját kozerv- ozza fel a Siófoki Állami Gaz MAI KOMMENTÁRUNK Küzdelem az ősi ellenféllel Előadás az MK7 megyei szervezete rendezésében Gazdaságpolitikánk és a tervezés Tegnap délután volt a Ma­gyar Közgazdasági Társaság Somogy megyei Szervezetének — az idei műszaki és közgaz­dasági hetek keretében — az első rendezvénye. Az előadó dr. Dányi Pál, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának munkatársa volt. Részt vett á rendezvényen Bőgő László, a megyei pártbizottság titkára is. Az előadás témája: gazdaság- politikánk és a tervezés, a ta­nácsi és a vállalati tervek kö­zötti kapcsolat szerepe a terü­letfejlesztési törekvések érvé­nyesítésében.­A közelmúlban adta ki a tervhivatal azokat az aján’á- sokat, amelyeknek a figyelem­be vételével kell a különböző tervező szerveknek középtávú terveiket elkészíteni. A terve­zés időszaka most következik, így az álőadásban föltett kér­dés — milyen problémák ve­tődhetnek lel egy-e^y közép­távú terv készítésénél a terü­letfejlesztési ‘törekvések tük­rében? — számos gazdálkodó és tanácsi szervnél fölvetődhet. Éppen az 1971—1975. év közötti évekre készített középtávú ter- ■ vekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatok indokolják, hogy fokozottan tartsák szem előtt: a területfejlesztés gazdaságpo­litika. A területfejlesztés a termelőerők fejlesztését, ezek­nek működését, azaz haté­konyságát is jelenti, és emel­lett legalább ilyen fontos a lakosság é'etkörülményeinek alakulása is. Mind a hatékony­ság növelése, mind az életke- i rülmények közötti különbsé­gek felszámolása csak együtt, egymástól elválaszthatatlanul valósítható meg. Sok probléma volt a tervcé­lokkal. A különböző lehetősé­gek, érdekek figyelembe véte­le mellett a középtávú terve­ket készítők nem egyszer el­feledkeztek arról, hogy á gaz­dasági és területfejlesztési cé­lok megvalósulása egyaránt a lakosság érdekeit szolgálja. A lakosságot — hangsúlyozta az előadó — azonban a tanácsi szeryeknél és a vállalatok kü­lönbözőképpen »kezelik«: ami á vállalatnak munkaerő, az a tanácsnak lakos. Gyakori eset az is, hogy a tanácsokat elsősorban hatósá­goknak tekintik. Pedig orszá­gos szinten több tízmilliárd forinttal gazdálkodnak és a be­ruházásokban is je'enfős arányban veszik ki részüket Ez is indokolja, hogy a taná­csoknál végzett tervezési mun­ka színvonalát fejlesszék, hi­szen gazdálkodó szervek. A legutóbbi középtávú ter­vek készítésénél tapasztalták azt a felfogást, hogy a gazdál­kodás folyamatát »határok kö­zé szorították«: a tervidőszak- kezdetét és végét vették figye­lembe, s így a gazdálkodást mintegy szakaszokra bontot­ták. Számos helyen tervezték olyan célok megvalósítását, amelyeknél több bizonytalan körülmény is volt. Tehát a tervezésnél csak olyan felada­tokat lehet meghatározni, ame­lyeknek megvalósulásával reá­lisan számolhatnak. Sajátos problémát vetnek föl a tanácsok és a vállalatok tervezési munkájában — és kapcsolatában — azsk a gyá­rak, amelyeknek egységei, te­lephelyei több városban vagy községben vannak. Éppen a VBKM lehet az egyik példa: a gyárnak 15 egysége ugyaneny- nyi tanács illetékessége alá tartozó területen dolgozik, s így a gyár ennyi tanáccsal áll parneri kapcsolatban. Ez a kö­rülmény természetesen érezteti hatását a tervezésben is. A középtávú tervek készíté­sénél tehát fontos, hogy a ta­nácsok és a vállalatok part­nert lássanak egymásban; csak így valósulhatnak meg a terü­letfejlesztési célok. Ezért pe­dig a kölcsönös informáltság­gal lehet biztosabb alapokra helyezni — az érdekazonosság szem előtt tartásával. Tegnap délután osztotta ki Bogó László annak a pályázat­nak a díjait, amelyet a válla­lati belső mechanizmus és szervezettség témájában még tavaly hirdetett meg — a me­gyében dolgozó közgazdászok­nak — az MKT megyei szerve­zete. A beérkezett pályamun­kák színvonala alapján a má­sodik és harmadik díjat össze­vonták, és az első díj mellett két másodikat osztottak ki. A pályázatot »Az üzemszerve­zés-, tervezés és a szárp vitel összefüggései a balatonszabadi November 7. Termelőszövetke­zetben« című munkájával Scheer György, a termelőszö­vetkezet főkönyvelője nyerte meg. nál. A jövő hét végén két 5 tonnás tehergépkocsival gya­rapszik a gazdaság szállítógé- pe:nek száma. Az eddigi mun­kákban a MAHART üzemigaz­gatósága, a Kőolajvezeték Vállalat és a Siófoki Építő­ipari Ktsz is segített a gépko­csijaival. A NAGY MUNKA igényli az abba résztvevőkkel való rendszeres törődést. — Nálunk hagyománya van, hogy teát kapnak az emberek az őszi hidegben — mondta az igazgatóhelyettes. — Ilyen időben, mint amilyen most is volt, nemcsak azt nézzük, hogy a kollektív szerződés szerint jár-e munkaköpeny, gumicsizma az egyes munka­helyeken dolgozóknak vagy nem, hanem az előírástól füg­getlenül is adtunk. A burgo­nyakombájnnal, vetőgéppel dolgozókról is így gondoskod­tunk. ■ A munkakörülményeket ked­vezőbbé tették, most már az ■időjáráson a sor ... Herncsz Ferenc A bajok elleni vívás mes­terségét van alkalmunk meg­tanulni az idén. Hiszen nem pusztán az évzárás, hanem a rajt is kedvezőtlen volt. Em­lékezzünk csak a gyors föl- melegedést követő tavaszi aszályra, majd az áprilisi fa­gyokra. amelyek főként a Duna—Tisza közén sorvasz­tották el a szőlőt, gyümölcsöt. Később mégis rendbe jöttek — legalábbis nagyjában-egé* szében — a dolgok, s minden idők legsikeresebb aratását az ugyancsak gazdagnak minősí­tett ősziek betakarítása követ­te volna, ha ismét csak köz­be nem szól az ősi ellenfél, az időjárás. Mi tagadás, jóleső érzés lenne meditálni a társadalmi összefogás megannyi jelén, így a vasárnapi határ képén, amely ugyan ismételten eső­be hajlott, sőt az ország nagy részén »hazaverte« a tsz-tag- ságot és vendégseregét, mégis, a tettrekészség, az egymá­son segítés ezernyi példá­ja megszületett. Hallgatván a hétfői jelentéseket, az derült ki, hogy míg a Dunántúlon szinte mindenütt szakadt az eső, keletebbre nem volt akd- dálya a szüretnek, almasze­désnek, bár ki tudja, miként alakul még a továbbiakban ez a félig kedvező állapot is? Némiképpen emlékeztet azért arra a két évvel ezelőtti hely­zetre. mely az akkori aratás­ra volt jellemző: a dunántúli, csapadék áztatta földekre más tájakról indultak útnak a kölcsönkombájnok. Űjabb két évvel azelőtt, vagyis 1970- ben pedig fordított arányban »szakadt ketté« az ország: a tiszántúli gazdaságok várták és kapták a társszövetkezetek, illetve a társadalom segítsé­gét. . Mondhatnám, némiképpen tán könnyebb lenne, ha most is csak az ország valamelyik táján, egyik felén korlátozná az időszerű tennivalókat a többi évi átlagot meghaladó csapadék. Hiszen ily módon kétségkívül könnyebbé vál­nának a megsegítés módoza­tai. Sajnos azonban pillanat­nyilag mindenütt elkel a munkáskéz — ekkora társa­dalmi összefogásra sem szük­ség nem volt immár évek óta a mezőgazdaság érdekében, sem példa. Arról is szólnak a hírek, hogy ahol a különféle tényezők szerencsés egybeját- szásának eredményeként vi­szonylag enyhébbek a gondok, onnan éppen a termelőszö­vetkezeti tagok sietnek a szomszédba, megfogván a cukorrépát kiemelő ásó nye­lét, a puttonyt, egyebeket. .Az effajta együttműködés, köl­csönös segítség, a szövetkezés lényegéhez tártozó legszebb hagyományok követése. Sokszor elmondták már, éppen az elhiúlt évek azonos bajain tűnődvén: mi történne, ha mezőgazdaságunkat nem a nagyüzemek uralnák? Két­ségtelen, hogy szövetkezetek nélkül a természeti csapások kivédése sokkalta nehezebb, keservesebb lenne. Az is tény, hogy a gyárakban, hivatalok­ban •,dolgozók az élelmiszer- üzletek kirakatain alig veszik észre az erőfeszítéseket, gyöt­relmekét: Azt azonban tudják, hogy nem pusztán paraszti ügyről van szó, s tettekkel bi­zonyítják, hogy a közös érde­ket fölismerték. Ha valami egyáltalán, akkor ez némi op­timizmust kölcsönöz, mert a táriadalmi métetű összefogás előbb-utóbb kifog még az oly mostoha időjáráson is. K. N. Új központi telep Siófokon Javítóbázis és szerelvénygyártás A világ összes kontinensén Lengyel erőművek exportra Lengyelország ma már vi­lágviszonylatban a korszerű erőműveket exportáló, jelen­tős szállítók közé tartozik. A nagy energetikai tétesítmé- nyek építése fokozatosan len­gyel specialitássá válik. A len­gyel konstruktőrök és építők a világ minden részén, vala­mennyi kontinens országaiban építik az új objektumokat. I A legtöbb lengyel erőmű a szocialista országokban épül, I mindenekelőtt Csehszlovákiá- ; ban és a Német Demokratikus | Köztársaságban. A lengyel | szakemberek Csehszlovákiá- j bari, Tusimice mellett építik a j leendő nagy erőművet, amely- j nek átadását a következő évre | irányozták elő. A Német. De- | mokratikus Köztársaságban viszont a lengyel specialisták munkájának színhelye Hagen- werder, ahol jelenleg két nagy turbóegyüttest szerelnek ösz­I sze. A másik NDK-beli lengye: építkezés Boxbergben folyik, j Csehszlovákiában a lengyel elektrotechnikusok és szak­emberek Csehszlovákiában, az Elba folyón épülő duzzasztógá­ton végzik munkájukat. Számos lengyel szakember dolgozik a kapitalista orszá- I gokban épülő erőműveken is: Finnországban, Ausztriában, J Görögországban és számos más országban. A korszerű erőmű­vek építői eljutnak a fejlődő j országokba is. Így például nemrégiben lengyelek végez- ! ték a Monte erőmű építésének, összeszerelésének és beindítá­sának műszaki ellenőrzését a messzi Ecuadorban. Több len­gyel energetikai, objektum épül Líbiában, Irakban és több más. ázsiai és afrikai or­szágban. Ezenkívül az erőmű­vek szakembereit is képezik lengyelek a világ több orszá­gában. Tágas, nagy csarnokok és a csarnokokat összekötő 6zéles betonutak épültek a Siófoki Kőolajvezeték Építő Vállalat új telepén. Gépkocsivezetőt és szerelőt, lakatost és hegesztőt meglehetősen udvariatlan por- j tás igazít útba a telep bejára­tánál. A 28 holdon felépült közpon­ti telep több mint 150 millió­ba került, s ha valaki a je­lentőségét tudakolja, először a régit említik: a Sió utcai te­lepet körbenőtte már a város, terjeszkedni nem lehetett. Minden újabb — a. munkák­hoz elengedhetetlenül szüksé­ges — gép csak a zsúfoltságot fokozta. A rohamosan növek­vő feladatoknak csak akkor tud megfelelni a Kőolajveze­ték Építő Vállalat, ha megfe­lelő javító- és szerelvényké­szítő bázissal rendelkezik. Ezt a bázist a siófoki benzinkút mellett 1969 nyarán kezdték el építeni. — Itt minden cölöpökön áll: a laza talaj csak így képes megtartani az épületeket. Amikor alapoztunk, még nyolc méterről is paprikama- ; got hozott fel a gép. Valaha j ingovány volt itt, most beton­utak vezetnek. A telep nagy feladatokra vállalkozik. Egyebek mel-' lett 300 teher­autó, vontató és csőszállító tréler rendsze­res javítását végzi majd. A nehéz tere­pen — az or­szág szinte minden részé­ben — dolgozó erő- és munka­gépek rendsze­res karbantar­tása és javítása a folyamatos munka előfel­tétele. A telep egy kisebbfaj­ta üzem: ha mindenütt megkezdődik a munka, regge­lente ötszáznál több ember jön ide. — Hatvankilenc nyarán — az építkezés kezdetekor — hat barakkból raktár épült itt. Az Üj Központi telep Siófokon. \ vasvázas szerelőcsarnok a megyében a legnagyobbak kö­zül va|ó. anyagraktár alapterülete most 3800 négyzetméter. Az előre gyártott vasszerkezetből ' ké­szült szerelőcsarnok 146 méter hosszú és 31 méter széles. Korszerű szociális létesítmé­nyek, ebédlő és konyha tarto­zik egyebek között az új te­lephez. Ezen a. telepen készülnek majd az országban épülő kő­olaj- és gázvezetékekhez a kü­lönböző szerelvények, szelepek és tolózárak. Az udvaron már ott sorakoznak az első itt ké­szült, embermagasságú dara­bok. A siófoki Kőolajvezeték Építő Vállalat javítóbázisa az év végéig fokozatosan költö- z;k ki az új telepre. K. I. ssoau i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents