Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-24 / 249. szám
OLSZTYN TAVLATAI Interjú józef Buzinskivef, a vajdasági pártbizottság első titkárával Á közelmúltban; olsztyni látogatásom során alkalmam volt találkozni Józef Buzinskivel, a Lengyel Egyesült Munkáspárt vajdasági bizottságának első titkárával. A szívélyes fogadáson részt vett Jerzy Szymans- ki, a Gaaeta Olsztynska főszerkesztője is. A vajdaság első titkára készségesen válaszolt néhány kérdésemre. — Buzinski fIvtárs! Ügy gon- dolom, a somogyi emberek érdcklődéssel fogadnák, ha elmondaná: milyen főbb politikai kérdések foglalkoztatják jelen- leg a vajdaság pártbizottságát. — Ezekben a napokban az egész lengyel társadalomra mély benyomást tett derek elvtáns amerikai látogatása. Ez állt az érdeklődés középpontjában. Az olsztyni munkások és parasztok, azért követték nyomon első titkárunk amerikai útját, a tárgyalások eredményeit, mert tudják, hogy ezáltal a kölcsönös érdekek figyelembevételével továbbfejlődhetnek a lengyel—amerikai gazdasági kapcsolatok. Gierek elvtárs a szocialista országok egyeztetett külpolitikájának megfelelően járt el, útja a gazdasági és a kereskedelmi együttműködés továbbfejlesztését is elősegítette. Érthető, hogy most ez a legfontosabb politikai téma vajdaságunkban is. A másik: rendkívül nagy figyelmet fordítunk a gyárak és a gazdaságok terveinek megvalósulására. " Ötéves tervünk utolsó előtti esztendejében vagyunk, s 1975 a pártkongresz- szust megelőző év. A következő ötéves tervet és az 1990-ig szóló távlati elképzeléseinket is szeretnénk erős alapokra építeni. Több olyan munkaterület van, ahol egy évvel ko- rábhan akarjuk végrehajtani a tervet. Ez nemcsak gazdasági, hanem természetesen politikai feladatot is jelent. Munkánkat hadd mutassam be egy példával. Körülbelül tíz nappal ezelőtt bizottságokat hoztunk létre a gazdasági egységekben, melyeknek az a feladatuk, hogy feltárják az elfekvő gép- és anyagtartalékokat. Ennek a tervek végrehajtása szempontjából is nagy jelentősége van. A bizottságokban a legaktívabb kommunisták és az üzemi bizottságok tagjai dolgoznak. Az akció politikai nevelő hatású is, hiszen az ellenőrzés a jó .termelés alapja — Rövid idő telt el a munka megkezdése óta. Mégis; van-e valami kézzelfogható eredménye a fölmérésnek? tejre és vajra, kenyérre ugyanúgy szüksége van az országnak, mint szénre és acélra. Ma már elképzelhetetlen, hogy különböző tájegységek önállóan, elzártan fejlődjenek. A helyi adottságok jobb kihasználásával hozzájárulhatunk az ország más területeinek élelmiszer-ellátásához ; termékeinkből még exportra is jut. Saját erőnkből azonban nem tudnánk fejleszteni a mezőgazdaságot. Az olsztyni vajdaság 1990- ig a sokhoz 156 milliárd zlotyt kap. Az összeg nagyságát azzal érzékeltethetem, hogy ennyi pénzből tizenkét új gdanski kikötőt, öt katowicei óriáskohót lehetne fölépíteni. Ha ez a program megvalósul, az olsztyni vajdaság lesz az ország legjobb mezőgazdasági termelési központja. V mezőgazdasági társulás alakult a vajdaságban. — Oisztyn hires idegenforgal- mi terület. Ha jól tudom, a Mazuri-tavak vidékén több mint kétezer tó van, s ezek nagyón kedveitek. Hogyan érinti a turizmust a gazdasági központok kialakulása? ’— Erre is gondoltunk. Miko- lajki, a vajdaság legszebb területén, a nagy tavak útvonalán fekszik. Körülötte mező- gazdasági kisüzemek találhatók. A programot úgy dolgoz- mezőgazdasági beruházd- hogy Mikolajki mező,, T« v™ 'gazdasági-idegenforgalmi központ legyen. A két funkció együttes fejlesztésére másfél milliárd zlotyt kaptunk. Mindezt hadd egészítsem ki azzal, hogy a vajdaság lakói örömmel és egyetértéssel fogadták a programot. Az emberek általában nagy dolgokat szeretnek véghezvinni, s ebben lesz mit tenniük. Céljaink viszont sikert is biztosítanak a számukra, ez nagyon fontos. Érzik, hogy szükség van alkotó munkájukra, hogy bíznak bennük, számítanak rájuk, s ezt megfelelőképpen értékelik is. — Hallottam, hogy égési j&rásokra kiterjedő egyesüléseket terveznek. IVgj ezeknek a lényege? — Valóban, komplex mezőgazdasági-élelmiszeripari egyesüléseket hozunk létre 1990-ig az egész vajdaságban. A Központi Bizottság jóváhagyta terveinket. Olsztyn jelenleg is a hús- és tejtermelés élvonalában áll, de a következő tizenöt évre háromszoros termelésnövekedést irányoztunk elő. Az egyesülések első kísérletét máris megtekintheti Ketrzyn- ben (Kencsin). Ez az állami gazdaságra épül, és működési területe 65 000 hektár, azaz az egész járás. Az állami gazdaságok ipari, építőipari és szolgáltató üzemekkel, gabonatárolókkal és 1500 magángazdasággal működik együtt Ezzel a módszerrel a mezőgazdaság irányításának teljesen új formája valósul meg, és remélhetőleg példát ad a többi járásnak is. Azokon a területeken, ahol túlnyomórészt magángazdaságok vannak, ott az úgynevezett gazdakörök járási központjait alakítjuk ki. Ezek nem termelőszövetkezetek, de közösen tervezik a termelést, közösen vásárolnak gépeket, műtrágyát stb. Eddig hat ilyen családtól. És nem Is fognak félni, ha tudják: lesz hol lakniuk, megélhetésüket biztosítjuk, és marad idejük a gyermeknevelésre. Tudjuk, hogy a csecsemőnek fejlődése első szakaszában van a legnagyobb szüksége az anyai gondoskodásra. Ezért nem bölcsődéket akarunk építeni mindenáron, hanem inkább hosszabbítani szeretnénk a szülési szabadságot, amelni a családi pótlékot, fizetés nélküli szabadságot adni úgy, hogy emiatt ne szakadjon meg a dolgozó nők munkaviszonya. Vagyis azt szeretnénk, ha az első másfél évet minden anya gyermekével tölthetné. — Végül engedjen meg egy Csak a tábla színe Hiányoznak a menetokmányok — az üzemanyag-fogyasztás magas kérdést. Hogy Ítéli meg Buzinski elvtárs Olsztyn és So- mogy kapcsolatát? Milyen eredményeket vár az együttműködéstől, és hogyan képzeli el kapcsolatuk továbbfejlesztését? — Hogyan élnek ma az olsztyni emberek? — Részletekkel nem fárasztóm. Elég elmondani, hogy a mezőgazdasági dolgozók jövedelme az utolsó három évben 60 százalékkal, az állami vállalatok dolgozóinak reálbére pedig 24 százalékkal nőtt. Eközben az alapvető élelmisze-1 rek és a főbb iparcikkek ára nem változott. Három év alatt 40 százalékkal több lakást építettünk, mint az előző ötéves tervben, és nagy jelentőségű pätünk*például szociális programot valósítunk meg: több óvoda, iskola, szolgáltatóház, üzlet és áruház épül a lakásépítkezéssel párhuzamosan. — Nagyon édekelne: hol tortának az anya- és gyermekvédelemmel? — Izgalmas téma, valameny- nyiünket foglalkoztatja. Ügy tudom, még nem tartunk ott, ahol Önök. Központi bizottságunk szociálpolitikai intézkedéseivel elsősorban a nőket érintő kérdéseket dolgozza ki. Azt akarjuk elérni, hogy az anyák ne féljenek a népes — Együttműködésünk a megállapodás szellemében máris gyümölcsöző, nagy lehetőséget látok benne, és még nagyobb eredményeket várok. Mégis azt kell mondanom: ami van, az csak a kezdet. Tudok a főiskolák, az állami gazdaságok, a művészek, a kulturális csoportok cseréjéről, s ahogy most látom, közeledik a sajtó is. Ez jó. Személy szerint az szeretném, ha a termelőegységek, a munkások és a parasztok, a műszaki szakemberek között is együttműködés alakulna ki. Azután meg lehetne hívni például a balatoni hajósokat balti-tengeri utazásra és viszont; sportegyüttesek cseréjét kellene lebonyolítani. Röplabdacsa- lengyel bajnok ! Elképzelhetőnek tartanám az áruházak árucseréjét is. Miért ne engedhetnénk meg, hogy a lengyel nők a magyar cipőt dicsérjék, a magyarok meg a lengyelt — akármelyik is a jobb. Remélem, lesz alkalmam találkozni a Somogy megyei Pártbizottság vezetőivel, s akkor közösen jó néhány kérdésben fejleszthetjük kapcsolatainkat. Addig is megkérem: Somogy megye munkásainak, parasztjainak, minden lakójának és vezetőjének adja át szívélyes jókívánságaimat. J. B. Ha akarom fehér, ha akarom, fekete! Ezt a furcsa következtetést lehet levonni a Nagyatádi Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottságnak nemrég tartott vizsgálata alapján. Azt nézték meg, hogy a különböző közü- letek miként tartják be a gépjárművekkel kapcsolatos jogszabályokat, illetve kormányrendeleteket. Mindössze egy változás! Két esztendővel ezelőtt lépett életbe az a kormányrendelet, amelyik szabályozta a közületek birtokában levő személyszállító, illetve szolgáltató személygépkocsik használatát. Tíz termelőszövetkezetnél, állami gazdaságnál és társulásnál tartottak vizsgálatot a népi ellenőrök. Az említett közületeknél a rendelet életb® lépése előtt 37 személyszállítási célokat szolgáló — fehér rendszámtáblás —, s mindössze 5 szolgáltató — fekete rendszámtáblás — gépkocsi volt. Ez a rendelet megjelenése után így módosult: a személy- gépkocsik száma 11-re csökkent, a szolgáltató személy- gépkocsik száma pedig 30-ra emelkedett! A változás csupán annyi, hogy a fehér rendszámtáblás gépkocsikat szolgáltató, fekete rendszámtáblás gépkocsikká minősítették át. Akadnak olyan szövetkezetek is, amelyeknél azóta emelkedett a járművek száma. A háromfai tsz-nél kettő helyett három' van. Ez indokolt, mert az egyesülés következtében megnövekedett a területük is. Lábodon a MÉM hozzájárulásával vásároltak egy szolgáltató gépjárművet — ezzel együtt négy kocsijuk van —, de az engedélyt a vizsgálat során nem tudták felmutatni. Személyi használatra? Furcsa az is, hogy néhány termelőszövetkezet — Lábod, Segesd, Háromfa, valamint a Lábodi Állami Gazdaság — nem tudta felmutatni azt az engedélyt sem, amelyből kitűnik: hány szolgáltató személy- gépkocsit tarthat üzemben. A már említett kormányrendeletet azért hozták, hogy csökkentsék a közületek nemegyszer indokolatlan gépkocsitartását, s lehetővé tegyék a fontos munkákhoz elengedhetetlen szolgáltató gépjárművek igénybevételét. Az utóbbiak létjogosultsága vitathatatlan, hiszen bármikor, bárhol előadódhat, hogy egy meghibásodott munkagéphez szerelőket, kisebb alkatrészeket kell sürgősen szállítani. Nem ezt tapasztalták Háromfán, ahol a tsz főagronó- musának rendelkezésére bocsátott szolgáltató gépkocsit külföldön tartózkodása idején lezárták. Ebből arra lehet következtetni — állapították meg a népi ellenőrök —. hogy ez a jármű személyes használatra szolgál, és más célra nem vehető igénybe! Teliesítmény és gazdaságosság — Van, s a tapasztalatok felülmúlják a várakozást. Találtak olyan üzemeket, ahol az anyagfelhalmozás több tízmillió zlotyra rúg. Néhány gyárban a színesfémtartalék két évre is elegendő, máshol az elektromotorokból ötévi szükségletet halmoztak föl. Előfordult az is, hogy egyes gyárak devizáért vásároltak olyan értékes külföldi gépeket, amelyeket csak két-három év múlva akartak munkába állítani. De szerencsére nem tudok túl sok példát mondani. Annyi máris bizonyos: az emberek kezdik belátni, hogy az ilyen anyaggazdálkodás nem vezet jóra. S az akcióval azt is elérjük: a munkások kritikusabban néznek saját gyárukra, saját munkájukra. — A somogyi embereket kü- lftnösen érdekli az olsztyni vajdaság^ mezőgazdaságának helyzete, fejlődése. Kérem, mondjon erről néhány szót. — Szerencsés helyzetben vagyok. Nemrégiben külföldi és hazai tudósok, közgazdászok, szakemberek bevonásával alakítottuk ki .távlati elképzeléseinket. Volt egy régi teória, amely szerint modern ipar nélkül nem fejlődhet a gazdaság, ezzel szemben a mezőgazdasági területek vegetációra vannak ítélve. Ennek csak a második része nem igaz. Húsra, Fiatalok és az önművelés A Karádi Aranykalász Termelőszövetkezet egy Jéve üzemelő sertéstelepén találtunk rájuk. Tütő András a tenyésztést, a malacnevelést-, hizlalást, a sertéstenyésztési ágazatot irányítja. Felesége a szá- j rító vezetője. Mindketten fia- j talok, Nagykanizsáról kerültek j a megyébe. — Keszthelyen végeztem az egyetemet — mondja a férj. —- 'Onnan kerültem Szentgálos- ! kérre, majd tavaly szeptember 15-én. mikor a karádi telep üzemelni kezdett, jöttem ide. A felesébe követte, a férjét. 1 beiratkozott a Kaposvári Mo- I zőgazdasági Főiskola nappali — ...Azután én is Karádra jöttem, és most levelező tagozaton folytatom a főiskolát. Üj telepre kerültek, nem voltak elődeik, nem volt kitaposott út Maguknak kellett * ösvényt vágniuk, amelyeken majd haladhatnak. — Egy induló telepen mindig több a munka. Az embereket meg kell tanítani arra. hogy milyen körülmények között, hogyan dolgozzanak, és nekem is hozzá kellett szoknom az új környezethez. A nyolc órai munkaidő nem elég. A gyors változás megköveteli a szakemberektől, hogy állandóan gyarapítsák ismereteiket. Az önképzés elengedhetet. len. Egy kis lemaradás is több ezer forintos kiesést jelenthet a gazdaságnak. \ — A szövetkezet KA—HYB állományt tart — mondja Tütő András. — Amikor ide kerültem, az első az volt, hogy megismerjem a fajtát. A másik a zárt rendszer megvalósítása. Számtalan dolognak kellett utánanézni, amit az iskolában nem lehet megtanulni. Mire a telep felépült, kiderült, hogy ami a kezdéskor még korszerűnek tűnt, már elavult. Üjatkell keresni, mely a mi körülményeink között megvalósítható és majd eredményesen alkalmazható lesz. A szaklapokat I bújtam, előadásokra, bemuta. tokra, értekezletekre jártam. A gazdaságnak kitűnő szikkönyvtára van, ennek is állin- I dó vendége voltam. | — Mj szintén kialakítottunk magunknak már egy kis : házi könyvtárat — veszi át a Jszót Tütő Andrásné. — Természetesen ez nemcsak szakkönyvekből áll, hanem a szórakoztatásunkat is szolgálja. A tapasztalat az, hogy a városból falura került szakemberek nem mindig találják fel magukat az új környezetben. A falu nem nyújthat annyi szórakozást, művelődési lehetőséget, mint a város. Egy jól működő KISZ-szervezet azonban hasznos és szórakozható feladatokat adhat a fiataloknak. Bea, a feleség idejének egy részét a KlSZ-foglalkozasoit kötik le. — Van olyan hét, hogy három-négy összejövetelt is tartunk. Gyűlések, megbeszélések követik egymást. A férj szerint falun a kocsi szinte létkérdés. I — Ha nem lenne kocsink, ritkán vagy egyáltalán nem juthatnánk el színházba. Arról nem is beszélve, hogy a szakmai előadások nagy részét a városokban tartják. A könyveken kívül az újság olvasás, a tv-nézés a legkedveltebb szórakozás. — A tv-t még akkor i? szívesen nézi az ember, ha fárad* semmi máshoz nincs kedve A szórakozásnak, az önművelésnek számtalan formája van. Ki ezt, ki azt választja, attól függően, hogy mennyi ideje, energiája marad a napi | munka után. Sem az állandó \ tanulás, sem a szórakozás nem A népi ellenőrök lényeges hiányosságként állapították meg azt, hogy a vizsgált gazdaságok többségében a gépkocsik kilométer-teljesítményéről nem vezetnek nyilvántartást. Így nincs lehetőség annak ellenőrzésére, hogy a ráfordítások arányban vannak-e a teljesített kilométerekkel. Pedig érdemes ezzel is törődni, hiszen néhány helyen igen magas üzemanyagfogyasztást tapasztaltak. Az egyik szövetkezetben a szolgáltató gépkocsi 100 kilométerre 16 liter, egy másikban ugyanezen a távolságon 36 liter benzint fogyasztott. Hiba az is, hogy az üzemanyagjegyek tárolásánál, kiadásánál és elszámolásánál nem tartják be az előírásokat. Ugyancsak helytelen gyakorlat, hogy néhány gépkocsivezető a tankolásnál nem igazoltatja a töltőájloiúasokon átvett mennyiséget. Egy-egy közös gazdaság évente jelentős összeget takaríthatna meg, ha rendszeresen ellenőriznék gépkocsijaik teljesítményét, az üzemanyagfogyasztást, és megszüntetnék a túlfogyasztást. A korábbi évek tapasztalatai arra figyelmeztetnek: az üzemanyagjegyekkel kapcsolatos visszaéléseknek elejét vehetnék — ott is, ahol nincs gépkocsi-előadó —, ha a járművezetőket előírás szerint elszámoltatnák az átvett és felhasznált jegyekről. Azokon a helyeken, ahol a gépjárművezetők tetszésük szériát kezelik a menetjegytömböket, az üzemanyagjegyeket anélkül, hogy bárki is megkérdezné, hány kilométert tettek meg járműveikkel, ott félő, hogy a túlságos »-bizalom« kellemelen következményekkel jár! Szalai László Gépesítették a meszelést A Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki dolgozóinak újításával és a Bányászati Kutató Intézet szanélkülözhető. András és Bea i badalmának hasznosításával nem szeretne lemaradni. uí módszert dolgoztak ki a Triers Tibor szelés gépesítésére. • t A Bányászati Kutató Intézet szakemberei egy úgynevezett dezagráló berendezést szerkesztettek a KOMÉP részére. Ebben a berendezésben az oltott meszet hidrociklonon keresztül megszűrik, majd ütkö- zéses nyírással rendkívül apróra törik Az így nyert mész- pép szemcsemérete mindössze 30—50 mikron. Ez a nyersanyag már alkalmas bármilyen típusú festőberendezéshez. Az új technológiával készülő termékkel nemcsak a meszelés tökéletes gépesítését oldották meg. Ezzel a mészpéppel egyenletesebb és szebb színű lesz a falak felülete. A másik előnye, _ hogy nem pattog le a falról, jól tapad, s így érintésre sem kopik. Tütő András. \
