Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-22 / 247. szám
Tavak és halak Jóllehet a halételeket »világszínvonalon-« elkészítő ország hírében állunk, mi magunk mégsem tartozunk a sok halat evő nemzetek sorába. Tavaly 2,7 kg volt az egy főre jutó halfogyasztásunk, ugyanakkor Csehszlovákiában és Bulgáriában évi 5, Lengyelországban 7, a Szovjetunióban pedig átlagosan 15,4 kg halat eszik meg egy-egy ember (ebben csak a skandináv országok és Japán előzik meg). Félő, hogy a 2,7 kg-os átlagfogyasztásba — ami egyéb- ’ ként magasabb az előző évek értékénél — a hazánkban üdülők hatalmas tábora is »belejátszott«. Tény azonban, hogy az országos szükségleteket belföldi termeléssel még így sem tudjuk fedezni, hiszen a 2,7 kg-ból 0,8-at importálni voltunk kénytelenek. Ez év első felében az import olyan mértékben növekedett, ahogyan a belföldi termelésből származó értékesítés csökkent (kb. 10 százalékkal). Habár a most folyó őszi lehalászások remélhetőleg helyrehozzák az éves statisztikai adatokat, a halhús-termelésben - semmiféle előrehaladásról nem beszélhetünk. Az országos haltermelésnek az egyötöd része származik természetes vizekből. A Balatonból hektáronként 22—24 kg halat fogunk ki, a Dunából és a Tiszából még ennél is kevesebbet. A horgászok az országos halzsákmánynak mintegy 6 százalékát emelik ki a vizekből, ami természetesen szintén beleszámít az átlagos halb úsíogyasztásba. „Nagyipari’’ haltenyésztés Mivel a folyók halhozamát aligha tudjuk befolyásolni, a természetes tavakét is csak kevéssé, a tógazdaságokban folyó mesterséges hal nevelés fokozásával, új tógazdaságok létesítésével kellene előrehaladást elérni. Itt kell megemlíteni azt a szomorú tényt, hogy a folyók és állóvizek szennyezettsége egyre nő, és a tógazdaságok 20 százaléka is szennyvízzel fertőzött. Becslések szerint évi 40—45 millió forint értékű hal pusztul el a szennyezett vizek miatt. Jelenleg mintegy 21 ezer hektárnyi tógazdaságban folyik mesterséges halnevelés. Ugyanakkor több ezer hektárnyi, régebben létesített halastó szárazod áll, mert az állami gazdaságoknak és a szövetkezeteknek nincs megfelelő anyagi lehetőségük — és talán ösztönző, vállalkozó kedvük sem azok rendbe hozására. Pedig egyébként nagyszerű természeti adottságaink lennének a tógazdaságok létesítésére, fenntartására, fejlesztésére, hiszen vap elegendő tiszta vizünk és takarmányunk is. Annak ellenére, hogy ® halakat mesterséges takarmányozással nevelik, a hozamok még nagyon különbözőek. A jobb gazdaságokban hektáronként 15—18 mázsás eredményeket érnek el, másutt azonban a 8—10 mázsa is jó hozamnak számít. Pedig sok országban ma már általánosnak számít a 25 mázsás hektáronkénti átlag, de helyenként 50 mázsa halat is »betakarítanak« egyhektárnyi vízterületről. A haltenyésztés technológiáját tekintve — sokban hasonlít az állattenyésztésre. A hatékonyság mindkettőnél nagymértékben függ a tenyészállo- mány tulajdonságaitól. Rájöttek arra, hogy kiváló minőségű és különleges tulajdonságokkal . bíró tenyészanyagot előállító halszaporító gazdaságokat kell létesíteni. Hasznosított hűtővíz Biztató, hogy ez év derekán hazánkban is sor került egy ilyen gazdaság munkába állítására, Százhalombattán. A 95 millió forint beruházással — ENSZ—FAO támogatással — létesített halszaporító gazdaság 25 hektárnyi területen fekvő 70 tavában az éghajlati, időjárási viszonyoktól független tenyésztést végeznek. A tavakat ugyanis a Dunai Hőerőmű' hűtővizével temperálják, s ha szükséges, az erőmű gőzével tovább fűtik. A temperált vizű halszaporítás olyan, mint a kertészetben az üvegházi—melegágyi gazdálkodás. A halfajok tenyésztését a víz hőmérséklete, ettől függően a vízben oldott oxigén mennyisége nagyban befolyásolja. Az ún. hőoptimum a szivárványos pisztrángok esetében például 14—16, a pontyoknál 20—26 C fok. A tavak temperálása lehetővé te. szi a korábbi szaporítást, az ívás idejének 4—6 héttel való lerövidítését, az egész évben való folyamatos haltermelést. A százhalombattai halszaporító gazdaságban évi 50 millió halivadékot »termelnek«. Részben ún. előnevelt, kisebb részben idősebbnek számító egynyaras halakat. Egy hibridivadéköt is kikisérletez- tek, amely két halfaj kedvező tulajdonságait egyesíti. A finom húsú kecsege 6—8 kiló súlyúra nő meg, a nagy testű viza viszont akár tonnányi súlyú is lehet. Nos, ezek ‘ ibri- dálásáva^ rnvu ó húsú és nagyra növő haiat kaptak, melyet vicsegének neveztek el. A, halfogyasztás nevelésének fontos előfeltétele lenne a választék növelése is. Ha te- nyésztésünk egyik igen nagy hiányossága, hogy a tavakban csaknem kizárólag pontytermelés folyik. A ragodozók mennyisége még az 1 százalékot sem éri el, pedig köztudomású, hogy h Luk ízleresebb és értékesebb. Bíztat 5. hogy a százhalombattai gazdaságban már fölfigyeltek erre. a ponty mellett a ragadozó és növényevő halak (a núr, fehér és pettyes busa) szaporításával is foglalkoznak. Talán ez is segítséget fog nyű1 tani a következő évek cétk tőzé1. ének, az átiag 5 kilogrammos évi fogyasztásnak az eléréséhez. B. I. Gerencsér Miklós | é Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye Ahányszor leitta magát a mester, annyiszor maradt hideg a tűzhely. És Mihályt ez nagyon érzékenyen érintette. Fiatal szervezete kívánta az ételt, de csak a port nyelhette a szövőszék mellett. Enyhítendő éhségét, a vászonkészíttető asszonyok hoztak neki néhány tojást, karaj kenyeret, s elcsíphetett valamit a szalonnából is, amit ugyancsak a szövető asszonyok adtak- a fonal kenésére, hogy szorosabbra szövődjön a vászon. Mindemellett kínos volt hallgatnia — idegen létére — a házastársak közt röpködő, cifrán válogatott szavakat. Ha eddig a testi fáradságok elleni türelmet tanulta meg, úgy most a perpatvarok elviselésével edzette béketűrését. Ez is sikerült. Egy esztendő múltán képzett takácsiparosnak vallhatta magát. Akár önálló műhelyt is nyithatott volna, ha-anyagi tehetség^ megengedi. Hátra volt azonban a segédavatás ünnepélyes szertartása. i Nagy eseménynek számított ez, meg kellett adnia a módját. Életében először becsületes ruhát szándékozott varratni megtakarított pénzén. Ászárra ment édesanyjával, az ottani görög kereskedőhöz, hogy jófajta posztót válasszanak. Látta a kereskedő, drágább portékák ügyében járatlan vevőkkel van dolga, irgalmatlanul rájuk sózta hát lyg- hitványabb posztóját. Csalása persze később derült ki, amikor is a kék posztó rövid viselés után elvesztette bolyhát, megzöldült, és ritka szövésén át lehetett látni, mint a szitán. Mihálynak az fájt a legjobban, hogy takácslegény létére csapta be a görög. De hát vásznat tanult 5 szőni, nem posztót — ez volt egyetlen mentsége. Egyelőre azonbafl az avatás nagy örömét élvezte. Jó csizmában, vadonatúj posztóruhában jelent meg Bakonyszom- bathelyen; a cseszneki takácscéh legközelebbi fiókcéhében avatták segéddé. Szakmabéli elöljárói nyakon öntötték egy kupa borral, jó kívánságok kíséretében átnyújtották szabadulólevelét, s végül ünnepi ebéd következett Paczek Antal költségén. Ilyképpen mo6t már felnőtt embernek érezhette magát Mihály. önállóságát mindjárt ki is próbálta. Húsz évesen, 1819 Ő6zén Székesfehérvárra gyalogolt, egyrészt fiatalabb testvérei meglátogatására. mivel ezek a városban szolgáltak különféle uraknál, másrészt azért, hogy szerencsét próbáljon tanult mesterségével. Fehérvári kirándulása mégis más ok miatt vált számára emlékezetessé. Itt látott életében először magya? színjátszókat. Eddig úgy hitte: komédiások csak németek lehetnek. Elszaszer Ferdinánd ácsteszéri plébános tüntető, megvetése a magyar beszéd iránt olyan emléket hagyott Stancsics Mihályiján, mintha az anyanyelvet csak a pórok használatára teremtette volna az isten s a tanult emberek csak azért élnek vele, hogy megértessék magukat a tudatlan parasztok— Elutazott Kubából az a magyar szakszervezeti küldöttség, amely Nemeslaki Tivadarnak, a SZOT főtitkárhelyettesének vezetésével részt vett a Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának havannai ülésén. — Hazaérkezett Varsóból a magyar postásküldöttség, amely Horn Dezső miniszter- helyettes vezetésével részt vett a KGST postai távközlési állandó bizottságának 7. ülésszakán. — Hazánkba érkezett Julij Rajzman hatszoros államidíjas szovjet filmrendező, akinek életművéből — október 22—27. között — a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában rendszeres filmveOKTOBER 22 KEDD Előd Milyen lesz az időjárás? Várhat* időjárás kedd estig: túlnyomóan borult, párás idő, megismétlődő esőkkel. Az élénk, többfelé erős északi- északnyugati szel csak kissé mérséklődik. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma 8—13 fok között alakul. A távolabbi kilátások (péntek estig): elénk északi- északnyugati széllel felhős, hűvös, esős idő. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7—13 fok között lesz. titést tartanak. — Egyre több fiatal szakember lesz megyénkben KISZ-tag. A somogyi alapszervezetnek , ez idő szerint mintegy 500 műszaki és közgazdász tagja van. — Két jelentős tárlat nyílik a héten Budapesten. A Műcsarnokban október 25-től mutatják be a mai norvég iparművészetet, a Szépművészeti Múzeum Pergamon- termében pedig október 26- án nyitják meg Gino Galli olasz művész politikai rajzés plakátkiállítását. — Almát válogatott szombaton a Kutasi Állami Gazdaságban a Tejipari Vállalat 54 dolgozója. Szabad szombatjukon vállalták a munkát, hogy a betakarításban segítsenek. — Nagy teljesítményű francia festékszóró berendezést vásárolt a Fonyódi Építőipari Szövetkezet. A gép nedvességálló műanyag réteg felhordására is alkalmas, így teljesen új homlokzatokat lehet vele kialakítani. fl főútvonalakon is közlekedhetnek a mezőgazdasági termékeket szállító iassú íármiivek A KPM közúti főosztálya, a BM közbiztonsági és közlekedési csoportfőnökségével egyetértésben — tekintettel a rendkívüli időjárási helyzetre — ideiglenesen felfüggesztette a lassú járművek közlekedésének korlátozás ' sára vonatkozó tilalmat. Eszerint december 31-ig a főútvonalakon is közlekedhetnek a mezőgazdasági termékeket szállító úgynevezett lassú járművek, traktorok, vontatók stb. Az ilyen gépjárműveket természetesen a főutakra való felhajtás előtt meg kell tisztítani a sártól. Ennek ellenére a rendkívüli esős időjárás miatt számítani kell az utak csúszósságára. Ezért felhívják a gépjárművezetők figyelmét a fokozottan óvatos vezetésre. 160 évvei ezelőtt. 1814. október 22-én született Kömlődön, cs 41 éves korúban, 1855 augusztusában halt meg Pesten Obernyik Károly író, a magyar társadalmi dráma egyik Úttörője. Felső iskoláit Debrecenben végezte; innen került 1837-ben Csekére nevelőnek, Kölcsey Ferenc unokaöccse mellé. Különösen a francia irodalmat olvasta, és sok reformkori íróhoz hasonlóan rá is Victor Hugo művészete volt nagy hatással. A francia romantikus drámák lendülete, társadalmi igazságkeresése Jellemezte később müveit is. Az 1840-es évektől Pesten élt, itt ismerkedett meg Czuczor Gergellyel és Vallót Imrével, kötött barátságot Petőfivel. Munkái közül első Jelentős drámája, a Főúr és pór (1844) emelkedik ki, amely már címében is jelzi a mü konfliktusát. E drámában a haladó francia romantika ihletése melleit kifejezésre Jutott a reformkori politikai életben egyre erősödő demokratizmus is. A mű 1843- ban akadémiai pályadíjat nyert, de bemutatását a cenzúra megakadályozta. Obernyik összegyűjtött munkáit jóval halála után, 1878—79-ben jelentették meg. — Hattyúk jöttek Mosonmagyaróvár mellett egy kavicsbánya helyén keletkezett tóra, a Báger-tó mellé. Ausztriából költöztek ide az óriás fehér madarak. — 2633 darab értékes pénz került elő a földből nemrégiben a Fejér megyei Mány községben. Az agyagkorsóba rejtett ezüstpénzek közül a legrégibb kiadású Mátyás király korából való. — Rákkutató kongresszus ülésezik jelenleg Firenzében. A világ minden részéből mintegy 5000 orvos és kutató vesz részt ezen. — Lőszert rejtegetett a padláson az 50 éves, horvátkút! Szabó János. A Marcali Járásbíróság négyhavi szabadságvesztésre ítélte. — Kerékpárt lopott Siófokról a többszörösen büntetett előéletű, 36 éves Gidai Endre biharnagybajomi alkalmi munkás, ezárt a járás- bíróság nyolchavi fegyházra ítélte. V. i kai. Most meg, íme, valóságos# költészetet hall csodaszép ma-# ,gyar nyelven a színészek ajka-# rol! # Annyira nagynak érezte az# élményt, hogy soha többé nem# tudott — de nem is akart —# szabadulni a hatása alól. A# színházat, a költészetet, aziro-f dalmat örökre megszerette. # Közben a megélhetés pa-f rancsával is számolt. Mert bár-P milyen könnyen csapongóit# képzelete, akár a fellegekig,# paraszti válságérzetével józa-# nul a földön maradt. Jóval# később vált csak énjévé az a# makacs tulajdonság, hogy az# eszmei indokokat a körűimé-# nyék kényszerítő hatása elé# helyezze. Inkább százszor vá-# lasztotta a rosszat, minthogy# egyszer engedjen meggyőződé-^ séből. # Most még a fiatalok köny-£ nyedségével kötött alkut Pé-J terfi mesterrel, a fehérvár-' csurgói takáccsal. Ez a Pé-J terfi furcsa ember volt. Szí-\ vesebben viselte az inasok? szolgafrakkját a mágnás Peré-J nyiek kastélyában, mint a ta-, kacsok jóravaló zöld kötényét, r A műhelyt egyszerűen Stan-# csicsra bízta, aki aztán télen # át megállás nélkül szőtte af csurgói asszonyok rokkán ké-P •szült fonalát. Tavaszra az utol- # só gombolyag is elfogyott, af fiatal takács pedig búcsút' mondott, s kastélyban hajion-1 gó mesternek. # (folytatjuk) » * — Nem tartotta be a követési távolságot tegnap Kaposvár és Kaposújlak között személygépkocsijával a 35 éves, tapsonyi Ritecz Sándor, és nekiütközött egy tehergépkocsinak. Az ütközés következtében a kisbaj omi Bozso- ki János, a személygépkocsi utasa súlyos, nem életveszélyes sérülést szenvedett. Ritecz Sándor ellen eljárás indult. — Hóvihar tombolt vasárnap Kanada tengerparti tartományaiban. Az első jelentések szerint egy személy meghalt, négyen eltűntek. — Taskentben fölavatták a 17 emeletes Üzbegisztán szállót, a közép-ázsiai köztársaság legnagyobb és -legkorszerűbb hoteljét. Újabb áradás várható Az Eszak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság borsodi folyószakaszain vasárnapra lassú apadás volt tapasztalható; az utóbbi 30 óra alatt 13 centiméterrel csökkent a Bodrog vízszintje. Továbbra is harmadfokú készültség vigyázza azonban a gátakat. Apad a Sajó és a Hernád i$, ahol a készültséget első fokúra mérsékelték; a Tiszán Tokaj és Üj- lőrincfalva között ugyancsak első fokú a készültség. A vasárnapi— hétfői esőzés miatt azonban újabb árhullámmal kell számolni a borsodi folyók gátjai mentén 1400 ember őrködik. ....................—P áratlan értékű lelet Egy nagy értékű, rendkívül szép római kori ólomedény került elő a Fejér megyei Szabadbattyán községben. A kutatók feltételezik, hogy ünnepélyes alkalmakkor használt víztározó edény lehetett. Oldalán sáv húzódik, amely vadállatokkal viaskodó gladiátorokat ábrázol. A benne talált pénzérmék azt tanúsítják, hogy az edény valószínűleg a keletrómai birodalomban készült, a IV. században. — 240 egysoros és 150 hatsoros cukorrépabetakarító gépet gyártott a gazdaságoknak a szekszárdi Mezőgép-vállalat az őszi betakarításhoz — határidő előtt átadott üzemében. Az ÉPGÉP Nagyberendezések Gyára (Barcs) azonnali felvételre keres felsőfokú közgazdasági végzettséggel, vagy középfokú végzettséggel, de legalább ötéves gyakorlattal rendelkező üzemgazdasági osztályvezetőt. Jelentkezés a gyár személyzeti vezetőjénél. (8317) Hemes és műszőrme bundákból most még nagy választékot talál a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat kaposvári, barcsi, nagyatádi és Balaton-parti készruha-sza küzletciben. (8381)