Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-22 / 247. szám

Huszonöt pályázat érkezeit Megkezdődtek a somogyi műszaki és közgazdasági napok , Tegnap megkezdődött a me­gye műszaki és közgazdasági értelmiségének szokásos évi k'emelkedő rendezvénysoro­zata. A megnyitóra a DÉL- VIÉP székházában került sor: dr. Dalányi László, az Építé­si és Városfejlesztési Minisz­térium műszaki tervezési fő­osztályvezetője tartott elő­adást. Ezután Sugár Imre, a megyei tanács általános el­nökhelyettese kihirdette a megyei KISZ-bizottság, a me­gyei tanács és az MTESZ el­nöksége közös pályázatának eredményét. Az előadás népszerű és na­gyon időszerű .témával foglal­kozott. Dr. Dalányi László • a hazai beruházási gyakorlat helyzetét tekintette át. Kiin­dulópontnak az MSZMP KB 1972 novemberi határozatát vette, amikor megállapították, hogy az országos beruházási helyzetben bizonyos túlfűtött­ség tapasztalható. A kormány és az egyes minisztériumok egymást követő intézkedéseire volt szükség ahhoz, hogy az egészséges arányok és mére­tek újra helyreálljanak. A be­ruházási gyakorlat leggyako­ribb hibái a következők vol­tak: Egyrészt olyan felfogás vált uralkodóvá, hogy társadalmi­lag jogos igények minden esetben időszerűek is. Pedig a jogos igények kielégítésének mértékét mindig az ország teherbíróképességével kell összhangba hozni. Az épüle­tek, gyárak, intézmények épí­tése ugyanis sokféleképp kép­zelhető el. Egy közegészség- ügyi létesítmény például tö­kéletesen megfelelhet rendel­tetésének, ha a tervezők nem alkalmaznak bonyolult és költséges megoldásokat, vagy ha az építtetők mérsékelik az ellátás színvonalával szorosan össze nem függő különleges igényeiket. Az előadó részletesen fog­lalkozott a beruházások előké­szítésével is. Gyakorlatilag az a helyzet, hogy tervezőink ma már képesek világszínvonalon álló, korszerű és esztétikailag is megfelelő épületeket ter­vezni, s a kivitelezés műsza­ki-technikai színvonala is számottevően nőtt az utóbbi néhány évben. Á beruházói tevékenység azonban nem ké­pes lépést tartani ezzel a fej­lődéssel. ,< (Az is igaz, hogy nincs az országban speciális beruházó-szakemberképzés.) Maga a döntési rendszer sem a legjobb: egyértelműbbé kell tenni, de úgy, hogy a beruhá­zási programok összeállításá­hoz a műszaki-gazdasági al­ternatívák részletesen kidolgoz zott sorából válasszák ki a legmegfelelőbbet. A beruházói munkát azért is kell számottevően fejleszte­ni, mert a következő tervidő­szak feladatai semmivel sem lesznek kisebbek a mostani­nál. Előreláthatólag. 500 mil- l'árd forintos építkezési igény­nyel kell számolni. Ezt csak I a technikai színvonal további emelésével és tervszerűbb anyagfelhasználással lehet el­érni. Számítani kell arra is, hogy az építőiparban foglal­koztatottak száma tovább már nem növelhető, sőt csökkenő tendenciájú. A magasabb tech­nikai szint 'magasabb szakmai képzést köyetel. Jelenleg az országban 200 ezer lakásigénylőt tartanak számon. Ezeknek az igénylők­nek a 40 százaléka fiatal és 76 százaléka fizikai dolgozó. A tervidőszakban-1980-ig több mint 400 ezer lakás készül el, de 50 ezer szanálására lesz szükség. Ezenkívül várhatóan további 150 ezer lakást kell lebontani 1980-ig elavulás miatt. A lakásépítkezés tehát a következő tervidőszakban is fontos, kiemelt szerephez jut, ezért a tervezői, beruházói és építési szervezetek gyors kor­szerűsítésére van szükség. Az előadás után Sugár Im­re átadta a díjakat, jutalma­kat a legjobb pályamunkák szerzőinek, összesen 25 pályá­zat érkezett hat témakörben. A bíráló bizottság négy első díjat adott ki. Első lett Ko­vács László, Gondolovics La­jos és Laki István közös munkája, Végh István és Vit- kai Sándor. A bíráló bizott­ság külön jutalomban részesí­tette Gyenesci Istvánt. A VBKM FMKT-szervezetének emléklapot adományoztak, mert1 ebből a gyárból érkezett a legtöbb pályamunka. Tudományos közlemények több nyelven A közelmúltban dr. Molnár László szerkesztésében, egy­szerre jelent meg a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Tudo­mányos közleményeinek két kötete. A hat figyelemre méltó tanulmány kivonatos tartalmát angol, német és orosz nyelven is közlik. Milyen a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskolára kerülő fiatalok testi- fejlettsége — öt év vizsgálata alapján erről ír dolgozatot a kiadvány első kötetében Farmost István. A még tovább folytatódó vizsgá­latokra az indította, hogy az időközben megjelent hazai irodalom ifjúságunk testi fej­lettségének hanyatlására irá­nyította a figyelmet. A vizsgá­lati módszerek részletes ismer­tetése mellett arra az össze­foglaló következtetésre jutott, hogy a főiskolán más a hely­zet. Enyhén csökkenő testsúly mellett kifejezett termetbeli gyarapodást tapasztalt öt egy­mást követő évben az azonos korú hallgatóknál. Érdekes társadalomtudomá­nyi témáról ír ugyancsak az első kötetben Pap Gábor. Rész­letes vizsgálatokon alapuló ta­nulmányában azt dolgozza fel, hogy a termelőszövetkezeti szakemberek mit várnak saját munkájuktól. Szociológiai, pszichológiai tudományos meg­figyelések alapján vonja le következtetéseit. Az első kötet harmadik dolgozatát Vörös Imre írta Társadalmi struktú­ránk néhány vitatott kérdésé­ről címmel. A Tudományos közlemények második kötetének mindhárom tanulmánya szakmai jellegű. Bedő Sándor, Hágony Pirogka és Harczi János tollából két dolgozatot is olvashatunk. A korszerű borjúnevelés olyan tej- és tejzsírpótló készítmé­nyeket igényel, melyeket ked­vezően használ ki a növekedő borjú. A szerzők az erre vo­natkozó különböző kísérleteik tapasztalatait ismertetik első tanulmányukban. Ehhez a té­makörhöz kapcsolódik máso­dik dolgozatuk is, mely a tej­zsírpótló készítmények táplá­lóanyagainak kihasználásáról szól. A kötet harmadik dolgo­zatát Kiscsordás István írta: összegezi a különböző kon- centrátumokkal végzett ser­téshizlalási kísérleteinek ta­pasztalatait. Két igen tartalmas kötettel gazdagodott ismét a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola tudo­mányos kiadványainak sora. Nyújtott műszakok — Egyedi eset az önöké? — Nem, nem hiszem. Most a mezőgazdasági üzentekben azon munkálkodnak, hogy mi­nél kisebb legyen az elvetetten területek nagysága. A nyújtott műszakok szervezése ma el­engedhetetlen. így kezdődött az a késő esti beszélgetésünk Göllében, me­lyen a termelőszövetkezet fő- agronómusától a nyújtott mű­szakokról érdeklődtünk. A göl- lei , termelőszövetkezetben az idén 1942 holdra terveztek őszi vetést, ebből már 603 holdat elvetettek. — Milyen jutalmat ajánlot­tak a munkásoknak? — A termelőszövetkezet ve­zetősége negyvenezer forint prémiumot szavazott meg az őszi vetésben dolgozó .tagjaink és vezetőink számára. Ezenkí­vül külön megkértük a trak­torosokat és gyalogmunkáso­kat, hogy fokozott lelkiismere­tességgel dolgozzanak. Megér­tették. Még sohasem volt ilyen könnyű megszervezni egy-egy munkát. A talaj minősége nem oly^n jó, mint más körülmé­nyek között, nehezen megy a vetés, s éz jövőre — az átlag­terméseknél — mínusz má­zsákban fog jelentkezni. ^ — Mikorra fognak végezni? — Számításaink szerint no­vember közepére. A távolban apró íé.nyfoltok tűnnek föl. Sötét van.' Alig látni el néhány méterre. — Azok ott a mi trakto­raink —• mondja a főagronó- mus. A cserebogár nagyságú fény­források egyre nőnek. Most már kivehetők a vonalak. Traktorok jönnek velünk szembe. Az első, amelyik oda­ér hozzánk, megáll. — Felszállhatnék egy körre? — Ha nem félti a ruháját, jöjjön. A traktoros keze biztosan forgatja a kormányt a nehéz terepen. — Szívesen vállalták a nyúj­tott műszakot? — Nézze, ez kötelességünk. Egyébként én a cukorrépánál dolgozom, de hát az most nem' megy. Ide jöttem. — Azt is mondhatta volna, hogy nem akar ide jönni. — Az amit én most csinálok — akár a többiek —, nem a »■plusz húsz forintéri« megy. Jövőre is .meg kell élnünk va­lamiből. Amit most vetünk, az jövőre az ország kenyeréhez kell. Az én lányom Pesten fiam Ka­egyetemen tanul, a 3lg0zom. posváron. Értük is d , . ai meg A vetogepek faroí.,jgarettá-' egy utolsót szívnak a c a p(^_ ból. Sorban odaállnak'^^ a kocsihoz, vállukra eí j. s v;_ nyolcvankilós zsákoka iópeket. szik feltölteni a vetőf,^^ Csak az árnyékok vehe az arcok már nem. — Látják a csorosz. ilyen sötétben? lyákat kell — Hat bizony szem Tesg_ ehhez, de felszerelték ke,^zzaj lámpákkal a gépeket. . á már könnyebb. >la]c A gépek újból elindult,^/ Fölberregnek a motorok. i'< tatódik a munka. Reggel1 h kor kezdenek, s este tízig d< a goznak. Ahogy távolodnak gépek, úgy csendesedik a bek széd zaja. Még egy mondat azért elér hozzánk. — Vetni jöttünk, nem azért,1 hogy írjanak rólunk az újság­ba ... Igazuk van,,az ő munkájuk nem hőstet'.. egyszerűen meg­értették: szükség van rájuk. • , Nagy Jenő Vonalok Gyékényesen A GAZ is nehezen halad a sáros terepen. A traktorok szabályos »kerékárkokat« ás­tak ki. — Mivel lehet itt járni? — Csak traktorral, GAZ-zal meg gyalog. Mással képtelen­ség itt haladni. Kérdés, hogy meddig tudunk mi menni. Ha a sár eléri a kardánt, mi is megfeneklünk. Minősített hegesztők kellenek Uj termékek Balatonbogláron Amikor beléptünk a Bala- tonboglári Hűtőgép javító Ipari és Szolgáltató Szövetkezet mű­szaki vezetőjének irodájába, Mazzag Károly éppen terv­rajzokkal, szerződésterveze­tekkel foglalatoskodott. Szer­ződéskötés előtt állnak, mely a szövetkezet műszaki színvo­nalának fejlesztésében, de az eredményességben is jórtak ígérkezik. A műszaki vezetőtől meg­tudtuk, hogy a hűtő- és egyéb elektromos gépek . szerelése, javítása sörán jelentős laka­tosipari termelőkapacitás jött létre a szövetkezetnél. Kapa­citás volt, de kialakult, ha­gyományos profil nem. Meg kellett keresni tehát a mun­kát. így kerültek kapcsolatba — a Technoimpex közvetíté­sével — a frangia Holweg- céggel. A vállalat műanyag zacskókat készítő ■ gépeket gyárt, s ezeknek az alkatré­szeit szándékoznak a jövőben Balatonbogláron - készíttetni. Megállapodást már kötöttek, előreláthatólag hamarosan meg is kezdhetik a munkát. December 31-ig összesen nyolc géphez való alkatrész készül a Szövetkezetnél — próbaként. Hogy nyélbe ütik-e valóban az üzletet, ahhoz szükség van ar­ra is, hogy a próbagyártás mintadarabjai kifogástalanok legyenek. Ez az üzlet igen jelentősnek ígérkezik a szövetkezet szá­mára. Állandó piacot, s — te­kintve; hogy a terveket, az anyagot. és a technológiát a franciák adnák — magas mű­szaki színvonalat ígér. Az így szerzett jártasság, szerelési és egyéb készség más munkák­ban' is kamatozhat. A követel­mények szigorúak: például az egyes darabokat 0.05 millimé­teres pontossággal kell elké­szíteni. Az említett szabad termelői j kapacitás egy részét jelenleg | a szövetkezetnél különféle I vasszerkezetek és alumínium I betétes vasajtók, -ablakok ké- j szítésével töltik ki. Ezeket építőipari vállalatoknak, szö­vetkezeteknek szállítják. Ezen­kívül még egy nagy fába vág-, ták a fejszéjüket. Fővárosi épületgépészek tervei, talál­mányai alapján hőhasznosítá­sú hulladékégetők gyártását is, tervezik. A munkák elő­készítése már úgy áll, hogy a jövő évi BNV-n talán be is tudják mutatni ezt az új ter­méket. Milyen ke­mencék is lesz­nek ezek? * Hamuvá ég bennük a csa­tornaiszap és a sok, különféle hulladék, sze­mét. Miköz­ben ■ elham­vadnak a hasz­navehetetlen anyagok, gőzt termelnek, s ez a gőz fűtő­vagy techno­lógiai rendszer- be vezetve fel­használható. Az újfajta ter­mékek beve­zetése nem egyszerűen kapa­citásbeli probléma. Ezek gyár­tása ugyanis — mint már mdndottuk — minőségileg ma­gasabb fokú munkát követel. Ezért az előkészületekkel egy időben megindult a szakmun­kások továbbképzése is. Je­lenleg négyen járnak a minő­sített hegesztők tanfolyamára, s ahogy a mintadarabjaikról készült röntgenfelvételek is I tanúsítják, jól haladnak. Ah­hoz, hogy még több, magasan i kvalifikált, minőségi hegesztő I tudjon a- szövetkezetnél dol­gozni, a fonyódi szakmunkás- képző iskolával közösen egy­éves / hegesztőszakmunkás­képző tanfolyamot indítottak. Akik itt a legjobbak lesznek, azokat is minősített hegesztő­vé képezik ki. Cs. T. Csúcsforgalom van Gyékényesen. Az első ma­gyar—jugoszláv közös határál­lomáson naponta 140—150 vo­natot fogadnak, illetve indíta­nak a vasutasok, s ez a koráb­binál jóval nagyobb feladatot jelent. Az állomáson szinte mindig mozgás van. A csúcsforgalom azonban mindig éjszakára esik: akkor jóval kevesebb a személyvonat, több vágányt használhatnak a tehervagonok rendezésére, a Jugoszláviából érkező, vagy oda induló sze­relvények összeállítására. — Jtt azt is érezni lehel hallottam Bogdán Frigyes ál­lomásfőnöktől —, hogy Euró­pa vasútjai miként birkóznak a hirtelen megnőtt feladatok­kal. Október elején történt meg például, hogy Kelebia helyett Gyékényesre küldtek 350 va­gont, Inert a torlódás miatt ott nem tudták átadni a szomszé­dos határállomásnak. Máskor a csehszlovák határállomásról érkezik a rendelkezés, hogy másik átkelőhelyre küldjük a vagonokat, s ha összeállt már a szerelvény, bizony nagy i munkát jelent a szétválogatás. 1 Előfordul az is. hogy a kül­földi vasút »válogat«: csak meghatározott árut szállító va­gonokat kér, a többit egyelőre nem fogadja. Nekünk tartani kell ilyenkor a vagonokat, s ez tovább csökkenti a mozgási lehetőséget az amúgy is szűk állomáson. A vagonok meg egyre ér­keznek a határon túlról is: ha Rijekában kiköt egy hajó — amelyik magyar vagy cseh- szlovág árut hoz a tengerentúl- j ról —, azt néhány nap múlva I saját munkájukon is érzik a gyékényesiek. Takarmányke­verék, diódara. halliszt érke­zik Afrikából, olajpogácsa Dél-Amerikából. És egyre több vasérc: a vagonokba rakott áruk címzettjei között magyar és csehszlovák kohókat lehet találni. — Naponta 120—140 vonatot »kezelnek« itt az emberek. Ha hozzászámítjuk, hogy egy vo­nat vágányútjához átlagosan nyolc perc kell. mert a váltó­kat még kézzel állítják, ak­kor nem nehéz kiszámítani, milyen ütemet diktál a munka. A gyékényesi vasútállomás tizenkét éve készül a nagyobb forgalomra: fejlesztése, bőví­tése ugyanis annyi ideje tart már. Akkor mindössze öt vá­gányuk volt. Befogadóképessé­gét tizenötre növelték. Az utolsó három évben megkezd­ték a régiek cseréjét, korsze­rűsítették a térvilágítást, fel­újították a telefon- és távköz­lési hálózatot. A vonatok moz­gatását új megafonlánc segíti. Több adatfeldolgozó gép bizto­sítja a korábbinál jóval gyor­sabb és alaposabb információt. Az állomással szemben épül a két magasperon a személy- forgalom könnyítésére. Jövőre pedig a tervek szerint megkez­dik a korszerű biztosítóberen­dezések fölszerelését. Ez azt jelenti, hogy 1976 után már nem kézzel állítják a váltót, s az a munkafolyamat, amely ma egy vonat érkezése előtt 8—10 percig tart, egy percre csökken. Gyorsabb lesz a to­latás, a vagonok rendezése, na­gyobb az állomás kapacitása. Mindez a következő évek > biztató fejlődése. A jelen gond­ját, a’z őszi csúcsforgalom te­remtette gyakran nehéz hely­zetet csak megfeszített munká­val tudja megoldani a négy­száz vasutas. — A határon túlra induló vonatok kezelési idejére.340 percet állapítottak meg — hal­lottam az állomáson. — Elő­fordult már, hogy csak 480 perces várakozás után tudtuhk indítani. Az egészségügyi, vám- és egyéb vizsgálatok el­végzésének ideje nemcsak a magyar hatóságoktól függ, hi­szen a jugoszláv vasutasok és hatóságok is itt dolgoznak. A munka folyamatosságát az ő tevékenységük is jelentősen befolyásolja. K. I. Somogyi Néplapl 3

Next

/
Thumbnails
Contents