Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-22 / 247. szám
Huszonöt pályázat érkezeit Megkezdődtek a somogyi műszaki és közgazdasági napok , Tegnap megkezdődött a megye műszaki és közgazdasági értelmiségének szokásos évi k'emelkedő rendezvénysorozata. A megnyitóra a DÉL- VIÉP székházában került sor: dr. Dalányi László, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium műszaki tervezési főosztályvezetője tartott előadást. Ezután Sugár Imre, a megyei tanács általános elnökhelyettese kihirdette a megyei KISZ-bizottság, a megyei tanács és az MTESZ elnöksége közös pályázatának eredményét. Az előadás népszerű és nagyon időszerű .témával foglalkozott. Dr. Dalányi László • a hazai beruházási gyakorlat helyzetét tekintette át. Kiindulópontnak az MSZMP KB 1972 novemberi határozatát vette, amikor megállapították, hogy az országos beruházási helyzetben bizonyos túlfűtöttség tapasztalható. A kormány és az egyes minisztériumok egymást követő intézkedéseire volt szükség ahhoz, hogy az egészséges arányok és méretek újra helyreálljanak. A beruházási gyakorlat leggyakoribb hibái a következők voltak: Egyrészt olyan felfogás vált uralkodóvá, hogy társadalmilag jogos igények minden esetben időszerűek is. Pedig a jogos igények kielégítésének mértékét mindig az ország teherbíróképességével kell összhangba hozni. Az épületek, gyárak, intézmények építése ugyanis sokféleképp képzelhető el. Egy közegészség- ügyi létesítmény például tökéletesen megfelelhet rendeltetésének, ha a tervezők nem alkalmaznak bonyolult és költséges megoldásokat, vagy ha az építtetők mérsékelik az ellátás színvonalával szorosan össze nem függő különleges igényeiket. Az előadó részletesen foglalkozott a beruházások előkészítésével is. Gyakorlatilag az a helyzet, hogy tervezőink ma már képesek világszínvonalon álló, korszerű és esztétikailag is megfelelő épületeket tervezni, s a kivitelezés műszaki-technikai színvonala is számottevően nőtt az utóbbi néhány évben. Á beruházói tevékenység azonban nem képes lépést tartani ezzel a fejlődéssel. ,< (Az is igaz, hogy nincs az országban speciális beruházó-szakemberképzés.) Maga a döntési rendszer sem a legjobb: egyértelműbbé kell tenni, de úgy, hogy a beruházási programok összeállításához a műszaki-gazdasági alternatívák részletesen kidolgoz zott sorából válasszák ki a legmegfelelőbbet. A beruházói munkát azért is kell számottevően fejleszteni, mert a következő tervidőszak feladatai semmivel sem lesznek kisebbek a mostaninál. Előreláthatólag. 500 mil- l'árd forintos építkezési igénynyel kell számolni. Ezt csak I a technikai színvonal további emelésével és tervszerűbb anyagfelhasználással lehet elérni. Számítani kell arra is, hogy az építőiparban foglalkoztatottak száma tovább már nem növelhető, sőt csökkenő tendenciájú. A magasabb technikai szint 'magasabb szakmai képzést köyetel. Jelenleg az országban 200 ezer lakásigénylőt tartanak számon. Ezeknek az igénylőknek a 40 százaléka fiatal és 76 százaléka fizikai dolgozó. A tervidőszakban-1980-ig több mint 400 ezer lakás készül el, de 50 ezer szanálására lesz szükség. Ezenkívül várhatóan további 150 ezer lakást kell lebontani 1980-ig elavulás miatt. A lakásépítkezés tehát a következő tervidőszakban is fontos, kiemelt szerephez jut, ezért a tervezői, beruházói és építési szervezetek gyors korszerűsítésére van szükség. Az előadás után Sugár Imre átadta a díjakat, jutalmakat a legjobb pályamunkák szerzőinek, összesen 25 pályázat érkezett hat témakörben. A bíráló bizottság négy első díjat adott ki. Első lett Kovács László, Gondolovics Lajos és Laki István közös munkája, Végh István és Vit- kai Sándor. A bíráló bizottság külön jutalomban részesítette Gyenesci Istvánt. A VBKM FMKT-szervezetének emléklapot adományoztak, mert1 ebből a gyárból érkezett a legtöbb pályamunka. Tudományos közlemények több nyelven A közelmúltban dr. Molnár László szerkesztésében, egyszerre jelent meg a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Tudományos közleményeinek két kötete. A hat figyelemre méltó tanulmány kivonatos tartalmát angol, német és orosz nyelven is közlik. Milyen a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskolára kerülő fiatalok testi- fejlettsége — öt év vizsgálata alapján erről ír dolgozatot a kiadvány első kötetében Farmost István. A még tovább folytatódó vizsgálatokra az indította, hogy az időközben megjelent hazai irodalom ifjúságunk testi fejlettségének hanyatlására irányította a figyelmet. A vizsgálati módszerek részletes ismertetése mellett arra az összefoglaló következtetésre jutott, hogy a főiskolán más a helyzet. Enyhén csökkenő testsúly mellett kifejezett termetbeli gyarapodást tapasztalt öt egymást követő évben az azonos korú hallgatóknál. Érdekes társadalomtudományi témáról ír ugyancsak az első kötetben Pap Gábor. Részletes vizsgálatokon alapuló tanulmányában azt dolgozza fel, hogy a termelőszövetkezeti szakemberek mit várnak saját munkájuktól. Szociológiai, pszichológiai tudományos megfigyelések alapján vonja le következtetéseit. Az első kötet harmadik dolgozatát Vörös Imre írta Társadalmi struktúránk néhány vitatott kérdéséről címmel. A Tudományos közlemények második kötetének mindhárom tanulmánya szakmai jellegű. Bedő Sándor, Hágony Pirogka és Harczi János tollából két dolgozatot is olvashatunk. A korszerű borjúnevelés olyan tej- és tejzsírpótló készítményeket igényel, melyeket kedvezően használ ki a növekedő borjú. A szerzők az erre vonatkozó különböző kísérleteik tapasztalatait ismertetik első tanulmányukban. Ehhez a témakörhöz kapcsolódik második dolgozatuk is, mely a tejzsírpótló készítmények táplálóanyagainak kihasználásáról szól. A kötet harmadik dolgozatát Kiscsordás István írta: összegezi a különböző kon- centrátumokkal végzett sertéshizlalási kísérleteinek tapasztalatait. Két igen tartalmas kötettel gazdagodott ismét a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola tudományos kiadványainak sora. Nyújtott műszakok — Egyedi eset az önöké? — Nem, nem hiszem. Most a mezőgazdasági üzentekben azon munkálkodnak, hogy minél kisebb legyen az elvetetten területek nagysága. A nyújtott műszakok szervezése ma elengedhetetlen. így kezdődött az a késő esti beszélgetésünk Göllében, melyen a termelőszövetkezet fő- agronómusától a nyújtott műszakokról érdeklődtünk. A göl- lei , termelőszövetkezetben az idén 1942 holdra terveztek őszi vetést, ebből már 603 holdat elvetettek. — Milyen jutalmat ajánlottak a munkásoknak? — A termelőszövetkezet vezetősége negyvenezer forint prémiumot szavazott meg az őszi vetésben dolgozó .tagjaink és vezetőink számára. Ezenkívül külön megkértük a traktorosokat és gyalogmunkásokat, hogy fokozott lelkiismeretességgel dolgozzanak. Megértették. Még sohasem volt ilyen könnyű megszervezni egy-egy munkát. A talaj minősége nem oly^n jó, mint más körülmények között, nehezen megy a vetés, s éz jövőre — az átlagterméseknél — mínusz mázsákban fog jelentkezni. ^ — Mikorra fognak végezni? — Számításaink szerint november közepére. A távolban apró íé.nyfoltok tűnnek föl. Sötét van.' Alig látni el néhány méterre. — Azok ott a mi traktoraink —• mondja a főagronó- mus. A cserebogár nagyságú fényforrások egyre nőnek. Most már kivehetők a vonalak. Traktorok jönnek velünk szembe. Az első, amelyik odaér hozzánk, megáll. — Felszállhatnék egy körre? — Ha nem félti a ruháját, jöjjön. A traktoros keze biztosan forgatja a kormányt a nehéz terepen. — Szívesen vállalták a nyújtott műszakot? — Nézze, ez kötelességünk. Egyébként én a cukorrépánál dolgozom, de hát az most nem' megy. Ide jöttem. — Azt is mondhatta volna, hogy nem akar ide jönni. — Az amit én most csinálok — akár a többiek —, nem a »■plusz húsz forintéri« megy. Jövőre is .meg kell élnünk valamiből. Amit most vetünk, az jövőre az ország kenyeréhez kell. Az én lányom Pesten fiam Kaegyetemen tanul, a 3lg0zom. posváron. Értük is d , . ai meg A vetogepek faroí.,jgarettá-' egy utolsót szívnak a c a p(^_ ból. Sorban odaállnak'^^ a kocsihoz, vállukra eí j. s v;_ nyolcvankilós zsákoka iópeket. szik feltölteni a vetőf,^^ Csak az árnyékok vehe az arcok már nem. — Látják a csorosz. ilyen sötétben? lyákat kell — Hat bizony szem Tesg_ ehhez, de felszerelték ke,^zzaj lámpákkal a gépeket. . á már könnyebb. >la]c A gépek újból elindult,^/ Fölberregnek a motorok. i'< tatódik a munka. Reggel1 h kor kezdenek, s este tízig d< a goznak. Ahogy távolodnak gépek, úgy csendesedik a bek széd zaja. Még egy mondat azért elér hozzánk. — Vetni jöttünk, nem azért,1 hogy írjanak rólunk az újságba ... Igazuk van,,az ő munkájuk nem hőstet'.. egyszerűen megértették: szükség van rájuk. • , Nagy Jenő Vonalok Gyékényesen A GAZ is nehezen halad a sáros terepen. A traktorok szabályos »kerékárkokat« ástak ki. — Mivel lehet itt járni? — Csak traktorral, GAZ-zal meg gyalog. Mással képtelenség itt haladni. Kérdés, hogy meddig tudunk mi menni. Ha a sár eléri a kardánt, mi is megfeneklünk. Minősített hegesztők kellenek Uj termékek Balatonbogláron Amikor beléptünk a Bala- tonboglári Hűtőgép javító Ipari és Szolgáltató Szövetkezet műszaki vezetőjének irodájába, Mazzag Károly éppen tervrajzokkal, szerződéstervezetekkel foglalatoskodott. Szerződéskötés előtt állnak, mely a szövetkezet műszaki színvonalának fejlesztésében, de az eredményességben is jórtak ígérkezik. A műszaki vezetőtől megtudtuk, hogy a hűtő- és egyéb elektromos gépek . szerelése, javítása sörán jelentős lakatosipari termelőkapacitás jött létre a szövetkezetnél. Kapacitás volt, de kialakult, hagyományos profil nem. Meg kellett keresni tehát a munkát. így kerültek kapcsolatba — a Technoimpex közvetítésével — a frangia Holweg- céggel. A vállalat műanyag zacskókat készítő ■ gépeket gyárt, s ezeknek az alkatrészeit szándékoznak a jövőben Balatonbogláron - készíttetni. Megállapodást már kötöttek, előreláthatólag hamarosan meg is kezdhetik a munkát. December 31-ig összesen nyolc géphez való alkatrész készül a Szövetkezetnél — próbaként. Hogy nyélbe ütik-e valóban az üzletet, ahhoz szükség van arra is, hogy a próbagyártás mintadarabjai kifogástalanok legyenek. Ez az üzlet igen jelentősnek ígérkezik a szövetkezet számára. Állandó piacot, s — tekintve; hogy a terveket, az anyagot. és a technológiát a franciák adnák — magas műszaki színvonalat ígér. Az így szerzett jártasság, szerelési és egyéb készség más munkákban' is kamatozhat. A követelmények szigorúak: például az egyes darabokat 0.05 milliméteres pontossággal kell elkészíteni. Az említett szabad termelői j kapacitás egy részét jelenleg | a szövetkezetnél különféle I vasszerkezetek és alumínium I betétes vasajtók, -ablakok ké- j szítésével töltik ki. Ezeket építőipari vállalatoknak, szövetkezeteknek szállítják. Ezenkívül még egy nagy fába vág-, ták a fejszéjüket. Fővárosi épületgépészek tervei, találmányai alapján hőhasznosítású hulladékégetők gyártását is, tervezik. A munkák előkészítése már úgy áll, hogy a jövő évi BNV-n talán be is tudják mutatni ezt az új terméket. Milyen kemencék is lesznek ezek? * Hamuvá ég bennük a csatornaiszap és a sok, különféle hulladék, szemét. Miközben ■ elhamvadnak a hasznavehetetlen anyagok, gőzt termelnek, s ez a gőz fűtővagy technológiai rendszer- be vezetve felhasználható. Az újfajta termékek bevezetése nem egyszerűen kapacitásbeli probléma. Ezek gyártása ugyanis — mint már mdndottuk — minőségileg magasabb fokú munkát követel. Ezért az előkészületekkel egy időben megindult a szakmunkások továbbképzése is. Jelenleg négyen járnak a minősített hegesztők tanfolyamára, s ahogy a mintadarabjaikról készült röntgenfelvételek is I tanúsítják, jól haladnak. Ahhoz, hogy még több, magasan i kvalifikált, minőségi hegesztő I tudjon a- szövetkezetnél dolgozni, a fonyódi szakmunkás- képző iskolával közösen egyéves / hegesztőszakmunkásképző tanfolyamot indítottak. Akik itt a legjobbak lesznek, azokat is minősített hegesztővé képezik ki. Cs. T. Csúcsforgalom van Gyékényesen. Az első magyar—jugoszláv közös határállomáson naponta 140—150 vonatot fogadnak, illetve indítanak a vasutasok, s ez a korábbinál jóval nagyobb feladatot jelent. Az állomáson szinte mindig mozgás van. A csúcsforgalom azonban mindig éjszakára esik: akkor jóval kevesebb a személyvonat, több vágányt használhatnak a tehervagonok rendezésére, a Jugoszláviából érkező, vagy oda induló szerelvények összeállítására. — Jtt azt is érezni lehel hallottam Bogdán Frigyes állomásfőnöktől —, hogy Európa vasútjai miként birkóznak a hirtelen megnőtt feladatokkal. Október elején történt meg például, hogy Kelebia helyett Gyékényesre küldtek 350 vagont, Inert a torlódás miatt ott nem tudták átadni a szomszédos határállomásnak. Máskor a csehszlovák határállomásról érkezik a rendelkezés, hogy másik átkelőhelyre küldjük a vagonokat, s ha összeállt már a szerelvény, bizony nagy i munkát jelent a szétválogatás. 1 Előfordul az is. hogy a külföldi vasút »válogat«: csak meghatározott árut szállító vagonokat kér, a többit egyelőre nem fogadja. Nekünk tartani kell ilyenkor a vagonokat, s ez tovább csökkenti a mozgási lehetőséget az amúgy is szűk állomáson. A vagonok meg egyre érkeznek a határon túlról is: ha Rijekában kiköt egy hajó — amelyik magyar vagy cseh- szlovág árut hoz a tengerentúl- j ról —, azt néhány nap múlva I saját munkájukon is érzik a gyékényesiek. Takarmánykeverék, diódara. halliszt érkezik Afrikából, olajpogácsa Dél-Amerikából. És egyre több vasérc: a vagonokba rakott áruk címzettjei között magyar és csehszlovák kohókat lehet találni. — Naponta 120—140 vonatot »kezelnek« itt az emberek. Ha hozzászámítjuk, hogy egy vonat vágányútjához átlagosan nyolc perc kell. mert a váltókat még kézzel állítják, akkor nem nehéz kiszámítani, milyen ütemet diktál a munka. A gyékényesi vasútállomás tizenkét éve készül a nagyobb forgalomra: fejlesztése, bővítése ugyanis annyi ideje tart már. Akkor mindössze öt vágányuk volt. Befogadóképességét tizenötre növelték. Az utolsó három évben megkezdték a régiek cseréjét, korszerűsítették a térvilágítást, felújították a telefon- és távközlési hálózatot. A vonatok mozgatását új megafonlánc segíti. Több adatfeldolgozó gép biztosítja a korábbinál jóval gyorsabb és alaposabb információt. Az állomással szemben épül a két magasperon a személy- forgalom könnyítésére. Jövőre pedig a tervek szerint megkezdik a korszerű biztosítóberendezések fölszerelését. Ez azt jelenti, hogy 1976 után már nem kézzel állítják a váltót, s az a munkafolyamat, amely ma egy vonat érkezése előtt 8—10 percig tart, egy percre csökken. Gyorsabb lesz a tolatás, a vagonok rendezése, nagyobb az állomás kapacitása. Mindez a következő évek > biztató fejlődése. A jelen gondját, a’z őszi csúcsforgalom teremtette gyakran nehéz helyzetet csak megfeszített munkával tudja megoldani a négyszáz vasutas. — A határon túlra induló vonatok kezelési idejére.340 percet állapítottak meg — hallottam az állomáson. — Előfordult már, hogy csak 480 perces várakozás után tudtuhk indítani. Az egészségügyi, vám- és egyéb vizsgálatok elvégzésének ideje nemcsak a magyar hatóságoktól függ, hiszen a jugoszláv vasutasok és hatóságok is itt dolgoznak. A munka folyamatosságát az ő tevékenységük is jelentősen befolyásolja. K. I. Somogyi Néplapl 3