Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-19 / 245. szám

Látogatás A csepeli papírgyárban 1 Négy év mérlege A könnyűipar nehézipara A textilesek azt mondják I cellulózzal pótolják. A Szóv­irágukra, hogy szakmájuk tu­lajdonképpen nehézipar. Ha­sonló kifejezés hangzott el a Papíripari Vállalat csepeli gyárában: 4- A papírgyártás — mond­tál^ — a könnyűipar nehéz­iparai Természetesen ez alatt nem­csak a százezer tonnákat ér­tették. Apró lámpák A gyártási folyamatot hosz- szű lenne ismertetni. Míg a fa- rönkből papír lesz, számos fo­lyamat zajlik le. melyet jobbá- • ra zaj. kémiái képletek, es j hatalmas hengerek jeleznek jetunióból évente 6(1 ezer ton­na érkezik. Ez a mennyiség különösen sokat jelent akkor, amikor a- világpiacon hiány van cellulózból. Elsősorban az úgynevezett fehérítettből, melyből a jobb minőségű pa jak jeientóscaoen fejleszteni, i Az 1980-ra tervezett 930. ezer tonna megtermeléséhez új gé­peket. eszközöket állítanak munkába, s ezek értéke meg­közelítené a 14 milliárd forin­tot. (Ebben nincs benne a du­naújvárosi négy és fél milliár­dos fejlesztés!) 'Jövőre a gyári pír készül. Ugyanakkor a világ bel:,uhazasi ?gen-vek, erteke J100 papírigénye- evente mintegy 5 | mil iő formt egyelőre azonban százalékkal nő. A múlt évben | fsak 240 milUo van me»' ebbo1 150 millió tonnára emelkedett s a többletigényből (évi 7—8 millió tonna) csak 2,5 milliót tudnak kielégíteni, mert a szükséges cellulóznak csak a fele van meg. Nálunk ebben az évben személyenként 55— 56 kilogrammos papírfogyasz­tással számolnak. Ez negyed- Szász Olivér, a vállalat mű- i százada még csak 10 kiló- szaki igazgatója mindezeket [ gramm volt. 1980-ban pedig •elsorolja. A félanyagüxemnél i már 70 lesz. A világ átlaga 30 .azonban még bővebben ma- ! kilogramm körül mozog. A gyaráz. A csepeli gyárnak ez a j nyugati országokban jelentős a része a modern technológiát visszanyerés, a hulladékpapír képviseli a hazai papírgyártás- | ismételt feldolgozása. Magyar­ban: mindössze három ember ! országon mindössze húszszáza- dojgozik itt. Számos apró lám- i lékos . . ■ pá villog a vezérlőteremben. ; _ Fel lehetne emelni har­Az automatizált üzemrészt | mineral — mondja Déváid 1967-ben állították munkába, j László, a Papíripari Vállalat Itt készül a cellulóz. | közgazdasági főosztályának ve­Az iparágban minden évben j zetője. több cellulózt használnak fel. Egjy tonna fából 460 kilo­grammot nyernek. Itt, az auto­. A papíripari vállalatnak az j országban tizenhét gyáregysé­ge van, közülük nyolc a íővá­I is 80 millió bankhitel. Ha meglenne a csaknem egymil- liárd forint, ezzel is csak a szinten tartást tudnák biztosí­tani, hol van még a fejlesz­tés ... 8arna cukroszacskó Mindezek.— s még mellet­tük számos e,gyéb körülmény — figyelembevétele után a szakemberek már most úgy látják, hogy a fejlesztésekre tervezett 14 milliárd forintot csökkenteni kell. A munka- és üzemszervezésben azonban még mindig nagy tartalékok rejlenek. A csepeli gyárban( korábban bevezették a folya­matos munkarendet, a munká­sok pontosan megtervezett mozdulatok alapján dolgoz­nak, s a gépek időkihasználása is már 91 százalékos. (Elméle­tileg sem lehet 95—96 százalék fölé emelni.) A rejtett lartalé­matizált félanv agüzemben ta fosban-. Állandóan napirenden i kok kihasználásához azonban 0n"l gyf , van a korszerűsítés, az új »standard« munkaerőkre is félmill mint ió hazalátogató A hazától távol, a világ minden részén több mint más­fél millió magyar él. Körük­ben nagyon népszerű az a társadalmi kötelék, melyet a Magyarok Világszövetsége tes­tesít meg. Az MVSZ-től kapott információ- szerint az utóbbi években jelentősen gyarapo-. dott a hazalátogatók száma: 1972-ben 133 ezer, 1973-ban pedig több mint 180 ezer hon­fitársunk járt itthon. Az utób­bi négy évben összesen több mint 540 ezren keresték fel az óhazát. Svédországból például egy év alatt hétezren látogat­tak haza az ott élő mintegy tízezer magyar közül. A ta­pasztalatok szerint a második és a hai'madik, generáció köré­ben sem csökkent az érdeklő­dés. Velük kapcsolatban az a tapasztalat, hogy a fiatal nem­zedék is büszke magyarságára. A hazalátogatóknak több mint 40 százaléka már külföldön született. Ök szintén nagy ér­deklődést tanúsítanak hazánk történelme, irodalma, kultúrá­ja, múltja és jelene iránt, s élénk figyelemmel kísérik jö­vőt illető terveinket és elkép­zeléseinket is. A világszövetség az idén is gazdag programmal készült a hazalátogatók fogadására. Az anyanyelvi konferencia véd­nöksége üdülési lehetőségeket adott a Balaton mentén a kül­földön élő magyar szülők 7— 14 yéves korú gyermekeinek. Az üdülés idején a gyermekek jól képzett pedagógusok irá­nyításával gyarapíthatták ma­gyar nyelvi, irodalmi és nép­zenei ismereteiket. A gyer­meküdültetés június 20-tól au­gusztus 28-ig tartott a Fonyód- ligeten, Balatonlellén és • Za- márdiban lévő SZOT gyermek- üdülőben, valamint a VIII. kerületi tanács művelődésügyi osztályának segítségével Káp- talanfüreden, kéthetes turnu­sokban. Több mint 300 külföl­di magyar fiú és leány nyaralt, ismerkedett nyelvünkkel, kul­túránkkal. A másik jelentős rendezvény a sárospataki nyá­ri kollégium volt — július 17-e és augusztus 16-a között — a külföldön élő magyar szárma­zású 15—18 éves fiatalok ré­szére. A Magyarok Világszövetsége már most megkezdte az előké­születeket az 1975. évi progra­mok sikeres megvalósítására. Ebben szerepel majd az iro­dalmi megemlékezések szá­mottevő eseménye, Jókai Mór születésének 150. évfordulója. Ugyancsak 1975-ben lesz 150 éve annak, hogy megalakult nemzetközi hírű tudományos intézményünk, a Magyar Tu­dományos Akadémia, amely­nek történetéről, fejlődésének szakaszairól a Történettudo­mányi Intézet kutatói átfogó, több száz oldalas műben szá­molnak be. Nagy érdeklődésre tarthat számot egyebek között a Magyarországon megrende­lendő nemzetközi finn-ugor kongresszus is. P P p y ~ 0 j megoldások keresése, ügye- j szükség lenne, a papíriparban ezer ima. j lembe véve azt is, hogy Ma- j pedig erős a fluktuáció. Élső­Ehhez pedig fa kell. A kér- J gyarországon papíripari gépe- sorban a csepeli hullámlémez- get már az erdőben lehántják, j fcet egyáltalán nem gyártanak, j (izemben'' nagy a munkaerő- s a csepeli gyárban meghatá- \ félkész termékekből 45, a ] hiány, rozott nagyságúra vágott da- I papírból 57, a feldolgozás so- ! Épült: felülről lefelé rabokat adagolnak az aprítóba. j ,-an nyert termékekből az igé­Rengeteg farönk tűnik Az emelkedő termelés mel- el | nyék 97 százalékát tudják fe- j let‘ a létszám az utóbbi négy visszhangzó dübörgéssel az dezni. ! eY^en csa^ kilenc százalékkal adagoló tor-kában. A papír- \ , . nőtt, pedig az itt dolgozó több Iparban is meghatározták már ; Ax export eppen ezert csak | mint 14 ezer ember bérszín- az úgynevezett optimális i esetenkénti, hazailag tölösle- ^ vonala 35 százalékkal emelke- üzemnagyságot: évente 250— , termék elhelyezésére szol- dett. Ezzel azonban még' min­500 ezer tonna között mozog [ §él. A múlt évben 218 millió j dig az iparban dolgozók átlaga egly ilyennek a termelése. Éh- ! forint értékben ^ szállítottak a i alatt maradtak, talán ebben az hess hatom és fél millió űrmé- í szocialista országokba, s 40 j évben ' közelítik meg jobban, tér fára van szükség • I millióval többet a tókes piacra. | Mindenesetre magyarázat ar­| Mindez a termelési értékhez — J ra> amjt így fogalmaztak: , r i __ .9 milliárd forinthoz — viszo 1 C sak a fele van meg nyitva ^ MllL Magyarország szegény fában. I A papíripart az ötödik öt- A | hiányt külföldről behozott | éves terv időszakában kíván­Tegnap, ma, holnap 7 er meszelt udtnnánxos előadássorozat o megyei könyvtárban {Tudósaink évek óta kongat- jájk a vészharangokat, de akik­nek hallaniuk kellene, nem hallják. Meséljenek csak a tu­dósok, hisz ez a dolgok rend­je! Különben is millió a gon­dunk — legyintenek a Duna. a ; Sió és a Kapos partján. A szennyvíz meg csak csordogál, kis erekben, patakokban, mire eljut a tengerbe, már höm­pölygő szennyíolyam. — Mi vár az emberiségre? — kérdezte dr. Giday Erzsébet tudományos kutató a Tegnap, rria, holnap című természettu­dományos sorozat keretében, a 2000. év tudományos és techni­kai vívmányairól tartott elő­adásában. Mi lesz az emberi­ség sorsa? Ez foglalkoztatja azt a sok neves tudóst, aki évenként a világ minden tájá­ról Rómába zarándokol. A tüdős klub legutóbbi találko­zóján ott volt dr. Giday Erzsé­bet is, így alkalma nyílt arra, hpgy beszélgessen Taylorral, a Biológiai pokolgép című nagy pprt felvert könyv szerzőjé­vel. Taylor egyike azoknak a pesszimista tudósoknak, akik szerint az ember személyisége áfalakul; az emberiség az ez­redfordulóra pusztulásnak in­dul. Itt van nagy Szerepe, a tudo­mányos jövőkutatásnak, bár éjit a tudományágat mindig niagy viharfelhők kísérik, egy- egy megállapítása nyomán el­lentétes nézetek csapnak ösz- sze. A futorológia a ma és a jövő embere mellett szavaz, és csodálatos lehetőségeket — Elsősorban a munkaerő­megtartás okoz gondot! A tájékoztatón hallott bar- násítási program kifejezés égy | kissé furcsának hat, ám a kö- j zeli jövőt takarja. Elsősorban I a cukros- és a liszteszacskók I kerültek szóba. S — Ha a barnább színű zacs­kó nerp felel meg a kereske­delemnek — mondták a papír­ipar vezetői, — megvan az a lehetőségük, hogy importból szerezzék be — többszörös áron! Ez a kijelentés a másik felet valószínűleg nem fogja meg­nyugtatni. A csepeli papír­gyárban azonban konkrétumo­kat egyelőre nem tudnak mon­dani. »Csak« ennyit: — Minden olyan lehetőséget meg kell ragadnunk, amellyel pótolni tudjuk a hiányzó nyersanyagokat. Mészáros Attila Építészeti érdekességnek szá­mít a nyugatnémet BMW-cég 99,5 méter magas, 18 emeletes müncheni irodaháza. Az épü­letnek először a belső vasbe­ton magját készítették el, erre függesztették, felülről lefelé haladva az egyes szinteket, l Így gyorsan és kevés állvány­zattal készült az impozáns épület. A homlokzati panelo­kat nem a szokásos hengerelt szelvényekből szerelték össze, hanem japán licenc alapján készültek, s öntött aluminium szerkezetűek. A 144 ezer köbméteres be­épített légterű irodaház 2000 dolgozónak a munkahelye. A középmagvas konstrukció mind a látogaíófoi'galom, mind a munkahelyek közötti belső forgalom tekintetében maxi­málisan lerövidíti az utakat; a lépcsőház, illetve a felvonók és a legtávolabbi munkahe­lyek közötti legnagyobb távol­ság kb. 25 méter. Az épületben nagytermes kialakítású mun­katerek vannak, tetszés szerint variálható, ’könnyű válaszfa­lakkal felosztva. Gerencsér Miklós csillant fel az emberiség előtt. Lehet már szabályozni az élet- folyamatokat. Csillagközi űr­hajókat terveznek, nemsokára megkezdődnek a nagy űruta­zások. Hogy mindez mennyire idő­szerű, azt a Szojuz—Apollo programról vetített színei? film is bizonyította. Az izgal­mas, történelmi jelentőségű képsorok beszámoltak a prog­ram minden szakaszáról. Az angol nyelvű szöveget Várhe­lyi Tamás, a tv Delta műsorá­nak főszerkesztője tolmácsolta. Ha egy szovjet vagy egy ame-, rikai űrhajó a kilövőáílomás- ? tói távol veszélybe kerül, nemi tudnalf idejében mentőrakétát? indítani. A közös űrprogrami ezeken a gondokon segít,? ugyanakkor hatalmas összege-i két takarít meg a kutatási fel-i adatok megosztása a két nagy-J hatalom között. ^ A vetítés után Várhelyi Ta-jJ más válaszolt a közönség kér-? déseire. Elmondta, hogy a kö-? vetkező Delta a rákkutatásról? közöl újabb eredményeket. Be-? szélt arról, hogy nemrég Ma-? ., . „ r Márciusban rövidre nyírt dig mehetett vissza parasztnak gyarorszagon járt Sellye Ja-, hajjal és kérkedő nadrágban a megőrzött hosszú hajjal, a nos professzor, es itt közölt? álljon vissza a jobbágyok kö- fé ; ayas gatyában először egy szenzációs felfede-? zé? zést, melyről a tudományos? Valóban, az iskolamester Kénytelen-kelletlen újra a világnak még sejtelme sincs.? csak márciusig tartott igényt a sógor hámját vette magára, de Kutatóintézete élén, teljesen? szolgálatára De belátta: há- óvatos lévén bért alkuldott ki, , . ? latlansag volna szelnek eresz- édesanyja tanácsára. »Szegő- veletlenul, olyan anyagra buk-7 (enj a jobb somra érdemes dött bér, osztott konc jobb kant, hogy az összes eddigi fiút. Megpróbálta beajánlani lesz, akkor is, ha rokonok va- használt antibiotikum eltörpül? taníttatásra a zirci cisztercita gyünk« — vélte fia érdekében mellette. A mellékvesekéreg'? szerzetesekhez. Elmondtak róla a keserű sorsban tengődő őz­é minden szépét, legfőképpen vegy. hormonjainak vizsgálata köz-i azt) hogy méiyen vallásos és Hasztalan kötöttek megálla- ben megtalált anyag hatásara? gyönyörűen _ enekel. Mint podást, úgyanúgy bánt Mihály- a szervezet méreganyagai? ahogy igaz is volt. lyal a sbgor gazda, mint koráb­gyorsan lebomlanak. A tragi-? Ennek ellenére a zirci pa- ban. Soha ki nem fogyott a kus lefolyású betegségeket ki-J P°k éP£>en csak szóba-álltak mentségekből, ha meg kellett ; . . . \ velük, s kurtán nemet intettek, magyarázni, miért marad ados sebb natha leiolyasuva enym-f A sánta iskolamester ily mó- a járandósággal. Még a csizmá- ti. ? dón letudta a maga ielkiisme- ról sem gondoskodott, amit pe­Sz. Szereti kötelességét, Mihály pe- dig egyáltalán nem nelkülözhe­Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye tett gürcölős munkájában a fiú. Sarat gázolni, szántásnál, répa­ásásnál, fagyot állni fuvarban, erdőirtáskor rongy lábbelivel aligha lehet. Meg is csúfolta Mihály lábát a hideg alaposan. Mivel azonban szívós természet volt, kis bajra nem adott. Zok­szó nélkül dolgozott tovább, abban a hiszemben, hogy só­gora belátja végre: csakugyan illendő már letudni a tartozá­sát. Egyszer lisztet szállított a ka­tonaságnak — Veszprémből Já- nosházára — keresztül a Bako- nyon. November' eleje volt, senki nem számított még télre. A vadonban éjszakázott Mihály é« arra ébredt, hogy iszonyúan fázik. Mindent hó borított, fagytól recsegtek a faágak. Majd megvette a hideg, és ké­sőbb, a fuvar után is sokat bajlódott fagyásával. Ez az eset véget vetett só­gora iránti türelmének. Végre belátta, nemcsak felelőtlen, de szívtelen ember is, aki nyugod­tan elnézi, hogy ő nyomorékká legyen miatta. Fölhagyott hát az ingyenes szolgálattal, és in­kább idegeneknél kereste bol­dogulását. Nem kötötte le ma­gát esztendős béresnek, inkább napszámot vállalt vagy idősza­kos múnkára szegődött. Ez jobban megfelelt változatossá­got kedvelő természetének, szabadabban tájékozódhatott a világ dolgai iránt. Ahogy közeledett a felnőttkor felé, egyre határozottabb tu­lajdonsága lett a rendíthetetlen bizakodás. Irigylendő erényét mások is megismerték. Tud­ták róla: akaratereje szembe­tűnő, s rendre-sorra úgy emel­kedik föl a napi kudarcokból, mintha csak olybá venné a sors mostohaságait, hogy izmo- sítsa lelki erejét. Ami azonban 11817-ben és 1818-ban bekövetkezett, azt még az ő derűs alaptermésze­te is alig tudta elviselni. Szörnyű éhinség sanyargatta a népet az egymást követő két esztendőbéli silány termés miatt. Aki a maga gazdája volt, az is szédelgett, hát még a nincstelen szolgaféle. Négy­öt forintot kértek egyetlen törekes zabkenyérért, valóság­gal aranyért mérték a betevő falatot. Csak a jómódúak fi­zethették meg. A máskor tisz­tesen élő kis csaknem össze- roppa’ntak a nyomortól, míg az igazán szegények vadak módjára gyűjtötték erdőn- mezőn az ehető bogyókat, gyökereket. v (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents