Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-16 / 242. szám

Mai lengyel textilművészet Mai lengyel textilművészet címmel nemrég kiállítást rendeztek Budapesten a Műcsar­nokban, ahol több művész faliszőnyegét is bemutatták. Képünkön ennek egyik részlete ílátható. (MTI fotó — Benkő Imre felv. — KS) ülik nem illik Az illemről és a viselkedésről Az. illem szabályai koron- nyíltan el is mondják —, hogy Az egészséges élet \ XVIII. í-zázad végén . gy akkor haladó szellemű német orvos, Hufeland Kristóf fiimos (vagy ahogyan .könyve .Ordításának címlapján szere­pel: Vilmány), a jénai egye­lem tanára, a porosz király orvosa, a berlini kórház és az orvosi kollégium igazgatója egy kitűnő könyvet írt, amit Macrobiotica cím alatt nyom­tattak . ki Jénában 1796-ban. Á könyvet Kováts Mihály me­gyei főorvos fordította ma­gyarra, s a görög címet ma­gyarázva azt írta a címlapra: -az ember éiettyét meghosz- szabbító mesterség«. A könyv arról szól, hogy az ember hogyan őrizheti meg egészségét, hogyan előzheti meg a betegségeket, vagyis: hogyan hosszabbíthatja meg életét. Érdemes volna belela­pozni, ha tudnánk követni a kissé régies, zötyögős, körmön­font mondatok gondolatmene­tét és olvasás közben sem fe­lejtenénk el, hogy e könyv •csaknem kétszáz évvel ezelőtt íródott. Irta a legrégibb tudo­mánynépszerűsítő orvos írók egyike. . És mégis: sok olyat talál benne az ember, aminek ma is hasznát veheti! Legfőképpen pedig annak az igazságnak, hogy az élet meghosszabbítá­sának egyetlen lehetősége: az egészséges élet. Mi is hát az egészséges élet? Vitam'ndús étel fi paradicsompaprika A paprika az egyik legma­gasabb C-vitamin tartalmú Zöldségfélénk. Különösen gaz­dagon tartalmazza ezt a szer­vezet számára, nélkülözhetet­len vitamint a pirosra érett, pgyhevezett szentesi paradi­csompaprika. 100 gramm nyers jermés vitaminja zöld álla­potban a 160, piros állapotban ?. 250 milligrammot is eléri. Egy fél paradicsompaprika tu­lajdonképpen a felnőtt ember egész napi C-vitaminszükség- letét fedezi, értékes szerves' Savai, íz- és zamatanyagai, ka- rotin- ,gs pektinanyagai is nö­velik a táplálkozási értékét. Most még nyersen is sokfé­leképpen élvezhetjük a gusztu­sos, húsos, édes paradicsom- paprikát. Hidegtálakra, majo- nézes salátákra, tojáskarikák­ra, vajas és zsíros kenyérre szeletelve stb. étvágyfokozó és vitamingazdag kiegészítő táp­lálék. RECEPT Csirke majonézmártással A csirkét sós vízben puhára főzzük. Bőrét lehúzzuk, húsát a csontokról leszedjük. A húst ízlésesen elrendezve tálra rak­juk és leöntjük majonézmár­tással. Szépen feldíszítjük ne­gyedekre vágott kemény tojás­nál, uborkával, céklával, pár szál petrezselyemzöldjével. A húslét fölhasználjuk leves 'észítésére. Szedjük csak sorra legfon­tosabb ismérveit! A tisztaság szükségessége ma már köztudomású. A körü­löttünk élő láthatatlan kór­okozók — a vírusok, a bakté­riumók, a gombák — okozzák a legtöbb galibát. Az ’"emberi test, a bőr, a haj, a száj, a fog egészségének legfontosabb biztosítéka a rendszeres tisz­tálkodás. Az úgynevezett testi higiénia (a csecsemők, a fel­nőttek és az öregek életében egyaránt.) Tisztaságot követel a környezet is, a lakás, az ud­var, a munkahely, az étel, az ivóvíz. A legyek, a szúnyogok és egyéb élősködők tömege számtalan betegséget közvetít­het, ha az ember nem teremt tisztaságot maga körül. H.azáDk a mérsékelt ég­övön fekszik. De aki nem vé­dekezik az időjárás ártalmai ellen, nagyon megjárhatja. A tél hidege, a nyári nap, a hó, .az eső, a szél, de még a front­betörések hatása is súlyos ká­rokat okozhat az embernek, ha nem öltözik okosan, célsze­rűen, az időjárásnak megfele­lően: ha nem egészséges a la­kás, ha nem fűtött, nem szel­lőztetett, és igy tovább. A napfény, a víz, a friss levegő egészséggyarapító hatását már mindenki ismeri. Mégsem él j vele kellő módon az ember. ; még az egyre növekvő szabad idejében sem! Nem kisebb feladat a helyes táplálkozás. Az elfogyasztott élelmiszerekkel a szervezet fűti — építi önmagát, és a munkához szükséges erőt is a táplálékkal biztosítjuk. Sok kárt okozhat ha nem az és nem úgy és nem olyankor fo­gyasztja az ember, amikor szüksége volna rá. A túltáplál- kozás meghízlalja, a kevés mozgás, a kényelem elnehezíti a testet. Az étvágytalanság, a táplálkozás hiánya pedig | gyengíti. A helyes, az ütemes, j egyenletes és gondos táplálko­zás is az egészséges élet egyik j alapvető követelménye. I Az ember, a hibáinak rab- i szolgája, Ha valami pillanat- ] nyilag jólesik neki, ragaszko- | dik hozzá. Az élvezet pedig I könnyelművé teszi — még ak­kor is, ha később kárát vallja, j Nem arról van szó, hogy szür- { ke, örömtelen, egyhangú életet j éljen, inkább arról, hogy túl­zásba soha semmit ne vigyen, j Az egészség érdekében mindig j az arany középúton járjon és az ételben — italban, a do- ! hányzásban, a szórakozásban, : a játékban, a pihenésben, a | nemi életben mindig legyen mértéktartó. A mértékletesség és az egészség egymástól elvá­laszthatatlan jóbarátok. Egyesek számára kissé fur­csán hangzó igazság, hogy az egészség megtartásának az egyik legfontosabb követelmé­nye a munka. Akár testi, akár szélemi! A munka hiánya tes- pedést, kóros működéshiányt idéz elő. és elsatnyulást okoz az izmokban, az idegrendszer­ben. Az egészség egyensúly. A szervezet sejtjei, szövetei, szervei működésének össze­hangoltsága tökéletes, jóleső egyensúlya pedig az, amit az ember egyszerűen tudomásul vesz, és kifejezni is csak úgy szokta: jól érzi magát. Az életet, az egészséget, megtartásának titkait a múlt­ban a tudósok beláthatatlan sora kutatta. Lám, már 1795- ben könyveUírt róla Hufeland professzor! De vajoA meg vol­tak-e már abban az időben a szükséges lehetőségek? És a tájékozottság? Nem hiszem. Ma már viszont megvannak! És ezért szükséges, hogy nap­jainkban az egészséges élet­mód feltételeit mindenki szá­mon tartsa. Dr. B. L. ként változnak. Magunk is ta­pasztalhatjuk, hogy ami teg­nap még illetlenségnek számí­tott, az ma már nem az. Nap­jainkra új társadalmi, illetve társas érintkezés kialakulása a jellemző: az üres, csupán va­lamiféle formaságot tükröző, képmutató illemszabályok isor- ra-rendre-leszerepelnek, eltűn­nek- Mosolyognivalóan poros­nak látszik például a század­végi illemkódex egyik tétele, miszerint: »Fiatal lány kíséret nélkül nem mehet korcsolyáz­ni. A jégen szerényen mozog­jon, a férfi a nőt a jégen dere­kánál ne fogja, ez illetlenség, nem szép látvány, minden nő számára kerülendő«. Nem fogadjuk már el és el­vetjük a letűnt kor Írott és Íratlan illemtanát. De jogos a kérdés: követik-e ezeket az új viselkedési normák? És egyál­talán: jólneveltek vagyunk-e mi, a mai kor emberei? Meg­felelő-e viselkedési kultúránk, udvariasságunk és figyelmes­ségünk? Sajnos, el kell ismernünk, hogy sok neveletlen ember él közöttünk. Ennek egyik oka, hogy sem az iskolákban, sem a szülői házban nem kap elég hangsúlyt a jó modorra neve­lés, a társadalmi együttélés szabályainak ismertetése. Megfeledkezünk arról, hogy viselkedni is 'tanulni kell, az sem ragad rá csak úgy, »me- • net közben« az emberre. Évekkel ezelőtt' a televízió j műsorában szerepelt egy il- ! iemtansorozat: népszerűségét és hiánypótló jellegét a televí­zióhoz érkezett levelek özöne is jelezte. Ezt a műsort még­sem követték újabbak, s a könyvesboltokból is hiányza­nak az illemtant' ismertető ki­adványok. Sokan érzik — és nem egyszer zavarba jönnek, neveletlennek érzik magukat, mivel egyszerűen járatlanok a viselkedés alapvető kérdései­ben. Jogos a hiányérzetük és jogos az igényük ás, hiszen köl­csönös érdekről van szó: em­bernek emberhez való viszo­nyáról­A tájékozatlanság a viselke­dés normáiban megzavarhatja baráti és munkahelyi kapcso­latainkat is. Hányán nem tud­ják, kinek hogy köszönjenek, kit hogyan szólítsanak meg, s ezért kínjukban darabosak, ke­rülik a megszólítást. Hányszor bosszankodunk színházi elő­adásokon, amikor a szomszé­dunk papírt zörget, vagy a magukat »jópofának« gondo­lok hangos megjegyzésekkel kísérik a moziműsort. Ki nem találkozott már például olyan ^fiatalemberrel, aki lötyögő | kéztartással így 'mutatkozik be: »Misi vagyok«. Napjainkban a szerelmesek viselkedése is tele van ízléste­len, megengedhetetlen vadhaj­tásokkal. Sokan figyelmen kí­vül hagyják, hogy két ember magánügye nem tartozik a nyilvánosság elé, és utcán, nyilvános szórakozóhelyen egyszerűen ízléstelen egymás­ba bújva csókolózni. A gépkocsik számának növe­kedésével terjed a közutakon is a megengedhetetlen viselke­dés. Sokan a volán mellett úgy »érzik« — és »éreztetik« —, hogy őket nem is a motor, hanem saját felsőbbrendűsé­gük röpíti előre az utakon, ök azok, akik letegeznek, durván sértegetnek mindenkit­E kiragadott példák is jel­zik: elengedhetetlen — és tö­rekednünk is kell arra —, hogy udvariasak, jólneveltek le­gyünk. K. É. RECEPT Gesztenyepuding Hozzávalók: 5 dkg vaj, 5 dkg porcukor, 5 tojás, 12,5 dkg főtt, áttört gesztenye, 3 dkg csoko­ládé, 1/2 dl tejszín, 10 dkg liszt. Elkészítése: A vajat a cu­korral, tojássárgájával habos­ra kikeverjük. Azután hozzá­keverjük a gesztenyét, csoko­ládét, a tojásfehérjének felvert habját, a tejszínt, cukrot és a lisztet. ,Jól összekeverjük, ki­kent pudingformában vízfür- .dőben pároljuk, majd csoko­ládés-rumos öntettel leöntjük. OTTHON ÉS CSALÁD Gyermekbútorok Székesfehérvárról A Székesfehérvári Bútoripari Vállalat az idén 8000 garnitúra »Saci« típusú gyermekbútort gyárt a hazai kereskedelem számára és mintegy 1000 garnitúrát exportra. A korszerű, tetszetős és olcsó gyermekbútor iránt megnövekedett keres­let készteti arra a vállalatot, hogy e népszerű típust újabb változatban is gyártsa. Képünkön: csomagolás előtt egy új garnitúra. (MTI fotó — Jászai Csaba felv.) ! G Gerencsér Miklós Acsteszértől a halhatatlanságig J | Táncsics Mihály életregénye \ A kis Mihály gyönyörűséges Jkábulattal csodálta a rengeteg Jvárosi népet, a másfajta ruhá­iba öltözött embereket, megbá- Jmulta asoha nem látott gazdag portékákat, ám riadtan bújt apjához a kapuk boltívei fe­lett vicsorító sárkányfejek lát­tán- Ezektől nagyon félt, csak úgy, mint a Duna roppant vi­zétől, amikor Győr helyett a komáromi piacra szekereztek a Dereglye-hidon át. Bármennyire csodálatos volt a város, legjobban a mezőn érezte magát. Alig látszott ki a magas füvek közül, máris buzgólkodnia kelleti. Nem hiába nevezték így a hajdani szülők a cseperedő gyermeket: »kis szoliám«. Eleinte a li­bákra vigyázott, de ötéves ko­rától már a csikókra. Addig- addig rakoncátlankodott, a nem kevésbé rakoncátlan csi­kókkal, míg az egyik kirúgta fél tucat fogát. Felső ajka is csúnyán fölrepedt, olyannyira, hogy a sebhely örökre megma­radt, csak a serkenő bajusz ta­karta el, úgy-ahogy. • Az öntudatos gyermekkor meseszerű világában csak­ugyan akadt olyan élmény is, ami a mesébe való: szénát gyűjtöttek a falutól távoli me­zőn, s őt, mint legkisebbet, vízért küldték a csordakutak- ra. Alig-alig bírta a teli csobo- lyót. Küzködvén a teherrel, észrevette, hogy négylovas hintó, robog feléje- Menekült volna, de a kíváncsiság ma­rasztalta. Megállt mellette a hintó, jószagú. urak és finom kisasszonyok termettek mel­lette, szomjukat oltották a csobolyóból. Egy petákot,-azaz két krajcárt nyomtak a pórfiú markába, s már iramlott is to­vább a négy paripa a fényes hintóval. Kik voltak, honnan termettek ott? — soha nem tudta meg Stancsics Mihály. Csak a látomás vésődött ölök­re az emlékezetébe. Meg a nagyszerűség, hogy igazi fehér fülest, az egész falu őszinte ámulatára. Végtére is a vad­nyúl roppant óvatos, éber ál­lat, puszta kézzel megfogni méghozzá apró gyereknek, bi­zony ritka cselekedet volt. Arra biztatták, kínálja oda zsákmányát a falu papjának, Elszaszer Ferdinánd plébános "úrnak, akiről széliében tud-: ták, hogy nagy kedvelője a nyúlpecsenyének. El is cipeltei a fiú a papiakba a rúgkapáló- állatot, tisztes jutalom rémé Kertbarátoknak Tanácsok telepítés előtt Újra megnyílnak a faiskolai lerakatok, kezdetét veszi az őszi gyümölcsfavásár. Több éves tapasztalat bizonyítja, hogy sok kerttulajdonos föl­készületlenül, különösebb megfontolás nélkül — csupán az árjegyzékre hagyatkozva — válogatja össze a kertjébe ül­tetendő szaporítóanyagot. Az is megfigyelhető, hogy sokan nem fordítanak kellő gondot a faültetés előkészítésére. Az évek múltán mutatkozó bajok megelőzése érdekében a telepí­tés néhány alapszabályáról szólunk ezúttal. A gyümölcsfélék többsége ugyan megél és produkálni is tud a különböző típusú és mi­nőségű talajon, talajvizsgálat nélkül mégsem tanácsos tele­pítéshez fogni. A helyszíni ta­lajvizsgálat sok mindent el­árul* a laboratóriumi elemzés még eredményesebb! Kétség­telen, hogy a mintagödör ki­ásása fáradsággal, a vizsgálat pedig némi költséggel jár. De ne felejtsük: nem egy-két, ha­nem 15-20-40 éves kultúráról van szó! A talaj esetleges hi­bái — amelyek miatt éveken át sényvedhet, majd kipusz­tulhat a fiatal fa — ültetés előtt még kijavíthatok, később csak részben vagy egyálalán nem. Nagyon fontos követelmény az ültetés előtti alaptrágyázás. Ez nem pótolható később. A 60-80 centiméter mélyre ada­golt nagy mennyiségű szerves és műtrágya (legalább 4 má­zsa szerves és mintegy 5-6 kilogramm kálisót és szuper- foszfátot 100 négyzetméterre) hosszú időn át kielégíti majd a fejlődő fa tápanyagigényeit. A talaj szakszerű előkészí­tése az ültetést megelőző leg­fontosabb munka. Ennek mód­jai: a forgatás vagy a gödör­ásás, 60-80 cm mélységben. Ha csak az utóbbira van lehető­ségünk, az esetben tartsuk szem előtt, hogy a gyümölcs­fák gyökerei nem annyira le­felé, mint inkább majdnem vízszintes irányban terjednek. Ezért mennél kötöttebb ker­tünk talaja, annál nagyobb méretű gödröt készítsünk. Fák esetében a méret minimum 120x120x60 centiméter. A föld kitermelésénél a termőréte­get és a nyers talajt külön- hogy nyében- De a plébános úr bi­zony csak két garast adott, ho-$ külön kupacba rakjuk, lőtt Mihály legalább egy ezüst-1 ültetésénél a gyökerekhez tér­ré számított. I mékeny talajt tehessünk. A „ , , , é kiásott gödröt néhány hétig ne Ezzel aztán végképp a rossz temessük vissza, így a föld zsemlét és medvecukrot kapott emberek köze sorolta Elszas,zert pihenhet a két kraicárért a falu bolto- Ferdinándot. Annál inkább si-J ^ gödörbe való telepítésnél ™ert: a Papra az is- f fánként legalább 5 kilogramm kólából is haragudott. Hiába J szerves trágyát 40 deka szu- magyar Ácsteszer többsé-J perf0.szfátot, 30 deka kálisót kévés németajkú is\acijunk. a szerves trágyát és a Kelt maevarul a nlp-” _-_____.... aliára a két krajcárért a falu bolto sától. Ám a természet gyakrabban megajándékozta, mint az egy- szervolt uraságok. Vadmada­rak tojásait itta, amúgy nyer­sen: szamócát csemegézett az erdőn; vadontérmő cseresz­nyét, almát, körtét szüretelt kedvére, miközben pajtásaival együtt vigyázta a jószágot. Még nyulat is fogott — álmá­ban lepte meg, az óriási tapsi­Hiába t 57pnTPc trneruát 40 de is t , , ... . műtrágyákat a gödör bános csak nemet nyelven ok-'u.i ___... 1.. «.. .uuvíi v olt ge, s a mind beszélt magyarul, a plé . ... __ , helyezzük! Az előbbit esetleg t atta a hittant. Meg agg kora-1 össze js keverhetjük a talaj­jal, de arra nagyon vigyáz­zunk, hogy szerves és műtrá­gya a fiatal gyökérzet köze­lébe ne kerüljön. (Folytatjuk) ban is szemrehányóan pana-J szolja fel Táncsics Mihály eztj az elfogultságot. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents