Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-15 / 241. szám

Mezőgazdasági lakosság és az áruértékesítés Rendkívüli helyzetben — rendkívüli intézkedések! Adófizetés - a jövedelem arányában A termelőszövetkezetek háztáji gazdaságaiból és a kisegítő gazdaságokból — de különösen az előbbiből —szá­mottevő mezőgazdasági áru kerül ki évről évre. Ebből kö­vetkezik, hogy a háztáji gaz­dasági vagy kisegítő gazdasági árutermelő e tevékenységéből is jövedelemhez jut a főfog­lalkozásból származó kereset mellett, tehát adóztatás alá esik. Szocialista adó íendsze- rünk jellegéből adódik, hogy az állami és szövetkezeti adóz­tatás kedvezményezettebb, mint a magántermelői, így a termelőszövetkezeti tagoknak, mint a szocialista tulajdonfor­ma gazdáinak háztáji gazda­ságait —1 ha azok a tsz-törvény keretein belül vannak — ked­vezményezetten adóztatja álla­munk, s ez vonatkozik az álla­mi gazdaságok dolgozóinak il­letményföldjére is. Államunk számít arra — és éhhez megfelelő támogatást is nyújt —, hogy ezekről a terü­letekről sok és jó minőségű áru jut lakossági ellátásra, ke­rüljön az közvetlenül vagy közvetve a fogyasztóhoz, nyersáru vagy konzervgyári alapanyag formájában. A mezőgazdasági lakosság adóztatását, az adótételek meg­állapítását illető döntést az ide vonatkozó kormányrende­let tanácsi hatáskörbe utalta. A mezőgazdnsági lakosság jö­vedelemadójáról, az 1967-ben megjelent kormányrendelet végrehajtásáról PM-rendelet intézkedett. Az MSZMP X. kongresszusa után sor került e rendeletek finomítására: a legfrissebb ilyen rendelet a 42/1973. december 28-i PM- rendélet, mely módosította az említett 1967- évi rendeletet. A hatályba lépés időpontja 1974. január 1. E rendeletről és vég­rehajtásáról beszélgettünk Bá­nyai Károllyal, a megyéi ta­nács pénzügyi osztályának he­lyettes vezetőjével és dr. Fe­nyő Árpáddal, az osztály, adó­csoport jánakyé’zető jé vei. Ezt a beszélgetést az is in­dokolta, hogy elősegítsük az .említett rendelet világos értei- \ mezését. Tapasztalható a me­gyében ugyanis némi megala­pozatlan aggályoskodás: a i jogszabály — finomítás nyo- j mán' vajon érdemes-e háztáji­val foglalkozni, vagy tovább- I fejleszteni ott a termelést? No6, a kérdésekkel és az azok­ra kapdtt válaszokkal, úgy vél­jük, sikerül eloszlátni az ag­gályt, és meggyőzni a kételke­dőket arról, hogy a háztáji és kisegítő gazdasági tevékeny­ség a jelenben és a jövőben egyaránt kifizetődő, tisztes jö­vedelmet biztosít. — A termelőszövetkezetek háztáji gazdaságaira milyen j ■ (idóforrnak érvényesek az j idén hatályba lépett rende­let szerint? sadalmilag igazságos adózta­tásról az 1973. december 28-i PM-rendelet egyebek között ezt mondja: »Gazdálkodásból eredő, az átlagosnál nagyobb jövedelmet elérő adózónak kell tekinteni és az adóévet közvetlenül megelőző évben elért adóköteles tiszta jöve­delme után kell adóztatni azt, akinek évi adóköteles tiszta jövedelme az 50 ezer forintot elérte vágj’ meghaladta.« Ez a jogszabály a termelőszövetke­zeti háztáji gazdasággal bíró tsz-tagokra és' rajtuk kívül mindenkire vonatkozik, aki mezőgazdasági tevékenységből ekkora jövedelmet ért el. — Szóba jöhet-e itt olyan körülmény, melynek nyomán az adóösszeg mérsékelhető?----- Az adóösszeg alapjául s zolgáló jövedelem kedvez­ményként csökkenthető, még­pedig oly módon, hogy bizo­nyos esetekben költségként el lehet számolni és így az adó­köteles tiszta jövedelméből le­vonható minden, más kereső foglalkozást nem űző és a kö­zös háztartáshoz tartozó nagy­korú családtag után évi 10 ezer forint. Ennek az, az elő­feltétele, hogy az adózó nem foglalkoztathat rendszeresen idegen munkaerőt. Termelő­szövetkezeti családoknál a csa­ládfő abban az esetben, hg já­radékos és nincs kereső csa­ládtagja, adómentességet élvez. — Milyen költségek vehe­tők figyelembe az adóalapot jelentő jövedelem kiszámítá­sánál? — A jogszabály erre is kitér, és részletezi, melyek azok a termelési és kezelési költségek, melyekkel a bruttó jövedelem terhelhető- Így például beszá­mítható a termeléshez felhasz­nált anyagi ráfordítás, a szük­séges gazdálkodás kereteit meg nem haladó mezőgazda- sági .beruházás és felújítás (gazdasági épületek, szőlő, gyümölcsös), a felszerelések karbantartására, illetőleg pót­lására fordított kiadás, a fel­vett mezőgazdasági termelési kölcsön törlesztése és így to­vább. Ezeket azonban az adó­fizetőnek igazolnia kell. Ha nincs igazolás, akkor — a ren­delet szerint — a figyelembe vehető kiadások (köljségek) nem haladhatják meg a bruttó bevétel 40 százalékát. A beval­lás és kivetés alapján történő adózásnál progresszió adózta­tás érvényesül. 70 ezer forint tiszta jövedelem esetén például a fizetendő adó összege mint­egy 11 500 forint. Ez áz adózási forma a háztáji és kisegítő gazdaságoknak csupán kis tö­redékét érinti, túlnyomó több­ségük a tételesen adózók ka­tegóriájába tartozik. Akinek viszont ilyen magas a jöve­delme, annál semmi sem indo­kolja a kedvezményes adózta­tást. Vegyünk egy példát arra, ho­gyan alakul az adóalapul szol­gáló tiszta jövedelem kiszámí­tása egy családnál, s a ked­vezmények figyelembevételé­vel mekkora lehet az a bruttó árbevétel, amelyet így elérhet. A példánkban szereplő csa­ládban az adózón kívül három olyan nagykorú családtag is van, akinek egyéb kereső fog­lalkozása nincs. Ebben az eset­ben — tegyük föl, hogy nin­csenek igazolásai a felmerült költségekről, így erre a bruttó bevétel maximum 40 százaléka elszámolható — az adózó évi 130 ezer forint bruttó árbevé­telt is elérhet, és mégsem kell progresszióén adóznia, mert: lejön a 130 ezer forint nyers bevételéből a 40 százalék, vagyis 52 ezer forint, így tisz­ta jövedelemként 78 ezer fo­rint marad; ebből levonják az egyéb kereső foglalkozást nem űző, a családhoz tartozó három nagykorú családtag után a há­rom szór 10 ezer forintot, s marad adóalapként elszámol­ható 48 ezer forint évi tiszta jövedelem. Ez viszont az 50 ezer forinton aluli, tehát téte­lesen adózó kategóriába tarto­zik. A beszélgetésből ki­tűnt: az idén január 1-én ha­tályba lépett módosító rendelet a tételes, kedvezményezett adóztatási forma felé irányítja a háztáji és kisegítő gazda­sággal rendelkezők figyelmét. Az ezeknél a gazdaságoknál mutatkozó, 50 ezer forintot el nem érő tiszta jövedelem több kereső és eltartott között meg­oszlik, így valóban azt a célt szolgálja, ami ezeknek a gaz­daságoknak a rendeltetése: ad- | janak kiegészítést, pótlást az1 alapvető jövedelem mellé, melyre a tsz-tag a közösben, más dolgozó pedig a munka­helyén tesz szert. Hízó- és te- I nyészállat, tej, tojás, baromfi, 1 konyhakerti növény, gyümölcs 1 és még sok más áru értékesít­hető a háztájiból és a kisegítő I gazdaságokból az említett évi I tiszta jövedelem 50 ezer 'fo­rintos határán belül, s erre a tételes, kedvezményezett adóz­tatás érvényes. Az említett példa tulajdon­képpen lehetőséget bizonyít, mégpedig a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelésében és értékesítésébeji meglevő le­hetőséget: a népgazdaság és a termelő számára hasznos ez a tevékenység. Ez az adópolitika a lakosság jobb élelmiszer- ellátását kívánja elősegíteni. összhangban van pártunk és kormányunk célkitűzéseivel, termelésre ösztönöz — a jőve- ! delem differenciált adóztató- j sával is. Hcrnesz Ferenc 1 Társatlaimi összefogásra van szükség a mezőgazdasági munkákban A helyi erők mozgósítása elsőrendű feladat Súlyos gond nehezedik eb­ben az időszakban megyénk mezőgazdasági üzemeire. Áz időjárás olyan helyzet elé állí­totta a termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat, ami­lyenre már régen volt példa: a tartós esőzés következtében sorra elakadták a munkák, s ahogy múlnak a napok, úgy torlódnak a tennivalók'. Sok­milliós érték van még a határ­ban egy-egy gazdaságnál is, a búzavetés pedig éppen hogy elkezdődött' Somogybán. A rendkívüli helyzetben rendkí­vüli intézkedésekre volt szük­ség. Ezekről kormányhatározat látott napvilágot, s megyénk párt- és tanácsi vezetősége ugyancsak meghozta döntéseit az őszi mezőgazdasági munkák segítésére. Tegnap rendkívüli ülést tar­tott Tóth Lajosnak, a megyei tanács elnökhelyettesének ve­zetésével a megyei tanács me­zőgazdasági fejlesztési albi­zottsága. A munkák állásáról ás a sürgősen teendő intézke­désekről rendezett megbeszé­lésen részt vettek a járási ta­nácsi hivatalok elnökei, az érintett vállalatoknak és in­tézményeknek a vezetői, ott volt és felszólalt Solymossy Dezső, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője is. A járási hivatalok vezetői, miután átte­kintették a járásban levő gaz­daságok feladatainak eddigi teljesítését, számot adtak, a mezőgazdasági munkák hely­zetéről- Tájékoztatójukból ki­tűnt, hogy egy-egy tennivaló­nál két-három hetes, sőt értnél is nagyobb, helyenként egy hó­napos lemaradás tapasztalható a múlt év hasonló időszaká­hoz képest. A hátrány érzékeltetésére csupán néhány adat: a fonyó- di járásban például ez idő sze- I rint az ősziek alá történő szán- I tásnak 60,4, a búzavetésnek j 16.8, a cukorrépaszedésnek I 0,3(1). a kukoricatörésnek 2 százalékánál tartanak. A mar- j cali járásban a búzavetés 3, a kukoricatörés 1 százaléknál: a ; barcsi járásban a búzavetés 0,4j a burgonyaszedés 66,7, a cukorrépaszedés ,14, a kukori­catörés 10,4; a kaposvári já­rásban a vetőszántás 60, a bú­zavetés 1,3, a burgonyaszedés 65, a cukorrépaszedés és a ku­koricatörés 8, illetve 0,6 száza­léknál tart. Megyénk állami gazdaságaiban az őszi szántás­sal 57,5, a búzavetéssel 1,2, a burgonyaszedéssel 68, a cukor­répaszedéssel 47, a kukorica­töréssel 1,3 százaléknál tarta­nak. A járási hivatalok a munkák helyzetével kapcsolatos össze­gezés mellett ismertették, me­lyik gazdaságnak milyen se­Információ a másodperc egymilliomod része alatt A KGM Ipargazdasági. Szervezési és Számítástechnikai Inté­zetében hét szovjet szakember segítségével megkezdték ha- í zánk első szovjet gyártmányú R—30-as típusú számítógépé- ! nek beépítését. Műszerekkel állítják be a számítógepet. gítségre — emberi és gépi se­gítségre — van szüksége ahhoz, hoy a hátralevő feladatokat a lehető legrövidebb időn belül megoldhassa. Figyelembe véve az országos rendelkezéseket, éltek a lehetőségekkel a gaz­daságok: diákok és katonák közreműködését kérték a beta­karítási munkákhoz. Az igény-, fölmérés, mint a későbbi vitá­ban többen is kitértek rá, to­vábbi pontosításra szorul. Fi­gyelembe kell venni ugyanis, hogy jó néhány munka, mely­nek az elvégzését gépekre ter­vezték, kézi erőre vár, mivel a fölázott föld még sokáig nem bírja el a gépeket. A Kaposvá­ri Cukorgyár például 7500 va­gonra becsülte az idei répater­mést, ebből ez ideig mindösz- sze 520 vagonnal adtak át a gyárnak a termelők, s ami még a földben van, annak bizony a nagyobb részét valószínűleg kézzel kell majd kiszedni. A MÉK mintegy 1400—1500 va­gonra becsüli azt a burgonya­mennyiséget, mely kiszedésre vár, ugyanakkor a kaposvári AGROKER-nél 50—60 millió forint értékű gép van, mely az őszi munkáknál segíthetne, s jó néhány munkaeszköz de­cember 10-ig kedvezményes áron vásárolható a vállalatnál. A diákok, katonák bevonása az őszi mezőgazdasági mun­kákba — előzetesen tisztázott föltételek, elhelyezés és étke­zés biztosítása mellett — csak akkor lehet sikeres, ha min­denekelőtt maguk a mezőgaz­dasági üzemek mozgósítanak minden rendelkezésre álló erőt, ha a községben felkutat­nak és csatasorba állítanak minden tartalékot ebben az időszakban. Társadalmi Össze­fogásra van szükség, arra, hogy mindenki fölismerje: rendkí­vüli helyzet állt elő a mező- gazdaságban, amelynek meg­szüntetése népgazdasági érdek. Ipari üzemek, vállalatok dol­gozóinak sem lehet közömbös ennek a problémának a meg­oldása, hiszen az élelmiszerrel yaló megfelelő ellátás minden­kinek érdeke. Ennek megfele­lően rangsorolhatók az idősze­rű munkák is: a cukorrépa, a burgonya, a zöldség és a gyü­mölcs betakarítása, illetőleg a búza mielőbbi elvetése. Az üzemi vezetők gyors, átgondolt intézkedése, a helyi erők teljes feltárása, a külső segítség jól szervezett foglalkoztatása, a munkákban részt vevőkről va­ló gondoskodás, (védőruha, vé­dőital stb.). a feladatokra való teljes figyelemkoncentráció (a MEDOSZ meevebizottsága in­tézkedett az értekezletek, to­vábbképzések elhalasztásáról, a tegnapi albizottsági ülés is hasonló határozatot hozott) szükséges ejrben a viszontagsá­gos időjárású őszben. II. F. — A tsz-ek háztáji gazdasá­gai tételesen, illetve bevallás és) kivetés alapján adóznak. — Mi a lényege a tételes adózási formának? — Az a termelőszövetkezeti tag, akinél a háztáji gazdaság­ból. származó évi tiszta jöve­delem nem éri el az 50 ezer forintot, a községi vagy városi tanács által megállapított téte­les adót fizeti. Jövedelemfor­rásnak számít minden mező- gazdasági, tehát növényter­mesztési és állattenyésztési be­vétel. A tételes adó mértéke a kormányrendeletnek megfe­lelően, a somogyi adottságok figyéiembevételével átlagosan a szántónál és rétnél 383 fo­rint, a szőlőnél, kertnél és gyü­mölcsösnél pedig 983 forint holdanként. — Miben különbözik a té­teles adóztatástól a bevallás és kivetés ' alapján történő adóztatás? — Az 50 "ezer. főrintos évi tiszta jövedelem fölött nincs kedvezményezett, azaz tételes adóztatás. Itt már bevallást kell adniuk az állampolgárok­nak az évi bruttó jövedelmük­ről, illetve az ennek megszer­zéséhez bizonyítottan fölme­rült kiadásokról. Eleknek az összevetéséből kapjuk meg a tiszta jövedelmet. Erről a tár­M agyarország 1944 szep­temberében már hó­napok óta német megszállás alatt volt. A gon­dolkodó emberek világosan látták a háború kimenetelét. A szovjet csapatok szeptem­ber 23-án már országunkban harcoltak, és megkezdődött a" felszabadítás. Horthy 1953- ban Buenos Airesben megje­lent emlékiratában írja: »A végső döntő lépéstől még hú­zódoztam. Fegyverszünet ké­rése mindig keserű, de az, hogy az angolok és az ame­rikaiak az oroszokhoz utasí­tottak bennünket, valóságos tragédiát jelentett számunk­ra...« A kommunistaellenes Horthy a megbízottait kény­telen volt Moszkvába külde­ni, mert London és Washing­ton világosan megmondta, hogy fegyverszünet ügyében, csak a Szovjetunió illetékes. Horthy terveit saját »fasisz- ; tái« zavarták meg. Ekkor 1 már Lakatos Géza vezérezre­des volt a miniszterelnök. A kilátástalan katonai és politikai helyzet arrra kény­szerítette Horthvt, hogy 1944. október 15-én nyilvánosan is fegyverszünetet kérjen. _ Dél­ben a rádió közölte Horthy fegyverszünetet kérő prokla- mációját. A kiáltványban Harminc éve történt..; Féktelen terror kezdődött egyetlen szóval sem hívta fel ellenállásra a dolgozó tö­megeket és a hadsereget. Semmiféle előkészületet nem tett a fegyverszünet biztosí­tására, s ezzel lehetőséget adott a német fasisztáknak és magyar bérenceiknek, hogy a hatalmat könnyen át­vegyék. A németek és a nyi­lasok néhány óra alatt körül­fogták a középületeket, lak­tanyákat, eltávolították Horthy személyes híveit, és Szálasi, a »nemzetvédő« át­vette a hatalmat. A nácik pontosan tudták, hol lehet megszorítani Hor- thyt. A család mindig gyen­ge pontja volt. »A német biztonsági szolgálat közvetí­tők útján elhitette Miklós fiammal, hogy Tito titkos küldöttei keresik vele a ta­lálkozást.« Először kitért ez elől, mert az összejövetelre kijelölt ház előtt gyanús ala­kokat vett észre. Ezután ok­tóber 15-re tűzték ki a 'ta­lálkozást Bornemissza Félix hivatalában. Abban bízott, hogy Tito megbízottairól van szó, és felhatalmazta fiát a megbeszélésre. Ez október 15-én délelőtt történt: a nácik ügyesen tőr­be csalták if. Horthy Mik­lóst. Leütötték, szőnyegbe csomagolva levitték az utcára, és föltették egy teherautóra. Az apa hamarosan tudomást szerzett az emberrablásról. Később tudta meg, hogy a fiát a németek azonnal a re­pülőtérié vitték. A nácik közben SS-alakula- tokkal biztosították a Duna- hidakat, a nyilasok a rádiót foglalták el. Délután fél hat­kor a rádióban felolvasták Vörös János vezérkari főnök hamisított parancsát, mely a harc folytatását1 rendelte el. Hat órakor fölkereste Hor- thyt, és közölte vele, hogy a hadparancsot meghamisítot­ták. Szálasi a német követség­re ment, majd egy gellérthe­gyi villában helyezték el a nyilasvezért. Este háromne­gyed tízkor a rádió közvetí­tette a Szálasi-kiáltványt. Bejelentette: Szálasi állam­főként átvette a hatalmat, és végsőkig kitart Hitler olda­lán. Náci repülőgépek a köz­vetítés alatt szórni kezdték a kiáltvány szövegét tartalmazó röpcédulákat. A nyilasok és a nácik már egy hónappal előbb részletesen kidolgozták a rá­dióközvetítés és a röpcédula­szórás tervét. Másnap Horthyt és néhány hívét a nácik átvitték a Hat- vany-palotába. Délelőtt Szála­si fölkereste Horthyt, és kérte: nevezze ki miniszter- elnöknek. Horthy ekkor' meg­tagadta, de késő délután még­is megtette. Lakatos kereste föl, átnyújtotta a németül megírt lemondó nyilatkoza­tot és Szálasi miniszterelnö­ki kinevezését. Fia élete és szabadon bocsátása ettől az aláírástól függött. A nácik megkapták az aláírást; Hor­thyt a Kelenföldi pályaud­varról 1944. október 17-én vitte el német földre a vo­nat. / Szálasi és társai a hata­lomátvétel után a németek minden kérését teljesítették. A lakosságot 14—70 éves korig munkaszolgálatra kö­telezték: Újabb hadosztályok felállítását és bevetését ter­vezték. Elrendelték, hogy Né­metországba szállítsák a gyá­rak berendezését, az állatál­lományt és valamennyi érté­ket. Aláaknázták a gyárakat, hidakat, középületeket, és fel­készültek a felrobbantására. Majd a letartóztatott politi­kai foglyokat és a zsidó la­kosságot kiszolgáltatták a né­meteknek, és nagy részüket a haláltáborokban elpusztí­tották. Senkinek nem volt biztonságban az élete. Ekkor már az ország csali- nem 400 városa és községe, köztük Szeged, Békéscsaba, Makó szabaddá lett. A felszabadító szovjet hadsereg meghiúsí­totta a nácik újabb csapatösszevonásait, és 1945. április 4-én kiverte őket a magyar földről. Szálasi és al- vezérei Ausztriába menekül­tek. Szálasi 1945 májusában még jegyzőkönyvbe foglalta, hogy »a háborút Németor­szág nem vesztette el ...«. Néhány nappal . kivégzése előtt, 1946 márciusában azt magyarázta egy újságírónak, hogy »az atombombát a né­metek találták fel, és ők ad­ták át az amerikaiaknak, hogy ne jusson szovjet kéz­re...« Varga Teréz Somogyi Néplap! 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents