Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-13 / 240. szám

Sikerek és kudarcok Naponta érnek bennün­ket. Egészen kiskorunktól. Nem tudom, miért pontosan erre a két dologra emlékszem óvodáskoromból. Egy karika­versenyben én lettem az első. Bizonyára akkoriban ez nagy sikernek számított. Ez az egyik eset. A másik, későbbi bará­tommal esett meg. Faluról ke­rült be a nagycsoportba. (Nem tudom, akkor is így hívták-e már az »öreg« óvódistákat?) Üj pajtásunk beilleszkedése csaknem tökéletes volt. Ám az egyik nyári délután hintáz­ni vonultunk, ahogy mondani szokás: »hosszú, tömött sor- . ban«. Három hajóhinta állt a 'téren. Ezekbe ültették a ki­sebbeket az óvónők, mi na­gyobbak pedig »evezősök« let­tünk, azaz: a hinta végében állva lendületet adtunk. Új pajtásunk hajója azonban cspk nem akart elindulni, hiába to- porzékolt a hintán. Szívszag- gátó hüppögéssel kezdett 'zo­kogni, amikor az óvónő a fe­jét csóválva ezt mondta: »Ilyen nagy fiú, és nem tud­ja megindítani a hintát.« Hogy mekkora baklövést kö­vetett el, azt csak felnőttfejjel értettem meg. A kudarcélmény talán még ma is él Péterben, a későbbi barátban. Az a hajda­ni óvónő nem gondolt arra, hogy Péter, aki faluról jött, korábban még sohasem ült ha­jóhintában, s így nem ismer­hette az indulás fortélyát sem. Siker és kudarc, sokszor egy tőről fakad. Válhat egyikké, de lehet a másikká is minden cse­lekedetünk. Az ember az örö­met, a kellemest keresi. Ha megtalálja, az jó érzést bizto­sít. Ha nem: jön a letörés, a rosszkedv, a sikertelenség-ér­zet. Vagyis: a siker pozitív, a kudarc negatív érzelem.. főként, ha sorozatosan, gyors egymás utánban érik az em­bert — örökösen savanyúvá. Sőt: másokkal szemben kelle­metlenkedővé, pesszimizmusá­val »ragályt« terjesztővé. A környezete elhúzódik az ilyen típustól; messzire kerüli már akkor is, ha csak az utca másik oldalán látja. A kudaroban »gazdag« ember önbizalma csökken. Ügy érzi: értéktele­nebb személyiség másoknál. Vagy éppen az ellenkezőjét: őt nem képesek megérteni, »mert túl magasan szárnyal«. A sikerélmény önmagunk­ból, s az általunk jól végzett munkából fakadhat. De má­sok — felettünk állók — di­cséretéből is. Olykor valósá­gos jutalom egy ilyen dicséret. Abból következően: a szülői dicséret bizonyos értelemben felelősség is. A szülőnek tud­nia kell dicsérni. Korholással nem lehet tartós sikert elér­ni. Az apának, vagy anyának birtokában kell lenni a mérle­gelés képességének. A teljesít­ményt kel' dicsérnie. Azt, ami­ért megküzd a gverek. Az ap­ró-cseprő dolgokért kapott di­cséret csak egy ideig lelkesíti a gyereket. A mindenért meg­dicsérés pedig elbizakodottá teheti. Minden emberben vannak ambíciók, még abban is, aki ezeket gondosan titkolja, s a világnak közömbös arcot mu­tat. Ám az is igaz, hogy a becsvágyszint más-más az egyénekben. Mindig a többre, a nagyobb sikerre kell töre­kedni. S nemcsak a. sportoló­nak, hanem minden ember­nek. Nem mindegy, hogy a követelményeknek, hogyan te­szünk eleget. Nem mindegy, hogy a »nagy kapun« lépünk-e be oda ahová szeretnénk, vagy a mások által kinyitott »kis kapun« surranunk lépcsőről Annyi bizonyos, hogy alap-1 lépcsőre. Akinek a szekerét vető érzelmek ezek. Mondhat­ni: meghatározók a személyi­ség egészét tekintve is. A si­ker magabiztossá, erőssé tehe­ti az embert. A kudarcok — a sokan tolják, nem ismeri az meg soha a teremtés örömét, sikerérzetét. Azt az első ko­molyabb kudarc szakadékba löki. Az Iskolatelevízió műsora október 15-től október 20-ig KEDD: 9.00: Énekeljünk együtt! Gyer­mekdalok. 9.05: Környezetismeret (Alt. isk. 3. oszt.). Az iskolapad. 9.55: Fizika (ált. isk. 6. oszt.^ Az anyagmegmunkálás néhány módja (Tanulmányi kirándulás). 11.05: Történelem (Ált. isk. 6. oszt.). Ki­rályság születik. 12.05: Matematika (Ált. isk. 7. oszt.). A tört, mint há­nyados. 14.30: Énekeljünk együtt! (Ism,) 14.35: Környezetismeret. (ism.) 15.25: Fizika. (ism.> 16.25: Történe­lem. (Ism.) 17.25: Matematika. (Ism.) SZERDA: 8.05: Magyar irodalom. (Ált. isk. 7. oszt.) Csokonai Vitéz Mihály. 9.20: Kémia (Középisk. I. oszt.). A halmazállapotok molekulaelmé­leti magyarázata. 9.55: Német nyelv (Középisk. I—II—m—IV. oszt.). Az első látogatás. 13.35: Magyar irodalom. (Ism.) CSÜTÖRTÖK: 9.55: Matematika (Ált. isk. 6. oszt.). Így könnyebb lesz. (Tré­fás feladatok, játékok az osztha­tóság alapján.) 10.15: Kuckó. (Ism.) 15.25: Matematika. (Ism.) PÉNTEK: 9.55: Történelem (Alt. isk. 7. oszt.) A királyság megdöntése Franciaországban. 12.10: Francia nyelv. (Középisk. m—IV. oszt.) Horgászaton. 15.25: Történelem. (Ism.) VASÁRNAP: 8.35: Francia nyelvtanfolyam ha­ladóknak. összefoglalás. 9.00: Né­met nyelvtanfolyam. Jó utat! A SOMOGY MEGYEI TANÁCS V. B. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELME­ZÉSÜGYI OSZTÁLYA kellő számú jelentkezés esetén a ter­melőszövetkezeti dolgozók részére mezőgazdasági gép­szerelő szakmunkás tanfőlyamot indít Jelentkezni levélben lehet 1974. októ­ber 31-ig az Ádándi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolánál. Az intézet a tanfolyammal kapcsola­tos részletes felvilágosítást is megadja. (272338) Lukácsy András Elmés játékok, játékos elmék »Teátrum oti sic amat rosi­szor hangzik el mentegetőzés­képp égy-egy gyerek szájából: »Éh tanultam, de nem érteni, A leírtak talán világossá te­szik ezt is: minden ember iránt előlegezett bizalomnak kell megnyilvánulni. Előítéletekkel j fogadni valakit, az illetőnek I nas«. Vajon milyen titkot rej- gúzsbakötést is jelenthet. Hány- teget e latin szöveg az olvasó­nak? Azt, hogy: »Teát, rumot iszik a matrózinas«. Ez a szö­veg ugyanis egy régi játék, az mi történt velem, amikor fe- úgynevezett tonaludatusz ter- lelnem kellett. Nem tudtam ! nnéke. Ez a tudományosan kinyögni egy szót sem.« Nem } hangzó név pedig maga is tré- mindig mond valótlant a gye- fa- annyit jelent: tón a lúd át­usz. Ilyen szövegrejtésekkel a múlt század közepe táján gyakran találkozhattak az ol­vasók kedvenc lapjuk szóra­koztató hasábjain. Nagy de­rültséget kelthetett, amikor a Japánujjas mellény „Kalocsa“ gyapjúfonalból rek. Van úgy, hogy megérezte a társak, vagy a tanár bizal­matlanságát. Vagy egy előző kudarcélmény teszi némává. Sikerélményhez juttat­ni másokat is; ez örömet adó lapban közölt »ókori lelet«-ről tevékenység, magatartás. L. L. III j ö OTTHON ÉS 11 1 CSALÁD türelmesebb' vizsgálódás után megállapították, hogy egy szellemes mondást rejt — anyanyelvűnkön. A társasjátékok kedvelőit, főként, minden korok diáksá­gát foglalkoztatta szerte a vi­lágon. a nyelvgyötrés- Nagy di­csőségnek számított, ha valaki egy szép példányra bukkant. De ugyancsak dicsőséget jelen­tett azt hibátlanul kimondani, mint napjainkban is. Minden kornak megvoltak, a mainak is megvannak a nagy játékos egyéniségei. Régiekről, maiakról, alkotásaikról szól a MINERVA gondozásában meg­jelent Elmés játékok, játékos elmék (Irodalmi játékszoba) második bővített, átdolgozott kiadása. Anyaga kb. 30 dkg »Kalo­csa« gyapjúfonal. Kötéséhez 3- as és 3 és 1/2-es kötőtűt haszná­lunk. Mintájának 1. sora (a munka visszáján): 1 sima, X 3 fordított és 2 sima X ismétel­jük meg a sor végéig. A sort 3 fordított és 1 simával fejez­zük be. A 2. sor: 1 fordított X a következő 3 sima egy szemét leemeljük, utána 1 sima, 1 rá- hajtás. 1 sima és a leemelt sze­met áthúzzuk a két szemen és ráhajtáson, 2 fordított X is­mételjük. A 3. sor: egyenlő az első sorral. A 4. és az 5. sor: simára sima, fordítottra fordí­tott. A 2-5, sorokat ismételjük. A háta: 132 szemmel kezd­jük a 3 és 1/2-es tűvel és min­tásán kötünk, 38 cm-es magas­ságtól a 3-as tűvel dolgozunk I úgy. hogy a munka színén si- j mán kötünk, de mindig a sze- j mek hátsó szálába öltünk, a I baloldalán pedig végig fordí- j tottan kötünk. Mindkét olda- í Ion 4 soronként 1-1 szemmel I 6-6 szemet szaporítunk az uj- 1 jak részére. Utána egyenesen kötünk, és 17 cm magasságnál 5x4 és 4x7 szemmel a vállak szemeit fogyasztjuk. A 4. váll- fogyasztásnál a nyakkivágás részére befejezzük a középső 34 szemet és ehhez még 3x2 és 1 szemet fogyasztunk a két ol­dalon a befejezésig. Az elejét két részben kötjük. Egyik felét 67 szemmel kezd­Mese gyermekeknek Kőbe vésett nap Régen, nagyon régen tör­tént, amikor még nem voltak mesék, nem voltak évszakok sem. A nap állandóan a jel­hők között bujkált és vagy esett az eső, vagy fújt a szél. Ennyi volt az egész. Történt akkoriban, hogy a szegény ember így szólt a fiához: — Eredj fiam, nézz szét a világban, hátha máshol töb­bet terem a föld. Jobban jól­lakhatsz. Talán még meg is gazdagodhatsz. A fiúnak elszorult a szíve, mert nagyon szerette apját, anyját, otthonát. Nehezére esett a válás. De azért reggel, alighogy megvirradt, elindult. Jó, hogy csizmája hangosan kopogott, legalább nem hallották szí­vének hangos dobogását. Délig meg sem állt, csak ment szótlanul. Mikor elfá­radt, leült egy sziklafal tövé­be. Tenyerébe hajtotta a fe­jét és meg sem moccant. Kis idő múltán új erőre ka­pott. Felállt. Nagyot nyújtó­zott. Megropogtatta csontjait, és szomorúan tekintett körül. Akkor nézte meg jobban azt a sziklafalat, amely mellett ül­dögélt. Fehér, sima volt az a sziklakő. Amint elnézegette az a gondolata támadt, hogy belevési ennek a napnak a dátumát. Elővette a bicskáját, és vés­ni kezdett. Azt véste a szik­lafalra: MÁRCIUS 21. Még a végén a pontot ki sem véste egészen, egyszer­esük megmozdult a szikla, és kinyílt, akár egy ajtó. A legény azt sem tudta, hogy hová legyen a nagy cso­dálkozástól. Hát még amikor a sziklafal mögül egy tüne­ményes, szép lány lépett elő. Szőke haja vállára omlott és a halántékán pár szál ibolya fogta össze a repkedő fürtö­ket. Arca csupa derű, és mo­solygás. Kedvesen szólt: — Az én nevem Tavasz! ldézártak nagyon régen. A varázslat szerint csak akkor ' szabadulhatok, ha valaki rá­vési erre a sziklafalra a szü­letésem dátumát. Te voltál, aki rávésted. Honnan tudtad? Ki mondta meg neked? A legény szája széle is megremegett, amint beszélt: — Nagy búbánatomban Ír­tam fel ezt a napot, mert ne­héz szívvel hagyom el azt a helyet, ahol születtem. — Miért akarod elhagyni hát? — Apám kért erre. Szegé­nyek vagyunk. Alig terem a föld. Ritkán süt a nap. És ezen senki sem tud segíteni. — Ez azért volt, mert min­ket, évszakokat sziklabörtön­be zártak. De most, hogy ki­szabadítottál engem én majd kiszabadítom nővéreimet is. Még hárman vannak rajtam kívül. — Neked pedig legyen az a jutalmad, hogy nem kell el­hagynod szeretteidet, és én ígérem, hogy ezentúl megvál­tozik minden. Meglátod, mi­lyen szép lesz az, hogy lesz- i nek évszakok, és lesznek me­sék. Az emberek szeretni fog­ják nővéreimet, a Nyarat, az Őszt, a Telet, és a meséket... — Most pedig menj, és le­gyen a szívedben öröm vala­hányszor eszedbe jutok! A legény elnézte volna nap­estig a lányt, de az könnyű fátyolán ellebegett. Utána mindjárt kisütött a nap. Kék lett az ég. Mikor a fiú hazatoppant, apja, anyja, egyszerre ölelget­ték. Egyszerre sírtak és ne­vettek. — De jól tetted fiam, hogy visszafordultál! A fiú elmondta, ami vele történt. — Hiszek neked — mondta az apja boldogan, mert min­denki látja, érzi, hogy vala­mi nagy fordulat történt az emberek életében. Olyankor minden ember úgy érzi, mintha hozzájuk szólt voína így: Legyen a szí­vetekben öröm valahányszor eszetekbe jutok. Azóta nagyon sokan látják olyan szépnek a Tavaszt, mint ahogy a legény látta, le- omló hajában pár szál ibo- lyávai. jük. A hátához hasonlóan min­tásán dolgozunk, majd az uj­jak szaporításától sima kötés­sel folytatjuk munkánkat, fe­zei egyidejűleg a nyakkivágás szemeit is (a középvonal fö­lött) minden 2. sorban 1 szem­mel fogyasztjuk. A vállak sze­meit a hátrésszel azonosan fe­jezzük be. összeállítás előtt csak a si­ma kötésű részt gőzöljük, majd összevarjuk a vállat. Ezután fölszedjük az előrész szemeit és a nyakkivágásét, és 2 si­ma, 2 fordított váltakozásával a 3-as tűvel 2 és 1/2 cm széles pántot készítünk és a gomb­lyukakat is bele kötjük. Az ujjak szélét, is hasonlóan szeg­jük. majd összevarrjuk az ol­dalakat. Népek meséi IV. í 2 3 4 5 6 ■■■■ ■ Ml ■ Ml ■ »»»II *7 8 9 16 11 MM Ki! 12 13 ■ MM MM 14 15 16 17 MM MM .... MM ■ ■■■ MM 18* 19 MM ■■■■ MM ■ ■■■ 2c 21 I ■■■■ ■■■■ 1 «■■■ 2 2 MM «MB 1 « MB ■ CM BUM :::: MM MM 27 ■ ■■■ MM inni 23 2* 25 26 28 BMB Ilii MM MBB 29 ■ ■■■ MM MM ■ ■■■ 30 31 32 33 34 MM ■■■■ mér ■■■■ MM | ■■■■ ■ ■■■ MM 35 36 37 ■ MB 38 ■ III 1 MM I MM 39 "2S5 40 MM ■ MB • MR 4MB 4 1 A NAGYBAJOM ES VIDÉKE ÁFÉSZ SZAKKÉPZETT BOLTVEZETŐT KERES a nagybajom! 3. sz. — 150 ezer Ft havi forgalmú — egyszemélyes, szabad kasszás élelmiszerbolt) ába# azonnali belépéssel és a nagybajomi 7. sz. — 130 ezer Ft havi forgalmú — egyszemélyes, szabad kasszás élelmiszerboltjába, 1974. október 1-1 belépéssel. Jelentkezés személyesen, az áfész központjában: Nagybajom, Kossuth u. It. mm) VÍZSZINTES: 1. Rosszat megszüntető. 7. Folyadék. 10. Kutyáké. 12. Gála fele. 13. Szín az arcon. 14. »Az utolsó sárkány« a mesék gyűjteményének címe. 16. Átnyújt. 18. Kárára van. 19. Nála fele. 20. O. É. 23. E nép meséi »Az elcserélt asz- szonyok« címen jelent meg. 29. Lúg mássalhangzói. 30. Nem romlik meg. 32. Béla személyét. 35. Tart közepe. 36. Ezek a népmesék »Kergalcc po­koljárása« címmel jelent meg. 38. Egyik szülő. 39. Tan betűi keverve. 40. Tagadás. 41. Patkó Károly. FÜGGŐLEGES: 1. A nép meséi »»-Urasima Taró a szegény halasz« kötetben jelen­tek meg. 2. Meggyőz. 3. Várta régiesen, ékezetek nélkül. 4. Használja a tollát. 5. Somogyi község. 6. Értelmes ekezetíelesleggel. 8. Járomra. , 9. Csukott. ll. A kés jellemzője. 15. Mint a vizsz. 12. 17. A hordó részét. * 21. Lángol. 22. Bizonyos része. 24. Ellenfél régiesen. 25. Y. E. 26. Éneklő hang. 27. Eltesz. 28. Másikba. 31. »A varázsdob és a látó asszo­nyok« címen jelent meg e nép meséinek és mondáinak vál^' tása. 33. Értelmével felfog. 34. Ilyen hal is van. 37. Tilalom. Beküldendő a vízszintes 14., 23., 36. és a függőleges 1., 31. sorok he­lyes megfejtése. Beküldési határidő; 1974. október 17-én csütörtök délig. A szük­séges sorokat levelezőlapon küld­jétek be. s írjátok rá: »Gyermek keresztrejtvény«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Mouller; Költői; Kun- ffy; Chopin; Bálint. Szombathy ' Viktor: Cirok Peti i című könyvét a kővetkező pajtá­sok nyerték: Gellén András, öreg­lak Laklia Klári, Babócsa; Dani Andrea és Kelemen Zoltán, Ka­posvár. A könyveket postán küldjük el. Somogy/ Néplap I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents