Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-11 / 212. szám

/ Harminc éve történt... ' Kollégiumbővítés 84 nap alatt A tizenkettedik óra 1944 nyarán keleten és nyugaton megindult a szövet­séges hadseregek hatalmas offenzívája. A katonai sike­rek mindenütt szárnyakat ad­nak a-z ellenállási mozgalom­nak. Augusztus 1-én Varsó népe ragad fegyvert, augusz­tus 18-án a párizsi munkás­ság, 23-án a román antifa­siszta erők, 29-én a szlovák nép mozdult meg, szeptember első napjaiban pedig Bulgá­ria és Finnország fordul szem­be Hitlerrel. A náci biroda­lom immár egyetlen szövetsé­gese Magyarország. Mind töb­ben vannak azonban Magyar- országon is — elsősorban a dolgozó tömegek, de már az uralkodó osztályok körében is —, akik a volt szövetségesek példáját szeretnék követni, de a cselekvést a tétovázó és a . Szovjetuniótól rettegő Hor- thytól várják. A helyzet kri­tikus, de mégis volt kiút! Megalakult a Magvar front Az 1944 szeptember elején újjáalakult Kommunista Párt néhány hét múlva kiáltvány­ban sürgette, »a legszélesebb magyar nemzeti erők összefo­gását«, és felsorakozását az 1944 május végén alakult, a demokratikus pártokat tömö­rítő Magyar Front zászlaja alá. A kommunista párt jól látta, hogy a magyar anti­fasiszta erők önmagukban képtelenek a nácikkal való szakítást végrehajtani. Ha azonban az uralkodó osztály németellenes szárnyával, a hadsereg náciellenes tisztika­rával összefognak, és a szovjet hadseregré támaszkodva be­csülettel vállalják a harcot, a siker nem maradhat el. A fel­adat kettős: egyrészt mozgósí­tani a tömegeket, mindenek­előtt a magyar munkásosz­tályt, hogy minden eszközt megragadjon — a szabotázs­tól a harci akciókon át — a kiugrásban való fegyveres részvételig, másrészt nyomást gyakorolni az uralkodó osztá­lyokra, elsősorban Horthyra, hogy a kulisszák mögötti ma- hináció helyett, az egész nép­re támaszkodva,' a munkássá­got* fölfegyverezve, szakítson a nácikkal. Ezt sürgette a párt újból megjelent lapja, a Sza­bad Nép is. Emlékirat a kormáüyzóliQZ Miközben a Kommunista Párt a legszélesebb nemzeti összefogásért szállt síkra a külön béke, a Hitlernél való szakítás érdekében, nem- fe­ledkezett meg arról sem, hogy a demokratikus erők előtt tá­volabbi feladatok is állnak: »Olyan demokratikus Magyar- országot akarunk — olvasha­tó a kiáltványban —, ahol a demokratikus emberi jogok a zette Katonai Bizottsága szép tember utolsó napjaiban már összeköttetésben állt a vezér­kar néhány befolyásos tiszt­jével is. Ugyanakkor a szov­jet földön élő magyar kom­munista emigráció és a IV. Ukrán Front parancsnoksága, meg az I. magyar hadsereg hadifogságba került tisztjei révén — delegáció útján — kapcsolatot teremtett a Kár­pátokban harcoló I. hadsereg parancsnokságával, Dálnoki Miklós Béla vezérezredessel. A cselekvést, a döntő szót legmesszebbmenőkig való biz- j azonban mindnyájan Horthy .tositasaval a magyar dolgozo .................. t ársadalom minden egyes ré­tege .., tekintet nélkül fajra vagy nemzetiségre, egyformán megkapja annak jogát, hogy osztálysúlyának megfelelően részt vehessen , a törvényho­zásban, a magyar társadalom építésében és kialakításában, sok évtizedes gazdasági, tár­sadalmi és kulturális pörük- nek rendezésében, összhang­ban a nemzet akaratával!« 1944 szeptemberében ala­kult meg a Magyar Front In­téző Bizottsága, amelynek el­nöke a szociáldemokrata párt baloldali vezetője, Szakasits Árpád volt. A Kommunista Pártot Kállai Gyula, a Kis­gazdapártot Tildy Zoltán, a Parasztpártot Kovács Imre képviselte. A Magyar Front ebben az időben már vonzási központja volt a különböző Hitler-ellenes baloldali és polgári erőknek, és motorja az ellenállási mozgalomnak. 1944 szeptemberében Horthy és klikkje arra kényszerült, hogy kapcsolatot keressen a Magyar Fronttal. A Magyar Front a kormányzóhoz eljut­tatott emlékiratában hangoz­tatta : »Magyarország számára elérkezett az utolsó pillanat, amikor a magyar földön elő­renyomuló orosz hadsereggel egyesülve, megakadályozhat­juk az ország pusztulását«, és »azonnal befejezhetjük« a németek oldalán viselt hábo­rút. Ebben az időben már kü­lönböző, főként polgári be­állítottságú csoportok is ke­resték a kapcsolatot a Ma­gyar Fronttal, és azonnali cselekvést sürgetett / több horthysta tiszt is. a Kommu- i nista Párt Pálffy György .ve­tői várták. Törlésieimi bűn Október első . napjaiban a budai Vár valóságos »átjáró­ház« volt. A kormányzó és megbízottai egymás után tár­gyaltak különböző illegális, németellenes csoportok — köztük a Magyar Front — képviselőivel. Horthy szemé­lyesen beszélt a szakítást ugyancsak sürgető I. és II. magyar hadsereg parancsno­kával. Kezében volt a lehető­ség, hogy egyesítse a kiugrás­ban érdekelt, de még mindig szétforgácsolt erőket. A kü­lönböző polgári és katonai csoportok tevékenységének összehangolása és egységes mozgósítása esetén megsok­szorozhatta volna az erőket, de nem ezt tette! »Horthyék ugyan belátták a háború továbbfolytatásának nemzetgyilkos jellegét — szö­gezte le néhány nappal ké­sőbb a Kommunista Párt Központi Bizottsága —, de 25 esztendős reakciós felfogásu­kat nem tudta áttörni még a magyar nemzet egyetemes ér­dekeinek követelménye sem. Katonailag ki akarták vezetni az országot a háborúból, de politikailag féltek a Vörös Hadseregtől és a magyar nép demokratikus erőitől... Ez okozta próbálkozásuk szánal­mas összeomlását.« A magyar nemzet ellen tör­ténelmének legnagyobb bűnét követték el! P. I. A fizikai dolgozók gyerekeiért Azok a tanulók, akik a má­sodik évet kezdték meg szep­temberben a i barcsi gimná­ziumban és szakközépiskolá­ban, most csodálkozhatnak: a vakáció alatt, nyolcvannégy nap alatt, elkészültek az épí­tők a szakközépiskolai tanu­lók kollégiumának a bővítésé­vel. A korábbi harminchat helyett most száztíz tanulónak jut hély a tegnap átadott bő­vített kollégiumban. Az iskola is fiatal, az 1974 —75-ös tanév végén kerülnek ki innen az első végzősök. A kollégium pégy évvel ezelőtt nyitotta ki kapuját az isko­láéval. A vízügyi szakközép- iskolásokkal. együtt ünnepel­tek tegnap a gimnáziumi ta­nulók is. Horváth István főépítésve- | zető jelentette Hadházi Lász­lónak, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezetőjének, hogy a kollégium átadásra kész. A rövid ünnepségen Hadházi László köszöntötte a kollégium új lakóit, majd a munkában kitűnt dolgozóknak jutalmat adott át. Bérezi Ist­ván, a barcsi gimnázium és a tanulók nevébeh átvette az rezhetnek — számtalan mun­kahelyen várják. Olyan ter­melőszövetkezetekben, ahol öntözéses gazdálkodást foly­tatnak, vízügyi . társulatok, új létesítményt. Ezután a ven- 1 vízügyi vállalatok tartanak dégek és az iskola tanulói megtekintették a már beren­dezett, szép, otthonos kollé­giumot. Egy 1965-ös fölmérés sze­rint a négy dél-dunántúli me­gyének, Somogynak, Tolná­nak, Baranyának és Zalának annyi vízügyi szakemberre van szüksége, hogy őket két­százhatvannégy év alatt le­hetne kiképezni, ha évente negyvenen iratkoznak be a szakközépiskolába. A fölmérés tanulsága tulajdonképpen az, hogy szakemberigényes a víz­ügy, fejlesztése népgazdasági- lag rendkívül fontos. A barcsi szakközépiskola végzett .tanulóit — akik érett­ségizett vízügyi szakmunká­Nyugdíjban a fogatos Evek óta hagyomány a marcali termelőszövetkezetben, hogy szeptemberben elbúcsúztatják a nyugdíjba menő dolgozóikat. Az idén huszonegyen érték el a nyugdíjkorhatárt. Szombaton délelőtt a termelőszövetkezet ve­zetői köszöntötték őket, és aján­dékkal kedveskedtek nekik, meg­köszönve az eltelt munkáséve­ket, a termelőszövetkezethez való hűségüket. * A termelőszövetkezet iro­dájában úgy mondták: az egyik legjobb munkásuk Kis- borsó Béla, akit most búcsúz­tatnak. Feleségével az elsők között volt, amikor megalakí­tották a tsz-t. Béla bácsi ti­zennégy éve, amióta tagja a marcali termelőszövetkezet­nek, minden reggel munkába indult. — Az első hónapokban me­zőgazdasági fogatos voltam, azután áthelyeztek személyfo­gatra. Amikor még nem vol­tak gépkocsik, az elnököt hordtam, azután az állator­vost és az agronómust fuva­roztam. A munkám olyan volt, hogy ha este kellett menni, én mentem. Nemegyszer vasár­nap is dolgoztam, ha az állat­orvost valahova hívták. Nem tehettem meg azt, hogy a ház­tájit kapáljam és ne menjek be dolgozni. Rám szükség volt, s ezt tudtam. Hajnalban kel­lett kelni, mert csikókat taní­tottam be a majorban. Éppen esimmal hordtam őket ki és vissza. Ez emlékként maradt bennem. — Béla bácsi hatvanöt éves. Mit hozott ez a hatvanöt év, merre járt? , . — Külföldön még nem vol­tam, a feleségem járt a Szov­jetunióban. A tsz küldte ki jutalomútra. Az az igazság, hogy nem is vágyakozom el innen. A Dunántúlt már ke- resztül-kassul bejártam, vol­tam már Pesten kiállításon, de tovább nem jutottam el. — Az az idő, melyet a me­zőgazdaságban eltöltött, egy kicsit történelem is. Szemta­núja lehetett a mezőgazdaság fejlődésének. — Igen, rengeteg új gép ke­rült ide. Régen még gondolni se mertünk arra, hogy ilye­nek is lesznek. A búzát, a ga­bonát kézzel arattuk, marok­ba szedtük, ma elvégzik a gé­pek. A vefés, a trágyázás ’s nehéz munka volt. Ma a gé­pek nagyon sok embert szaba­dítanak fel. A kis unokám most általános iskolába jár. Nincs arra szükség, hogy itt­hon maradjon majd dolgozni. Megvan a tehetsége, a szorgal­ma a tanuláshoz, Tanárnő sze­retne lenni. — Ez a nap újabb forduló­pont. Mit tervez a nyugdíjas napokra? Amíg bírom, továbbra is 4­rájuk igényt. A kollégium bő­vítése, azt hiszem, mindezt ki is fejezi. Az Országos Vízügyi Hivatal egymillióval támogat­ta a barcsi építést, a megye nyolcszázezer forinttal járult hozzá. A barcsi összefogás eredménye még háromszáz- nyolcvankilenc-ezer forint. A régi és az új kollégium között nemcsak az a különb­ség, hogy az előbbi színe kí­vülről már egy kicsit megfa­kult és vakítóan szikrázik az új festék, hanem — s ez lé­nyegesebb — jelentősen csök­kent a zsúfoltság. A régi szárnyban hat-hét ágyat kel­lett elhelyezni egy szobában. most vittek el kettőt. Én ezt a j eljárok dolgozni. Szeretem mezőt, a vidéket ezrszer be­jártam, volt úgy, hogy napon­ta háromszor is. Itt állt a hegyoldalban Ber­lovakat, nehéz lenne nélkülük meglenni. Meg hát kell is oda az ember. Búcsúzáskor a meghívót zsenyi Dánielnek a borpincé- í mutatja: je. A környékbeliek úgy me­sélik, itt Írogatta a verseit. A front elvonulása után lerom­bolták a pincét. Néhány éve emlékművet állítottak a he­lyére. Az ország minden ré­széből jöttek tanárok, kutatók, költők, s mivel gépkocsival nem lehet arra járni, a ko­Termelőszövetkezetünk vezetősége a nyugalomba vo­nult termelőszövetkezeti tág­jainak megbecsülésére ismé­telten megrendezi ez évben is a nyugdíjba vonulók köszön­tését ...« Láttam rajta, örül neki. Nagy Jenő Papp István öt éve a Csiky Gergely Szín­ház tagja, számtalan, el­sősorban ko­mikus szerep megformálása fűződik mun­kásságához. 35 éves szí­nészi jubileu­mát színházi szerzőként is ünnepli. Mű­sorra tűzte az Árgyilus ki­rályfi című zeínés mesejá­tékát a Déryné Színház. A fő- * próbát a na­pokban tartot­ták. — Az Ar- gyilus király­fit 1955-ben mutatták be először Mis­kolcon. 1947- ben Debrecenben mutatták be első zenés vígjátékomat, a Hálás válást. Zenéjét Sebes­tyén András szerezte. Ezt kö­vetően egy operettátdolgozást bíztak rám. Jacobi Leányvá­sárát. Ahogy eredetileg meg­írták, úgy nem lehetett már bemutatni. Pécsen 1950-ben az én átdolgozásom alapján vitték színre. Ugyanebben az időben Darvas Szilárd is dol­gozott a Leányvásáron, egy­más munkájáról nem tud­tunk. Darvas Szilárd átdolgo­zását Kecskeméten játszották. Vékony tüllfátyolt lebben- tett föl előttem Papp István, a színész munkájáról, sok szí­nész vágyáról. — Minden harmadik-ne­gyedik színész író, színpadi szerző szeretne lenni . .. í Kaposvári példákkal igazol­Papp István mese játéka Árgyilus királyfiról m hatja is: Szabó Kálmán fordí­tói munkássága előttünk is ismert, a Somogyi Néplap kö­zölte Somogyi Géza regényé­nek részleteit, Csorba István maga írja kabarészerepeit a rádiónak. — Az Árgyilus királyfi és Tündér Ilona meséje, mely a nép ajkán formálódott, s annyi műköltés alapja, ho­gyan formálódott Papp Ist­vánnál? — Nagyon szeretem a folk­lórt, a tiszta forrásban az I ti meg. egyik legszebb népmesénk az Árgyilus királyfi históriája. Zenéjét Bartók és Kodály műveiből állítottam össze. A mesejátékot most meg­kaptam, hogy elolvassam. Árgyilus és Tündér Ilona első találkozását gyors búcsú követi. Árgyilus: — Soha többé / nem láthatlak? Abba én bele­halok, szerelmem! Tündér Ilona: — Ha látni akarsz, láthatsz. Minden éj­szaka találkozhatunk itt a kertben, a csodálatos almafá­nál ... Ide repülök, mint hol­ló, és a karjaidban Tündér Ilonává változom ... — A színésznek a szerep­elemzés során kell foglalkoz­nia dramaturgiával, drámael­mélettel is. Talán az ilyen alkalmak csillantják föl előt­te a drámaírást. Papp Istvánnál egyébként egészen korai ambíció az iro­dalommal való foglalkozás: különösképpen a tragikomé­diával. — Úgy érzem, a klasszikus tragédia formája, korszerűt­len. A mi életünk is tele van tragikus elemekkel, de a mai ember kedveli a komédiát is, a visszájára fordított világot. A tragédiának és a komédiá­nak az ötvözése izgat... — Arve? — Csala Benedek zeneszer­zővel írtunk egy »fekete mu sok lesznek, s egy év ut,ám újban' négyen laknak egy- technikusi oklevelet is sze- , ,, egy szobában. A szakközépiskolái tanulói­nak java része, 98 százaléka vidjrki. Nemcsak somogyiak, hanem jöttek Zalából, Bara­nyából, de hrég a távoli Bé­késcsabáról is. Többségük fi­zikai dolgozó gyereke. Nekik kellett a kollégium. Keszerice István jövőre vé­gez. A kollégium régi szárnyá­ból átkerült az újba, négy­ágyas, otthonos, ^kényelmet nyújtó szobába. Kaszói gye­rek. — Ha végez, hol szeretne elhelyezkedni ? — Csurgón, a vízügyi tár­sulatnál. Szerelnék az otthon­hoz közel maradni. A. szakközépiskola negyedi­kes tanulói a nyáron szakmai gyakorlaton voltak. Az első- és másodévesek a nyarukból áldoztak a kollégium bővíté­sére is. Itt dolgoztak. Ez a munka is beszámított a szak­mai gyakorlatba. Nem lehet elválksztani a barcsi gimnáziumot a szak-, középiskolától. Tantermeik is javarészt közösek, ahol kabi­netrendszerben folyik az ok­tatás. A tanáraik is ugyan­sicalt«, ő Szegedre, én Kapos­várra adtam be a színházhoz, j azok. A fejlődésnek közösen A címe: Walpurgis-éj, 1945. j örülnek. A gimnáziumnak ha­1944-ben, egy táboii szín- marosan elkészül a tanulók hazban játszódik. Azokban a ............................. n apokban, ' amikor közelről j segítségévéi epulo uveghaz, hallani már a szovjet ágyúk j jövőre raktárépület és tan­dörgését. A tábori színészek j múhely épül a szakközépiskoT azt a feladatot kapják a nyi­lasoktól, hogy férfiasító, bá­torító darabot játsszanak. A tábori színház azonban a fa­lásoknak. A vízügyi szakközépiskolá­ban most hároméves a leve­sizmus apokalipszisét eleven!- j jezőképzés, jövőre beindul „ ■ szakmunkások hároméves Papp Istvánt, a Csiky Ger- 1 , gely Színház tagját mint ' kiegészítő tanfolyama, az színpadi szerzőt mutattuk be. j eredményes vizsga után érett- de művét Somogybán még j ségit tesznek, senki sem láthatta. Az ősszel — megtudtuk — Marcaliban és Nagyatádon is eljátsszák a’- Árgyilus királyfit. . H. B. Horányi Barna Somogyi Néplap m *

Next

/
Thumbnails
Contents