Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-11 / 212. szám
/ Harminc éve történt... ' Kollégiumbővítés 84 nap alatt A tizenkettedik óra 1944 nyarán keleten és nyugaton megindult a szövetséges hadseregek hatalmas offenzívája. A katonai sikerek mindenütt szárnyakat adnak a-z ellenállási mozgalomnak. Augusztus 1-én Varsó népe ragad fegyvert, augusztus 18-án a párizsi munkásság, 23-án a román antifasiszta erők, 29-én a szlovák nép mozdult meg, szeptember első napjaiban pedig Bulgária és Finnország fordul szembe Hitlerrel. A náci birodalom immár egyetlen szövetségese Magyarország. Mind többen vannak azonban Magyar- országon is — elsősorban a dolgozó tömegek, de már az uralkodó osztályok körében is —, akik a volt szövetségesek példáját szeretnék követni, de a cselekvést a tétovázó és a . Szovjetuniótól rettegő Hor- thytól várják. A helyzet kritikus, de mégis volt kiút! Megalakult a Magvar front Az 1944 szeptember elején újjáalakult Kommunista Párt néhány hét múlva kiáltványban sürgette, »a legszélesebb magyar nemzeti erők összefogását«, és felsorakozását az 1944 május végén alakult, a demokratikus pártokat tömörítő Magyar Front zászlaja alá. A kommunista párt jól látta, hogy a magyar antifasiszta erők önmagukban képtelenek a nácikkal való szakítást végrehajtani. Ha azonban az uralkodó osztály németellenes szárnyával, a hadsereg náciellenes tisztikarával összefognak, és a szovjet hadseregré támaszkodva becsülettel vállalják a harcot, a siker nem maradhat el. A feladat kettős: egyrészt mozgósítani a tömegeket, mindenekelőtt a magyar munkásosztályt, hogy minden eszközt megragadjon — a szabotázstól a harci akciókon át — a kiugrásban való fegyveres részvételig, másrészt nyomást gyakorolni az uralkodó osztályokra, elsősorban Horthyra, hogy a kulisszák mögötti ma- hináció helyett, az egész népre támaszkodva,' a munkásságot* fölfegyverezve, szakítson a nácikkal. Ezt sürgette a párt újból megjelent lapja, a Szabad Nép is. Emlékirat a kormáüyzóliQZ Miközben a Kommunista Párt a legszélesebb nemzeti összefogásért szállt síkra a külön béke, a Hitlernél való szakítás érdekében, nem- feledkezett meg arról sem, hogy a demokratikus erők előtt távolabbi feladatok is állnak: »Olyan demokratikus Magyar- országot akarunk — olvasható a kiáltványban —, ahol a demokratikus emberi jogok a zette Katonai Bizottsága szép tember utolsó napjaiban már összeköttetésben állt a vezérkar néhány befolyásos tisztjével is. Ugyanakkor a szovjet földön élő magyar kommunista emigráció és a IV. Ukrán Front parancsnoksága, meg az I. magyar hadsereg hadifogságba került tisztjei révén — delegáció útján — kapcsolatot teremtett a Kárpátokban harcoló I. hadsereg parancsnokságával, Dálnoki Miklós Béla vezérezredessel. A cselekvést, a döntő szót legmesszebbmenőkig való biz- j azonban mindnyájan Horthy .tositasaval a magyar dolgozo .................. t ársadalom minden egyes rétege .., tekintet nélkül fajra vagy nemzetiségre, egyformán megkapja annak jogát, hogy osztálysúlyának megfelelően részt vehessen , a törvényhozásban, a magyar társadalom építésében és kialakításában, sok évtizedes gazdasági, társadalmi és kulturális pörük- nek rendezésében, összhangban a nemzet akaratával!« 1944 szeptemberében alakult meg a Magyar Front Intéző Bizottsága, amelynek elnöke a szociáldemokrata párt baloldali vezetője, Szakasits Árpád volt. A Kommunista Pártot Kállai Gyula, a Kisgazdapártot Tildy Zoltán, a Parasztpártot Kovács Imre képviselte. A Magyar Front ebben az időben már vonzási központja volt a különböző Hitler-ellenes baloldali és polgári erőknek, és motorja az ellenállási mozgalomnak. 1944 szeptemberében Horthy és klikkje arra kényszerült, hogy kapcsolatot keressen a Magyar Fronttal. A Magyar Front a kormányzóhoz eljuttatott emlékiratában hangoztatta : »Magyarország számára elérkezett az utolsó pillanat, amikor a magyar földön előrenyomuló orosz hadsereggel egyesülve, megakadályozhatjuk az ország pusztulását«, és »azonnal befejezhetjük« a németek oldalán viselt háborút. Ebben az időben már különböző, főként polgári beállítottságú csoportok is keresték a kapcsolatot a Magyar Fronttal, és azonnali cselekvést sürgetett / több horthysta tiszt is. a Kommu- i nista Párt Pálffy György .vetői várták. Törlésieimi bűn Október első . napjaiban a budai Vár valóságos »átjáróház« volt. A kormányzó és megbízottai egymás után tárgyaltak különböző illegális, németellenes csoportok — köztük a Magyar Front — képviselőivel. Horthy személyesen beszélt a szakítást ugyancsak sürgető I. és II. magyar hadsereg parancsnokával. Kezében volt a lehetőség, hogy egyesítse a kiugrásban érdekelt, de még mindig szétforgácsolt erőket. A különböző polgári és katonai csoportok tevékenységének összehangolása és egységes mozgósítása esetén megsokszorozhatta volna az erőket, de nem ezt tette! »Horthyék ugyan belátták a háború továbbfolytatásának nemzetgyilkos jellegét — szögezte le néhány nappal később a Kommunista Párt Központi Bizottsága —, de 25 esztendős reakciós felfogásukat nem tudta áttörni még a magyar nemzet egyetemes érdekeinek követelménye sem. Katonailag ki akarták vezetni az országot a háborúból, de politikailag féltek a Vörös Hadseregtől és a magyar nép demokratikus erőitől... Ez okozta próbálkozásuk szánalmas összeomlását.« A magyar nemzet ellen történelmének legnagyobb bűnét követték el! P. I. A fizikai dolgozók gyerekeiért Azok a tanulók, akik a második évet kezdték meg szeptemberben a i barcsi gimnáziumban és szakközépiskolában, most csodálkozhatnak: a vakáció alatt, nyolcvannégy nap alatt, elkészültek az építők a szakközépiskolai tanulók kollégiumának a bővítésével. A korábbi harminchat helyett most száztíz tanulónak jut hély a tegnap átadott bővített kollégiumban. Az iskola is fiatal, az 1974 —75-ös tanév végén kerülnek ki innen az első végzősök. A kollégium pégy évvel ezelőtt nyitotta ki kapuját az iskoláéval. A vízügyi szakközép- iskolásokkal. együtt ünnepeltek tegnap a gimnáziumi tanulók is. Horváth István főépítésve- | zető jelentette Hadházi Lászlónak, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezetőjének, hogy a kollégium átadásra kész. A rövid ünnepségen Hadházi László köszöntötte a kollégium új lakóit, majd a munkában kitűnt dolgozóknak jutalmat adott át. Bérezi István, a barcsi gimnázium és a tanulók nevébeh átvette az rezhetnek — számtalan munkahelyen várják. Olyan termelőszövetkezetekben, ahol öntözéses gazdálkodást folytatnak, vízügyi . társulatok, új létesítményt. Ezután a ven- 1 vízügyi vállalatok tartanak dégek és az iskola tanulói megtekintették a már berendezett, szép, otthonos kollégiumot. Egy 1965-ös fölmérés szerint a négy dél-dunántúli megyének, Somogynak, Tolnának, Baranyának és Zalának annyi vízügyi szakemberre van szüksége, hogy őket kétszázhatvannégy év alatt lehetne kiképezni, ha évente negyvenen iratkoznak be a szakközépiskolába. A fölmérés tanulsága tulajdonképpen az, hogy szakemberigényes a vízügy, fejlesztése népgazdasági- lag rendkívül fontos. A barcsi szakközépiskola végzett .tanulóit — akik érettségizett vízügyi szakmunkáNyugdíjban a fogatos Evek óta hagyomány a marcali termelőszövetkezetben, hogy szeptemberben elbúcsúztatják a nyugdíjba menő dolgozóikat. Az idén huszonegyen érték el a nyugdíjkorhatárt. Szombaton délelőtt a termelőszövetkezet vezetői köszöntötték őket, és ajándékkal kedveskedtek nekik, megköszönve az eltelt munkáséveket, a termelőszövetkezethez való hűségüket. * A termelőszövetkezet irodájában úgy mondták: az egyik legjobb munkásuk Kis- borsó Béla, akit most búcsúztatnak. Feleségével az elsők között volt, amikor megalakították a tsz-t. Béla bácsi tizennégy éve, amióta tagja a marcali termelőszövetkezetnek, minden reggel munkába indult. — Az első hónapokban mezőgazdasági fogatos voltam, azután áthelyeztek személyfogatra. Amikor még nem voltak gépkocsik, az elnököt hordtam, azután az állatorvost és az agronómust fuvaroztam. A munkám olyan volt, hogy ha este kellett menni, én mentem. Nemegyszer vasárnap is dolgoztam, ha az állatorvost valahova hívták. Nem tehettem meg azt, hogy a háztájit kapáljam és ne menjek be dolgozni. Rám szükség volt, s ezt tudtam. Hajnalban kellett kelni, mert csikókat tanítottam be a majorban. Éppen esimmal hordtam őket ki és vissza. Ez emlékként maradt bennem. — Béla bácsi hatvanöt éves. Mit hozott ez a hatvanöt év, merre járt? , . — Külföldön még nem voltam, a feleségem járt a Szovjetunióban. A tsz küldte ki jutalomútra. Az az igazság, hogy nem is vágyakozom el innen. A Dunántúlt már ke- resztül-kassul bejártam, voltam már Pesten kiállításon, de tovább nem jutottam el. — Az az idő, melyet a mezőgazdaságban eltöltött, egy kicsit történelem is. Szemtanúja lehetett a mezőgazdaság fejlődésének. — Igen, rengeteg új gép került ide. Régen még gondolni se mertünk arra, hogy ilyenek is lesznek. A búzát, a gabonát kézzel arattuk, marokba szedtük, ma elvégzik a gépek. A vefés, a trágyázás ’s nehéz munka volt. Ma a gépek nagyon sok embert szabadítanak fel. A kis unokám most általános iskolába jár. Nincs arra szükség, hogy itthon maradjon majd dolgozni. Megvan a tehetsége, a szorgalma a tanuláshoz, Tanárnő szeretne lenni. — Ez a nap újabb fordulópont. Mit tervez a nyugdíjas napokra? Amíg bírom, továbbra is 4rájuk igényt. A kollégium bővítése, azt hiszem, mindezt ki is fejezi. Az Országos Vízügyi Hivatal egymillióval támogatta a barcsi építést, a megye nyolcszázezer forinttal járult hozzá. A barcsi összefogás eredménye még háromszáz- nyolcvankilenc-ezer forint. A régi és az új kollégium között nemcsak az a különbség, hogy az előbbi színe kívülről már egy kicsit megfakult és vakítóan szikrázik az új festék, hanem — s ez lényegesebb — jelentősen csökkent a zsúfoltság. A régi szárnyban hat-hét ágyat kellett elhelyezni egy szobában. most vittek el kettőt. Én ezt a j eljárok dolgozni. Szeretem mezőt, a vidéket ezrszer bejártam, volt úgy, hogy naponta háromszor is. Itt állt a hegyoldalban Berlovakat, nehéz lenne nélkülük meglenni. Meg hát kell is oda az ember. Búcsúzáskor a meghívót zsenyi Dánielnek a borpincé- í mutatja: je. A környékbeliek úgy mesélik, itt Írogatta a verseit. A front elvonulása után lerombolták a pincét. Néhány éve emlékművet állítottak a helyére. Az ország minden részéből jöttek tanárok, kutatók, költők, s mivel gépkocsival nem lehet arra járni, a koTermelőszövetkezetünk vezetősége a nyugalomba vonult termelőszövetkezeti tágjainak megbecsülésére ismételten megrendezi ez évben is a nyugdíjba vonulók köszöntését ...« Láttam rajta, örül neki. Nagy Jenő Papp István öt éve a Csiky Gergely Színház tagja, számtalan, elsősorban komikus szerep megformálása fűződik munkásságához. 35 éves színészi jubileumát színházi szerzőként is ünnepli. Műsorra tűzte az Árgyilus királyfi című zeínés mesejátékát a Déryné Színház. A fő- * próbát a napokban tartották. — Az Ar- gyilus királyfit 1955-ben mutatták be először Miskolcon. 1947- ben Debrecenben mutatták be első zenés vígjátékomat, a Hálás válást. Zenéjét Sebestyén András szerezte. Ezt követően egy operettátdolgozást bíztak rám. Jacobi Leányvásárát. Ahogy eredetileg megírták, úgy nem lehetett már bemutatni. Pécsen 1950-ben az én átdolgozásom alapján vitték színre. Ugyanebben az időben Darvas Szilárd is dolgozott a Leányvásáron, egymás munkájáról nem tudtunk. Darvas Szilárd átdolgozását Kecskeméten játszották. Vékony tüllfátyolt lebben- tett föl előttem Papp István, a színész munkájáról, sok színész vágyáról. — Minden harmadik-negyedik színész író, színpadi szerző szeretne lenni . .. í Kaposvári példákkal igazolPapp István mese játéka Árgyilus királyfiról m hatja is: Szabó Kálmán fordítói munkássága előttünk is ismert, a Somogyi Néplap közölte Somogyi Géza regényének részleteit, Csorba István maga írja kabarészerepeit a rádiónak. — Az Árgyilus királyfi és Tündér Ilona meséje, mely a nép ajkán formálódott, s annyi műköltés alapja, hogyan formálódott Papp Istvánnál? — Nagyon szeretem a folklórt, a tiszta forrásban az I ti meg. egyik legszebb népmesénk az Árgyilus királyfi históriája. Zenéjét Bartók és Kodály műveiből állítottam össze. A mesejátékot most megkaptam, hogy elolvassam. Árgyilus és Tündér Ilona első találkozását gyors búcsú követi. Árgyilus: — Soha többé / nem láthatlak? Abba én belehalok, szerelmem! Tündér Ilona: — Ha látni akarsz, láthatsz. Minden éjszaka találkozhatunk itt a kertben, a csodálatos almafánál ... Ide repülök, mint holló, és a karjaidban Tündér Ilonává változom ... — A színésznek a szerepelemzés során kell foglalkoznia dramaturgiával, drámaelmélettel is. Talán az ilyen alkalmak csillantják föl előtte a drámaírást. Papp Istvánnál egyébként egészen korai ambíció az irodalommal való foglalkozás: különösképpen a tragikomédiával. — Úgy érzem, a klasszikus tragédia formája, korszerűtlen. A mi életünk is tele van tragikus elemekkel, de a mai ember kedveli a komédiát is, a visszájára fordított világot. A tragédiának és a komédiának az ötvözése izgat... — Arve? — Csala Benedek zeneszerzővel írtunk egy »fekete mu sok lesznek, s egy év ut,ám újban' négyen laknak egy- technikusi oklevelet is sze- , ,, egy szobában. A szakközépiskolái tanulóinak java része, 98 százaléka vidjrki. Nemcsak somogyiak, hanem jöttek Zalából, Baranyából, de hrég a távoli Békéscsabáról is. Többségük fizikai dolgozó gyereke. Nekik kellett a kollégium. Keszerice István jövőre végez. A kollégium régi szárnyából átkerült az újba, négyágyas, otthonos, ^kényelmet nyújtó szobába. Kaszói gyerek. — Ha végez, hol szeretne elhelyezkedni ? — Csurgón, a vízügyi társulatnál. Szerelnék az otthonhoz közel maradni. A. szakközépiskola negyedikes tanulói a nyáron szakmai gyakorlaton voltak. Az első- és másodévesek a nyarukból áldoztak a kollégium bővítésére is. Itt dolgoztak. Ez a munka is beszámított a szakmai gyakorlatba. Nem lehet elválksztani a barcsi gimnáziumot a szak-, középiskolától. Tantermeik is javarészt közösek, ahol kabinetrendszerben folyik az oktatás. A tanáraik is ugyansicalt«, ő Szegedre, én Kaposvárra adtam be a színházhoz, j azok. A fejlődésnek közösen A címe: Walpurgis-éj, 1945. j örülnek. A gimnáziumnak ha1944-ben, egy táboii szín- marosan elkészül a tanulók hazban játszódik. Azokban a ............................. n apokban, ' amikor közelről j segítségévéi epulo uveghaz, hallani már a szovjet ágyúk j jövőre raktárépület és tandörgését. A tábori színészek j múhely épül a szakközépiskoT azt a feladatot kapják a nyilasoktól, hogy férfiasító, bátorító darabot játsszanak. A tábori színház azonban a falásoknak. A vízügyi szakközépiskolában most hároméves a levesizmus apokalipszisét eleven!- j jezőképzés, jövőre beindul „ ■ szakmunkások hároméves Papp Istvánt, a Csiky Ger- 1 , gely Színház tagját mint ' kiegészítő tanfolyama, az színpadi szerzőt mutattuk be. j eredményes vizsga után érett- de művét Somogybán még j ségit tesznek, senki sem láthatta. Az ősszel — megtudtuk — Marcaliban és Nagyatádon is eljátsszák a’- Árgyilus királyfit. . H. B. Horányi Barna Somogyi Néplap m *
