Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-07 / 209. szám

.,Vize& zsebkendőt tettünk az arcunkra“ • • A kézzel hajtőit szirénától a /11 I-iy­1974. IX. 7. SOMOGYI NÉPLAP MELLÉKLETE Több a fiatal kisiparos „Itt is a gyalogosok vannak többen" Száz ui engedélyt adnak * ^ Kaposváron és környékén [ felszólítások nyomán az idén is a »gyalogosok« vannak töL szakmában (106 kisiparos dolgozik. . Munkájuk fontossá­gát jól mutatja, hogy a város lakossági szolgálatainak mint­egy 40 százalékát ők végzik. A városi tanács termelés-ei; r- tásfelügyeleti osztályvezetője, Fűzi István szerint a túlnyo­mó többség becsülettel dolgo­zik. Munkájukra — szolgálta­tóhálózat fejlesztési tervei is ezt mutatják — a jövőben is szükség lesz. A tervek a jelenlegi ellá- | lelős tottság alapján 12 részre ősz- j rossz húszán, kértek iparengedélyt, j ben. Legtöbbjük életszínvona- A nemrég tartott, széles kört! j la alig magasabb egy ,átlagos ellenőrzésen .mindössze öt } gyári munkásénál; nem rza- esetben volt szükség, nagy ősz- bad azonban elfelejteni, szegű bírságolásra. Itt azon- i hegy ezt nem nyolcórás mu> ban már volt rá eset, hogy a | kával érik el. Nekem is gyak- kontárkodás üzérkedéssel is j ran elmesélik, hogy ennek párosult. ; vagy annak jól megy . .. Er­— Sokan azt mondják: a | re legtöbbször azt válaszolom: kontár dicsőbb, mint a kis- j magának is jut egy kalapács, iparos ... | próbálja ki, keressen! — Olcsóbb és mégis drá- j Igen, előfordul tisztességte- gábfi. Mert a kontár nem fe- len haszonszerzés is. Ebben az a munkájáért. .És a | évben három ilyen\ eset volt, minőségű munkával ; azonban itt is egy újabb ren­tották a várost, és meghata- j megkárosított lakó legföljebb I delkezés nemtudása volt az rozták, hogy hol milyen újabb a bíróságon keresheti igazát, j ok. műhelyek megnyitására van J A kontárok anyagbeszerzési ] — Néhány éve a kisiparo­szükség. A belvárosi .hálózat i csatornái nem egyszer gyanú- : sok kiöregedése és az után­fejlesztését jórészt a szövetké- : sak. Áraikat »hasraütéssel« j pótlás hiánya jelentette a zetek szolgáltató egységeinek | állapítják meg, mindenkori legnagyobb gondot. Mi a hely­szaporításával oldják meg. j További »maszek műhe­lyek« megnyitását elsősorban j a peremkerületekben szorgal- j mázzák. Itt mintegy száz új j — főként rádió- és tv-szere- i •kuncsaftjuk« tájékozatlansá­gával egyenes arányban. így hát az olcsóság sem mindig zet most? — Üjabban gyors fiatalodás | tapasztalható. Legtöbb a fiatal jellemző. A kisiparosoknál a j kisiparos a lakatos, villariysze szabad , ár is szigorú határok reiő, rádió- és tv-szerelő, szo- között mozog. Az utóbbi idő- | baíestő és kőműves szakmák­lő-, műszerész-, cipész-, és i ben az ellenőrzéseket a tanácsiban. Jelenleg á város kisipa- fodrászüzlet nyitását engedé- | felügyeleti szerveivel közösen ' lyezik. A tanács nagy anyagi támo­gatást is ad azokban a város- 1-észekben, ahol a legnagyobb szükség van a kisiparosok munkájára. A Kalinyin város­végezzük, hiszen a kontárok nemcsak a kisiparosok érde­keit sértik. A humoristák még ma is gyakran állítják pellengérre a magánkisiparost, akinek — részben például tízen kapnak j finoman szólva — van mit ap üzlethelyiséget kedvezmény­nyel. Sajnos, az utóbbi évekaén Kaposváron is több a lakos­ságnak nem egyszer, kárt oko­zó kontár. A húsz kisiparos­ból álló kontárellenőri háló­zat munkájáról Szikora Ist­vánná, a KIOSZ megyei tit­kárhelyettese tájékoztatott. — Az ellenőrzések fő célja nem a büntetés. Sokkal in­rosainak mintegy 35 százaié ka 201 és 40' év közötti, s csak 23 százalékuk 60 év feletti. Tíz éve még fordított volt az arány. — Mi a fiatalodás oka? — A nyugdíj és a beteg- biztosítás bevezetése, és nem rí tani a kávéba. Milyen ma a j utolsósorban az állam adta somogyi, ezen belül a kapós- j kedvezmények. Ide tartozik a vári kisiparosok életszínvona- I Fűzi István által említett tá­la? ! mogatás is. A kérdésről így vélekedik Endrédi Lajos, a KIOSZ me­gyei titkára: — A humoristák gyakran az egyedi eseteket tipizálják. Igaz az is, hogy Budapesten nem ritka a Mercedessel járó bádogos^ vagy gombkészítő kább annak megértetése, hogy kisiparos. Somogybán más a valóban szükség van az ő j helyzet. A kisiparosok töredé- munkájukra, de csak a »já- ke engedheti csak meg magá- tékszabályok« betartásával. A | nak az említett életmódot. Itt Kétszázötven gyermeket vesznek föl Szeptember közepén nyílik a Petőfi utcai óvoda A héten megtörtént a Pető­fi utcai új óvoda műszaki át­adása. Péntek Károly, a vá­rosi művelődésügyi osztály ve­zetője elmondta, hogy csak ki­sebb hiánypótlásokra lesz szükség az óvoda átadásáig. A szakemberek viszont kifo­gásolták, hogy a belsőépítész rikító színekkel festette ki a termeket. Az óvodai , elhelyezés ko­rántsem. »rózsás« még a va­rosban, különösen nem a Donnerban és a Cserben. Jobb a helyzet az új városrészben, ahol az új óvoda is épült. Ezt figyelembe véve határoztak úgy, hőgy az aránytalanság ellensúlyozására donneri és cseri gyerekeket is fölvesznek a Petőfi utcai óvodába. A szeptember közepén meg­nyíló óvoda kétszáz gyermek­nek éoült. de kétszázötvenet vesznek föl. Terhet jelent majd ugyan a donneri és a cseri városrészben lakó szü­lőknek, hogy messzire kell vinni a gyerekeket, de csak így oldható meg ezeknek a ki­csinyeknek az óvodába jára­tása. A városi tanács pedig —, hogykönnyítsen a helyzeten — számukra óvodai buszjáratot indít. Az óvodában már javában folynak az előkészületek a zökkenőmentes nyitás érdeké­ben. Egy gondjuk így is van: nem érkeztek meg a főzőüs­tök. A vállalat a hónap végé­re ígérte a szállítást. De ez nem lehet akadálya az óvoda megnyitásának, a gyerekek étkeztetését is megoldják: máshonnan kapnak meleg ételt. ­H. B. — Hogyan találja meg he­lyét a társadalomban a ma kisiparosa? ■ — Azáltal, hogy a társada­lom számára is hasznos és szükséges munkát végez. Van azonban más példa is — vá- . laszol a kérdésre —. íróaszta­lomon most itt sorakoznak a pártkongresszus tiszteletére tett fölajánlások. Kaposváron eddig 30 kisiparos tett föla­jánlást jelentős' társadalmi munkára. A legtöbben óvodák és iskolák szakipari munkáit vállalták el. ötvenen a gyors­javító szolgálatban vesznek részt. A szolgáltató kisiparosok perspektíváiról ismét Fűzi Ist­vánt kérdeztük. Mint elmond­ta: a kisiparosok szolgáltatá­saira ezután is szükség lesi, hiszen a lakosság igényei gyorsabban emelkednek, mint a vállalatok vagy szövetkeze­tek szolgáltatási lehetőségei. A jelenlegi arányt kedvezőnek tartják, és szükségesnek a jö­vőben is. B. F. ban; minden percben a riasz­tócsengőié figyelve. Életéről kérdeztük, de amit hallottunk, az a kaposvári tűzoltóság tör­ténete volt. Igaz, mint egyko­ri tanítványai, a mai tűzoltók mondják: ez a kettő elválaszt­hatatlan. — Nemcsak tüzet oltottunk akkoriban. Én kovács voltam, de voltak közöttünk bognárok is. Ha éppen nepn volt tűz, a szakmánkban dolgoztunk. Mi láttuk el a mentőszolgála­tot is. Persze egyéb is belefért a 48 órás szolgálatba: a taná­csos úr cipőjének pucolásától a piacrajárásig. Haza szinte csak látogatóba jártunk ... A fizetés 90 pengő volt. Hogy ez mennyit jelentett, azt ^mutatja a néhány évvel ké­sőbbi dalszöveg: »Havi 200 pengő fixszel az ember köny- nyen viccel...« Hogy milyen volt a fölszerelése az akkori 18 csíkos egyenruhás, tarajos sisakos tűzoltónak? Mai szem­mel nézve komikusán primitív. Egy lovas fogat volt 400 perc-literes kismotorszivattyú- val. Egy mozdonyfecskendő és egy kerekeken guruló, 24 mé­ter magas tűzoltólétra. Vilá­gítóeszközül földbe szúrható petróleumfáklyák szolgáltak. Volt még két fogatunk: az egyik mentésre, a másikat Vi­téz Károly városi parancsnok személyesen hajtotta ... Hej, de szerette bőgetni a kocsi mellvédjére szerelt, kézi haj­tású szirénát! — Sose felejtető el a máso­dik füzemet. A Virág utca egyik házában keletkezett pad­lástűz. Vágni lehetett a füs­töt. Gázálarc akkoriban még nem volt, ráadásul nem lévén vízágyú, a tűz magjához kel­lett közel férkőzni, hogy értel­me legyen az oltásnak. Vizes I93S-ban az új Klöchnerrel. ÖT ÉVE MŰKÖDÖTT már j zsebkendőt -tettünk az arcunk- jelenlegi helyén a kaposvári ' ra, hogy valahogy kibírjuk ... tűzoltóság, mikor 1929-ben J Egy hétig tartott, mire úgy- Cinkotai Frigyes is soraiba lé- j ahogy kihevertük azt az em- pett. 36 évet töltött szolgálat- bertelen munkát. Elbeszélésében újra átéli a harmincas évek Kaposvára- nak nagy tüzelt. Mittelmann gyógyszertára, Lót Rezső ver •gyesáruraktára, a városi fog­ház teteje és az Arany utcai téglagyár égett le akkoriban. Legtöbbször hiába csörgött a kurblis telefon ... A »ióhalalá- ban« helyszínre érkező, kez­detlegesen fölszerelt tűzoltók nem sokat tehettek a lángok ellen. Valóságos technikai for­radalomnak számított, mikor 1932-ben egy Krup-teherko- csialvázat kaptak, amelyre azután maguk szerelték föl a kismotorfecskendőt. Ugyanebben az évben kaptak egy kiszuperált útlocsolókocsit is, amelynek oldalán kivonu­láskor — Cinlcotai bácsi sze­rint — úgy lógtak az embe­rek, mint a karácsonyfadí­szek. Az első, már habképzésre is alkalmas 1500 liter percen­kénti teljesítményű »techni­kai csoda« a Klöchner volt. Ezt és az első gázálárcokat 1937-ben kaptál?.' Akkor már Völgyi György, a mostani vá­rosi parancsnok a tűzoltólak­tanyában töltötte napjait. — Ahogy sötétült az ég az ország felett, egyre több volt az oltani és mentenivaló. 1944. december 2-án már csak há­rom tekercs tömlőnk és egy sugárcsövünk volt, no meg az öreg létra. A tűzoltó- és men­tőgépkocsikkal a város volt urai menekültek nyugat felé... — Nem volt mit tenni, meg kellett próbálni, hogy a ron­csokból összeszedjünk valami fölszerelésíálét. Az utcáról haj­tottuk be a sebesült, kóbor lovakat... Így. hamarosan el­értük az 1929-es fölszereltsé­get. 1948-ban alakult meg az ál- l lami tűzoltóság..Még az évben megnyitotta kapuit az első tűzoltóújonc-képző, így 1951- ben — 'amikor Egyed Dezső átvette a megyei parancsnok­ságot — már 44-en voltai?. Hamarosan megérkeztek az első Csepel gépkocsik. Ezután már töretlen volt a fejlődés. — A felszabadulás utáni legnegyobb tűzeset 1953-ban volt a cukorgyárban — emlé­kezik Cinkotai Frigyes. — Ekkor már én voltam a gyár­beli őrs parancsnoka. Emlék­szem, a tűzoltóság teljes ap­parátusa résztvett az ember­feletti munkában. Húsz su­gárral folyt az oltás. Az em­berek, akik látták, úgy me­sélték, hogy még a pesti ejtőernyős tűzoltók is vol­tak itt. A nagyszabású oltó- munka látványa elragadta a fantáziájukat, hiszen még ma sincs ilyen egység... Az erőfeszítések ellenére 24 millió forint volt a kár. Csák cukorból 20 vagonnyi semmi­sült meg. A MA TŰZOLTÓINAK föl­szereléséhez URH, nagy telje­sítményű porágyú, haboltó s a vízzel, habbal és porral egya­ránt oltó TÜ 1-es tartozik. Gyorsaságban is .sokat fejlőd­tek. Ma a 005 tárcsázását kö­vető 5—7 percben a helyszín­re érkeznek a piros gépmonst­rumok. Hogy az utóbbi évek­ben Kaposváron alig volt »szenzációs tűzeset«, az ennek a gyorsaságnak köszönhető. A tüzet bitó ember esélyei meg­nőttek a mindent elemésztő lángnyelvekkel szemben. Bár Cinkotai bácsi már 1963-sban nyugdíjba ment, ki­váló tűzoltóként, ma (s gyak- . ran ott található az új lakta­nya udvarán. Érdekli az új technika. Ha megszólal a riasz­tócsengő, ő is fölkapja a fe­jét, és egy kicsit szomorúan néz a néhány másodperccel később már vijjogva száguldó piros gépkocsik után. Bíró Ferenc I lámpagyújfogató Itégi kaposvári históriák Botbiinielés mint neveloinódszer A régi városokban estén­ként végigbaktatott az uccán — akkor még így írták — a lámpagyújtogató. Kinyitotta az oszlopok tetején az üveg- kalitkákat, megcsavarta a gáz­csapot, és az utca lassan —lé­pésről lépésre — kifényese­dett. Az ilyen embereket min­denki ismerte; a regényekben megöregedtek és reggel általá­ban egy lámpa mellett talál­ták őket. A dísztemetésen a polgármester mondott . díszbe­szédet, a város lakói díszsira- . . _ _ I tással emlékeztek meg hűsé­Mai fülnek hihetetlen. In,?—, f korabeli sajtó beszámol arról: j -^es emberükről A. valósa«— vizíciós módszer negyven év- | hogy a fiatalok »pszihéjéí ! ban azonban ők’ is nyugdíjba ►vei ezelőtt? Pedig igaz volt. I hosszasan tanulmányozta« a | mentek, a polgármester sem Kaposváron 1921 júniusában j törvényszéki bíró, mielőtt az | díszelgett nékik, de foglalko­botbüntetésre ítéltek három j ítéletet meghozta volna. (Meg- j zásuk”tisztes, elismert munka fiatal gyereket, akik lopásba j lehetősen szokatlan pszieholó- keveredtek. Akkoiában nem j giai vizsgálat lehetett, ha voltak egyediek a középkori | il^en eredményhez vezetett!) automata világítja ki. Most is van olyan ember, aki estén­ként végigjárja az utcákat, bemegy a kapualj akbg, kinyit egy vasszekrényt, fölkattint néhány kapcsolót, és az utcát lépésről lépésre fényár önti el. Szili József, a Somogy me­gyei Iparcikk-kiskereskedel­mi Vállalat üzleteit »fényesí­ti« esténként: — Azelőtt a MÁV-nál dol­goztam, aztán a söriparban 17 évig. Mikor nyugdíjba men­tem, .mindennap jobban elfá­radtam. Csak otthon feküd- m nem lehet. Nem csináltam semmit, aztán egyik nap föl lehet mellette aludni. Ezt is jelentem. Lássák, hogy törő­döm vele. Lehet, más úgy csinálná, ha ég ég, ha nem, úgy is jó; én szólok. Ne mond­ják, hogy nem látom el a munkám. Mikor a vasútnál voltam, vagonokat raktunk ki. Volt egy brigádom, azt én válogattam össze. Ott lógós nem akadt. Kerestünk is, az igaz.de meg is fogtuk a'munka végit. Négyen pakoltuk föl a vagonra az ötmázsás betonge­rendákat. A lerakásnál nyol­cán dolgoztak, «mégis kétszer annyi idő kellett nekik. Akkor még gép sem volt. Ma nem vagyok: jut idő az asszony­nak is, az unokáknak is. Ak­kor kapcsolom ki a reklámo­kat, amikor hazamegyek. Az utolsó buszig minddel kész vagyok. — Nem szemtelenek a járó­kelők? — Ilyen még nem volt. Meg aztán ha lenne is, el tudnám utasítani. Az már megtörtént, hogy a buszmegállónál elol­tottam az utolsót is, ott meg voltak, akik néztél?. »Jaj, de kár, még néztük volna« — sopánkodtak. Hát bekapcsol­tam. amíg jött a busz. Az utolsó pillanatig. Hadd néz­zék! Olyan szép, színes a ki­rakat. — Meddig akarja csinálni? — Amíg bírom, vagy amíg meg nem 'tínöTn. Egyelőre módszerek... Ki tudja, milyen gyerekek lehettek azok az egykori bű­nösök? Mi vitte őket a lopás­ra? Lehet, hogy a szükség? Nem elképzelhetetlen. Min­denesetre nevelési módszer­nek furcsa büntetést válasz­tottak az egykori ítélkezők. A 1 Tizenkétszer suhant és puf­fant a vastag bot az elítélte­ken. Nem vagyunk meggyőződ­ve arról, hogy erkölcsnemesí­tő hatása volt. Lehet, hogy egy szelet kenyérrel többet értek volna el, L. L. volt. Ma már letűntek a lámpa- gyújtogatók. A város világí­jól elbírom. Mikor másodszor | tását központi kapcsolóval jelentkeztem, föl is vettek. gyújtják meg. Esténként, ha nézzük a kirakatokat jés sétá- lás közben szemünkbe villan­nak a neonok, időzített szer­kentyűkre gondolunk, amelyek a kellő időben bekapcsolják őket. A kaposvári reklámfé­nyek többségét azonban nemi értem: nagy zajt csap, nem kell ilyen, a két unokám már kerekedtem: én már vMami I nem is tudja> milyen az- |.nem üav . ­mJnka után nézek... Olvas-I Nem fonja el a család- 8V e kl- ho’y me^ tam egy hirdetést, tetszettek a j ^ ez a tnunka? neonok, és ezt a munkát még | — Eddig is későn jártam haza: bejövök mindig ide, a nyugdíjasok klubjába kár­tyázni. Régen is így volt. Rö- mizünk és ultizunk. Most a. gyújtásnál otthagyom őket, aztán az oltásig visszamegyek. Néha a feleségem is kijön, együtt sétálunk, nézzük a kira­katokat. Délelőtt meg otthon | Luthár Fcter Ügy gondolom, ha valamit el­vállal az ember, azt csinálja is meg rendesen. Ha baj van, nem ég a reklám, kimarad egy betű, azt mindig jelen­tem. Van ház, ahol a lakók kikapcsolják a neont. Meg is unom. Érdekes dolog ez, sze­lőm akkor föl kell majd veh- még nem dolgoztam, gondo- retem a sok színes fényt. Télen ni a meleg ruhát és rá még egy meleget, mert csikorgó hidegek szoktak lenni. De azt is lehet bírni. Nyáron már kétszer jól megáztatott az eső, az se lehet rosszabb.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents