Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-06 / 208. szám

Ünnepi ülés a magyar—szovjet Intaányos- mííszaki együttműködés jubileumának tiszteletére Ezren a cukorért A kampány első napja (Folytatás az 1. oldalról.) szonylagos nyersanyag-sze­génység és az aránylag szűk piac állított országunk fejlődé­se elé. Nyersanyagimportunk­nak ugyanis több mint 40 szá­zalékát, energia- és energia­hordozó-importunk döntő ré­szét kapjuk a Szovjetunióból, s a hosszú lejáratú államközi egyezmények alapján ez a se­gítség nagy mértékben csilla­pítja a világpiac konjunktu­rális változásainak magyaror­szági hatásait. Ugyanakkor a szovjet ipar a magyar gazda­ság legfőbb gépellátója. Huszár István elmondotta, hogy a kétoldalú terv-konzul­tációk alapján most már ki­bontakoznak a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködés leg­közelebbi jövőjének, az 1976— villamosenergia-szükségle- tünket is biztosítja a Szovjet­unió. Ugyanakkor eldőlt már az is, hogy 1980-ig 2,5 millió tonnára növeli — fémtarta­lomban — a vasérc szállítását, s így szükségletünket teljes mértékben fedezzük. Tisztáz­zuk az együttműködés lehető­ségeit a legnagyobb gépipari üzemekre vonatkozóan, a gép­ipar, vegyipar minden fontos ágában, a feldolgozó ipar csaknem valamennyi terüle­tén. — Ez a munka tehát feltár­ja és megalapozza a két or­szág közötti gazdasági kap­csolatok , fejlődésének távla­tait — mondotta — és szi­lárd alapot nyújt ahhoz, hogy a magyar—szovjet műszaki­tudományos kapcsolatok to­vábbra is töretlenül bővülje­nek s hazánk egész fejlődésé­ték ki, e témákat a két or­szág tudósai, szakemberei kö­zösen dolgozzák majd ki. Hangsúlyozta, hogy a tudo­mány és a műszaki haladás a termelés fejlesztésének leg­fontosabb eszközeivé vált, a tudomány egyre nagyobb mér­tékben válik közvetlen terme­lőerővé. A miniszterelnök-helyettes ezután a természettudomá­nyok néhány előtérben álló kérdésével foglalkozott. közös ügyet szolgálja is 80-as tervidőszaknak, sőt az [ nek szilárd pilléréül szolgál­1990-ig terjedő időszaknak fő irányai is. Így a Szovjetunió fedezi kőolajszükségletünk nagy részét, s ezenkívül 1980- ban 'már 3,8 milliárd köbmé­ter földgázt is kapunk. Nem kevésbé fontos, hogy növekvő V. A. Kirillin: janak. Huszár István beszéde után j V. A. Kirillin, az SZKP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsá­nak elnökhelyettese szólt az ünnepi ülés részvevőihez. A tudomány egyre nagyobb mértékben yálik termelőerővé Bevezetőben rámutatott,, tésétől hogy a 25 évvel ezelőtt aláírt megállapodás a proletár in­ternacionalizmus elvein ala­pul» és a két nép barátságának erősítését szolgálja. E megál­lapodás tette lehetővé, hogy széles körben kibontakozzék a tudományos-műszaki és ter­melési tapasztalatok cseréje, hogy a két ország tudósai, szakemberei egyesítsék erői­ket a tudomány és a techni­ka legfontosabb problémáinak megoldására. — Ez az együttműködés mind szélesebb körre terjed ki — mondotta —, érezteti hatá­sát a színesfémkohászatban, a vegyiparban és a híradástech­nikában ugyanúgy, mint az energetikában, a mezőgazda­ságban, az építőiparban vagy a könnyűiparban. Közös kuta­tómunkával oldottak meg olyan jelentős feladatokat, mint az izotópok textilipari alkalmazása, az elekronikus programvezérlésű automati­kus telefonközpontok kifej­lesztése, a száloptikai fényve­zetők alkalmazása, s egész sor más területen is eredmé­nyeket értek el, amelyek mindkét országban elősegítet­ték a népgazdaság fejleszté­sét. Az utóbbi években a két or­szág tudományos-műszaki együttműködésében, már a komplex programban ajánlott új szervezeti formák is kiala­kultak. Kormányközi és főha­tóságok közötti egyezmények alapján egyre több olyan kö­zös munka van folyamatban, amelyek különféle népgazda­sági problémák komplex meg­oldását szolgálják a kutatás­tól és a műszaki tervek készí­egészen a termelési kooperációig, a szakosításig, sőt sok esetben a termékek kölcsönös szállításáig. Egész sor tudományos kutatási és tervezői együttműködés ala­kul ki szerződéses alapon. Kö­zösen dolgozunk ki tudomá­nyos-műszaki prognózisokat, s általában bővülnek a két or­szág minisztériumai, főhatósá­gai és egyéb szervezetei kö­zötti közvetlen kapcsolatok. Napjainkban már gyakorlati­lag Magyarország és a Szov­jetunió valamennyi miniszté­riuma és főhatósága közvet­len kapcsolatot tart fenn. Az együttműködés új formái le­hetővé teszik, hogy a szocia­lista munkamegosztás alapján jobb hatásfokkal dolgozzunk. — Reálisan értékelve a szovjet tudomány és technika eredményeit, nagy lehetősé­geinket, azt is világosan lát­juk — mondotta végül —, hogy erőinket egyesítve sok­kal nagyobb eredményeket ér­hetünk el a tudományos-mű­szaki haladás valamennyi ágában. Ezért hasznos a ma­gyar—szovjet együttműködés is, mégpedig mindkét ország számára, mert meggyorsítja a tudományos * kutatásokat és egyben az eredmények gyor­sabb gyakorlati alkalmazásá­ra ösztönöz. Ezért mindkét országnak érdeke, hogy tudó­sai, szakemberei tovább mé­lyítsék együttműködésüket, s ezzel a szocialista országok integrációs programjának megvalósítását is segítsék elő. i Ez a szocialista világrendszer j további erősítésének közös ügyét is szolgálja. Az ünnepi megemlékezés ! Lázár György zárszavával, majd az Internacionálé hang- jáival ért véget. A Kaposvári Cukorgyár környékén lakók — sok kö­zöttük a gyár dolgozója — ta­lán ugyanúgy figyelemmel kí­sérik a késő nyári, kora őszi napokat, mint a gyár szak­emberei. Ilyenkor ezen a tá­jon legtöbbször ez a szó hang­zik el: kampánykezdés. Tegnap hajnalban ismét mozgásba lendült a cukorgyár gépezete. Ez a meghatározás ugyan nem pontos, hiszen volt már próbaüzem is, néhány nappal ezelőtt. Nyolcvanne- gyedszer kezdték ebben az évben a cukorgyártást, majd- | nem a kaposvári gyár szüle- I tésnapján. Dr. Tiszavári Ottó főmér­nök szemén nem látszik a fá­radtság, pedig már éjszaka, tizenegy óra körül a gyárban volt, s azóta sincs egy perc megállása sem. A kampány- kezdés izgalmakkal teli órái­ban alig alszanak a műszaki vezetők, egymást váltva járjak körbe a gyárat. Kerner Tibor, a termelési, Pável István, a műszaki osztály vezetője, Var­ga Tibor főenergetikus ezek­ben az órákban ugyanúgy nem található irodájában, mint dr. Tiszavári Ottó. Hogy hol kezdődik a kam­pány egész pontosan? A mészkemence begyújtásánál. Az idén már vasárnap fellob­bant a láng, azóta melegszik a hatalmas berendezés. Teg­nap hajnalban megérkezett az első cukorrépa-szállítmány is. Magyarbolyban rakták meg a vagonokat, s a hat atmoszfé- rás vízsugárral dolgozó mosó tízpercenként zúdítja ki ä Szünet nélkül ömlik a répaszelet. vagonokból a sáros répát az úsztatóba. Soha annyi répát még nem dolgoztak fel a kaposvári gyárban, mint az 1974-es Jó feltételek V. A. Kirillin fontos ered­ményként értékeli, hogy a tu­dományos-műszaki kapcsola­tok jó feltételeket teremtettek új technológiák alkalmazásá­ra, s új műszerek, gépek gyár­tásában a gazdasági együttmű­ködésre. — Az együttműködést újabb jelentős lépésekkel vitte előre, hogy 1965 óta a két ország rendszeres konzultációkat folytat tudományos-műszaki fejlesztési terveinek egyezte­tésére, ennek különösen hosz- szú távon van jelentősége az együttműködés tervszerű megalapozásában. Az 1976— 80. közötti időszakra szóló tu­dományos-műszaki fejlesztési tervekkel kapcsolatos konzul­tációk első szakaszában a tu­domány és technika legfonto­sabb irányainak mintegy 150 problémáját és témáját jelöl­FordHlat a burgonyatermelésben Közgazdászok továbbképzése Az év hátralévő időszakára t vitát, egyebek között a taná­szóló munkatervét és a jövő évi programját hagyta jóvá tegnap délelőtti ülésén a Ma­gyar Közgazdasági Társaság Somogy megyei szervezetének elnöksége. A megye közgaz­dászai sok érdekes előadás között válogathatnak. A ren­dezvények a közgazdászok rendszeres tájékoztatását szol­gálják azzal, hogy egy-egy szakterület legjobb ismerőseit hívják meg előadásokra, vi­tákra. Gazdaságpolitikai, köz- gazdasági elméleti és gyakor­lati problémák szerepelnek az előadások tematikájában. Az MTESZ megyei szervezetével közösen ebben az évben is megrendezik a somogyi köz- gazdasági és műszaki napokat. Kaposváron, Siófokon, Nagy­atádon és Marcaliban a ren­dezvények a vállalati és te­rületi tervezés kapcsolatával, a területfejlesztés időszerű kérdéseivel foglalkoznak majd. Központi és helyi előadók közreműködésével rendeznek esi gazdasági szabályozó rend­szer tapasztalatairól, a költ­ségvetési szervek, intézmé­nyek nyilvántartási elszámo­lási rendjéről, a beszámolási és tervezési rendszer össz­hangjának eddigi tapasztala­tairól. Külön előadás foglal­kozik majd a költségvetési gazdálkodás és ellenőrzési rendszer továbbfejlesztésével. Szerepel a közgazdászok to­vábbképzését szolgáló prog­ramban a hitelpolitika idősze­rű kérdéseivel foglalkozó tá­jékoztató, a mezőgazdasági üzemek információrendszere, a szakosított telepek elszámo­lási gyakorlatának ismerteté­se. Az ügyvitelgépesítéssel és a számítástechnikával foglalko­zó szakemberekkel is több­ször találkoznak a somogyi közgazdászok. Az elnökségi ülés arról is döntött, hogy még ebben az évben tanácskozásra hívja össze a társaság megyei szer­vezetének tagjait. Több mint négyszáz ember, kutató, szakigazgatási és forgalmazási szerv képvi­selője gyűlt össze tegnap Du­nántúlról a Nagyatádon tar­tott tájjellegű burgonya ;erme- lési bemutatóra. A szabnes- szatmári után a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium, valamint az Agrártu­dományi Egyesület Somogy­bán szervezte meg azt a nagy jelentőségű tapasztalatcserét, amely hivatott volt közkinccsé tenni az intenzív burgonyater­melési rendszerek eddig-' ta- pa ztalatait. A nagyatádi művelődési házban megtartott tanácsko­záson részt vett Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes és dr. Exner Zoltán, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa Tóth Lajosnak, a megyei tanács el­nökhelyettesének megnyitója után dr. Kovács Imre, a MÉM termelés- és műszaki fejlesz­tési főosztályának vezetője tartott előadást hazánk burgo­nyatermeié'ének helyzetéről a fejlesztés céljairól. — Azzal a céllal szerveztük meg az ország két fő burgo- • nyatermelő tájegységében a bemutatót — mondta beveze­tőben —, hogy rávilágítsunk azokra a tartalékokra, melye­ket a termelési rendszerek, a kooperációk eddig feltártak. A burgonya alapvető népélelme­zési cikk, és az élelmiszergaz­daság ágazatfejlesztési terve szerint az ország étkezési bur­gonya iránti igényeket hazai termésből kell fedezni. Az ország évi burgonya szükséglete mintegy 150 000 vagon. Nem az egy főre jutó fogyasztás mennyiségében, hanem a fogyasztás összetéte­lében várható jelentős válto­zás. Fokozódnak a minőségi igények, nagyobb fajta- és áruválasztékot, valamint kul­turált csomagolást és forgal­mazást igényel a lakosság. Ez­zel összefüggésben az előadó elmondta, hogy azok a gazda­ságok és társulások, amelyek az intenzív burgonyatermelési program feltételeinek megfe­lelnek, hozzájárulnak a köz­ponti célok megvalósításához, az érvényes ártámogatáson fe­lül külön fejlesztési támoga­tásban is részesülhetnek. A korábbi évek sok gondja után, a program kedvező ha­tásaként hazánkban megállt a burgonyatermő terület csök­Tájjellegű bemutató Somogybán szak­A talajelőkészítés, az ápolási munkák gépeit ták Barcson a részvevők. tanulmányoz­kenése, sőt az intenzív bur­gonyatermelő vidékeken nőtt is. Az idei évre lényegében két kooperációs forma alakult ki: a Solanum Termelési Rendszer gazdaságai, valamint a szövetkezetek és felvásárlási szervek társulásai. Somogybán mindkét forma megtalálható. A Solanum rendszer egyik területi gazdája a Lábodi Ál­lami Gazdaság, az utóbbi tár­sulási formára pedig a barcsi burgonyatermelési rendszer a példa. — Az eddigi eredmények meggyőzően bizonyítanak — j hangsúlyozta az előadó —, az állami gazdaságok 1970-ben 112 mázsa termést takarítot­tak be hektáronként, tavaly 233 mázsát, az idén pedig a becsült átlag 270 mázsa lesz. Nincs még egy olyan növény, amelynél négy év alatt két és félszeresére növelték volna az átlagtermést. Ezzel a burgo­nya versenyképes lett bármi­lyen árunövénnyel, hiszen 13 —15 ezer forint hektáronkénti tiszta jövedelmet biztosít. Beszéde további részében szólt az előadó a társulások­nál tapasztalható hasonlóképp kimagasló eredményekről. Ki­emelte, hogy az intenzív ter­melési rendszer nem nélkülöz­heti a tudomány és a gyakor­lat szoros kapcsolatát, példa­ként említette azt a segítséget, melyet a Keszthelyi Agrártu­dományi Egyetem nyújt a barcsi társulásnak. Meggyőző érvekkel, tapasztalati tények­kel világított rá a fajtaváltás szükségszerűségére. Felhívta a figyelmet arra, hogy az inten­zív termelés mellett fordítsa­nak a gazdaságok figyelmet a háztáji termelés fellendítésé­re, az egészséges vetőgumó biztosítására. Az előadás után Losonczi Mihály, a barcsi Vörös Csil­lag elnöke a hat szövetkezet részvételével ez évben ala­kult barcsi burgonyatermelési rendszerről szólt, majd Mika József, a Lábodi Állami Gaz­daság termelési igazgatóhe­lyettese ismertette a gazdasá­guk gesztorságával szervezett Solanum rendszer lényegét. Az értékes szakmai tanács­kozás után került sor a -Lá- bodi Állami Gazdaságban és a barcsi Vörös Csillag Tsz- ben a gyakorlati bemutatóra. Ahogy az intenzív fejlesztés komplex intézkedéseket kíván, ez a bemutató is a teljességre törekedett. A burgonyaterme­lés teljes technológiájával is­merkedhettek meg a dunán­túli részvevők, üzemközben tanulmányozhatták a termelés teljes gépsorát — a talajelő­készítéstől kezdve egészen a betakarításig. Az intenzív burgonyaterme­lés első eredményeivel talál­koztak tegnap Somogybán a burgonyatermelő és forgalma­zó szakemberek. A látottak, a tapasztaltak egyértelműen ar­ra engednek következtetni: a közeljövőben a rendszerek to­vábbterjedésével, még szoro­sabb együttműködéssel meg­valósítható lesz, hogy az or­szág zavartalan burgonyaellá­tását hazai termelésből fedez zük. V. M. kampányban. A tervek sze­rint 26 200 vagon nyersanyag­ból lesz kristálycukor vagy finomítvány. A megnöveke­dett feladatokat csak korszerű berendezésekkel tudják elvé­gezni. Ebben az évben a víz­tisztító és viszaforgató beren­dezés, a hatalmas előderítő és két cukorrépakavaró kezdi meg működését. Ez utóbbiak mind­egyikébe 300—300 mázsa pép fér, s a finomkristálygyártás- nál van fontos szerepük. Ok­tóberben érkezik a Német De­mokratikus Köztársaságból egy új gép. Munkájának min­den bizonnyal sokan fognak örülni. A gép ugyanis egy-egy kilogramm kristálycukrot mű­anyag fóliába csomagol. Ilyen­nel eddig somogyi vásárlók nem találkozhattak. Sőt, az országban is egyedülálló ez a berendezés. Napi hét vagon a kapacitása. Néhány órával az indulás után még hiába keresnénk az új cukrot. Míg a répából kész­termék lesz, eltelik húsz-hu- szonkét óra. Ebben az évben összesen ezer ember kezdte a hárjm- műszakos munkát. Az ered­mény — a tervek szerint — csaknem 2 ezer 800 vagon cu­kor lesz. A sok eső miatt alacsonyabb a répa cukortartalma, mint­egy másfél százalékkal marad a múlt évi alatt. Ez természe­tesen hátrányosan érinti a gyárat, de mint mondják, a kapacitás teljes kihasználása érdekében — ha erre szükség lesz — más cukorgyárak terü­letéről is átvesznek nyers­anyagot. Egyéb gondjuk is akad: el­sősorban a munkaerőhiány. Az udvari munkára, s oda, — mint például a rakodás — ahol erős fizikai igénybevétel­nek vannak kitéve a dolgozók nem jelentkeztek eigen. A régi arcok azonban most is megtalálhatók, s a gyárnak — annak ellenére, hogy nagy számban foglalkoz­tat idénymunkásokat — erős törzsgárdája van. ök minden évben ott állnak a lepárlók, a hatalmas üstök, vagy éppen az úsztatok mellett. A Kaposvári Cukorgyárban tehát ismét megindult a mun­ka. Ebben az évben szeretnék még szilveszter előtt befejez­ni a répafeldolgozási kam­pányt úgy, hogy az .utóüze­melés se húzódjon át 1975 el­ső napjaira. Erre is ritkán akadt példa az elmúlt évek­ben. Jövő héten már folyama­tosan üzemel a vízvisszafor­gató, és hétfőn, 9-én megkez­dik a mokkagyártást. Ez utób­bival meg sem állnak jövő év tavaszáig. M. A. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents