Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-25 / 224. szám
Női pulóver kimonószerű ujjakkal A modell 90 cm-es mellbő- ségű. Kb. 55 dkg fehér fonalból 3-as fűvel készült. Csíkminta: 1 sor: váltva 1 sima, 1 szemet átemelünk, a fonalat hátul vezetjük, 1 sima, 2 fordított. A 2. sor: váltva 2 sima, 3 fordított. E két sort ismételjük. Kötéspróba: 30 szem és 33 sor 10x10 cm. Köthetjük a pulóvert — amelyet alul kezdünk — körkötőtűvel is. Azonos bőséggel kötünk egészen a felső rész előtti hat sorig, onnan szaporítunk az oldalaknak megfelelő helyen 3x2 szemet. A pulóvert a megfelelő bőséggel kezdjük, és 1 sima, 1 fordított kötéssel 3 ; cm-t kötünk, de olyképpen, hogy a sima szemekbe hátul- ] ról öltünk bele. A 3 cm után, j ha körkötőtűvel kötjük, akkor j mindig simán kötünk, egyéb-1 ként pedig színén simán, a bal oldalán fordítottan. A patentrészt a fenti mintával kötjük, kb. 133 szemmel kezdjük, és a szabásmintának megfelelően, a nyakkivágásig egybe kötjük. Onnan kezdve elöl a kivágásnak megfelelően fogyasztunk, majd szaporítunk, a hátánál szintén a szabásmintának megfelelően, de ott a cipzárnak megfelelő mélységben be is fejezzük. Majd újrakezdjük, kerekítjük a hát nyakkivágását, és végül visszaszaporítjuk az eredeti szemmennyiségre. Azután ismét egybe kötünk tovább. Befejezésként összevarrjuk a két részt, a cipzárat bevarrjuk, de előbb szorosszemmel körülhorgoljuk a nyílást. Szorosszemmel két soron és visz- szafelé haladó szorosszemmel egy soron körülhorgoljuk a nyakkivágást. Itt az ősz Amikor már hűvösre és esősre fordul az idő, nefn szívesen tárjuk ki főzés körben az ablakot. Viszont a gőztől és a lecsapódó párától idővel megpenészedhetnek a falak, megnedvesednek az élelmiszerek: a só, a liszt, a cukor, a paprika stb. Természetesen a szellőzetlen konyha az egészségre is káros, különösen abban az esetben, hogy ha gáztűzhelyet használunk. Könnyen segíthetünk ezen a problémán, ha az ablakba ventillátort szerelhetünk. A ventillátor ugyanis tökéletesen kicseréli a konyhában a levegőt, nem szükséges esős időben nyitva tartani az ablakot. VARGA DOMOKOS óstolgató A betegség mindig nagy alkalom a gyerekrontásra, és mi ezt az első alkalmat pompásan kihasználtuk. A Bubuvá vedlett leányzó tíz nap alatt teljesen megegészségesedett, de többé nem változott vissza régi önmagává. Nem volt hajlandó visszaszokni az ágyába, de a járókába beleszokni se: betegségének színtere, a kiságya melletti széles, szülői re- kamié meg apjának-anyjának, testvéreinek az öle lett állandó tartózkodási helye. Efféle engedékenységtől mindenkit óvni szeretnék, h'a Az allergiás (széna-) nátha A szénanátha azoknál az t megszabaduljon minden olyan «3 Somogyi Néplap már családom tagjait hiába óvtam. Ne hagyják a gyereket az ölükbe szokni! Kapassák önálló játékra a járókában, az elrekesztett szobasarokban, a nyitott ajtajú, de ráccsal elválasztott kisszobában — kinek mire van módja —, különben megbolondulhatnak a folyton rajtuk lógó fiuktól, lányuktól. A mi nagyobb gyerekeinknek is volt valamikor külön kis szobája, amelynek az ajtajában egy jórókarács állta útjukat, hogy ne indulhassanak kedvük szerint távolabbi kalandozásokra. Amelyik elérte a csúszó-mászó kort, annak már ott volt a helye. No de Bubu! Ö ugyebár egykébb volt az egykéknél, hetedik gyerek létére. Egyetlen kicsi gyerek nyolc nagy — kamaszok és felnőttek — között. Nem kellett hozzá sok biztatás, hogy ezt a helyzetet bölcsen kihasználja a maga javára. Öregedő szülőknek már gyöngébb a szíve. A kései gyerekeknek többnyire elkényez- tetés a sorsuk. Kivált, ha elegendő kényeztető kínálkozik erre a célra. Nálunk kínálkozott elég, nem panaszkodhatom. Azon embereknél gyakori, akiknek a szervezete különösképpen érzékeny egyes kémiai, fizikai és mikrobiológiai anyagok izgató hatására. így például a hőmérséklet- vagy légnyomásváltozások, lelki megrázkódtatások, a virágok, illetve a virágzó növények pora, de más ahyagok is kiválthatnak szénanáthát vagy egyéb allergiás tüneteket. Amikor ezek az izgató anyagok bekerülnek a szervezetbe, nagyon élénk a visszahatás, A felső légutakban például szervezetünk olyan anyagot termel, amelyek a sima izomzat- ban görcsöket okoznak. Fokozza a hajszálerek áteresztő képességét és az orrban váladékot termel. (Ez a váladék csaknem teljesen tiszta, ha csak gyulladásos jelenség nem társul hozzá, mert akkor sűrűbb és sárgás lehet.) Az orr nyálkahártyája erősen megduzzad és a légzés, megnehezedik. Mivel az orrnyálkahártya idegvégződésekben gazdag, ennek következtében fejfájás, igen gyakori tüsszentés, szag- lóérzés-zavarok, sokszor szemviszketés és kötőbártyagyulla- dá lép föl. Annak ellenére, hogy a beteg közérzete rossz, láz nem jelentkezik. Ez az állapot addig tart, ameddig meg nem szűnik az az anyag, amely a betegséget okozza. Az erdőkben és az országban sokfelé virágzó vad fekete kender virágpora is okoz ilyen allergiás náthát. Ez a növény augusztusban kezd virágozni. Sokan már előre tudják, mikor kezdődik a virágzás, és rettegnek tőle. A vad fekete kendert azért hoztam föl példának, mert éppen Somogybán jó talajra talál, sok van belőle, és sokan túlérzéke- nyek rá. Különösen a Balaton környékén tapasztalható ez. Maguk a betegek is jól tudják ezt. Aki nem tudja, legjobb, ha megfigyéli önmagát, hogy milyen időszakban és melyik anyagra érzékeny, és ezt a kezelő orvosával is közli, mert hasonló a helyzet más virágzó növényekkel és virágporokkal is. Ezért csaknem egész éven át találkozhatunk allergiás betegeikkel. A fent említett tüneteken kívül egyes esetekben hosszú ideig tartó szövődmények keletkeznek más allergiás zavarok következtében is, mint a tüdőasztma, a csalánkiütés és egyéb bőrreakció. Az emberek szervezete nem egyformán reagál ezekre. Egyeseket könnyebben, másokat súlyosabban érint, és sokszor gyógyintézeti kezelésre szorulhat az ember. Bizonyos próbareakciókkal ki lehet mutatni, milyen és melyik anyagra érzékeny a beteg, és ennek megfelelően gyógyszerekkel, vakcinákkal kezelni, illetve gyógyítani lehet. Az allergiás nátha kezelése az orvos feladata. Sokszor a megbetegedés hosszú és makacs, ezért a kezelés nagy türelmet igényel, és az orvos utasításának pontos betartása kell hozzá. Fontos, hogy aki ebben a betegségben szenved, felül, hogy anyja is hazaszorult két évre, gyermekgondozási szabadságra, meg magam is igyekeztem ekkoriban minél több időt otthon tölteni, ott_ voltak az önkéntes szülőhelyettesek is, főleg a két kisebbik fiunk, Dombi és Gergő. Bár a többi gyerek sem maradt ki a jóból. Nem kérdezték már, miért akart az anyjuk még egyet. Már-már elképzelhetetlen volt számukra is, hogy ne volna Bubu, s ne körülötte forogna az otthoni világ. • Mert — szó ami szó — körülötte forgott. Mondhatnám,' egyre sebesebben, mert néha már szédültünk bele. Csak ne lett volna olyan észvesztőén édes! Már ahogy háromhónapos korában kezét a szeme elé emelte, és irget- te-forgatta, nézegette. Vagy ahogy később az arcára játékból odadobott pelenkát ránci- gálta le kacagva, akkor is, amikor még nem tudott beszélni, később meg már szóval is megtoldva a játékot. »-Nincs Bubu! Nincs! Sehol sincs!<{ — mondtuk neki. »De van!« — húzta le magáról, a pelenkát, a kendőt, a törülközőt, s nagyokat nevetett mellé. Ugyanezt fordítva is játszottuk. fertőző góctól, mint az idült arcüreggyulladás, a mandulagyulladás és más hasonlók. Kerüljön minden olyan faktort vagy anyagot, amelyről úgy érzi, hogy a betegségének kiváltója. Szükséges, hogy egészséges életmódot folytasson, otthon és munkahelyén is. Tartsa távol magát minden kémiai mellékterméktől. Igen fontos a szervezet edzése is. Az edzett szervezet ugyanis jobban tud ellenállni ezeknek az anyagoknak, és megakadályozhatja vagy csökkentheti ezeket a reakciókat. Az allergiás szervezet hajlamosabb gyulladásos és más fertőzésekre, ezért az edzés egész éven át tartson! A tapasztalatok szerint jó hatással lehet a levegőváltozás is, különösen a magaslati helyen való üdülés. Ma még az orvostudománynak nincs a kezében olyan fegyver, amely egy csapásra meg tudja szüntetni az allergiás betegségeket, de az eddig elért eredmények biztatóak. És megvan a remény arra, hogy rövid idő alatt és sikeresen gyógyíthatjuk ezeket is. Dr. Iliev Ilia OTTHON CSALÁD Egy kis csillagászat — iskolásoknak Évszakok, napszakok vállakózása SZEPTEMBER 23-A az ősz első napja volt. Gondolkodtál-e már azon, hogy mi az oka az évszakok, illetve a napszakok váltakozásának? Miért van éjszaka és nappal, ősz és tavasz, tél és nyár? Miért hosszabbak nyáron a nappalok és télen az éjszakák? Az ősz első napja után különösen időszerű, hogy ezekre a kérdésekre megkeressük a választ. A fenti jelenségek oka bolygónknak a naprendszerben való mozgása. A gömb alakú föld ugyanis egy — a sarkokat összekötő — képzeletbeli tengely körül forog, másrészt pedig ellipszis alakú pályán kering a nap körül. A napszakok váltakozásának oka a föld tengelyforgása. Ez könnyen érthető, ha elvégezzük az alábbi egyszerű kísérletet. Végy egy ernyő nélküli) olvasólámpát és egy labdát ! (Ha van otthon földgömb, akkor természetesen azzal kísérletezz! Jelöld meg a labdán krétával az északi és a déli sarkot, az egyenlítőt (azt a nevezetes vonalat, amely egyenlő távolságra van mind az É-i, mind a D-i sarktól); az egyenlítő és az északi sark közé mintegy fél távolságra tegyél egy pontot! Legyen a kísérletben a lámpa a nap, a labda a föld, és a megjelölt pont a lakóhelyed. Ne túl erősen szorítsd a jobb kezed mutatóujját az északi, a bal kezed mutatóujját a déli sarokra, és tartsd a labdát a lámpa felé úgy, hogy a fény a megjelölt ponton ne világítsa meg. Lakójie- lyeden ilyenkor éjszaka van, mert a nap a gömb alakú föld másik oldalát világítja meg. Most jobb kezed hüvelykujjával lassan és ügyesen kezd el forgatni a labdát balról jobb- ra( nyugat—keleti irányban)! Megfigyelheted, hogy a kréta- j pont közelít a labda megvilágí- | tott részéhez, és egyszer csak! kikerül a fényre. Ilyenkor la- | kóhelyeden hajnal, majd reggel van. Ezután a pontnak egy- í re fokozódik a megvilágítása (délelőtt). Amikor éppen szem»Nincs apja! Nincs! Elment világgá!« — mondtam, de most az én fejemen volt a le- cibálni való. Már nyúlt is érte. »De van! De van!« Mondom, némán is játszót-# tűk már ezt, de nem kisebb * gyönyörűséggel. A szót, hogv nincs, nagyon hamar, talán már féléves korában értette.# Még el is pityeredett, mikor aj vártnál hosszabb időre guggoltam le az ágy vége mögé, hogy »Nincs apja, nincs apja!« De ha csak az arcom takartam el a két tenyereimmel,, soha nem vette komolyan aj dolgot. Odanyúlt a kis kezé-J vei, s feszegette le az ujjai-J mat, majd maga is eltakartad a saját arcát, hogy viszonozzad a kölcsönt. »Nincs Bubu ! J Nincs!« — mondtam, s ettőld boldog volt, hogy ő is tudd nincs lenni. ? Istenem, micsoda jó egy ilyen kicsi gyerek! Egy szer azt találtam ki, hogy sze me láttára összehajtogattam# egy újságot, így, ahogy az új-# ságos szokta beleszorítani af levelesláda nyílásába, s oda-d tettem a válla mögé, amintj nekidőlt a nagypárnának. # be kerül a lámpával, akkor a legerősebb a megvilágítás (dél), majd a labdát tovább forgatva, a pont egyre jobban elfordul a fénytől, és elérkezünk arra a határra, ahonnan megint árnyékba kerül (délután, este, éjszaka). A leírt folyamatot a földről úgy látjuk, hogy a nap az égbolton egy félkört ír le. Az évszakok váltakozásának oka a földnek a map körüli keringése. A keringés során a föld képzeletbeli tengelye nem merőleges (90°) az ellipszis alakú pálya síkjára, hanem azzal 66,5°-os szöget zár be. Mielőtt a kísérletet elvégeznéd, két na- 'gyon fontos dologra hívjuk föl a figyelmedet: 1. Egy terület annál jobban felmelegszik, minél nagyobb szögben érik a napsugarak. 2. A föld tengem lye a keringés során irányát mindig tartja. Tartsd ugyanúgy a labdát, mint az előző kísérletnél, és egy majdnem kör alakú pályán járd körül a lámpát. A lámpa körüljárása egy évnek felel meg. Tehát nyáron a föld északi, télen a déli felével fordul a nap felé. így már érthető, hogy miért van nálunk nyáron meleg, télen pedig hideg. Ha a föld tengelye keringésének síkjára merőleges lenne, akkor a nap mindig az egyenlítő fölött delelne merőlegesen és nem alakulnának ki az évszakok. A tengelyferdeség következtében azonban a nap az egyenlítő körüli területek fölött egy látszólagos utat tesz meg. Szeptember 23-án a nap éppen az Egyenlítő fölött delel merőlegesen. Ilyenkor az északi és a déli félteke egyenlő arányban kapja a fényt, ezért a földön mindenütt egyforma a nappalok és az éjszakák hossza. (Szeptemberi napéjegyenlőség.) Ha derült idő van, erről magad is meggyőződhetsz! Mérd meg szeptember 23-án a napfelkelte és a napnyugta között eltelt időt! Szeptember 23-a után a föld északi féltekéje egyre jobban elfordul a naptól, olyannyira, hogy december 22-én a nap már az Egyenlítőtől 23,5°-ra délre, a baktérítő fölött felel. Ezután fokozatosan és lassan növekedni fog az É-i félteke megvilágítása. A tavasz első napján (március 21-én) a nap megint az egyenlítő fölött delel merőlegesen, majd látszólagos útját észak felé folytatva, június 22-én (a jövő nyár első napján) már az egyenlítőtől 23,5°-kai északabbra, a ráktérítő fölött fog merőlegesen delelni. HA EZT A CIKKET figyelmesen elolvastad és a kísérleteket elvégezted, próbáld meg, válaszolj magadnak a következő kérdésekre: Szeptember 23-án azonos időben delel-e a nap Sopronban és Debrecenben? Milyen napszak lehet Budapestem, ha a) Moszkvában dél, b) Tokióban éjfél van? Milyen évszak van hazánkban, ha a déli féltekén a) tavasz, b) ősz, c) nyár, d) tél van? Mi lehet az oka annak, hogy minden évben mind az északi, mind a déli sarkvidéken több hónapig tartó éjszaka van? Ugyanakkor mi lehet az oka annak, hogy minden évben mind az északi, mind a déli sarkvidéken több hónapig nincs éjszaka? B. M. A kőhegyi túra # játék^ (Folytatjuk.) Petőfi nemcsak a sík vidéket szerette, a szép és cso- dálnivaló helyeket a hegyvidéken is meglelte, fölkereste. Erről tanúskodik naplórészlete is: »Szép napja volt életemnek, nagyon szép, a természettel mulattam, az én legkedvesebb barátommal.« Ezeket a sorokat a lillafüredi mésztufabarlang megtekintése után jegyezte le. Nem véletlen, hogy ilyen mély hatást váltott ki a költőből a föld alatti világ. Mindenki így vélekedik, ha fölkeresi a természet eme ritka kincsét. Mert igen ritka. A világon eddig csak három mésztufabarlangot tártak föl. A magyarországin kívül az egyik Németországban van, a másik Afrikában. Az ilyen barlangokban másképpen jönnek létre a formációk, figurák, mint a cseppkövek. Itt a dús mésztartalmú patakokból a szabad levegőn kicsapódik a mész,1 amely fűszálakra, mohákra, növényekre, hajszálgyökerekre rakódik le. Ezek megkövesedett formáiban gyönyörködhetnek a látogatók. Így jöttek létre a hllafüredi forrásbarlang mésztufa képződményei is. Nagy költőnk másik híres barlangunkban, az aggteleki Baradlában is megfordult. Rimaszombatba igyekezvén megállt Aggteleken, és megtekintette a cseppkövek birodalmat. A hagyomány szerint az egyik sztalagnátra (csepp- kőoszlopra) még a nevét is följegyezte. De nemcsak a »mélységeket« járta, hanem a hegyeket is. 1845 szeptemberében Vahot Imrével a pilisi kőhegyet mászta meg, a meredek déli oldalról, a János- forrás felől. Vajon mi csábította föl az általa iszonyú magasnak nevezett hegy tetejére? A szép kilátás, hisz az érkezőt Szentendrétől a budai hegyekig kitáruló panoráma várja. A formákban gazdag sziklaletörés, tornyai, oszlopai a Szentgyörgy-hegyi, badacsonyi kőzsákokra emlékeztetnek. A Kőhegy legérdekesebb látnivalója az úgynevezett Napóleon kalapja. A .természet sajátos alkotása. Az oszlopon olyan háromszög alakú kőtömb nyugszik, amely az egykori francia császár sapkájára emlékeztet. Az eső, a szél formálta ki hosszú évszázadok alatt. A fenti Petőfi-emlékeket az utókor nemcsak fölkutatta, hanem maradandóan meg is akarja őrizni. A barlangoknál emléktábla hirdeti, hogy ott járt lánglelkű költőnk. A mésztufabarlang pedig /pár éve az ő nevét viseli. A po- mázi Kőhegyen kis emlékoszlop áll, ahova a Magyar Természetbarát Szövetség szakosztályai minden év szeptemberében Petőfi-emléktúrát rendeznek. Sz. T.
