Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-24 / 223. szám
A számadás időszakában — a párt XI. kongresz- szusára készülődve — az állami és társadalmi élet legfontosabb területein történt előrehaladást is mérlegre tesszük. Hiszen a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztését a szocializmus építésének egyik időszerű, központi feladataként jelölte meg, amelyet úgy kell megoldani, hogy közben erősödjön a központi hatalom, növekedjen a kormányzati, szervek munkájának hatékonysága, s ezzel párhuzamosan a helyi szervek önállósága és a lakosság tevékeny részvétele az állami munkában. E feladat végrehajtásának fontos része és feltétele — a tanácsok tevékenységének fejlesztése, népképviseleti-önkormányzati és állam- igazgatási szerepkörük folyamatos növelése. Az 1971. évi I. számú törvény (mely sorrendben a harmadik tanácstörvényünk) megalkotását társadalmunk fejlődése tette lehetővé. Az azóta eltelt három és fél esztendő tanácsi munkájáról megállapíthatjuk, hogy a törvény jelentős állomás a tanácsok életében: megőrizte és a szocialista fejlődés követelményeihez igazodva új elemekkel gazdagította a már bevált alapelveket és szabályokat, figyelembe véve a többi szocialista ország gazdag tapasztalatait is. Pártunk X. kongresszusának határozata hangsúlyozta: a tanácsok munkáját úgy kell fejHárom és fél év mérlege A tanácstörvény kiállta a próbát leszteni, hogy erősödjék mind népképviseleti-önkormányzati jellegük, mind pedig állam- igazgatási funkciójuk. A tanács önállóságának növelése, hatáskörük bővítése, felelősségük fokozása — a szocialista osztálypolitika, fontos része. Társadalmunk általános fejlődése, a közügyekért érzett állampolgári felelősség növekedése olyan feltételeket teremtett, amelyek lehetővé és időszerűvé tették a tanácsok tevékenységének fejlesztését, Hatáskörük növelésének szükségességét maga az élet igazolta. Melyek azok a legfontosabb pozitív tapasztalatok, melyek az 1971-es törvény hasznosságát, korszerűségét bizonyítják? A tanácsok munkájában mind határozottabban tükröződnek a tanácstörvény követelményei : a tanácstestületek meghatározó szerepe, az önállóság és felelősség fokozódása, a kezdeményezőkészség, a lakosság részvétele a helyi feladatok megoldásában, a tisztségviselők szerepkörének megváltozása, illetve • bővülése — hogy csak a legfontosabbakat említsük. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a tanácsok többségükben jól élnek megnövekedett önállóságukkal, , hatáskörükkel, és tervszerűbbé vált ugyanakkor a központi célkitűzések megvalósítása is. A testületek általában jól élnek a kibővített hatáskörrel: a legfontosabb kérdésekre koncentrálva és mindinkább érdemben foglalkoznak a település, a terület fő kérdéseivel, a lakosság gondjaival. Javult a testületi munka tervszerűsége, a tanácsi tervek megalapozottsága is, bár még nem ritka, hogy az előterjesztéseket esetenként nem készítik kellően elő, nem tárják fel a helyi adottságokból eredő tényleges lehetőségeket. Nyilván elsősorban ezzel függ ösz- sze, hogy azután a megoldás javasolt módozatai se mindig helyesek, nem eléggé reálisak. Javítanivaló van azon a téren is, hogy a helyes döntések végrehajtását nagyobb felelőséggel szervezzék meg, illetve ellenőrizzék. Az 1971-es tanácstörvény új vonása, hogy meghatározta a tanácsok népképviseletiönkormányzati feladatainak ellátásához szükséges gazdasági hatásköröket és önállóságot, amely e téren is növelte kezdeményezési lehetőségeiket.. A fölösleges kötöttségek megszüntetése növelte a tanácsok önállóságát és kezdeményezőkészségét, fokozta a megyei tanácsok felelősségét területük összehangolt, arányos fejlesztéséért. A pénzügyi szabályozórendszer elősegítette Űj támogatása szövetkezeteknek és a háztájinak Igen kedvező feltételek mellett köthetnek elletési szerződést a termelőszövetkezetek és a háztáji egyéni termelők az 1974. II. félévére vágásra leszerződött, de vemhesítésre alkalmas teheneikre, üszőikre. Az új rendelkezés értelmében, ha a termelőszövetkezet elletési szerződést köt a korábban vágásra szánt tehénre vagy üszőre, két részletben összesen 5000 forint költségtérítést kap. Ebből 2000 forint a szerződés- kötéskor, 3000 forint pedig a vemhesség igazolásakor illeti meg a gazdaságot. Figyelemreméltó az intézkedésnek az a további része, hogy ezen felül további 5000 forint állami ár- kiegészítést is kap a tsz, ha a tehenet a húshasznosítású iránynak megfelelően, fejés nélkül tartja. Ha az állat háromszori ter- ■ mékenyítés ellenére sem vemhesül, vagy a későbbiek során elvetél, az illetékes állatorvos Magyar-csehszlovák vízügyi tárgyalások A határvizek műszaki és gazdasági kérdéseivel foglalkozó magyar—csehszlovák közös műszaki bizottság szeptember 17—23-a .között Budapesten tartotta ez évi ülését. Megtárgyalták a Duna, a Tisza és az Ipoly határmenti szakaszán szükséges közös kutatások, felmérések és építési munkák programját, valamint a Bodrog, a Hernád és a Sajó közös szabályozásának feladatait. Áttekintették a határvizek tisztaságával összefüggő vízminőségi vizsgálatok eredményeit és a rendkívüli szennyeződések kihatását. Megállapodtak az elhárítás érdekében teendő közös intézkedésekben és az együttműködés elmélyítésében. Az ülés jegyzőkönyvét hétfőn írta alá Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal első elnökhelyettese és Jan Rendek, a szlovák erdő- és vízgazdálkodási miniszterhelyettes. igazolása alapján a vállalat az állatot szerződéses áron soron kívül átveszi. Mindkét esetben a költségtérítésként már folyósított összeget a gazdaság megtarthatja. A leellett nőivarú szarvasmarhákat a gazdaság húshasznú (nem fejt) tehénállományának növelésére visszatarthatja. Ebben az esetben a vállalati költségtérítést vissza kell fizetni, viszont a gazdaságot megilletik a húshasznosítású szakosodás ösztönzésére vonatkozó kedvezmények. Ha ezt nem veszik igénybe, a tehenet ellés után, a szarvasmarha-értékesítési szerződés feltételei szerint, vágásra átadhatják. A rendelkezés intézkedik arról is, hogy az elletési szerződés megkötése a termelőszövetkezet ez évi bevételi terveiben ne okozzon zavart. Ha a gazdaságnak szükséges, hogy az állat ellenértékéhez még ez évben hozzájusson, akkor szerződéskötéskor a vállalat igazolja a nőivarú állat vágóértékét, és azt az MNB az általános hitelezés feltételei szerint meghitelezi a gazdaságnak. Ha a szövetkezet az elle- tésre alkalmas állatát hely hiánya vagy egyéb ok miatt nem tudja tovább tartani, és van másik olyan nagyüzem, amelyik ezt vállalja, akkor a vállalat azt minőség szerinti vágóáron átveszi, és árrés nélkül továbbadja a fogadó nagyüzemnek. Ilyen esetben az elletési megállapodást a fogadó nagyüzemmel kötik meg. A háztáji és egyéni állattartókra is kiterjed az intézkedés. Ha vállalják ez év második felére lekötött nőivarú szarvas- marhájuk egyszeri a szerződés megkötésekor 3000, az ellétés megtörténtének igazolásakor pedig további 5000 forint költségtérítést kapnak. A vágómarha-értékesítési szerződésre esetleg fölvett előleg összegével az első költségtérítés csökken. Ha az elletési szerződéssel lekötött állat háromszori termékenyítés után sem vemhesül vagy elvetél, állatorvosi igazolás alapján szerződéses áron vágásra értékesítheti a gazda úgy, hogy megtartja a korábban folyósított 3000 forintot. Az ellés után a tehén és a szaporulat vágásra átadható. Az új akcióra, a jelentős támogatásra érdemes figyelmet fordítani. A húskombinát felvásárlói o napokban fölkeresik a termelőszövetkezeteket és a háztáji, egyéni termelőket, részletesen ismertetik a feltételeket, és ezután köthető meg az elletési megállapodás. a tanácsok gazdasági önállóságának kibontakozását. Különösen fontos ebből a szempontból, hogy a költségvetési törvény öt évre előre meghatározta pénzügyi forrásaikat, az azokból való részesedés mértékét, valamint az állami hozzájárulás összegét. A helyi tanácsok bevételeit ugyanilyen rendszerben a megyei tanácsok állapították meg. Ezzel a tanácsok gazdálkodása megalapozottabbá, perspektiviku- sabbá vált. Az elmúlt három és fél esztendő alatt mind jobban megvalósult a tanácstörvénynek az a célkitűzése, hogy növekedjen a tanácsok szerepe a lakossági igények kielégítésében, és hogy hatékonyabban használják fel az erre szolgáló, a népgazdaság adott lehetőségeihez mérten rendelkezésükre álló anyagi eszközöket. A helyi tanácsok kezdeményezőkészsége. együttműködése a nem tanácsi szervekkel szintén kedvező irányba fejlődik. A tanácsoknak ezeket a kapcsolatokat és minden lehetséges helyi forrást is fokozottan fel kell használniuk annak érdekében, hogy az elmúlt években hozott, a közoktatás, a közművelődés fejlesztésével, a népesedés-, az ifjúságpolitikai határozatokkal, körvonalazott követelményeknek a maguk részéről meg tudjanak felelni. ZZ sszegezve elmondhat(1 juk, hogy 1971. évi ta^ nácstörvényünk jó keretet, lehetőséget biztosít a tanácsok még eredményesebb tevékenységéhez. Három év tapasztalatai alapján ez a célkitűzés reális, hiszen megvaJ lósításának legfontosabb feltételei adva vannak. U. L. MAI KOMMENTÁRUNK Korszerűség a számvitelben is •Értekezletek, tapasztalat- cserék központi témája napjainkban a mezőgazdasági üzemekben: hogyan lehetne még korszerűbbé tenni, a kívánt szintre fejleszteni a két legfőbb ágazatot, a növény- termesztést meg az állattenyésztést. Az egyiknél zárt, iparszerű termesztési rendszerekbe tömörülnek a gazdaságok, a másiknál a szakosított telepek bizonyulnak a leginkább járható útnak a tenyésztésben, illetőleg a hizlalásban. A műtrágyái:, a növényvédő szerek, a nagy teljesítményű gépsorok hatásfoka így növelhető, az állattenyésztési eredmények ezzel fokozhatok. A megvalósulás érdekében tovább fejlesztett ték, illetőleg tovább fejlesztik az alkalmazott üzem- szervezési módszereket is. Ezekkel a feladatokkal nincs mindenütt összhangban a számvitel, az ügyvitelszervezés színvonala. Valljuk meg, megyénk némelyik gazdaságára is áll ez a megállapítás. Már az üzemszervezésben bekövetkezett változásoknál felvetődött az igény: ahhoz, t\ogy a mezőgazdasági üzemben végbemenő termelési folyamatot pénzügyi kihatásaiban is pontosan, idejében, elemzően végigkísérhessük, nélkülözhetetlen az olyan számvitel, ügyviteli »gépezet«, amely mindezt lehetővé teszi. E téren a jelenlegi állapot, összevetve a termelés korszerűségével, némi lemaradást tükröz. Hogy a felzárkózás mielőbb megtörténjen, ezt segíti elő az a szakmai tanácskozás és ügyvitelgépesítéßi bemutató is, mely ma kezdődik és négy napon át tart Siófokon. A Mezőgazdasági Ügyvitel- szervezési Iroda, a Somogy megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Magyar Közgazdasági Társaság Somogy megyei Szervezete és az Észak-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének közös rendezvényén arról tanácskoznak majd a szakemberek, milyen szerepe, feladata van a számvitelnek és az ügyvitelszervezésnek a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek üzem- és munkaszervezésének korszerűsítésében. A ma kezdődő országos rendezvényt Bogó László, a Magyar Közgazdasági Társaság Sp- mogy megyei Szervezetének elnöke, a megyei pártbizottság titkára nyitja meg, és dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes vitaindító előadása után számos előadás következik négy napon át. A hallgatóknak közben arra is módjuk nyílik, hogy üzemlátogatáson ismerkedjenek a termelési tervek és a gazdasági irányítás kapcsolatával. Az információs rendszer kialakítását a balaton- szabadi November 7. Termelőszövetkezetben nézik meg. A korszerű adatfeldolgozást az e célt szolgáló gépekkel, filmvetítéssel és az ezekhez kapcsolódó előadásokkal mutatják be. Korszerűsítési törekvések és lehetőségek a mezőgazdasági ügyvitelben: ezt öleli föl a siófoki szakmai napok programja. Segítséget nyújthat a részvevőknek, hogy a gondjaikra bízott üzemi területen, hasznosítva a tapasztalatokat, az eddiginél fejlettebb módszerekkel végezzék munkájukat. H. F. Őszi munkák, tervezgetések Kiállítás tervekből, dokumentumokból Kiépül a balatoni szennyvízelvezetés rendszere Kiállítás nyílt tegnap Siófokon, a Dunántúli Regionális Vízmű Vállalat székhazában A Balaton-parti szennyvízelvezetés és tisztítás címmel. Rózsavölgyi Imrétől, a vállalat igazgatójától megtudtuk, hogy a kiállításon azok a tervek, dokumentációk láthatók — a műleírásokkal együtt —. amelyeknek célja a Balaton- parti szennyvízelvezetés végleges megoldása. A tóparton ugyanis a szennyvíztisztítás- és -elvezetés messze elmaradt a vízszolgáltatás fejlődésétől, s az üdülőterület alapvető gondjává vált. Az Országos Vízügyi Hivatal, a Hidrológiai Társaság és az Építési és Városfejlesztési Minisztérium közös pályázatot hirdetett. A kiírás alapja az volt, hogyan lehet a szennyvízelvezetést és -tisztítást korszerűen megoldani, es a tisztított vizet eltávolítani a Balaton területéről ? A pályázatra összesen tizenegy munka érkezett, s a bíráló bizottság mind a tizenegyet elfogadta. A műszaki elképzelések közös jellemzője, i hogy a szennyvíz eltávolítását és tisztítását kis regionális rendszerekkel oldják meg. A tizenegy pályamunka ötleteinek felhasználásával az OVH megbízta a VIZITERV-et egy újabb, végleges terv kidolgozására. Ezt ismertették tegnap a kiállításon. A hatalmas, az egész Balaton környékét behálózó regionális szennyvízrendszer kiépítése a következő tervidőszakban kezdődik, s valószínűleg két évtizeden keresztül folynak majd a munkák. A kiállítás péntekig lesz nyitva. Ha ismét jóra fordul az idő — tájékoztatott Fehér La- leelletését, jós, a kisbárapáti Kossuth Termelőszövetkezet elnöke —, akkor azonnal hozzáfognak az őszi kalászosok vetéséhez. Ott- jártunkkor javában folyt a silózás: a két gép naponta 22— 26 vagon értékes, lédús takarmányt takarított be. Hat-nyolc vontató hordta, két DT traktor tömörítette az eleséget. A múlt hét közepéig 190 vagon- ( nyit hordták le a táblákról, és még 50—60 Vagonra számítanak. Kilencszáz hektáron kerül földbe a kalászosok magja az ősszel a Kossuth Tsz-bett. Be- zosztája I-es, Aurora, Ranna- ja, Kavkáz — ezeket a búzafajtákat termesztik kisebb-na- gyobb területen. A vetésekhez 3 vagon fémzárolt magot rendeltek, a többit saját termésből biztosítják. Beszélgettünk az éppen folyó munkákról. Jövőre három hektár fenyőt telepítenek a gazdaságban, ezt most készítik elő az erdőn. A kisbárapáti, a bonnyai asszonyok közül sokan dolgoznak ezen a feladaton: tisztítják a területet, égetik a gallyakat, s még az idén sor kerül a pásztázásra, kijelölik a csemetesorok helyét. A késő délutáni órákban több asszonnyal is találkoztunk, az erdő felől jöttek, vasvillákkal. — Az asszonyok nagyobb része az állattenyésztésben dolgozik. A közeli napokban átadja nekik a tsz azt a szociális létesítményt, melyet a batéi TÖVÁL készített... Ezt már Orbán Józsefné, a nőbizottság elnöke mondta. így terelődött a szó most már végérvényesen a nők munkájára, szerepükre a közös gazdaságban. — Mindössze két alkalmazott van a termelőszövetkezetben .dolgozó nők között, a többi tag. 616 tagot számlál a szövetkezet a három községben, Bonnyán. Fiadon és Kisvízgyűjtő j utóbb a gazdaságban szervezett sertés- és szárvasmarha- ! tenyésztő szakmunkásképző tanfolyamot végzett 27 felnőtt ■ közül 13 nö volt. Ök csaknem . valamennyien most is az állat- tenyésztésben dolgoznak, s minthogy szakmunkások, a munkabérükre még 15 6záza- , lék pluszt kapnak. A tsz-elnököt arról kérde- I zem, hogyan számít a nők , munkájára a gazdaság, mi a A nőbizottság elnöke: — Nálunk e téren nincs baj. véleménye a tevékenységükről; a nőbizottság elnökét meg arról faggatom, hogyan elégíti ki a nők jogos igényeit a szövetkezet, igyekszik-e az üzem olyan körülményeket teremteni, melyek közepette könnyebb dolgozni? A tsz-elnök: — Azért építtettük a szociális létesítményt a szarvasmarhatelepnél, hogy ezzel is segítsünk az ott dolgozóknak. Fekete-fehér öltöző, fürdő lesz külön a nőknek és külön a férfiaknak. A nőkre, akárhol dolgozzanak is a közösben, mindig lehet számítani. Ott voltak télen és tavasz- szal a rostálásnál, most az erdősítés előkészületeinél. Az állattenyésztésben is megállják a helyüket. A nőbizottság elnöke: — Most kerül rá sor, hogy a tepárapátiban, közülük 387 a i rületi szövetség tagszövetkezenyugdíjas, illetőleg a járadékos. A rendszeresen dolgozók közül mintegy 140 nő, és ez hűen kifejezi, milyen részt vállalnak, milyen teher hárul rájuk a napi feladatokból. Legteiben fölmérjük, milyen azott dolgozó nők élet- és munka- körülménye, szakmai és politikai továbbképzése, megvalósul-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, hogyan veszA tsz-elnök: — Mindig számíthatunk rájuk. nek részt a szocialista brigádmozgalomban, a vezetésben. A fő kérdés: megbecsülik-e őket a végzett munkájuk szerint? A többi nőbizottsági elnök tájékoztatója alapján mondhatom, hogy nálunk' e téren nincs baj. Én az iménti kérdésekre a göllei, a kisgyaláni, a nagyberki és a batéi termelőszövetkezetben keresek majd választ. A szövetkezet többféle módon segíti a nőket. Említhetem itt, hogy mintegy 200 ezer forinttal járult hozzá ahhoz, hogy óvoda létesüljön Kisbár- apátiban, s ezt jövő tavasszal talán már birtokukba vehetik a gyerekek. Az alapszabály szerint száz, tízórás munkanap teljesítése után fizetett szabadságot kahatnak nálunk a nők, a szülő nők pedig húsz hétig az előző évi átlagkeresetüket kapják. Most éppen öt kismama van szülési szabadságon, és valószínűleg igénybe veszik azt a kedvezményt, melyet a gyermekgondozási segély nyújt. Számítanak a fnost folyó munkákban a nőkre a kisbárapáti Kossuth Tsz-ben, s a vezetők azon törik a fejüket, hogyan biztosíthatnának téli foglalkoztatást azoknak, akik ezt igénylik. Sok kérdésre találtak megfelelő megoldást eddig, sa beszélgetés tanúsága szerint ezután is közös nevezőre jutnak, közös akarattal — köz- megelégedésre. Hernesz Ferene