Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-21 / 221. szám

Emlékezés Puskás Tivadarra

A 130 esztendeje született Puskás Tivadar, akit a ^kiválóbbjai között tart nyilván az egyetemes technika történelem. A lexikonok A. T.

Edison munkatársaként, a telefonközpont és a tele'on- hírrfiondó feltalálójaként emlékeznek meg róla. A szűkszavú megfogalmazás azonban csak kevéssé fejezi ki munkásságának a jelentőségét, életművének nagy horderejét.

Mai telefon- készülékünk őse 1876. március 10-én to, vábbította először a feltaláló, A. G. Bell bostoni pedagógus által jól érthetően tagolt mondatokat. Az akkor 29 éves Bellt csakhamar szárnyra kapta a világhír, s találmánya a szeme előtt futotta be szédületes «kar»Megigazítják” a Siót

Az egyetlen „csap” — Nem közömbös, mit mutat a mérce Kánikulában széllel 6 millió köbméter megy a levegőbe

A párizsi telefonközpont 1888- ban.

az első központok, s voltaképpen ekkor kezdődött meg a telefon bámulatos térhódítása. (Budapesten 1881. május 1-én nyílt meg az első »messzeszó- lóközpont«, ötven előfizetővel.)

rierjét.« Am arról már akkor és ! Az első központok - mai azóta is sokan elfeledkeztek, 1 szemmel nézve nagyon kez- hogy a telefont voltaképpen | detlegesek voltak. A hatalmai egy magyar feltaláló gondola- | kapcsolótáblák előtt állva kelta, a telefonközpont tette iga- ,ett dolgozni szüntelen haj- zan naggya, hiszen a központ

segítségével lehet a telefonké- | ümgva, ide-oda ugrálva, hogy a szülékeket egymással kapcso- j kezelők a kívánt kapcsolást létlatba hozni. • j rehozhassák. A központkezelő

A telefon feltalálása idején j kapcsoláskor az -egyik dugót a kétféle készülék volt kapható I hívó, a másikat a hívott állo- Amerikában. Az olcsóbb ké- más kapcsolóhüvelyébe tette, szülékkel mintegy 1,5 km, a így hozván létre a fémes kap- cfrágábbal pedig 6 km távol- i csolatot. Minden lcapcsolóhü- ságra szavatolták a beszélgetést. Bárki vehetett készüléket, s megtehette, hogy például az üzlethelyiségét és a lakását összekötötte telefonnal. Ám az Volt a baj, hogy egy bizonyos készülékről mindig csak a vele közvetlen összeköttetésben levő másik készülékkel lehetett beszélgetést folytatni.

Mindenki mindenkivel

így állt a telefon ügye, amikor Puskás Tivadar fölkereste Edisont, és felvázolta előtte a telfonközpont gondalatát. Puskás azt mondotta: a készülékeket ne kössék össze egymással közvetlenül, hanem minden készülék vezetékét vezessék be egy központi helyr re, ahql egy kapcsolótáblán bármely két állomás összeköthető egymással a beszélgetés tartamára. Az ebből származó előnyök nyilvánvalóak voltak, így Puskás tervei nyomán csakhamar elkészültek először Amerikában, majd Európában

VARGA DOMOKOS

vely fölé egy kis jelzőberendezést helyeztek el és egy kis számot, valamint azt is megoldották, hogy csengetéssel miként lehet értesíteni a központot, illetve a központ miként csengethet ki a hívott állomásra. Az ún. LB (locar battery)

központrendszerekhél az előfizető lakásán, a CB (central battery) rendszereknél a központban voltak elhelyezve az áramszolgáltató telepek.

„Nagysádka” helyett automata

Időközben — az 1920-as évekből — a telefonos kisasz- szony munkáját fokozatosan automata vette át. A Rotary- rendszerü központokból a kagyló felemelése után élő hang helyett gépjei: tárcsázási, folyamatosan búgó hang jelentkezik. A készüléken számozott tárcsa1 van, amelynek elforgatásakor az áramkör annyiszor szakitódik meg, amennyit egy- egy szám jelöl. A megszakításokból eredő impulzusokat a központ felveszi, rögzíti, s a kapott »információ« alapján a gép kikeresi az előfizető számát, és összekapcsolja a két állomást.

Az utóbbi évtizedben még ennél is újabb megoldás született: a Crossbar-rendszer,

amelyből kiiktatták a forgó, mozgó — tehát kopó és elhasználódó — alkatrészeket. Helyettük elektromágnesek, elekt' ronikai elemek végzik el a kapcsolást, nagy gyorsasággal.

Talán Bell, Edison és Puskás képzelete sem tudott olyan messzire elrugaszkodni, mipt ameddig a telefon fejlődése napjainkig a valóságban eljutott. A korszerű központok, a kiterjedt hálózat segítségével más-más országok és földrészek telefonkészülékei között percek, sőt másodpercek alatt megteremthető az összeköttetés.

A „beszélő újság”

Ma, a rádió és televízió korában alig tudjuk elképzelni, j milyen hallatlan szenzáció volt j a maga idejében Puskás Tiva- | j dar másik világhírű találmá- j nya, a telefonhírmondó. A pá- ! rizsi 1881. évi világkiállítás talán legbámultabb terme a tele- j fonhírmondóé volt, ahol a fal mellett álltak a látogatók, és néma csendben, fülükre szorított telefonkágylón .át színházi és operaműsort hallgattak. A későbbi budapesti Telefonhírmondó útján központi stúdió*- ból, illetve az események színhelyéről kapták a legfrissebb híreket, majd később a művészeti események közvetítését | is az előfizetők. Ez a »beszélő újság« a telefon egyik gyakor- * lati mellékhajtása volt.

A Sió egy nagy csap a Balatonon. A vízgazdálkodással szemben támasztott követelményeket figyelembe véve azonban úgy- tűnik, kicsi ez a csap. Az építése óta eltelt több mint száz év alatt most már harmadszor bővítik. A Balaton nagy ismerője, Beszédes József két tervet is készített a Sió »megigazítására«. 1863-ban, amikor elkészült a felső torkolati zsilip — s vele együtt a kőgát —, még csak 9—10 köbméter vizet tudott másodpercenként elvezetni. A be^onzsi- lip 1392-i megépítése után itt már másodpercenként 50 köbméter víz folyhatott volna keresztül. A csatorna kiépítése azonban csak a századforduló után, 1908-ban kezdődött, s 1933-ban fejeződött be.

— Ez a kapacitás ma kevés — mondta Ligeti László, a siófoki vízügyi kirendeltség vezetője. — A Balatonhoz sokféle érdek kapcsolódik: az idegenforgalom mellett számolni kell a hajózás igényeivel, az öntözéssel és a kommunális szükségletekkel is. Mindez azt követeli, hogy minél kisebb határok közé szorítsuk a vízszint ingadozását. Ha sok víz van a Balatonban, elég egy északi szél, s a déli part máris »úszik«: víz alá kerülnek a parti sétányok, az üdülők, a kempingtáborok. Ha kevés, kilométereket gyalogolhat a für- döző, mire a derekáig érnek a hullámok; nehezebbé válik az öptözés, a hajózás. A vízzel való gazdálkodás gondolata a Balatonon nem új keletű. Ennek a feladatnak azonban mindmáig egyetlen, az ember által irányított eszköze a Sió.

Azt, hogy mit mutat majd egy hónap múlva a siófoki vízmérce, ma még nem lehet kiszámítani. Pedig a biztonságos vízgazdálkodáshoz — a szakemberek véleménye szerint — legalább kéthónapos előrejelzésre lenne szükség. Ilyen azonban nincs. Marád hát a sokéves tapasztalat. A siófoki vízügyi kirendeltségen 15 év óta grafikonra rajzolják a csapadékot,- a szélerősséget és a párolgást. Mert a Balatonból nemcsak a Sión keresztül távozik a víz. Égy szeles kánikulai napon egy centiméter! apad. Ez pedig azt jelenti, hogy hatmillió köbméter víz párolgott el. Ha »áll a levegő«, a párolgás kevesebb.

ölyök- óstoigato

Az író nevét az olvasóközönség leginkább a Kutyafü- lűek című könyve révén ismeri. Ezúttal ismét gyerekekről ír: most kezdődő cikksorozatában a születés utáni időktől elindulva adja közre számos megfigyelését, nevelői tapasztalatát a fiatal szülök és mindazok számára, akik valamilyen formában kicsi gyerekekkel foglalkoznak.

BÉKÁBÓL BABA

A férfiak nem szenvednek a szüléstől, nemigen van hát miért szeretniük frissen világra jött magzatukat. Mit szeressenek rajt%?

Volt egy tanárom, aki kéo

Somogyi Néplap

sőn nősült, s a szokottnál Is nehezebben tört bele a házas- életbe. Fülem hallatára fakadt ki egyszer: felesége képes a nemrég született gyerekük pelenkáját mutogatni neki, hogy mi van benne, szépet vagy csúnyát csinált-e a kicsi. .Fel volt háborodva. Ügy érezte: emberi méltóságán

esett csorba.

De magamra is emlékszem, hogy nyolc- vagy tízéves koromban megkérdeztem anyám húgát, Lenci nénémet: miért hagyja a kisfiát pelenkába csinálni? Magyarázta, hogy nem tud még ülni se, hogyan ültesse bilire. De én makacs- kodtam: akkor is ki kéne találni valamit.

Az apáknak persze már több eszük van. Sokszor mégis 'gusztustalannak érzik ezeket a csecsemőgondokat. Azt viszont nem érzik, hogy ehhez az egész gyerekhez túl sok közük volna. Jó, annak idején összekalapáldták. De az nem volt olyan sok ügyességet kívánó, fárasztó munka, hogy túl büszkék lehetnének rá.

Biztatják magukat: — A te fiad (vagy: a te lányod), szeresd! — De a szívükben még alig gerjedezik egy kis meleg önnön magzatuk iránt. Az agyuk mondja csak: — Szégyen volna nem szeretned. Szeresd, szeresd, szeresd!

Amelyik fiatal férj szerelmes a feleségébe, az ő kedvéért persze már eleitől fogva igen tisztességtudó apának bizonyul. Addig-addig, hogy még maga is elhiszi: örömét leli a gyerekben. Holott az ő számára akkor kezdődnek az igazi örömök, mikor a kicsi valami módon már válaszolni tud: mosoly- lyal, mozdulattal, hanggal reagálni az apai mosolyokra, mozdulatokra, hangokra.

A férfitermészet ilyen, önzőbb, mint az anyáké? Talán csak másféle.

Még jó, hogy nő, növekszik a kicsi. Pótolja az első napok kötelező fogyását, s aztán hétről hétre jobban telik meg az arca, gömbölyödik a teste, fölszedi a maga tizenöt-húsz- huszonöt dekáit: eredeti súlya néhány hónap alatt megkétszereződi^ Különben is kezd kivaharodni szülés utáni csúnyaságából: nem olyan

nyúzott béka már, hanem takaros kis baba, egyre hasonlóbb azokhoz a műanyagból készült szabvány szépségekhez, amilyeneket a játékboltokban árulnak. Hasonló, de mégse olyan, mert a haja gyérebb még, másrészt ő nemcsak aludni és nyekeregni tud, mint az alvó- és síróbabák, hanem sok minden máshoz is ért.

Először is markolni tud, vagy öklét csak úgy magában összeszorítani, és szélesre tátottí szájjal ma.iszolgatni. De hát ez nem újság, ahogy

Az volna az ideális, ha a ■ Balaton vízszintje mindig azonos magasságú lenne. Ez azonban megoldhatatlan feladat. Arra kell hát törekedni, hogy minél kisebb határok közé szorítsák az ingadozást: jelenleg még 60 centiméter a rpegenge- dett. Ez azt jelenti, hogy ha a siófoki mérce a minimális szinten áll, akkor 360 millió köbméterrel kevesebb a víz a Balatonban, mintha a még megengedhető maximális szintet mutatja.

— A Sió áteresztőképességének növelésével csökkenteni lehet a vízszint ingadozását. A jelenlegi számítások szerint másodpercenként legalább nyolcvan köbmétert kell levezetni ahhoz, hogy a szakembereket soha ne érje meglepetés — hallottam a vízügyi kirendeltségen. — Ebben az esetben a vízjátékot harminc centiméter körül lehet tartani.

Mert a. Balatonnál mindig számítani kell a meglepetésekre: a nyári felhőszakadás éppen úgy emeli a vízszintet, mint az őszi csapadék vagy a télen leesett nagy hó hirtelen olvadása. Erre számítanak azok, akik »kordában tartják« a Balatont. A vízmérce szinte sohasem éri el a megengedett maximumot.

— A Siót azért bővítjük, hogy a károsan nagy csapadékot gyorsan tudja elvezetni.

A bővítés a Simontornyáig húzódó 41 kilométeres felső szakaszon mederszélesítéssel kezdődött. A markológépek annyi földet emeltek ki, hogy elfolyhasson másodpercenként a 80 köbméter víz-. A felső torkolat közelében nehezebb a munka: a kiépített partfalat itt csak igen nagy költséggel ,— nemegyszer házak szanálásával — lehetne odább vinni. Az erősebb sodrásra számítva ezért megerősítik. A munkák idejére utat építettek a mederben, s teherautószám hordják ide a betont. A terv négy esztendeig készült erre a munkára: sok érdeket kellett ugyanis összehangolni, és újszerű megoldásokat alkalmazva takarékoskodni a pénzzel. E nagy munka azzal ér majd véget, hogy a siófoki zsilipet, amelyre megépítése óta roppant súllyal nehezedik a Balaton, nyolcvan centiméterrel süllyesztik. E nagy munkára búvárok készülnek már.

Ügy tervezik, hogy a felső szakasz szabályozásával másfél év alatt végeznek. Osztófal kérül majd a mostani hajó- és a leeresztő zsilip közé, az osztósziget helyére.

E munkákkal nyer a hajózás is. Bár a Sió alapvető feladata a Balaton szintjének szabályozása, 1968 óta eresztéskor hajókaravánok indulnak el a Dunáról. Ez az út sohasem volt könnyű. Nagy tapasztalatú, sokzsinóros folyami hajósok is megjárták már, amikor a víz keresztbe fordította az uszályt. Szakadt a sodronykötél, mire a parton sorban álló lánctalpas traktorok hosszába fordították a hajót. Az út ezentúl sem lesz könnyű a Sión, de a mostani 180 centiméter helyett 2 méteres vizet tudnak biztosítani. Azt, hogy a húsz centiméter .mennyit jelent, csak azok tudják, akik végigutazták már a part menti nyárfáktól megfosztott Siót.

A csdtorna mostani »meg- igazítása« nem olcsó. A felső szakasz és a torkolati mű bővítésének költségei meghaladják a 200 millió forintot. Az al- s& szakasz (a Kapos és a Duna között) költségelőirányzata 450 millió forint. Ha ehhez a most elkészült torkolati árvízkapu építésének költségét is hozzáadjuk, az összeg megközelíti az egymilliárdot.

Kercza Imre

Évente másfél millió kötet szovjet irodalom magyar nyelven

a kapálódzás se az. Ezekkel mondhatni, veleszületik.

Élete második hónapjában viszont már valami újat ií tud: nézni, figyelni, két szemével követni .thutatóujjunli lassú ide-oda mozgását, majd fölébe hajló arcunkra is rácsodálkozik, s különbséget is tesz köztünk: anyja és a többi ember között. Tudja már ki a szoptatója, ,s anyja láttán a bőgést is ‘ nemegyszer abbahagyja.

De lát már mást is. Feleségem figyelt meg egy hathetes gyereket — ismerős fiatalasz- szonyét —, akinek a mózeskosara apró mintás anyaggal volt kibélelve. A pici oldalt fordította a fejét, úgy nézte a mintát, majd egy ujjal piszkálni kezdte. Attól ' fo'gva a mi gyerekeink is mindig kaptak valami néznivalót a fejük fölé. Nemcsak csörgő lógott az ágyuk két rácsa közé kifeszített madzagon, hogy megütö- gethessék, . hanem Jucinak például — a legkisebbnek — egy partedli, piros és kék házacskákkal, mackókkal, bohócokkal és egyebekkel. Kéthónapos korában odakerült a madzagra az a harmonikasze- rűen kihúzható és összenyomható, sárga műanyag oroszlán is, amit Dombi fiamtól kapott. Farkánál fogva akasztottuk föl, (gy épp szembe nézett a kicsivel.

(Folytatjuk.)

A szovjet irodalom évről évre nagyobb teret hódít a magyar könyvkiadásban.

Évente 75—80 szovjet szép- irodalmi mű jelenik meg, ösz- szesen mintegy másfélmillió példányban. Az utóbbi időben különösen megnövekedett a klasszikusok iránti igény, s ezt könyvkiadásunk több formában próbálja kielégíteni. Egyrészt az olcsó, nagy példányszámú sorozatok révén, másrészt egyedi művek megjelentetése, illetve igényesebb kivitelű sorozatok útján. A múlt évben például a Világ- irodalom remekei-sorozatban jelent meg Dosztojevszkij egyik műve 130 000 példányban, s egyidejűleg közreadták a nagy orosz író bibliofil életművét tíz kötetben, a He- l’kon gondozásában. Gorkij trilógiája ugyancsak a Világ- irodalom remekei-sorozatban látott napvilágot 130 000 példányban, ugyanakkor a Foma Gorgyejev egyedi kiadásban is a közönséghez került. Nagy s’kernek bizonyult Az orosz dráma klasszikusai című kötet, a Sámándobok, szóljatok! című szibériai népköltészeti antológia.

Kiadóink és irodalmi folyóirataink is nagy gonddal készülnek az orosz, illetve szövőjét írók évfordulóinak megünneplésére. Osztrovszkij évfordulója alkalmából az író Jegy drámakötete, Majakovsz- Jkij évfordulójakor pedig mini kiadásban jelent meg a Teli torokból, ugyanakkor az Enrópa Lyra Mundi-sorozat a költő legszebb verseinek csokrát kínálta.

> A múlt év nagy irodalmi Jeseményeként tartják számon fa szovjet irodalom könyvtárá- Jnak megindulását. A 15 kö- fetre tervezett sorozatból há- ^rom jelent meg tavaly, s a sonkák állal keresett kötetek

ebben az évben további művel gazdagodtak.

A magyar olvasóközönségnek a modern szovjet irodalomról való tájékozottsága évről évre növekszik. Ismertekké és népszerűekké válnak olyan írók, mint Borisz Va- sziljev, Bogomolov, Ajtmatov, Trifonov, Nagibin, Iszkander, Mezsirov. Az újonnan »felfedezett« szovjet írók művei úgy látnak napvilágot, hogy közben folyamatosan jelennek meg a klasszikusok könyvei is. A nagy olvasóigény kielégítésére adták közre az ídán például Tolsztoj Anna Karenináját - vagy Solohov Csendes Donját 170 000 példányban. j "

Nem szűkölködik érdekességben a jövő év sem. Csak- j nem 100 mű hagyja el ki- ! adóinkat, s ha lehet, még I szebb kivitelben, átfogóbban és színesebben mutatják be a szovjet irodalmat. E művek közül is kiemelkednek a fel- szabadulásunk 30. évfordulójának tiszteletére megjelenő kötetek: Anyejev, Bikov, Solohov, Szimonov háborús témájú könyvei kerülnek az olvasókhoz. A jövő év könyvújdonságai közé tartoznak majd Tvardovszkij, Tyorkin, Holopov, Muhina, Vlagyimi- rov, Vasziljev és Kazakevics regényei. A hazánkban igen | népszerű memoárirodalmat gazdagítják majd Vaszilevsz- j kij, Styemenko, Bugyonnij és I Csujkov írásai.

Szinte máris biztosra vehető a Magyar földön címmel megjelenő szovjet elbeszélés- kötet sikere, melybpn Magyar- ország felszabadításáról vallanak a szerzők. Keresett könyvekké váltak a mai szovjet elbeszélőket bemutató kötetek: jövőre harmadszor jelenik meg az Európa Kiadó gondozta kötet, mintegy 20 új 5 szerzőt mutatva a magyar ol- i vasóknak.

v