Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-20 / 220. szám
i Büntetőjog, humanitás, törvényesség Atádi gyöngyszem Interjú dr. Király Tiborral Hat napon át Magyarországon ülésezett a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság XI. kongresszusa. Az ülésen négy fontos témáról esett szó: a bűncselekmények sértettjeinek kártalanításáról, a kábítószerrel való visszaélés és a "légi kalózkodás elleni küzdelem eredményeiről. A negyedikről — a büntetőjogi eszközök és módszerek fejlesztéséről — dr. Király Tibor egyetemi tanár készített a beérkezett nemzeti referátumok alapján összefoglalót, és tartott előadást. E téma fontosabb problémáiról beszélgettünk. — Kétségtelen tény — mondotta dr. Király Tibor —, hogy a hagyományos büntetőjogi rendszer, amely megtorláson alapul, elvesztette kizárólagosságát. Helyét fokozatosan olyan büntetőjogi rendszerek veszik át, melyek a nevelést helyezik előtérbe. — Nem jelenti ez a bűnözés továbbterjedésének veszélyét? — A 'megtorlásnak, mint a büntetés egyik elemének funkciója természetesen megmarad. A megtorlás gondolata azonban könnyen vezethet eltorzulásokhoz, a szemet-sze- mért, életet-életért elmélethez, felébresztheti a gátlástalan bosszúvágyat. Az ellen kell védőgátat emelni, és ez nem más, mint a törvényesség maradéktalan megtartása. — Mi a büntetőjog rendszerének legfigyelemreméltóbb változása? — Azt hiszem, világviszonylatban említhetném a szabadságvesztés-büntetés visszaszorítására tett erőfeszítéseket. Ez nyilván annak az ! elméleti felismerésnek a hatá- f sa, hogy a társadalomba való j beilleszkedésnek, a szabad ■ életre nevelésnek nem a legjobb helye a világtól elzárt intézet. — Ez a nézet bizonyára sok vitára adott okot. — A nemzeti és egyéb referátumokban, felszólalásokban sok szó esett a szabadságvesztés büntetést pótló szankciók széles skálájáról: feltételes elítélésről, próbára bocsátásról, javító-nevelő munkáról. Mind fontosabb helyet kapnak a mellékbüntetések, amelyeket főbüntetésként I is alkalmazhatnak, így pél- j dául a foglalkozási tilalom. A magyar büntetőjogban ismert intézkedés a kényszerelvonókezelés, amikor a bűncselekmény elkövetése az alkohol mértéktelen fogyasztásával függ össze. A büntetés végrehajtásának feltételes felfüg- j gesztése is alkalmazott intéz- ! kedése a magyar büntetőjog- ■ nak. Fontos problémává vált a rehabilitáció, a jogi következmények megszüntetése. Ezzel egyidejűleg erősödött a szigor a visszaesőkkel szemben. — Ennyi elegendő a bűnözés visszaszorítására? — Nem! A büntetőjog rendszere időnként új és új jelenségekkel találja szemben magát. Gépi civilizációval átitatott napjainkban tovább növekszik a gondatlan cselekmények száma, Új formában tűnnek fel különböző erőszakos bűncselekmények. Kérdés, hogy tud-e a büntetőjog eszközöket találni és védelmei nyújtani ebben az új szituációban. Bizonyos, hogy tud, de támaszkodnia kell megfelelő 1 szociális, gazdasági és kulturális alapokra. A büntetőjog csak tüneti, felületi kezelést tud adni. A szocialista jogok erősödő vonása a társadalmi közösségek erőinek bevonása" a bűnözés elleni küzdelmekbe. Ezek közé tartozik a társadalmi kezesség, a patronálás, a büntetőjogi felelősség felváltása társadalmi felelősséggel. Tovább keressük azokat áz eszközöket és módszereket, amelyek gyakorlati közelségbe hozzák a represszió és a nevelés funkcióját. A büntetőjogi 'szankciót felválthatja a társadalmi szankció, a társadalmi bíróságok működése. Ugyanakkor a törvényhozók különös figyelmet fordítanak a veszélyes bűnözőkre, a többszörös visszaesőkre. — A bűnözés kizárólagosan a jogtudományra tartozik? — Üj tényező, hogy a büntetőjog befogadta némely társadalom- és embertudományok eredményeit. A büntetőjognak és alkalmazásának számolnia kell az elkövető személyiségével, egyéniségével, s azt meg kell ismernie. Ezért igénybe kell venni a kriminológia, pszichológia, pszichiátria, pedagógia és más tudományok segítségét. Összefoglalva: a büntetőjog, amely nemcsak büntet, hanem nevél, eltér a klasszikus elvektől, és átalakult kettős rendszerűvé, nyitottabbá. A hagyományos büntetőjogi rendszer elvesztette kizárólagosságát, á büntetőjogot a humanitás és a törvényesség követelményeinek kell alárendelni. B. I. XVII. somogyi orvosnapok Napirenden a gyógyszeres kezelés Nagyatád kinövi magát. Régi »ruháját« leveti, s újat vesz helyette. Bábból bújik a gyönyörű lepke. Aki- négy-öt évvel ezelőtt járt errefelé, rá sem ismerne a településre. A központjába pedig talán az sem, aki csak egy-másfél évvel ezelőtt látta utoljára a mostani látogatás előtt. Üj üzletsor a Kossuth Lajos utcában egy nagy, emeletes ház földszintjén. A kenyérbolt még nincs nyitva, de a könyvesbolt, a vegyi- és ajándéküzlet, a fotócikkek boltja már hívja, várja dús kínálatával a vásárlókat. Mi a könyvesboltban jártunk. — Egy hete’nyitottunk — mondja Paczek Mihályné boltvezető, s nem tudja, nem akarja leplezni örömét. — Ez az üzlet a további kulturáló- dás záloga. Hihetünk neki: idestova huszonöt éve van a szakmában. A hat—hétezres havi forgalomról — akkor még papírt, írószert is árultak — fejlődtek fel a tavalyi évi egymil* lió-négyszázezer forintos forgalomra. Sok mindent elárul ez Atád szelleméről, kultúrájának gazdagodásáról. Gyönyörű ez az új bolt. Egy csapásra kitörli az emAz új könyvesbolt belülről. berek emlékezetéből azt a régit: az sötét kis »lyuk« volt ehhez a nagy, tágas, világos helyiséghez képest. Szabad polcokon válogathatunk a verseskötetek, regények, antológiák között. Faburkolat teszi még »melegebbé« a boltot. Külön rész a lemezeké. A régi üzletben háromszázötvenezer forint értékű áru volt, itt: négyszázezer forintnyi. Üzletsor. 1 — De ennél is nagyobb ér! tékű készlet kell — ezt vall- I ja a boltvezetővel együtt Büki Lászlóné helyettes is. Hiszen az új »kulturális centrum« négyszer—ötször akkora, mint a régi volt. Sok négyzetméter alapterületű raktár is tartozik hozzá. Az új könyvek úgy érkeznek, hogy átvételük nem zavarja a polcoknál böngészőket. Van egy hátsó bejárat... S van öltöző, hideg-meleg vizes mosdó is. A helyi áfész-nek nem kis pénzébe kerülhetett, de már most elmondhatjuk: megérte! Évente százezer forinttal nőtt átlagban a forgalom a régi bojtban; itt az újban talán még ennél is többel fog. 'Hiszen már az első héten kilencvenhatezer forintért vásároltak könyvet, lemezt az emberek. Alig lehetett moccanni itt az első napokban. Az idén másfél millió forintnyi bevételt terveztek. Az új nagyatádi könyvesbolt — s ez a legnagyobb dicséret — méltó az ott kapható könyvekhez. L. !,. Kulturális folyóiratok Somogybán A technikai fejlődést veszik alapul azok, akik korunk jellemzőiként az atom »megszelídítését« vagy a távoli boly— A gyógyszerekkel erős hatást tudunk elérni. Ehhez nem szokott még hozzá az emberiség. Egyelőre tobzódik benne. Pedig ára van. Ezek a gyógyszerek egyben mérgek is. — Mi a helyzet a felvilágosítás terén? —• Kétségkívül jobb, mint bármikor eddig. Persze, feladataink vannak fit is./ Sajnos egyetemistákat is itt, akik a kaposvári kórházban töltik gyakorlati idejüket. Közülük kell, hogy kikerüljenek a tu- gók elérését sorolják föl.- Áz j domány új eredményeiért küz- orvosi szaklapokban egyre \ dő, dolgozó orvosai! gyakrabban olvasni egy másik, j A tegnapi előadássorozat korunkra jellemző »tünetről« j teljes egészében a gyógyszeres is, ez a gyógyszerfogyasztás. | kezelésről szólt. Dr. Jávor Ti- Az 1850-es évekig'az emberi- | bor professzor vitaindítóját ség természetes anyagokat, no- j hallgatva arra gondoltam, hogy vényi és állati eredetűeket az eddigieknél még koreze- . , , vett igénybe az orvosláshoz. . rűbb egészségügyi felvilágosí- ; n®™ lu£ ,el mindenhova a fel- Mintegy száz éve szinte ont- ! tó előadásokra lenne szükség világosító szó. Es az orvosi ják á laboratóriumok a gyógy- ! éppen a gyógyszerekről. 1 gondolkodasmodban is valtoszereket. Ezek azonban csak Dr. Jávor Tibor professzor- zasnalc Kell beállnia... akkor váltják be a hozzájuk | tói megkérdeztem, i véleménye ! A somogyi orvosnapok prog- fűzött reményeket, ha orvosi | szerint mi lehet az oka a nagy- ! ramja szombaton délben ér vé- utasitásra szefljük, egyébként arányú gyógyszerfogyasztás- get. — sajnos számtalan példa bi- i nak? I H. Bzonyítja ezt is —»méreg! A XVII. somogyi orvosna-f pok programjának középpont-# jában a gyógyszeres kezelési áll. A tegnap Siófokon kezdő-# dött háromnapos tanácskozási emellett a daganatok gyógyító- # savai és a gyors beavatkozó-i sokkal, a műtétekkel foglalko-i zik. ' # Egybehangzó két megnyitót# hallottunk a Siófoki Városi# Tanács nagytermében. Kocsis# László, a megyei tanács álta-i A 44-esek megtanultak gyil- Licht Herman cukorkaüz- lános elnökhelyettese a "vidéki# kölni. A fronton egyenlőek az leiében odalépett Friedmann tudományos élet kibontakozá-i .. , _n„„faliul Berta elarusitolanyhoz es kést sáról beszélt, ennek tanújelét# eselyek" EUen£el ellenfellel ny0rnott a mellének az egyik látva, a hagyományos somogyid szemben. És a szerencsésebb kezével, a másikkal mindent •orvosnapok programjában is. # marad életben. Akadt azon- összesöpört a pultról. Pénzt, Az eredményeket szembeál-# b közöttük 0iyan is> akit a cukorkát' litotta azoknak a velemenye-f A kultúra közkincs. Sokszor elhangzott, de sokat kell tenni, hogy így is legyen. Milyen — havonta, negyedévenként megjelenő — kulturális folyóiratok járnak megyénk- | be, erre ékértünk választ a Megyei Könyvtárban és a Pos- ívelésből 156 példányi kaptunk. kulturális folyóiratokat általában Kaposváron és a nagyobb községekben, a járási székhelyeken terjesztjük. Máshonnan nem kérnek. A pedagógus-folyóiratból, g Közneta Megyei Hírlaposztályán. Sipos Józsefné, a hírlaposztály vezetőhelyettese:'-----Mi csak az árusított folyóiratokról vezetünk statisz- j tikát, az előfizetőkről a Köz- 1 ponti Hírlapiroda gondosko- I dik. Majd minden folyóirat i jár a megyébe. Az, hogy hova i jut el, a kereslettől függ. A L ESKÓ LÁSZLÓ Sötét ügyek tak a tetőre, onnan tak a szomszédos házra. Sikerült megszökniük. Amikor az ebből 74 jut Kaposvárnak, de a megyében csak százat adtunk el összesen. A legtöbb lapnál ez a helyzet, igen nagy százalék visszamarad. Egy érdekes adat: a Népművelés című folyóiratból egyetlen egy érkezett februárban! — Nem tartjuk kielégítőnek '^*^**' a helyzetet. Persze ebben ? nemcsak a »vásárló« a hibás, leugrál-# jQbb több propaganda kel- # lene ezeknek a íolyóiratokvel, akik szerint komoly tudó-# háború teljesen megrontott. Véres, szörnyű tett lett belőle. Nem sokkal később látogat- . _ . ta meg Guttmann Arminné manyos munka csak kiválóánf 1917 májusában szörnyű bún- boltját -A ruhája alatt toport fölszerelt, tudományos intéze-# tényről adtak hírt az újságok, rejtegetett, tekben folyhat. — A gyakorlót orvosok munkája, az intéz-# Búzás Józsefet előző év ok- — Csak azért vittem, hogy ményhálózat szabja meg me-\ tóber 7-én Kassáról kísérték ráijesszek — vallotta később gyénkben az orvostudományi Kaposvárra. Akorr töltötte ki a huszonegy éves gyilkos. fejlődését — mondta. I egyéves szabadságvesztését, A Pécsi Orvostudományig amelyet lopás miatt szabtak Egyetem tanácsa nevében szó-? ki rá. Útközben megszökött. Iáit föl dr. Tigyi József rektor,» Kaposváron a Korona főpin- — Ütni köllött, hogy ne si- "akadémikus. Kijelentette, hogy? cérét pénzváltás ürügyén koltozhasson. olyan városok, mint Pécs, Ka-{ »vágta meg« háromszáz ko- aviikost elfogták Heted posvár, a tudományos élet te-t rónával. 1917 februárjában a A öyukost eiio„taK. netea rén is nagy jövő előtt állnak.f megyeszékhelyről Reicneh- magával tartottak égy cella- Szólt a rektor az egyetem és» bergbe, a 44. gyalogezred pót- ban. Társai, akik kisebb vét- a kaposvári kórház kapcsola-? zászlóaljához akarták kísérni, gégékért várták a tárgyalást, tárói is, arról, hogy nagy se-? de újra kereket oldott, Sok ....... gitséget nyújt Somogy az ok-? volt már a rovásán. Hódmező- nem vo taí me»bl mese ve. tatásban. ? vásárhelyen lopott, Pesten Bgy éjjel kibontották a cella Láthattuk az'okat a fiatal rabolt. Ez utóbbi így történt, mennyezetét. Négyen kimász4# nak. Azok, akik már megsze- őrök fölfedezték, mi történik# rettek eE,yetj rendszeresen a cellában, már Búzás József J meg is veszik. Arra kellene bilincse is át volt fűrészelve, J törekedni, hogy minél többen éppen el akarta hagyni bőr-# f *ressfk me/, Mi többet isi . \ tudnánk rendelni, ha lenne ra tönet. , ? igény. A király megkegyelmezett^ A napilapok általában fog- ' neki, s a halálítéletet életfogy-# lalkoznak a folyóiratokkal. 1 tiglanra változtatta. A möl-# Rendszeres »előrejelzéseket« lersdorfi katonai fegyházba# közölnek arról, hogy mi vár- , szállították. # ható. A “reklám máshol már I Móricz Zsigmond Szegényt*™ ilyen .j°’ al?nyi; emberek című elbeszélésének! r°lvas*a. neha a Nagyvdagot hőse jut eszembe róla. Mint-5 Vs!*\v->on "eh« Daru ciha már előre megírta volna* ga,e‘tat ,s!« Szembetűnő ala- , Búzás József tettét. 1916-ban.^’-.?gyezes- Valóban csak eny- Csakhogy Móricz elbeszélésé-^“ erne a Nagyvilág?... nek gyilkossá váló főszereplő-^ A megyei könyvtárban Kell- ) je fölismeri az igazságot:fner Bernát igazgatp tájékozta- » .. .nem a muszka van a triá-Á tott: sík parton, hanem a másik# _ Könyvtárunk tevékenvsé-■ parton vannak a gazdagok . . .# oénpk réK__ _ j Mink vagyunk itt, tudod ezen* £,kk£i Való foglalkozás. ! az odalon, a szegény emberek:.i Ugyano]yan fontosakf mint ,a j mind itt vagyunk A másik* könyvek' ^88 ^apiUp, hetilap parton van a tiszti menazs ... iés folyóiraYt Jár hozzaak. Nemi Oda sut meg a nap is.- # „facolunk« ezekkel, ellenBúzás József nem ismert föl? őrizzük az igényeket, és csak j semmit. Gyilkolt, mert gyil-J azt rendeljük meg, amire szük- kolni tanították. Tette az?ség van. Ismerjük a szükséges! egész, értelmetlen háborúra? adatokat, valamennyi folyóirat j jellemző tett volt. »előfizetőjét, és ennek megfele •lően dolgozunk Von nlvar elég egy a me«vé'^n, m ' csak egy ember, foglalkozik témával: ebből mi nem rendelünk. Az érdeklődők rende'kezesére áll a folyóiratolvasó. A bekötött évfolyamokat kölcsönözni is lehet. Vannak azonban, akik megrongálják folyó- 'ratainkat. sajnos az ilyen van. dálok — nem tudok más sz it rájuk — pótolhatatlan károkat okoznak. Legtöbbször a drága külföldi lapokból tépnek ki cikkeket, pedig 5—10 forintért másolatot kaphatnának, és ha kérik, még le is tudnánk fordítani az írást. A legtöbb folyóiratot elküldjük a vidéki fiókkönyvtáraknak is. ha kérik, Volt rá példa, hogy még csak föl sem bontották a folyóiratcsomagot. Itt nálunk van egy kialakult törzsközönség. Sok diák jár hozzánk, a tanítóképzősök olvassák a Köznevelést és a Népművelést — az utóbbit a könyvtári dolgozók is forgatják. Az idegen nyelvű lapokat a nyelvszakosok olvassák. Megítélésem szerint az a forgalom, amely nálunk van, jó képet fest. Keresettek a kulturális folyóiratok. Kontraszt. A Megyei Könyvtárban tudnak minden előfizetőről. A Folyóiratok Somogy- ról című kiadványuk rövidesen megjelenik. Ebben megtalálható minden adat, amelyeknek alapján könnyen kikereshető az a cikk, ami szükséges egy-egy ember munkájához. A posta terjeszti a lapokat. Mégsem ismeri az igényeket, megelégszik azzal, hogy nem kelnek el a folyóiratok. Azt hiszem, olyan fölkészültséggel, mint a könyvtáré, a hiányolt propagandát is meg lehetne oldani. Luthár Péter (Vége) 'lően dolgozunk. Van olyan ■taklap például, amelyikből i Somogyi Néplap &
