Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-20 / 220. szám

/Az első vizsga Aranyérmet kapott a rakodó Állandóan kopogtatnak ' a pártiroda ajtaján, hol ebből a pártszervezetből, hol a másik­ból keresik a titkárt.. — így van ez a választások előtt! — tárja szét a karját Büki János, a Balatopboglári Állami Gazdaság pártbizottsá­gának titkára. A bogiáriak különös izga­lommal készülnek a számadás­ra, hiszen a két kongresszus között alakult meg az üzemi pártbizottság, s először vizsgá­zik az egész párttagság előtt. Tevékeny pártcsoportok Az állami gazdaság jól is­mert ' a megyében, sőt az or­szág határain kívül is. A pártbizottság' tevékenységé­ről azonban még kevés szó esett a nyilvánosság előtt. Bü­ki János elmondta, ho'gy ki­alakultak a párt-, a szakszer­vezeti, a KISZ-munka keretei. Az állami gazdaság üzemszer­vezésének, területi elhelyez­kedésének megfelelően alakí­tották meg a pártszervezete­ket. Így most öt alapszervezet tevékenykedik, azelőtt négy volt. Minden kerületben van, s megalakult a borkombinát­ban, a gépesítés területén is. Ehhez igazították a tömeg­szervezetek fölépítését: min­den üzemrészben megtalálha­tó a szakszervezeti bizottság, a KISZ-alapszervezet, kivéve a gépesítést. Most szorgalmaz­ta a pártbizottság az önálló szakszervezeti bizottság, a KISZ-szervezet megalakítását ezen a fontos területen is. A pártmunka színvonalának emeléséhez hozzájárult az alapszervezetek egyre na­gyobb önállósága, azután a tizennégy pártcsoport tartal­mas munkája. — Ez elsősorban annak kö­szönhető, hogy a pártcsopor­tok a munka jellege szerint fogják össze a kommunistá­kat. Így van nálunk gépesíté­si, szőlészeti pártcsoport stb. E csoportok az üzemi demok­ráciának is fontos fórumai, hi­szen a felszólaló, javaslatot tevő párttagok munkatársaik véleményét is tolmácsolják, nemegyszer szenvedélyesen ki­állnak az igazuk mellett, elő­relendítve az egész gazdaság ügyét. A pártcsoportokra támasz­kodva készítik elő a négy év munkáját megtárgyaló tag­gyűléseket is. A párttagok te­vékenységét e fórumokon ér­tékelik először. Ezenkívül vé­leményt kérnek minden párt­tagtól a beszámolók összeállí­tásához. Több nőt vettek föl 1972. július 1-e óta száz- hetjvennyolcról kétszázegyre nőtt a párttagság létszáma. Az első években tizenhét, a má­sodikban hét, az idén pedig négy tagot vettek föl, többsé­gük fizikai dolgozó. Öt fiatai egyik ajánlója a KlSZ-szer- vezet. A pártbizottság nagy gondot fordított arra, hogy az alapszervezetek minél több lányt és asszonyt neveljenek kommunistává, ugyanis mind­össze öt nő volt a párttagok között. Jelenleg' tizenegy nő tevékenykedik az alapszerve- ^tekben. — Olyanok Jéptek be a pártba, mint például Csepre- gi Katalin rádpusztai szőlé­szeti munkás, KISZ-titkár, az­tán Szabó Gyuláné szőlőmun­kás Lengyeltótiban, aki tevé­keny közéleti ember, tagja az öreglaki tanács vb-nek, tit­kára a népfrontbizottságnak. Tehát az újonnan fölvett nők aktív erők közéleti szempont­ból. A választáskor mégis ne­héz helyzetben leszünk, mert még nincs meg a hároméves tagságuk ahhoz, hogy ők is választhatók legyenek. A pártbizottság titkára örömmel újságolta, hogy a pártvezetőségek — számításba véve a nemrégi változásokat — összetételben, aktivitás­ban, hozzáértésben, alkalmas­ságban továbbra is megfele­lőek, mindössze a nyugdíjba menők helyett szükséges új tagokat választani. A pártbi­zottságba, a végrehajtó bi­zottságba viszont szeretnénk Hagy jelentőségű egyezmények alapján fejlődik a magyar-szovjet gazdasági együttműködés t A magyar—szovjet műsza­ki-tudományos együttműködés 25. évfordulója alkalmából Magyarországon összegezték a két ország áruforgalmának, kooperációjának eredménveit, s összefoglalóan közreadták a ma is érvényben levő, nagy jelentőségű kormányegyez- ményeket, amelyek alapján- hosszú távon is gyors ütem­ben tovább fejlődik a két or­szág gazdasági együttműködé­se, A Szovjetunió részesedése hazánk külkereskedelmi for­galmából nemcsak mennyisé­gileg, hanem arányaiban is folyamatosan és töretlenül nö­vekedett az elmúlt 25 évben. Ma már szovjet rendelésre készül a magyar exportter­mékeknek több mint *33 szá­zaléka, s a Szovjetunióból ér­kezik az importáruknak több mint 34 százaléka. A két or­szág külkereskedelmi forgal­ma az 1949. évi másfél mil­liárd devizaforintról 27 mil­liárd devizaforintra emelke­dett, vagyis túlhaladta az évi kétmilliárd rubelt. A Szov­jetunió biztos piacot jelent Magyarország egész sor ter­méke számára, ugyanakkor a nyersanyagban szegény Ma­gyarország a Szovjetunióban jut hozzá nélkülözhetetlen anyagokhoz. A hazánkban felhasznált vasércnek 92,6, a nyersfoszfátnak 78,4, az újság­nyomó papírnak 93.2 százalé­ka, a Szovjetunióból szárma­zik. s ugyanonnan érkezik a kőolajnak és a fenyőfűrész- árunák a kétharmada. A több évre szóló megállapodások hosszú időre előre biztonsá­gossá teszik Magyarország számára a nyersanyag- éW energiahordozó-utánpótlást. A hosszú lejáratú kormány­közi megállapodások a ma­gyar népgazdaság legfonto­sabb térületeinek gyors üte­mű fejlesztéséhez, korszerűsí­téséhez jelentenek szilárd ala­pot. 1962-ben lépett életbe és 1980-ig érvényes kormány­egyezmény alapján például a Szovjetunió — olcsó villamos energiával — magyar timföl­det dolgoz föl alumíniummá, s az így nyert fémet teljes egé­szében visszaszállítja Magyar- országra. 1974-ben 220 ezer, 1975-ben 240 ezer, 1980-ban pedig már 330 ezer tonna ma­gyar timföldet dolgoznak föl a Szovjetunióban, s mivel egy- egy tonna timföldből fél ton­na alumínium nyerhető, az idén 110 ezer tonna alumíniu­mot szállít vissza a Szovjet­unió. Egy atomerőmű magyaror­szági építéséről is kormányi egyezmény jött létre. Az ole­finegyezmény szerint' hazánk 1975-től évente 130 ezer ton­na etilént és 80 ezer tonna propilént szállít a Szovjet­uniónak, ahonnan cserébe po­lietilént. polisztirolt és egyéb olefinszármazékot kapunk. A számítógépeken kívül nagy jelentőségű egyezmények intézkednek kőolaj- és föld- gázszállító rendszerek, továb­bá villamos távvezeték építé­séről is. Jelenleg a Barátság I., a Barátság II. olajvezeték és | három nagy feszültségű villa- j mos távvezeték köti össze Ma- , gyarországot a Szovjetunió- j val. s napirendre került az I orenburgi nagy teljesítményű j földgázvezeték és egy 750 ki­lovoltos villamos távvezeték építése is. A fentieken kívül az együtt­működés kiterjed a papíripari választékcserére ugyanúgy, mint erős áramú termékek, vegyipari cikkfck, műszerek, építőgépek gyártására és egész sor szakosításra, amely lénye­gesen megváltoztatja, korsze­rűsíti a magyar ipar struktú­ráját. még több fizikai dolgozót ajáhlani. Beszámolók — közösen A pártbizottság nemcsak saját munkájáról, számol majd be a küldöttértekezletnek, ha­nem a I csúcsvezetőség kétéves tevékenységéről is. így rajzo­lódik ki pontosan az az út, melyet az 1970. évi küldött- értekezlet óta megtettek. Olyan eredményekről adhat­nak számot, mint a gazdasá­gi élet pár*.irányításának erő­södése, a gazdaságpolitikai agitáció megszervezése. Ko­rábban még a faliújság, sőt az adminisztratív közlés is hiányzott. A pártbizottság úgy iáiiította összle második félévi munkatervét, . hogy az eddig még nem tárgyalt témák na­pirendre kerüljenek. így föl­mérhessék a korábbi határo­zatok végrehajtását. Ezért elemzik többek között a tö­megszervezetek munkáját, a kispolgári nézetek megnyilvá­nulásának tapasztalatait, s tárgyalják meg, hogyan hasz­nálják ki a nagy teljesítmé­nyű gépeket a gazdaságban. — A beszámoló elkészítésé­be bevonjuk a pártépítési, az agitációs és propaganda-, a gazdaságpolitikai munkabi­zottság tagjait, s részt vesz abban nyolc-tíz aktíva. Az a tervünk, hogy nagyon őszinte hangnemben elemezzük a munkánkat, s meglévő gond­jainkról sem hallgatunk. A végrehajtó bizottság ki­jelölte, hogy ki melyik párt- szervezetet pártfogolja a vá­lasztás egész, időszakában. Abban is segédkeznek a meg­bízottak, hogy minden alap­szervezet jól állítsa össze sa­ját feladattervét — a pártbi­zottságét figyelembe véve. A pártvezetőségek most is nagy önállósággal készítik el a be­számolókat. Kialakult az a gyakorlat a beszámoló tag­gyűlések hatására, hogy a vezetőség minden tagja saját maga dolgozza ki a területé­nek munkájáról szóló részt. Ezeket a beszámolókat meg­vitatják, kiegészítik, végül összegezik. Ez a végleges be­számoló alapja. Különösen jól ■alkalmazza ezt a módszert a gépesítési meg a rádpusztai pártszervezet. A Balatonboglári Állami Gazdaság pártirodájának ab­lakai mostanában még késő este is világosak. A kommu­nisták életébe pezsgést hozott a kongresszusi felkészülés. Lajos Géza Az őszi budapesti nemzet­közi vásár, pavilonjait a fo­gyasztási cikkek töltötték meg. A vásáron azonban ■ jelentős helyet kaptak a mezőgazdasá­gi termelőeszközök, a korsze­rű gépek is. Az AGROMAS- EXPO jól szervezett kiállítá­sa elsősorban a szakemberek­nek szól. A legjelentősebb ki­állító itt a Mezőgépgyártó Vállalatok Trösztje. A terület 30 százalékán, hatezer négy­zetméter szabad területen és 1500 négyzetméter alapterüle­tű fedett csarnokban 24 vál­lalat kétszáznál több, gépet mutat be. A sokféle feladat ellátására alkalmas gépek, be­rendezések közül nyolcvan új­donságnak számít. Ezek közül a gépek közül 19 kapott aranyérmet, tizenkettő pedig ezüstöt. A díjazottak között van két somogyi terjnék is. Konstruk­ciója, korszerűsége alapján ítélte oda a zsűri az arany­érmet a kapovári MEZŐGÉP Vállalat által gyártott, teher­gépkocsira szerelhető kétton- nás rakodógépnek. A vásáron valahányszor szakemberek­nek mutatják ezt a berende­zést, mindig hangsúlyozzák: a gyorsaság mellett a legna­gyobb előnye, hogy élőmun­kát takarít meg. Eddig \ 5—6 ember is kellett 'egy teherautó megrakásához, most elvégzi e~t a munkát egyedül, a gép­kocsivezető. A vállalat évi 180 darab gyártására készült fel: a vásár sikere azt mu­tatja, nem lesznek értékesíté­si problémák. Az első napok­ban ugyanis már a kiállított rakodógép is elkelt: a Borso­di ‘ Erdőgazdaság vásárolta meg. A kaposvári MEZŐGÉP Vállalat másik díjazott ter­méke a háztáji fejőgép: konstrukciója alapján ezüst­éremmel jutalmazták. Nagy Pál vásárigazgatótól hallot­tam; hogy e termékek iránt is rendkívül nagy az érdeklődés: az ország különböző gazdasá­gaiból érkezett szakemberek a megrendelés módját tudakol­ták. A Mezőgépgyártó és Szolgáltató Vállalatok) Tröszt­jéhez tartozó üzemek —•, mondta dr. Gölöncsér Gábor vezérigazgató — az élelmi­szer-gazdaság műszaki—tech­nikai bázisát jelentik. A ki- i állítás azt a célt, szolgálja, Légi felvétel a BNV-ről, hogy korszerű berendezések révén megismertessék a szak­embereket az e téren folyó műszaki fejlesztés legújabb eredményeivel, s előmozdítsák a műszaki és tudományos ta­pasztalatok nemzetközi cseré­jét. Lehetőségnek tekintik ezt az alkalmat a kereskedelmi kapcsolatok bővítésére, az or­szágok és a vállalatok között a termelési, gyártási kooperá­cióra, a nemzetközi munka- megosztás fejlesztésére. A tröszthöz tartozó vállala­tok tevékenysége rendkívül sokrétű: alkatrészgyártással! éppen úgy foglalkoznak, mint a javító, szolgáltató tevékeny­séggel, vagy gép és berende­zés gyártásával. Elsődleges feladatuk a gépek főjavításá­hoz és a váratlan meghibáso­dások kiküszöböléséhez szük­séges ' szerkezeti egységek és pótalkatrészek gyártása. Erre a tevékenységre öt vállalatot specializáltak. A felújítás és a javítás az új tröszt másik fon­tos feladatú. Évente mintegy 30 ezer erőgép motorját újít­ják fel, vagy végeznek rajta generáljavítást, s ezekre az újjal azonos idejű garanciát vállalnak. E bázist úgy kíván­ják fejleszteni — mondta dr. Gölöncsér Gábor vezérigazga­tó —, hogy a felhasználható mezőgazdasági üzemekben ne kelljen semmilyen javítási munkát végezni. Az őszi mezőgazdasági mun­kák kezdetén több új és má» jól ismert betakarítógépet is bemutattak a kiállításon. A cukorrépatermesztés f gépel mellett a kukoricabetakarító kombájnokhoz szükséges adaptereket állítottak ki. A nyugatnémet licenc alapján készült, szemenként vető gép a vásár egyik érdekessége: egy munkaműveletben végzi el a vetés mellett a műtrágya­szórást, a növényvédő és ta­lajfertőtlenítő szer permetezé­sét is. Az öntözéses gazdálko­dás térhódításának egyik elő­feltétele a megfelelő berende­zés: hatfélét gyártanak ma a tröszthöz tartozó vállalatok. Jövőre újabb két típussal bő­vítik a választékot. A bemutatón egy fémből készített "'házikó« is magára vonja a figyelmet. Valójában szárítóberendezés ez. A konst­ruktőrök elsősorban a dohány- termelő gazdaságok régi gond­ját kívánták megoldani: a füstölnivaló szárítása mellett azonban alkalmas gyógynö­vény, gyümölcs és zöldség fonnyasztására, valamint fa szárítására is. K. I. „Gondolom, igazságom van..." Keresem a levél íróját. A cím szerinti szép családi ház kapuja nyitva, de a házban senki. Hátul az udvaron hosz- szú láncon kutya őrjöng. Jobbnak látom, ha a kerítésen kívül kerülök. A szemközti udvarról fiatal férfi sandít át, de úgy tesz, mintha nem is érdekelné, mi történik. Mon­dom neki, hogy Szórádi Gézá- nét keresem, Fila Géza lágyát. — Igaz, hogy cím szerint jó helyen jár, de tessék hátra ke­rülni, ott a régi cselédház. Ök ott laknak. Az ösvény kunkorát követve ütött-kopott, málladozó, hosz- szú házra találok. Kisfiú ját­szik a végében. Inkább tőle érdeklődöm, mint az öregasz- szonytól, aki görcsös botjára támaszkodva, , bizalmatlanul méreget. A kisfiú értelmesen, kedve­sen válaszolgat. A hosszú há­zon sűrűn sorakoznak az aj­tók : egyszoba-konyhás szük­séglakások. Mindegyikből ki­bújik egy-egy bizalmatlan asz- szonyíej. Akkor enyhülnek, amikor közlöm: mi járatban vagyok. Panaszok zúdulnak rám. Igazolva látom az asszony so­rait, aki így írt a nagybajomi tanácsnak: «Tisztelettel ké­rem, hogy részemre szívesked­jék a Kunmajor 41. szám alatt lévő, faháznak használt helyi­séget átalakítani lakásnak. Nagybajomi születésű vagyok. 1958-ban a Sárközi-féle kas­télyból kitelepítettek bennün­ket. Akkor azt ígérték, hogy ideiglenes lakást kapunk, míg a kastélyt tatarozzák. Utána visszamehetünk a lakásunkba. 1958-ban két család egy lakást kapott ideiglenesen. Engem szüleimmel raktak egybe, apámmal: Fila Gézával és öt­tagú családjával. Mi akkor már négyen voltunk. Egy szo­ba és egy konyha kilencünk- nek, holott Fila Géza család­jában egy tüdőbeteg is élt. Ne­künk a Sárközi-kastélyban kü­lön lakásunk volt. Többszöri kérelem után sem kaptam idá­ig lakást. Igaz, hogy három­szor is kénytelen voltam el­hagyni szülőfalumat. Nemcsak a rossz lakásviszonyok, ha­nem beteg rokonunk zaklatá­sai miatt is. Most azért kérem újból, hogy szíveskedjenek la­káshoz juttatni, mert súlyos­bodott a helyzetünk. Apám agyvérzéses. Négy kiskorú gyermekemmel egyedül ma­radtam, mert a férjem meg­halt.« Az 1 asszony . meggondolta, nem merte a levelet a tanács­nak elvinni, mert attól félt, hogy gyermekeit állami gon­dozásba viszik. Ezért inkább szerkesztőségünkbe hozta. Nem jártam szerencsével: az asszony orvoshoz vitte a leg­kisebb, ötéves kisfiút. Az éjjel magas láza volt. A szomszé­dok, rokonok mutatták meg a lakásokat, illetve a földes zu­gokat, ahol az ajtók, ablakok használhatatlanok, a tető pe­dig mindenre jó, csak arra nem, hogy esőtől,, széltől óvja az alatta lévőket. Szórádir.é- nak és négy kiskorú gyerme­kének e tető alatt is csak szí­vességből jut hely, mióta apja kiadta az útját. Második utazásom alkalmá­val találkoztam Szórádinéval. Szép arcú, pedánsan tiszta, fe­kete ruhás, barna asszony. Két nagyobbacska lánnyal és a ki­sebb fiúcskával bajlódott. Az egyiket iskolába készítette: kék iskolaköpenyt adva rá, gondosan útnak indította. A másik kislány a kicsivel együtt beteg, tehát iskolába sem me­het. Az egyik szomszéd konyhá­jában beszélgetünk. — A földön nem is gyógyul­nak meg. Egyik betegségből ki, a másikba be. Hiába etetem, ruházom őket a legnagyobb igyekezettél, ha laknunk nincs hol. Látja, le sem tudom ma­gát ültetni. Még jó, hogy 'a szomszédok és az unokatestvé­reméit megengedik, hogy ná­luk megfőzzek. A nagy viharig a faházban éjszakáztunk. A gyerekek mind rajtam voltak. Nyöszörögtek, hogy anyu, agyoncsap a villám. Akkor jött ki értünk az unokatestvérem, hogy inkább a házban, a föl« dön aludjunk,' mint abban a fa- és kátránypapír-tákol- mányban. Megmutatja, hova teríti le í az' ágyneműjét. Hepehupás agyagpadló, — Nem csodái hogy már el ,| kell dobnom, mert tönkre­ment. Nem kérek én parádés lakást, csak olyat:, ahol meg­húzhatom magam a gyerekek­kel. 1— A tanácson járt? . j — De még' hányszor ... Ke­rek-perec megmondták, hogy I nincs lakás. Én meg tudom, I hogy így nem nőhetnek fel a | gyerekeim. Tudom, hogy iga­zam van, nem hagyom annyi­ban. — Azt írja a levelében, hogy többször elhagyta szülőfaluját. — Igen. azért, mert itt nem tudtunk lakáshoz jutni. Abban bíztunk, hogy férjem szüleinél megoldódik a gondunk. t>e ők is szegény emberek, ők is so­kan voltak. — Hány család lakik ebben a hajdani cselédházbar,? — Öt, és az enyémekkel együtt nyolc gyerek. Ha mást nem, legalább őket nézné a tanács. A levelet Doniján László tanácselnök elolvasta. — 1958-ban miért telepítet­ték ki a Sárközi-kastélyból az ott lakókat? — Akkor még nem én vol­tam a tanácselnök, de úgy tu­dom, nem becsülték a lakásu­kat. Viszont ez a tizennégy évi -ideiglenes« megoldás valóban bírálható. — Szórádiné a szomszédok szerint, de tapasztalatom sze­rint is szépen ruházza, táplál­ja gyermekeit — mondom —, így hát az állami gondozásba- vétel hem merülhet fel. — Szó sincs róla — nyugtat meg a tanácselnök. — A lakás ügyére pedig egy hónap múlva megoldást találunk. Sajnos, se lakásunk, se pénzünk, de meg­nézzük, mit tudunk tenni. Mert az biztos, hogy ezen az áldat­lan. helyzeten változtatni kell. Szórádiné egy mondata jut eszembe: -Gondolom, igazsá­gom van.«. Gombos Jolán Somogyi Néplap El

Next

/
Thumbnails
Contents