Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-20 / 220. szám
/Az első vizsga Aranyérmet kapott a rakodó Állandóan kopogtatnak ' a pártiroda ajtaján, hol ebből a pártszervezetből, hol a másikból keresik a titkárt.. — így van ez a választások előtt! — tárja szét a karját Büki János, a Balatopboglári Állami Gazdaság pártbizottságának titkára. A bogiáriak különös izgalommal készülnek a számadásra, hiszen a két kongresszus között alakult meg az üzemi pártbizottság, s először vizsgázik az egész párttagság előtt. Tevékeny pártcsoportok Az állami gazdaság jól ismert ' a megyében, sőt az ország határain kívül is. A pártbizottság' tevékenységéről azonban még kevés szó esett a nyilvánosság előtt. Büki János elmondta, ho'gy kialakultak a párt-, a szakszervezeti, a KISZ-munka keretei. Az állami gazdaság üzemszervezésének, területi elhelyezkedésének megfelelően alakították meg a pártszervezeteket. Így most öt alapszervezet tevékenykedik, azelőtt négy volt. Minden kerületben van, s megalakult a borkombinátban, a gépesítés területén is. Ehhez igazították a tömegszervezetek fölépítését: minden üzemrészben megtalálható a szakszervezeti bizottság, a KISZ-alapszervezet, kivéve a gépesítést. Most szorgalmazta a pártbizottság az önálló szakszervezeti bizottság, a KISZ-szervezet megalakítását ezen a fontos területen is. A pártmunka színvonalának emeléséhez hozzájárult az alapszervezetek egyre nagyobb önállósága, azután a tizennégy pártcsoport tartalmas munkája. — Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a pártcsoportok a munka jellege szerint fogják össze a kommunistákat. Így van nálunk gépesítési, szőlészeti pártcsoport stb. E csoportok az üzemi demokráciának is fontos fórumai, hiszen a felszólaló, javaslatot tevő párttagok munkatársaik véleményét is tolmácsolják, nemegyszer szenvedélyesen kiállnak az igazuk mellett, előrelendítve az egész gazdaság ügyét. A pártcsoportokra támaszkodva készítik elő a négy év munkáját megtárgyaló taggyűléseket is. A párttagok tevékenységét e fórumokon értékelik először. Ezenkívül véleményt kérnek minden párttagtól a beszámolók összeállításához. Több nőt vettek föl 1972. július 1-e óta száz- hetjvennyolcról kétszázegyre nőtt a párttagság létszáma. Az első években tizenhét, a másodikban hét, az idén pedig négy tagot vettek föl, többségük fizikai dolgozó. Öt fiatai egyik ajánlója a KlSZ-szer- vezet. A pártbizottság nagy gondot fordított arra, hogy az alapszervezetek minél több lányt és asszonyt neveljenek kommunistává, ugyanis mindössze öt nő volt a párttagok között. Jelenleg' tizenegy nő tevékenykedik az alapszerve- ^tekben. — Olyanok Jéptek be a pártba, mint például Csepre- gi Katalin rádpusztai szőlészeti munkás, KISZ-titkár, aztán Szabó Gyuláné szőlőmunkás Lengyeltótiban, aki tevékeny közéleti ember, tagja az öreglaki tanács vb-nek, titkára a népfrontbizottságnak. Tehát az újonnan fölvett nők aktív erők közéleti szempontból. A választáskor mégis nehéz helyzetben leszünk, mert még nincs meg a hároméves tagságuk ahhoz, hogy ők is választhatók legyenek. A pártbizottság titkára örömmel újságolta, hogy a pártvezetőségek — számításba véve a nemrégi változásokat — összetételben, aktivitásban, hozzáértésben, alkalmasságban továbbra is megfelelőek, mindössze a nyugdíjba menők helyett szükséges új tagokat választani. A pártbizottságba, a végrehajtó bizottságba viszont szeretnénk Hagy jelentőségű egyezmények alapján fejlődik a magyar-szovjet gazdasági együttműködés t A magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködés 25. évfordulója alkalmából Magyarországon összegezték a két ország áruforgalmának, kooperációjának eredménveit, s összefoglalóan közreadták a ma is érvényben levő, nagy jelentőségű kormányegyez- ményeket, amelyek alapján- hosszú távon is gyors ütemben tovább fejlődik a két ország gazdasági együttműködése, A Szovjetunió részesedése hazánk külkereskedelmi forgalmából nemcsak mennyiségileg, hanem arányaiban is folyamatosan és töretlenül növekedett az elmúlt 25 évben. Ma már szovjet rendelésre készül a magyar exporttermékeknek több mint *33 százaléka, s a Szovjetunióból érkezik az importáruknak több mint 34 százaléka. A két ország külkereskedelmi forgalma az 1949. évi másfél milliárd devizaforintról 27 milliárd devizaforintra emelkedett, vagyis túlhaladta az évi kétmilliárd rubelt. A Szovjetunió biztos piacot jelent Magyarország egész sor terméke számára, ugyanakkor a nyersanyagban szegény Magyarország a Szovjetunióban jut hozzá nélkülözhetetlen anyagokhoz. A hazánkban felhasznált vasércnek 92,6, a nyersfoszfátnak 78,4, az újságnyomó papírnak 93.2 százaléka, a Szovjetunióból származik. s ugyanonnan érkezik a kőolajnak és a fenyőfűrész- árunák a kétharmada. A több évre szóló megállapodások hosszú időre előre biztonságossá teszik Magyarország számára a nyersanyag- éW energiahordozó-utánpótlást. A hosszú lejáratú kormányközi megállapodások a magyar népgazdaság legfontosabb térületeinek gyors ütemű fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez jelentenek szilárd alapot. 1962-ben lépett életbe és 1980-ig érvényes kormányegyezmény alapján például a Szovjetunió — olcsó villamos energiával — magyar timföldet dolgoz föl alumíniummá, s az így nyert fémet teljes egészében visszaszállítja Magyar- országra. 1974-ben 220 ezer, 1975-ben 240 ezer, 1980-ban pedig már 330 ezer tonna magyar timföldet dolgoznak föl a Szovjetunióban, s mivel egy- egy tonna timföldből fél tonna alumínium nyerhető, az idén 110 ezer tonna alumíniumot szállít vissza a Szovjetunió. Egy atomerőmű magyarországi építéséről is kormányi egyezmény jött létre. Az olefinegyezmény szerint' hazánk 1975-től évente 130 ezer tonna etilént és 80 ezer tonna propilént szállít a Szovjetuniónak, ahonnan cserébe polietilént. polisztirolt és egyéb olefinszármazékot kapunk. A számítógépeken kívül nagy jelentőségű egyezmények intézkednek kőolaj- és föld- gázszállító rendszerek, továbbá villamos távvezeték építéséről is. Jelenleg a Barátság I., a Barátság II. olajvezeték és | három nagy feszültségű villa- j mos távvezeték köti össze Ma- , gyarországot a Szovjetunió- j val. s napirendre került az I orenburgi nagy teljesítményű j földgázvezeték és egy 750 kilovoltos villamos távvezeték építése is. A fentieken kívül az együttműködés kiterjed a papíripari választékcserére ugyanúgy, mint erős áramú termékek, vegyipari cikkfck, műszerek, építőgépek gyártására és egész sor szakosításra, amely lényegesen megváltoztatja, korszerűsíti a magyar ipar struktúráját. még több fizikai dolgozót ajáhlani. Beszámolók — közösen A pártbizottság nemcsak saját munkájáról, számol majd be a küldöttértekezletnek, hanem a I csúcsvezetőség kétéves tevékenységéről is. így rajzolódik ki pontosan az az út, melyet az 1970. évi küldött- értekezlet óta megtettek. Olyan eredményekről adhatnak számot, mint a gazdasági élet pár*.irányításának erősödése, a gazdaságpolitikai agitáció megszervezése. Korábban még a faliújság, sőt az adminisztratív közlés is hiányzott. A pártbizottság úgy iáiiította összle második félévi munkatervét, . hogy az eddig még nem tárgyalt témák napirendre kerüljenek. így fölmérhessék a korábbi határozatok végrehajtását. Ezért elemzik többek között a tömegszervezetek munkáját, a kispolgári nézetek megnyilvánulásának tapasztalatait, s tárgyalják meg, hogyan használják ki a nagy teljesítményű gépeket a gazdaságban. — A beszámoló elkészítésébe bevonjuk a pártépítési, az agitációs és propaganda-, a gazdaságpolitikai munkabizottság tagjait, s részt vesz abban nyolc-tíz aktíva. Az a tervünk, hogy nagyon őszinte hangnemben elemezzük a munkánkat, s meglévő gondjainkról sem hallgatunk. A végrehajtó bizottság kijelölte, hogy ki melyik párt- szervezetet pártfogolja a választás egész, időszakában. Abban is segédkeznek a megbízottak, hogy minden alapszervezet jól állítsa össze saját feladattervét — a pártbizottságét figyelembe véve. A pártvezetőségek most is nagy önállósággal készítik el a beszámolókat. Kialakult az a gyakorlat a beszámoló taggyűlések hatására, hogy a vezetőség minden tagja saját maga dolgozza ki a területének munkájáról szóló részt. Ezeket a beszámolókat megvitatják, kiegészítik, végül összegezik. Ez a végleges beszámoló alapja. Különösen jól ■alkalmazza ezt a módszert a gépesítési meg a rádpusztai pártszervezet. A Balatonboglári Állami Gazdaság pártirodájának ablakai mostanában még késő este is világosak. A kommunisták életébe pezsgést hozott a kongresszusi felkészülés. Lajos Géza Az őszi budapesti nemzetközi vásár, pavilonjait a fogyasztási cikkek töltötték meg. A vásáron azonban ■ jelentős helyet kaptak a mezőgazdasági termelőeszközök, a korszerű gépek is. Az AGROMAS- EXPO jól szervezett kiállítása elsősorban a szakembereknek szól. A legjelentősebb kiállító itt a Mezőgépgyártó Vállalatok Trösztje. A terület 30 százalékán, hatezer négyzetméter szabad területen és 1500 négyzetméter alapterületű fedett csarnokban 24 vállalat kétszáznál több, gépet mutat be. A sokféle feladat ellátására alkalmas gépek, berendezések közül nyolcvan újdonságnak számít. Ezek közül a gépek közül 19 kapott aranyérmet, tizenkettő pedig ezüstöt. A díjazottak között van két somogyi terjnék is. Konstrukciója, korszerűsége alapján ítélte oda a zsűri az aranyérmet a kapovári MEZŐGÉP Vállalat által gyártott, tehergépkocsira szerelhető kétton- nás rakodógépnek. A vásáron valahányszor szakembereknek mutatják ezt a berendezést, mindig hangsúlyozzák: a gyorsaság mellett a legnagyobb előnye, hogy élőmunkát takarít meg. Eddig \ 5—6 ember is kellett 'egy teherautó megrakásához, most elvégzi e~t a munkát egyedül, a gépkocsivezető. A vállalat évi 180 darab gyártására készült fel: a vásár sikere azt mutatja, nem lesznek értékesítési problémák. Az első napokban ugyanis már a kiállított rakodógép is elkelt: a Borsodi ‘ Erdőgazdaság vásárolta meg. A kaposvári MEZŐGÉP Vállalat másik díjazott terméke a háztáji fejőgép: konstrukciója alapján ezüstéremmel jutalmazták. Nagy Pál vásárigazgatótól hallottam; hogy e termékek iránt is rendkívül nagy az érdeklődés: az ország különböző gazdaságaiból érkezett szakemberek a megrendelés módját tudakolták. A Mezőgépgyártó és Szolgáltató Vállalatok) Trösztjéhez tartozó üzemek —•, mondta dr. Gölöncsér Gábor vezérigazgató — az élelmiszer-gazdaság műszaki—technikai bázisát jelentik. A ki- i állítás azt a célt, szolgálja, Légi felvétel a BNV-ről, hogy korszerű berendezések révén megismertessék a szakembereket az e téren folyó műszaki fejlesztés legújabb eredményeivel, s előmozdítsák a műszaki és tudományos tapasztalatok nemzetközi cseréjét. Lehetőségnek tekintik ezt az alkalmat a kereskedelmi kapcsolatok bővítésére, az országok és a vállalatok között a termelési, gyártási kooperációra, a nemzetközi munka- megosztás fejlesztésére. A tröszthöz tartozó vállalatok tevékenysége rendkívül sokrétű: alkatrészgyártással! éppen úgy foglalkoznak, mint a javító, szolgáltató tevékenységgel, vagy gép és berendezés gyártásával. Elsődleges feladatuk a gépek főjavításához és a váratlan meghibásodások kiküszöböléséhez szükséges ' szerkezeti egységek és pótalkatrészek gyártása. Erre a tevékenységre öt vállalatot specializáltak. A felújítás és a javítás az új tröszt másik fontos feladatú. Évente mintegy 30 ezer erőgép motorját újítják fel, vagy végeznek rajta generáljavítást, s ezekre az újjal azonos idejű garanciát vállalnak. E bázist úgy kívánják fejleszteni — mondta dr. Gölöncsér Gábor vezérigazgató —, hogy a felhasználható mezőgazdasági üzemekben ne kelljen semmilyen javítási munkát végezni. Az őszi mezőgazdasági munkák kezdetén több új és má» jól ismert betakarítógépet is bemutattak a kiállításon. A cukorrépatermesztés f gépel mellett a kukoricabetakarító kombájnokhoz szükséges adaptereket állítottak ki. A nyugatnémet licenc alapján készült, szemenként vető gép a vásár egyik érdekessége: egy munkaműveletben végzi el a vetés mellett a műtrágyaszórást, a növényvédő és talajfertőtlenítő szer permetezését is. Az öntözéses gazdálkodás térhódításának egyik előfeltétele a megfelelő berendezés: hatfélét gyártanak ma a tröszthöz tartozó vállalatok. Jövőre újabb két típussal bővítik a választékot. A bemutatón egy fémből készített "'házikó« is magára vonja a figyelmet. Valójában szárítóberendezés ez. A konstruktőrök elsősorban a dohány- termelő gazdaságok régi gondját kívánták megoldani: a füstölnivaló szárítása mellett azonban alkalmas gyógynövény, gyümölcs és zöldség fonnyasztására, valamint fa szárítására is. K. I. „Gondolom, igazságom van..." Keresem a levél íróját. A cím szerinti szép családi ház kapuja nyitva, de a házban senki. Hátul az udvaron hosz- szú láncon kutya őrjöng. Jobbnak látom, ha a kerítésen kívül kerülök. A szemközti udvarról fiatal férfi sandít át, de úgy tesz, mintha nem is érdekelné, mi történik. Mondom neki, hogy Szórádi Gézá- nét keresem, Fila Géza lágyát. — Igaz, hogy cím szerint jó helyen jár, de tessék hátra kerülni, ott a régi cselédház. Ök ott laknak. Az ösvény kunkorát követve ütött-kopott, málladozó, hosz- szú házra találok. Kisfiú játszik a végében. Inkább tőle érdeklődöm, mint az öregasz- szonytól, aki görcsös botjára támaszkodva, , bizalmatlanul méreget. A kisfiú értelmesen, kedvesen válaszolgat. A hosszú házon sűrűn sorakoznak az ajtók : egyszoba-konyhás szükséglakások. Mindegyikből kibújik egy-egy bizalmatlan asz- szonyíej. Akkor enyhülnek, amikor közlöm: mi járatban vagyok. Panaszok zúdulnak rám. Igazolva látom az asszony sorait, aki így írt a nagybajomi tanácsnak: «Tisztelettel kérem, hogy részemre szíveskedjék a Kunmajor 41. szám alatt lévő, faháznak használt helyiséget átalakítani lakásnak. Nagybajomi születésű vagyok. 1958-ban a Sárközi-féle kastélyból kitelepítettek bennünket. Akkor azt ígérték, hogy ideiglenes lakást kapunk, míg a kastélyt tatarozzák. Utána visszamehetünk a lakásunkba. 1958-ban két család egy lakást kapott ideiglenesen. Engem szüleimmel raktak egybe, apámmal: Fila Gézával és öttagú családjával. Mi akkor már négyen voltunk. Egy szoba és egy konyha kilencünk- nek, holott Fila Géza családjában egy tüdőbeteg is élt. Nekünk a Sárközi-kastélyban külön lakásunk volt. Többszöri kérelem után sem kaptam idáig lakást. Igaz, hogy háromszor is kénytelen voltam elhagyni szülőfalumat. Nemcsak a rossz lakásviszonyok, hanem beteg rokonunk zaklatásai miatt is. Most azért kérem újból, hogy szíveskedjenek lakáshoz juttatni, mert súlyosbodott a helyzetünk. Apám agyvérzéses. Négy kiskorú gyermekemmel egyedül maradtam, mert a férjem meghalt.« Az 1 asszony . meggondolta, nem merte a levelet a tanácsnak elvinni, mert attól félt, hogy gyermekeit állami gondozásba viszik. Ezért inkább szerkesztőségünkbe hozta. Nem jártam szerencsével: az asszony orvoshoz vitte a legkisebb, ötéves kisfiút. Az éjjel magas láza volt. A szomszédok, rokonok mutatták meg a lakásokat, illetve a földes zugokat, ahol az ajtók, ablakok használhatatlanok, a tető pedig mindenre jó, csak arra nem, hogy esőtől,, széltől óvja az alatta lévőket. Szórádir.é- nak és négy kiskorú gyermekének e tető alatt is csak szívességből jut hely, mióta apja kiadta az útját. Második utazásom alkalmával találkoztam Szórádinéval. Szép arcú, pedánsan tiszta, fekete ruhás, barna asszony. Két nagyobbacska lánnyal és a kisebb fiúcskával bajlódott. Az egyiket iskolába készítette: kék iskolaköpenyt adva rá, gondosan útnak indította. A másik kislány a kicsivel együtt beteg, tehát iskolába sem mehet. Az egyik szomszéd konyhájában beszélgetünk. — A földön nem is gyógyulnak meg. Egyik betegségből ki, a másikba be. Hiába etetem, ruházom őket a legnagyobb igyekezettél, ha laknunk nincs hol. Látja, le sem tudom magát ültetni. Még jó, hogy 'a szomszédok és az unokatestvéreméit megengedik, hogy náluk megfőzzek. A nagy viharig a faházban éjszakáztunk. A gyerekek mind rajtam voltak. Nyöszörögtek, hogy anyu, agyoncsap a villám. Akkor jött ki értünk az unokatestvérem, hogy inkább a házban, a föl« dön aludjunk,' mint abban a fa- és kátránypapír-tákol- mányban. Megmutatja, hova teríti le í az' ágyneműjét. Hepehupás agyagpadló, — Nem csodái hogy már el ,| kell dobnom, mert tönkrement. Nem kérek én parádés lakást, csak olyat:, ahol meghúzhatom magam a gyerekekkel. 1— A tanácson járt? . j — De még' hányszor ... Kerek-perec megmondták, hogy I nincs lakás. Én meg tudom, I hogy így nem nőhetnek fel a | gyerekeim. Tudom, hogy igazam van, nem hagyom annyiban. — Azt írja a levelében, hogy többször elhagyta szülőfaluját. — Igen. azért, mert itt nem tudtunk lakáshoz jutni. Abban bíztunk, hogy férjem szüleinél megoldódik a gondunk. t>e ők is szegény emberek, ők is sokan voltak. — Hány család lakik ebben a hajdani cselédházbar,? — Öt, és az enyémekkel együtt nyolc gyerek. Ha mást nem, legalább őket nézné a tanács. A levelet Doniján László tanácselnök elolvasta. — 1958-ban miért telepítették ki a Sárközi-kastélyból az ott lakókat? — Akkor még nem én voltam a tanácselnök, de úgy tudom, nem becsülték a lakásukat. Viszont ez a tizennégy évi -ideiglenes« megoldás valóban bírálható. — Szórádiné a szomszédok szerint, de tapasztalatom szerint is szépen ruházza, táplálja gyermekeit — mondom —, így hát az állami gondozásba- vétel hem merülhet fel. — Szó sincs róla — nyugtat meg a tanácselnök. — A lakás ügyére pedig egy hónap múlva megoldást találunk. Sajnos, se lakásunk, se pénzünk, de megnézzük, mit tudunk tenni. Mert az biztos, hogy ezen az áldatlan. helyzeten változtatni kell. Szórádiné egy mondata jut eszembe: -Gondolom, igazságom van.«. Gombos Jolán Somogyi Néplap El
