Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-19 / 219. szám
^öojzhli Szettkeizíó-Léfj,! Amiről írni szeretnék, nem magánügy — egész Szántód panasza, önök egyszer már segítettek, hogy továbbra is kézbesítsék az újságot, de most már a leveleket sem kézbesítik. A levélhordó kijelentette, hogy sem levelet, sem újságot nem hordanak ki. Számomra ez nem is olyan nagy baj, mert nyugdíjas vagyok, és ráérek bemenni a hivatalba. Igen ám, dé a hivatal szombaton délben bezár, és csak hétfőn nyit ki. Megkérdeztem a hivatalvezetőt, hogy mi lesz a vasárnapi újsággal? Azt válaszolta: »Majd megkapja hétfőn, ha bejön.» Hát jól van ez így? Az is előfordult például, hogy a nyárra ide készülő vendégek tavasszal több levelet írtak, amelyben érdeklődtek, hogy jöhetnek-e. Választ hiába vártak, mert a leveleket még a mai napig sem kaptuk meg. Mint később kiderült: az egyik kézbesítő 20—30 levelet eldobott. Ez a kézbesítő, amikor egyik vasárnap kértem tőle az újságot, azt mondta, hogyjam békén, mert »behúz egyet». Az eseteket még sokáig sorolhatnám. Tudom, hogy a posta munkaerő-hiánnyal küzd, de mi lenne, ha valaki hétvégén utazni akarna, és az állomáson egy táblát látna azzal a felirattal: szombaton délután és vasárnap szünnap. Utazzon hétfőn! Jó volna, ha a posta olyan megoldást találna, amelyre megelégedéssel mondhatnánk: jól van ez így. Tisztelettel: (2JuUká cAntaL Szántód, Nyár u. 1. Tisztelt Szerkesztőség! Június 29-éú Kaposváron az Ady Endre utcai TÜZEP- irodában befizettem 10 mázsa brikettre, 10 mázsa tatai darabos szénre és a fuvarra. Egy hónap múlva 10 mázsa fát rendeltem — szintén fuvarral együtt. Már szeptember közepe van, de a tüzelőt még mindig nem kaptam meg. Többszöri érdeklődésemkor mindig a türelmemet kérték. Időközben megtudtam, hogy tatai darabos szén nincs is nekik. Milyen kereskedelem az, amely nem létező árut ad el és annyi fuvarmegrendelést elfogad, hogy azt még két és fél hónap múlva sem tudja teljesíteni? Egyedül élő, dolgozó asszony vagyok. Nem érek rá mindig a dolgok után járni. Ezért kérem az Önök segítségét, hogy még a jó időben megkapjam a tüzelőm. Tisztelettel: Oza. CfMrkai 3itoánné Kaposfüred, Felszabadulás u. 43. Tisztelt Szerkesztőség! Fonyódon jártamkor láttam, hogy történik a zsákos szemét elszállítása. Hát nem éppen higiénikus módszert alkalmaznak! A szemeteszsák azért van, hogy a hulladék szagát magába zárja. De ez a rendeltetése véget ér akkor, amikor a zsák mellé odaáll a szemeteskocsi. Az emberek megpróbálják belehelyezni a zsákokat. Mivel azok meg vannak tömve szeméttel, az autó felvonójának pedig szűk a keresztmetszete, ezért 3—4 zsák nem fér be egy huzatással. A munkások ezt mégis addig erőltetik, amíg az egyébként erős műanyag zsák fala ki nem reped. Ennek következtében a bomlásnak indult ételhulladék nem éppen kellemes illatú leve csorog Fonyód utcáin. Mielőbb szükséges volna változtatni ezen a módszeren. Ehhez kérem az Önök közreműködésével az illetékesek segítségét. Tisztelettel: Szabó <J)áL Kaposvár XXX. évfolyam, 219. szám. Csütörtök, 1974. szeptember 19. „Csípős“ kérdés: Van vagy nincs szúnyoginvázió? A somogyi erdők turistaút- | jókat — hangzott az igazgató jait járó természetbarátok, a I főorvos válasza Somogyi siker o „Vezess kiválóan!” vetélkedő országos döntőjén Nemrég írtunk lapunkban i László képviselte. A somogyi az MHSZ-keretén belül folyó ' mezőkön vagy az erdőben dolgozók; a parki vendéglőkben, éttermekben helyet foglalók, sőt a Balaton , mellett üdülők is sokat virgódnak az utóbbi hetekben a szúnyogok rajával. —- Mit lehet tenni? — hangzik gyakorta a kérdés szerkesztőségünkben is. A KÖJÁL igazgató főorvo- \ sát kérdeztük »-szúnyogügy-1 ben«. — Augusztus végén jött egy néhány napos esős idő, amelyet nem követett az ilyenkor szokásos lehűlés. A páradús levegő meg a kedvező hőmérséklet olyan feltételeket teremtett, amelyek szinte ideálisak voltak a szúnyogok szaporodására. A korábbi esztendőkben augusztus végén már le lehetett állni a svr- vezett szúnyogirtással, amit főként a Balaton mentén végzünk. Az idén ezt augusztus 26—27-én fejeztük be, aztán helyenként bizony újra kellett kezdeni. De még ez sem oldotta meg igazában a problémát. — Invázióról beszélni ugyan túlzás, de kétségkívül a szokottnál több a szúnyog. Nem mentségként mondom, de így van ez az egész országban. Tehát nem balatoni gond, nem somogyi probléma, hanem országos kérdés, már amennyire annak nevezhető a szúnyogok kellemetlenkedése, Szervezett védekezést most nem látunk szükségesnek, mert az első hűvösebb éjsza- kák( az ország északi, északkeleti részén már volt ilyen), amikor 4—5 fokra hűl le a levegő, elviszik a szúnyogra— Várható-e, hogy a sok szúnyognak jövőre sok utóda lesz? — tettük föl sokak nevében a kérdést. — Nem kell ettől tartani, a most kellemetlenkedő szúnyogokat a hideg megsemmisíti. Ezeknek már nem lesznek utódai. Nem világrengető ügy, de mégis >'>csípős« a szúnyogok mostani garázdálkodása. És irtásuk nem is olyan egyszerű. Legföljebb az vígasztal, hogy ilyen mérvű szúnyograjzást éppen 50 esztendővel ezelőtt jegyeztek föl az öregek. K. S. Őszelői hanguEat Ilyenkor látszik csak, hogy milyen kedves egy diákváros. Kaposvárra is visszaérkeztek az, iskolások, vége a nyaralásnak, a szünidőnek. Nekik ez fáj egy kicsit — a szünetek még a nyári élményektől hangosak —, de nekünk még derűsebbé vált velük a város. Tanúi vagyunk apró diákcsínyeknek, féktelen vidámságnak, ahogy együtt mem nek az utcán, nevetve, és látjuk a sok költő által megénekelt diákszerelmek apró pillanatait. Az ismerkedést a parkban valami jól terveit, de sután lejátszott ürüggyel, az összekapaszkodó lépteket, a kézfogást... Elnézünk fölöttük illően, odapillantunk szemünk sarkából, és ha nem rohanunk nagy gondjainkkal, még örülni, megértőén mosolyogni is van időnk — egy kicsit. Öreg pár mellé ültem le a padra. Nem zavartam őket, gépjárművezető-képzésről. A tanfolyamon valamennyi hallgató részt vett a Vezess kiválóan !-versenyben, a legjobbak szeptember 14—15-én Budapesten indultak az országos döntőn. Megyénket Valter László, Völgyi Gyula és Kiss ÄÄÄ»,, Szavalóverseny Bébit, emlékére foki járásból részt vevő Valter László az összetett egyéni ver- ! senyben első helyezést ért el. A budapesti versenyen elméletből és gyakorlatból kellett' vizsgázniuk az indulókHárnm csapat utazhat Somovyból Tizenégy csapat nevezett, hat vett részt a dunántúli megyék Babits Mihály szavaiénak. Valter László teljesítmé- j versenyének somogyi döntő „Korcngedélves*’ palacsinták Nagy nyüzsgés a Kapos étterem konyháján. A szakmát kisujjukban hordó szakácsok — élükön a főszakáccsal — és konyhalányok -^»brillíroznak« a lábosokkal, fakanalakkal. Az egész konyha olyan, mint egy hangyaboly . . . Csak két legény — pontosabban: legénvke — áll szik- laszilárdan egy helyben, nem mozdulnak el a gáztűzhely elöl. Konok kitartással sütik a palacsintát. Zsír a sütőbe, utána tészta a fazékból, némi várakozás, aztán mindenkiben — élükön a főszakáccsal — meghűl a vér ... Repülnek a palacsinták! Kiszámított mozdulat után elegánsan fordulnak egyet a levegőben, aztán még nyers felükkel csattannak a feketén várakozó sütőben. Mindez persze nem feltűnő egy gyakorlatt háziasszonytól, vagy szakácstól. Ám a két Ie- génvke mindössze tizennégy éves. és Pelérdi Gyula, illetve Mészáros Zoltán alig egy hete gyakorolja a szakácsművészetet. — Mintha mindig ezt csinálták volna! — sóhajt elégedetten a szakácsok serege, élükön a főszakáccsal. öt tanuló szorgoskodik szeptember elejétől a konyhában, de a palacsinták sütését természetesen nem lehet rábízni mindegyikükre, csak a legjobbakra. Erre a két kis legényre. Alig látszanak a palacsintasütőtől ... M, A. nyéért megkapta a honvédelmi miniszter elismerő oklevelét és a Kiváló gépjárművezető címet, ezenkívül I. osztályú minősítést szerzett. Völgyi Gyula 8. helyezést ért el. E vetélkedő is bizonyítja az MHSZ somogyi szervezeténél folyó gépjárművezetés színvonalát. jén tegnap a Latinca Sándor Megyei Művelődési Központban. Egy-egy csapat három szavaiéból állt. A megyei döntőn a kaposvári Fonómunkás, a tanítóképző, a Táncsics gimnázium, a siófoki Krúdy, és a fonyódi Karikás Frigyes vett részt. A szavalok mai magyar költők és Babits Mihály verseiből választhattak. A zsűri újraszavaltatta a | tanítóképző és a fonyódi gimnázium hallgatóit, diákjait a harmadik helyért. Egyöntetű vélemény alakult ki: a kaposvári Fonómunkás és a siófoki Krúdy Irodalmi Színpad háromfős csapata képviselheti Irodalmi Színpad, illetve gim-1 Somogyot októberben Szek- názium és a nagyberki csapat1 szárdon, a területi versenyen, j kedvesen húzódtak el, helyet adtak. Beszélgetésük sem tört meg, éveik nyíltsága nem zárt el titkokat. Szemben velünk egy fiú és egy lány beszélgetett. A lány a pad szélén ült, ahogy a kamaszlányok ülnek az első fiú mellett, félénk, merev tartással. A fiú lelkesen magyarázott valamit egy tantárgyról. Később elhallgattak, és mert mindketten féltek, megfogták egymás kezét. A bácsi és a néni róluk beszélgettek. — Kedvesek — mondták, és azt is, hogy »hamvas ifjúság«. Az öregúr drukkolt a fiúnak, meg is kérdezte a feleségét: — Te ezt jobban tudod: mikor csókolhatja meg? — A lány már várja, csak a kis mulya nem veszi észre! — nevette el magát- csendesen a néni. Tovább nézelődtek, egyszer csak a bácsi megbökte könyökével a párját: — No, odasüss, megvan! A két öreg boldogan szorította meg egymás kezét, ök még jól emlékeztek fiatal korukra, és arra, amit a bácsi mondott: — Emlékszel, kedves, amikor először intettél a napernyőddel? L. P. Halálfej az autóban Háziállatok az inkák birodalmából Egész éleliikben nő a foguk ritkították. A peruh hivatalos Egy kihalófélben levő állatfajta él Peru égbe nyúló hegyei közt: a1 vicuna. Ezt a lámához hasonló, a tevejuhok családjába tartozó állatfajtát — mivel bőre és gyapja keresett áru —■’ a vadászok századunk közepe felé erősert meg- » . i\ hív; léhán; óta minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy megvédjék őket a teljes kipusztulástól. A galerai pampák térségében, a part menti Kordillerák fennsíkjainak közepén. Peruban a vicunák védelmére rezervátumot létesítettek. Nas- caban egy 6500 hektár kiterjedésű területen 1961-ben kezdték el a menhelyek, az etetők építését, a ,vadőrök kiképzését. A terület azóta 60 ezer hektárra nőtt, az állatál Az UM 44—69-es rendszá- I mú Dacia személygépkocsi tulajdonosának különcködése — véleményünk szerint — a köz ízlést és humánus érzelmeinket is bántja. Sokféle módon jelzik a gép kocsivezetők, hogy igyekeznek megelőzni a balesetet. Láttam egészen szellemes megoldásokat is kicsi kocsilton, amelyek arra figyelmeztetik az »erősebbeket», hogy vigyázniuk kell az 500 köbcentisekre, mert őket nem sportpályákra terémtették. Az említett Dacia-tulajdo- nos egy koponyát helyezett el a személygépkocsi hátsó ülése mögötti ablakban. Jól megnéztem: nem másolat. Nem! De ha az is lenne, akA vicuna gyapja ősidők óta nagyon értékes árucikk az tndosrk völgyeiben. 1961 óta fáradoznak NSZK-bcli i szakemberek közreműködésével — a megmentésükön. lományok száma pedig 642-ről 1 kor sem maradhatna szó nél- kiiencezerre. Itt, 3000—4500 : hűl. (Nem tetszenek azok a méter magasban érzi magát ez kulcstartók sem, amelyek em- az állat a legjobban, ugyan- j béri csontvázakra hasonlíta- akkor mezőgazdásági haszno- { nak.) A Dáciában azonban ez sításához is nagy reményeket j az emberi koponya fölháborító. A gépkocsitulajdonos még »föl is öltöztette»: sapkát húzott rá __ C sak nem egyik áldozatáé a kocsiban látott koponya? Vagy talán arra figyelmezteti a gyalogost, a másik gcpkocsi- tulajdov.ost, hogy ide jut, ha... Ha... Vajon mit taknr- | hat a »ha»? Ü. B. Logika — Nos, mit rajzoltál, fiam? — kérdezi a tanítónő a nebulót. — Egy tehenet, amelyik füvet és lóherét eszik. — És hol a fű- meg a lóhere? — A tehén már megette. — És hol a. tehén? — kérdezi a tanítónő némileg türelmetlenül. — Elment! Gondolja, hogy a tehén, rrtég ott marad, ha már nincs mit ennie? A televízió előtt A tízéves Gusztika esti televíziónézés közben megkérdezi az apjától: — Papa, miért írják ki a televízióban, hogy ez a film csak tizenhat éven felülieknek szól? Az apa türelmetlenül leinti a fiát: — Csendben légy! Mindjárt meglátod! Időben szólt Pistike vacsora közben így szól a mamájához: — Anyu, ez a tojás nem friss. — Ne beszélj butaságokat. Edd meg! Kis idő múlva Pistike ismét megszólal: — Mama, a csőrét és a szárnyát is meg kell ennem? Igazat mond A tanító hitetlenkedve fordul Petihez: — Micsoda? Hogy meghalt Karolina nénéd? Hiszen ezt mondtad a múlt hónapban is! Mire a válasz: — Igen. De hát még mindig halott... Számtanórán A tanító az osztást tanítja. Felírja atáblára: 2:2, majd megkérdi: — Ki tudja közületek, hogy ez mit jelent? Döme felugrik a padjában, és így kiált fel: — Döntetlen! Felelet A tanító ezt kérdezi a gyerekektől az osztályban: — Miért olyan cikcak- kos a villám? — Mert nem tudja, hova sújtson le — hangzik a felelet. Becsvágy — A fiamból tanárt szeretnék nevelni — mondja az egyik mama. — És van hozzá tehetsége? — kérdezi a másik. — Azt nem mondhatnám, de nagyon szereti a hosszú szünidőket. fűznek. Rokonaival, a lámákkal és alpákka! szemben ugyanis a vicunáknak számtalan előnye van. Érdekessége, hogy metszőfogai soha nem szűnnek meg nőni, így még a talajhoz simuló, elszáradt növényeket is föl tudja emelni. A rendkívül 'igénvt°len állat vízszükséglete is minimális. SoimggUtäptoP \z MSZMP Somogv megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BELA; K^oo«vér. LatlnC» Sánrtof u. 2. Po^taotm: "101 Kanosvár, postafiók 31, Telefon: 11-310. 11-511. 11-512. Klárii» a Somoev rroo',',<*i Laoktnde Vállalat, ffíinosvár. Latinca Sándor utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510. Felelő« kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem Őrzüntt me»» és nem küldünk vissza. Terjeszti « Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft Index: 25 967. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinca Sándor u. i* felelős vezető: Farkas Béla igazgató. 4
