Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-19 / 219. szám

Viásd rí képeslap Lila és kék Iwimkcr nem is ismertem rá? A Póru| járt farkas 1‘cipokrol sajnos nem tudok be- j ’ Három bajusszal kezdődött, számolni: rendszerint eltakar- ] ^ látogatók előbb-utóbb el­Fehér csíkos, kék nadrágban, j ta a ruha, így nem láttam. Ezt j fáradnak. Sok mindent kell csákóban, aranysujtusos zakó- i a szakkifejezést, bordűr, ■ vi- j megnézni ézért az utolsó pá­ban jelentek meg a kék drapé- i szont egy szakértőtől hallót- j vilonokbá már rendszerint riával bevont pódiumon, há- | tam. Mellettem ácsorgott, s j csak bekukkantanak, és minél rom fúvóshangszer kíséreté- I ilyen megjegyzéseket fűzött a I előbb szeretnének valahol le­ben. Harsány trombita- és tu- j bemutatott modellekhez: I ülni. Ez alól kivétel termé­bahang adta hírül a BNV vi- j — Nekem ez a'szoknya nem j szetesen __ a szovjet pavilon: l ágának: divatbemutató kezdő- j tetszik. Valami nem stimmel a dik. Naponta nyolc alkalom- ; derékvonalnál! mai ismétlődik ez a szertartás, i Jobban megnéztem a mane- Hozzá nem értésemet szerény- | kent, de bizony semmi rend­1 Pezsgés az alapszervezetekben Béggel palástolva magam is helyet foglaltam — várakozás­sal eltelve — az egyik széken. Hölgyeim! Lila és kék, ez volt a két leggyakoribb szín. Ruhában és blúzban, köpeny­ben és nadrágszoknyában, tás­kában és szemhéjfestékben. S mindehhez kendő, ki tudja, hányféleképp megkötve. Volt, ellenességet nem fedeztem föl a derékvonalban ... Így az al­kalmi szakértőre pillantottam. Lehetett vagy tizenkét éves a »■hölgy-«. Később volt szeren­csém találkozni a tarka-barka, lobogós, térden alul érő szok­nyákat bemutató manökennel is. Kék trikóban volt, sima, barna nadrágban ... Munkában az új automata Két DAM 6x63-as típusú esztergagépet állítottak munkába a Danuvia nagyatádi gyárában. Az új gép teljesen automa­tikusan működik: kétpercenként egy kész fúrótokmányhü- i'elvt és -testet készítenek el vele. Ezeket a gyáregységnél szerelik össze. Növény védelmi tájékoztató A fuzáriumfertőzés megelőzéséről A búza fuzáriumos betegsé­gének kórokozói a növénynek szinte valamennyi részét meg­támadhatják és károsíthatják. Így csíranövény-pusztulást, gyökérrothadást, tőelhajlást, , illetve kalász- és szemfertő­zést idézhetnek elő. Amikor a fuzáriumos be­tegség föllépése járványszerű, a mennyiségi káron túl jelen­tős minőségi veszteséggel is számolni kell. Ez utóbbi első­sorban abban adódik, hogy a vetőmagvak rosszul vagy egy­általán nem csíráznak. Más­részt a íusriumgombák által termelt mérgező anyagok a fertőzött magnak élelmiszer­nyersanyagként, illetve takar­mányként való felhasználás során az emberi és állati szer­vezetre nézve mérgezési ve­szélyt jelentenek. Megyénkben is megnöveke­dett a fuzáriumos íertőzött- ség. A csapadékos, szeles idő­járás késleltette az érést, az aratás megkezdését,- ugyan­akkor kedvező feltételeket te­remtett a kórokozók számára. Ennek. alapján meg a vetések megkezdése előtt indokolt a vetőtételek fertőzöttségének vizsgálata és az eredmények alapján a 8 százalék feletti fertőzöttségű magtételek cse­réje. Azok az üzemek, ahol a vizsgálathoz szükséges felté­telek nincsenek meg, a nö­vényvédő állomás laborató­riumában végezhetik el a vizsgálatokat. A vizsgálathoz tételenként 1 kg átlagminta beküldése szükséges. A min­tán föl kell tüntetni az azo­nosításhoz szükséges adatokat (termőhely, fajta, fajtaszám vagy té.telszám, az üzem ne­ve és székhelye). A mezei pocok egyedszá­mának növekedése figyelhető meg a Kapos völgyében és a siófoki járás területén. A pil­langóstáblákon a fertőzés még csak gócokban jelentkezik, de száraz ősz esetén a fertőzés gyors terjedésével számolha­tunk. A kártevők elleni véde­lemre javasolt a kizárólag nagyüzemekben használható Polytanol tabletta. Egy-egy ott is elsősorban a színes tele­vízió előtt állnak sokan hosz- szabb ideig. Többnyire felnőt­tek .. . Jómagam másfél óráig. A tévék képernyőjén ugyanis filmeket lehet látni. S a lé­nyeg: az ártatlan • szemű nyu­szikat a gonosz, szája sarká­ban csikket lógató farkas ko­ma mindig meg akarja regge­lizni. No, persze — a rajzfil­mek örök törvénye szerint — mindig pórul jár. a képernyő előtt tolongó családanyák es -apák legnagyobb örömére, akik hasukat fogják a neve­téstől, és türelmetlenül vár­ják, hogy a feliratok után kezdődjék az újabb epizód. — Apu — mondta egy há­rom-négy éves vásárlátogató —, menjünk már, hiszen vége van! — Dehogy van vége! — mordult szinte zordonan az atya —, most jön a java! És még ácsorgott fél óráig, gyermeke türelmetlen meg­jegyzései és a szeméből a ne­vetéstől folyó könnyek törölge. tése kíséretében. Sikoltozó szabad idő Az Egyesült Államok pavi­lonjában minden látogató ala­posan tájékozódhat arról, ho-, gyan lehet kellemesen eltölte­ni a szabad időt. Van itt sá­tor, motoros szán, vízisí, hegy- mászóbakkancs, hullámlovag­láshoz használt széles lap. Mindegyik mellett kis képer­nyőn színes film pereg: ho­gyan lehet ezeket az eszközö­ket használni. Ha valakinek hullámlovagláshoz támadna kedve a Balatonon, itt megis­merheti ennek technikáját... Legtöbben a horgászatot be­mutató részleg mellett ácso- rognak. Horgász ugyanis több van nálunk, mint teszem azt hegymászó. Botok, orsók, de­rékig érő csizmák, műcsalik sorakoznak a pulton. Ez utób­biról egy-két szót. Van többek között műkukac is. A horgászok izgatottan ta­pogatják, morzsolgatják ujja­ik között, vizsgálják a színét: emlékeztet-e az igazi kukac­ra? Időnként éles sikoltások szakítják félbe a pavilon mo­noton zaját. A tájékozott vá­sárlátogatók azonban oda sem figyelnek. Tudják, hogy vala­melyik feleség is a kezébe vet­te — no, hogy is mondjam? — a kukacot utánozó műcsalit. M. A. 97 ézer somogyi kap új szakszervezeti tag könyvet Nagy munka kezdődött a megye szakszervezeti alap­szervezetéiben. A választott tisztségviselők és a munkába bevont aktívák a tagkönyv- csere előkészületein dolgoz­nak. Dr. Rétsági Bélával, az SZMT szervezési és káderbi­zottságának vezetőjével e munka jelentőségéről beszél­gettünk. — Sokan úgy fogják fel, hogy a tagkönyvcsere holmi adminisztratív intézkedés. — Szó sincs erről, hiszen ez fontos politikai és szervezeti feladat. A SZOT elnökségé­nek 1973. november 23-i ha­tározatának alapján a jövő év első negyedében kapják meg a szakszervezeti tagok az új tagkönyvet, a mostani, lejárt helyett. Az alapszerve­zeteknek a fölkészülés lehető­séget ad arra, hogy erősítsék a kapcsolatukat a tagokkal, a dolgozókkal, tovább gyara­pítsák az alapszervezet létszá­mát. — S ezt milyen módon érik el? — A tagkönyvcsere előtt és után minden dolgozóval be­szélgetnek a bizalmiak és az aktívák útján. Nagy a szere­pe ebben az időszakban az agitációnak és a propagandá­nak, hiszen sokan megkérde­zik majd, miért cserélik ki a tagkönyveket. S ezen kívül is szóba kerülnek a mozgalom­mal, a munkával, a termelés­sel, a munkakörülményekkel kapcsolatos kérdések. A ta­gok joggal várják el, hogy ezekre válaszoljanak, a prob­lémákat oldják meg. — A tagkönyvcsere gyakor­lata szakmánként eltérő. Miért? , — A SZOT általános útmu­tatót adott ki, a szakmai szak- szervezetek elnökségei ezt ki­egészítették a szakmai sajá­tosságokkal, s ennek megfele­lően állapították meg a ha­táridőket. A munka egyébként már megkezdődött, a szak- szervezeti bizottságok opera­tív bizottságokat hoztak lét­re az üzemekben a SZOT irányelvei alapján. Ezek mind az előkészítésben, mind a le­bonyolításban nagy szerephez jutnak. Elosztják a területet, fölkészítik a megfelelő admi­nisztratív embereket, fölké­rik a számvizsgáló bizottsá­got az ellenőrzésre. — Ki kaphat új tagköny­vet? — Akinek rendezett a tag­sága. Azt is megvizsgáljuk, hogy kinek van tagdíjhátralé­ka. Ez csöppet sem könnyű. A bizalmi csoportok júliusban és augusztusban többségében | ják meg az új tagkönyvet. A megvizsgálták ezt. Nem az a jó előkészítés azért olyan fon­cél, hogy az emberek kima­radjanak a szakszervezetből, éppen ezért fontos, hogy min­denhol gondosan mérlegeljék a teendőket, nyújtsanak se­gítséget a hátralékosoknak a tagság rendezéséhez. Az elő­írások szerint a hat hónapon belüli elmaradás rendezéséhez a szakszervezeti bizottság já­rul hozzá, ha több éven át egy-egy hónap maradt el. Vi­szont a megyebizottság vagy a felsőbb szakszervezeti szerv dönt a tagságról, ha folyama­tosan hathavi bélyeg hiányzik. — Lesz-e eltérés a mostani és az új tagkönyv között? — Kivitelben és nagyságban nem, tartalomban azonban igen. A tagkönyv tartalmazza majd a XXII. kongresszus alapszabályának kivonatát, elsősorban a szakszervezeti tagok jogait és kötelességeit. A segélyezésrovat kétoldalas lesz, előnyomott lesz a ked­vezményes MAV-igazolvápy kiadását igazoló rész. A szak- szervezeti tagok ingyen kap­tos, azért nem mindegy a nyilvántartások rendezése, mert csak a pontos adatok kerülhetnek be az új tag­könyvbe. A 10—12 év alatt pedig egészen biztosan sok minden változott, a foglalko­zástól a lakáscímig. — Hány ember adatait kell összeírni, egyeztetni Somogy­bán? — Több mint kilencvenhét ezerét. Az ötezer szakszerve­zeti bizalmira, a több mint kétezer-hétszáz szb-tagra, két és fél ezer aktívára nagy mun­ka vár a megyében. A pontos és tartalmas munka tőlük függ. — A tagkönyvcsere közben folytatott beszélgetések ta­pasztalatait majd a szakszer­vezeti választások idején is föl lehet használni? — Természetesen. A hasz­nos javaslatok, a bíráló szó a mozgalom hasznát szolgálja, s mivel választásokra készü­lünk, fontos ez a pezsgés min­den aíapszervezetben. L. G. A költő és az állvány Az üstökös sajátossága, hogy gyorsan haladva, nagy fényességgel halad át az ég­bolton. Olykor tanúi lehetünk halványulásának, majd eltű­nésének. Az állócsillag fénye — ha néha nem is olyan erős — állandó. 1969-ben az írószövetség KISZ-szervezete karcsú köte­tet adott ki. Kilenc, egymást vállaló költő versgyűjtemé­nyét Elérhetetlen föld cím­mel. Köztük volt az akkor még Molnár Imre néven pub­likáló Péniék Imre is. Utólag él bennem a gyanú: nem szá­moltunk eléggé vele. Csak a sistergőkre, a nagy lángúakra figyeltünk. S íme, alig telt el öt év: az »üstökösről« alig be­szélünk, mert csak néha vil­lannak egyet-egyet. Már nem olyan erőset, mint annakelöt- te. Péntek Imre viszont csak most publikálta első önálló kötetét, Éjféli pályaudvar cí­men. Nem tudom, volt-e már benne türelmetlenség. Az, hogy az egykori antológiákból a legtöbb versét ide is »át­r LESKÓ LÁSZLÓ Sötét ügyek Mikor a háború kitört, fe­leségével és kisfiával, Marió­val éppen Párizsban időzött, járatba 5—6 g szer szükséges, f Onnan menekültek Belgium­A granulátumok nagysága ál- ( tálában 0,5 g. A vegyszer be­helyezése után a járatokat be j kell taposni. A kezelést vég- ( zőnék munkaruha és gumi- * kesztyű viselése kötelező. A' ba. De Galimberti Brugge- ben sem érezte otthon magát. Amszterdamban telepedtek le egy időre. 1915 februárjában a festő katonai szolgálatra je­lentkezett a magyar követség­nitéc tetűpor.« Lehet, hogy a Monarchia amiatt vesztette el a háborút, mert nem volt mindenkinek Szanitéc tetűpo- ra? A Kaposvárra érkezőt egy monumentális szobor fogadja a színházpark bejáratánál. Herkules birkózik az orosz­lánnal. »Az 1744—1918 évig fennállott cs. és kir. 44. Alb­recht főherceg gyalogezred emlékére... Ű felsége engem j legkegyelmesebben Polytanolból kis nedvességénél. Ott — valószínűleg elné­hatására is keletkezik fosz­forhidrogén, ami zárt helyi­ségben a .tüdőre rendkívül ve­szélyes. Felhasználása csak szabad levegőn megengedve, zárt helyen (raktár, istálló) való használata szigorúan ti­los! A burgonya betakarítására lehetőleg száraz időt válasz szunk. A tárolás előtti gatás elengedhetetlenül fon­tos. Ha prizmázunk, a fölsze­dett gumót még ideiglenesen m Somogyi Néplap zésből, humanitásból — alkal­matlannak minősítették az atléta termetű fiatalembert. Hazajött. Mondanunk sem kell, hogy itthon azonnal al­kalmasnak nyilvánították. Besorozták és Pécsre helyez­ték mint a 19-es honvédzász­lóalj önkéntesét. Tiszti isko­lásként két csillagot is kapott. - *A felesége követte Pécsre. Az ,, iegészségtelen lakásban azon- va o- Jjjan csakhamar ágynak esett A hülésből tüdőgyulladás lett, egyre sorvadt. A fiatal — harmincnégy éves festő — a ... , -kétségbeesés meredekén jár sem szabad a burgonyaszarral JValószinűleg akkor döbbeni betakarni, mert a kórokozók lra, hogy elhamarkodottan, he- az egészséges gumókat is meg-ibehurgyán cselekedett, fertőzik. A tárolóhely 4—5 ^ Későn. Dénes Valéria meg­szállitották, ahová kqvette férje is. A temetés után — 1915. július 21-én — szíven lőtte magát. Halálának dísz­letéül a Műcsarnokot válasz­totta. Búcsúlevelet is hagyott: »Vali nélkül nem tudok élni. Feleségemmel egy sírba te- legkegyelmesebben megbi- messetek! A jegygyűrűmet, zott, hogy a cs. és kir. 44. hagyjátok az ujjamon. Vi- gyalogezrednek már most tud- gyázzatok Marióra! Sándor.« tára adjam> hogy Q felsége a2­Kapcsoljuk össze e szomo- ezrednek kitűnő vitézségéről ru logikai sort egy lánccá. Ha ... . nem mérgezi meg lelkét a há- ^ minden alkalomkor bébi- ború — hamis pátoszú szóla- zonyított példás magatartásá- maival — sohasem utazik ha- ról előterjesztett jelentést a! za katonának. Akkor felesége , , , , , , • 6 legkegyelmesebben tudoma- < nem kerül embertelen körül­mények közé, és életben ma­rad. Ha jő, akkor Galimberti is. És nem marad életművük torzó, hanem a legnagyobbak közé emelkednek. C’ est la guerre! Ilyen a há­ború. Ilyen alattomos. Kísérőjelenségei is hamar megjelentek Kaposváron: az uzsorakamatok emelkedése, a toronymágas piaci árak, az aprópénz eltűnése, a rekvirá- lás, a lisztrejtegetés, az ál­rokkantak. Reklám 1915-ből: sül venni méltóztatott... 1915.^ s. k. emelte«, számomra azt bizo­nyítja: tudatosan várt a kö­tettel és vállalja öt évvel ez­előtti önmagát. Útja. nem ir le kacskaringókat. Tudatos­ságról vall ez, és a tudatos­ságnál kevés rokonszenvesebb vonás létezik... t Mindig jobban hittem a verseknek, mint a szerzői fül ■ szövegeknek. S bár Péntek Imre több helyütt megfor­dult, niíg az ország egyik iparvidékére »hazaérkezett«, költészetén ez az érettségben jelentkezik. Előnyére vált az, ami másnak esetleg hátránya lesz. Kitépett naptárlap, Düny- nyögö, Fekete sügér, Zeon emlékére, Örök asszonyiság, Emberré válni — ezek a »fe­jezetcímei« verseinek. Péntek Imre otthonos az ország minden szögletében: városon és falun. Ezt sugall­ják versei. Odakacsint az-ol­vasónak, kamaszosan friss gondolkodásmód jellemzi. És mégis: gazdamódi gondolko­dás ez. Azé a gazdáé, aki »ját- íszani is engedi« képzeletét (Nagypapa-kérem, Te meg én). Végtelenségbe nyúló őszökről ír, és éjekről. Moz­galmasan. Íme, nem para­doxon: »Az ágyások közt riadalom. Mélyebbre bújik a répa« ... (Lopakodó éj). Vagy pontos verset az éjféli pálya­udvarról, meghökkentő »bal­eseti jegyzőkönyvet« egy gondnoknö haláláról. A groteszk az ő költői élet­eleme. Fintort vág saját ma­gára, a kisvárosra, a ronda bérházra, a piti akarásokra. Látásmódját jól érzékelteti ez a versszak: „»napot«/ — kö­szön a ronda bérház, / és meg­emeli a tetőt. / Szeméből ki­lóg egy vénlány, ki még hor­golt az előbb.” Ha jellemezni kellene egy mondattal az ő modorában, ezt lehetne írni róla: »huma­nista, tatárral«. A nagy had­művelet előkészületei című verse jól bizonyítja, hogy nem sokat tévedhettünk e jel­lemzéskeverék kialakítása­kor. Lát. Nem'csak önmagá­ba, hanem a világba is. És ez nagy érdeme a korán publi- kálókkal szemben. Valós problémákra reflektoroz (Ott­honról zavaros körülmények közt távozott fiatal férj leve­le a városból, Fiatal költők, 1969). Szerelmi költészete is azonos hangütésű a közéleti verseivel. Férfiszemérem — fok hőmérsékletű legyen! jhalt. Holttestét Budapestre »Katonáink mcgmenlöje a Sza­ápr. 24. Frigyes főhercej tábornagy.« v A híres ezred katonáit az újságok nemes egyszerűséggel csak »rosseb-bakáknak« titu- • _ „ , Untuk. Illyés Gyula a Puszták# ef ”etm enged! a «helybe, ezt , ,, , i fllfllíina iróniává' nepe című könyvében így em-f lékezik meg róluk: ».. .a pusz-f Iák népe kitűnő katona. A vi-t lágliáború kezdetén a kaposif 44-es gyalogezred négy hónapi alatt négyszer semmisült meg.f s négyszer támadt fel újra.-f Ötvenezer somogyi katona? kokkal!« Nem kívánhatunk életét követelte az első világ-f neki sem kisebbet : állványoz- égés. f zon versekkel tétovázó hite­i két. alakítja iróniává." Fiatal építőmunkásoknak írja: Állványozzátok körül ezt a málló vakulatú világot, / hisz csodák szunnyadnak iz­motokban, / építsetek föl há­zakat, / szombatra néző ab la­(Folytatjuk.) L. JL. ■ b l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents