Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-18 / 218. szám

Szoborét valósra készülnek Az igazság sarkai Ha képzőművész lennék, 1 tsz-tagnak szociális segély cí- az igazságot sokszögletű idom- mén havi 400 forintot 1974­nak ábrázolnám. Az igazság ugyanis sok esetben más az egyik félnek, mint a másik­nak. Egy azonban bizonyos: ezek az igazságok nem férnek meg egymás mellett. Horváth Béláné kaposvári lakos panaszát már közöltük a Tisztelt Szerkesztőség — ro­vatban. S válasz is jött rá- Megnyugvás, harmónia azon­ban még nem született. Ezért tértünk vissza ismét az ügyre. Horváth Béláné 1959 óta tagja a toponár—zi mányi Egyesült Erő Termelőszövetke­zetnek. 1968-ban megbetege­dett. Olyan súlyos kór támad­ta meg, hogy egy évig tápén- zen élt, majd leszázalékolták. Kilencszáznegyvenöt forintot kap havonta. És családi pótlé­kot, mivel maga neveli a fiát. Kérte a szövetkezet vezetősé­gét, hogy biztosítsanak neki olyan munkát, amelyet otthon is elvégezhet. Képesített köny­velői vizsgával rendelkező be­osztott könyvelőként dolgozott korábban az irodán, így a munkalapok vezetését bízták rá, otthoni munkaként­1969-től az idén márciusig tar­tott ez a helyzet. Akkor levelet kapott a tsz elnökétől: »-Kérem, hogy a nála lévő munkalapo­kat a legrövidebb időn belül hozza vissza tsz-irodába.« — Közölték velem, hogy nem dolgozhatom tovább ott­hon. Kértem, hogy adjanak munkát; kijárok kaposvári la­kásomról a toponári központ­ba. Nem adtak. Először hí- meztek-hámoztak, végigvárat­tak velem egy gyűlést, azután eltanácsoltak. Ellenben kapott egy határo­zatot: »A termelőszövetkezet vezetősége Horváth Béláné március 1-től megszavaz, fi­gyelembe véve az ifjúsági tör­vényt. Továbbá elhatározza, hogy amennyiben változás áll elő anyagi forrásaiban, Hor­váth Béláné ügye ismét tár­gyalandó lesz.-« — Dolgozni szerettem volna, nem alamizsnát kapni- S augusztus óta ezt a segélyt sem kaptam meg... Ügy mondja: legalább ezer forint kiegészítés kellete a ha­vi jövedelméhez, hogy tizenöt­éves ipari tanuló fiát megfele­lően ellássa, ruházza. Az új tanév kezdetekor kénytelen volt segélyért folyamodni a gyámhatósághoz, ahol kérését megértéssel fogadták. — Édesanyám meghalt, ket­ten maradtunk a fiammal. Az egészségi állapotom engedné, hogy másnaponként kijárjak a tsz-be. Volt egy kis megtakarí­tott pénzem, de a temetési költségek elvitték. Nagyon ne­héz most nekünk. Annak ide­jén az újságban azt válaszol­ták a tsz-tői: »-Kértük tőle, hogy munkáját, amit eddig ott­hon végzett, ezután a tsz-iro- dában lássa el, mert munka­erőhiányunk van-« Sajnos ez nem így volt. Nem kérte tő­lem senki, hogy ott dolgozzak. S itt a levél, melyet az elnök elvtánstól kaptam. Olvassa el! Ebben sincs iyen ajánlat... Keserűsége nőttön-nő. Igaz­ság az ő igazsága. , Hallgassuk meg a másik fe­leletet is! Szente József terme­lőszövetkezeti elnök válaszol: — Január elsejétől — ve­lem együtt — új vezetősége van a szövetkezetnek. Nagyon nehéz körülmények között vet­tük át az irányítást- Vizsgáló­dásaink során arra a követ­A kulturális élet ősztől tavaszig Siófokon (Tudósítónktól.) A művelődési, szórakozási igények sajátosan jelentkez­nek, hiszen a társadalmi cso­portok és igényeik, akár csak maga Siófok is, most formá­lódnak városiassá. Talán a legspeciálisabb jelenség a »kétarcúság«. Nyáron megfe­szített erővel dolgozik szinte mindenki a nyaralókért. Ami­kor az őslakók ismét maguk közt maradnak, akkor érnek rá saját magukkal foglalkoz­ni. A szakmai továbbképző tanfolyamok vannak túlsúly­ban Siófokon, de jelentős a felnőttoktatáson részt vevők száma is. Tavaly a harminc­egy vállalatnál összesen 2300- an voltak, akik nem végezték el a nyolc osztályt. Érthetően igen népszerűek a különböző nyelvtanfolya­mok is. A szakmai és nyelvtanfo­lyamoknak a TIT ad helyet. Siófokon igen sok klub van. Van, de nem működik mind, esetleg csak időnként. Ennek cka gyakran a hiányos felsze­relésben és szervezésben, a helyszűkében keresendő. Megszakítja a folyamatossá­got a nyári elfoglaltság is. Az idegencorgalmi Hivatal pince­klubja talán a legjobban fel­szerelt, de itt mutatkozik meg leginkább a nyári »holt sze­zon« is. A közművelődésnek, tevé­keny szórakozásnak van egy másik területe is: a számos műkedvelő, irodalmi, zeneba- lát, színjátszó és sfcavalókör. Az egymástól elszigetelten működő irodalmi színpadok közül kiemelkedik a helyi gimnázium Krúdy Gyula ne­vét viselő irodalmi színpada. A kórusok örvendetesen sokfélék. Legpatinásabb a jö­vőre századik évét ünneplő férfikar az építőipari ktsz- nél. Érdekességképpen megem­líthetjük, hogy a Volán 13-as Vállalat egységénél zeneisko­lások szimfonikus együttese működik. Nem kevésbé érde­kes, hogy dixieland és spiri­tuálé együttes is van Siófo­kon. Akár a klubokat, akár a színjátszókat vagy a kóruso­kat tekintjük, közös gondjus. legtöbb esetben a megfelelő helyiség hiánya. Bizonyára je­i gondon a tervek szerint 1975 májusára elkészülő művelődé­si ház. A Kőolajvezeték Vállalat- i ott lesz erő Horváthné nál ebben a kulturális sze­zonban is folytatni kívánják a filmmúzeum-sorozatot. I keztetésre jutottunk, hogy a fe­gyelemmel voltak bajok itt. Ügy határoztunk, hogy rendet teremtünk. S ezt elsőként »sa­ját portánkon«, az irodán kezdtük. Bizonylati fegyelmet kellett megvalósítanunk rögtön a kezdet kezdetén. Ez elkép­zelhetetlen úgy, hogy az ira­tok egy része »háztájiban« van. Nekem tanúim vannak arra, hogy felajánlottam egy irodai asztalt Horváthnénak, aki ezt nőm fogadta el. Azóta viszont már felvettünk — mert szükség volt rá — egy munka­erőt ide. Az emberség diktál­ta nekünk azt a határozatot, hogy havi segélyben részesít­sük. Ebben nincs változás- Leg­följebb a postázással lehetett valami zavar, ha nem kapta meg idejében. Igyekeztünk a nőpolitika és az ifjúságpoliti­ka szellemében cselekedni. Azt is megmondom, hogy ener­giánk egy részét arra kell for­dítanunk, hogy védekezzünk. Több helyre adott be panaszt, így több vizsgálat zajlott itt le az ügyében. A vizsgálatot vég­zők azonban belátták: a közös­ség érdeke most azt kívánja a tsz-vezetőségétől, hogy megszi­lárdítsa a fegyelmet. Ez embe­ri és gazdasági érdek. Több száz ember megélhetéséről van szó! Én egyébként Horváthné ellen rosszindulatot nem táp­lálok, hiszen mindössze egy­szer találkoztam vele. Otthon végzett munkájáért sem ka­pott több pénzt, mint a segély összege­Igazság az ő igazsága is. Két igazság gyűrkőzik egymás­sal. Az egyik -— az elnöké — szélesebb spektrumú. De nem szabad károsodnia az egészen belül a résznek sem. A közös­ségen belül egyetlen egyénnek sem. Emberségre utal a se­gélymegszavazás csakugyan. De keresni kell — ha az orvo­si szakvélemény is engedi — a még jobb megoldást. A két sarkú igazságból egyetlen, ke­rek igazságot kovácsolni, mindkét fél közös megelégedé­sére. Nem lesz könnyű, tudjuk- De ott, ahol ilyen energiával munkálkodnak a köz javán, ügyé­nek megnyugtató rendezésére is. Leskó László Tartalmas hétköznapok Ismerkedés a motor szerkezetével az elméleti órán .. A kastély nagy parkjában a 1 gyinak vallotta magát múlt és a jelen találkozik. Az egykori kastélyépület ma kol­légium, mellette modern épü­let, az iskola. Az erre járónak büszke volt. Amikor 1970-ben, 70. születésnapján a Munka Érdemrend arany fokozatával bizonyára feltűnik a bejárat ' tüntették ki, azt mondta: Dup­melletti új szobor, Szabolcs Pé­ternek, a fiatal zalaegerszegi szobrásznak portréja Fekete Istvánról. — Október 12-én leplezzük le — hallom az iskola igazgató­jától, Teke Miklóstól. — Fekete István mezőgazdász volt. Itt született a megyében, Göllében. Somogybán eddig még nem ál­lítottak emléket neki. Ha meg­kapjuk az engedélyt, iskolán­kat róla nevezzük el. Az új ne­vünk Fekete István Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző Isko­la lesz. Az igazgató feláll az asztaltól, majd az iratok között keresgél. Átnyújt egy papírköteget. Fe­kete Istvánná írta az iskolának. Néhány sor, amely talán a leg­hívebben mutatja be a Bo­gáncs, a Vük, A koppányi aga testamentuma, a Barangolások című könyvek szerzőjének szű- ke'ob hazájához, Somogyhoz fűzűdő hűségét. A levelet ol­vasom : » ... öröm, hogy So­mogy nem felejti el a férjemet, aki haláláig ízig-vérig somo­'la öröm, hogy Losonczi Pál ad­ta át, mert ő is somogyi...« — Ádándon évente 50—60 fiatal végez a szakmunkáskép­zőben. Hova mennek dolgozni az itt végzettek? — kérdeztük az igazgatótól. — Az élet szinte valamennyi területén találkozhatunk velük. Természetesen a legtöbben a mezőgazdaságba: tsz-be, álla­mi gazdaságokba mennek. Az, hogy jogosítványt is szereznek, sokszor más pályára vonzza fiataljainkat. — Iskolájukban a gyakorlati oktatás jelentős szerepet kap. Mennyire tudnak lépést tarta­ni a mezőgazdaság gépesítésé­vel? —,A lehetőségekhez képest arra törekszünk, hogy minél jobb és újabb gépeket tudjunk üzembe állítani. Arra viszont nem vállalkozhat iskolánk, hogy minden új gépet besze­rezzünk, melyet a gazdaságok­ban találhatunk. Diákjaink azonban ismerkedhetnek ezek­kel az új gépekkel is. A bala- tonszabadi termelőszövetkezet ebben nagy segítséget nyújt nekünk. A jól felszerelt tsz nemcsak gépeket bocsát ren­delkezésünkre; szakemberei se­gítenek a szakmai oktatásban. Ha valami ok folytán az ő se­gítségükre nem tudunk számí­tani, akkor az iskola autóbu­szával a megye más gazdasá­gaiba visszük el diákjainkat. Ezenfelül rendszeresen járunk a különböző mezőgazdasági gépkiállításokra. Gáspár Gyula géptanszakos tanár, az ő feladata a KISZ patronálása is. A KISZ mun­kájáról, feladatairól beszélget­tünk vele. — Iskolájuk bentlakásos in­tézmény. Mit tesznek a diákok szabad idejének hasznos eltöl­tésére? — Nagyon kevés szabad ide­jük van a diákoknak. A sport, a játékok kerülnek előtérbe. Az iskola klubjában jobbára zenét hallgatnak és olvasnak. — Milyen vetélkedőket szer­veznek ? ■ ■ — Három évvel ezelőtt az if­júsági szántóversenyt itt ren­dezték meg iskolánkban.. Részt veszünk az évente megrende­zésre kerülő szakma ifjú mes­tere vetélkedőkön, ahol szép eredményeket értek el tanítvá-. nyaink. Iskolánkban a honvé­delmi nevelés nemcsak az is­kolai órákra szűkül le. Az 1972/73-as tanévben iskolánk­ban egy vetélkedősorozatot kezdtünk, mely a területen lé­vő élelmiszeripari és mezőgaz­dasági szakiskolák fiataljainak közreműködésével folyik, fel­használva a honvédelmi neve­lésben kapott tananyagot. Ádándon színesen, tartalma­sán telnek a hétköznapok. A diákok a falu lakóival közösén új sportpályát építenek. Szeret­nék, ha új kollégiumuk is épülne, melyet nyáron — a Balaton közelsége miatt — diáküdülőként szeretnének hasznosítani. Az iskola udvarán fürdőmedence készül majd. A diákok mondták: jólérzik itt magákat. Nagy Jenő Előadni is tanítottak az előadók Szakszervezeti propagandisták továbbképzése Balatonbogláron A MEGYE ötszáz szakszer­vezeti propagandistája közül kétszáz vesz részt két cso­portban továbbképzésen Ba­latonbogláron. Kétszáz a leg­jobban dolgozók közül. Olya­nok, akik majd munkahe­lyükre visszatérve továbbad­ják az itt hallott gondolato­kat. Érdemes megemlíteni, hogy a tavalyinál több fiatal volt itt. Számukra ez a tan­folyam a tapasztalatszerzés első forrása. Gyenes István, az SZMT kulturális bizottságának mun­katársa elmondta, hogy a tanfolyam fő eredménye az lehet, ha ezek az emberek a majdani szakszervezeti poli­tikai oktatások előtt nemcsak a brosúrát veszik elő, hanem gondolataikat is. A tanfolyam részvevői kö­zül néggyel beszélgettünk ed­dig munkájuk tapasztalatai­ról és arról, hogyan használ­ják majd fel munkájukban az itt hallottakat. A sütőipari vállalat marcali üzemében dolgozik Somogyi Sándorné, ő kimerült akku­mulátor feltöltéséhez hason­lítja ezt a továbbképzést. — Hatvan embernek tar­tom már harmadik éve a po­litikai oktatást. Most először veszek részt ilyen továbbkép­zésen. Ügy gondolom, velem együtt nem egy társam gon­dolt arra az előadásokat hall­gatva, hogy van javítanivaló propagandamunkánk módsze­rein. Mi is a konkrét példákat felsorakoztató színes előadá­sokat hallgattuk élvezettel. Természetes, hogy a munká­sok, akik bennünket hallgat­nak, szintén nem a brosúrák felolvasását várják. Diniánszki János, a Lábodi leülősen enyhíteni fog ezen a j Állami Gazdaság jogtanácso­sa. Ö a továbbképzés legfőbb •eredményének azt érzi, hogy az előadók előadni is tanítot­ták a hallgatókat. — A propagandamunka eredményessége attól függ, hogy az előadó okos gondola­tai adnak-e valamit a hallga­tóknak. Az egyszerű emberek érdeklődését csak úgy lehet megnyerni, ha az előadó meg­találja az áttételt az elvont politikai vagy közgazdasagi kérdések és hallgatói gondjai és érdekei között. A falusi emberek első számú követel­ménye egy előadó iránt, hogy »mondja meg magyarán« . legfontosabbnak. Üjságolvasás- ra mindig kell időt szakítani. Néha persze a szemináriumo­kon olyan kérdéseket is fel­tesznek — nemrégiben például a vezetők és a dolgozók nyere­ségével kapcsolatban — ame­lyekre azonnal ngm tudok pon­tosan válaszolni. Ilyenkor első utam a könyvtárba vezet. Volt eset hogy egy Hétig kerestem anyagot a pontos válaszhoz. Ezen a tanfolyamon sűrítve kapjuk a hasznos ismereteket. Miskó József a tanácsi építő-' ipari vállalat dolgozója. 1961 óta szakszervezeti aktíva. Ez néha nem könnyű feladat, | _ Sajnos nálunk a vállalat­nál kevés a politikai kérdések iránt érdeklődő dolgozó. Elme­gyek a műhelyekbe meghallga­tom gondjaikat és próbálom orvosolni azokat. Csak így le­het elejét venni a »hagyjanak engem békén-«, vagy a »sietek, megy a buszom« közömbösség­nek. azonban elengedhetetlenül fontos. Égy jogszabálynak csak ak­kor van értelme, ha alkal­mazzák. Egy párthatározat is csak úgy érheti el a célját, ha az emberek annak szellemé­ben végzik munkájukat. Én­hez persze meg kell ismer­niük és meg kell érteniük a párt politikáját. Ez a megér­tés a propagandista munka- módszereitől függ. Sztahó Jánosné, a Balatoni Halgazdaság dolgozója, Sió­fokról jött. Több mint két év­tizede pártaktíva, a szakszer­vezeti munkában harmadik éve vesz részt. A rá legin­kább jellemző tulajdonság a | halkszavúság. önkéntelenül adódik a kérdés: nem hát­rány-e ez a szakszervezeti munkában. — Ha a közösségért tenni kell, tudok én hangosabban is beszélni. Szerencsére erre alig [ van szükség. Nemrégiben pél­dául a gazdaság vezetőinek teljes egyetértésével 10 ezer forinjtot osztottunk kj nagy­családos dolgozóink között. Propagandistamunkámban a rendszeres önképzést tartom a ■ és a gyakorlatban. Zalai Gyűjtemény A Göcsej első kutatója KÜLÖNBÖZŐ munkahelye­ken 150 embernek tartom a politikai oktatást. Munkám eredménytelen lenne, ha nem számolnék például azzal, hogy egy ember csak 20—25 percig tud egyfolytában figyelni az előadóra. Észre kell venni az első ásítót, és valami érdekes­séggel visszahódítani a figyel­mét. A sorok között mindig le­gyen hely az önálló gondola­toknak! Több éves tapasztala­tom, hogy egy »ledarált«'elő­adásnak — még ha érdekes is — nincs értelme. A négy megszólaltatott aktí­va szavaiból kitűnik, milyan fontos a módszerek megválasz­tása és az állandó ismeretszer­zés. Ebben nyújtanak nagy se­gítséget a két egyhetes tovább­képzés előadásai. B. F. A múlt évben indult Zalai Tukói mellett új kiadványso­rozatot ieientetett meg a Za­la mrgj ei művelődésügyi osz­tály. A Zalai Gyűjteményt évente három kötetben adjak ki, s elsősorban o:yan, a me­gyére vonatkozó Társadalom­tudományt tanulmányok köz­lésére vállalkozik, amelyen nagyobb lélegzetűek. tud ma­ny cs igénnyel íródtak. Kop- lar L,a < s, a meeyei tanács el­nökhelyettese előszavában felajánlia a fórumot azoknak a szerzőknek, akik Zaláról szóló tanulmányt készítenek. Az első kötet a gyógysze­részet 7 nla megyében végbe­ment ieiiőoését tárja elénk. A somogyi vonatkozása is van. Degré Alajos Pálóczi Horváth Adám pamflettjét, az Üstökös Tsillag befolyását elemzi, s közli magát a művet is. Szent- mihályi Imre Pálóczi Horváth Adám göcseji kutatásait ér­tékeli. — A Göcsej különöséé so­kat köszönhet Horváth Ádám- nak. Ö fedezte föl a vidéket, nyelvi és néprajzi értékeit. Ö a Göcsej első — még nem specializált — kutatója. El­méleteiben — a mindenkori kutatókhoz hasonlóan — nemegyszer tévedett, de gyűj­tött adatai maradandó érté­kűek — állapítja meg a szer­tanuimany egy, sok évszáza- j zp arról a Horváth Adámról, dón át a titokzatosság fátylá­val bori lőtt szakma és hiva­tás megyei múltját ismerteti, gazdag anyagot nyújt a hely- történeti, honismereti munká­hoz is. Hét tanulmányt fűz össze a második kötet. Kettőre azért hívjuk föl a figyelmet, mert aki Somogybán Nagybajom­ban és Szántódon tartózko­dott. S nemcsak Somogynak alkotott. H. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents