Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-18 / 218. szám

::n ^ ■ VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S 0 L J E T E K ! Ara: 80 fillér ::: Háztartásigép-szerelők lesznek XXX. évfolyam 218. szám 1974. szeptember 18., szerda Kedves vendég Suomibol Ismét magas rangú finn vendég érkezik hivatalos lá­togatásra Magyarországra: Kalevi Sorsa, Finnország mi­niszterelnöke. Ezt írjuk: is­mét. Mert hangsúlyozni akar­juk, hogy az utóbbi tíz év so­rán a két ország legmagasabb szintű érintkezése csaknem rendszeres gyakorlattá vált. Urho Kckkonen finn köztár­sasági elnök 1903-i — nem hi­vatalos — magyarországi lá­togatása után Karjalainen kü­lügyminiszter jött et hozzánk, majd egy évre rá Kekkonen elnököt hivatalos vendégként is üdvözölhettük. 1971-ben előbb Fock Jenő miniszterel­nök, utána Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke járt finn barátainknál, Kádár Já­nos pedig éppen egy évvel ezelőtt tett látogatást Suomi- ban — Finnországban —. ahol eredményes tárgyalásokat folytatott Kekkonen elnökkel. A finn és a magyar népet az ősi rokonság is egymáshoz fűzi, bár a történelmi fejlődés más-más jellegű volt. Ko­runkban a két nép barátságá­nak, együttműködésének egyik pillére az a messzete- kintő, reális békepolitika, amelyet a 40-es évek végén Finnországban Paasikivi el­nök alapozott meg s amelyet Kekkonen elnök — a világ­szerte tisztelettel övezett ál­lamfő — továbbfejlesztett. A támogatás, amelyben a finn kormány az emlékezetes bu­dapesti felhívást, az európai biztonsági rendszer gondola­tát részesítette, ország-világ előtt dicséri az aktív, pozitív alapáilású finn semlegességi politikát. A magyar—finn politikai kapcsolatok igen jók. Felső szinten ennek sokrétűségét bi­zonyítja, hogy az utóbbi egy évben két magyar miniszter is járt Finnországban. Társa­dalmi együttműködésünk szintén gyümölcsöző. Kell-e más példát említenünk erre, mint a kilenc finn—magyar testvérváros szép és ígéretes kapcsolatát? Sajátos forma a két ország­ban a barátsági hét egyidejű megrendezése. Eddig három alkalommal — 1967-ben, 1970- ben és 1973-ban rendeztünk Magyarországon finn—ma­gyar, illetve Finnországban magyar—finn barátsági hetet. 1950 óta eredményesen mű­ködik a Finn—Magyar Társa­ság is. Nem rosszak gazdasági kapcsolataink sem, de ezek még továbbfejleszthetők. Hi­szen Finnország az első olyan tőkésállam, amellyel Magyar- ország megállapodást kötött a kölcsönös kereskedelemben még fennálló akadályok el­törléséről. Most szeptember elején írták alá a tíz évre szó­ló magyar—finn gazdasági és műszaki—tudományos együtt­működési megállapodást. 1972-ben a Finnországba irá­nyuló magyar kivitel tizenkét millió dollárt tett ki, impor­tunk onnan elérte a tízmillió dollárt. Tavaly exportunk 21,2 millióra növekedett, a beho­zatalunk értéke tizenkét mil­lió dollár volt. Nem kicsi te­hát az emelkedés, mégsem le­hetünk elégedettek, hiszen a finn külkereskedelemben mi csupán fél százalékkal része­sülünk. Kalevi Sorsa miniszterelnö­köt a magyar nép a kedves, jó barátnak járó meleg szere­tettel fogadja. Szívből remél­jük, hogy látogatása alkalmá­ból tovább szélesíthetjük együttműködésünket mindkét testvérnép és a béke ügye javára. az jjy kérdések napirendjén Andrej Gromiko nyilatkozata Az ENSZ-közgyülés kedden délután megnyílt új üléssza­kán részt vevő 135 tagállam rövidesen három újabb or­szággal egészíti ki sorait, ami­kor a Biztonsági Tanács elő­zetes jóváhagyásával dönt Banglades, Granada és Bis­sau-Guinea felvételéről. A nagy nemzetközi kérdé­sek sokasága szerepel az új ülésszak napirendi javaslat- tervezetében. Erre a hosszú listára most először a palesz­tin kérdés önálló politikai té­maként került rá. A palesztin nép problémái a legutóbbi 20 év folyamán csak érintőlege­sen, a menekültügyek, vagy az emberi jogok kérdéseivel kapcsolatban kerültek a vita­fórum elé. Az a tény, hogy ezúttal első ízben a palesztin nép önrendelkezési és önálló I nemzeti léthez való jogának j kérdése kerül megvitatásra, : lényegében annak elismerése, hogy ez a közel-keleti béke- | rendezés központi problémája. A robbanékony ciprusi kér­dés ugyan nem szerepel a hi­vatalos napirendi listán, de megfigyelők bizonyosra ve­szik, hogy a NATO-hatalmak »családon belüli csöndes dip­lomáciájának«* nyilvánvaló csődje miatt ilyen, vagy olyan formában ez a kérdés is vitatéma lesz a közgyűlésben. Az ülésszak első kiemelke­dő eseménye lesz Gerald Ford amerikai elnöknek a ma dél­ben elhangzó beszéde, amely az új amerikai kormányzat első jelentős külpolitikai programnyilatkozatának ígér­kezik. Az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszakára New Yorkba ér­kezett a Szovjetunió küldött­sége, élén Andrej Gromiko külügyminiszterrel. Andrej Gromiko megérkezésekor a repülőtérén elhangzott nyilat­kozatában rámutatott: az ENSZ-közgyűlés a világban végbemenő gyors változások, bonyolult és olykor ellentétes folyamatok közepette kezdi meg munkáját,, a nemzetközi feszültség enyhülése azonban továbbra is uralkodó tenden­cia marad. A Szovjetunió — híven külpolitikájának lenini elveihez — következetesen folytatja a béke és az enyhü­lés politikáját. Andrej Gromiko szovjet- külügyminiszter kijelentette: »Nagy munkát kell végezni annak érdekében, hogy a fe­szültség enyhülése megfordít­hatatlan folyamattá váljék és kiterjedjen az egész világra.«* — Ugyanakkor észre kell venni — folytatta a szovjet külügyminiszter —, hogy a politikai helyzet alakulására hatnak a negatív irányú té­nyezők is. Tanúsítja ezt min­denekelőtt a folytatódó fegy­verkezési hajsza, amely ko­moly veszélyt je’ení. -minden népre nézve. Ugyanez mond­ható el a ciprusi események­ről, ahol lábbal tiporják egy szuverén állam — az ENSZ tagja — függetlenségét és te­rületi sérthetetlenségét. — Nem szedték ki a gyöke­rét a veszélyes közel-keleti konfliktushelyzetnek sem — folytatta. — Ez ideig sem nor­malizálódott teljes egészében az indokínai helyzet. A megoldatlan problémák megvitatása komoly, felelős­ségteljes megközelítést köve­tel. E téren fontos szerepe van az olyan államok kollektív erőfeszítéseinek, amelyek ér­dekeltek abban, hogy létre­jöjjön a tartós és megbízható béke. — Érthető, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezete — amelynek szerepe a jelenlegi viszonyok között — mindin­kább növekszik —, lényege­sen hozzájárulhat és hozzá is kell, hogy járuljon e létfon­tosságú feladat megoldásához — mutatott rá Gromiko. Háromszáz fiatal kezdte- meg tanulmányait tizennégy szakmában Kaposváron, az 503- számú Szakmunkásképző In­tézetben. Néhány új szakmával is bővült az oktatás; az idén például már gépi forgácsolókat, gépiköszörűsöket, illetve irodagépműszerészeket is képeznek. A háztartásigép-szerelő szakmában a fiatalok először a munkaeszközök használatával ismerkednek meg, különféle idomok szerkezetét készítik elő rajz után (képünkön); a má­sodik féléVben megismerik majd a háztartási gépek szerke­zetét, illetve a javításukhoz szükséges tudnivalókat. Megyei munkajogi bizottságok alakulnak Nemzetközi tanácskozás kezdődött a dolgozó anyák helyzetéről A nő és a munka, a munka és az anyai hivatás címmel kedden délelőtt Budapesten, a SZOT-székházban nemzet­közi konferencia kezdődött, amelyen 14 európai ország szakszervezetének képviselői vesznek részt. A tanácskozá­son a Szakszervezeti Világ- szövetséghez tartozó és az azon kívül álló szakszerveze­tek képviselői megvitatják, hogy a különböző országok kormányai, szakszervezetei, vállalatai, és maga a család, hogyan javíthatja a dolgozó nők, mindenekelőtt az anyák helyzetét. A tanácskozást Duschek Lajosné, a SZOT titkára nyi-1 tóttá meg. örvendetesnek mondotta, hogy az I európai szakszervezetek vezetőinek ja­nuári tanácskozása hasznos­nak ítélte a szakszervezeteit közötti véleménycseréket. Rámutatott, hogy korunk­ban a, nők tevékenyen részt kívánnak venni a társadalmi életben, s ez elengedhetetlen feltétele országaink fejlődé­sének, társadalmi haladásá­nak, a béke védelmének. A magyar szakszervezetek azért kezdeményezték a mostani konferencia összehívását, mert ha a feltételek és a le­hetőségek különbözőek is, az európai országoknak közös célja és gondja, hogy növeljék a nők Szerepét a termelésben, munkájukat összeegyeztessék a családi élet feladataival és a közéleti tennivalókkal, megteremtsek a munkaválla­lás és egyben az anyai hiva­tás teljesítésének feltételeit A megnyitó beszéd után dr. Czerván Mártonná, a SZÓT nőbizottságának elnöke ismer­tette a magyar nők helyzetét, és a különböző családvédelmi intézkedéseket. A bevezető előadást köve­tően a külföldi vendégek ele­mezték a nők, az édesanyák helyzetével kapcsolatos kü­lönböző kérdéseket, a megol­dásra váró feladatokat. Félidejénél tart a megyei tanácskozások szeptemberi so­rozata, amely megelőzi a munkaügyi döntőbizottságok elnökeinek október végére tervezett III. országos tanács­kozását. A legutóbbi tanács­kozás óta már csaknem hat esztendő telt el, s ez idő alatt jelentős változások következ­tek be a vállalati munkaügyi döntőbizottságok irányításá­ban; 1973. január elsejével a1 területi munkaügyi döntőbi-1 zottságok hatáskörét a mun­kaügyi bíróságok vették át. A I másfél éves tapasztalatok - alapján kidolgozták a műn- | kaügyi miniszter és a Szak- szervezetek Országos Taná­csának irányelveit a munka­ügyi döntőbizottságok munká­ját segítő megyei munkajogi bizottságok megalakításához, és működéséhez. Ezek tagjai olyan szakemberek (vállalati részint egyes területi szervek munkaügyi osztályvezető, jogtanácsos, munkaügyi bíró­sági ülnök stb.), akiket a me­gyei (fővárosi) tanács végre­hajtó bizottsága és a szak- szervezetek megyei tanácsa erre fölkér. Részben az új bizottságok megalakítása, részben a jubi­leum teszi időszerűvé a ta­nácskozás ez évi összehívá­sát. Az 1965 januárjában meg­alakult munkaügyi döntőbi­zottságok jogelődjének ugyan­is azokat az egyeztető bizott­ságokat tekintik, amelyek 1949-ben létesültek, azzal a céllal, hogy az akkor megkö­tött kollektív szerződések vi­tás kérdéseiben eljárjanak. A munkaügyi döntőbizott­ságok sajátos igazságszolgál- I tatási szervek, üzemi demok­ráciánk sajátos intézményei. Munkájukat a jogszabályok rendelkezései alapján vállala­ti keretek között, a dolgozók közreműködésével és ellen­őrzése mellett végzik. A je­lenlegi több mint 7000 mun­kaügyi döntőbizottságban a dolgozók által saját közössé­gükből választott mintegy 50 ezer tisztségviselő, illetve tag dönt évente mintegy 100 000 panaszügyben. Az őszi BNV-ről jelentjük Á könnyűipari kiállítás az érdeklődés középpontjában A könnyűipar az őszi BNV-n — a fogyasztási cik­kek első szakosított nemzet­közi vásárán — jelentős terü­leten állította ki termékeit. Csak a zárt rész nagysága Új lakótelep a Foki-hegyen Bölcsőde épül az új házak közt Űj lakótelep alakult ki a siófoki Foki-hegyen. Az ifjú­sági lakótelep kocka és tégla­lap alakú, emeletes házaiban százhúsz család él, a többsé­gük fiatal házas. Az ötéves terv végéig száznyolcvanra | nő az egykori szőlőhegyen emelt lakások száma. Különösen azért kedvelt ez a hely, mert egy-egy házban tizenkét-tizennégy lakás van, és kert is tartozik hozzá. Ezeket a szövetkezeti házakat általában a vállalatok építő­brigádjai készítették. Most áll befejezés előtt egy tizenhat J lakásos ház. A tanácsi bérla- ! kasokat a költségvetési üzem j építette, a helyi építőipari ktsz pedig a belső szereivé- j nyékét készítette el. A lakók j egy hónap múlva már b? is j költözhetnek. Vörös Lajos, a Siófoki Vá­rosi Tanács vb-titkára el­mondta: a Bláthy Ottó utca és a Kandó Kálmán utca térsé­gében továbbra is gyorsan épülnek a lakóházak. Több millió forintos beruházással a közművek is elkészültek, két­millióért pedig a szilárd bur­kolatú út is a Kandó Kálmán utcában. Sok a fiatal házas, így sok gyerek is van az új lakótele­pen. A tanács éppen azért azt tervezi, hogy a következő öt­éves tervben hatvanszemélyes bölcsödét kapnak az itt la­kók. A gyermekintézmény helyét már ki is jelölték. mintegy 7 ezer négyzetméter, és ehhez csatlakozik még a 400 négyzetméteres szabad­téri kiállítás. A termékeket három fő csoportba, »téma­körbe«« sorolták: ruházkodás, otthon és szabad idő. Ehhez kapcsolódik csaknem az egész könnyűipari tevékenység. A belföldi kiállítók száma majd­nem százötven. A szakosításra a vásár ren­dezői nagyon ügyeltek. Egyes gyárak — annak ellenére, hogy textiltermékeket gyárta­nak — például az »otthon«* kiállításon láthatók, mert ide ülő termékekkel jelentkeztek. Az idei BNV új vonása a kereskedelmi jelleg fokozása. Ezen keresztül a vásár nem­csak az irányelvek, a divat követelményeinek meghatá­rozására jó, hartem az üzlet­kötések megteremtésére is al­kalmas. Valamennyi gyár a saját tárgyalójában fogadhat­ja üzletfeleit. Üj vonása a kiállításnak, hogy a lakosságot az eddi­gieknél szélesebb körben tá­jékoztatja, előrelátóbb taná­csokat ad, megmutatja, hogy — akár öltözködésben, akár lakáskultúrában — milyen lesz a jövő divatja. Éppen ezért a könnyűipar bemutató­ján az »Öltözködéskultúra 74« áll az érdeklődés középpont­jában, s egyúttal ez a vásár egyik legmutatósabb része is. Elsősorban a nők tájékozta­tására naponta több divat be­mutatót is rendeznek; ezek­nek kizárólagos célja a divat irányának, az iránykollekció­nak megismertetése. Különösen sok embert vonz a bútorokat bemutató kiállí­tás, de legalább ennyien kí­váncsiak a kötőipar termékei­re is. Nagy a sikere a cse­csemő- és gyermekruházati cikkek bemutatójának, sőt be­rendeztek egy gyermekjátszó­teret is, ahol mód nyílik va­lamennyi ilyen jellegű ter­mék bemutatására. A vásáron a látogatók ré­széről leggyakrabban elhang­zó kérdés: mikor lesznek kap­hatók a bemutatott áruk? Mint dr. Móré András, a Könnyűipari Minisztérium vásárbizottságának elnöke el­mondta: a kiállításon látható termékek zömének az 1975. évi választékban szerepelnie kell. Egy-egy vállalat ugyanis már nem engedheti meg azt a luxust magának, hogy csak _ a kiállításra termeljen, s ezek a bemutatásra került termé­kek minőségileg jobbak, szeb­bek legyenek a tömeggy##»' tásban készült daraboknál. M. A.

Next

/
Thumbnails
Contents