Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-17 / 217. szám

NB III K. Vasas—K. Táncsics 1:1 (0:0) Kaposvár 1500 néző. Vezette: Alberti. K. Vasas: Rácz — Balogh, Mali, Hadi, Túli, Fábián, Burcsa (Bo­ros), Fülöp (Huszár), Bíró, Her­bei, Lackovies. Edző: Csanda Ist­ván. K. Táncsics: Török — Gon­dos, Savanyó, Potyók, Ambach, Németh, Boromissza, Szabó, Ve- szclka, Papp, Kontha (Mészáros). Edző: Váradi Lajos. Az NB III-as kaposvári rangadó nézőtere mutatta, hogy mekkora lenne az érdeklődés, ha egy pályán játszana a Va­sas meg a Táncsics. Nagy becs­vággyal kezdett mindkét Csa- pat. Az első gólszerzési alka­lom a Vasas előtt nyílt. Lacz- díovics beívelt szabadrúgását Bíró fejelte kapura. Török ka­pus már verve volt, a kapufa azonban mentett. A másik ol­dalon Szabó éles, beadásszerű lövését Rácz biztosan hárítot­ta. A 25. percben Bíró ugrott ki, Török azonban vetődve föl­szedte a labdát. Félóra eltel­tével feljött a Táncsics. A 42. percben nagy tűzijáték volt a Vasas kapuja előtt, amelynek végén Rácz tisztázott. Szünet után az első támadá­sokat ismét a Vasas vezette, Savanyó és Fülöp lövéseit azonban védte Török. A 15- percben Veszelka átjátszotta a Vasas-védőket, és éles szögből megszerezte a Táncsics vezető gólját. 1:0. Nem sokkal később Mészáros labdája alig ment kapu fölé. A 25. percben egyen­lített a Vasas. Fülöp futott el a bal oldalon, középre adott, Laczkovics a jobbösszekötö he- , lyén állva még igazítani tu­dott a labdán, aztán 25 méter­ről ballal élesen lőtt a léc alá 1:1. Az egyenlítést követően is­mét élénkeb b lett a játék. Mind1 a Vasas, mind a Táncsics vezetett néhány formás táma­dást. Az egyik oldalon Herbei és Laczkovics, a másikon Bo- romissza és Papp próbálkozott góllövéssel — sikertelenül­A kaposvári NB III-as rang­adó a korábbi hagyományok­hoz híven inkább csak küz­delmet hozott. Feltűnően hul­lámzott a csapatok teljesít­ményé. A Vasas jó kezdés után visszaesett. A VBKM labdarú­góit dicséri viszont, hogy a Táncsics-vezetés után újítani tudták. A látottak alapján igazságos döntetlen született. Egyénileg a Vasasban Rácz, Hadi, Túli és Fábián jeleske­dett. A Táncsicsnál Gondos, Savanyó, Potyók és Németh játszott jóL Kovács Sándor Véménd-Siófok 2:1 (1:1) Véménd, 900 néző. Vezette: Turcsányi­Véménd: Doszpod — Kajtár, Ke- lemen, Kiss, Fioschs, Tüske, Ró­zsahegyi, Szabó, Jánosi, Orosz, Te­lek. Edző: Szőke József. Siófok: Málics — Riedl, Szilágyi, Horváth K., Kékesi, Babán, Johan, Hor­váth L., Bihari, Horváth J., Fiath. Edző: Papp Gyula. 33. perc. Az S. Bányász ve- zetett gyors és mintaszerű tá­Közvcíílés 218 percben a szerdai kupamérkőzésről A magyar rádió szerdán helyszíni közvetítést ad — összesen 218 percben — a ma­gyar labdarúgó-csapatok nem­zetközi kupamérkőzéséről. A műsor a Petőfi-adón kez­dődik, 16.03 és 16.57 óra kö­zött a Levszki Szpartak—Ű. Dózsa (kpzvetít Szepesi György) és a Ferencváros— Cardiff City (Novotny Zoltán) j mérkőzésről lesz közvetítés.- Utána a Kossuth adón 17.05 és 17.50 óra között követke­zik helyszíni beszámoló a Levszki Szpartak—Ü. Dózsa és a 'Lokomotiv Plovdiv— Rába ETO (Vass István Zol­tán) összecsapásról. A Petőfi adón 18.20 és 19.24 óra között folytatják a plov- divi közvetítést,1 majd ugyan­csak a Petőfi adón 20.54 és . 21.49 óra között a Napoli— Videoton találkozóról tudósít Szűcs Ferenc. Török ment Herbei elöl. madást, melynek végén Bihari 16 méterről lőtt a hálóba. 0:1. 38. perc. Jobb oldali beadás­nál Kékesiről leperdült a^dab- da, Orosz közelről kiegyenlí­tett- 1:1 49 perc■ A félpályán dobtak partot a hazaiak. Orosz futott el, aki elől Málics lábbal men­tett, a labdát azonban Horváth K.-ra rúgta, s annak lábáról a labda a hálóba perdült. Öngól, 2:1. Jó iramú, színvonalas mér­kőzést hozott a két csapat ta­lálkozója, melyen a hazaiak :öbbet támadtak. Végered­ményben egy szerencsétlen ön­gól jelentette a véméndi csa­pat győzelmét. A döntetlen in­kább megfelelt volna a látot­taknak. Mindkét oldalon a ka­pusok jeleskedtek- A Véménd- ben Kiss, Jánosi és Orosz, a siófoki csapatban: Bihari és Horváth L. játszott dicsérete­sen. Molnár József További eredmények a dél-nyugati csoportban: BVSC—Szigetvár 1:0, BFjV Előre—Lőrinci Fonó 2:0, Szé­kesfehérvár—Pénzügyőr 2:1, MEDOSZ ÉRDÉRT—Bp. Épí­tők 3:1, PVSK—Dunaújvárosi Építők 2:0, Törekvés—Máza­Szászvár 2:0, Sashalom—III. TTVE 4:1, Növényolaj—Ápri­lis 4. Vasas 0:0. Az NB III bajnokság állása: 1. Dunaújváros 8 4 3 1 19.6 11 2. PVSK 8 5 1 2 17-7 11 3. BVSC 8 5 1 2 14-6 11 4. BKV Előre 8 4 2 2 12-10 10 5. K. Táncsics 8 4 1 3 16-13 9 6. Sashalom 8 4 1 3' 18-17 9 7. III. kér. TTVE 8 4 1 3 15-14 0 8. Bp. * Építők 8 3 3 2 6.6 9 9. Véménd 8 4 1 3 11-14 9 10. K. Vasas 8 2 4 2 8-8 8 11. Törekvés 8 3 2 3 6-9 8 12. ÉRDÉRT 8 3 2 3 16-22 8 13. Sz.-fehérvár 8 2 3 3 15-13 7 14. Siófok 8 2 3 3 11-9 7 15. Növényolaj 8 2 3 3 8-11 7 16. Április 4. 8 3 1 4 10.14 7 17. Máza-Sz. 8 2 2 4 9-11 6 18. Lőrinci Fonó 8 3 — 5 10-22 C 19. Pénzügyőr 8 2 — 6 10-12 4 20. Szigetvár 8 1 2 5 7-14 4 Mange a FIFA új programjáról A következő labdarúgó vi­lágbajnokságra a különböző kontinensekről a részvevők számát az előcsatározásokban az egyes kontinensek labdarú­gó szövetségesei határozzák meg. így sikerül majd kikü-' szöbölni azokat a problémá­kat, amelyek a legutóbbi vi­lágbajnokság kapcsán kelet­keztek, és magukkal vonták többek között azt, hogy a dön­tőben nem vett részt a legna­gyobb futballhatalmak egyike. A labdarúgó világbajnokság selejtező szakasza megszerve­zésének új elve — a Nemzet­közi Labdarúgó Szövetség (FIFA) új programjainak egyike. Erről számolt be a Szovjetszkij Szport című lap­nak adott nyilatkozatában Joao Havelange, a FIFA el­nöke. Havelange sajnálkozását fe­jezte ki a szovjet válogatottal az 1974-es világbajnokságon történt incidens miatt, és an­nak a reményének adott han­got, hogy hasonló esetek töb­bé nem fordulnak elő. Rámu­tatott arra, hogy egy másik újdonság, amelyet a FIFA tagországainak túlnyomó többsége már jóváhagyott — a döntő mezőnyének 20-ra emelése — a döntőt még ran­gosabbá teszi négy újabb csa­pat bevonásával. Azt is ter­vezik, hogy rendszeresen le­bonyolítják az ifjúsági csapa­tok világbajnokságát, 20—21 éves korúak részvételével. Szó van arról, hogy megren­dezik az úgynevezett konti­nens-közi kupát az egyes kon­tinensek bajnokcsapatai kö­zött. Az építész szemével Mi lesz az öböl sorsa? A Somogyi Néplap jú­lius 17-én cikket közölt a ba- latonboglári öböl feltöltése kö­rül kialakult vitákról, ellen­tétes nézetekről és azok köz­életi hatásáról. Ezzel kapcso­latban szeretném elmondani a véleményemet. A kormány 1963-ban hagy­ta jóvá a Balaton-környék re­gionális tervét. Európában ez volt az első regionális terv. Alapvető célja az, hogy a par­ti községekben a partvonal mentén kb. 30—50 méter szé­les sétány létesüljön, amely lehetővé teszi, hogy a Balaton mindenki számára megköze­líthető legyen. A terv kifeje­zésre juttatja, hogy a Bala­ton ma már nem kiváltságos osztályok, egyének tulajdona, hanem a magyar államé, az egész dolgozó népé. Ezt azon­ban csak úgy lehet biztosíta­ni, ha kiépítjük a parti sé­tányt, és megszüntetjük & parti telkek ’ tulajdonosainak kiváltságos jogait. Ez még ma is gyakran abban jut kifeje­zésre, hogy a Balatonba is ke­rítést építenek meglevő kerí­tésük folytatásaként. Több egyén, vállalat, közület jogta­lan igényét kellett elutasítani, amely arra irányult, hogy az ingatlanukhoz kapcsolódó partszakaszt elkerítsék. A Balaton-környék regioná­lis tervét néhány év késéssel követte a 'balatoni központi fejlesztési program, amelyet 1969-ben hagyott jóvá a kor­mány. Ez a program már konkrétan számolt a hiányzó és tervezett parti sétányok és a partvédő művek megvalósí­tásával. Ha a partfeltöltés a Balaton déli oldalán a jelen­legi ütemben folyik, akkor néhány év múlva jelentős eredményekről lehet beszá­molni. Egyre nagyobb töme­gek kényelmes és kulturált fürdési lehetőségeit tudják biz­tosítani. A programmal szinte pár­huzamosan készült el a Ba’v ton partvonalának szabályo­zási terve. E terv meghatá-_ rozza, hogy az egyes települé­seknél a jelenlegi msdervo- nalhoz képest hol kell kiépí­teni a parti sétányokat a partvédő művekkel együtt, illetve mennyi területet lehet feltölteni, visszafoglalni a Ba­latontól. E terv megvalósítá­sa azt jelenti, hogy mindenütt pegközelíthető lesz a Éalaton. A Balaton-parti települések általános, illetve összevont rendezési tervei átvették és tartalmazzák mindazokat a területfelhasználási előíráso­kat, melyeket a megye tele­püléshálózat-fejlesztési terve, a Balaton-környék regioná­lis terve, ai.partvonal szabá­lyozási terve előír. így a Bala- tonboglár összevont rendezési tervében szereplő partvonal­szabályozási elképzelést is a vízügyi hatóság adta meg a várostervezőnek. Ezzel a terü­letrendezés számára a bogiári öböl is építési területté vált, és felhasználását a városter­vezőnek meg kellett terveznie. A gazdaságos területfelhasz­nálás és a feltöltés költségei­nek részbeni visszatérítése ér­dekében a tervező ott valóban szállodát, közparkot és sé­tányt tervezett. A rendezési tervet több tárgyaláson, egyeztetésen is­mertetik, bemutatják, míg vé­gül — a jóváhagyás előtt — közszemlére kiteszik. Sajnos, gyakran tapasztalom, hogy a legtöbb település rendezési tervénél az állampolgárok többségét csak a saját ingat­lanuk sorsa érdekli. Vélemé­nyem szerint a bogiári öböl feltöltését ellenzők is ebbe a csoportba sorolhatók. Ugyan­is kellő idő és alkalom á’lt rendelkezésükre, hogy a ren­dezési tervet észrevételezzék, esetleg módosítását kezdemé­nyezzék. Eddig még egyetlen indokolt Módosítási javaslatot sem vetettünk el. A helyi párt- és tanácsi ve­zetők, okulva az őket'ért bí­rálatból, valamint a helyes döntés megalapozása érdeké­ben- 1974. augusztus 12-én ta­nácsülést hívtak össze. A ta­nács megtárgyalta az öböl feltöltésének. és a strand kor­szerűsítésének. . ügyét, és egy­hangúlag úgy dönlöít: fez öb­löt fel kell tölteni, a községi strandot az elkészült beruhá­zási program szerint mpg kell valósítani, valamint az öböl területére tervezett szállodát el kell hagyni, éppen a meg­felelő kilátás biztosítása érde­kében. Ügy vélem, valameny- nyi tanácstagi véleménye az általuk képviselt lakosság vé­leményét tükrözte. Bogláron egyre több üdülő és hétvégi ház épül. Nő a te­lepülés l efog-' 1 ::: ' ' *;:e. V jelenlegi üdülőközpont az öböl környéke, ide összpontosul a látogatottság. A jelenlegi strand nem tudja fogadni azt a lélekszámot. melyet a köz­pont vonz. Fejlesztési terveink szerint Balatonbogláiron 20 000 vendég egyidejű elhelyezésé­ről és kiszolgálásáról kell gon­doskodni. A község összevont rendezési terve ehhez hatá­rozza meg a feltételeket, a lé­tesítmények helyét, a közle­kedési és a zöldterületeket, a parkokat, a parkolót és a parti sétányt. Ha van valaki Bogláron, aki még nem ismeri, hogy mit tartalmaz a község rendezési terve, a községközpont be­építési terve, mi van a papír­ra vetett elképzelésekben, úgy vélem, az nem az alkotó ter­vezők hibája. Aligha- van olyan tervező, aki .ne ismer­tetné munkáját a tervolvasás­ban járatlanokkal. A nagymérvű fejlesztés és építés nem mindig valósít­ható meg az egyének vélt sé­relme nélkül. Területeket kell kisajátítani, régi épületeket kell lebontani az új beruházá­sok helyének biztosításához. Az anyagi kártalanítás nem mindig pótolja az érzelmi kö- ■ tődést. De ki merné tagadni, hogy még szebb környezet, szebb táj alakul ki. Bizonyá­ra vonatkozik ez Boglárra is. Csak idő és pénz kérdése, hogy az öböl fel töltését a ha­jóállomástól nyugatra, a strandtól keletre levő terület feltöltése kövesse. Ami most az öbölnél látványosság, azt pótolni fogja Boglár új üdülő- központja. Fitrul-vás István megyei főépítész £ \var kori falu került napvilágra a mohácsi síkságon A mohácsi síkságon, a Duna árterületének szegélyén a Kár­pát-medence eddig ismert leg­nagyobb avar kori települése került napvilágra. A régészek — Dr. Kiss Attila és K. Zoff- mann Zsuzsanna — csaknem félszáz földvevájt házacskát tártak fel mostanáig. A falu a VI. század végétől a VII. szá­zad végéig létezett, lakói föld­művesek lehettek, az azonban még nem derült ki, hogy me­lyik népcsoporthoz tartoztak. öt évvel ezelőtt a mohács- eszéki út mentén — építkezés közben — avar kori temetőre bukkantak. Mintegy hétszáz sírt tártak fel a régészek, és a sírokból gazdag leletanyag ke­rült elő. Dr. Kiss Attila kutat­ni kezdett a település után, A citerakéssítő Vannak szakmák, amelyek­nek már álig-alig akad képvi­selője, művelője. Ilyen szakma a citerakészítő is. Igaz, néha fel-felbukkan egy-egy mester­munka a hangszerből, mint legutóbb a balatonlellei Kapo- li emlékkiállításon. / Somogybán egyetlen képvi­selője él a szakmának, Buzsá- ki Ferenc Pusztakovácsiban. Ritkán lehet otthon találni. Most fiának segít építeni. — Sokat kérnek a kőműve­sek a házépítésért. így inkább megcsináljuk mi a fiammal. Nehéz egyszeribe előteremte­ni tizenötezer forintot, így meg csak az anyagért'kell pénzt kiadnunk. Végigvezet a fia új házán. Közben az egyes helyiségek rendeltetéséről beszél. Néha megáll, letörli az arcára ra­gadt vakolatcseppeket, aztán megy tovább. — A citeráimra kíváncsi? Van otthon egy kész darab, igaz, régi már, csak magam­nak csináltam mentegetőzését. — Menjünk fel az én házamba, megmuta­tom. Elindulunk végig a falun. Az ő háza másfél kilométer­re van, hosszú az út odáig. — Tudja, a mi falunknak csak egyetlen utcája van, igaz, az öt kilométer hosszú, távol vannak egymástól a házak. Itt mindenki kerékpárral köz­lekedik, anélkül nehezen tud­nának meglépni az emberek. — Hogyan kezdett el cite- rákat készíteni? — Nekem nem mestersé­gem a citerakészítés. 1962-ben csináltam az első darabot, amikor kijöttem a kórházból, s nem tudtam elmenni sehe- ya. Az erdőről hordom haza a méteres fenyődarabokat, ab­ból csinálom a vázat. Ha már sok­mintám ma féle van. Bevezet a műhelyébe. Minden kézzel készült itt: a satupad, a gyaluk, szer­számok egy­aránt. Régi ci- terákat vesz elő: — Ügy vet­tem őket né­hány forintért, érdekesség­nek. Ezt a sokhúrút ma már nem lát­ni sehol. Én sem tudok el­igazodni raj­ta, olyan bo­nyolult. — Älilyen díszítéseket rak a [ resnek citerákra ? —- A felső lapba vágok lombfűrésszel virágmintá- kész a lapos hangláda, akkor i ^at, meg néha kis motívumo­kat ragasztok rá. Aztán az egészet lekenem csónaklakkal. — Hány darabot készít évente? — Nem sokat csipálok, hisz ez csak hobbym. Évente? ramerem a kottatalpat — az is egy régi mintáról kélszült —, s úgy szerelem fel a hú­rokat. Amikor elkezdtem csi­nálni a citerákat, még csak — hallom a | egyfélét tudtam készíteni, Ügy hat-hét darabot. Fölké­az ország minden ré­széből, megkérnek., hát meg­csinálom. Sokfelé láthatjta a citeráimat, a buzsáki zene­karnak is én csináltam. Sze­retném, ha a falunkban is lenne citerazenekar, nekik is megcsinálnám. Buzsáki Ferenc hobbyja ta­lán nem is hobby, inkább pgy szakma, egy mesterség men­teni akarása. N. J. amelynek lakói itt temetkeztek, s néhány száz méterre — a mohácsi Új Barázda Tsz föld­jén — meg is találta a falucs­ka maradványait. Az idei nyá­ron földgyaluval tisztítottá.; meg a terepet, és akkor előtűn­tek a földve vájt házak kör­vonalai. A Magyar Tudományon Aka­démia és a Nemzeti Múzeum támogatásával 4800 négyzetmé­ternyi területet tárt fel eddig a régész házaspár. A kisebb-na- gyobb lakások között gabonás­vermeket és szabadtári kemen­céket, valamint egy nagyobb kutat találtak, A házakból ke­rámiák, bronztárgyak, állat- csontok és malomkövek kerül­tek elő. Kiástak egy különös körárokre- ’szert is. A 4—5 méter sztles és három méter mély árok talán a település vezetőjének szálláshelyét vé­delmezte. Az avar kori település ásatá­sának értékes »mellékterméke- egy kora vaskori temető. A VI. VII. századi embereknek nyil­ván sejtelmük sem volt, hogy éppen egy több ezer éves teme­tő helyére települtek. Az ásatás elsődleges célja persze az avar kori falu tel'es feltárása. A Kárpát-m ben ugyanis eddig csak z délyi Malomfalván és Dunaúj­városban találtak e korból való települést. A kiásott házak számát tekintve a mohácsi sí­kon levő település a legna­gyobb, pedig a terület nagy ré­szét még fel sem kutatták. Je­lentőségét növeli, hogy itt.a te­metkező helyet is feltárták, így a régészeknek lehetőségük nyí­lik a település és a temető le­letanyagának összehasonlításá­ra, amire másutt nem volt mód. / *

Next

/
Thumbnails
Contents