Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-13 / 188. szám

Tanulságok

A

z Agrárgazdasági Kutató Intézet figyelemre méltó tanulmányt adott közre a termelőszövetkezetek ipari jellegű sertéstelep-beruházásainak vállalatgazdasági tanulságairól. Jóllehet két megyében — Baranyában és Fejérben — végeztek részletes felmérést, megállapításaik, következtetéseik olyan általános érvényű igazságokat tartalmaznak, amelyeket okulással mindenképpen meg kell szívlelni. A komplex sertéstelepek termelésbe állításával kapcsolatban nemcsak az említett két megyében vannak technikai, technológiai problémák, ezek — a szövetkezetek többségét súlyosan érintő gondok — ismerősek nálunk is.

A közelmúltban összegezték megyénkben a szakosított sertéstelepek üzemeltetésével kapcsolatos tapasztalatokat. A teljesség igénye nélkül néhány megállapítást idézünk a felmérésből. Barcs: »Nem megoldott még a légcsere ... az ülepítők kapacitása nem elégséges.« Komlósd: »... a használhatatlan etetőberendezések selejtezését elvégezték ... pénzügyi fedezet hiányában a javasolt átalakításokat ez ideig nem valósította meg a szövetkezet.« Balatonszabadi: »Szakértői

bizottság megvizsgálta a fiaz- tatók fűtőberendezéseit, korszerűtlennek minősítette azokat és selejtezésükhöz hozzájárult.«

Sorolhatnánk tovább a gondokat, nehézségeket tükröző megállapításokat, de megítélésünk szerint ez a néhány példa is bizonyítja, hogy az Agrárgazdasági Kutató Intézet tanulmánya jól általánosítható tapasztalatokat összegez. Célja az, hogy a gondok feltárása mellett bemutassa azokat a tényezőket is, amelyek a sertés- tartás ágazatának eredményeit kedvezőbbé alakíthatják a szövetkezetekben.

H

ová vezethetők vissza, valójában miben gyökereznek a mai gondok? A tanulmány szerzői az elsők között említik meg, hogy nem állt rendelkezésre sem hazai, sem nemzetközi viszonylatban kikísérletezett iparszerű sertéstartási technológia. Az országos sertésprogram meghirdetésekor volt ugyan néhány kísérleti jellegű telep hazánkban, de kész, eredményesen termelő iparszerű telep, ahonnan üzemelési tapasztalatokat is lehetett volna szerezni, még nem volt. összefügg ezzel egy, a tervezéskor elkövetett, de elsősorban most az üzemelés során jelentkező, hiba. A beruházásokat előkészítő időszakban gazdaságok vezetőit főként maga a teleprendszer — az épület, a technológia. a technikai felszerelés — foglalkoztatta, és igen kevés szó esett a telepen tartandó fajtáról, annak tartási igényeiről. Amikor már elkészült a telep, próbaüzemelés előtt állt, többnyire csak akkor kezdtek a szövetkezeti vezetők tenyészanyag után járni. A legfőbb ellentmondás, a legna- gyoob gond lényegében ebből adódott, hiszen a tervkészítéskor a tervezők nem ismerték ezért nem is vehették kellően figyelembe az állatnak mint biológiai termelőegységnek sajátos igényét. Itt kell megjegyezni, hogy a jövőre vonatkozóan ez a megállapítás szolgáltatja talán a legfontosabb tanulságot. Ma az üzemelés során jelentkező nehézségek, gazdaságossági problémák nagy része ezzel függ össze.

Említhetnénk még további gondokat, azt, hogy a tervek végleges elkészülési ideje rendkívüli módon elhúzódott, a kivitelezés során módosultak az elgondolások, a tervezett és a tényleges beruházási költség menet közben lényegesen emelkedett. Az útkeresésnek, a számos buktatónak szinte törvényszerű következménye a ma is meglevő számos gond. Ahogy a szerzők tanulmányuk- oan írják: »a termelőszövetkezeteknek a legszigorúbb technológiával és a férőhely >k legprecízebb kihasználásával, feszítetten kell dolgozniuk ahhoz, hogy az ágazat eredményéből az esedékes hitelterheket fedezhessék.«

rrj omogj'ban a megyei ve- zetés is, a szövetkezetek is nem kis i erőfeszítéseket tesznek azért, hogy az iparszerű sertéstelepek üzemelésénél jelentkező gondokat mielőbb megszüntessék. Ám ahogy a legutóbbi felmérés is igazolta: a telepek komplettí- rov.ási munkái különböző okok mialt nem folynak megfelelő ütemben. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet tanulmánya — joggal mondható — az egyik legégetőbb gond megoldásához igyekszik segítséget nyújtani. Érdemes megisnierri, érdemes ,iz üzemi helyzetnek megfelelő következtetéseket levonni belőle.

V. M.

Szedik a dinnyét Görgetegen

Traktor az üvegházban

A görögdinnye sokáig váratott magára az idén: csak néhány nappal ezelőtt jelent meg a piacokon. Az esős, hűvös időjárás nem kedvezett az érésének. A görgetegi Búzakalász Termelőszövetkezetben pénteken kezdték meg a szedését.

Az első 15 mázsa gyümölcsöt

a böhönyei MÉK-kirendeltség- nek szállították, innen indult exportra. A dinnyéseknek bizony még nehéz volt kiválogatniuk azt a 450 darabot, mely a minőségi követelményeknek megfelel. A szövetkezet — ahol 23 hektáron termesztenek dinnyét — egy hektárról 220 mázsás termést vár, ami mintegy 60 mázsával kevesebb a tervezettnél. Ennek oka kizárólag a kedvezőtlen időjárás. A kiesés ellenére is minden bizonnyal »hozza a dinnye-« a tervezett 644 ezer forintos árbevételt, mivel a minőséggel nincs baj.

Egymásra vagyunk utalva

Felkészülés az V. országos ifiúgárdaszemlére

Gépesítik az üvegházakat. A Kertészeti Kutató Intézetben a talajművelő gép segítségével tízezer négyzetméternyi üvegházat tíz nap alatt fölásnak, és erre a területre ötvenöt vagon szerves anyagot szórnak el.

(MTI-fotó)

— Miért lett gárdista?

— Az, amiért gárdista akartam lenni, most is a legfontosabb számomra: itt egymásra vagyunk utalva, a másik segítsége nélkül senki sem tudna eredményeket elérni. Ez a kötődés barátokká is tesz minket. Most különösen érezzük a közösség erejét. A szemlére való felkészülés nagy feladat, s csak együtt tudjuk megoldani.

Hifner Ferenc, az ifjúgárdisták megyei parancsnoka tájékoztatott arról, miként készülnek a somogyiak az országos szemlére.

— Eddig négy alkalommal rendezték meg a szemlét, és Somogy mindig hozott haza valamilyen díjat, elismerő vagy kitüntető oklevelet. Az idei fölkészülés talán nem sikerült olyan jól, mint a tavalyi, a járási döntőkön túljutott gárdistákból azonban

összegyűlt egy 25 tagú szakasz, és ez így is jó eredményekre képes. Ha még valami kiemelkedő sikerről is beszámolhatunk majd, amikor hazajövünk, akkor, azt hiszem, nagyon elégedettek leszünk. A közös felkészülés egyhetes; lövészeti és terep- gyakorlatok szerepelnek a programban, meg elméleti oktatás is. Reméljük, ennek eredménye majd meglátszik augusztus 14-e és 20-a között, Tatán, ahol az országos szemlét rendezik.

— Milyen segítséget kapnak az iskolai, vagy a munkahelyi vezetőktől a munkájukhoz?

— Ha valaki gárdista, az i nemcsak az iskolában vagy a

gyárban dolgozik, hanem amikor fölveszi az egyenruháját vagy elmegy az oktatásokra, köztünk is komoly feladatok várják. Ezt a megterhelést azért vállalja mindegyikünk,

Ha valaki meg akarja tudni, hogy mennyien üdülnek a Balaton partján és megelégszik hozzávetőleges számmal, nyugodtan kérdezze meg — bármennyire is furcsán hangzik ez — a Somogy megyei Patyolatot. Az utóbbi években ugyanis jelentősen fejlődött a vállalat tevékenysége. És ennek »hasznát« elsősorban a lakosság látja. Mindenekelőtt a kaposváriak, hiszen például a Kalinyin városrészben működik Somogy egyetlen vegytisztító szalonja. Nagy Lajos főmérnök azonban mindjárt hozzáteszi:

— A vállalaton kívülálló okok miatt késett az Ady Endre utcai szalon átadása. Remélhető azonban, hogy szeptemberben ez is megnyílik. A Marcaliban levő is üzemkész állapotban van, s ez azt jelenti, hogy egy éven belül három vegytisztító szalont adunk át.

Kétszer leállt

Marcaliban a megnyitás után egy hónappal már jelentkeztek a tervezési és építési hibák. Először a már korábban megépített kémény miatt kellett leállni: nem bírta el az újonnan hozzákapcsolt kazán melegét, a fal megrepedezett, s a lakásokba ment a füst. Ezt kijavították, s úgy látszott, nyugodtan viheti a háziasszony a szalonba vegytisztításra a ruhákat. Ám ekkor a szellőző kürtőkkel támadt probléma. A vegyszergőzt nem vezették el tökéletesen. Ahelyett, hogy a tetőn távozott volna el a szennyezett levegő, a lakásokba — összesen hatot érint — szivárgott be. Most azonban

Fejlesztik a szolgáltatásokat a Patyolatnál

Á legdinamikusabban fejlődő ágazat

biznak abban, hogy az ősszel ismét üzembe állhat az új szalon.

S hogy miért tudnak a vállalat tevékenységétől — látszatra — messze eső dolgokról felvilágosítást adni, azt Kassai János igazgató magyarázta el:

— Minden évben lezajlik nálunk az úgynevezett nyári mosási csúcs. Rengeteg ügyfél keres föl bennünket, és elsősorban — ha »telt ház« van a tó partján — a Balatonról áramlik a rengeteg mosniva- ló. Attól függ a mennyisége, hogy hány szobát adtak ki a vendégeknek, hányán nyaralnak az üdülőkben. Hiába esik itt, Kaposváron az eső, tudjuk, hogy a magyar tenger fölött derült az ég.

Határidő és minőség

Mind többen keresik föl a Patyolat üzleteit, hogy mosassanak. Egyrészt a szolgáltatás alacsony díja, másrészt a minőség javulása és az esztétikus csomagolás ad ehhez kedvet. Három évvel ezelőtt,

1971-ben 1572, az idén — a terv szerint — már 3540 mázsa ruhát mosnak ki a lakosság részére. Egyébként a vállalat tevékenységében eg * legdinamikusabban fejlődő szolgáltatás: az említett időszak alatt 220 százalékos volt a növekedés.

Természetesen nő a közü- letek megbízása alapján mosott ruha mennyisége is. A vállalat átlag 260-as létszámából a lakossági mosáson huszonhatan dolgoznak, éspedig a gyakorlottabb emberek. Részben ennek köszönhető a minőség javulása, részben pedig az új gépeknek.

— Nemrég állt nálunk munkába egy csehszlovák gyártmányú mosó-csavaró gép — mondja a főmérnök. — A vegytisztító szalonokban is korszerű a fölszerelés.

A határidő azonban — és mellette a minőség — az, amelyen keresztül az emberek a vállalat egész tevékenységét értékelik. Ezért új kezdeményezés született, a Kalinyin városrészben levő szalon fiatal dolgozóinak elhatározásából: a garantált határidő.

— A mosást általában tíznapos határidővel vállaljuk, az előbb említett szalonban pedig három napra is. A vegytisztítást még rövidebb idő alatt elvégezzük. A vállalási jegyre ráírják — ha az ügyfél kívánja, akár órányi pontossággal is — az elkészülés határidejét. Ha nem tartják be, az ügyfél visszakapja a tisztítás költségeit, s természetesen — elkészülte után — a kitisztított ruhát is.

» Ugyanez vonatkozik a minőségre is: kifogás esetén visz- szatérítjük a díjat. Ezt a kezdeményezést az idén minden kaposvári üzletben bevezetjük, mind a mosásra, mind a vegytisztításra.

Képzett kelmefestők

Nehéz a kívülállónak elképzelnie azt az irdatlan mennyiségű ruhát, amit egy- egy évben átvesznek a Patyolat üzleteiben. A múlt évben 100 ezer ügyfél mosatott és 170 ezer tétel volt a vegy- tisztítás. A vállalat egész tevékenységének 75 százalékát jelenti a közületek és a lakosság részére végzett szolgáltatás. A maradék 25 a rongymosásból, a gőzértékesítésből és egyéb ipari tevékenységből jön.

A legnagyobb gond természetesen a munkaerő. A hullámzó igénybevétel nagy gond elé állítja a vállalatot, hiszen több emberre van szükség nyáron, kevesebbre télen. És még a nyári létszám sem mindig elég a néha hirtelen felszökő forgalom zavartalan lebonyolításához. Ebben az éven kétszer kellett túlórázni a dolgozóknak. Erre a jelentkezés önkéntes, és dupla bért kapnak. Ugyanakkor az új embereknek nincsen gyakorlata: a régikből álló brigádokat ezért felosztják, egy-egy hosszabb ideje

ott dolgozó ember négy-öt szezonmunkást irányít. A múlt évben tizenegy felnőtt dolgozó szerezte meg a vizsgát: képzett kelmefestők és vegytisztítok lettek. A mosodában dolgozók nagy része betanított munkás, ám nagy gyakorlatuk van. s a vállalat folyamatosan gondoskodik továbbképzésükről, oktat.ísuk- ról.

Más megyékhez viszonyítva talán Somogybán a legdinamikusabb a lakossági szolgáltatás fejlődése. Országos szinten — mutatják a listát — a második-harmadik helyen állnak, ám ezt a pozíciót tovább javítani már nagyon nehéz. Ahol korábban 400 kiló ruhát vasaltak ki egy gépen, köny- nyebb m 'gduplázni a meny- nyiséget, mint ahol 1600 kilogrammot. Mégis tovább szeretnék fejleszteni a lakossági szolgáltatást. Az ágyneműkölcsönzés lenne a következő lépés. Kezdetben mintegy 800 garnitúrával indulnak, aztán

— ha az igények indokolttá teszik — bővítik a készletet. Az idén a megyeszékhelyen

— egyelőre ugyan kísérleti jelleggel — már bevezetik ezt.

»A három forint nem hét!«

— hallom a furcsa megállapítást. Míg ugyanis az ügyfél az előbbit fizeti, a tényleges költség hét forint. Ez jellemzi a Patyolat által végzett szolgáltatásokat, s ezért van nyári csúcs.

— Ki vasalna most már

órák hosszat otthon? — kérdezi kezét széttárva a vállaia* igazgatója.

Mészáros Attila

mert szeret velünk lenni, és azt is megérti, hogy milyen nagy szükség van az ifjúság honvédeLmi nevelésére. Sokszor bántó megjegyzések is érnek bennünket, ha az utcán menetelünk vagy utazunk. Azelőtt a fiatalok gúnyoltak, de ők már kezdik megérteni a céljainkat, most inkább az idősebbek mosolyognak rajtunk: »No, mi az, katonásdi?« Ez azért van, mert nem ismerik a munkánkat. Ugyanez az oka annak, hogy vannak iskola- vagy gyárigazgatók, akik nem szerelik a gárdát, nem engedik el a tagokat a foglalkozásokra, gyakorlatokra. Persze az ellenkezőjére is van példa: a húskombinát és a Volán' vezetői minden támogatást megadnak nekünk.

— Mi az országos szemle célja? — kérdezem.

— Az Ifjú Gárda éves kiképzési tervek alapján dolgozik. A szemle azt méri föl, hogy milyen sikerrel dolgozták föl az egyes megyékben ezeket a terveket. Az országos szemlére a megyein legjobb helyezést elérő fiatalok jutnak el, s ez a rendezvény módot ad nekik az ismerkedésre, a tapasztalatcserére. Ez népszerűsíti a gárdát és bizonyítási lehetőség is. Az első három napon honvédelmi versenyek vannak, gyakorlati és elméleti feladatokkal. A másik három nap már kevésbé kötött: találkozókon, kirándulásokon veszünk részt. A legszebb esemény augusztus 20-án vár ránk: ott leszünk a budapesti tisztavatáson.

— Az országos szemlék is bizonyítják, hogy a munkájuk komoly dolog. Van-e olyan vezető, aki nemcsak segít, vagy közömbösen elnézi, hogy gárdisták, hanem számit is önökre az ifjúság honvédelmi és politikai nevelésében?

— Ha nem is sok, de ,van. Marcaliban például az iskolába meghívtak beszélgetésre az osztályfőnökök, KISZ-tit- károk, hogy meséljük el a tanulóknak, miket csinálunk. Siófokon is volt hasonló rendezvény. Ott előadást tartottunk a hasonló korú fiataloknak magunkról és a gárdáról.

Akik mindezt elmondták, az ötödik országos szemlére utaznak. Egymásra vannak utalva, közösségük nélkül nem tudnák végrehajtani nehéz feladatukat. Nevüket mindannyiuknak azért nem írtam ki.

Luthár Péter