Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-10 / 186. szám
Koréit és stílusok Kertész Sándor és Kiing /ózsef kiállítása Balatonföldváron Dicsérjük a Siotour bala- j járnak végig, toníöidvári üdülőhelyi klubja- hogy önmaguknak vállalkozó kedvét, szándékát. hogy fiatal somogyi alkotóknak biztosít bemutatkozási lehetőséget. A hét végén zárul Kertész Sándor és Kiing József kiállítása. Kiing József Ökör című szobrának ólom- j terve sajnos megcsonkítva [ várja a kiállítás zárását. A két somogyi fiatal túl! van ntar a bemutatkozáson, j Mindketten — Kertész Sándor | kétszer is — szerepeltek a ka- \ ból minél többet adhassanak. Különösen így van ez Kiing Józsefnél. Harci szekere a római kort idézi, ugyanakkor a legmaibb a stílusa. A vörös kőből faragott Plasztika 1., a fából faragott posvári TIT-székházban a fia- ' Térplasztika, a tál alkotók tárlatán. Másokkal i sjtürkésfehér egyült részt vettek az amatőr . márvány torzó, képzőművészek első nemzet- a Plasztika 11. közi tárlatán is. Kling József 1 olyan stilusta- a nyáron második díjat kapott . nuimány melyegy országos kiállításon. ' ........................................ nek megvan a M ostam kiállításuk fo jel- lemzöje a megújulás szánde- helye Klmg fej- ka. Tehát nem álltak meg ott, lődésében. Ed- ahol a siker talán másoknak dig a kisplasz- pihenésre adna igazolást, fej- I tika határain lodesuic pozitív iranya: szeme- j lyiségük teljesebb kibontakoz- : mozgott, tatása. Korokat és stílusokat I az Ókor című ' Somogyi kiadvány Két tanulmány , a szabadságharcról Kiing József: Ókor. Kertész Sándor: Egyedül. Takarmányozás nyáron ÁLLATTENYÉSZTŐ szakembereink tudják, hogy a magasabb hőmérséklet inkább zavarólag hat a tejképződésre, mint a hideg. Vizsgálatok mutatják, hogy azok a tehenek, melyek 10-15 fokos istállóban naponta 12,5 liter tejet termeltek, 29 fokos hőmérsékleten már csak 10.4 litert, 35 C fokon pedig 7,7 litert adtak. Nálunk a nyári kánikula idején az istállóban vagy a karámban a 29-35 fok nem tartozik a ritkaságok közé, tehát köny- nyú kiszámítani, hogy ilyenkor 17-38 százalékos lehet a tejcsökkenés, ha a teheneket nem védik a meleg ellen. A kedvezőtlen hőhatás csökkenthető, ha a legeltetés, általában a járatás reggel és este történik. A pihenő (delelő) állat árnyékban — lehetőleg szalma- vagy nádtetős szín alatt — tartózkodjon, ahol némi légjárásra is lehet számítani. Jegenyefákkal körülvett karám nem ad árnyékot a déli nap ellen. A nyári jásztot semmi esetre ne tegyük olyan helyre, ahova szabadon süt a nap. Éjjel ne legyen a zárt istállóban sűrűn egymás mellé kötve a jószág. A szőrzet le- nyírása, a fürdő, a gyakori itatás mérsékli a szervezetben összegyűlt hőt. Tejelő állataink nyári táplálkozásának másik veszedelme az aszály, mely leperzseli a zöldtakarmányokat. így meg — római kort idéző harci szekere — művével lép túl ezen. A fa és a vas kombinációját ügyesen alkalmazza, művesen, de nem finomkodóan. (Készülő munkái is megerősítenek abban, hogy elképzeléseit egyre nagyobb formában kívánja megvalósítani.) Kertész Sándor ezen a kiállításon ugyan kevesebb eredményt mutatott föl, mint Kiing, a megújulásra való törekvését mégis olyan alkotói szándéknak tartjuk, melyet figyelemmel kell kísérni. A népművészethez, a folklórhoz divat ma fordulni, talán megújíthatja az absztrakt formákat is, de csak az kezdhet valamit ezzel az örökségünkkel, aki maiságunkban sem kevésbé jártas. Kertész még nem egészen biztos a dolgában. Az Egyedül című képe biztató kísérlet, a Tükrös kevésbé. Ahogy Kiingnek is van egy hármas egységet átfogó törekvése — Ökör —, Kertész a síkon belüli hármas tagolással próbálkozik. A patkolóko- esetleg minden növény ellan- í vdcs érelme című festménye kad és sárgulni kezd, feltűnik a születés, a szerelem es a egy-két szántó, melyen élénk- j halai témakörében mozog. A zöld, sőt haragoszöld növények hf,1™33 tagolas. azonban nem dacolnak a szárazsáeeal Ezek vallk egységessé, csak reszle- aacomaK a szaiazsaggal. EzeK , téb a halál motívumában a növények a szárazságtűrő édes szudáni cirokfű vagy a barna cukorcirok. A szudáni cirokfű korai vetés után három kaszálással hektáronként 600-700 mázsa zöldtermést is adhat. Minden állat szívesen fogyasztja ezt a takarmányt. A barna cukorcirok ugyancsak fontos takarmánynövény csalamádé vagy szilázs formájában. Száraz években több táplálóanyagot ad egy hektáron, mint pl. a kukoricacsalamádé. Hektáronként megterem a 300-300 má- ^ zsa zöldtömeg, míg öntözve el- ~ érhető az 500-600 mászás átlag is (emellett jól silózható). Szakembereink a jobb termésű években szilázst is tartalékolnak. Mikor az aszály beköszönt, elővehető ez a készlet. Ami megmarad belőle, az a következő évre megnyugtató tartalék, hiszen a szilázs kis veszteséggel tíz évig is tárolható. megoldott. A Betyártörténet című festménye is hármas ta- goltságú, a probléma azonos az előbbivel. A kép részekre szabdalt. Horányi Barna Újra példás ügypártolásról tett tanúságot a megyei KISZ-bizottság, ugyanis kiadásában jelent meg két tanulmány — egy kötetben — az 1848—49. évi forradalomról és szabadságharcról. Ügy vélem, nem véletlen a feldolgozás és a kiadás összetalálkozása: történelmi örökségünk tudományos elemzése az ifjúság számára kell forrást jelentsen elsősorban. A szabadságharc honvédserege és hadműveletei címmel jelent meg Borús József tanulmánya. A hadtörténész tömör, a kérdést jól átfogó monográfiát tett közzé. Nevezhetnénk hézagpótlásnak is, hiszen elsősorban résztanulmányok foglalkoztak a forradalom és a szabadságharc hadi történetével, vagy a harc egy szakaszára, eseményére, vagy valamely vezéregyéniségre szűkítve a vizsgálódás körét. Borús elemzése korántsem az eddigiek összefoglalása, hanem saját kutatásainak eredménye: több, eddig egyféleképpen — néha egyoldalúan — magyarázott eseményt, egyéniséget közelít meg más oldalról. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy végérvényesen lezárt történetírást kapnánk tőle, hiszen tanulmányának több pontja sejteti a szerző további kutatásainak irányát is. Mindenképpen elismerésre méltó Borús József oknyomozó módszere, az eseményláncolat logikus láttatása, értékelése, amelyben nem felülbírálja történelmünk e viharos időszakának katonai és katonapolitikai egyéniségeit, hanem pontos szerepüket tisztázza tetteik szemszögéből. Lehet, hogy lesznek, akik például Görgey értékelését ellenzéssel fogadják; minden polemizáló- nak szembe kell néznie azonban a szerző higgadt és sokoldalú adatfelsorakoztatásával, melynek alapján, stratégiai és taktikai alapon is elemzi a tábornok sokat vitatott tetteit. Rendkívül jók ennek a tanulmánynak a belső arányai. Ez többféle szempontból is kimutatható. Az események sorozatában igen jól szemlélteti az eszmék, az ideológiai tényezők szerepét anélkül, hogy túlzásba esne. Nagyon tetszik, ahogy többször is Petőfi sorait idézi, hiszen a költő a szabadságharc légkörében valóban gyújtóerő volt, jóllehet jó néhány kortársa — éppen a katonatisztek között — kellemetlenkedő poétát, nagyhangú izgágát látott csak benne. Bem tábornokhoz fűződő viszonya a bizonyság arra, hogy voltak, akik felismerték a költőforradalmár nagy szerepét. Borús József a tényekből indul ki: de korántsem ragad j meg a számszerűség szintjén. | Amikor a szemben álló erőket elemzi, akár a szabadság- harc kezdetén, akár annak hanyatló szakaszában, mindig abból indul ki — és abból indul ki olvasója is —, ami több a számszerűségnél: a seregek lelkesedéséből, harckészségéből. Igen szemléletes a tanulmány elején közreadott bevezető fejezet, amelyben az új hadsereg felállításának ismertetése után elemzi az összetételt. Szemléletesen bizonyítja, hogy milyen lendítőerőt jelentett a honvédsereg fiatal tisztikara, a gyors katonai föl- emelkedés lehetősége. Minden esetben utal a katonapolitikai ellentmondásokra is, nem szűkítve ezt egyszerűen parancsnoki tévedésekre vagy vezérkari vitákra, hanem világosan vázolja a hadvezérek egyéniségét, az összetett politikai helyzetet is. Igen markáns portrét rajzol például Klapkáról, Guyonról és Vetter Antalról. Somogy megye 1848—49-ben írta tanulmánya fölé Andrássy Antal. Munkájának kettős előzménye is van. 1972-ben jelent meg a Somogyi Almanachban Aradi Péter tanulmánya: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán, 1973-ban látott napvilágot a megyei múzeumi Közleményekben Andrássy tanulmánya: Somogy megye 1848 őszén a Jellasics-támadáskor címmel. Ebben az írásban bővebb, teljesebb kép tárul elénk, természetesen Noszlopy Gáspár szerepének jó kidolgozásával, egyúttal a megye felszabadításának igényes feldolgozásával. Andrássy pontosan helyezi az országos összképbe a somogyi viszonyokat, nem növeli túl a jelentőségét sehol sem, ugyanakkor kellő módon, alapos feldolgozásban mutatja be a lassan induló újoncozást, és a lelkesen szerveződő gerilla- mozgalmat is. Nincs kétségünk — a tanulmány igényes bizonyság erre: — a megyetörténet dinamikus fejezete ez; Kossuthoz, a forradalom ügyéhez vonzódás, a nép ügye és vonzalma volt elsősorban. Andrássy Antal példatára gazdag az előbbiekre vonatkozóan. A vezéregyéniségek mellett a megvallatott dokumentumokból többször is szemléletessé válik előttünk az egyszerű ember hőstette, makacs ellenállása a császáriakkal szemben. Jól jellemzik azonban az országos ellentmondásokat is a somogyi bel- viszonyok. Kitűnik a tanulmányból, hogy sok volt az árulás; főleg az uralkodó osztály, néha még a középosztály köréből is sokan ellenezték a szabadságharc ügyét. Mégis lelkesítő, izgalmas fejezet az, melyben Noszlopy Gáspár kormánybiztos, megyei irányító parancsnok működéséről, a ka- posi nyüzsgésről kapunk képet. Mindkét tanulmány nagy erénye az olvasmányosság. Nem népszerűsítő célzattal, hanem tudományos módszerességgel íródtak — úgy véljük, népszerű olvasmányok lesznek. Hozzájárul mindehhez a kötet szemléltető kép- és térképanyaga is. T. T. URÁNBÁNYÁSZOK a talaj minősége szerint — több takarmánynövény termeszthető zöldetetésre. A választék bőséges lehet, hiszen ebben az időszakban rendelkezésre áll a csalamádé, a nap- raforgó-csalamádé pillangósokkal, a lucerna, a vöröshegyar Kémikusok Egyesületének analitikai díját» — És most? — Bővítem a faházat. Felújítom a szőlőt. Méhesem lesz. Más nem kell. — Ez a szabad szombat és a vasárnap programja? — Lehet ennél több? 1 . .. ,i ______ z. v—----------- — ~ — Azt hiszem... — És mi, ha szabad kérdeznem? A vegyész feláll. Bemegy a ták idegzettel. Néhányan bír- _ Először válaszoljon az faházba, kihozza a bort, mel- ták. Azoknak jó. Azok most én kérdésemre. Mióta él így? lénk teszi. Tölt nekem, magá- tervezhetnek. Ritkaföldfém- Messze bámul, a gazégető- nak szódát spriccel. A távol- programról ábrándozhatnak, kön is túl, arrafelé, ahol a ba néz. A dúsító tornyait, ké- nukleárisműszer-gyártásról, betonúton éjjel-nappal nyolcanyagok raktározása, és általában a szükséges tápanyagok gyűjtése. Szerencsére az idei nyáron nem volt ilyen veszély, de a kifejezetten szárazságtűrő takarmányfélék termesztését a jövőben semmiképp ne töröljük a programból: hazánkat az aszály elég sűrűn látogatja. Évtizedek óta iparkodunk olyan takarmánynövényeket meghonosítani, amelyek révén a nyár-utói takarmányhiány elkerülhető. Gondoljunk itt elsősorban az édes szudáni cirokfűre és a barna cukorcirokra. Mikor a nyár derekán menyeit súrolja a tekintete. atomerőműről. Habár, szerin- tonnás teherautók szállítják a Kortyolgatjuk az italt. Ke- tem, mi a világversenyben követ, az ércet a vegyi üzem- A~ nyár második felében _iressük a hangot, a fonalat, kis pötty vagyunk. Még az se be. Ahol éiiel-nappal dolgoz' amelyet elvesztettünk, anél- tévessze meg, hogy néhány nak az őrlők. A savakkal telt kül, hogy akartuk volna. Alat- nagyon érdekes műszerrel je- kádakban fortyog a hegy kin- tunk a mezőkön füst száll a lentünk meg a bázeli világki- cse, ahol légmentes ládákba magasba, szürke, gomolygó állításon. Egy valamiben vi- csomagolják a sárgás port. ködfüggöny, magja pirosfeke- szont nagyok vagyunk: az — Amióta megőszültem, te, időnként fellobban, amikor uránkinyerésben. Nyolc éve. Nem gondolkodom valaki újabb csomót dob rá, — £s ennek a módszerét ön ezen. S nem is akarok változtalálta meg. tatni. Az életembe kerülhet. Sápadt arcán fény fut át, Még egy szívroham és ... utána színt kap, a hangja pe- ^ szlvr°ham akkor meg dig halk, de tele van bizton- inkabb bekövetkezik, ha az Sággal ember érzi a tehetetlenseget. — Én, vagyis egy szovjet Ha energiák feszítik, és eze- professzor kutatásai alapján ket visszafojtja. és a lángok próbálnak megbirkózni az ernyedés maradéáll a fehérjék, az ásványi táp- re- a somkóró, a szójabab, a inaival. A vegyész kabátja zsebaltaeim, az előbb említett Ebéből papírt, ceruzát vesz elő. szudáni cirokfű és a barna cu- iNéhány, számomra érthetet- korcirok, esetleg a takarmány- Jjen jelet, képletet vet a papírtok, a pohánka, a fehér raus- ira, aztán felém fordul, tár. — Ha lenne még energiám, MINDEZEK nagyon értékes {sokat tehetnénk a bányáért, a — és a tejelő állatok által {vállalatért. A bányászok? kedvelt — takarmány nővé- Azok is tegyék meg a magu- nyek. Hiba, ha a fejőstehene- *!kab a bányáért és önmagu- ket a zöldtakarmányozás ide- karb Akkor nem lesz baj, s ne jén rendszertelenül etetik, s^Syák el az eszüket, a fejüket, egyszer fehérjéből túl sokat $Ezen csak ok tudnak segíteni, kapnak, máskor meg a leg- \ A vegyész arca sapadt. A szükségesebb mennyiséget {szeme fénytelen A keze résem kapják meg. Az első eset-'meg' Mik°r a karom/a teszi> ben pazarolták a drása fehér-(erzem-> hldeg es nyirkos- pen pa^aroijaK a araga iener \ _ En már leszek teljes jet, az utóbbi esetben ped.2$értekű ember. olyan tizet^öt nincs, amiből a tej legfonto- >évet éltem meg> amelyet nyu. sabb alkatrészéit (sajtanyag, igodtan megszorozhat háromo I ruuninl Iríol olritrolr 1 --- . _ é n tökéletesítettem. Lényege, A vegyész nem válaszol. hogy a már feldolgozott kőzet Hirtelen szél támad, végigsö- után visszamaradt meddőt 1X1 r a fákon, a iuvön nagy érzékenységű, arzéntartalmú, úgynevezett reagenssel ismét megkutatják, és a még a még szürke tőkéken, a faház kátránypapíros tetején. A nap kezd leáldozni, a hegy benn található ércet szinte te‘eiéa e§yre sötétebbek a albumin) kialakítsák. mikrométerekig kiáztatjuk. Tőlünk vették át a módszert a berlini geokémiai intézet kutatói, sőt, a szovjet kutatók is alkalmazzák az általam tökéletesített metódust. — Elismerés? — Volt. Nobel-díjat ugyan tmal. Nemcsak én. De én azok nem kaptam, de egyik évben tölgyek. Ahogy felállók, érzem, zsibbad a lábam, a kezem bizsereg. Lenézek a völgybe. Kitaposott földút vezet az autóbuszmegállóhoz. Búcsúzni kellene, de a vegyész még visszatart. — Addig ne menjen el, amíg nem látta a méheirrtet. Elmegyünk a faház mögé. Dr. L. L. * között vagyok, akik nem bír- ünnepélyesen átadták a Ma- Zöldre festett palánk védi a deszkaállványon nyugvó, szürke, kátránytetős kasokat. A kaptárok szellőztetőnyílását felnyitja. Periszkópszerű készüléket fog, és benéz az egyik nyíláson, azután a kezembe adja. — Nézze csak! Félelmetes nyüzsgés. Hatalmas bogarak, szőrös lábú szörnyek hemzsegnek az ósiás lépek körül. Másodpercnyi nyugtuk sincs. De még fel sem ocsúdok a látványból, kezembe ad egy másik periszkópszerű készüléket. A végét, a tölcsérszerű végét a nyíláshoz illeszti. — Hallgassa csak! Félelmetes zsongás. Mintha a föld morajlana. Mély és lv- zépmagas hangok orkánja re- megteti a dobhártyámat, amelybe időnként felhangként magas, síró, kiáltó szólamok vegyülnek. A kaptár szinte remeg bele. Mikor ezt a vegyésznek mondom, találkozásunk óta először, elneveti magát. — Dehogy remeg. Amit látott, nagyítás, amit hallott, szintén. Mindkét készüléket én fundáltam ki. Nincs ott benn semmi különös. Csak mi mindent felnagyítunk. Így vagyunk a föld kincsével is. Szeretjük a drámai megoldásokat. Jósolunk arról, hogy a jövőnket rejti magában, máskor arról, hogy a pusztulásunkat. A háború befejezése óta rettegünk a következőtől. Pedig élni kell, és nem rettegni; tenni a saját dolgunkat, és nem jósolni. Hangzatos szavakkal nem lehet jövőt tervezni, de a törvényt felismerni, ahogy a méhek teszik, így lehet létezni s előrejutni. (Folytatjuk.>
