Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-08 / 184. szám

Állásfoglalás a színházi hösmíívelődésről Mielőtt szétnyílik a függöny Megjelentek a színházi pla­kátok, s a piros-kék betűk már bemutatják az 1974/75-ös évadot. Tizenöt százalékos kedvezménnyel tíz bemutató­ra bocsát ki bérletet a kapos­vári Csiky Gergely Színház, 1 hat prózai és négy zenés da­rabra. A plakátokon tizenhá­rom darab címe olvasható; nincs bizonytalan »Űj magyar darab« felirat, minden négy­szögben szerzőt és művet ol­vashatunk. Kezdjük a klasszikusokkal. Moliére: Úrhatnám polgár. hessing: Bölcs Náthán, Cse­hov: Három nővér, Doszto­jevszkij: Ördögök című da­rabját ígéri a szinlap. Sütő András újra bemutatkozik Kaposváron A lócsiszár vi­rágvasárnapja című darabbal. Történelmi levegőt ígér Ve- kerdy Tamás Jelenetek II. Rákóczi Ferenc életéből című műve. Mari címmel láthatjuk Schwajda György művét, és a modern angol drámát Wesker képviseli Konyha című drá­májával. A színlap zenés oldala nép­szerű darabokat ígér: Hender­son Diákszerelem, Strauss Bé­csi diákok, Kander—Stein Zorba, Dumas—Planchon Há­rom testőr és Modungo Rinal- dó harcba megy című zenés játékát, operettjét, musicaljét. Az űj évad indítása termé­szetesen a színház gondja. A közönségszervezés, s ami en­nél több: a közönségteremtés, informálás, felmérés felada­taiban közművelődési intéz­mények, szervek is osztoznak a színházzal. Ezt tükrözi a megyei tanács művelődésügyi osztályvezető­je által kiadott feladatterv is. Több ismert tényt rögzít ez a dokumentum, emellett azon­ban olyan megoldandó felada­tokra is felhívja a figyelmet, melyek tulajdonképpen . ré­szét képezik az MSZMP KB közművelődési határozata végrehajtásának. Ezek a fel­adatok túlnőnek egy évad ke­retein, s úgy vélem, néhány alapvonásában meghatároz­zák a megye színházi kultú­ráját is. A szervezeti feladatokat te­kintve nemcsak a kaposvári Csiky Gergely Színházra gon­dolnak, hanem a Déryné Szín­házra is, amely műsorpoliti­kájánál, az előadások színvo­nalánál fogva méltán népsze­rű Somogybán. Hangsúlyozza a feladatterv, hogy a szervező és propagan­damunkát nemcsak a színház székhelyére kell kiterjeszteni, hanem a megyeszékhely 30 ki­lométeres vonzáskörébe is. Ez érthető, hiszen a közlekedési adottságok, bizonyos esetben a színházi különjáratok ezt le­hetővé is teszik. A mostani évadtól kezdve állandó játék­hely lesz a nagyatádi Gábor Andor Művelődési Központ. Várhatóan 1980-ig ugyancsak állandó játszási székhely lesz a marcali művelődési ház. Ügy vélem, ez utóbbi nem­csak a színháztól függ — a marcali művelődési házat kor­szerűsíteni kell ahhoz, hogy ott minden előadást megtart­sanak, ifjúsági és felnőttbérlet kibocsátásával. A harmadik somogyi — vidéki — játszási székhely a siófoki művelődési ház lesz, ha elkészül. A gyermek- és ifjúsági elő­adásoknál nemcsak a próbák jelentenek nagyobb megterhe­lést, hanem maga az előadás is, ezért ezeket az előadáso­kat részben a Latinca Műve­lődési Központban tartják, ha pedig elkészül az új ifjúsági központ, akkor annak a szín­háztermében. A feladatterv világosan tük­rözi, hogy a színházi közmű­velődés nem szűkíthető le szervezeti kérdésekre csupán. Igen sokszor leírtuk már, hogy a játszási helyeken pezs­gő színházi élet is szükséges. Á csongrádi múzeum kubikoskiállításáról Növényvédelmi tájékoztató Veszélyeztet az aimamoly Az almamolypillék rajzásá-1 moly' és barackmoly, melynek nak és tojásrakásának vizsgá lata alapján a második her­nyónemzedék elleni védeke­zést augusztus 10-e után cél­szerű megkezdeni. Az elhúzó­dó rajzás és hernyókelés miatt a permetezést 12 nap múlva meg kell ismételni. A rovar­ölő szerek kiválasztásakor ve­gyük figyelembe a növényvé­dő szerek csomagolóburkola- tán feltüntetett élelmezés­egészségügyi várakozási időt. Ez a napokban kifejezett idő­szak azt jelenti, hogy a szedés várható időpontja előtt né­hány nappal lehet utoljára permetezni. Az almamoly lárvakelésével azonos időszakban várható az apró, szabad szemmel alig lát­ható kaliforniai pajzstetű lár­váink rajzása is. A pajzs kirajzó lárvákat tudjuk vegyszeres úton pusztítani __ e zért a rajzási időszakában atj permetezést fokozott gonddalt végezzük el. A pajzstetvek, ha* megtelepednek gyümölcsfáin-* kon, gyorsan elszaporodnak,* szívogatásak hatására a fa le-* gyengül, a gyümölcs értékte-* len lesz. Tehát az aimamoly! elleni védekezéssel egy menet-* ben védekezhetünk a pajzs­tetű lárvák ellen is, ha az’ alább felsorolt rovarölő szerek* valamelyikét alkalmazzuk:* Unitron 40 EC, Leboycid 50* EC, Nexion 40 EC, 0,2 száza-* lékban (100 liter vízhez 2 dl)',] Unifosz 50 EC, Bi—58 EC, 0,1: százalékban (100 liter vízhez] 1 dl). Nagyüzemben és házi-] kertben egyaránt használha-; tók. A védekezést a már leszü-] retelt csonthéjasokban se ha-] nyagoljuk*el, ugyanis gyakran tapasztalható, hogy szüret] után a védelem nélkül ha-! gyott gyümölcsfákon a kárte-J vők zavartalanul szaporodnak.] Az őszibarackosokat tovább-] ra is veszélyezteti a folyama-( tosan rajzó keleti gyümölcs-. hernyói az érő gyümölcsbe rágnak. Elsősorban a Balaton- parti őszibarackosokban és Kaposvár környékén még mindig erős levéltetű-fertözés található. Ezért az augusztus folyamán érő fajtákat sem le­het védelem nélkül hagyni. A két említett kártevő ellen a rövid, 7 napos élelmezés-egész­ségügyi várakozási idejű No- gos, Vapona, Unifosz 0,1 szá­zalékos oldata (100 liter vízhez 1 dl) javasolt. A permetezések alkalmával fokozottan ügyeljünk az óvó rendszabályok betartására. Ennek több összetevője van: az egyik a színházbarátok kö­re. Nem is a működési keret a lényeges elsősorban, hanem az a tartalmi mag, melyhez az érdeklődés tapad. Ez ter­mészetesen elsősorban maga az előadás, de a feladatterv igen helyesen felhívja a fi­gyelmet az egyéni előadóes­tekre, vitafórumokra is. Ilyen színházbaráti kör működhet a megyei könyvtárban és a művelődési központban is. Ha jó a színész, akkor könnyen lehet körülötte ér­deklődést teremteni vendég­előadások megtartásával is. A feladatterv hangsúlyozza, hogy szükség van a kaposvári színházi találkozókra, s azt is, hogy ezek felépítése, program­jának összeállítása ne kívülről történjen, hanem a színházból induljon el. Vagyis: a kapos­vári színházi szakemberek — elsősorban az évad bemutatói alapján — könnyen megtalál­ják azt a találkozási pontot, amelyre találkozó építhető, nem korlátozva mindezt du­nántúli, illetve vidéki színhá­zakra. Ne formai előírásokból tehát, hanem tartalmi meg­gondolásokból hozzák létre a találkozókat! Még azt is re­mélhetjük, hogy az ide érkező színészek nemcsak fellépnek majd, hanem egymás produk­cióit is végignézhetik, és szervezett fórumon megbe­szélhetik tapasztalataikat. (Valamennyi találkozónak mindeddig ez volt a legfőbb hiányossága.) Egy új rendezvénysorozat körvonalait véljük kiolvasni a feladattervből, s az elnevezés­sel is találkozunk már: bala­toni művészeti hetek. Remél­jük, az elnevezés többet ta­kar, mint az eddigi balatoni rendezvények automatikus keretbe fbglalását. Annál is inkább, mert a feladatterv vi­lágosan utal például a szabad­téri színpadok »színházi« elő­adásaira. Amelyek még nin­csenek, vagy nem voltak a kellő formában és színvona­lon. Persze ez sokkal nagyobb horderejű vállalkozás, mint­sem hogy egyetlen színház megoldhatná. Jövő nyárig még bőven van idő a feladat­egyeztetésre, összehangolásra, sőt a megyén kívüli »import" biztosítására is. A terv egyik passzusa az amatőrök szerepére, színházi kultúrájára utal. Érdemes tisztázni: az amatőr színját­szás nem a hivatásos színházi előadások helyettesítésére hi­vatott. Úgy véljük — mind a közönség, mind az együttesek érdekében —, az amatőr szín­játszó szakbizottság működé­sével külön feladattervet ér­demes készíteni számukra, tisztázva pontos szerepüket, lehetőségeiket, összetételüket. A kubikosok történeté­től, mozgalmaitól elválasztha­tatlan Csongrád és környéke. Amikor a kiegyezés után meg­indultak a nagy út- és vasút­építkezések, a folyamszabályo­zások és az ármentesítések, két kézi földmunkások egész seregére volt szükség. Különö­sen a Tisza-szabályozás — így többek között Széchenyi Ist­ván, Vásárhelyi Pál és Kvassy Jenő munikái — foglakoztatott sok kubikost. A nehéz munka e hőseit szépirodalmi alkotá­sokból és képekről, szobrokról is ismerjük. Életük és munká­juk még soha nem volt mú­zeumi kiállítás témája. A ró­luk szóló első ilyen bemutató augusztus 10-én nyílik meg a csongrádi múzeumban. Az érdekes és verejtékes kubikosmunkának szinte min­den mozzanatával megismer­teti a látogatókat a kiállítás öt terme. Kamjén István, Féja Géza és főleg Tömörkény Ist­ván irodalmi munkái mellett hitelesek, szépek és dokumen­tatív erejűek Borbereki Kovács Zoltán és Kajári Gyula képző- művészeti alkotásai. A szak- irodalom legjobb alkotásai kö­zül Katona Imre és Kiss Lajos értékelései, összefoglalói je­lentősek. Kubikos szavunk a köböl szó­ból származik. A köböl 6,86 köbméter. A kubikosok talán legismertebb jelképe a talics­ka. Ez a földmunkánál hasz­nált, egykerekű szállítóeszköz földdel lazán megrakva kb. 130-140 kg-ot nyom. Az össz­súlynak mintegy hetven szá­zaléka jut a kerékre, így csak harminc százalékát kellett emelni. A kiállítás bemutatja a talicskakészítés fortélyos, és nagy gyakorlatot, ügyességet kívánó mozzanatait is. A ku­bikosok a földmunkálatok kö­zelében, kunyhókban laktak. Lakásuk általában 3-4 szemé­lyes, 170-190 centiméter ma­gas, földből, sárból és fából összeállított kunyhó volt. Egy­más között kubikoscsárdának nevezték. A csongrádi múzeum új kiállításában fölépítettek egy ilyen kunyhót. Megtaláljuk benne az egykor használt tel­jes berendezést és a fölszere­lést is. Igen érdekesek a kubikos­szerszámok: á talicskán kívül a fateknő, a vesszőkosarak, a kapák, a vaspapucsos faásók, lapátok, csákányok stb. 1890-től olasz hatásra ter­jedt el a kubikosok között á kordézás vagy kordélyolás. Hogy könnyebben lehessen vonni, hámba fogták a férfia­kat, sőt sokszor az asszonyo­kat és még a gyerekeket is. Tömörkény István könnyes-bo­rús történeteiből számos pél­dáját ismerjük. A kordélyhá- nyó, vagy más néven a bará- ber a teljes nincstelen, szo­morú sorsú, elesett földmunkás jelképe lett az irodalomban. Játék az óvodában Tröszt Tibor | s LÁSZLÓ LAjOS László különítményében szol- hevernek, gyűrötten, porosán. 0RAH6ANYBSZ0K gáltam. Nem is tartottak tár­gyalást. Kiderült, hogy »-téve­dett" a riporter, aki egyéb­ként szintén a feleségem ke­zére aspirált. Én akkor befe­A szőlősorok feketén, látszó­lag élettelenül húzódnak a dombon, de a lemetszett vesz- sző csonkján már kocsonyás nedv jelzi az életre készülő­jeztem a mozgalmi munkát, dést, a gyökerekben, a száraz de továbbra is párttag marad- tőkékben rejtőző erőt. Lent, a tam. Pécsre kerültem az egyik betonúton gépkocsik, motorok .Q — Tudniillik az apám is bá­nyász volt. Aknász. A háború alatt kezdtem az egyetemet. Negyvennégy őszén tagja let­tem Pesten az egyetemi zász­lóaljnak. A főváros »védelmé­re" szántak bennünket, de a németek és a nyilasok ellen dolgoztunk. Támadásokat in­téztünk a laktanyáik, a lőszer- raktáraik ellen, aztán bevo­nultunk, és jelentettük, hogy sikeresen »harcoltunk" a bol­sevisták ellen. Négy hét után rájöttek, hogy kik vagyunk, össze akartak terelni bennün­ket. Mindenki igyekezett meg­szökni. Legtöbbünknek sike­rült. Én a tatai bányákba mentem, ott több ismerőse volt az apámnak. Beöltöztem bányásznak. A német parancs­nok még örült is, hogy eggyel több a munkás, és hogy olyan kipróbált ember kerül a bá­bíztak, jelentsem, ha ellensé­ges tevékenységet vagy beszé­det tapasztalok. Természete­sen vállaltam. Csakhogy az első leszállás alkalmával merőssel találkoztam, egyik nyilas egyetemi tanár­segéd, szintén bányásznak öl­tözve, meglátott a felolvasóte­remben. Nem tudom, fölis­mert-e, de én annyira meg­ijedtem, hogy a legközelebbi műszakra már nem jelentkez­tem. Visszamentem Pestre, bújkáltam, cigarettát árusítot­tam, végül az egyik professzo­rom vett magához, aki a mű­mezőgazdasági üzembe ve­gyésznek. Itt öreg, tehetségte­len, karrierista vezető volt, aki minden alkalmat megra­gadott, hogy szabotőrnek kiált­son ki. Egyszer megpenésze- dett száz mázsa kukoricánk, is- ezt a nyakamba varrta. A bí- Az rósági eljárást az ötvenhatos ellenforradalom szakította fél­be, akkor engem a munkásta­nács mint sztálinistát leváltott a vegyészmérnöki beosztásból. Nézze.. .! Felhők szállnak fölöttünk, a nap villan, majd eltűnik, pár másodperc múlva megint ki­világosodik. Az egyik ala­csonyan szálló felhő furcsa, szirénázó hangon zúg el fölöt­tünk. A vegyész berohan a szaki egyetem neves tanára ^S™»irl”IteÍeigy.Ű1Ör' faházba! ma^ídszTlkdlcezé­*a' ben szalmafonatos kas. Futtá­Ott ismerkedtem meg nyával. Ö lett a feleségem. A moz­galomba is ő vont be engem. Közvetlenül a felszabadulás után Szolnokon párttitkár vol­ban még odakiált, hogy vár­jak,- aztán . eltűnik a szomszé­dos szőlő fái között. Körülnézek. Szállnak a fel­hők, némelyik egészen alacso­Somogy/ Néplap l nyába. aki majd ellensúlyozza tam. Később börtönbe hurcol- nyan. némelyik zúgva-dühöng- f a kommunista asitációt. Be- tak, mert egy újságíró meg- ve-szirénázva. Lábam előtt f hívattak az irodába, és meg- vádolt azzal, hogy Endre fehér és rózsaszín szirmok berregnek, a kanyarban fel­bőg a hangjuk, de mire elha­tol a domboldalra, már meg­szelídül, és éppen olyan eny­he dongásnak tűnik, mint az imént a felhők sivító, sziré­názó hangja. A vegyész is közeledik. A szalmafonatos kast csúcsával lefelé fordítva, szalvétával le­takarva hozza. Keze, arca méhekkel tele. Nem szól, int, mindjárt. Aztán elmegy a ház mögé, a nagy mandulafa mel­lé. Addig rágyújtok. Félek a méhektől, s tudom, hogy ke­rülik a dohányfüstöt. — Ha nem bántja őket, nem szúrnak — nevet rajtam a ve­gyész, amikor ismét a fűvön ülök. — Nem szerétik a han­gos beszédet, az izzadó em­bert, egyébként bármit csinál­hat velük. Ha a királynőt si­kerül beseperni a kaptárba, nyert ügyem van. És most si­kerűit. — Méhészkedik? (Folytatjuk.) A csongrádi kiállítás bemu­tatja a kubikosbandák életét is. (A kubikoscsoportok ún. bandákba verődve vállaltak munkát. Vezetőjük a banda­gazda volt. A munkalehetősé­get az ügynöktől kapta. Az ügynök főnökei al- és fővállal­kozók voltak.) A bandák ún. szakácspartik­ban étkeztek. Közülük valakit megválasztottak partiszakács­nak. Amíg ő főzött, addig a többiek helyette is dolgoztak. A közös étkezőtársakat álta­lában bográcstársaknak nevez­ték. A kubikosokról elmondhat­juk, hogy kora hajnaltól nap­nyugtáig végezték megerőltető munkájukat. Az ébresztőjük 4 órakor volt, a takarodó este 8— 1/2 9 körül. Reggel fél óráig früstököltek, délben egy óra hosszáig ebédeltek. A nap so­rán két-három ízben tartottak negyedórás szünetet, úgyneve­zett pipahuját. A kiállítás bemutatja a ku­bikosok viseletét is. A fehér ing, a gatya, a bocskor, a kap­ca, a tarisznya, a süveg és a hám volt a legjellemzőbb. A maguk körében barát­koztak a kubikosok. Alkal­manként csöndesen el szóra­koztak. Gyakori volt náluk a táncos rendezvény is. Alkalmi összejöveteleiket céhárénak vagy padkabálnak nevezték. A kubikos olvasókörök már magasabb művelődési lehető­séget jelentettek és nyújtottak a tudásra éhes embereknek. Érdeklődési kedvük és elnyo­mott sorsuk az egyik magya­rázata annak, hogy a korai szocialista mozgalmak igen te­vékeny részvevői a kubikosok voltak. Később, a szervezkedő szociáldemokraták baloldali szárnyában is igen sokat ta­lálunk közülük. D. B. Till!! étolaj fogy Az év első hét hónapjában a múlt évinél 15 százalékkal több étolajat vásárolt a lakos­ság, és csaknem egynegyedé­vel több margarin fogyott. A növényolajipar szakemberei arra számítanak, hogy az év hátralevő részében tovább nö­vekszik az érdeklődés a kor­szerű táplálkozásnál nélkülöz­hetetlen termékek iránt, és a növényi olajokból 20—30 szá­zalékkal több fogy majd, mint 1973-ban. Erre annál inkább lehetőség van. mert biztatóak a terméskilátások. Az üzemek várhatóan a tavalyinál több alapanyaghoz jutnak a követ­kező hetekben, hónapokban. A vidékről érkezett jelenté­sek szerint a káposztarepce — fontos ipari alapanyag — ara­tása jó ütemben halad. Az üzemek 4250 vagonnyi ter­ményre számítanak, ebből há­romezer vagonnyit már át is vettek a termelőktől. Az országban elsőként Szol­nok megyében augusztus ele­jén megkezdték az olajlen betakarítását. Az országos ter­més egyharmadát várják a feldolgozó üzemek erről a vi­dékről. Az összes termés 1450 vagonra tehető, ez jobb ered­mény a múlt évinél, igy a fes­tékgyáraknak elegendő olaj­alapanyagot biztosítanak majd. A gazdaságok ebben az év­ben 113 ezer hektáron ter- fmesztenek napraforgót, ez a Jtermőterület 10 százalékkal nagyobb az 1973. évinél. Ez azonban nem tekinthető vég­leges adatnak, mert sajnos az ár- és a belvízkárok miatt a számítások szerint legalább ötezer hektár termése kiesett. A mezőgazdasági nagyüze­mekben azonban nagy terüle­ten korszerű technológiákat vezettek be az idén, így Te­rmény van arra, hogy az olaj­ipar a tavalyinál több napra­forgóhoz jut.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents