Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-04 / 181. szám
Oktatástechnikai központ Somogybán A tudományos-technikai fejlődés lassan a pedagógia évszázados szóhasználatát is »'megfertőzi«: a technika, a kibernetika, a rendszerelmélet nyelve és fogalomvilága helyet követel magának szakmánkban is. Nem véletlen, hogy egyre gyakrabban esik szó az oktat- tás -technológiájáról«. Ez a műszaki szakkifejezés az értelmező szótár szerint a »gyártási folyamat elméletét és gyakorlatát« jelöli. A kísérleti pszichológia és pedagógia eredményei lehetővé fették, hogy ezt a racionális megközelítést a tanítás-tanulás folyamatának modern értelmezésénél is alkalmazzuk. A tömegoktatás háromszáz éves technológiája napjainkban válságba került. Az azonos művelődési esélyeket, a személyiség optimális kibontakoztatását csak az eszköz- telenségtöl felszabadított pedagógus valósíthatja meg. Az elmúlt évtizedekben — és különösen az utóbbi tíz évben — ezért fordul egyre nagyobb figyelem a pedagógus munkáját segítő, a tanítást- tanulást 'könnyítő eszközök »újabb nemzedékei« felé. Az iskola — bár szervezete és hagyományos munkaformái természetes ellenállást tanúsítanak — nem vonhatja ki magát a tudományos-technikai fejlődés hatása alól: tartalmában. szervezetében, kapcsolat- és eszközrendszerében szükségképpen átalakul. Az átalakulás irányítása a társadalom és az erre hivatott szervek nagyon nagy felelőssége. E folyamat szabályozásának világos útmutatást nyújtó alapdokumentuma számunkra a Központi Bizottság 1972. június 15-i határozata. A tartalom és a forma megújításának feladata — és nagy lehetősége — kettős gondot okoz, kettős veszélyt jelent. A napi sajtóból és a szakirodalomból is jól ismertek azok a viták, eszmecserék, tanulmányok, amelyek, a kérdés művelődéselméleti- pedagógiai összefüggéseit, az iskolái nevelés és oktatás tartalmát, eszközrendszerét, s mindebben a pedagógus helyét, szerepét, változó felada- it vizsgálják. Nem kisebb gond azonban az iskolarendszer és szervezet, a tárgyi és a személyi feltételek optimális, a technikai fejlődéssel összhangban történő és közgazdaságilag megalapozott fejlesztése. Az oktatási beruházások egyre bonyolultabbak — és egyre drágábbak lesznek. A A indaz, ami a fejlesz- lV\ lesztésre általában vonatkozik, áll az oktatástechnikára is. A reális fejlesztés, a népgazdasági lehetőségekkel való ésszerű gazdálkodás igénye és felelőssége késztette a Művelődésügyi Minisztériumot 197.3- ban az Országos Oktatástechnikai Központ létrehozására. Az országos oktatástechnikai hálózat részeként alakult meg megyénkben is — a pedagógus továbbképzés megyei intézményéhez kapcsolva — az oktatástechnikai központ. A Művelődésügyi Minisztérium negyedmillió és a megyei tanács mintegy fiOO 000 forintos támogatásával megszervezett központ nem előzmények nélkül jött létre. Alapját azok a korábbi erőfeszítések jelentették, amelyeket egyrészt a kaposvári gépipari szakközépiskola tett az oktatás korszerűsítésére, a modern eszközök széles körű alkalmazására másrészt a továbbképzési kabinet a pedagógusok oktatás- technikai felkészítésére, továbbképzésére. Az új intézménynek — szűkös feltételei ellenére — a gépipari szak- középiskola adott otthont; vezetői és tanárai oroszlán- részt vállaltak a szervezés, indítás úttörő munkájából. A megyei oktatástechnikai központ a közoktatás továbbfejlesztését, a korszerű oktatási eljárások és technika elterjesztését, a pedagógusok munkájának ‘korszerűsítését hivatott segíteni, szolgálni. Hármas funkciójának megfelelően —, hogy ti. megyei audio-vizuális illetve sokszorosító központ és oktatófilm tár, —, három részlege van. Az audio-vizuális központ egyik feladata, hogy fo-y.ima- tosan gondoskodjék az oktatási és nevelési intézményekben alkalmazható eszközök mintapéldányainak beszerzéséről és azok felhasználásától a pedagógus továbbképzésben, ill. a gépipari szak- középiskolában folyó kísérleti jellegű munkában. Ennek megfelelően biztosítja a különböző tanfolyamok, továbbképzések technikai feltételeit, különböző oktatástechnikai tanfolyamokat, bemutatókat, tapasztalatcseréket szervez. Másik alapvető feladata, hogy műszaki és pedagógiai tanácsokat adjon a megyei művelődési osztálynak és az intézményeknek az oktatástechnikai-eszközök beszerzéséhez, működtetéséhez és rendeltetésszerű felhasználásához. Ezt a tevékenységet a jövőben egy oktatástechnikai módszertani szaktanács- adó alkalmazásával szeretnénk megalapozni. A sokszorosító központ a nyomdai sokszorosítással készülő pedagógiai segédanyagok (tanmenetek, módszertani útmutatók, feladatlapok stb.) tömeges előállításáról gondoskodik és közreműködik a megyei pedagógiaimódszertani kiadványok, tapasztalatcsere-anyagok készítésében. Ugyanakkor tervszerű kísérletekkel, illetve más oktatástechnikai intézmények tapasztalatainak átvételével fokozatosan megteremti a feltételeket a különböző ismerethcrdozók, elsősorban az írásvetítőkhöz használható fóliák, másolására, sokszorosítására. A z oktatóíilmtár a különböző oktatófilmek iskolai kölcsönzését bonyolítja le, és a filmállomány tervszerű gyarapítása mellett folyamatosan gondoskodik egyéb audio-vizuális ismerethordozók (magnószalagdiák, írásvetítő-fóliák stb.) gyűjtéséről, tárolásáról és kölcsönzéséről. A bevezető részben utaltunk arra, hogy az iskolák felszerelése évről évre nagyobb gondot, nagyobb felelősséget jelent. A beszerzésnek nemcsak jelenlegi anyagi lehetőségei szabnak határt, hanem a népgazdaság és a közoktatási tárca teherbíró képessége is. A ma már számbavehető közeli és távlati lehetőségek ismeretében pedig körvonalazható a fejlesztésnek egy mértéktartó, reális programja. Az oktatástechnikai eszközök tömeges elterjesztésével egyidőben központilag kell gondoskodni az ismerethordozók (diafilmek, pergő filmek, fóliák, hangszalagok, programok stb.) tömeges előállításáról is. Az új eszközök alkalmazása nem fokozhatja az egyébként is túlterhelt pedagógusok igénybevételét, nem kényszerítheti őket a segédletek kisüzemi — és nem mindig szakszerű — előállítására. A központi segítségnek együtt kell járnia a technikai-módszertani felkészítéssel, továbbképzéssel is, mert ezek az eszközök csak így válhatnak az iskolában folyó rdunka igazi segítőivé. A közelmúltban egy országos tanácskozáson dr. Ádám Sándor mérnök-közgaszdász, a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója ismertette az oktatástechnikai eszközök tömeges alkalmazására, elterjesztésére vonatkozó vizsgálataik, számításaik eredményét. Véleménye szerint — gazdasági lehetőségeinket, a technikai-gyártási feltételeket, az 'ismerethordozók előállításának ütemét és a pedagógusok didaktikai technikai felkészültségét, felkészítését figyelembe véve — a következő 10—15 évben néhány alapvető eszköz tömeges elterjesztését, alkalmazását lehet és kell biztosítani, olyan mértékben, ahogy azok minden osztályban, mjnden pedagógus rendelkezésére álljanak. Véleménye szerint elsősorban a diavetítő és a magnetofon együttes alkalmazásának elterjesztésével adhatunk jó, sokoldalúan felhasználható segédeszközt minden iskola- fokozatban, iskolatípusban. (Egy-két éven belül várható egy viszonylag olcsó, kb. 10.000 forintos áron forgalomba kerülő dia-magnó megoldás, amely egyetlen készülékben, beépített szinkro- nizátorral, jó vetítési lehetőséggel megszünteti a legnagyobb gondot: az eszközök lassan áttekinthetetlen sokféleségét.) A jelenleg forgalomban levő 16 mm-es filmekkel szemben a 8 mm-es elsősorban a DUPER 8-as filmeké a jövő az iskolában. A könnyen kezelhető készülékek, az oktatás folyamatába jól beilleszthető 3—4 perces filmek nagy segítséget adhatnak munkánkhoz. Harmadik helyen az írásvetítő alkalmazásának óvatos — az ismerethordozók gyártásával és más műszaki problémákkal számoló — kiterjesztését említhetnénk. Mindezek mellett a jelenleginél is nagyobb szerepet kell hogy kapjon az isko- larádió és az ískólatelevízió adásainak felhasználása, feldolgozása. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy az oktatási intézmények meghatározott körében ne folynék kísérlet a nyelvi laboratóriumok, az egyéni és a kollektív oktatógépek, a zártláncú televíziós és más — ma még talán nem is ismert — oktatástechnikai eszközök alkalmazására. A kísérletek tapasztalatai, eredményei menet közben is megtermékenyítik az iskolai gyakorlatot és megalapozzák az ezredforduló iskoláját. • ja azonban józan, reális /y| fejlesztési programra, a beszerzések szabályozására, korlátozott anyagi lehetőségeink okos felhasználására van szükség : és arra, hogy a meglevő vagy az ezután beszerzett eszközöket tudatosan,, szakszerűen — és rendszeresen használják is fel az iskolákban. Dr. Kelemen Elemér a továbbképzési kabinet vezetője. Új könyvek Nemcsak a közgazdászok, hanem az olvasók széles körének érdeklődésére is számot tarthat Bácskai Tamás—Husz- ti Ernő—Simon Péterné összefoglaló műv.e, A pénz. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelenő munka sok érdekes, kultúrtörténeti adalékkal, képpel, illusztrációval ismerteti a pénz kialakulását, szerepét, funkcióit, a legrégibb időktől nap- jainking. Antonio Gramsci az eddigieknél gazdagabb választékú börtönleveleit is kiadták. Levelek a börtönből címmel. Egy sűrűn napirenden szereplő problémához, a népesedéspolitikai kérdésekhez ad jó segítséget az a tanulmánykötet, amely Szabady Egon szerkesztésében és. bevezetőjével jelent meg, Népesedéspolitika — a világ népességi problémái címmel. Az Európa Könyvkiadó újdonságai közt, a nemrég indított Századunk mesterei sorozatban jelent meg Iszaak Babel: Lovashadsereg című elbeszéléskötete. Egy másik szovjet elbeszélő kötete is megjelent, Jurij Nagibin könyve, az Illés napja, a neves író válogatott elbeszéléseivel. Egy kötetben látott napvilágot a Gilgames és az Agyagtáblák üzenete, ékírásos akkád eposzokkal, versekkel. Üj kiadásban látott napvilágot Thomas Mann nagy klasszikus regénye, A varázshegy, A Világirodalom remekei immár ötödik sorozatában pedig — szintén sokadik kiadásban — Thomas Hardy Egy tiszta nő című regénye. Az Európa zsebkönyvek sorozatának új kötete az amerikai J. D. Salinger világhírű regénye, a Zabhegyező. Az Akadémiai Kiadó különleges újdonsága a kétkötetes Magyar—vietnami szótár, amelyet a hazánkban tanuló vietnami diákok munkaközössége állított össze, sok esztendős lelkiismeretes munkával. Megjelent A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályainak harmadik kötete, ez a legfontosabb ásványok és kőzetek nevének helyes írásmódját ismerteti. Harmadik, javított kiadásban látott napvilágot Csáki Frigyes: Szabályozások dinamikája című műve, amely a lineáris szabályosáselmélet fontosabb kérdéseit tekinti át. A kritikai jegyzetekkel ellátott teljes Mikszáth-sorozat 69. kötete az író 1884-ben írt cikkeit, karcolatait tartalmazza. A magyar szépirodalmi stíluskutatás fontos műve Zsilka Tibor: Stilisztikai statisztika című könyve, amely a XX. századi magyar írók, költők stílussajátságait vizsgálja egzakt módszerekkel. Több érdekes .könyvet jelentetett meg a Gondolat Könyvkiadó is. így napvilágot látott Erdődy János: Velencei karnevál című regénye, a francia Claude Dulong: A szerelem a XVII. században című kultúrtörténeti érdekes- ségű könyve, az Európai antológiának a francia felvilágosodással foglalkozó sorozatában pedig A francia színház a XVIII. században című kötete. 0 Somogyi Néplap £ % * * ** if. \ ....n.... Fm \ I l JM 1 i JWC ( iff ‘ < *-G Matrakeresztes. (Kertész Sándor rajza) Nyári fényben (Mohácsi Regős Ferenc grafikája) Orsovai Emil Otelló a Dóm-téren Szent nyugtalanság istenszárnyai anyag idő és fényszeretkezés ha van még másnapom enyém legyen suttogó Tisza vízromantikád a parton őshalak mind meghalunk és fák csodálkozásunknak virágai megtorpannak az este útjain egy egész világ lehet semmivé ha költészet gyullad föl hirtelen Desdemona minden nő egy kicsit s én csapnivaló Otelló vagyok kinek elég az első felvonás és máris jöhet a megváltó eső, hogy ' ne kelljen benned magam megfojtanom *Ahetiés Zsu&olyátt Nézzék ezt a két embert, Abait és Zsupolyánt. Ugyanabban az országban ugyanabban a városban, sőt egyugyanazon esztendőben születtek. Szociális származásuk is hasonló, némi jóindulattal munkás, szigorúbb mérce szerint kispolgári. Mindegy. Tény, hogy ha a két nagyjából azonos féltételek között indult ember pályáját diagramban felrajzolnánk, két olyan görbét kapnánk, amelyek nagyjában azonos hullámvonalat írnak le, de soha sem találkoznak; amikor az egyik görbe felemelkedik, a másik lehanyatlik és megfor- j ditva. Az iskolában kezdődött. A matematika tanárnak az volt fura szokása, hogy mindig a névsor elején kezdte a felel- tetést. Minden órán, kivétel nélkül Abai volt az első felelő. Abai jöjjön ki, Abai kijött, »>bezúgott«, ahogy akkor mondták, »fát kapott«, ahogy ma mondják — mehetett a helyére. Még két A-betűs következett, aztán két B-betűs, de Zsupolyánig soha sem jutott el. Abainak egyetlen bánata volt, hogy miért nem hívják öt Zsupolyánnak, vagy legalább -is Zabainak. A sportközi foglalkozáson viszont Abai volt előnyben: szegény U. V és Z-betűsök már sose jutottak oda a pingpong asztalhoz. Ha valaki bajt kevert az osztályban és nem lelték a testtest, a névsor elején kezdték a büntetést. Szegény Abai mindig beleesett. Azért az előnyért, amelyet Zsupolyán ilyenkor élvezett, Abai a könyy osztásnál kárpótolta magát. Akkoriban ugyanis — a nem. tudnátok, drága fiatal barátaim — a diák nem vásárolt ám minden esztendőben vadonatúj könyveket. Mire a Zs betűhöz értek, minden könyv elfogyott. Jött az érettségi. Abai attól remegett, hogy az elején még szigorú lesz a mérce, ezért ö elhasal. Zsupolyánt meg a hideg rázta, hogy ha a Zs betűig nem bukik meg valaki, őt húzzák meg a statisztika kedvéért. Bevonult katonának. Abait azonnal beöltöztették. Mire Zsupolyán következett, ki volt a sor, létszámfelettiként leszerelték és csak négy év múlva, a háború végén vonultatták be. De a hadifogság mindkettőjüknek osztályrészül jutott. Abait, aki a névsor elején állott, négy esztendővel hamarább engedték haza, mint a szerencsétlen Zsupolyánt. Jöttek a békeévek. Abai hamarább kapott lakást, mint Zsupolyán, de hamarább kapott társbérlőt is. Zsupolyánt később racizták, szanálták, mint Abait, de később is vették vissza. Aztán megint új korszak következett. Abai már régen megkapta a kedvezményes üdülőtelket, amikor Zsupolyán még mindig a várólistán volt. Viszont Abaira rögtön kivetették a plusztelek- ingatlanforgalmi különadót, amit Zsupolyán megúszott, mert mire rá került volna a sor, visszavonták a rendeletet. Majd elfelejtettem mondani, hogy idővel mindketten megnősültek, családot alapítottak. A kis Abait mindig elsőnek szólította ki a matektanár. a Zsupolyán csemetének sose jut hely a pingpongasztalnál. Novobáczky Sándor
