Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-27 / 199. szám
Határozatok az alapszervezetben i ■ekintélyes mennyiségű témát tárgyal meg egy félév vagy egy év során egy-egy pártszervezet. De ha azt nézzük, hány kérdésben hoz határozatot, akkor már jóval kisebb számot kapunk. Különösen vonatkozik ez a taggyűlésekre. A beszámoló következtetései, a hozzászólók észrevételei viszonylag kevés alkalommal formálódnak olyan döntéssé, amely világos munkaprogramot adna az alapszervezet kommunistáinak. Távolról sem formális kérdés az, hogy születnek-e határozatok az alapszervezeti taggyűléseken. Szorosan ösz- szefügg ez pártéletünk, mozgalmi életünk egyik gyengeségével. Nevezetesen azzal, hogy erősebbek vagyunk a helyzet elemzésében és értékelésében, mint a következtetések gyakorlati érvényre juttatásában, az elhatározások valóra váltásában, vagyis a cselekvésben. Előtérben álló törekvésünk, hogy fokozzuk a párttagok politikai—társadalmi aktivitását, erősítsük a kommunisták cselekvési egységét. E törekvés sikere elsősorban az alap- szervezetektől függ. Ott pedig nem kis részben attól, hogy meg tudják-e határozni a konkrét mindennapi cselekvés gyakorlati feladatait, a politikai tevékenység közvetlen, időszerű céljait és módjait. Azaz: olyan határozattá tud- ■ják-e formálni a felsőbb pártszervek és Smmaguk elgondolásait, amely utat és irányt szab a párttagok tevékenységének. E megfogalmazás is jelzi talán, hogy nem a határozatok száma a legfontosabb. Dőreség volna úgy vélekedni, hogy minél több határozatot hoz egy alapszervezet, annál jobban dolgozik, és fordítva: minél kevesebbet, annál rosz- szabbul. Miként az élet legtöbb területén, a mennyiségi szemlélet itt sem visz előbbre. Ebben a kérdésben is két véglet zátonyai fenyegetnek: az egyik a tartalmatlan általánosságoké, a másik az apró részletekben elvesző prakti- cizmusé. Jelenleg az első látszik veszélyesebbnek, illetve gyakoribbnak. Ez kínálja ugyanis a kényelmesebb utat. Hiszen ilyenkor a vezetőségnek nincs más dolga, mint lemásolni néhány megállapítást az irányító pártszervek határozataiból, és máris kész a szépten csengő »saját« döntés. Az az irányító pártszerv, amelynek hatáskörébe több tucat vagy éppen több száz alapszervezet tartózik, munkája jellegénél fogva nem bocsátkozhat részletekbe hatá- i ' rozataiban. Ha ezt tenné, korlátozná vagy éppen lehetetlenné tenné a helyi öntevékenységet, értékes erőforrástól fosztva meg ezáltal a pártot, a társadalmat. Helyileg azonban épp az ilyen részletek a legfontosabbak. Mit sem ér, ha egy alapszervezeti határozat olyan megállapításokra szorítkozik, mint hogy »erőteljesen fejleszteni kell a munkaszervezést« vagy »fokozni kell a fiatalok hazafias és internacionalista nevelését«. A helyi határozatoknak azt kell megjelölnie, hogy az ilyen célokat ott és akkor hogyan, milyen eszközökkel akarja a pártszervezet elérni, konkrétan melyik területre összpontosítja erőfeszítéseit a kommunista kollektíva, s mi a teendőjük ebben az egyes párttagoknak, figyelembe véve munkahelyüket, társadalmi megbízatásaikat. T ermészetesen ezt nem szabad egyoldalúan értelmezni. Különben a másik zátonyra futunk: a határozat csupán napi operatív feladatokat tartalmaz, egyszeri szervezési teendőket, ami ugyancsak nem szolgálhat egy átfogó, hosszú távú cselekvés alapjául. Konkrét ugyan a döntés, de csak a felszínt érinti, a pillanatnak szól, s ez a politikai irányítás munkájában édeskevés. Közhelyként hatna, ha most tételesen — netán pontokba szedve — akarnánk megfogalmazni a jó alapszervezeti határozat ismereteit. -Ehelyett hadd ismertessük, hogyan fogalmazták meg egyik üzemi pártszervezetünkben az előző pártoktatási év tanulságaiból adódó elhatározásokat. A taggyűlés az értékelést megtárgyalva határozatában elismerését fejezte ki a három szemináriumvezető közül kettőnek (aki valóban rászolgált erre), s külön kiemelte az egyik hallgatói csoport igyekezetét és érdeklődését. Meghatározta, hogy az ősszel milyen tanfolyamokat indít, kik lesznek a propagandisták és egyKülföldi kiállításokon a KA—HYB A közeljövőben két külföldi bemutatkozása is lesz a neves magyar sertésnek, a KA— HYB-nak. Cseszlovákiában és Szovjetunióban mutatják be az érdeklődőknek és a szakembereknek. Ezekről a 'kiállításokról beszélgettünk Gondo- lovics Lajossal, a KA—HYB igazgatóhelyettesével. — Milyen jellegűek lesznek ezek a bemutatkozások? — Csehszlovákiában a Hungexpo szervezésében, Ceskó Budejovicében rendezték meg a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar bemutatkozását. Az itteni kiállítás augusztus 24-én nyílott és szeptember 8-ig tart nyitva. Mi a KA—HYB sertést fotókkal és tablókkal igyekszünk bemutatni az érdeklődőknek és a szakembereknek. Három tagú szaktanácsadó gárdánk is működik ez idő alatt Ceskó- Budejovicében. Csehszlovákia külön is érdekes számunkra, hiszen számos partnerünk él itt. Eddig ötezer te- nyészsertést exportáltunk hozzájuk. Csehszlovákiában népszerű a KA—HYB, tizennyolc mezőgazdasági nagyüzemben található meg, s most ezzel a bemutatkozással lehetőség van arra, hogy még nagyobb mennyiségben exportáljunk hozzájuk ebből a ■sertés bőL — Milyen országokkal van kereskedelmi kapcsolatuk Csehszlovákián kívül? — Elsőrendű feladatnak tekintjük, hogy a KA—HYB főleg a szocialista országokba jussoníki először. Bizonyos tekintetben ez érthető Is, itt vannak olyan partnereink, amelyek nagyüzemi körülmények között termelnek. Csehszlovákián kívül a Szovjetunióba exportálunk, most folytatunk tárgyalásokat Lengyelországgal és Bulgáriával. — Mint említette, a Szovjetunióban is bemutatják a KA—HYB-ot. Mikor és hol kerül erre sor? — Októberben Kijevben rendeznek egy, a magyar élelmiszergazdaság eredményeit bemutató kiállítást. Hasonlóan a csehszlovákiai kiállításhoz, ezt is a Hungexpo rendezi. Hogy mennyire jelentősnek ítélik odakint a KA —HYB-ot, azt az is bizonyítja, hogy igen előkelő helyet biztosítottak számunkra. A főpavilonból közvetlenül nyílik majd a mi kiállítási termünk. Itt is — mivel élő állatot nem tudunk bemutatni — tablók és fotók segítségével adunk tájékoztatást. Ugyanakkor háromtagú küldöttségünk lesz kint a kiállítás ideje alatt. — Várnak-e külön vendégeket Kijevbe? — Meghívtuk a kiállítás megnyitójára testvérvárosunk, Kalinyin képviselőit, valamint azoknak a tudományos és kutató intézeteknek munkatársait, melyekkel szorosabb kapcsolatban állunk. N. J. egy tanfolyamtípusra elsősorban milyen körből látja fontosnak a hallgatók részvételét (megjelölve például a tömegszervezeti tisztségviselők, a fiatalok nevelésével pártmegbízatás alapján foglalkozók, a művezetők és csoport- vezetők tanulásának javasolt irányát). Kijelölte, kiknek kötelessége gondoskodni az oktatás feltételeiről (terem, közlekedés, a megjelenés számba vétele). Ám a taggyűlés nemcsak a pártoktatás további feladatairól döntött: határozatában megjelölte azokan a tennivalókat is amelyek az oktatás tapasztalatai alapján a pártmunka más területeire j hárulnak. Megállapítva, hogy j mely elméleti-politikai kérdések váltották ki a legtöbb vitát, félreértést, úgy döntöttek, hogy az egyik ilyen témáról ősszel előadást tartanak, felsőbb pártszervtől kérve hozzáértő előadót, a másik témát pedig a pártcsoportok ülésein vitatják meg az érdeklődő pártonkívüliek részvételével, a vállalati pártbizottságtól kért vitavezetőkkel. Megjelölte a határozat azt is, milyen tárgyú és jellegű könyvek eladását kell szorgalmaznia a politikai irodalom helyi terjesztőjének. A vállalati gazdálkodás témájával foglalkozó tanfolyam vitáiban elhangzottakat megszívlelve, az alapszervezet elhatározta a gazdálkodás egyik területének megvizsgálását, egy másik ilyen kérdésben pedig a vállalati pártbizottság közreműködését kérte. Határozatba foglalták azt is: az érintett pártcsoportok úgy foglalkozzanak a szemináriumokon kitűnt négy pártonkivüli munkással, hogy mielőbb sor kerülhessen a pártba való felvételükre. em akarjuk idealizálni ezt a taggyűlési határozatot. De példaként mégis jelzi: hogyan lehet nem i csupán megtárgyalni, elemezni egy kérdést, hanem ennek alapján sokoldalú, átfogó és egyúttal konkrét, számonkér- hetö döntéseket hozni, a további cselekvésre ösztönözni és kötelezni. , Gy. L. Zavartalan ellátást ígérnek betakarító gépekből cukorrépater- | Kutas Sándortól, a kaposvári [ gépet, amely egy idényben MEGYÉNK meló nagyüzemei teljes lendülettel — természetesen a gyári ütemezésnek megfelelően — végzik ennek a fontos ipari nyersanyagnak a betakarítását. Érik a kukorica is, és a cukorrépához hasonlóan a silózás is már jelen időben állítja nagy feladat elé a gazdaságokat. A betakarítás zöme a gépekre vár, s hogy van-e lehetőség á meglevő géppark felújítására vagy bővítésére, erről érdeklődtünk maholnap i AGROKER osztályvezetőjétől. A kapott tájékoztató megnyugtató, mert arra eftged következtetni, hogy az idei őszön zavartalan lesz az ellátás a betakarító gépekből. A cukorrépát említettük az imént elsőként; itt az ellátó vállalat az igények teljes kielégítésével számol. Az idén először hozzák forgalomba a Klein-gép mintájára olasz— magyar kooperációban készült egysoros, egymenetes CB 1-es Új konténertípus N Az Alumínium-alkalmazástechnikai Központban a Belkereskedelmi Minisztérium megbízásából új típusú konténereket készítenek, amelyek elsősorban élelmiszerek szállítására és árusítópultnak is használhatók. Ezzel elkerülhető lesz a nehéz fizikai munkát igénylő árurakodás. Az újfajta alumíniumkonténerekből még az idén 2000 darabot készítenek. (MTI-fotó — Csikós Gábor felv. — KS) 40—50 hektár répa betakarítására képes. Ez a munkaeszköz — mint az a teljesítményéből is kitűnik — a kisebb cukorrépaterülettel rendelkező üzemeknek felel meg, ugyanakkor azonban rendelkezik az AGROKER a hagyományos hárommenetes, hatsoros géppel is, amelyet a nagyobb répatermelő gazdaságoknak ajánl. A gépeket raktárról szállítják az igénylőknek. A kukoricabetakarítást segíti, hogy az idén bővült az adapterek választéka. Jóllehet mind több somogyi nagyüzem tagja valamilyen kukoricatermesztési rendszernek és ennek keretében ellátják őket betakarító gépekkel is, ezekre az eszközökre is szükség lehet. Tavaly kétféle adaptert hozott forgalomba a kaposvári AGROKER, az E5—12-esre és az SZK—4-es kombájnra való Braud-adaptereket. Az idén . már számos SZK—5-ös kombájnnal is rendelkeznek a gazdaságok, és most már ennek megfelelő Braud-adaptert is adhat. Ezenkívül az idén először értékesít a somogyi vállalat SZK—A adaptert: a 411-est az SZK—4-es, a 422-est az E5—12-es és a 431-est az SZK—5-ös kombájnokhoz. A Braudokkal együtt tehát hatféle adapterből válogathatnak; ezek egy részét már megkapták az üzemek, a többi pedig raktáron várja a vevőket. A TERMÉSKILÁTÁSOKAT illetően joggal elmondható, hogy az őszi betakarításban bőven lesz dolguk a szállító jármüveknek. A tegnap kapott felvilágosítás szerint ezekből is kielégítheti az ellátó vállalat a szükségleteket: a 6,5 tonnás magyar és az 5 tonnás román gyártmányú pótkocsiból is van készletük, és egytengelyes pótkocsi is jó néhány áll a telepen. A silózáshoz az osztályvezető az MBP 6,5 RT célgépet, ezt a magasított pótkocsit ajánlja a mezőgazdasági üzemek figyelmébe. A belső ellenőrzés hiányosságai Sokszor csak áruforgalmi és személyzeti munka, leltárfelvétel »A bort vizezték, a fröccsbe kevesebbet mértek. A dupla feketéhez szükséges kávénak csak a felét használták fel. A vállalat és a szövetkezet kereskedelmi, vendéglátó egységeinél a vizsgálat alkalmával vett valamennyi minta rossz, hamisított volt.« Az utóbbi hetekben több alkalommal is leírtuk ezeket a megállapításokat, amelyeket a minőségvédelmi szakemberek, a kereskedelmi felügyelők és a társadalmi ellenőrök tapasztaltak. Ugyanakkor közöltük: nemcsak az ő, hanem a több tízezer vásárló és vendég véleményét is: fordítsanak nagyobb gondot a belső ellenőrzésre! Nemcsak a fogyasztó .. Vajon mivel foglalkoznak a vállalatok, szövetkezetek belső ellenőrei? — ezt kérdezte nagyon sok olvasónk, és ennek a kérdésnek a jogosságát nem lehet vitatni. Mert ha egy ellenőrzés alkalmával azt tapasztalták, hogy száz liter borhoz több mint ötven liter vizet töltöttek, vagy a dupla feketéhez szükséges 8 gramm kávénak csak a 49 százalékát használták föl, ott már korábban is előfordulhattak hasonló visszaélések. S vajon annak mi az oka, hogy — főként a vendéglátó- iparban — a hamisítást, súlycsonkítást elkövetőknek többségét nem a vállalati, szövetkezeti belső ellenőrök, hanem a minőségvédelmi szakemberek, a kereskedelmi felügyelők és a társadalmi ellenőrök leplezik le? Ugyanis igen ritkán találkozni azzal, hogy a fogyasztót megkárosító dolgozóval szemben saját vállalatuk kezdeményezi a szabálysértési eljárás megindítását. Ügy látszik, mintha ezekben az esetekben csak a vevő, a vendég károsodna, a vállalat vagy a szövetkezet pedig nem. S mindezekből azt a furcsa következtetést lehet levonni: akadnak »tulajdonosok«, akik nem csupán vagyonukat engedik könnyelműen prédálni, hanem szemet hunynak az apróbb-nagyobb visszaélések 'fölött is. Pedig ezzel rontják a vállalat, a szövetkezet tekintélyét! Tapasztalható javulás A Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság nemrégen azt vizsgálta, hogy az ipari, a mezőgazdasági és a fogyasztási szövetkezetekben a gazdálkodás hibáinak megszüntetésére, Illetve a hibák megelőzésére milyen intézkedéseket tettek, s mit terveznek az ellenőrzés hatékonyabb rendszerének kialakítása érdekében. — Kedvezőbb a tapasztalat, mint néhány évvel ezelőtt; a belső ellenőrzés több vállalatnál, szövetkezetnél tervszerűbb, rendszeresebb — állapították meg a népi ellenőrök, s ezt a véleményt fejezte ki a vizsgálatot követő tanácskozás után dr. Jäger György megyei NEB-elnök is. Ám ennek ellenére sem lehetünk elégedettek a vásárlók és a vállalatok, szövetkezetek érdekelt egyaránt védő belső ellenőrök tevékenységével, mert nagyon sok még a javítani való. A vizsgált szövetkezetek túlnyomó része nem rendelkezik függetlenített belső ellenőrrel, ahol ped^; vannak, olyan mun- , mondható el. kakor ellátásával is megbízzák őket, ami összeférhetetlen a belső ellenőri tevékenységgel — ez a megállapítás szerepel a népi ellenőrök jelentésében. Néhány erre vonatkozó példa. A barcsi áfész belső ellenőre munkaidejének 80 százalékát leltárhiányok vizsgálatára fordította, a többit pedig SZTK- és bérügyek ellenőrzésére. A Tabi Építő- és Vegyesipari Szövetkezetnél a belső ellenőr ellátja a pénzügyi, a statiszti- kusi és a bankforgalmi könyvelői tevékenységet is. A Sió Ipari Szövetkezetnél a belső ellenőr egyben áruforgalmi osztályvezető, a Böhönyei Vegyesipari Szövetkezetnél pedig személyzeti előadó is. Érdekes, hogy a vizsgálat időpontjában Böhönyén belső ellenőr nem ve xt. Élni a lehetőséggel Néhány évvel ezelőtt —kormányhatározat alapján — hozták létre a területi tsz-szövet- ségeknél, a MESZÖV-nél és a KISZÖV-nél a revizori irodákat, ahol megfelelően felkészült szakemberek tevékenykednek. — Az utóbbi, két évben — főként a revizori irodák létrehozásán keresztül — kialakult megyénk szövetkezeteiben a belső ellenőrzési tevékenység, amely igyekszik eleget tenni a kormányhatározatoknak- A revizori irodák vizsgálatai — részben a nagyobb szakértelem, részben pedig a viszonylagos függetlenség miatt — minőségileg jobbak és megalapozottabbak. A vizsgálati anyagokat a szövetkezetek vezetőségei rendszeresen megtárgyalják. s intézkednek a hibák kijavítására, de ez saját ellenőreik vizsgálatairól nem Ez a népi ellenőrök megállapítása a revizori irodák működéséről, hasznosságáról, amit a szövetkezetek javuló, belső ellenőrzése is bizonyít. Igaz, az ő tevékenységükben is van hiba, az. hogy vizsgálataik túl- , nyomórészt a bizonylati fegyelemre, a pénzügyi és gazdálkodási jogszabályokra terjednek csak ki, s nem elemzik kellően a szövetkezet gazdálkodásának hatékonyságát. Ennek ellenére ipari, mezőgazda- sági és fogyasztási szövetkezeteink — főként ahol nincs alkalmas szakember — jobban élhetnének a revizori irodák nyújtotta lehetőségekkel, és rendszeresebben vehetnék igénybe az ott dolgozó szakembereket. Persze ehhez az is fontos lenne, hogy az irodák és a szövetkézetek között jobb kapcsolat alakuljon ki. Kevés az olyan jó példa, mint a babócsai termelőszövetkezeté. Az alapszabály az ellenőrző bizottságot jelöli meg ellenőrző szervként, de előírja a Dél-somogyi Területi Tsz-szövetség revizori irodáiénak kétévenkénti, kötelező igénybevételét is. A Böhönyei Vegyesipari Szövetkezet viszont sem az alapszabályzatban, sem pedig a működési szabályzatban nem rendelkezik az ellenőrzésről. Annak ellenére nem kérték föl a KI- SZÖV revizori irodáját cél- és témavizsgálat megtartására, hogy nincs belső e'lenőrük- E szövetkezetnél a felügyelő bizottság sem kért föl külső szakértőt egy-egy ellenőrzéshez. Ezért is helyeselhető a megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak az a javaslata, hogy a szövetkezetek vezetősége évenként közgyűlésen számoljon be a tagságnak a belső ellenőrzés tevékenységéről, a vizsgálatok tapasztalatairól és a hibák kijavítása érdekében tett intézkedésekről. Szalai László Somogyi Néplap u
