Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-27 / 199. szám

Határozatok az alapszervezetben i ■ekintélyes mennyiségű témát tárgyal meg egy félév vagy egy év so­rán egy-egy pártszervezet. De ha azt nézzük, hány kérdés­ben hoz határozatot, akkor már jóval kisebb számot ka­punk. Különösen vonatkozik ez a taggyűlésekre. A beszá­moló következtetései, a hozzá­szólók észrevételei viszony­lag kevés alkalommal formá­lódnak olyan döntéssé, amely világos munkaprogramot adna az alapszervezet kommunistái­nak. Távolról sem formális kér­dés az, hogy születnek-e ha­tározatok az alapszervezeti taggyűléseken. Szorosan ösz- szefügg ez pártéletünk, moz­galmi életünk egyik gyengesé­gével. Nevezetesen azzal, hogy erősebbek vagyunk a helyzet elemzésében és értékelésében, mint a következtetések gya­korlati érvényre juttatásában, az elhatározások valóra vál­tásában, vagyis a cselekvés­ben. Előtérben álló törekvésünk, hogy fokozzuk a párttagok po­litikai—társadalmi aktivitá­sát, erősítsük a kommunisták cselekvési egységét. E törek­vés sikere elsősorban az alap- szervezetektől függ. Ott pedig nem kis részben attól, hogy meg tudják-e határozni a konkrét mindennapi cselek­vés gyakorlati feladatait, a po­litikai tevékenység közvetlen, időszerű céljait és módjait. Azaz: olyan határozattá tud- ■ják-e formálni a felsőbb párt­szervek és Smmaguk elgondo­lásait, amely utat és irányt szab a párttagok tevékenysé­gének. E megfogalmazás is jelzi ta­lán, hogy nem a határozatok száma a legfontosabb. Dőre­ség volna úgy vélekedni, hogy minél több határozatot hoz egy alapszervezet, annál job­ban dolgozik, és fordítva: mi­nél kevesebbet, annál rosz- szabbul. Miként az élet leg­több területén, a mennyiségi szemlélet itt sem visz előbbre. Ebben a kérdésben is két véglet zátonyai fenyegetnek: az egyik a tartalmatlan álta­lánosságoké, a másik az apró részletekben elvesző prakti- cizmusé. Jelenleg az első lát­szik veszélyesebbnek, illetve gyakoribbnak. Ez kínálja ugyanis a kényelmesebb utat. Hiszen ilyenkor a vezetőség­nek nincs más dolga, mint le­másolni néhány megállapítást az irányító pártszervek hatá­rozataiból, és máris kész a szépten csengő »saját« döntés. Az az irányító pártszerv, amelynek hatáskörébe több tucat vagy éppen több száz alapszervezet tartózik, mun­kája jellegénél fogva nem bo­csátkozhat részletekbe hatá- i ' rozataiban. Ha ezt tenné, kor­látozná vagy éppen lehetetlen­né tenné a helyi öntevékeny­séget, értékes erőforrástól fosztva meg ezáltal a pártot, a társadalmat. Helyileg azon­ban épp az ilyen részletek a legfontosabbak. Mit sem ér, ha egy alapszervezeti határo­zat olyan megállapításokra szorítkozik, mint hogy »erő­teljesen fejleszteni kell a munkaszervezést« vagy »fo­kozni kell a fiatalok hazafias és internacionalista nevelé­sét«. A helyi határozatoknak azt kell megjelölnie, hogy az ilyen célokat ott és akkor hogyan, milyen eszközökkel akarja a pártszervezet elérni, konkrétan melyik területre összpontosítja erőfeszítéseit a kommunista kollektíva, s mi a teendőjük ebben az egyes párttagoknak, figyelembe vé­ve munkahelyüket, társadalmi megbízatásaikat. T ermészetesen ezt nem szabad egyoldalúan ér­telmezni. Különben a másik zátonyra futunk: a ha­tározat csupán napi operatív feladatokat tartalmaz, egysze­ri szervezési teendőket, ami ugyancsak nem szolgálhat egy átfogó, hosszú távú cselekvés alapjául. Konkrét ugyan a döntés, de csak a felszínt érin­ti, a pillanatnak szól, s ez a politikai irányítás munkájában édeskevés. Közhelyként hatna, ha most tételesen — netán pontokba szedve — akarnánk megfogal­mazni a jó alapszervezeti ha­tározat ismereteit. -Ehelyett hadd ismertessük, hogyan fo­galmazták meg egyik üzemi pártszervezetünkben az előző pártoktatási év tanulságaiból adódó elhatározásokat. A tag­gyűlés az értékelést megtár­gyalva határozatában elisme­rését fejezte ki a három sze­mináriumvezető közül kettő­nek (aki valóban rászolgált erre), s külön kiemelte az egyik hallgatói csoport igyeke­zetét és érdeklődését. Megha­tározta, hogy az ősszel milyen tanfolyamokat indít, kik lesz­nek a propagandisták és egy­Külföldi kiállításokon a KA—HYB A közeljövőben két külföldi bemutatkozása is lesz a neves magyar sertésnek, a KA— HYB-nak. Cseszlovákiában és Szovjetunióban mutatják be az érdeklődőknek és a szak­embereknek. Ezekről a 'kiállí­tásokról beszélgettünk Gondo- lovics Lajossal, a KA—HYB igazgatóhelyettesével. — Milyen jellegűek lesz­nek ezek a bemutatkozá­sok? — Csehszlovákiában a Hungexpo szervezésében, Ceskó Budejovicében rendez­ték meg a magyar mezőgaz­daság és élelmiszeripar be­mutatkozását. Az itteni kiállí­tás augusztus 24-én nyílott és szeptember 8-ig tart nyitva. Mi a KA—HYB sertést fotókkal és tablókkal igyekszünk be­mutatni az érdeklődőknek és a szakembereknek. Három ta­gú szaktanácsadó gárdánk is működik ez idő alatt Ceskó- Budejovicében. Csehszlová­kia külön is érdekes szá­munkra, hiszen számos part­nerünk él itt. Eddig ötezer te- nyészsertést exportáltunk hozzájuk. Csehszlovákiában népszerű a KA—HYB, tizen­nyolc mezőgazdasági nagy­üzemben található meg, s most ezzel a bemutatkozással lehetőség van arra, hogy még nagyobb mennyiségben ex­portáljunk hozzájuk ebből a ■sertés bőL — Milyen országokkal van kereskedelmi kapcso­latuk Csehszlovákián kívül? — Elsőrendű feladatnak te­kintjük, hogy a KA—HYB fő­leg a szocialista országokba jussoníki először. Bizonyos te­kintetben ez érthető Is, itt vannak olyan partnereink, amelyek nagyüzemi körül­mények között termelnek. Csehszlovákián kívül a Szov­jetunióba exportálunk, most folytatunk tárgyalásokat Len­gyelországgal és Bulgáriával. — Mint említette, a Szov­jetunióban is bemutatják a KA—HYB-ot. Mikor és hol kerül erre sor? — Októberben Kijevben rendeznek egy, a magyar élel­miszergazdaság eredményeit bemutató kiállítást. Hason­lóan a csehszlovákiai kiállí­táshoz, ezt is a Hungexpo rendezi. Hogy mennyire je­lentősnek ítélik odakint a KA —HYB-ot, azt az is bizonyít­ja, hogy igen előkelő helyet biztosítottak számunkra. A főpavilonból közvetlenül nyí­lik majd a mi kiállítási ter­münk. Itt is — mivel élő álla­tot nem tudunk bemutatni — tablók és fotók segítségével adunk tájékoztatást. Ugyan­akkor háromtagú küldöttsé­günk lesz kint a kiállítás ide­je alatt. — Várnak-e külön vendé­geket Kijevbe? — Meghívtuk a kiállítás megnyitójára testvérváro­sunk, Kalinyin képviselőit, valamint azoknak a tudomá­nyos és kutató intézeteknek munkatársait, melyekkel szorosabb kapcsolatban ál­lunk. N. J. egy tanfolyamtípusra elsősor­ban milyen körből látja fon­tosnak a hallgatók részvéte­lét (megjelölve például a tö­megszervezeti tisztségviselők, a fiatalok nevelésével párt­megbízatás alapján foglalko­zók, a művezetők és csoport- vezetők tanulásának javasolt irányát). Kijelölte, kiknek kö­telessége gondoskodni az ok­tatás feltételeiről (terem, köz­lekedés, a megjelenés számba vétele). Ám a taggyűlés nem­csak a pártoktatás további feladatairól döntött: határoza­tában megjelölte azokan a tennivalókat is amelyek az oktatás tapasztalatai alapján a pártmunka más területeire j hárulnak. Megállapítva, hogy j mely elméleti-politikai kérdé­sek váltották ki a legtöbb vi­tát, félreértést, úgy döntöttek, hogy az egyik ilyen témáról ősszel előadást tartanak, fel­sőbb pártszervtől kérve hoz­záértő előadót, a másik témát pedig a pártcsoportok ülésein vitatják meg az érdeklődő pártonkívüliek részvételével, a vállalati pártbizottságtól kért vitavezetőkkel. Megje­lölte a határozat azt is, mi­lyen tárgyú és jellegű köny­vek eladását kell szorgalmaz­nia a politikai irodalom helyi terjesztőjének. A vállalati gazdálkodás témájával foglal­kozó tanfolyam vitáiban el­hangzottakat megszívlelve, az alapszervezet elhatározta a gazdálkodás egyik területének megvizsgálását, egy másik ilyen kérdésben pedig a vál­lalati pártbizottság közremű­ködését kérte. Határozatba foglalták azt is: az érintett pártcsoportok úgy foglalkozza­nak a szemináriumokon ki­tűnt négy pártonkivüli mun­kással, hogy mielőbb sor ke­rülhessen a pártba való felvé­telükre. em akarjuk idealizálni ezt a taggyűlési hatá­rozatot. De példaként mégis jelzi: hogyan lehet nem i csupán megtárgyalni, elemez­ni egy kérdést, hanem ennek alapján sokoldalú, átfogó és egyúttal konkrét, számonkér- hetö döntéseket hozni, a to­vábbi cselekvésre ösztönözni és kötelezni. , Gy. L. Zavartalan ellátást ígérnek betakarító gépekből cukorrépater- | Kutas Sándortól, a kaposvári [ gépet, amely egy idényben MEGYÉNK meló nagyüzemei teljes lendülettel — természe­tesen a gyári ütemezésnek megfelelően — végzik ennek a fontos ipari nyersanyagnak a betakarítását. Érik a kuko­rica is, és a cukorrépához ha­sonlóan a silózás is már je­len időben állítja nagy feladat elé a gazdaságokat. A betaka­rítás zöme a gépekre vár, s hogy van-e lehetőség á meg­levő géppark felújítására vagy bővítésére, erről érdeklődtünk maholnap i AGROKER osztályvezetőjétől. A kapott tájékoztató meg­nyugtató, mert arra eftged kö­vetkeztetni, hogy az idei őszön zavartalan lesz az ellá­tás a betakarító gépekből. A cukorrépát említettük az imént elsőként; itt az ellátó vállalat az igények teljes ki­elégítésével számol. Az idén először hozzák forgalomba a Klein-gép mintájára olasz— magyar kooperációban készült egysoros, egymenetes CB 1-es Új konténertípus N Az Alumínium-alkalmazástechnikai Központban a Belke­reskedelmi Minisztérium megbízásából új típusú konténe­reket készítenek, amelyek elsősorban élelmiszerek szállítá­sára és árusítópultnak is használhatók. Ezzel elkerülhető lesz a nehéz fizikai munkát igénylő árurakodás. Az újfaj­ta alumíniumkonténerekből még az idén 2000 darabot ké­szítenek. (MTI-fotó — Csikós Gábor felv. — KS) 40—50 hektár répa betakarítá­sára képes. Ez a munkaeszköz — mint az a teljesítményéből is kitűnik — a kisebb cukor­répaterülettel rendelkező üze­meknek felel meg, ugyanakkor azonban rendelkezik az AG­ROKER a hagyományos há­rommenetes, hatsoros géppel is, amelyet a nagyobb répa­termelő gazdaságoknak ajánl. A gépeket raktárról szállítják az igénylőknek. A kukoricabetakarítást se­gíti, hogy az idén bővült az adapterek választéka. Jólle­het mind több somogyi nagy­üzem tagja valamilyen kuko­ricatermesztési rendszernek és ennek keretében ellátják őket betakarító gépekkel is, ezekre az eszközökre is szükség le­het. Tavaly kétféle adaptert hozott forgalomba a kaposvá­ri AGROKER, az E5—12-esre és az SZK—4-es kombájnra való Braud-adaptereket. Az idén . már számos SZK—5-ös kombájnnal is rendelkeznek a gazdaságok, és most már ennek megfelelő Braud-adaptert is adhat. Ezenkívül az idén először ér­tékesít a somogyi vállalat SZK—A adaptert: a 411-est az SZK—4-es, a 422-est az E5—12-es és a 431-est az SZK—5-ös kombájnokhoz. A Braudokkal együtt tehát hat­féle adapterből válogathat­nak; ezek egy részét már megkapták az üzemek, a töb­bi pedig raktáron várja a ve­vőket. A TERMÉSKILÁTÁSOKAT illetően joggal elmondható, hogy az őszi betakarításban bőven lesz dolguk a szállító jármüveknek. A tegnap ka­pott felvilágosítás szerint ezekből is kielégítheti az el­látó vállalat a szükségleteket: a 6,5 tonnás magyar és az 5 tonnás román gyártmányú pótkocsiból is van készletük, és egytengelyes pótkocsi is jó néhány áll a telepen. A si­lózáshoz az osztályvezető az MBP 6,5 RT célgépet, ezt a magasított pótkocsit ajánlja a mezőgazdasági üzemek fi­gyelmébe. A belső ellenőrzés hiányosságai Sokszor csak áruforgalmi és személyzeti munka, leltárfelvétel »A bort vizezték, a fröccsbe kevesebbet mértek. A dupla feketéhez szükséges kávénak csak a felét használták fel. A vállalat és a szövetkezet ke­reskedelmi, vendéglátó egy­ségeinél a vizsgálat alkalmá­val vett valamennyi minta rossz, hamisított volt.« Az utóbbi hetekben több alka­lommal is leírtuk ezeket a megállapításokat, amelyeket a minőségvédelmi szakembe­rek, a kereskedelmi felügye­lők és a társadalmi ellenőrök tapasztaltak. Ugyanakkor kö­zöltük: nemcsak az ő, hanem a több tízezer vásárló és ven­dég véleményét is: fordítsa­nak nagyobb gondot a belső ellenőrzésre! Nemcsak a fogyasztó .. Vajon mivel foglalkoznak a vállalatok, szövetkezetek bel­ső ellenőrei? — ezt kérdezte nagyon sok olvasónk, és en­nek a kérdésnek a jogosságát nem lehet vitatni. Mert ha egy ellenőrzés alkalmával azt tapasztalták, hogy száz liter borhoz több mint ötven liter vizet töltöttek, vagy a dupla feketéhez szükséges 8 gramm kávénak csak a 49 százalékát használták föl, ott már ko­rábban is előfordulhattak hasonló visszaélések. S vajon annak mi az oka, hogy — főként a vendéglátó- iparban — a hamisítást, súly­csonkítást elkövetőknek több­ségét nem a vállalati, szövet­kezeti belső ellenőrök, hanem a minőségvédelmi szakembe­rek, a kereskedelmi felügye­lők és a társadalmi ellenőrök leplezik le? Ugyanis igen rit­kán találkozni azzal, hogy a fogyasztót megkárosító dolgo­zóval szemben saját vállala­tuk kezdeményezi a szabály­sértési eljárás megindítását. Ügy látszik, mintha ezekben az esetekben csak a vevő, a vendég károsodna, a vállalat vagy a szövetkezet pedig nem. S mindezekből azt a furcsa következtetést lehet levonni: akadnak »tulajdonosok«, akik nem csupán vagyonukat en­gedik könnyelműen prédálni, hanem szemet hunynak az apróbb-nagyobb visszaélések 'fölött is. Pedig ezzel rontják a vállalat, a szövetkezet te­kintélyét! Tapasztalható javulás A Somogy megyei Népi El­lenőrzési Bizottság nemrégen azt vizsgálta, hogy az ipari, a mezőgazdasági és a fo­gyasztási szövetkezetekben a gazdálkodás hibáinak meg­szüntetésére, Illetve a hibák megelőzésére milyen intézke­déseket tettek, s mit tervez­nek az ellenőrzés hatéko­nyabb rendszerének kialakítá­sa érdekében. — Kedvezőbb a tapasztalat, mint néhány évvel ezelőtt; a belső ellenőrzés több vállalat­nál, szövetkezetnél tervsze­rűbb, rendszeresebb — állapí­tották meg a népi ellenőrök, s ezt a véleményt fejezte ki a vizsgálatot követő tanácsko­zás után dr. Jäger György megyei NEB-elnök is. Ám ennek ellenére sem le­hetünk elégedettek a vásárlók és a vállalatok, szövetkezetek érdekelt egyaránt védő belső ellenőrök tevékenységével, mert nagyon sok még a javí­tani való. A vizsgált szövetkezetek túl­nyomó része nem rendelkezik függetlenített belső ellenőrrel, ahol ped^; vannak, olyan mun- , mondható el. kakor ellátásával is megbíz­zák őket, ami összeférhetetlen a belső ellenőri tevékenységgel — ez a megállapítás szerepel a népi ellenőrök jelentésében. Néhány erre vonatkozó példa. A barcsi áfész belső ellenőre munkaidejének 80 százalékát leltárhiányok vizsgálatára for­dította, a többit pedig SZTK- és bérügyek ellenőrzésére. A Tabi Építő- és Vegyesipari Szövetkezetnél a belső ellenőr ellátja a pénzügyi, a statiszti- kusi és a bankforgalmi köny­velői tevékenységet is. A Sió Ipari Szövetkezetnél a belső ellenőr egyben áruforgalmi osztályvezető, a Böhönyei Ve­gyesipari Szövetkezetnél pedig személyzeti előadó is. Érdekes, hogy a vizsgálat időpontjában Böhönyén belső ellenőr nem ve xt. Élni a lehetőséggel Néhány évvel ezelőtt —kor­mányhatározat alapján — hoz­ták létre a területi tsz-szövet- ségeknél, a MESZÖV-nél és a KISZÖV-nél a revizori irodá­kat, ahol megfelelően felké­szült szakemberek tevékeny­kednek. — Az utóbbi, két évben — főként a revizori irodák lét­rehozásán keresztül — kiala­kult megyénk szövetkezetei­ben a belső ellenőrzési tevé­kenység, amely igyekszik ele­get tenni a kormányhatároza­toknak- A revizori irodák vizs­gálatai — részben a nagyobb szakértelem, részben pedig a viszonylagos függetlenség miatt — minőségileg jobbak és megalapozottabbak. A vizsgá­lati anyagokat a szövetkezetek vezetőségei rendszeresen meg­tárgyalják. s intézkednek a hi­bák kijavítására, de ez saját ellenőreik vizsgálatairól nem Ez a népi ellenőrök megálla­pítása a revizori irodák műkö­déséről, hasznosságáról, amit a szövetkezetek javuló, belső ellenőrzése is bizonyít. Igaz, az ő tevékenységükben is van hiba, az. hogy vizsgálataik túl- , nyomórészt a bizonylati fegye­lemre, a pénzügyi és gazdál­kodási jogszabályokra terjed­nek csak ki, s nem elemzik kellően a szövetkezet gazdál­kodásának hatékonyságát. En­nek ellenére ipari, mezőgazda- sági és fogyasztási szövetkeze­teink — főként ahol nincs alkalmas szakember — jobban élhetnének a revizori irodák nyújtotta lehetőségekkel, és rendszeresebben vehetnék igénybe az ott dolgozó szak­embereket. Persze ehhez az is fontos lenne, hogy az irodák és a szövetkézetek között jobb kapcsolat alakuljon ki. Kevés az olyan jó példa, mint a babócsai termelőszö­vetkezeté. Az alapszabály az ellenőrző bizottságot jelöli meg ellenőrző szervként, de előírja a Dél-somogyi Terüle­ti Tsz-szövetség revizori irodá­iénak kétévenkénti, kötelező igénybevételét is. A Böhönyei Vegyesipari Szövetkezet vi­szont sem az alapszabályzat­ban, sem pedig a működési szabályzatban nem rendelke­zik az ellenőrzésről. Annak el­lenére nem kérték föl a KI- SZÖV revizori irodáját cél- és témavizsgálat megtartására, hogy nincs belső e'lenőrük- E szövetkezetnél a felügyelő bi­zottság sem kért föl külső szakértőt egy-egy ellenőrzés­hez. Ezért is helyeselhető a megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottságnak az a javaslata, hogy a szövetkezetek vezetősége évenként közgyűlésen számol­jon be a tagságnak a belső el­lenőrzés tevékenységéről, a vizsgálatok tapasztalatairól és a hibák kijavítása érdekében tett intézkedésekről. Szalai László Somogyi Néplap u

Next

/
Thumbnails
Contents