Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-25 / 198. szám

'(buziéit cSrpi'kpszfxíiÍQ! Bakai Lajos, Böhönye, Fő u, 26. sz. alatti lakos augusz­tus 13-án megjelent leveleben az utak felületi bevonásához szükséges közuzalék használatát, annak visszasöprését, és az ilyen útszakaszokon a sebességkorlátozás hiányát sérel­mezi. A bírálat kellemetlen, mégis örülök a levél közzététe­lének, mert ez módot ad arra, hogy válaszommal ez úton is kérjem a gépjárművezetők megértését. Tudjuk, hogy g jármüvek számára a legmegfelelőbb az aszfaltburkolat. Ennek kiépítését a megye területén a Köz­úti Igazgatóság végzi, évente mintegy 50 km hosszúságban A közutak modern burkolattal történő ellátása kilométeren­ként kb. másfél millió forint költséggel jár, ezért minden burkolatot nem tudunk rövid idő alatt korszerűvé tenni. Megyénk területén az 1631 kilometer országos köz úthálózat­ból jelenleg még kb. 1000 kilométer makadám burkolatú, amelynek fenntartása, állagmegóvása legcélszerűbben a fe­lület zárásával történhet. Ez megakadályozza a burkolat ká- tyusodását, összerepedezését, az útalap további bomlását, viszonylag jó felületet biztosit, és költsége is csak elenyé­sző hányada, 2—3 százaléka a korszerű burkolatépítés költ­ségének. A záróréteg készítésének egyetlen módszere a bomló burkolatra történő bitumen permetezés, erre fedözuzalék szórása, s a lesodort zúzalék időnkénti visszaseprése. Ez a folyamat az időjárástól függően kb. egy hónapig tart. Tudjuk, hogy a közlekedés számára ez nem a legked­vezőbb állapot. Az ilyen útszakaszokra viszont felhívja a figyelmet a pergő zúzalék, a munkavégzéskor kihelyezett jelzések rendszere, a munkagépek feltűnő színe, jelzőlám­pája és a gépeken levő figyelmeztető tábla. A KRESZ is kötelezővé teszi az útviszonyok figyelembevételét a sebes­ség megválasztásakor. . i Addig, amíg csak az említett útfenntartási mód ad le­hetőséget a közutak kályumentességének és állagmegóvásá­nak biztosítására, minden járművezetőtől türelmet, megér­tést és óvatosabb, lassúbb közlekedési kérünk a zúzalékkal fedett útszakaszokon azért is, mert e tevékenység elsősor­ban a közúti forgalomban résztvevők érdekét szolgálja. Tisztelettel: éi&cla (piLr. a K.PM Közúti Igazgatóságának igazgatója Tiszteli Szerkesztőségi Valkó Ferencné. a somogysámsoni HNF községi nőbi­zottsága nevében tett. július 24-én megjelent panaszával kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adom: özv Pozsgai Györgyné, Marcali, Karikő u. 22. szám alatli lakos szociális otthoni elhelyezésével a Marcali Nagy­községi Közös Tanács V. B. Szakigazgatási Szerve első íz­ben az 1974. március 25-én benyújtott kérelme alapján fog­lalkozott. Kérését azonban nem tudta teljesíteni, mivel ak­kor meg életkörülményei rendezettek voltak. Valkó Ferenc­né panasza nyomán sajnálattal kellett megállapítani, hogy nevezeti viszonya gyermekével cs annak családjával az utóbbi időben nagyon megromlott, és ennek következtében a további együttélés lehetetlenné vált. A kialakult súlyos helyzetre való tekintettel özv. Pozs­gai Györgynél általános szociális otthonba utaltuk. A So­mogy megyei Tanács V. B. Egészségügyi Osztálya . Szociál­politikai Csoportjának vezetője állal adott tájékoztatás alapján az intézeti elhelyezésre még augusztusban sor ke­rül. Tisztelettel: cAjvai ŰLdlUín ______ v b-titkár Követendő példa (Tudósítónktól.) A böhönyei áfésznél az I idős, alapító tagokról való j gondoskodás a fontos felada­tok közé tartozik. Erről be- ] szétgettünk Szabó Györggyel, az áfész elnökével, és Nagy I Lászlóval, az áfész főkönyve­lőjével. Elmondták, hogy az áfész területén jónéhány olyan idős, egyedül álló szö­vetkezeti tag vagy házaspár Peches foods Ül a móló piros körein a fehersapkás horgász. Két bo­tot is lógat a vízbe, de nem nagyon mutatkozik kitartásá­nak gyümölcse. Meg sem réz­éi, aki annak idején alapító tagja volt szövetkezetünknek. Részükre eyt áfész szociális segélyt biztosít. Évente tíz­ezer forint áll rendelkezésre erre a célra. Az idén már ed­dig 13 idős , tagnak 5600 fo­rintot juttattak. A szövetkezet nőbizottsá.ga figyelemmel kíséri az idős ta­gok életét, meglátogatja őket, környezettanulmányt végez és ennek alapján javaslatait az igazgatóság elé terjeszti. En­nek figyelembevételével dönt az igazgatóság a segélyek odaítéléséről. Ha a döntés megvan, a nőbizottsóg egy-két tagja személyesen viszi el a megszavazott összeget. Az a tapasztalat, hogy ezek a fo­rintok minden esetben na­gyon jó helyre kerülnek. XXX. évfolyam, 198. szám. Vasárnap. 1914. augusztus 25. t HOUSAPWL: Csökken az autóbuszjáratok száma a Balatonon Mától megritkulnak az au­tóbuszjáratok a Balaton part­ján. Nagymértékben csökken a siófoki helyi járatok sűrűsége — nagyobb időközökben in­dulnak az autóbuszok — és a Siófok—Balatonfenyves kö­zötti, úgynevezett összekötő járatokból, amelyek nyári sze­zonban félóránként indul­tak, alig marad »hírmondó«. Maradnak viszont meg szep­tember végéig, október köze­péig az utazási irodák (1BUSZ, Siotour) által szer­ződtetett autóbuszok: ezek szolgálják ki az utószezonban megnövekedő számú kirándu­lásokat. Azt mondják, Magyarorszá- | gon minden fűzfához égy pöé- j ta van mellékelve. Mások ta- j gadják, de róluk élőbb-utóbb ! kiderül, hogy őket is látták már a szomorkpdó növény tár­saságában. Azt még nem derí­tették ki. az etimológusok, hogy az említett fát vajon a költők miatt nevezik-e szo­morúnak és a természetbúvá­rok kutatásai sem állapították meg, hogy télén ez a fa való­ban versfaragók miatt »lom- bozódik-e le«? Mindenesetre gyanús a dolog. Meg lehet te­kinteni irodalmi folyóirataink levelezését. Annyi ott a be- küdött vers, hogy ... A kedvezőtlen választ ka­pott irodalmárok aztán — igaztalanul vagy jogosan, egy- remegy — legtöbbször furcsa j fohászokba foglalják a szer- | kesztőt. Őket szeretném most megvigasztalni. A minap a kezembe került egy 1911-es Vasárnapi Üjság. Ott az ilyen versekre a szerkesztői üzene­tek című rovat válaszolt: »Egyik gyarlóbb a másiknál.« Ez még enyhe, kis íigyelmez- teles, talán nem is sértődtek, meg rajta. Az akkori szer­kesztő azonban nem mindig volt ilyen elnéző: »Ízetlenség, a minek se füle, se farka!« Ez már kemény dolog, de ebbe sem mindenkinek tört bele a foga, őket csendes, de vitriol- ízű iróniával traktálták: »Verseiben legszebb akalagra- fia, — a mit a gondosan czir- kalmazott betűk mondanak, az esetlen fütvörészés, olyas­valakitől, a kinek még hallásai sinés«. Ha még ez sem elég, a következő válasz után. azt hi­Holnap Siófokról 7, eddig a helyi járatokon szolgálatot teljesítő autóbusz', s összesen 9 Siófok és Balatonfenyves között közlekedő Ikarusz jön vissza Kaposvárra, illetve kap más munkát Siófokon. A ga­rázsokban gondos műszak: vizsgálatnak vetik alá a nyár: rekordforgalomban alaposar fénybe vett jármüveket, s amelyeket szükséges, kiselej­tezik. A többiek nem marad­nak munka nélkül: részint a városi forgalom zökkenőmen­tes lebonyolítását segítik, más­részt szeptemberben diákjárat­szem, mindenki letörlen távo­zik: »Költő szeretnék lenni« — ez a beküldött vers címe — a válasz: »Abráildja sajnos nem fog megvalósulni.« Nem kell félni, kedves fűz­fapoéták, ma a szerkesztőktől jóval szelídebb válaszokat kapnak. Hogy ez majdnem mindegy, ha úgysem közük a verset?... Hat igen. De azért a kudarc így könnyebben el­viselhető. Szeszélyes volt az idei idő­járás; egyik percről a másik- j ra változott. Viharos szelek | döntöttek ki fákat, rongállak | háztetőket. Kaposváron, a Gá­bor Andor tér egyik kéteme­letes házán már evekkel ez­előtt meglazult a vakolat, ami — idők folyamán — kisebb részletekben potyogott le a falról. Most olyan a ház, mint­ha sebhelyes lenne. Az egyik éjszaka — szeren­csére, éjszaka! —, mikor is­mét eső áztatta a falakat, a környék lakóit földrengéssze­rű robaj riasztotta föl álmuk­ból. Villanyok gyúltak ki, fe­jek jelentek meg az ablakok­ban, s mindenki riadtan ke­reste a zaj okát. Reggél meg­tudták. Az egyik ház északi faláról lezuhant a vakolat há­Kétezer szarvas puskacsi előtt Rövidesen kezdődik a vadászideny A szeptember elején kezdő- iő szarvasbőgésre hamarosan megérkeznek az első külföldi vadászok. A MA VAD az idén mintegy nyolcszáz nyugatné­met. osztrák, svájci és más országbeli vendég útját szer­vezi, s a vadászati főszezon­ban a tervek szerint kétezer szarvas kerül a hazai és a külföldi vadászok puskacsöve elé. A legtöbb agancsos a Duna árterében, Zalában, Baranyá­ban és Somogybán él. A ki­lőtt vadak agancsait trófea- vizsgáló bizottság értékeli. A vállalat vadászatból évente 4— j 3 millió forint bevételhez jut. Igen jelentői az élőállat-ex­port is. Novembertől február végéig a tervek szerint 180— 100 ezer nyulat fognak be és szállítanak Olaszországba, Franciaországba. Most készül­nek a szállításhoz a speciális ládák. A nyálon kívül előre­láthatóan 70—80 ezer fácánt és 40—50 ezer foglyot is fog­nak majd hálókkal. A hűtőtér-hálózat kiépítése lehetővé tette a lőtt vadak nagyobb arányú exportját. Eb­ben az évben három-négyezer tonna szarvast, özét, muflont, nyulat, fácánt, foglyot, vad­kacsát, vaddisznót es más állatot ad el a vállalat kül­földön. romnegyed része. Sokakban fölmerült azon a reggelen a kérdés: mi lett volna, ha ez napközben történik? A ház­nak ezen az udvari részén ugyanis mindennap gyerme­kek játszanak ... Beszéltek erről a házkeze- lőséggcl is. Ott nyugtatták őket, mondván: pár éven be­lül felújítják ezeket a háza­kat, addig legyenek türelem­mel ... Azt hiszem, a türelemmel nincs is baj. De mi lesz az­zal a vakolattal, ami még ott van a falon? A pár év hosz- szú idő. A gyerekek naponta ott játszanak. Es a falakról a vakolat több kilós darabokban töredezik ... .Jó volna leverni, amíg nem késő! V. G. ként róják tovább az utakat. Versfaragók vigasza l. r. i ' -----­N emcsak fürcíem . , . dűl a két apró úszó, pedig — mondja a pecás — »kétszer is átszereltem a készségét!-' Kibic nélkül nincsen hor­gász. Most is sokan állják kö­rül, néhányan még türelmet­lenebbül gyújtanak rá egy-egy cigarettára, mint a pecás. Egy kislány is — szülei a mólón ültek le — teb-lábol a botok körül. A horgász egyszer csak meg­merevedik. Hirtelen mozdu­lattal markolja meg a nyelet, aztán hatalmas lendülettel bevág. Kirepül az úszó a víz­ből, át a tulajdonosa feje fe­lett, s beleakad a kislány ró­zsaszínű ruhájába.-—Na — jegyzi meg csípő­sen egy fiatalember — szép halat fogott! A horgász azonban nem za­vartatja magát. Ránéz a csipkelödöre kiakasztja a hor­got a kislány ruhájából, köz­ben így válaszol: — Nem érdemes dicsérnie méretén aluli! M, A. Rómaikori halomsírok Indán a Hőerőmű és a nyoleas főközlekedési út mentén — a II. század első feléből származó — rómaikori halomsí­rokra bukkantak. A feltárás első szakasza lezárult. Jelen­leg az azonosításon és restauráláson dolgoznak. Képünkön: Nagy Józsefié, a Bakony Míz-uin egyik restaurátor» » fel­színre kerüli korsók egyikét illeszti össze. mr Évente húsz új illat a „szag-piacon" A szakmák, foglalkozások rengetegében a legkülönöseb­béit egyike kétségkívül a sza­gok mesteréé, az illatkompo- zitőré. Legfőbb, munkaeszköze, nélkülözhetetlen »műszere« az orra, pontosabban: kifinomult szaglása. E sajátos hivatás egyik legismertebb hazai kép­viselőjétől kérdeztük: valójá­ban hányféle illatot tartanait számon a »szag-szakembe­rek ?« — Manapság ezt már senki nem tudná pontosan megmon- lani. Korábban ugyanis csak természetes alapanyagok áll­tak az illatszerészék rendel­kezésére, így .aránylag kevés volt a kombinációs lehetőség. A mesterséges illatnyers­anyagok »betörésével« azon­ban a kombinációs skála rend­kívüli módon kiszélesedett. Hazánkban jelenleg — külön­féle formákban — több száz illat van forgalomban, ami nem is olyan túl sok; hiszen az illatok terén nagy hagyo­mányokkal rendelkezünk.. Ér­demes megjegyezni, hogy az »illatfamília« annak ellenére sem gyarapszik, hogy évente körülbelül 20 új illat jelenik meg a »szag-piacon«. Feltűné­sükkel egyidejűleg tudniillik körülbelül ugyanennyi kikerül a forgalomból, divatjamúlttá válik. A divat egyébként az illat- világban is nagyhatalom. A század elején még az édeskés, nehéz, lassan párolgó szagosi- tószerek voltak kedveltek. Napjainkban viszont, inkább a friss, fűszeres illatok a sztárok, amelyek szappanok­ban, kölnikben, spraykben, mosószerekben és egyebekben lengenek körül bennünket. Persze, a »szagigényt« megha­tározhatja a kor, a nem, sőt még az égtáj is. L. A, wkka {OKOK Kilátás ■— Hallom, hogy a vőle­gényed matematikus, — Igen. — No, jól néz ki majd egy ilyen kiszámíthatatlan növel, mint amilyen te vagy! Vajon mit mutatnak? Nagy üzleti siker volt Leonardo da Vinci remek­művének, a Mona Lisának tokiói kiállítása. A rejté­lyes mosoiyú Gioconda különös tevékenységre ösztönözte a japánokat: egy japán polgár például francia postabélyegekből, egy másik pedig különféle színű üvegdarabkákból el­készítette Mona Lisa má­solatát. Divat lett a japán fővárosban a Mona Lisa- hajviselet, s jó néhány mosolyversenyt is rendez­tek. Persze az éjjeli mula­tók sem akartak kimarad­ni a Mona Lisa mániából. Az egyiknek az ajtaján hatalmas reklám díszel­gett a következő szöveg­gel: Itt láthatják azt, amit Gioconda nem mutatott meg. Egy í diák vizsgázik. A tanár megkérdi: »Hogy hívják azt a tengert, amely Ázsia és Amerika között helyezkedik el?« A diák nem válaszol. A tanár: »Helyeß, Csen­des-óceánnak!« * * * — Holnap lesz a tize­dik házassági évfordulónk — mondja az asszony a férjének —, vágjak le egy csirkét? — Minek? — kérdi a férj. — Szegény csirke nem lehet róla! * * * Alapos vizsgálat után az orvos közli betegével — egy kardnyelővel -r- az eredményt: — Sajnos, a kardnye­lésnek. vége. Mostantól kezdve legfeljebb kony­hakéseket nyelhet! — Nem, Ilonka, nem .megyünk moziba j.. Úgy döntöttem, hogy végleg szakítunk! — Hogy lehetsz ilyen — zokog a kislány- '— Nem elég, hogy összetöröd a szívemet, most még az es­ti programot is elrontod? * * * A madárkereskedésben egy vásárló beszélő pa­pagájt, kers. — Sajnos, beszélő pa­pagájunk ez idő szerint nincsen — mondja az el­adó. — De bátran ajánl­hatnám Önnek ezt a gyö­nyörű harkályt. — Harkálvt? Az talán tu.d beszélni. — Közvetlenül nein .. de kitűnően ismeri a mor­zejeleket. SBmg&Néplap IVIn^íVI^ -tomogv megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA. Szerkesztőség: Kaposvár. Laflorv Sándor u. 8. Postarím: 7<*»1 Kanosvár. postafíák 31. Telefon: 11-510. 11-511. 11-51? Klart 13 3 <<>mnp-v ro°'r'7ei Lanklado Vállalat. Kaposvár. Latinra Sándor útra 2. Postacím: 7401 Kaposvár postaftók 31. Telefon: 11-5J0 F’elelÓs kiadó: Dom Ián Sándor Beküldött kázjratot nem órzönk mer» és nem küldünk vissza. Terjeszti 8 Magyar Posta. Elófizethefó a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesltőknél. Előfizetési rill t*ev hónapra 20 Ft Index: 25 9K7. Készüli a Somogy megyei Nyomda- pari Vállalat Kaposvári üzemiben Kaposvár. Ladnca Sándor u. & FeLelöa vezető: Farkas Baki igazgató.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents