Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-24 / 197. szám

^ZúiizlefJ: Szevkeíztőslfy! Nem tudom, van-e még egy olyan utca Kaposváron, mint « mienk, ahol büntetlenül a kiépített járdán közle­kednek az autók, robognak a motorok, a kerékpárokról nem is beszélve. Különösen esős időben veszik természe­tesnek a járművek az úttest helyett a járda használatát. Augusztus 11-én is egymás után mentek a járdán a járművek. Az 1T 65—55-ös rendszámú személyautó pél­dául olyan sebesen hajtott, hogy autókerék-szélességben kivágta a járda melletti virágokat és a sárral együtt a jár­dára csapta. Sajnáljuk a nem kis fáradsággal létrehozott virágágyásainkat, de még ennél is jobban féltjük a ház­ban és az utcában lakó gyermekeket. Véletlen szerencse, hogy eddig — a szülők óvatossága ellenére is — nem tör­tént baleset. Reméljük — és ebben kérjük a szerkesztőség segítsé-. gét —, hogy nem egy tragikus esemény vet véget ennek az áldatlan állapotnak, hanem az illetékesek hathatós intéz­kedése. , Tisztelettel: OCLwtt QLagdoJna. ffzki.Lt QózliI 'fa/lián. QózAt(.ni a December 2. utca 8. számú ház lakói Tisztelt Szerkesztőség! Kénytelen vagyok tollat fogni, hogy égető gondomat papírra vessem, mielőbbi intézkedést remélve. Nagyatádon a Széchenyi téri huszonhét lakásos épü­letben lakom, a magasépítő vállalatnál dolgozom. Nem ne­héz elképzelni, hogy tíz órai munka után milyen állapot­ban ér haza az ember. Mosakodni szeretne vagy egy pohár vizet inni. de a csapok szárazak. Sokszor lo—11 óráig kell várni, amíg vizet kapunk, hogy megmosakodhassak. Még elgondolni is szörnyű, mi történne, ha tűz keletkezne. Tudom, hogy vízkorlátozás van, hogy a kerttulajdono­sok ne locsolják el a vizet. Jó volna, ha ennek betartását jobban ellenőriznék, s a pazarlókkal szemben szigorúbban eljárnának, a lakók pedig — ha nem is egész nap folya­matosan — kaphatnának vizet. Tisztelettel: 'DcilLai fJyuJa Nagyatád, Széchenyi tér 10. HL 18. Tisztelt Szerkesztőség! Ne tessék haragudni, hogy soraimmal zavarok, de mi­vel Önök által annyi panaszt elintéztek már, gondolom, az enyémet is orvosolják az illetékesek. Nyugdíjas vagyok. A szobámat olajkályhával fűtöm. Az utóbbi időben, sajnos, nagyon megromlott a kémény huzatja, a gáz inkább befelé, mint kifelé megy. 1974 ápri­lisában írtam az Ingatlankezelő Vállalathoz, és kértem, vizsgálják meg a kéményt. Ezt megelőzően szakemberről is megnézettem a kályhát, ö mondta, hogy a huzattal van baj. Április óta sokszor felkerestem az IKV-t, de a kémény még mindig nincs megcsinálva. Nagyon kérem a segítsé­güket. Tisztelettel: 'Xorvátb- fjénél Kaposvár, Zrínyi u. 5. r-n „AZMSZHP SOMOG.Y M E G YE I B l Z OTTSÁO Á N A K L A P J A XXX. évfolyam, 197. szám. Szombat, 1974. augusztus 24. Egyre több szőlő A nagy felhozatal ellenére sem csökkennek az árak a kaposvári piacon Pénteken a kaposvári he­tipiacon érződött, hogy meg­szűnt a kánikula. Minden ed­diginél több őstermelő kínál­ta a portékáját, és nagy volt a vásárlási kedv is. A gyü­mölcs és paradicsom felhoza­tal mutatja az ősz közeled­tét. A gyümölcsök közül első­sorban őszibarack volt sok. Egyre több már a szőlő is, viszont az ára változatlanul magas. Sok háziasszony vásá' rolt befözni való paradicso­mot, amely drágább volt, mint egy héttel ezelőtt. Sok volt a paprika, az uborka, és most már nagyon nagy volt a kínálat főzni való kukoricá­ból. (Ennek csökkent az ára.) Nem is kértek többet 80 fil­lérnél csövenként.) Nagy vojt a kínálat földieperből is. So­kan vásárolták eltevésre. A dinnye — mindkét fajta — elég magasan tartja az * i árát. Sárgadinnyéért is, gö­rögdinnyéért is elkértek 5 forintot. (Tavaly ilyenkor fe­le ennyi volt e két népszerű gyümölcs ára.) A pénteki paci árak: csir­ke 30, tyúk, liba, kacsa 26-26, tojás 1,20—1,40, burgonya 4-5. sárgarépa csontonként 1,50-2, gyökér 1,50-3, vöröshagyma 3,80-5, fejeskáposzta 2,20-2,60, kelkáposzta 4-5, saláta 1,50-2, karalábé 5, karfiol 7, paradi­csom (étkezési) 4-5, befőzési 3-4, paprika (salátának való) 1,60-3, csemegeuborka 7-8 fo­rint. A fejtett bab 10-12. a ku­korica (csövenként) 0,80, a gomba 35-40, az alma 5-6, a körte 6-7, a rózsabarack 4-5, az őszibarack 8-12, a szilva 3- 5, a szőlő 14, a sárgadinnye 4- 5. a görögdinnye 2,80-5, a földieper (literenként) 9-10, a héjjas dió 10, a mák 50 fo­rint volt. Hírlapot külföldieknek is! A szeszélyes idei nyár ala­posan megnövelte meleg vizű fürdőink idegenforgalmát. Egy-egy hűvösebb napon tize­sével érkeztek a Balatonról a külföldi gépkocsik. A minap Igáiban járva, a fürdő hírlappavilonja mellett várakozva láttuk, hogy töb ben szerettek volna újságot vásárolni. Természetesen kül" földi lapokat. Hiába. Még a hazaiakból is szegényes volt a választék, nemhogy egyetlen idegen nyelvűből. Olyan nem is volt. Csak példaként említjük meg, hogy kisebb jugoszláv üdülőhelyeken a nemzetközi sajtó nagy választékát láttuk, a hozzánk látogatók pedig legföljebb a városi hírlapbol­tokban kaphatnak lapot. Bi­zonyára nem megoldhatatlan, hogy az igali és más, idegen­forgalmat lebonyolító közsé­gek postái nyáron idegen­nyelvű lapok terjesztésével is foglalkozzanak. Ez is egy fo" gása a vendégfogadásnak. N. F. Lehet könny nélkül sírni A tervezettnél több gyapjú várható I A pusztakovácsiak bevétele 1,1 millió forint A Gyapjú- és Textilnyers- anyag-forgalmi Vállalat ka­posvári kirendeltsége az idén 2600 mázsa gyapjú átvételét tervezte (tavaly ennyit vet­tek át a juhtenyésztőktől). A posfürediek 364 ezer, a lábo- diak 657 ezer, a nagyberé- nyiek 471 ezer, a pusztaiková­csiak pedig több mint 1,1 mil­lió forintot kaptak.'Ha ehhez hozzávesszük, hogy az ex­nvírások májusban kezdőd- portra szállított bárányok ugyancsak szép pénzt hoznak, látható: a termelőszövetkezeti juhászatok jelentős pénzfor­rást jelentenek a gazdaságok­nak. tek, s ez ideig 2550 mázsa gyapjút vásárolt meg a ki- rendeltség. Mint Réti János áruforgalmi előadó tájékozta­tott: a terv túlteljesítésével számolnak, ugyanis további 50—60 mázsa báránygyapjút ezután várnak még. A megyében az eddigi nyí­rási átlag 4 kiló. Ez jónak mondható, és biztató az is, hogy a korábbi évekhez ké­pest javult a gyapjú minősé­ge, tisztasága. A termelőszövetkezeti juhá­szatok közül a gyapjúértéke­sítésben kiemelkedik a pusz­takovácsi tsz 161, a Tab és Vidéke Tsz 97, a lábodi tsz 91, a nagyberényi tsz 70, a balatonőszödi tsz 63 és a ka- posfüredi tsz 60 mázsa gyap­jú eladásával. Hogy a juhá­szat a gyapjútermelés szem­pontjából is kifizetődő ága­zata a gazdaságoknak azt mi sem bizonyítja jobban, mint a számottevő bevétel. Gyap- júértékesitésért például a kö­zös gazdaságok közül a ka­Csakugyan lehet könny nél­kül sírni, ahogy az örökzöld dal mondja? — kérdeztük dr. Forgács Ivántól, a Sem­melweis Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének docensétől. —. Ezúttal nem »hazudik a muzsikaszó«, mert lehet — hangzott a felelet. — Persze, ez csak a legifjabb korosztály­ra áll, az újszülöttekre. Az ő könnymirigyeik beidegződése ugyanis még nem tökéletes, a csecsemők tehát csak könny i nélkül tudnak sírni. Igaz, í mindössze két-három hóna- í pos korukig, mert akkor — ha ! nekikeserednek — már az ő ! arcukon is igazi könnycseppek | peregnek le. A könnyhullatás- ra való hajlam egyébként is J függ a kortól, sőt a nemtől is. Ez magyarázza, hogy a gyer- j kéknél könnyebben törik el a ! mécses, mint a felnőtteknél s a nők, akiknek erőteljeseb- j bek az érzelmi reakciójuk, I gyakrabban sírnak, mint a ; férfiak. Mindezen túl az j egyén idegrendszertípüsa is I befolyásolja a »sírékonysá­got«. Közismert, hogy míg azonos ingerre az egyik em­ber heves könnyhullatással reagál, a másik szemrebbenés nélküli közönnyel. — A könnyek forrása a szemgödör külső, felső szélén levő könnymirigy. Kevesen tudják, hogy ez a mirigy »egy- műszakos«; csak akkor ter­mel, amikor tulajdonosa éb­ren van. Alvás közben a könnyelválasztás csaknem tel­jesen szünetel. A napi »könny termelés« 0,5—1 milliliter kö­zött mozog (szemléletesebben: körülbelül fél, illetve egy gyűszűnyi). Sótartalma vi szonylag magas: 1,3 százalék. (A tengervízzel tehát nem versenyezhet, annak körülbe­lül 4 százalék a sótartalma.) L. A Fellendülőben a falusi olvasómozgalom Számos jel mutatja, hogy a I 160 áfész-könyvesbolt, sok száz közművelődési határozat vég rehajtása során a falusi könyv- forgalom'további fellendülé­sével lehet számolni. Az áfész-könyvesboltok 1974 első félévi forgalma például csak­nem 76 millió forint volt, 12 százalékkal több, mint az el­múlt év hasonló időszakában. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy több mint 4,5 millió lakos él az ország­nak azokon a területein, ahol Jachtok. vitorlások Balatonkeneséről Bemutató Nagyatádon A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat tegnap Nagyatádom bemutatta agipsz- perlit válaszfalak építésének technológiáját. Az osztrák szabadalom szerint készülő válaszfalak vakolást nem igé­nyelnek. Az új eljárással na­gyon *zép felületet kapnak, amelyet — minimális utóke­zelés után — azonnal festeni tapétázni lehet. könyvárusító hely, és több ezer bizományos gondoskodik a könyveknek az oivasóknoz való eljuttatásáról, új olva­sók toborzásáról. A szépen fejlődő szövetke­zeti könyvkereskedelem egy re nagyobb súllyal van jelen a falvak kulturális életében. A könyvforgalom több mint 20 százalékkal növekedett Bács-Kiskun, Csongrád, Sza- bolcs-Szatmár és Tolna me­gyében, valamivel kisebb mér- | lékben Baranyában, Borsod- ! ban, Fejérben, Somogybán és Zalában. A 160 könyvesbolt j közül 139 adott el lényegesen j több könyvet, mint az előző | időszakban, s 51 bolt forgal- j ma .meghaladta az egymillió forintot. \ Bírság borhamisításért A balaíonkenese! Sirály Szövetkezet évente tBVb száz poliészter mftanyagszállal erősí­tett hajótestet — csónakot, vitorlást, jachtot — épít. Európa több országába szállítják vízi jármüveiket. (MTI-fotú — Kuzsonyi Gábor felv.) Az Országos Borminősítési Intézet munkatársai a közel­múltban ellenőrző úton jár­tak Balatonlellén, a Central Vendéglátó Vállalathoz tar­tozó Gyöngyszem bisztró bo­rozójában. A mintákat meg- i vizsgálva kiderült, hogy a bo‘ rozóban Kárpáti Éva és Piedl János pultosok erősen felvi­zezték a borokat, illetve ala­csonyabb értékű bort használ­tak föl rangosabb márkanév alatt. A Balatonlellei Községi Ta­nács szabálysértési bizottsága augusztus 16-án tárgyalta az ellenőrök följelentését. A bi­zottság a vásárlók megkárosí­tása szabálysértésének elkö­vetése miatt Kárpáti Évát 3000, Piedl Jánost pedig 4500 forintra bírságolta meg. A tanács szabálysértési bi­zottságának eréiye és határo­zottsága példamutató. wm Az más Az utcán keservesen sír egy kisfiú. Megsajnálja egy jóságos asszony, és így szól hozzá: — Miért sírsz ilyen ke­servesen? — Elvesztettem a pa­pát ... — Egyedül nem találsz haza? — Én igen, csak az apám nem... Tehénmentés Tehénmentés helikop­terrel — Svájcban történt ez az eset, amely valószí­nűleg első a világon. A tehén mentője Fernand Martignoni, aki repülése­ket végez a hegycsúcsokra és leereszkedik a jégme­zőkre. Észrevett egy csú­cson egy tehenet, amely valahogy csak följutott oda, de visszajönni már nem tudott, s valószínűleg elpusztult volna, ha a pi­lóta nem látja meg. Mar­tignoni különleges hálóval megfogta a tehenet, s le­vitte a völgybe. ' Közlekedési utasítás Az angliai Somerset grófságban egy vasúti ke­reszteződésnél a követke­ző szövegű tábla olvasha­tó:, »Vigyázat, veszély! Ha a csengő szól, álljon meg és nézzen körül. Ne men­jen át a síneken! Ha a csengő nem szól, akkor is álljon meg, nézzen körül és ne menjen át a síne­ken, mert lehet, hogy a csengő elromlott.« Késő bánat... Az Alabama állambeli Buntersville városka anyakönyvi hivatalához nemrégiben levelet inté­zett egy nyolcvanéves fér­fi. »Kérem Önöket — írta levelében •—, juttassák ei nekem első feleségem je­lenlegi címét. Doriannak hívják, s 1918. június 1-én esküdtünk meg. Most sok évi élettapasztalat után arra a megállapításra ju­tottam, hogy ő jobb volt, mint valahány későbbi fe­leségem. Szíves örömest feleségül venném újra.« Reklámszöveg • Egy bonni szállodában a vendégek szállodai rek­lámszöveget kapnak, amely így kezdődik: »Kedves vendégek, mi, a Bristel-Bonn szálloda vezetői, dolgozói igyek­szünk mindent a legtöké­letesebben csinálni. Persze tudjuk, hogy ez nem min­dig sikerül teljes mérték­ben ...« A Szálloda neve egyéb­ként nem Brislel, hanem Bristol. SemmiNéplap MSZMP Somogy megyei Bizottságának lápja. Főszerkesztő: JAVOBI BÉLA. Szerkesztőség: Kaposvár. Latiné« Sándor u. 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiacli;» a Somozv meeveí Lankiadó Vállalat, Kaposvár. Latinca Sándot utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünö meg és nem küldünk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető n helyi postahiva­taloknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési dí.1 egy hónapra 20 Ft Index: 25 367. Készült a éomogv megyei Nyomda­ipari Vállalat Kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinca Sándor ü. 6- Felelős vezető: Farkas Béla igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents