Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-23 / 196. szám

Az építők szakszervezetének megyei bizottsága tárgyalta Javult a munkavédelem Somogybán Műszaki központ termelőszövetkezetben A tavalyi évhez képest javult a megyei építőipari vál­lalatoknál a munkavédelem. Ezt állapították meg a napok­ban az építők szakszervezete megyei bizottságának ülésén. A helyzetet jól jellemzi, hogy például a Somogy megyei Ál­lami Építőipari Vállalat — amely az utóbbi években or­szágosan is az utolsó volt a minisztériumi vállalatok kö­zött — most, az idei év első félévének eredményeivel fel­zárkózott a »középmezőny­höz-«. Hogyan sikerült ezt az ered­ményt elérni? Kövessük nyo­mon a vállalatnál bekövetke­zett változásokat! Ez év ele­jén egy igazgatói utasítás új alapokra helyezte a vállalat termelésirányítását, úgy, hogy decentralizálta az egyes ha­tásköröket. Nagyobb felelőssé­get és több jogot kaptak az egyes építésvezetőségek, és feladataikat is pontosabban megfogalmazták. Az újjáfor­mált szervezet — egyebek kö­zött — a munkavédelem terén is bebizonyította hatékonysá­gát az első félév eredményei­vel. A vállalat külön ellátási osztályt hozott létre, ezzel el­érte azt is, hogy a munkakö-. rülmények javítására hozott intézkedések végrehajtása egy kézben legyen és jól ellenőriz­hetővé váljon. A munkavé­delmi tevékenységet munka- védelmi csoport szervezi és irányítja. Ugyanakkor ez az egész vállalatra kiterjedő szer­vezet még nem teljes: a hat íőépítésvezetőségen a munka-' védelmi megbízottak hájózatá­(Tudósítónktól.) A somogyszili termelőszö­vetkezetben Nyári László el­nökkel és Ősz Nándor főagro- nómussal beszélgettünk az év hátralevő részéhek munkái­ról. Megtudtuk, hogy a 26 erő­gép és a munkagépek az ara­tás után sem álltak le. 100 hektáron másodvetésként napraforgót vetettek; ezt zöldtrágyaként hasznosítják, azon a területen, ahol jövőre majd kukoricát vetnek. 250 hektárra most hordják a szerves trágyát — itt jövőre cukorrépát és kukoricát ter­melnek. Megkezdték — az őszi Vetések alá — az alap­műtrágyázást, a vetőszántást is. 900 hektáron vetnek őszie­ket, ebből 170 hektár lesz az árpa, 730 a búza. 120 hektá­A Somogy megyei Vetőmag­felügyelőség ezekben a na­pokban, gyűjtik össze a járási székhelyekről azokat a vető­magmintákat, melyeket a ter­melőszövetkezeteknek a saját termésből visszafogott, az idei ősszel elvetésre szánt gabo­nákból vettek. A minap Mar­caliból és Fonyódról, aztán Barcsról és Nagyatádról, majd Siófokról szedték össze a mintákat a járási tanácsi lm vataloktól. A kaposvári járás­ból folyamatosan érkeznek a tételek a felügyelőséghez. Ez már a második forduló a minták összeszedésében, au­gusztus 5—7. között ugyanis egyszer már összegyűjtötték a felügyelőség munkatársai az addig rendelkezésre álló téte­leket. Mint Cöndör György, a fel­ügyelőség helyettes vezetője tájékoztatott: eddig 270 minta érkezett vizsgálatra. Ennek 85 százalékát búzából, a többit árpa vetőmagból . vették és küldték »vizsgára« a megye közös gazdaságai. A vizsgála­tok eredményéről hetven bi­zonyítványt adtak ki, s az ed­digi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az idei betakarítású gabona legnagyobb része ad­nak kiépítése még ezután kez­dődik s az év végéig- fejező­dik csak be. Ugyancsak ké­sőbb készül el a részletes munkavédelmi ügyrend is, amelyben a középvezetők fel­adatait és kötelességeit fogják meghatározni. A vállalatnál bekövetkezett átszervezés tapasztalatai már­is kedvezőek. Ha összehason­lítjuk az idei féléves adatokat a tavalyiakkal, akkor a bal­esetek számának lényeges csökkenéséről . számolhatunk be. így például míg tavaly 43, az idén már csak 37 három napon túl gyógyuló baleset történt a vállalatnál. Az 1000 főre jutó balesetek száma pontosan 20 százalékkal csök­kent: 17,9-ről 14,5-re. Émelke- dett viszont valamelyest a ki­esett munkanapok száma, fő­ként a tavalyi évről áthúzódó balesetek miatt, ötven olyan sérült volt a vállalatnál, akik hosszú ideig táppénzen vol­tak, köztük egy sérült például 1972 óta beteg. Az önálló egységek, munka­helyek gazdasági vezetői még nem tudtak érvényt szerezni annak az elvnek, hogy min­dennapi, sokrétű feladataik megoldása közben össze keV hangolni a termelés és a munka biztonságának érde­keit. Ez csak úgy lehet, ha a középvezetők munkavéde­lem kérdéseit úgy kezelik, mint a termelést irányító és szervező munka elválasztha­tatlan részét. A munkavédelmi előírások oktatása ma még vóllalatszer- te alacsony színvonalú, sablo­nos. A vállalatnál jelenleg is Biztató terméskilátások ron már elkészült a magágy. Az idei búza- és árpatermés- ből vetési célokra is adnak át a Vetőmagtermeltető és El­látó Vállalatnak. Az idei ve­tőmag csíraképessége jó, a búzák fajsúlya 79—83 között van. Szeptember elején vár­hatóan megkezdik a 110 hek­tár fővetésű silókukorica be­takarítását. Jelentős állatte­nyésztés folyik a termelőszö­vetkezetben, és erről a terü­letről 300 vagon takarmányt várnak. Egy hónap alatt (szeptember 20-tól október 20- ig) akarják kiszedni 57 hek­tárról a cukorrépát. Jelenleg 400 mázsás rekordtermést ígér a cukorrépa hektáronként. A termelőszövetkezet egyik fő terménye a kukorica. Ezt 711 hektárról kell betakaríta­kalmas az őszi elvetésre: a hetvenből csupán öt minta ka­pott elégtelen osztályzatot, vagyis »vetésre nem alkal­mas« minősítést. A tételekről megállapították, hogy a csí- rázóképességgel nincs baj, a tisztasággal viszont annál több. Ez arra enged következ­tetni, hogy a termelőszövet­kezetek a vetőmagnak szánt gabonát vagy nem tisztították ki megfelelően, vagy pedig nem rendelkeztek tisztító be­rendezéssel, s ezért több a megengedettnél a mintában az idegen gabona- vagy gyom­mag. A szabványminősítést ka­pott eddigi 65 tétel több ezer mázsa vetőmagot képvisel. A kiállított bizonyítvány egyik példányát a közös gazdaságok kapják, és eljut egy példány a járási hivatalok élelmiszer­gazdasági és kereskedelmi osztályaihoz is. A vetőmag felhasználásával kapcsolatos szakvéleményt —va búzát? il-. letően — a járási hivatal ille­tékes osztálya, az árpáról és a rozsról pedig a megyei vető­magfelügyelőség adja a be­gyűjtött magminták vizsgálati eredményei alapján. folyik, az oktatás és a szemlék értékelése. Annyi már bizo­nyos, hogy a művezetők he­lyenként és időnként színvo- nalatlanul oktatnak vagy az oktatást egyszerűen elmulaszt­ják. Sőt, az is előfordult, hogy a műszakiak vizsgáztatása so­rán több művezető sem tudott érdemben hozzászólni a vizs­gakérdésekhez, holott éveken keresztül oktattak és előadáso­kat tartottak. Égetően fontos feladat tehát a vállalatnál az oktatások és a szemlék szín­vonalának emelése. A jövőben a munkavédelmi továbbképzés jelentős helyet kap az üzemi akadémia előadásaiban. A vállalat termelő szer­vezetének újjáformálásával, a munkavédelmi apparátus központi szervezetének létre­hozásával és a munkavédelmi aktívák mozgósításával foko­zatosan javulnak a munkavé­delem feltételei. Sok függ j azonban még a szemlélet vál- ! tozásától is. A művezetőknek, épnesve/etőknek meg kell ér­teniük, hogy nem lehetnek el­nézőek akkor, ha a testi épség veszélyeztetéséről, egy-egy család keresőjének munkaké­pességéről vagy éppen életéről van szó. Ahhoz azonban, hogy a vállalat felső- vagy közép­szintű vezetői az előírásokat megköveteljék, szükség van. a munkavédelmi feladatok igen pontos meghatározására, a legmagasabbtól a legkisebb beosztású vezetőig. S egyebek között erre szolgál majd a ké­szülői munkavédelmi ügyrend. Cs. T. ni. A határszemléken megál­lapították: rendkívül gazdag termést ígér ez a takarmány- növény. A hektáronkénti ter­vezett és — májusi morzsolt- ban számított — 44 mázsás átlag helyett 50 mázsát vár­nak. Előreláthatólag szeptem­ber 15-re elkészül a szövet­kezet szárítója. A kukorica betakarítását négy kombájn és négy csőtörő végzi majd, szakaszosan, az érési foknak megfelelően. Szeptember 20— 25. között kezdődhet a korai érésű, november elején a leg­később érő kukorica betakarí­tása. A terveikben szereplő 1200 hektáros őszi mélyszán­tást november 30-ig szeretnék befejezni. Két év telt el azóta, hogy életbe lépett a továbbdolgo- zásra össztönző nyugdíjpótlék rendszere. Mint ismeretes: e rendszer lényege az, hogy munkában tartsa a korhatárt betöltő, illetve már nyugdíjas embereket, s ezért minden el­töltött év után 7, illetőleg a szellemi dolgozóknak 3 száza- lék pótlékkal emelkedik a nyugdíjösszege. A közelmúltban jelent meg a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának tájékozta­tója az ösztönző nyugdíjpótlé­kában részesülők adatairól. Ha az első két év adatait ösz- szehasonlítjuk, ugrásszerű emelkedést tapasztalunk. Míg a rendelkezés életbelépésének évében 12 962 esetben állapí­tottak meg ösztönző nyugdíj- pótlékot, addig 1973-ban már 18 631 esetben. Az öregségi nyugdíjasok 23 százaléka ka­pott ösztönző nyugdíjpótlékot 1972-ben, 1973-ban már 30 százalékuk. Az idei év első négy hónapjában szintén ilyen arányban állapítottak meg ösztönző nyugdíjpótlékot. Érdekes, hogy több nő dol­gozott nyugdíjkorhatárának betöltése után legalább egy naptári évet, mint férfi. Ta­valy minden száz új férfi nyugdíjas közül 27-nek, míg t Ha a termelőszövetkezet­ben szakosított állattenyésztő telep épül, vagy jószágtartás­ra, illetve hizlalásra berende­zett major alakul ki, azt mond­ják a szövetkezet vezetői: lét­rejött a gazdaság állattenyész­tési központja. Hasonló meg­határozást hallottunk a minap Szenté Józseftől, a toponári— zimányi Egyesült Erő Terme lőszövetkezet elnökétől is, ami­kor az Orciba vivő út mentén látható építkezést mutatta. Csak ez nem állattenyésztési, hanem — ahogy a tsz-elnök mondta — műszaki-ipari köz­pontja lesz hamarosan az egye­sült közös gazdaságnak. Gépjavító műhely épül itt. a hozzá tartozó szociális létesít­ményekkel, mintegy 3 millió forint költséggel. Ez idő sze­rint mintegy harminc erőgépe ás természetesen számos mun­kagépe van a szövetkezetnek, s a jövő év elején elkészülő beruházás ezeknek a korszerű javítását, karbantartását 'szol­gálja majd. A műszaki felada­tok r.őttön nőnek, jóllehet a jövőben kevesebb erőgépe lesz a gazdaságnak, mint amennyi jelenleg van, hiszen a korsze­— MIT JEÉENT munkás- fiatalnak lenni? Nehéz kér­dés ez. Talán azt, hogy mi megtanultunk valamit, par­kettázó szakmunkások va­gyunk, és most csináljuk: ke­zünkbe vesszük a fűrészt, térdelünk, és a mozdulataink már belénk ivódtak. Meg az­tán igyekszünk rendszeresen, jól csinálni. Tóth János húszéves, a ka- posfüredi városrészből jár ide dolgozni. Társa, Takács Jenő Szentgáloskérről jön píinden- nap a megyeszékhelyre. Mind­ketten a Kaposvári Városi Tanács Költségvetési Üzemé­nek, dolgozói!' Velük beszél­gettem. Elmondták terveiket, gondjaikat. — Legtöbbször a pénzről esik szó nálunk, arról, hogy ki mennyit keres, mire futja. Én is ezzel kezdeném — in­dította a beszélgetést az idő­sebb, Takács Jenő. — Állan­dó bérrel dolgozunk, s ez nem mindig elég. Nekem iparenge­délyem van, az itteni munka után még tudok maszekolni. Kell most a pénz, hat hónap­ja nősültem. A szülők segíte­nek, de már el kell kezdeni az önálló életet és nem szíve­sen fogadok már el tőlük se­gítséget. Így elmegy a na­i pom. Szórakozásra nincs min­száz nyugdíjas nő közül 37- nek a részére állapítottak meg magasabb összegű nyugdíjat a továbbdolgozásért. A statisztikai fölmérések azt mutatják: tulajdonképpen egy évnél jóval többet dolgoztak ezek a nők és férfiak nyug­díjuk igénybevétele nélkül. A nő nyugdíjasokra ugyanis át­lag 3,2, a férfiakra 2,7 év ju­tott. (Ez az időtartam lénye­gében nem változott az előző évi adatokhoz viszonyítva.) Jelentősen emelkedett viszont az egy személyre jutó ösz­tönző pótlék összege: a to- vóbbdolgozók havonta átlag 151 forinttal kapnak többet — az 1972. évi 86 forinthoz ké­pest. Az emelkedést részben a bérátlag növekedése, rész­ben pedig az a körülmény okozta, hogy tavaly lényege­sen többen részesültek már nagyobb mértékű (7 és 3 szá­zalékos) pótlékban, mint egy évvel korábban. Ha az átla­gos emelkedésen belül külön megnézzük, mennyivel nőtt a férfiak és mennyivel a nők havi nyugdíja, szembetűnik a különbség. A férfiaknál egy havi pótlék összege 167 forint volt, a nőknél 129. Hiába dol­goztak a nők hosszabb időn át. mint a férfiak, a kereseti arányok mégis a férfiak ja­rűbb, nagyobb teljesítőképes­ségű traktorokból egy-egy jó­val nagyobb feladat megoldá­sára képes, mint a kisebbek­ből kettő együttvéve, ezeknek a műsfcaki ellátása azonban jobb technikai felkészültséget követel. Az épülő műhely szomszédságában még állnak a régi istállók, azonban a szö­vetkezet elnöke szerint ezeket Két munkásfiatal véleménye dig idő. Tévét már jó két hó­napja nem is láttam. Amíg össze nem áll minden, nem is nagyon fogok. — Mik a lei vei? Család, ia­kaS ? — Most a szüleimnél la­kunk, .rendes külön szobában Majd szeretnék egy csaiach házat építeni, ahol minden a miénk. Ezért dolgozom most is ... A vállalattól nem aka­rok segítséget kérni. Még ha lenne is rá lehetőség; ott so­kan rosszabb helyzetben van­nak, mint én, s nem venném él előlük, ez rossz érzés len­ne. Szeretnék egyszer nyug­díjasként arra visszagondol­ni, hogy elértem, amit akar­tam: van rendes házam, csa­lád is, kettő ... Aztán, akkor is lesz hobbym: talán horgász­ni fogok. Persze ez csak pél­da. Addig még van jó har­minc évem .. .1 — Azt mondta, nem akar­ja elvenni attól a segítségec, aki jobban rászorul. Ha nagy szavakat használnék, akkor úgy is mondhatnám: ez a munkásszolidarítás. — Talán így is el lehet kép­zelni. Aki egyszer dolgoz tt, az már megbecsüli a mások munkáját is. Azt hiszem, ez li kább emberség. A munl ás- szolidarítás ott kezdőd k, vára billentették a mérleget. Az összegek viszgálatánál to­vábbi szóródást tapasztalunk aszerint, hogy a dogozó hol lakott, hol dolgozott. A pót­lék összege a budapestieknél volt a legmagasabb, őket a vas­utasok követik, majd á vidé­kiek jönnek. A vidékiek ese­tében ez az összeg 100-162 fo­rint között ingadozott, attól függően, hogy mennyire iparo­sodott megyében dolgoztak és milyen magas volt a bérát­laguk. Legtöbben a fizikai munká­sok közül dolgoztak tovább a nyugdíjjogosultság elérése után, szám szerint 10 018-an. A tájékoztató szerint a több­ségben levő fizikai munka- vállalók létszáma kisebb mér­tékben emelkedett — az előző évhez viszonyítva — mint az egyéb foglalkozásúaké. A legtöbb fizikái munkás a kohászatban, a textiiparban és a kereskedelmi szolgálta­tásban, a szellemi foglalkozá­súak pedig az egészségügyi és oktatásügy területén dolgoz­tak. Egyébként az utóbbiak­nál a legnagyobb a pótlékját évek száma: 4,4, illetve 4,2 év. A legkisebb a vegyipari fi­zikai munkásoknál és a vá­jároknál—1,1, illetőleg 1,8 év S. Gy. nemsokára lebontják. Ami az ipari tevékenységet illeti, az ezen a központi telepen levő berendezéssel az idén harminc vagonnyi lucernalisztet is ké­szítettek. Épül majd egy nagy teljesítményű szárító — és ter­mészetesen. • összekötő útháló­zat —i, így alakul ki a közös gazdaság ipari-műszaki köz- pontja^ amiről az előbb beszé'gef tünk, amikor nem volt ttt .. — Elhallgat, nehezen szánja el magát. — Szóval igazán nem azért, mert divat, mert bemagoltam: Chiliéről volt szó ... Láttunk egy filmet is róla, Siófokon. Épp az imént mondtuk, hogy azok, akiket ott elnyomnak, azok épp olya­nok, mint mi. Munkások. Ta­lán annyiban mások, hogy öntudatosabbak. Nekünk itt könnyebb de vigyáznunk kell, hogy el ne felejtsük őket. Tóth János vette át a szót. — Igen nekünk itt köny- nyebb. Érezzük, hogy töröd sf ks velünk. Rendes szavakkal Lö­széi mindenki, megbecsú.nek. Igaz, nekünk sem kell kétszer mondani... Volt egy óvoda, azt mondta a brigádvezettVA; srácok a műanyag pad15*ak ha: cm nap múlva készen kell lenni, jönnek a gyerekek. Nem szakadtunk bele, de azért jó kis hajtás volt. Sajnos, a kicsiket nem láttuk, amikor birtokukba vették az új óvo­dát. Csak elképzelni tudtuk, de jó érzés volt az is ... Mondtam, rendesen beszélnek velünk, de — nem azért mon­dom, mert hajszolom a pénzt —, anyagiakkal egy kicsit rosszul állunk. Mi ugyanazért a bérért dolgozunk: mindegy hogy hajtunk vagy csak tem­pósan csináljuk. Inkább a gyors munkát szeretjük. N“ha jól jönne hozzá az elismerő >- tői is egy kic;. . Mindenki azt hiszi, hogy a parkettás betegre keresi magát, hát. ez néni egészen így van. — Hogy megy el a szabad idő? Mik a tervei? — HÁ MARAD rá időm, szívesen járok moziba, elme­gyek a KISZ-klubba is. A községben vagyok KISZ-tag, sajnos, a gyűlésekre kevés­szer jutok el. Mire hazavisz a busz, már elkéstem ... Itt, Kaposváron az ifiparkot sze retem. Otthon hatan vagyum: testvérek, hárman már csa­ládot alapítottak, hárman ma­radtunk apámnál. Anyán nemrég halt meg. A pénzt bi­zony be kell osztani, nem öl- tözködhetem csak én ... Na­gyobb terveim még nincsenek, katonaság előtt állok. Talán majd a bútort kicseréljük. Arról, hogy ezek a dolgok mi mindent jelentenek, nekem, talán csak annyit: amiért megdolgoztam, az az enyém. Hogy mi munkások vagyunk, arról talán kevesebbet beszél­getünk, de nem is beszélni kell róla. Mindenki érzi ezt önmagában. És talán egy pil­lantáson is meglátszik, mikor dolgozunk, csak odanézek a társaimra: »No fogd meg ha­ver ...« Luthár Péter Somogyi Niplapi 3 Nyárutó a somogyszili termelőszövetkezetben A csírázíképességie! nincs baj, csak a fisziasággal Nyugdíj helyett tovább dolgoztak Átlagosan havi 151 forinttal nőtt a nyugdíj Nem beszélni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents