Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-22 / 195. szám

Ünnepi namyíüés Marcaliban (Folytatás az 1. oldalról) jó munkahelyi légkör és csak így fejlődhet még erőteljeseb­ben megyénk gazdasága, tár­sadalma. E közszellem egyre erősebb megyénkben is. A munkás­közösségek mind jobban bele­szólnak közéletünk ügyeibe, véleményt nyilvánítanak, .és ha szükség van rá, közérdekű be­jelentéssel is élnek. Ezek az észrevételek nagy segítségünk­re vannak a helyes törekvések elterjesztésében és a hibák megszüntetésében. Böhm József beszéde továb­bi részében Somogy fejlődését elemezte: — Célkitűzéseink megvalósí­tását bizonyítja, hogy ma az iparban és az építőiparban dol­gozik a foglalkoztatottak 30 százaléka. A felszabadulás előt­ti 2500 fővel szemben 47 ezer ember. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek gazdasági helyzetének erősödését bizo­nyítja, hogy közös vagyonuk csaknem ötmilliárd forint. A szocialista iparra és me­zőgazdaságra támaszkodva ne­hézségeink és gondjaink elle­nére is sikerrel munkálkodunk megyénk IV. ötéves tervének végrehajtásán. A mintegy 14.5 —15 milliárd forintos célkitű­zésből 1973 végéig 10,5 milliárd forint beruházást megvalósí­tottunk, feladatainkat időará­nyosan teljesítettük. Örömmel jelenthetem, hogy megyénkben 1974 első felében a gazdasági tevékenység to­vábbfejlődött. A szocialista ipar termelési üteme a tava­lyi szinttel azonos. A múlt évihez képest nőtt az építőipar termelése. A mezőgazdasági termelés is fejlődött, az átla­gostól eltérő időjárás ellenére a terméskilátások kedvezőek. Kenyérgabonából somogyi re­kord született: 36 mázsán fe­lüli termést takarítottunk be hektáronként. Nőtt az állatállomány, és növekedett az élőállatok s ál­lati termékek értékesítése. In­tézkedtünk a termelőeszközök gazdaságos kihasználására, a hatékonyságot szolgáló mun­ka- és üzemszervezés fejleszté­sére. A gazdasággal együtt javult lakosságunk életszíhvonala, Színes ünnepségek megycszeríe Megyénk ünnepi díszben és Nagyatádon a mezőgazdasá­irányvonalára és minden lé­nyeges részterületre. Megyénkben a kongresszus­ra az 1970. évi megyei párt­értekezlet határozatainak vég­rehajtásával és a IV. ötéves terv teljesítésével készülünk.. Ha a felkészülés során szám­ba vesszük eredményeinket, nincs mit szégyenkeznünk; bi­zakodással tekinthetünk köze­li és távolabbi jövőnk felé. Alig hangzottak, el az első hí­rek a pártunk XI. kongresszu­sa és hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulójának tiszte­letére indított munkaverseny­ről, a megye dolgozói is rea­gáltak erre. Sokan tettek mun­kafelajánlásokat, és ebben is a szocialista brigádok mutatnak példát. A dolgozó közösségek számításba veszik az adottsá­gaikat, és a többletfelajánlá­sok teljesítését a munka haté­szöntöm a marcali járás és a nagyközség lakosságát, nagy­gyűlésünk minden részvevő­jét. Kívánom a 700 éves Mar­cali minden lakójának, hogy békében, a jelenleginél még szebb, gazdagabb, szocialista emberhez méltó életet élhesse­nek. Kívánom, hogy a 700 év e tájon élt névtelen dolgozóinak, az 1848 és 1919 hőseinek pél­dáját követve újabb századok­ra építsék tovább a mindig szépülő Marcalit, megyénk, szocialista hazánk soron követ­kező új városát. Kedves, hagyományos moz­zanat következett ezután. Egy népviseletbe öltözött kislány — Bogyó Zsuzsa — adta át az egyesült kéthelyi Aranykalász Tsz ajándékát, az _ új lisztből készült kenyeret a megyei ta­nács-elnökének. Gazdag műsor zárta az ün­nepséget. A szabadtéri színpa­don megyeszerte ismert együt­tesek — a sompgysámsoni és a csákányi citerások, a sámso­ni és a holládi menyecskekó­rus, a Balaton Táncegyüttes, a táskái férfikórus és citeraze- nekar, a mesztegnyői gyer- megtánccsoport — szórakoz­tatták az ünneplőket. P. E. augusztus 20-hoz méltó prog­rammal köszöntötte alkotmá­nyunk évfordulóját. A nyi­tányt a tabi egészségház föl­avatása jelentette, s a nagy­szabású marcali ünnepségso- zaton kívül több somogyi ese­mény is méltó a följegyzésre. A barcsi ünnepi nagygyű­lésen kétszázötvenen hallgat­ták dr. Vincze Gézát, a járás! hivatal elnökhelyettesét, majd a fűrészüzemben munkás— paraszt találkozón vettek részt a barcsi munkások és a Vö­rös Csillag, valamint a kom­iósdi termelőszövetkezet dol­gozói. Itt kapott jutalmat a kongresszusi munkaverseny legeredményesebb járási kom- bájnosa, Farkas Antal. A bar­csi járási eseménysorozathoz tartozik: az évfordulón bol­tot és vendéglőt avattak Drá- vaszentesen. 250 ezer forintos költséggel korszerűsített mű­velődési ház nyitotta meg új­ra kapuit Lakácsán. Itt Laká­csa, Tótújfalu, Potony és Szentborbás lakói szórakoz­hatnak és művelődhetnek. gi, erdészeti és vízügyi dolgo­zók szakszervezeti bizottsága, továbbá a Lábodi Állami Gaz­daság sportnapot rendezett. Somogy legfiatalabb városá­nak szívében fúvószenekar szórakoztatta az egybegyűlte­ket, majd este a Fegyveres Erők Klubjában ifjúsági bált rendeztek. 20-án a Gábor An­dor Művelődési Központban megnyitották a IV. Dunántúli tájak — dunántúli emberek című fotókiállítást. A fonyódi járásban — töb­bek között — Fonyódon és Ba- latonkeresztúron emlékeztek meg a nevezetes évfordulóról. Somogyváron ekkor adták át a kibővített óvodát, Gamáson pedig oklevéllel és ajándé­kokkal lepte meg legjobb dol­gozóit a tsz. Siófokon Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei tit­kára tartott ünnepi beszédet, miután számos munkás—pa­raszt találkozót tartottak a városban. Karádon magyar— szovjet baráti találkozó volt, Mernyén Harkov városának küldöttségét látták vendégül. A vendégeket színes műsorral köszöntötték, akárcsak a kop- pányvölgyiek központi ünnep­ségén, Somogy ácsán, ahol a remek hangulatot a törökkap- pányj menj’ecskekórus és a mikicsi vegyes kórus is fokoz­ta, A háromszáz részvevő ez alkalommal azt is ünnepelte, hogy itt huszonöt esztendővel ezelőtt alakult meg az első termelőszövetkezet. Az alapí­tók közül tizennégyen okleve­lei és pénzjutalmat kaptak. Nagybajomban háromszáz fiatal részvételével ifjúsági találkozó volt, amelyet tánc­mulatsággal fejeztek be. A megyeszékhely is gazdag programot nyújtott lakóinak. Számos munkás—paraszt ta­lálkozót rendeztek, majd a textilművekben nagygyűlést tartottak. A régóta várt jó idő százával csalogatta ki a vá­ros környéki zöldbe, az eny­hét adó erdőkbe, a ligetekbe aj jó hangulatú kaposváriakat. Az idén 844 feln5tt vizsgázott Újabb szakmai tanfolyamok indulnak a megye termelőszövetkezeteiben EZREKRE tehető azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak a száma Somogybán, akik az elmúlt években felnőtt fejjel tanulásra szánták magukat, hogy betanított munkások vagy szakmunkások legye­nek. A téli hónapokat fordí­tották arra, hogy megszerez­zék a bizonyítványt, s ezáltal nagyobb hozzáértéssel végez­hessék feladatukat a közös gazdaság adott munkaterüle­tén. A múlt télen — tavaly no­vembertől az idén áprilisig — tizenöt tanfolyamon betaní­tott munkásokat, tizennyolc tanfolyamon pedig szakmun­kásokat képeztek ki a terme­lőszövetkezeteknél rendezett üzemi képzések során. Az előbbi oktatási formánál 399. az utóbbinál 445 hallgató tett sikeres vizsgát és vált betaní­tott munkássá, illetve szak­munkássá. A nők , is igyekez­nek maguknak mezőgazdasági szakképzettséget szerezni; ezt az is bizonyítja, hogy az idén áprilisban szakmunkás-bizo­nyítványt szerzett felnőtték közül 175 a nő. Ez idő tájt — augusztusban és szeptemberben — döntenek a termelőszövetkezetek a no­vemberben induló újabb tan­folyamok szervezéséről, a részvevőkről és az ágazatai témáról. Mint arról Antal László, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának munkatársa tájé­koztatott: az idén előrelátha­tóan 14—16 tanfolyamon kez­dik meg a tanulást a leendő betanított munkások és 15—18 tanfolyamon képeznek majd szakmunkásokká termelőszö­vetkezeti tagokat. A felnőttek szakmai oktatásának ez a formája minden bizonnyal sok érdeklődőt vonz ezúttal is, és a tervezett két-három szak­munkástovábbképző tanfo- lyamnak is sok részvevője lesz. Ami a mezőgazdasági szak­ágakat illeti: nálunk, So­mogybán az állattenyésztés és ezen belül is a szarvasmarha- és sertéstenyésztés igényli a legtöbb szakembert. Itt vár­ható a legnagyobb érdeklődés, a betanítottmunkás-tanfolya­mokon pedig a növényvédő témájúak lesznek túlsúlyban. Mindebben jelentős része van a megye mezőgazdasági nagy­üzemei állattenyésztési hagyo­mányainak, a szaktelepek ki­alakulásának és a vegyszeres növényvédelem fokozódó tér­hódításának. Már most érde­mes alaposan és körültekin­tően készülni az idén kezdő­dő tanfolyamokra, az igények gondos fölmérésével, hason­lóan a babócsai Űj Világ Termelőszövetkezethez, ahol már döntöttek a sertés- és szarvasmarha-tenyésztő tan­folyam indításáról. A MEGYEI TANÁCS me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztálya munkatársának tájé­koztatása szerint a háromfai, a buzsáki és a somogyvári tsz is tervez téli oktatást külön­böző szakmai témákban. A közös gazdaságok vezetőségi üléseken döntenek a tanfolya­mok szervezéséről. & annál sikeresebbek lehetnek ezek a téli képzések, minél előbb ha­tároznak megrendezésükről szerte a megyében. növekszik szakmai, társadal­mi és politikai műveltsége. Rendszerünk erősödését, szo­cialista fejlődésünk követelmé­nyeit és az alkotmány ide vo­natkozó tételeinek érvényesü­lését bizonyítja, hogy Somogy­bán 1973-ban az általános is­kolát végzett tanulók 87 szá­zaléka továbbtanul közép- és szakmunkásképző iskolákban. — Az elmúlt évtizedekben a marcali járásban és székhe­lyén is hasonló fejlődés mer.t végbe — mondotta a továb­biakban Böhm József, majd így folytatta: — A járás termelőszövetke­zeti tagsága és a járás vezetői megyénkben elsőként ismer­ték fel a területi, anyagi és szellemi koncentráció jelentő­ségét. Itt alakultak ki először a mezőgazdasági nagyüzemek optimális határai. Elén jártak az iparszerű termelési rend­szerek meghonosí.tásában is. A nagygyűlés szónoka ez­után belpolitikai életünk ki­emelkedő eseményére, az MSZMP XI. kongresszusára való felkészülésről és hazánk felszabadulásának közelgő 30. évfordulójáról szólt. Hangsú­lyozta : — Pártunk a marxizmus— leninizmus elvein alapuló, az élet által igazolt, változatlan politikával készíti elő XI. kongresszusát. Ez érvényes pártunk általános, fő politikai konyságával, a munka- és üzemszervezés fejlesztésével kívánják elérni. Köszönjük a munkáskollektíváknak, és minden dolgozónak külön-kü- lön is, e példamutató maga­tartást. Böhm József a következő gondolatokkal zárta beszédét: — Bizakodva tekinthetünk a jövőnk felé, mert szocialista államrendünk szilárd, az al­kotmány rendelkezései mun­kánk nyomán egyre inkább valósággá válnak. Bizakodóak lehetünk, mert népünk vezető ereje, a munkásosztály élcsa­pata, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája követ­kezetes, kiegyensúlyozott. Hazánk külpolitikája is megnyugtató. Külpolitikai te­vékenységünket meghatároz­za, hogy hazánk a szocialista világrendszer hűséges, önálló, cselekvésre kész tagja. Fej­leszti és erősíti barátságát a szocialista országokkal, szilárd és sokoldalú kapcsolatot tart fenn a Szovjetunióval. Ez a szocialista összefogás megsok­szorozza a nép által támoga­tott magyar külpolitika nem-, zetközi erejét, amely egyben nemzeti érdekünket is szolgál­ja. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Somogy megyei Bizott­sága, a Somogy megyei Ta­nács, a Hazafias Népfront me­gyei bizottsága nevében kö­/I virágért, parkért, a jó levegőért Javaslatokat gyűjtenek a törvénytervezethez Környezet — napjaink­ban ez az egyik leggyakrab­ban elhangzó szó. örültünk egy új lakóháznak, lakóne­gyednek, vagy amikor egy új üzemet avattak. Ámde arra korábban ritkán gondoltunk, hogy ezeket a házakat, lakó­negyedeket, üzemeket hová, milyen környezetbe telepítik, örültünk az új üzem nyújtotta munkalehetőségeknek, de arra nem igen terjedt ki a figyel­münk, hogy a kéményekből áradó füst nehezíti,— gyakran elviselhetetlenné teszi — ép­pen azoknak az életét, akik­nek érdekében az új gyárat létesítettük vagy a lakásokat építettük. Védjük környezetünket! Vi­rágot, fát, parkot, jó levegőt! Az üzemek levegő- és víz- szennyezését csökkentsük, amennyire lehet, vagy teljesen szüntessük meg. Ha másképp nem megy, akkor az üzemek­nek a lakott környezetből va­ló kitelepítésével. Mindnyá­junk. érdekéről van szó! Ezért váltott ki megyénkben is p.agy, érdeklődést a lakos­ság minden rétegében a kg' szülő környezetvédelmi r‘ tör­vény, mert mindnyájunk ér­dekét védi. ötleteinkkel, ja­vaslatainkkal ezért kell hoz­zájárulnunk ahhoz, hogy va­lóban olyan törvény szülessen, amely általános megelégedés­re szabályozza a környezet vé" delmével kapcsolatos felada­tokat. A lehetőséget erre meg­kaptuk, amikor az országgyű­lési munka előtt a tervezett társadalmi vitára bocsátották. Megyénkben — amint Var­ga Károlytól, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának titkárától megtudtuk — hat fórumon 144-en tárgyalták a törvénytervezetről. Bevonták az ipari vállalatok, a szakigaz' gatási szervele, a mezőgazda- sági, az építési, a közegész­ségügyi és járványügyi, illet­ve az állami gazdasági dolgo­zókat, valamint a jogászokat. A résztvevők hasznos ész­revételeket tettek. Például, hogy a különböző védőberen­dezések elkészítését sok eset­ben nem teszik lehetővé a vál­lalatok anyagi lehetőségei. A leendő törvény pedig ne ad­jon lehetőséget a »kiskapu« megtalálására. Célszerű — ja­vasolták — a beruházásokat úgy tervezni, hogy az egész­séges környezet kialakítására már akkor ügyeljenek, s ez ne csak később jusson a tervezők eszébe. Kiemelték az oktatás és a propaganda szerepét is a törvény majdani érvényesíté­sében. A felszólók célszerűnek lát­ják környezetvédelmi alap lé­tesítését is. Kifogásolták vi­szont, hogy a törvénytervezet túl sok tiltást tartalmaz, eze- I két ésszerű volna feloldani. A kaposvári ipari üzemek vitáján Nagy Antal, a So­mogy megyei Finommechani­kai Vállalat igazgatója szin­tén felszólalt. Egységes kó­dex szerkesztését javasolta. Ez — mint mondotta — ösz- szefoglalná a környezetvédel­mi törvénnyel együtt mind­azokat az egyéb törvényeket, törvényerejű rendeleteket és jogszabályokat, amelyek a té­makörhöz tartoznak. Szüksé­gesnek tartotta az egészséges munkahelyi föltételek megte­remtését is, hiszen életünk ja­varészét munkahelyünkön töltjük. Nagy Antalt a munkahelyén is fölkerestük. Kiderült, hogy a gyakorlatban is sokat fog­lalkozik ide vágó tevékeny­séggel. A zajártalom ellen például három évvel ezelőtt megkezdték a munkát, ami­kor hangtompító berendezése­ket kezdtek gyártani. A légtechnikai berendezések elterjedése elősegíti a civili­zált életet, viszont káros ha­tásai is lehetnek. A hangtom­pító berendezéssel megakadá­lyozható a munkahelyi zaj ke­letkezése. S megyénket kivé­ve, nincs terület, ahol ne vol­na a vállalatnak hangtompí­tója. Csak néhány példa: a Szovjet Kultúra Háza. a Vi­dám Színpad, a pécsi klinika, az uránbánya., i A jövő évi legnagyobb megrendelők: a i MAFILM, az Atheneum Nyomda, a Budapesti Szellő­ző Művek stb. — Sajnos — mondja az igazgató —, úgy látszik, sen­ki sem lehet próféta a sajat megyéjében. A törvénytervezet siófoki vitáján szólalt föl Gyenesei István, a KISZ megyei bizott­ságának munkatársa. Kifogá­solta, hogy hiába teszik rend­be a somogyi fiatalok tavasz- szal a Balaton környéki par­tokat, ha az idesereglő nya­ralók nem vigyáznak azokra. Rosszallását fejezte ki amiatt, hogy kutyákat lehet bevinni a strandokra, ahol kisgyere­kek játszadoznak. (Furcsa, hogy kocsmákban látható a »Kutyát bevinni tilos« felira­tú tábla, ugyanakkor a stran­don ilyen nincs.) A motorcsó­nakok ellen is sürgetett intéz­kedést — zajuk és vízszeny- nyezésük miatt. Bírálta a. MAHART-ot is, mert a hajó­kon nincs szemétgyűjtő, s emiatt az utasok a hulladékot a Balaton vizébe hajigáiják. Gyenesei Istvánt is fölke­restük munkahelyén. Épp ott- jártunkkor telefonált a MA­HART főnökének és közölte: a szemétgyűjtőket elhelyezték a hajókon. Még sok fórumon szó lesz a törvényjavaslatról. So­mogy képviselői — várhatóan — alaposan átgondolják mindezt, és egész biztos, hogy az elhangzott javaslatok közül a legfontosabbakat a parla­ment ülésén a felszólaló kép­viselő elő fogja terjeszteni. Gondos Jolán Somogyi Niplapi 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents