Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-17 / 192. szám
V * KaposMf 1974. Vili. 17. ^ A SOMOGYI NÉPLAP MELLÉKLETE 1 legöregebb húz nyolc éves Hirtelen felnőtt városrész A zöldövezet megfizethetetlen Gazdag ünnepi program várja a kaposváriakat Ez idén kettes, sőt a szabadszombatosok részére hármas ünnep lesz alkotmányunk ünnepe, amelyre már napok óla folyik a készülődés a megyeszékhelyen is. Fellobogózott házak, díszes kirakatok, ünnepi forgatag várja augusztus 20-át. Az ünnepségek tulajdonképpen már a mai napon megkezdődnek. Szombaton délelőtt 9 órakor a toponári és a kaposfüredi termelő- szövetkezetekben munkásparaszt' találkozókra kerül sor. Az üzérnek dolgozóinak látogatását még aznap viszonozzák a tesz-ek.. mert a találkozó délután 14.30 órakor a Pamutfonóipari Vállalat Kaposvári Gyárában ér majd véget, ahol dr. Kanyar József, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke mond ünnepi beszédet. Felszabadulásunk ünnepe — és ez már hagyomány — évről évre a vidámság jegyében zajlik. Ennek szellemében állította össze a Hazafias Népfront Somogy megyei és Kaposvár Városi Bizottsága az ünnepek kulturális- és soort programiát: 19-én és ?n-ána centenáriumi tcseri) nark. valamint a Tokaji és a Gombás-desedai parkerdő fogadja a kirándulni vágyókat. I Mind a Cseri-parkban, minu a parkerdőkbe az ünnepek alatt különjáratú autóbuszok szállítják az utasokat. A parkerdőkben »szabad-program« alakítható ki. amelybe belefér az erdei tornapályák kipróbálása, avagy akár a szalonnasütés is. A Somogy megyei Vendéglátóipari Vállalat alkalmi pavilonjai mindenütt gondoskodnak ételről, hűsítő italról. Augusztus 20-án a Kaposvári Városi Tanács fúvószenekara reggeli zehés ébresztőiével- kezdődik áz. ünnepi műsor. Délután a Cseripark szabadtéri színpada biztosít a gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt élvezetes programot. 15 órakor, kezdődik a gyermek-műsor. roelvnek keretében a »Bimbi-Rambi-Biz.su« bohóchárma.s fogja; megnöveltetni a pvermekekét. s várhatóan a felnőtteket is. 16.30 órakor változik a színpad műsora. Ekkor a néptánc, az ének és á zene veszi át a pódiumot. A rendezők színes. érdekes, változatos műsort igyekeznek összeállítani. Ennek keretében fellép a mosdó,si népiegyüttes, a táskái férfi- és a holládi Menyecske kórus. A csombárdi Balogh Flórián és fia fürulyaI ...««.kettőse is sokak ér- I deklődésére tarthat számot. 1 Felsorolásunk nem is teljes, hisz jó két órás programot ígér a szabadtéri színpad műsora. Az már hagyomány, hogy a hivatalos műsor befejeztével a színpad és környéke a szabadtéri tánc színterévé változik. A tervek szerint egy tánczenekar két órán át húzza, illetve penget; majd a talpalavalót. A sportot kedvelőknek is bőséges lesz a választék. Az ünnep terjedelmes sportműsorát másutt teljes részletességgel közöljük, abban ki-ki megtalálhatja kedvenc sportágát. Többek között pályára lépnek a tekéző öregfiúk., a hagyományok kispályás labdarúgó Alkotmány Kupában a kaposváriak szombathelyi és r székesfehérvári ellenfeleket fogadnak 19-én és 20-án, Ugyancsak 20-án kerül sor a | nemzetközi motocross ver- I seriyre. amelyen ez akalom- mal a magyar junior bainok- jelöltek mellett szovjet, jugoszláv és osztrák motorosok is rajthoz állnak. A kulturális- és sporteseményekre induló különjáratok autóbuszmenetrendjét lapunkban már közöltük. Hozzászólás cikkünkhöz A Latinca Tsz vette át a bezárt pavilont A lap augusztus 3-i kaposvári mellékletében cikk jelent meg Egy tsz-pavilonnal kevesebb címmel, amely a Vásár- csarnok helyzetét vizsgálta. Szeretném kifejteni a véleményemet a tisztánlátás érdekében!, mivel a kaposvári járás érdekelt a megyeszékhely ellátásában, a cikkben pedig éppen az egyik szövetkezetünkről veit szó. * Helyesnek tartottuk volna, ha a vásárcsarnok vezetőjén, valamint Fűzi Istvánon kívül a közvetlen érdekeltek — mint a járási szervek képviselői, a mernyei tsz, a ka- posvár—kaposmérői Latinca Tsz vezetői — is elmondhatták volna véleményüket. Akkor a szóban forgó üzletben hosszú évek óta vásárlók, valamint az olvasók is pontosabb tájékoztatást kaphattak volna. A mernyei tsz már tavaly óta foglalkozott azzal a gondolattal, hogy megszünteti ezt az ágzatot. elsősorban az aka*- dozó önellátás, valamint á szövetkezet nehéz gazdasági helyzete miatt. Az utóbbi és más okok miatt nem volt elég munkáskéz a kertészetben, csökkenteni kellett a korábbi területet is. így aztán a saját termelés az üzlet forgalmának mintegy hat-tíz százalékát fedezte csak. így hogyan szolgálta ki a vevőit »köz- megelégedésre«?! A tsz vezetői megállapították, hogy olyan forrásokból szerezte be a7 árut a pavilon vezetője, «mélyeket már nem tudtak megfe'elően ellenőrizni. A tsz vezetői elhatározták, hogy nem tartják fenn tovább az üzletet, átadják a MÉK-nek. A járási vezetők úgy foglaltak állást, hogy ez nem szerencsés. A Latinca Tsz-re gondoltak, hiszen nagyobb területen kertészkednek az egyesülés óta. Tóth Laios tsz elnök egy napot sem késlekedett fölvette a kapcsolatot a mernyei szövetkezet vezetőivel, s megállapodott az üzlet átvételében. Amikor az újságíró a vásárcsarnokban járt, a pavilon már nem a mennyeiek tulajdonában volt. A' leltározás és átvétel természetesen időt vesz igénybe, a vásárlók így zárva találták az üzletet. Valóban kötelessége lett volna a mernyei tesz-nek, hogy a korábbi vevőket értesítse, miért van zárva a pavilon, A Latinca Tsz átrendezi, bővíti az üzletet, ezért csak a napokban nyitja meg újra. Nemcsak a névtábla változik, hiszen az üzlet új gazdája nagyobb forgalmat tervez. A Latinca Tsz éppen ezért a régi, kisebb elárusítóhelyén ezentúl tápszereket, vetőmagvakat árusít a háztáji kistermelőknek. A kaposvári járás tervei szerint újabb szövetkezet nyit pavilont jövőre a kavosvári 'vásárcsarnokban, a tárgyalásokat már megkezdtük a tizekkel. A kaposvári vezetőkkel együtt azt is szorgalmazzuk. hogy minden városkörnyéki tsz kapcsolódjon be az ellátásba. A régi nevén ismert MÉK-nek is lehetősége lenne arra, hogy bővítse üzlethálózatát: a vásárcsarnokban ugyanis egy üzletsor kevésbé fontos anyagokat, eszközöket, kézi szerszámokat árusít, sokkal helyesebb volna. ha ott is zöldséget, gyümölcsöt lehetne kapni. A cikkben arról is szó volt, hogy az újságíró zárva találta a mezőcsokonyai áfész üzletét. Az áfészek minden bizonnyal találhatnának megoldást az ellátására, hiszen tíz áfész-egység foglalkozik felvásárlással. Igaz ugvan. hogy tovább adják a MÉK-nek, az pedig megint tovább. Vajon társulásos alapon nem tarthatna-e fenn több áfész eoy üzletet?! Érdemes volna ezt megfontolni, s megoldást keresni. Kálmán Sándor a Kaposvári Járási Pártbizottság titkára A csendet csak egy kakas kukorékolása töri meg néha. A házak előtt hosszan elnyúló. tarka virágágyak. Felettük méhek döngicsélnek. Falusi idill. A házak padlásablakából azonban jól látszanak a belváros tízemeletesei és az a szétterülő füstpárna is, melynek széle egyre több házsort gyűr maga alá. Itt. a cseri domb tetején még híre sincs a füstnek és a zajnak Az emberek, akik néhány éve még örömmel cserélték volna el kertes házukat belvárosi lakásért, most úgy vélekednek. a zöldövezet megfizethetetlen. Domb utca. Madár utca. Kun Béla utca. Gárdonyi utca . . Borsföldi Ferenccel. a cseri körzet népfrontbizottságának elnökével , járjuk a régi és az új cseri városrészt. A Madár utca utolsó háza e'őtt találkoztunk a 74 éves Babodi nénivel. — 1929-ben épült a mi jiá- zunk. Emlékszem, jó két évtizedig mi voltunk a város i széle itt a Cserben. Nézzen | szét most. Csupa új hóz. : Valóban, a volt cseri lőtér j mögött egy új városrész épült ! fel. ané'kiil, hogy a legtöbb i belvárosban lakó tudna róla. I A legöregebb ház itt nyolcéves. — Volt idő, amikor nekünk, Gárdonyi utcaiaknak, egy deka élesztőért is négy kilométert kellett buszozni __ — m ondja Borsföldi Ferenc. Tavaly ősszel végre megnyílt a városrész új mini ABC-ie. Egyszeriben megoldotta a környék élelmiszer-ellátását. Az üzlet pénztárosa Takács Lajosné. Itt lakik, a bolttól alig száz méternyire. az egyik kertes családi házban. — A kiskertünk mestermi a zöldséget. -fne? egv kis gyümölcsöt is ad. Én egv évben egyszer, ha bemegyek a piacra. — Miben különbözik a Kun Béla utca egy falusi utcátó1? — Először inkább arról, ami hasonló. Nincs szennyvízvezeték, az út pedig ősszel 1 és tavasszal olyan, hogv még a mentő sem hajlandó hejönni: ha ugyan egyáltalán 1 tudtuk értesíteni, mivel az ' I egész városrészben egyetlen j nyilvános telefonállomás i nincs. A különbség? Mi innen tíz , | perc alatt beugorhatunk a j városközpontba. üzletekbe, j vagy éppen moziba és színházba. — Elcserélné-e ezt a házat egy belvárosi lakásért? — Nem. Igaz, ötvenszer is I csak néhány percnyire vannak a -kényelmes város« szolgáltatásai. — Kővári bácsiék tipikus cseriek — mondta Borsföldi Ferenc, miután elköszöntünk. — Az itt élő mintegy ötezer ember javarészt faluról települt be. a már említett kettős előnyök miatt. Vannak persze. akik még egy előnyt felfedeztek ... Nemrég még itt volt a város széle. Városkép játékokkal megtehettük volna, de hát ez j a nyugalom, a tiszta levegő és a kiskert többet jelent ! nekünk annál, hogy kilépünk | a lakásból és a fó utcán vagyunk. A Kapoli Antal utcát jelző táblán még alig száradt meg a festék. Ennek a még »foghíjas« utcának a sarkán találkoztunk Kővári Gyula nyugdíjassal. — Mezőcsokonyán laktunk. Egész családom Kaposvárra járt be dolgozni. Feleségem — mint még most is — a ruhagyárba, én a Nostrához. Egyik lányom, 28, a másik 29 éves. Az utóbbi a bankban, a kisebb a kórházban dolgozik. Sokba került az utazás. Tizenegy éve azután beköltöztünk ide. a város peremére. Emlékszem, milyen olcsó volt' akkoriban a telek. Ma már ötször annyiért is eladhatnám, de eszem ágában sincs. — Véleménye szerint mi a zöldövezet legfőbb vonzóereje? — Egyesíti a falu és a város előnyeit. Van lehetőség baromfitartásra, veteménves- kert művelésére, ugyanakkor — Nem messze tőlünk az utcában különös ház kezdett épülni. Apró ablakok, nagy tűzfalak... A talány akkor oldódott meg, amikor elkészülte után egy az ég tudja hány szobás családi ház alapjait is lerakták a közelében. A különös épület több száz baromfinak készült. Mint tulajdonosai később elmondták, itt ugyanannyi vesződség van a jószággal, mint a falujukban, viszont az itteni drága piac jó eladási lehetőséget nyújt. — A városérész új lakóinak életszínvonalára jellemző, hogy csaknem valamennyi már az első »telekvizitre« is. saját kocsijával jön. Néhány héttel később már áll egy bódé. Ahol pedig bódé áll. ott bizonyos, hogy egv éven belül — gyakran már több szintes családi ház lesz. — It nem nehéz társadalmi munkát szervezni. Azok a családok amelyek megszokták hogy a veteményt gondozzák, szívesen dolgoznak a ház előtti virágosításon. vagy faültetéseken is. Bíró Ferenc Régi kaposvári históriák Vigyááááz! Rajt! Akkoriban volt már sportélet városunkban, sikerek is születtek, de tömegbázisról szó sem lehetett. 1913-at írtak, amikor az alábbi történet megye szerte elterjedt. Szenvedő alanyai a sporthoz nemigen konyító rendőrök voltak. Rajtuk nevetett a város. Egyik éjszaka — úgy látszik, az amatőrt mivoltot már akkoriban sem vették szó szerint — hangoskodó sportemberek dülöngéltek végig az utcán. A járőr beléjük botlott. Igazoltatás, nevek, miegymás. ' — Nem ismernek bennünket? Nem voltak kint a mai mérkőzésen kön? — kérdezték a sportolók. — Nem. — Nem járnak sporteseményekre!? — Nem! — Akkor még azt sem tudják, mi a start. — Nem bezony! Minek az nekünk? — mordult fel az egyik közeg. — Hát ideügyeljenek! Ilyen az ... »Rajvonalba« fejlődtek a fiatalok. — Térdre! A főtréfamester is térdel, a közben vezényel: — Vigyáááz! Kész! Rajt! És úgy elillantak, mintha ott sem lettek volna. L. L. I 1
