Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-15 / 190. szám
A. Tüdőmíífét Csak itt, a műtőasztal mellett látszik igazán, milyen törékeny és mégis milyen utá- nozhatatlanul tökéletes »■►szerkezet« az emljer. Törékeny, hiszen egy grammnyi szövetdarab dönthet életről és halálról. A sebészorvos egyetlen rossz mozdulata tragédiát okozhat. Mégis tökéletes, hiszen a szervezet képes önmagát regenerálni. Az eltávolított, fertőzött tüdőlebeny munkáját magára vállalja a négy megmaradt lebeny. A BETEG A folyosó a kórteremtől a műtőig végtelenül hosszú. F'J- gas, csempék, egy tábla. Műtét van! Csendet kérünk. Mintha rózsaszínűek lennének a fehér tárgyak. Kit műtenek most? Egy 37 éves, családos embert. Engem. »Ha nem műtjük meg, egy éven belül meghal, pedig még fiatal. Miért hangsúlyozza, hogy fiatal? A doktor. Ö csinálja a műtétet. Kit műtenek rhost? Milyen sok reflektor! Egy közepén és körülötte hat. . . hét... nyolc, csupa rózsaszínű fény . .. Szóljon, ha álmoso- dik! Szóljon, ha álmosodik . szóljon, ha álmo .., AZ ORVOS — Nézze csak ezt a dió nagyságú, fehér foltot a röntgen- felvételen! Az a fertőzött rész, a csonkalebeny. Ezt kell eltávolítani. — Ilyen tüdőműtéteket a Dunántúlon csak a mi osztályunkon végeznek. Nemegyszer 200 kilométerről hozza a mentő műtétre a tbc-s betegeket. Ügynevezett hónaljmet- szét fogok alkalmazni. Ezt a módszert osztályvezető főorvosunk dolgozta ki, mi is tőle tanultuk meg. A lényege, hogy kis nyílással végzünk komolyabb műtéteket is. Ez persze az utókezelést is megkönnyíti. — Fiatal orvos koromban még helyi érzéstelenítést alkalmaztunk. Valóságos rémlátomás volt akkor egy műtét. A beteg ébren kínlódta végig a műtétet. Nagy segítség az altatógép. Most Mária, az altatónővérünk lélegeztet; akkoriban a betegnek 1 magának kellett lélegeznie, azzal a beteg szervé-. amelyet mütötsal. Gyakran fáj a fejem, kicsit szédülök is. — Hat éve dolgozom itt, mégis minden műtét előtt megilletődöm. Néha kisgyerek kerül a műtőasztalra. Öértük még jobban izgulok. — Mindjárt kezdődik a műtét, megkezdem az altatást. ►►Szóljon, ha álmosodik.« Mindjárt alszik. Talán annyi ideje még van, hogy a műtőlámpákat megszámolja. Megindítom az infúziót és a lélegeztetést. Ez a gép még nem lílegeztet automatikusan. Egy ballon segítségével én adom a levegőt. Közben állandóan figyelnem kell a keringést, a szív állapotát. A köröm elszíneződése például az elégtelen oxigénmennyiség árulója ... Nyugodtan alszik a beteg. vei, éppen tek. AZ ALTATÓ- NŐVÉR — Még várunk a vérre. Két liternyire lesz szükség. A betegségtől s a beteg korától, állapotától függ, hogy milyen altatószert alkalmazunk. Évente körülbelül félezer beteget altatunk. Néha tíz órán át tart a műtét... Csak a különféle szerek kigőzölgéseiből belélegzett meny- nyiség felér évi 4—5 altatásNövényvédelmi tájékoztató Előzzük meg a szőlő szürkerothadását! A zöld fürtökön jelenleg a tünetek csak szórványosan jelentkeznek, elsősorban ott, ahol valamilyen mechanikai sérülés fordult elő (molykártétel, vihar, jégverés). A kórokozóra jellemző, hogy a párás, csapadékos viszonyok között — főleg zárt, mélyebben fekvő szőlőben — a sérüléseken keresztül gyorsan fertőz. A hónap első felében lehullott csapadék mennyisége még nem idézett elő járványveszélyt, de egy újabb erős periódus a fertőzést ugrásszerűen növelheti. Ezért elengedhetetlenül fontos a megelőző védekezés. A betegség köny- nyen felismerhető arról, hogy a fertőzött bogyók szürkésbarnán színeződnek, és felületüket jellegzetes szürkésfehér penészgyep borítja. Ezek az érés kezdetén levő, még alacsony cukortartalmú bogyók teljesen elrothadhatnak, s ha» közben szárazra fordul az idő,( a folyamat ugyan fékeződik, de a penészes, öszezsugoro- dott bogyók értéktelenek, sa-f vanyúak maradnak. Védeke zésre javasolt: Fundazol 50, ___ WP 0,9 kg/ha (100 négyzetmé-? térré 9 dkg), .Ortho-PhaltanA Buvicid F, Merpan 0,3 száza-? (100 liter vízhez 30(( -iA permetezőszereket1 ( 1000—1600 liter' kijuttatni (100 Basudin 10 G 17,5 kg/ha (100 négyzetméterre 17 dkg) dózisban. A vegyszert a kiszórás után azonnal a talajba kell munkálni. Az esőzések hatására ismét kigyomosodó ágyások gyomirtására felhasználható a Tenoron (100 négyzetméterre 6 dkg szert kell kijuttatni 7 liter vízben). A hónap végén, a termőrügyek kialakulásának idején — a szamócatövek jó telelése érdekében — ismét gondosan védekezni kell a kis és nagy szamócasodró új hernyónemzedéke ellen, valamint a különböző levélfoltosságok fertőzése miatt. A javasolt gombaölő szerek: Orthocid, Ort- ho-Phaltan 0,2 száz»alékban és a rovarölő szerek közül Dit- rifon 50 WP, Lebaycid 40 WP 0,2 százalékos oldata (100 liter vízben 20 dkg vegyszer). A MŰTÉT 8.00. Betolják a beteget a műtőbe. A műtétet végző orvos éppen, bemosakodik. Megérkezik a vér. Vérpróbák. A beteg szemei lassan elnehezülnek. 8.20. Az infúziós vér lassan csepeg. Megnyitják a mellkast. j »Igen, a tüdőlebenyeken lát- I ható az a feketés elszíneződés. i A belélegzett por okozza. Aki j a sivatagban él, azé bizonyosan szürke. Csupán a csecsemő tüdeje tiszta rózsaszín. A fekete csomó, amit most a gézre tesznek, a kioperált fertőzött lebeny.« Szike... olló... csipesz... törlés ... olló ... csipesz... törlés. — Szívják le a vért! Kérem, állítsa be pontosan a világítást, nem látok! Olló... 9.50. A véres, fekete tüdőrész az odakészített gézre kerül. 10.20. Most kezdik az összevarrási. 10.30. Lassan felszáradnak a homlokról a verejtékcseppek. Sikerült. A folyosón várakozó hozzátartozók is megtudják az örömhírt. Mire a tolókocsi kigördül a műtő ajtaján, már egy kicsit nyugodtabbak. Az elnéptelenedett műtőben újra kigyulladnak a kék fényű bak- tericid-lámpák. Bíró Ferenc Nagyobb gondot a belső ellenőrzésre! Csalások, visszaélések a vendéglőkben A minőségi ellenőrök, a kereskedelmi felügyelők és a szakszervezet társadalmi ellenőrei naponta járják a megye — főleg a Balaton-part — vendéglőit, üzleteit, hogy védjék a fogyasztók érdekeit és segítséget nyújtsanak a hibák kijavításához. — Örvendetes a vendégek, a vásárlók szemléletének változása. Korábban, eldördült, hogy az emberek fölháborodtak, amikor az ellenőrök miatt várakozniuk kellett. Most azt tapasztaljuk, megértik munkánk fontosságát, tudják, hogy ellenőrzéseink elsősorban az ő érdekeiket szolgálják. Sokan inkább azt mondják: gyakoribb ellenőrzésre volna szükség, hogy a legkisebb visszaélést is megakadályozzuk. Juhász Árpádot, a megyei élelmiszer- és vegyvizsgáló intézet igazgatóját hallottuk. Legutóbbi ellenőrzésük alkalmával 83 egységben 177 mintát vettek, s ezekből 103 volt rossz, hamisított, nem felelt meg az előírásoknak. Néhány „apróság” Siófoktól Balatonboglárig, ezért nem tudják a szódát külön felszolgálni. Vajon a vállalatok, szövetkezetek belső ellenőrei miért nem veszik észre ezt a rengeteg visszaélést? — Ezt kérdezik az ellenőrök és a vendégek is. Pedig a legutóbbi átfogó ellenőrzés tapasztalatai is arra intenek, hogy nagyon sok. visszaélést megakadályozhatnának a belső ellenőrök, ha munkájukat rendszeresebben és körültekintőbben végeznék. A Pannónia Vendéglátó Vállalat 11 éttermében és presszójában jártak legutóbb az ellenőrök: csupán egyetlen helyen, a Touring Hotel melletti étteremnél nem tapasztaltak szabálytalanságot. Az igali fogyasztási szövetkezet négy italboltjában, büféjében, valamennyi minta csalásról árulkodott. Az Utasellátó hat étterme és presszója közül ötben tapasztaltak hamisítást, súlycsonkítást. A lengyeltóti szövetkezet három vendéglőjében. italboltjában négy mintát vettek: valamennyi tanúsította a hamisítást. Ezek az esetek jelzik: hiába a minőségi ellenőrök, a Lengyeltótitól Igáiig szinte I kereskedelmi felügyelők, a mindenütt találtak olyan hibákat, amelyeknek következménye felelősségrevonás, szabálysértési eljárás lesz. A Centrál Vendéglátó Vállalat szárszói Kicsi bisztrójában, a fogyasztási szövetkezet sze- mesi Kistücsök éttermében, az Utasellátónak a szántódi átkelőhelynél levő vendéglőjében a tégelyben levő bort, illetve fröccsöt hamisították meg. A bogiári áfész somogy- babodi italboltjában a bort 15 százalékban vizezték. A Pannónia Vendéglátó Vállalat sióioki 213-as Molo presszójában Fehér Maria a tokajiból kevesebbet mért, és a kavéba az előírt mennyiségnek csak 49 százalékát (!) tette. A lengyeltóti áfész Jóbarát kisvendéglőjében Récsei Mária a kávénál követett el hamisítást — 56 százalékos volt —, Besenyei Jánosné pedig a fröccs mérésénél. Az igali fogyasztási szövetkezet magyaratádi 7-es italboltjában Varga József nevéhez fűződik kirívó visszaélés: a társadalmi ellenőrök minden erőfeszítése, ha a vállalati, szövetkezeti belső ellenőrzés színvonala elmarad a követelményektől. Sz. L. A csend harcosa Elárvult, középkorú úriember bóklászik az étterem asztalánál. Feje már meglehetősen elnehezedett. Előtte három üres, hosszú nyakú üveg. Nem kétséges, hogy nehezére esne felállni, s pláne hazamenni. Inkább előveszi kis rádióját, és homlokát ráncbl- va koncentrál a készülékből hallható szövegre. Valami nem tetszhetett neki, mert nagyot csap az asztalra, és mérgesen rámordul a kezében szorongatott kis rádióra : — Halló, halló! Ott ki beszél? Itt én vagyok. Halló, halló! Ott ki beszél? — ismétli egyre erőteljesebben, hangosabban. Persze a rádió rá se hederít berzenkedő barátunkra, mondja a magáét. Valami latin nyelven, talán portugálul. Az erősen spicces úrnak elfogy a türelme: — Ide figyeljen —- dadogja a szája elé tartva a zsebrádiót —, lépjen ki a vonalból ... Hallja? Lépjen ki a vonalból! Vár egy kicsit, aztán határozottan, az emberi nem rosz- szabbik feléről alkotott véleményét nyilvánítva, hozzáteszi: — Ökör! Hát igen. rendnek mindenütt kell lennie. Meg tudom érteni a cimborát: egy rádió lélektelenül daráló bemondója belcdumál az ő szavaiba. Az étterem közepén, növelve a lármát. Az ilyenre bizony rá kell ordítani: lépjen ki a vonalból! M. A. Budafoki „múzeum” Barlanglakás-kiállítás Van Magyarországon néhány olyan múzeum és kiállítás, amelyet, a »beavatott« is alig ismer, pedig ha külföldön találná, hosszan mesélne róla az ismerősöknek. Ilyen a XXII. kerületi tanács, illetve művelődési ház kezelésében Budafokon a Veréb u. 4. sz. alatt a barlanglakás-múzeum. A Duna melletti magas dombokon, az egykor Promontor' nak hívott részen (ma a hab- ÍI/wu!??611 zóbor őrzi a nevét) évszázadokon keresztül földbe mélyített lékban meghamisította. Ugyancsak e szövetkezet 2. számú igali büféjében gyengébb minőségű bort kapott a vendég, mint amit az árlapon feltüntettek. Tizenegyből csak egy — Elsősorban a tégelyben levő kimért bort hamisítják a csaposok, mivel a vendégek is figyelemmel kisérik, hogy mennyit mérnek. Jártunk tucatnyi borkóstolóban, és mindenütt — szabálytalanul — fröccsöt is kiszolgáltak. Arra hivatkoztak, hogy hogy nincs elegendő pohár, s így kérik a vendégek, meg üregekben is laktak. Az őskortól kezdve — szinte azt mondhatjuk: »divat« volt ez — a dombon levő üregekben, barlangokban »házakat« készített magának az ember. Csak az oldalakat, az oldalfalakat építette ő, mert a tetőt már maga a barlang teteje adta. Általában a barlangok két oldalához építettek ilyen »lakásokat«. A középső rész mindig szabadon maradt — ez volt az utca. Amikor 1790-ben József nádor meglátogatta Budafokot, a lékban dkg). hektáronként vízben kell négyzetméterre 10—16 liter). A permetezés alkalmával ügyeljünk arra, hogy a vegyszer a fürtökre kerüljön. URRHBSHYASZOK — Attól fogva kerültük egymást, addig, míg a felesége útlevelet nem.kért, és kint maradt. Kiderült, hogy nem szerette sem őt, sem engem. A szamóca telepítése idején Hanem azt a dzsentrifiút, meg kell kezdeni a májusi cse-Ú akivel kint összeállt. Tudnak rebogár pajorjai, valamint a!1 a nők titkot tartani, álno- szamócavincellérek lárvái el-11 koskodni. Részt vett a párt len a talajfertőtlenítést. A már? szervezésében, közben a fiúja meglevő állomány sorközei-? már várta. Megjátszotta a ben is, és a telepítésre kijelölt parcellán is jó eredménnyel használható a Basudin 5 G. 35 kiló hektáronként1 1100 négyzetméterre 35 dkg), m Somogyi Néplap nagyszerű asszonyt, közben velem és másokkal is megcsalta a férjét, S a titkát most is más árulta el: egy mérnök, aki Ausztráliából jött Magyarországra turistaként. Egyébként ez a mérnök is disszidens. De ő még negy- • venötben ment ki. Szakmabeli. Néhány újdonságot is mondott. Például: a földrész északi részén óriási uránmezőt fedeztek fel. A legóvatosabb becslések szerint a nyugati világ készletének több mint egytizede ott található. Bizonyíthatja ezt az is. hogy a kormán,y máris engedélyezte az ércexportot. És itt vannak olyan mezők, ahol már külszíni lejtéssel is elérhetik a lencsét, amelynek vastagsága egyébként 120—150 méter. A mi bányászainkra gondolok, akik százmétereket fúrnak a sziklába, hogy vékony uránlencséket kaparjanak ki a kő rabságából. A bányászokra, akikről dől a verejték, akik reumát, vibrációs betegséget kapnak, akiknek elkopik a csigolyájuk a sok csúszástól, kúszástól, a fúrógép rezgésétől. S akiknek egy része nem ismeri a szépet, a felemelőt, a szellemi értéket. Értük fáj a szívem. Nem tudom sajnálni a vegyészt se, mert ő se sajnálja a kallódókat. És a geofizjkus? — Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a legnagyobb gondom ezeknek az embereknek a helyzete. De foglalkoztat, hogyan lehetne segíteni rajtuk. Vegyész barátom is másként vélekedett róluk, mielőtt tönkrement az élete. Néha beszélgetünk, amikor a szőlejében meglátogatom. Ilyenkor lehet vele beszélni. De csak percekig, utána megint visszazökken. — Egyszóval nem tudom, lehet-e rajtuk segíteni. Kényszerhez nem folyamodhatunk. Sorsokat nem foltozhatunk. És az itt dolgozók nem kis része éppen azért van a vállalatnál, mert menekül. A régi életétől, a megfeneklett családi vitáktól és viszályoktól, a börtöntől. Rajtuk csak1 úgy lehetne segíteni, ha1 mindegyiknek akadna mentőangyala — nem találok rá jobb kifejezést —, aki megvigasztalja, rendbe hozza az életét. Amit a mi üzemünk »társadalma« tehet értük, az annyi, hogy igyekszünk őket meghívni rendezvényekre,, kulturált szórakozásra. Klubot rendeztek be részükre, a, szállóban olyan körülményt, teremtettek, hogy aránylag kényszerüljenek a kulturált, életmódra. Az üzemi vezetők, ugyan nem örülnek, de a vállalatvezetés tanulásra is ősz-, tönzi őket, legalább a nyolc általános erejéig. Persze, hiá-, ba minden, ha ők nem akarják. Az ember szeme nehe-i zebben nyílik föl, mint a macskáé. Mondjam, hogy a vér, a származás, az öröklési határozza meg a magatartá-i sukat? Az is, meg az előzői körülményeik is. De ha itti megállapodnak, élőbb-utóbbi átalakulnak. Ezt teheti értük a vállalat. (Folytatjuk.) promontori részen 49 ilyen »házat« látott. A lakáshelyzet később tovább romlott: még száz év sem telt el és a barlangi »házak« száma meghaladta a 120-at! 1838-ban Vasguez lerajzolt egy ilyen barlangi lakást. Később — a műit század 60-as éveiben — már a gellérthegyi barlangokban is találtak ilyet. Ezeket a barlangban levő »házakat« legjobban a hegyomlások fenyegették, ezért a múlt század 80-as évesben megkezdték a fölszámolását, bár néhányban továbbra is ott maradtak a lakók. A kapitalizmus viszonyai ugyanis sok nyomorult embert kergettek ki a városból, és ők az elhagyott »barlangi házak« helyén kerestek maguknak menedéket. Négyzetesen kivájták a földet, gödörszerű en, majd aj tót-ablakot vágtak rá. Először csak saját használatra készítettek ilyeneket, később a ’ Lázár-sors még szerencsétlenebbjei részére »albérletbe« is kiadták, az egyes »szobákat«. Ezeket hívták egykor barlanggócoknak. (Ilyen volt valamikor a Véréb utcai barlanglakás is.) A jobb hely- kihasználás céljából a »tulajdonosok« egy-ugyanazon telken egy udvarból több lakást is »létesítettek«. Ezekben a barlanggócokban 1910-ben már 2698-an laktak, 1930-ban pedig több mint félezer ilyen barlanglakást tartottak számon. Hogy mennyien lakhattak bennük, arra az akkori statisztikus már nem mert vállalkozni. Mint ahogyan a hatóság más közegei is allg-alig zavarták a lakók »nyugalmát«. Nyugodtan terjedhetett itt a bűn, a nyomor és a prostitúció. A két világháború között külföldiek fényképtémája lett a magyar »székesfőváros« e szomorú és szégyelnivaló szenzációja. A felszabadulás után fokozatosan fölszámolták a budafoki barlanglakásokat. A Veréb utcában özv. Tóth Győzőné lakását most eredeti formájában láthatjuk. A Budapesti Történelmi Múzeum irányította a rekonstrukciót, számos üzem és hivatal dolgozói pedig társadalmi munkával segítették. D. B
